udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
575
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 571-575
Névmutató:
Bodó Barna
2001. február 17.
Számtalanszor elhangzik fórumokon, tanácskozásokon, hogy a romániai magyarság nem ismeri saját erejét, forrásait, lehetőségeit, önnön kiterjedését a tíz esztendős változások közepette sem. Nem tudjuk teljességében átfogni a rendelkezésünkre álló, általunk létrehozott intézményeket, alapítványokat, médiákat, az egyetemek és iskolák teljes hálózatát, részlegeket, csoportokat, köröket, írta Sebestyén Mihály. Azonban napvilágot látott egy könyv, gyűjtemény, kísérlet, felmérés, amely a Romániai Magyar Évkönyv 2000 címet viseli (szerkesztette Bodó Barna, megjelent a Szórvány Alapítvány gondozásában). Gazdaság, könyvkiadás, iskolarendszer, sajtó, egyetem, a politikai szervezettség és múltja, demográfia és migráció, önképünk, a nemzet(iség) képe, alapítványok és művelődés, Cserehát, Bolyai-egyetem, szórvány, dokumentumok, kronológia, törésvonalak és gipszágyak, szóródás és városba tömörülés, hagyomány és vállalkozó újítás - ezek a könyv alaptémái. "Kövek, téglák, gerendák" a jövendő romániai magyarságtudományhoz és nemzetiségtörténelemhez. Sőt, ezek a jelentések, tanulmányok, információk egy országtörténet részeivé válhatnak, olyan história alkatrészeivé, amelyből végre nem maradunk ki, állapította meg a recenzens. "Évtizedkönyv. Közérzetkönyv. Vagy inkább önérzetkönyv." Ez az évkönyv jelzi, hogy vannak fellapozható, visszakereshető adattárak. /Sebestyén Mihály: Annalesek ha jőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. március 2.
Márc. 1-jén Szegeden tartották a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió elnökeinek fórumát. A találkozón Aradot Caius Parpala megyei tanácselnök, Cziszter Kálmán tanácsos képviselte, többek között. A fórumon felszólalók a régiók közti együttműködésről, az eurorégió jogi státusáról tárgyaltak. A gyűlésen elhangzott: a résztvevő romániai megyéknek és a szerb Vajdaságnak egy-egy küldöttet kell kinevezniük a szervezet állandó szegedi irodájába. /Elnöki fórum az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./ A résztvevők - a magyar jogrendhez igazodva - úgy döntöttek, hogy a DKMT Eurorégió Szegedi Titkárságát közhasznú társaságként jegyzik be. Az eurorégiós iroda ily módon hatékonyabban vehet részt magyarországi és európai pályázatokon, anyagi támogatást biztosítva a közös tervek (projektek) számára. A Temes megye által javasolt tervezetek közül a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő állandó jellegű megnyitása váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A találkozón bemutatták az Eurotrio háromnyelvű (magyar, román és szerb) időszakos kiadvány második számát. Meglepő, hogy a népes Temes megyei küldöttségben nem jutott hely a helyi RMDSZ tapasztalt tanácsosainak - Bodó Barnának és Marossy Zoltánnak -, akik a kezdetektől aktív szerepet vállaltak az intézmény létrehozásában és jól ismerik a közös tervezeteket. /Pataki Zoltán: Eurorégiós "csúcstalálkozó" Szegeden. Az RMDSZ tanácsosait "elfelejtették" meghívni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2001. április 18.
Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2001. április 23.
Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2001. május 7.
