udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
275
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 271-275
Névmutató:
Fejér László
2002. július 20.
Több tervezett szakoktatási osztály nem indulhat be magyar nyelven Szilágy megyében, jelentkezők hiányában. Szilágycsehen a magyar nyelvű természetrajzi osztályban14 betöltetlen hely maradt. Feltehetően az anyanyelvű szakoktatás irányában megnyilvánult közöny, érdektelenség az oka annak, hogy egyik-másik szakra egyetlen jelentkező sem volt. További példák: Krasznán az iskolacsoport gépészeti osztályában a tervezett 30 helyből 29 betöltetlen; Szilágysomlyón a "Ioan Osian" Iskolacsoport technológiai osztályában a helyek fele, 14 betöltetlen. Zilahon a "Voievodul Gelu" Iskolacsoportban egy textil- és bőripari profilú osztály 30 helyéből 28 úgyszintén betöltetlen. Nincs érdeklődés Szilágynagyfaluban a kért gépészeti szakoktatás irányában: az előírt 30 helyre nem akadt jelentkező. Évek óta hangoztatott követelmény "az anyanyelvű oktatást minden szinten!", a gyakorlatban viszont az ellenkezője tapasztalható. /Fejér László: Üresen maradó osztálytermek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2002. július 31.
A zilahi városnapokon a testvérváros Szentendre és Paks képviselte Magyarországot. A szentendreiek szerint a kapcsolatokat a különféle intézményeknek, civil szervezeteknek kell kiépíteniük. Erre példa, hogy a sportiskolások már jártak ott, a két város zeneiskolája a kapcsolatfelvételt követően most készül együttműködni. Lehetőség van a partnerségre különösen a két város képzőművészei között. A paksiak visszajelzést várnak Zilahról konkrét támogatási igényt illetően. /Fejér László: Magyar-magyar találkozó Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ 2002. augusztus 9.
Augusztus első napjaiban hagyományosan népünnepélyt rendeznek Szilágygoroszló mellett a Mihai Viteazul-emlékműnél. A többségi nyelven megjelenő lapok egymásnak adják a stafétabotot, ha magyarokat kell gyanúsítani, szidni s nem ritkán határon túlra küldeni. Most azt írták, hogy az emlékműre nevüket vésők legalább fele Pishto, Joji, Zolly, Enni stb. Cikkíró szerint "Attila ujjlenyomatai" láthatók a domborművön. Nem így írják a magyar neveket, ennek ellenére a román cikkíró utolsó figyelmeztetést adott: hagyják békén a román emlékműveket, mehetnek anyjukba írni, Pannóniába. Az egész országban folyik a szobrokra firkálás. Magyar emlékműveket is meggyaláztak, nemcsak monogramok felkarcolásával. /Fejér László: Pamflet helyett bujtogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./2002. augusztus 26.
A Szilágy megyei Ipp községben magyar könyvtárat avattak aug. 22-én a testvérmegye Zala adományának köszönhetően. A szalagot a Zalaegerszegről érkezett Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, Kálóczy Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának tanácsosa, valamint Salánki Sándor, Ipp polgármestere vágták el. Kálóczy Katalin elmondta, hogy a tárca főosztálya hét éve támogatja a határon túliakat magyar nyelvű könyvekkel. A gazdag ajándék sok-sok zalai diák, pedagógus egy éven át tartó gyűjtése után érkezett meg. /Fejér László: Ünnepélyes ippi könyvtáravató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./2002. szeptember 4.
