udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
258
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-258
Névmutató:
Cseke Péter Tamás
2008. július 8.
A kolozsvári születésű Bretter E. Zoltán követi Beke Mihály Andrást a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet élén. Az új igazgató elmondta: a román fővároshoz rokoni szálak is fűzik. Bretter szeptemberben kezdi el megbízatását. Bretter E. Zoltán, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyerte meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Az eredményt július 7-én hirdette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten. Bretter E. Zoltán mellett nyolcan pályázták meg a tisztséget, köztük Beke Mihály András, a kulturális intézet eddigi igazgatója is. Bretter E. Zoltán szülővárosában, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, ahol filozófiát és történelmet hallgatott, majd 1982-es áttelepülése után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folytatta, filozófia–szociológia szakon. A diploma megszerzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem társadalomelméleti (ma politikai tanulmányok) tanszékén helyezkedett el, 2007-től docens. Bretter 1990 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Korábban a Soros Alapítvány East-West részlegének tagja, majd az Illyés Közalapítvány kurátora, jelenleg az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány kuratóriumi elnöke. /Cseke Péter Tamás: Bretter lett Beke utódja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Bretter az SZDSZ oktatáspolitikusa volt és júniusig a pécsi SZDSZ elnöke. A minisztérium a balliberális holdudvar emberei bízza az ország külföldi kulturális képviseletét, írta a Magyar Nemzet. /Ambrus Sz. András: SZDSZ-káder kapta Bukarestet. = Magyar Nemzet (Budapest), júl. 8./2008. szeptember 9.
Bojkottal fenyegetnek a pedagógus-szakszervezetek, bojkottálják a tanévkezdést, ha a képviselőház nem fogadja el a pedagógusok bérét ötven százalékkal növelő törvénytervezetet. A megyei szakszervezeti elnökök óvatosan fogadták a kezdeményezést. Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Hargita megyei elnöke elmondta, az évkezdés bojkottálásába nem ugorhatnak bele anélkül, hogy kikérnék a tagság véleményét. /Bágyi Bencze Jakab, Cseke Péter Tamás: Tanévkezdés tanárok nélkül? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2008. november 18.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátorjelölt szókimondásában látja egyik választási fegyverét. Éppen a bükki erdőből érkezett, egyik kampányakciójáról– A Bükk a kolozsváriak egyik szívügye, s fennáll a veszély, hogy elveszíthetik kirándulóhelyüket, s ezen szeretnék segíteni – mondta. Parlagfüvet is irtott már a kampány alatt. „Tizenkét éve ott vagyok a parlamentben, szókimondó ember vagyok” – hangsúlyozta. /Cseke Péter Tamás: A szókimondás kampányfegyvere. Interjú Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-es szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./2008. december 10.
„Nem vagyunk hajlandók a hátsó ajtón belépni a kormányba” – fogalmazott Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a Szövetségi Állandó Tanács tagja. Kelemen Hunor szerint sem merülhet fel az, hogy az RMDSZ a PD-L-nek járó posztokra alapozva kerüljön be a kormányba. Kelemen a PD-L-nek alapvető érdekének mondta az RMDSZ-szel való közös kormányzást. „Csak a hatalom megszerzéséért nem fog kormányra lépni az RMDSZ, és csakis egy következetes politikai partnerrel hajlandó koalíciót alkotni – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a PSD vezetőinek kijelentésére. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja betölteni azt a helyet, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) szabadon hagyott” – vélekedett Adrian Ursu politikai elemző, a Cotidianul napilap főszerkesztője. /Cseke Péter Tamás, Mihály László, Salamon Márton László „Nem a hátsó ajtón lépünk be” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2008. december 31.
A kormányzati intézményekből az RMDSZ embereinek távozniuk kell, a parlamentnek alárendelt országos hivatalokba – mint például az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) vagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szövetség javaslata alapján delegált személyek elvileg nyugodtak lehetnek. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a kormány nem nyúlhat hozzá a parlament alárendeltségébe tartozó intézmények, hivatalok vezetőtestületi tagjainak mandátumához. A Román Televízió (TVR) igazgatótanácsának összetétele jövőre mindenképpen módosul majd, annak ellenére, hogy mandátuma – Tudor Giurgiu elnök vezérigazgató 2007-es lemondásától számítva – négy évre szól – vélekedik Stanik István, az RMDSZ által delegált tag. Az Országos Értékpapír-felügyelő Bizottság magyar tagja Erős Viktor már második mandátumát tölti, jövő év októberében jár le megbízatása. Biró Albin a Biztosítási Felügyeletnél 2007-ben kezdte öt évre szóló mandátumát, Asztalos Csaba Ferenc, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke pedig 2005-től tesz eleget szintén öt évre szóló megbízatásának. /Benedek Sándor, Cseke Péter Tamás: RMDSZ: az utolsó mohikánok. A parlamentnek alárendelt intézmények tagjait nem érinti a kormányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./2009. január 6.
Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei szenátor elnöki tanácsadónak készül, a Cotroceni-palotába. Már benyújtotta az alkalmazáshoz szükséges dokumentumokat az államelnöki hivatalhoz, átvilágítása pedig folyamatban van. /Cseke Péter Tamás: Eckstein Cotroceni-be készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2009. január 8.
A koalíció vezető politikusai arról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy a hatalomváltás nem jár majd politikai alapú tisztogatással a kormánynak alárendelt megyei közintézményeknél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi képviselői arról beszéltek: Hargita és Kovászna megyében nem bolygatják meg az etnikai arányokat a hivatalokban, s tisztségben maradhat egy-egy magyar alprefektus is. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Maradnak az etnikai arányok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./2009. január 9.
Az RMDSZ a választások után ellenzékbe vonult, több államtitkára a kormányváltás után is folytathatja a munkát abban a minisztériumban, ahol eddig dolgozott. Értesülések szerint Demeter András művelődési, Niculescu Tóni külügyi, Pásztor Gabriella oktatási, Markó Attila kisebbségügyi és Péter Zsuzsa igazságügyi államtitkár marad meg – más beosztásban – a jelenlegi munkahelyén; többségük csak a kinevezésére vár a minisztériumok új vezetőitől. Pásztor Gabriella várhatóan minisztériumi igazgatóként folytatja az oktatási tárcánál. A kisebbségügyi kérdésekért felel majd. Péter Zsuzsa miniszteri tanácsadói posztra számít. Bizonytalanabb a jövője Niculescu Tóninak, aki decemberben sikeresen versenyvizsgázott a diplomaták testületébe. A külügyi államtitkár diplomáciai karrierjébe beleszólhat az a sürgősségi kormányrendelet, amellyel a Boc-kormány idénre befagyasztotta a közintézményeknél történő alkalmazásokat. Niculescu Tóni mindenképpen Bukarestben maradna még. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél, de ezt még nem erősítették meg. Az RMDSZ vezetésének nincs kifogása az ellen, hogy államtitkáraik az új kormány minisztériumaiban folytassák munkájukat. /Cseke Péter Tamás: Magyar „szakik” a kormányzatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2009. január 27.
Már zajlanak a diplomáciai egyeztetések a román államfő első hivatalos budapesti látogatásáról. Sólyom László és Traian Basescu találkozójára még ebben az évben sor kerül. Sólyom László és Traian Basescu legutóbb tavaly októberben találkozott utoljára Csíkszeredában, akkor a magyar államfő az 1956-os emlékünnepségeken, magánlátogatáson tartózkodott Romániában. A román államfő mandátuma ideje alatt még egyszer sem látogatott a magyar fővárosba. /Cseke Péter Tamás: Budapestre készül idén Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2009. február 20.
Tőkés László az ÚMSZ-nek adott interjújában arról is beszél, hogy a polgári oldalról érkező támadások fájdalmasan érintik. Megállapodtak az RMDSZ-szel, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Markó Béla elmondta a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben vállalkozott a megegyezésre. Az EMNT gyűjtőszervezet, szó sincs arról, hogy Tőkés László különalkut kötött volna. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum áprilisban alakul meg, paritásos alapon, az RMDSZ és az EMNT részvételével. A testület konszenzussal hozza döntéseit, ám ezek nem kötelezőek egyik félre nézve sem. konszenzusra kell jutni az autonómiakérdésben és a magyar egyetem ügyében. /Cseke Péter Tamás: „Nem kötöttem különalkut” Interjú Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2009. február 26.