Máj. 5-én szekcióülésekkel folytatódott Kolozsváron a III. Civil Fórum, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által a hazai magyar nemkormányzati szervek számára rendezett seregszemle. A gazdasági szekció keretében az érdeklődők nagy száma azt mutatta: a gazdaság "kinőtte" a szekciót, ezért lehetséges, hogy jövőre több témára bontják. Az önkéntességtől a szakmaiság felé a tapasztalaton keresztül vezet az út, amelyen az ifjúsági szervezeteknek haladniuk kell - derült ki az ifjúsági szekció ülésén. A környezetvédelmi szekció résztvevői hangsúlyozták: a sajtónak jelentős szerep jut munkájukban. A műemlékvédelmi szekció előadásai a történelmi városok megőrzéséről értekeztek. A művelődési szekció a romániai magyar művelődési élet sokrétűségére mutatott rá. Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó és kulturális attaséja előadásában kifejtette: Romániában jelenleg ötezer civil szervezet működik, amelyeknek egynegyede magyar. Ezek többsége hagyományőrző, kulturális jellegű, kevés a gazdasági. Cs. Gyimesi Éva előadásában a globalizáció kihívásaira mutatott rá, Szilágyi Pál pedig a hazai magyar egyetemi oktatás helyzetéről beszélt. Dr. Selinger Sándor szerint az oktatásnak arra kell törekednie, hogy olyan képzettséget biztosítson a diákok számára, amilyet a piac megkíván. A központi kormányzat szociális téren egyre nagyobb felelősséget hárít a helyi közösségekre, az egyházakra és nem utolsósorban a civil szervezetekre. A feladat csak úgy oldható meg, ha a három érintett szféra együttműködik. A szociális szekció munkálatai ezt az összefogást kívánták segíteni. A tudomány a fejlődés szolgálatában - ezt a témát járta körül a tudományos szekció. - A tavalyihoz hasonlóan - az idei konferencia anyaga is megjelenik majd könyv formájában. /III. Civil Fórum 2001 - szekciómunkálatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke leszögezte: "Megteremtettük tehát autonómiánk művelődési kereteit, de szükségünk van ezek közjogi szentesítésére." Az EMKE elnöke két kezdeményezést is ajánlott a Civil Fórum figyelmébe. Az egyik arra vonatkozik, hogy támogatni kell azt a mozgalmat, amely célul tűzte ki maga elé, hogy 2002 végéig egyetlen erdélyi magyarlakta település se maradjon valamilyen egyesület nélkül. A másik: népszerűsíteni kell az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozásának gondolatát, megszervezni a helyi kisközösségekben az Alap támogatását. - Kolumbán Gábor Hargita megyei vezető kifejtette, hogy a regionális versenyben az a térség képes jobban fejlődni, amelyikben egyrészt jelen van a "4K" - úgymint kompetencia, kommunikáció, kultúra és kreativitás -, másrészt intézményes keretek között van jelen. Figyelmeztetett arra, hogy a fejlesztés nem állhat meg az innováció behozatalán, hanem tovább kell lépni a "tudástermelés" szintjére, ugyanis ilyen esetben "már nekünk is van eladható tudásunk". Bodó Barna politológus, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnöke a tudás célját és hasznát abban jelölte meg, hogy az állampolgár a tudás által képessé váljék különbséget tenni értelmes és értelmetlen, lehetséges és lehetetlen dolgok között, hogy megértse a tudomány és a technika hatalmát és korlátait egyaránt, és ne szoruljon állandóan szakértőkre. /Erdélyi Magyar Civil Fórum Kolozsváron. A tudás céljáról és hasznáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A III. Civil Fórum keretében a műemlékvédelmi részleg tanácskozásán Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke Történelmi városok a XXI. században címmel a városok jövőképére keresett választ. Kolozsváron tartottak tömeggyűlést a Mátyás-szobor megmentése ügyében, amikor a nacionalista helyi hatalom, a funari vandálság a lebontással fenyegette a szobrot. A tüntetés eredményes volt. Utána azonban a történelemhamisítás jegyében szobrokat és emléktáblákat emeltek, erre a város belefásult lakossága már nem reagált szervezett módon. - A lakosság véleményét tolmácsoló nemkormányzati szervezeteknek össze kell fogniuk és fellépniük közös értékeik védelmében. A műemlékeinkért aggódók vannak többségben, hiszen az új városlakók tömegét hidegen hagyja a téma. Mert a mi múltunk nem az ő múltjuk, állapította meg az előadó. /Ördög I. Béla: Műemlékek és mű emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2001. május 11.
Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2001. május 26.
Az Eötvös Kollégiumhoz hasonló diákközpont létesítését tervezi a Szórvány Alapítvány, és ehhez szeretné megnyerni a Sapientia Alapítvány támogatását. Amint Bodó Barna elnök a Szórvány évi közgyűlésén elmondta: "A kollégium magja is lehetne a Tudományegyetem Temesvárra kihelyezett tagozatainak, amelyet a Sapientia szintén fontolóra vesz". - A nyelvek éve elnevezésű program keretében az Interkulturális Központtal, a Német Fórummal és a helyi roma szervezettel közösen a Bánság legszínesebb nemzetiségi összetételű községének, Temesrékásnak a szociográfiai feltérképezését tervezik. - Bodó jelezte, hogy néhány hónap múlva elkészül a Romániai Magyar Évkönyv legújabb száma, és kilátásban van egy szórványkötet megjelentetése is. /Gurzó K. Enikő: Eötvös-féle kollégiumot tervez. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./2001. június 2.
Máj. 31-én tartották a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társaságának első vitaestjét. A rendezvény meghívottai Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője, Bakk Miklós politikai elemző és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár. Bakk Miklós szerint a román politikusok többsége veszélyes nemzetkoncepció megvalósításának tekinti a státustörvényt, amely a kihalóban lévő etnicizált nemzetszemléletet hozza vissza. Székely István elmondta: a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás rendszere kaotikus, átláthatatlan. Ezt szabályozná az új törvény, amelynek szövegén a Magyar Állandó Értekezlet integrációs bizottsága évek óta dolgozik. A törvény lényege, hogy létrejöjjön egy jogi keret, egy rács, amelyen "el lehet helyezni" a következő törvényeket. Bodó Barna elmondta: a német állam a magyaroknál sokkal nagyobb kedvezményeket nyújt a külhoni németeknek (köztük a romániai németeknek is), ezt mégsem tekinti senki veszélyesnek. Olaszország választójogot adott a húszmillió külföldön élő olasznak, Németország segíti a németek beutazását, Szlovákia korlátlan munkavállalási lehetőséget adtak a külföldön élő szlovákoknak, Lengyelország pedig most készíti saját törvénytervezetét. Nem beszélve arról, hogy az 1998/150-es román törvény Moldova sajátos státusáról rendelkezik, és oktatási kedvezményeket biztosít a határon túli románoknak. Bodó Barna szerint nincs mit egyeztetni, a törvényt a magyar kormánynak magának kell kidolgoznia. /Rácz Éva: Státusunk vitatható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./2001. június 14.
Temesváron a ballagó diákokat Erdei Ildikó igazgatónő és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatták. A fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat Sütő Egeressy Zsuzsának, rangos irodalmi vetélkedők és szavalóversenyek többszörös győztesének. Négy végzős osztály hatvan diákja /a Bartók Béla Líceum és a Gerhardinum Katolikus Líceum tanulói/ ballagott Temesváron. /Pataki Zoltán: Sapientia díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2001. június 14.
Temesváron a Bartók Béla Líceum ballagó diákjait /négy végzős osztály hatvan diákját/ Erdei Ildikó, az intézmény igazgatója és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatta, majd a fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat. /Sapientia-díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2001. július 12.
Harminc százalékkal csökkentik a kultúrintézmények alkalmazottainak számát. Dan Ioan Sipos Temes megyei önkormányzati elnök kifogásolta, hogy a Csepűrágó ünnepségek megrendezésére a színigazgató nemcsak hogy közpénzeket pazarol, de önkényesen be is rekeszti az évadot. Ráadásul csapnivaló Csepűrágó rendezvényre kiutalt összegek a magyar színház alkalmazottainak zsebeibe ömlenek. "A magyar színház igazgatója rossz menedzser" - vonta le a következtetést az elnök. Bejelentette, hogy ősszel versenyvizsgát ír ki a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatói állásának betöltésére. A megyei önkormányzat szintjén végzett tisztogatások során egy év leforgása alatt negyvenhat alkalmazottnak kellett távoznia. Az önkormányzati elnök elmondta, a leépítések a színháznál az alkalmazottak harminc százalékát fogják érinteni. Versenyvizsgát hirdet meg a német és a magyar színház, a Merlin Bábszínház és a Megyei Könyvtár igazgatói állásának betöltésére. Kijelentette: joga van ahhoz, hogy olyan személyeket helyezzen az élükre, akik a Nastase-kormány irányelveit teszik magukévá. Iona Sipos azt is elmondta, hogy az igazgatócserékkel Bodó Barna, a művelődési bizottság elnöke is egyetértett. Bodó Barna a Krónikának tagadta, hogy beszélgetésük során szó lett volna a magyar színigazgatóról. A magyar színház igazgatójával szemben semmilyen ellenvéleményt nem fogalmazott meg. Sipos elsősorban azért emelt kifogást a magyar színház igazgatója ellen, mivel a Csepűrágó Alapítvány elnökeként Demeter közpénzeket fecsérelt el az alapítvány utcai ünnepségeire. Demeter András István, a magyar társulat igazgatója elmondta, hogy Sipos csupán ürügyet keres a magyar színház igazgatójának menesztéséhez. /Gurzó K. Enikő: Menesztenék a temesvári színigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./2001. szeptember 20.