„Semmi kétségem afelől, hogy a magyar diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a román nyelvet. A magyar gyerekek énekelve tanulnak angolul és sírva tanulnak románul” – jelentette ki egyik Székelyföldön töltött hétvégéje után Traian Basescu államfő. Az elnöki nyilatkozat annak idején – 2007 augusztusában – tabukat feszegetett, ugyanis vezető román politikus a rendszerváltás után még soha nem vonta kétségbe az egységes román nyelv és irodalom tanterv létjogosultságát az oktatásban. Az elnöki kijelentés ellenére az azóta eltelt több mint másfél évben a magyar pedagógusok kérése és az RMDSZ módosító javaslatai ellenére a tanügyi törvény nem változott; a még 1995-ben elfogadott jogszabály továbbra is előírja, hogy az I–IV. osztályt kivéve a kisebbségekhez tartozó diákoknak a román tanterv szerint kell tanulniuk a román nyelvet. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kezdeményezésére 2007 nyarán új románnyelv-oktatási tantervet dolgozott ki egy szakemberekből álló bizottság, Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár vezetésével. Éppen azokban a hónapokban bocsátotta közvitára Cristian Adomnitei, a Tariceanu-kormány tanügyminisztere az új oktatásitörvény-csomagját. Az RMDSZ így az a magyar pedagógusok munkájára alapozva javasolt módosításokat, de ellenállásba ütközött. „Az új tervezet nemhogy nem tartalmazta a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket – amelyekben már előzőleg egyezség született a Nemzeti Liberális Párttal –, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jog is, többek közt az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga is” – rótta fel 2007 októberében a koalíciós társnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A kisebbségi törvény elfogadását sem sikerült elérni. /Cseke Péter Tamás: Tabufeszegetés a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2009. március 10.
Magyar alprefektusa van március 9-től Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányváltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint korábbi ígéretét tartotta be a PD-L azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD jelöltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. „Hargita megyében az alelnöki tisztség hagyományos módon a széki szervezeteket illeti meg” – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar alprefektusért cserébe a megyei tanács intézményébe román igazgatók, vezérigazgatók kerüljenek. A kormány nemrégiben váltotta le Romfeld Magdolna Hargita megyei alprefektust, helyére Andrei Jean Adrian került. A másik magyar alprefektus, Ladányi László egyelőre megőrizte tisztségét. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Alelnököt alprefektusért? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2009. április 24.
Lászlóffy Aladár művei, elsőként, költészete “megfogta”, magával ragadta Széles Klárát, annyira, hogy még életében monográfiát írt a költőről. Széles Klára kezdettől figyelte Lászlóffy Aladár költészetét. Korábban írt erről egy könyvében: Lelkünkre így ül ez a kor – Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral, Polis Kiadó, Kolozsvár, 2005. A monográfiához összegyűjtötte a korábban, folyóiratokban megjelent Lászlóffy-tanulmányait, 41 írást, ezek az összefoglaló munka tudatos előkészületei voltak. Széles Klára a Lászlóffy-monográfiához szükségesnek tartotta az elméleti, kultúrtörténeti, filozófiai stúdiumokat. Mindezek alapján írta meg Széles Klára monográfiáját: Mit látsz egy íróasztalon? – Lászlóffy Aladár világa, Budapest, Napkút, 2007./Cseke Péter Tamás: Mit lát a poéta asztalán? Beszélgetés Lászlóffy Aladárról Széles Klárával, a költő monográfusával. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./2009. június 11.
Budapesti kormányzati illetékesek rosszallóan, a kolozsvári BBTE magyar tanszékeinek vezetői megütközve fogadták azt a hírt, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar irodalom és nyelv szakot készül beindítani. A kolozsváriak bevallják, hogy intézményi konkurenciáról is szó van, de a szakmai képzést is féltik. Horváth Gizella, a PKE rektora nem kívánt reagálni a kolozsvári tanszékvezetők felvetéseire. „A magyar kormány nem finanszírozza a magyar tanszék beindítását Nagyváradon” –jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. /Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda, Totka László: Öngyilkos kettőzés? A kolozsvári BBTE mellett a nagyváradi PKE-n is indulna magyartanár-képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./2009. június 23.
Surján László magyar EP-képviselő nemtetszésének adott hangot Elena Basescu néppárti tagságával kapcsolatosan. Basescu elnök 28 éves exmodell lányáról van szó. A képviselő kételkedik abban, hogy a néppártnak érdeke lenne olyan személyt fogadni tagjai sorába, aki kétértelmű nyilatkozatokat tett a könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban. Elena Basescu szerint egy hölgy bosszúja húzódik az ügy hátterében. Vass Andreáról, Emil Boc jelenlegi tanácsosáról van szó, egykori EP-képviselőről. EBA úgy tudja: Vass és Surján közeli kapcsolatba kerültek Brüsszelben, és mivel a hölgynek nem sikerült újabb EP-mandátumot szereznie a PD-L listáin, bosszúból ellene hangolta a fideszes EP-képviselőt. /Surján kifogásolja EBA felvételét az Európai Néppártba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Az RMDSZ is megszavazza majd Elena Basescu néppárti frakciótagságát, pedig korábban éppen a demokrata-liberálisok akadályozták meg Tőkés Lászlót abban, hogy a frakció tagja lehessen, jelezte Sógor Csaba képviselő. „Az elnök lányának mielőbb tisztáznia kell a kábítószerek legalizálásával kapcsolatos kijelentéseit, melyekkel mi, RMDSZ-esek sem értünk egyet” – jelentette ki a politikus. /Cseke Péter Tamás: Tőkés László sorsa vár az államfő lányára? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2009. június 25.