Tizenöt európai országból érkezett több mint száz küldött részvételével tartották meg az elmúlt hétvégén Temesváron a 19. Régiók Európája Konferenciát. A Temes Megyei Tanács, a helyi Polgármesteri Hivatal és több európai intézmény által szervezett rendezvényen Bodó Barna politológus, egyetemi tanár képviselte a helyi magyar közösséget és a státustörvényről tartott előadást. A konferencia résztvevői szept. 16-án közös dokumentumot fogadtak el, Temesvári Nyilatkozat címmel. A nyilatkozat felszólított a dél-kelet-európai térség kormányait, hogy jogharmonizációval tegyék lehetővé - pl. a DKMT Eurorégió esetében - a polgárok és anyagi javak szabad mozgását, segítsék elő a kis- és középvállalatok országhatárokon átnyúló együttműködését, csatlakozzanak azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyek szavatolják a regionális együttműködést. A nyilatkozat fontosnak tartja továbbá az etnikai és vallási közösségek bevonását a regionális együttműködés kiépítésébe, a többnyelvűségre való nevelést, az együttélő népcsoportok kultúrájának kölcsönös megismerését, az egyházak közötti párbeszéd ösztönzését. /(Pataki Zoltán): 19. Régiók Európája Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./2001. szeptember 21.
Tizenöt európai országból érkezett több mint száz küldött részvételével tartották meg Temesváron a 19. Régiók Európája Konferenciát. A rendezvényen Bodó Barna politológus, egyetemi tanár képviselte a helyi magyar közösséget, aki elmondta, hogy a konferenciasorozat 1976-ban indult Dániából. - A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió a soknemzetiségű történelmi Bánság területe, olyan országok tartományaiból, megyéiből áll össze, amelyek az EU-integráció különböző szintjén állnak. A DKMT Eurorégió országai közül Magyarország az integrációs versenyfutás élén áll, míg Románia és Kis-Jugoszlávia a másik végletet jelenti. Ennek ellenére Magyarországnak érdeke a regionalizációs folyamatban, a határok légiesítésében részt venni. Bodó státustörvényről tartott előadást. /Pataki Zoltán: 19. Régiók Európája Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./2001. október 27.
Másodszor jelent meg a Romániai Magyar Évkönyv, a Szórvány Alapítvány és a Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ közös munkája gyümölcseként. A szerkesztőtanács (Bakk Miklós, Bodó Barna, Csép Sándor, Dávid Gyula, Egyed Péter, Pozsony Ferenc, Somai József) olyan kiadvánnyal rukkolt elő, amely nem szokványos összeálló helyzetjelentés idei közösségi állapotunkról, hanem az elemzés igényével lép fel. Tervezik, hogy az évkönyv egy olyan tudománypolitikai orgánummá váljon, amely nem csupán felleltározza, hogy milyen területen milyen szakembereink tevékenykednek, hanem tükrözi, irányítja, tematizálja is a kutatási munkát. A Romániai Magyar Évkönyv 2001 tartalmát tekintve öt fejezetből tevődik össze: A demokrácia útján (témái - általános választások 2000-ben; magyar nemzetszerkezet; az RMDSZ és a kormánykoalíció 1996-2000-ben; jogállás és kedvezmények); Adatok és folyamatok (erdélyi magyar diákok a kimenni vagy maradni dilemmájában; a Székelyföld régiófejlődése); Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok (államosított, de vissza nem szolgáltatott ingatlanjainkról, emberjogtiprási esetekről, Frunda György 2000-es államelnöki kampányáról, a státustörvényről); Kronológiai dokumentumok. Bevezetőjében, Bodó Barna szerint, az első évkönyvhöz viszonyítva újdonságot a támogatók kiléte hozta. Főként a bukaresti Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, amely a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és a Pro Professione Alapítvánnyal karöltve lehetővé tette ennek a jelentős kiadványnak a megjelentetését. /Ö. I. B.: Romániai Magyar Évkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Okt. 29-én mutatták be a Romániai Magyar Évkönyv idei kiadását Kolozsváron. Egyed Péter méltatta a szerzők, szerkesztők profizmusát (ezt a profizmust bizonyítja, hogy a kötet megjelent a már tavaly beígért időpontban), kitért az évkönyv műfajának kérdésére, majd rövid tartalmi elemzésbe kezdett. "Minden művelt embernek, a társadalomtudományok művelőinek, tanároknak, diákoknak egyaránt szüksége van egy esztendőre vonatkozó adatbázisra. Ez a 27 tanulmány tematikusan és eseménytörténetileg is behatárolja mindazt, ami a romániai magyarság számára fontos volt. Példás tanulmányokban találjuk meg a nagy összefüggéseket" - fejtette ki Egyed Péter. Bodó Barna, a kötet szerkesztője három újításról szólt. A kötet dokumentumértéke meghaladja az előbbiét, sőt, a csángó helyzetről készült írások nemcsak dokumentumértékűek, de egyfajta jövőkép is elénk tárul. Míg az első kötetnél a szerkesztők keresték meg a szerzőket, idén a szerzők már maguktól jelentkeztek. Veres Valér abban látja a könyv jelentőségét, hogy "kialakult egy olyan fórum, ahova külföldiek is fordulhatnak, ha a romániai magyarságról akarnak megtudni valamit. Az erdélyi magyar kultúrát és legitim véleményünket el tudjuk így juttatni a világnak." /Balázsi-Pál Előd: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2001-et. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./2002. január 4.
A Közgazdász Fórum, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének decemberi száma bővelkedik érdeklődésére számot tartó írásokban. Köztük van A Közgazdász Fórum időszerű prioritásai (Somai József); Emberi teljesség és fogyasztói társadalom (Kocsis Tamás); Románia Nyugat fejlesztési régiója (Bodó Barna, Bognár Zoltán); Védhető-e a környezet közgazdasági alapon? (Kerekes Sándor); Kis- és közepes vállalkozások helye és szerepe Románia gazdaságában (Birtalan Ákos). Kelemen Judit az RMKT sepsiszentgyörgyi vándorgyűléséről számolt be. Közgazdász Fórum/2001. december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2002. január 10.
Az újév elején fenyegető levél érkezett a temesvári Csiky Gergely színtársulat igazgatója, Demeter András címére. "Ha továbbra is kitűzöd Kossuth Lajos (Cosut Laios) zászlóit a Román Opera és a Nemzeti Színház kirakatai elé, az Alba Iulia utcában, betörjük Bodo, Halas és Demeter fejét. Világos?" áll a Keresztes Sas (Vulturul Cruciat) aláírással érkezett levélben. A magyar (német) színház bejárata egy mellékutcában van, itt tűzik ki rendszeresen a bemutatókat hirdető reklámszalagokat és zászlócskákat is. A tavalyi év végén ismeretlen tettesek már letéptek néhány magyar előadást hirdető reklámzászlót. A fenyegetés címzettjei "Bodo, Halas és Demeter". Előbbi kettő az RMDSZ megyei tanácsosa: Bodó Barna és a Temes megyei szervezet elnöke, Halász Ferenc. A fenyegetésnek tehát minden bizonnyal politikai színezete is van. Temesvár a forradalom óta eltelt időszakban már nem egyszer volt magyarellenes provokáció színhelye. Előbb a forradalom hősét, Tőkés Lászlót becsmérlő feliratok jelentek meg, majd valakik kalapáccsal szétverték a helyi magyar lap, az Új Szó cégtábláját és a Klapka György szülőházán elhelyezett márvány emléktáblát. A magyar színház címére is érkeztek már rágalmazó és fenyegető levelek. Az érintettek minden esetben a rendőrséghez fordultak. Tettes eddig egy van: egy lopással lebukott csirkefogó sok más egyéb bűne mellé azt is beismerte, hogy részegen leverte az Új Szó cégtábláját. /(Pataki Zoltán): A Keresztes Sas nem alszik. Fenyegető levél a magyar színháznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ 2002. március 17.