Ismét Székelyföldre látogat Traian Basescu államfő. Június 26-án Csíkszeredában a 61. hegyivadászdandárnak ad át harci zászlót mintegy elismerésként azért, hogy az alakulat felkészültsége és felszereltsége megfelel a NATO követelményeinek, jelezte Eckstein-Kovács Péter, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsadója. „Traian Basescu emellett meglátogatja a Csíki Székely Múzeumot is, más programjáról azonban nincs tudomásom” – mondta Eckstein. Az államfő látogatásáról még nem értesítette a helyi és megyei elöljárókat az elnöki hivatal, mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly Csabának nem is áll szándékában fogadni Traian Basescut, mert 26-án Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsának ülésén vesz részt. „Mindenesetre ha az államfő azért érkezik Csíkszeredába, hogy bejelentse: a miniszterek beváltják a tavasszal tett ígéreteiket, akkor szívesen látjuk” – jegyezte meg Borboly. Nem lelkesíti az államfő újabb székelyföldi látogatása Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét sem, sőt az zavarja, hogy Basescu úti célja éppen egy katonai alakulat kitüntetése. „Ezzel az államfő nem azt üzeni, hogy a székelyek barátja, hanem azt, hogy jónak látja a román hadsereg székelyföldi jelenlétének megerősítését” – mondta. „Ha a tervezett katonai parádé a kaszárnya kapuin belül zajlik talán még rendben van, de köztérre kivinni majdhogynem provokáció” – vélekedett Kelemen. /Cseke Péter Tamás: Csíki katonai szemlén Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2009. június 26.
„Vállalja-e Markó Béla RMDSZ-elnök az államfőjelöltséget?” A kérdésre adott felelet nagy mértékben befolyásolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 27-én tartandó „elnökjelölt-állító” ülésének végkimenetelét. Markó Béla június 26-án közli válaszát a testülettel. Ha igent mond, akkor borítékolhatóan az SZKT is rábólint jelöltségére, ha nemet, akkor várhatóan Kelemen Hunor, Borbély László vagy Frunda György között választ majd a testület. /Cseke Péter Tamás: SZKT: választ várnak Markótól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2009. július 24.
Több civil roma szervezet tüntetett július 23-án az RMDSZ bukaresti székháza előtt. A romák a székelyföldi roma–magyar villongásokra hívták fel a figyelmet, és azt tették szóvá, hogy a helyi hatóságok nem kezelik kellő komolysággal a két kisebbségi közösség tagjai közötti konfliktust. Legutóbb Csíkszentkirályon gyújtották fel a magyarok egy roma lakos csűrét, miután az megkéselte az egyik magyar férfit a falu kocsmájában. A magyarokat az bőszítette fel, hogy a késelőt a hatóságok nem tartóztatták le azonnal. (Roma tiltakozás az RMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ „A barikád ugyanazon oldalán állunk” – mondta RMDSZ-es politikusi minőségében Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a roma szervezetek képviselőinek, akik egy „cigány–magyar megállapodás” szimbolikus aláírásával tiltakoztak az RMDSZ bukaresti székháza előtt a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi romák üldöztetése miatt Markó Attila elismerte: fontos, hogy az RMDSZ-es elöljárók ne uszítsanak, ne buzdítsanak önbíráskodásra. „A mi elvárásunk viszont az, hogy a romák keltette félelem szűnjön meg Székelyföld falvaiban” – tette hozzá. „Nem megfelelő helyen keresik az igazságot, mert mi már nem vagyunk kormányon” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen, a roma szervezetek bukaresti tiltakozásáról. Hangsúlyozta, amíg kormányon volt az RMDSZ, folyamatosan foglalkozott a roma-kérdéssel. /Cseke Péter Tamás: Roma–magyar barikádok. A bukaresti RMDSZ-székház előtt tüntettek tegnap a cigány szervezetek képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./2009. augusztus 28.
Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./2009. szeptember 1.
Találkozót kért Emil Boc miniszterelnöktől Markó Béla, az RMDSZ elnöke miután a koalíció úgy döntött: a kisebbségekre nézve hátrányosabb, Ecaterina Andronescu-féle tanügyi törvényért vállalna felelősséget a kormány. Markó Béla arról próbálta meggyőzni a kormányfőt, hogy a tervezet végső változatánál vegyék figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. Kötő József szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi törvény a Mircea Miclea által vezetett bizottság elképzeléseire épülne. /Cseke Péter Tamás: Tanügyi törvény: Andronescu győzött. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./