Ifjúsági jövőképek 2002 címmel szervezett találkozót Temesváron a Magyar Ifjúsági Tanács. Az előadók között volt Bodó Barna, Temes megyei önkormányzati képviselő, Jakab István MIT elnök, Bakk Jutas, TMD-elnök és Ilonczay Zsolt TEMISZ elnök. Bodó Barna egyetemi tanár, a helyi Szórvány Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ-nek nem szabad utánpótlás-neveléssel foglalkoznia, a magyar ifjúságnak önállóan kell megfogalmaznia igényeit és döntenie az őt érintő kérdésekről. Szó esett a MIÉRT létrehozásáról is. Jakab István, a MIT elnöke elmondta, hogy az előkészítő találkozón a MIT tagszervezetek nem kaptak szavazati jogot, Szovátára pedig meg sem hívták őket. A MIT elnök így fogalmazott: az RMDSZ vezetőknek felmutatható és hűséges ifjúsági szervezetekre van szüksége, erre a hozzáállásra a Magyar Ifjúsági Tanács nem volt vevő. /Ifjúsági jövőképek 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. május 10.
Civil parlamentet hoznának létre a hét végén tartott kolozsvári Civil Fórum egyes résztvevői, amely hatékonyabban képviselné a különböző szervezetek, egyesületek érdekeit, mint az RMDSZ. A kezdeményezők szerint az erdélyi civil társadalom felnőtt oda, hogy megszervezze önmagát, valamilyen együttműködési rendszert alakítson ki, és utána tárgyaljon az RMDSZ-szel a civil szféra érdekvédelmének átvételéről. A múlt héten tartott kolozsvári Civil Fórumon felmerült, alakuljon egy ötfős munkacsoport a cél elérése érdekében. A testület tagjai: Somai József (a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke), Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese), Hajdó Csaba (a Civitas Alapítvány igazgatója), Bodó Barna (a Szórványért Alapítvány elnöke), valamint Birtalan Ákos parlamenti képviselő lennének. Ma már 1450 magyar civil szervezet tevékenykedik Erdélyben, ezért felvetődik a civil szervezetek közösségi identitásának kérdése. Hajdó Csaba a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) – amely a civil társadalom egyfajta ernyőszervezete – létjogosultságáról elmondta, nem látja lényegét SZET működésének. "Nem tudom pontosan hányszor ülésezett, és általa mennyire tudott érvényesülni a civil társadalmi kontroll az RMDSZ fölött" – mondta a Krónikának Hajdó, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy különböző alapítványok révén az RMDSZ kezelje az erdélyi civil társadalomnak szánt magyarországi vagy romániai pénzalapokat. Bodó Barna szerint, különösen a kormánykoalíciós szerepvállalás óta, az RMDSZ sokkal inkább pártként jelenik meg a közéletben, semmint olyan átfogó struktúraként, ahogyan a kilencvenes évek elején elindult, s amilyennek sokan elképzelték. Véleménye szerint a civil szférának szánt összegeket egyértelműen az RMDSZ ellenőrzi. Birtalan Ákos egy úgynevezett civil alap létrehozását javasolná. "Ennek célja, hogy a különböző csermelyekben csorgó támogatásokat, amelyeke itthoni vagy külföldi forrásokból származnak, célirányosan használják fel. Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke szerint egy ilyen rendezvény, mint a civil szervezetek fóruma, nem döntéshozó, hanem egy tanácskozójoggal bíró rendezvény. Össze kellene hívni az összes létező civil szervezet elnökeit, akkor az egy döntéshozó és legitim rendezvény lehetne. /Ifj. Cseke Péter: Maguk osztanák el a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./2002. május 13.
Temes megye a sereghajtók között van a helységnevek kétnyelvű feltüntetése területén – jelezte Bodó Barna megyei tanácsos a helyi RMDSZ sajtókonferenciáján. A napokban a Temesvár melletti Újszentesen a román-magyar névtáblát kihelyezték, három nap múlva ismeretlen tettesek lefestették barna festékkel a magyar feliratokat. Bodó Barna a helyi sajtó révén szeretné felhívni a közvélemény figyelmét: a multikulturális Bánságban veszélybe került egy hagyományos érték, a sokat emlegetett interetnikus tolerancia!: Újszentesen egyszer már 1990 márciusában is lefestették a magyar nyelvű névtáblát, a temesvári Magyar Házról többször is leverték a magyar intézmények névtábláit, összetörték az első Klapka-emléktáblát, ő maga is kapott fenyegető leveleket, akárcsak a helyi magyar színház. /(Pataki Zoltán): Lefestett névtábla Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./2002. május 21.
Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./