Báró Bánffy Elek és neje, Györfi Mária grófnő emléktábláját leplezték le Szilágybagoson szeptember elsején, az első ízben megrendezett falunapokon. A Bagosi Bánffy Napok elnevezésű rendezvényt a helyi RMDSZ szervezet, a polgármesteri hivatal, a református és a baptista egyházak, valamint az RMDSZ tanácsosai szervezték meg kétnapos műsorral. A mintegy 800 éve létező Szilágybagos településnek alig 1200 lelket számoló magyarsága van, ugyancsak a fogyó népességű községekhez tartozik. Tavaly Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásával monumentális emlékoszlopot emeltek a két világháború áldozatainak. A népes Bánffy-család története szorosan kapcsolódik a tájegységhez, többen viselték e családnevet, származtak belőlük erdélyi fejedelmek, püspökök, főispánok, kormányzók, történetírók, képviselők. A család történetét Simon György Bagoson tanító magyarszakos tanár írta meg és ismertette, különösen Bánffy Elek életét, aki 1867-ben iskolát építtetett, óvoda létesítését kezdeményezte. Leleplezték a templomfalra elhelyezett emléktáblát: "Örök hálával a szilágybagosi lakosok részéről báró Bánffy Elek és neje Györfi Mária grófnő emlékére, akik támogatták őseinket a templom építésében. 2002. szeptember 1." Párszáz tárgyi néprajzi darabból a falu múltbeli életére utaló kiállítást nyitottak meg. /Fejér László: Bagosi Bánffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 2002. szeptember 5.
Képességvizsgának és útravalót tarisznyálónak minősítette Vida Katalin a hatodik alkalommal megrendezett Tövisháti Napokat megnyitó beszédében. Szilágycseh Művelődési Házában aug. 31-én nemcsak a helybéliek jelentek meg, hanem a zilahi, szilágysomlyói, kárásztelki civil szervezetek képviselői mellett budapestiek is. Kistáj a Tövishát Szilágy megyében, több mint húsz település tartozik hozzá, s Szilágycseh a központja, egyben székhelye a Tövishát Kulturális Társaságnak. Varga D. István, a társaság elnöke szerint a rendezvény az apadó magyar közösség megmaradását szolgálja. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Kossuth Lajosról beszélt. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "A tövisháti nyelvjárás - múlt és jelen" címmel tartott előadást. A program ezúttal is magába foglalta az Ipp Art művészcsoport tárlatának megnyitóját. Volt történelmi vetélkedő is, középiskolások részvételével. Meleg Vilmos nagyváradi színművész "Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" című előadóestje nagy érdeklődést váltott ki. /Fejér László: VI. Tövisháti Napok. Szülőföld, történelem, anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2002. szeptember 11.
Önkormányzati vezetők, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok részére tartottak képzését Sarmaságon szeptember első hétvégén. Seres Dénes szenátor ismertette a jogszabályokat és azok módosításait. Nagy Máté András, a Bihar megyei Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda (HVII) ügyvezető igazgatója az Új Kézfogás alapítványi támogatásait ismertette. Vida Gyula parlamenti képviselő figyelmeztette az önkormányzati vezetőket az októberrel kezdődő új gondjaikra, feladataikra: az egészségügyi intézmények felügyeletét, finanszírozását a helyi tanácsok hatáskörébe utalják. Péter Pál, Székelyudvarhely megyei jogú város alpolgármestere a pályázás módszertana és a vidékfejlesztés összekapcsolásáról értekezett. Ismertette a székelyföldi, pontosabban az udvarhely- és csíkszéki 15 kistérséget, azok kialakulásának történetét. A képzés idején bemutatták Vincze Mária Vidéki helyzetelemzés - kászoni esettanulmány /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. /Fejér László: Pályázás és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ 2002. szeptember 30.
A Nyárád menti székely település, Szentgerice kismonográfiáját jelentette meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Szentgericei Unitárius Egyházközség 2002 nyarán. A falufüzetek 13. darabja, amelyet Balázs Sándor és Kovács István állított össze. A kismonográfia bemutatta a Tiboldi István (1793-1879) unitárius tanító nevét viselő 1996-ben bejegyzett alapítványt. /Fejér László: Szentgerice: a 13-dik falufüzet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ 2002. október 2.
Napvilágot látott a Hepehupa /szilágysági művelődési folyóirat, Zilah/ harmadik száma. A kiadvány száznégy oldalas. A mostani szám középpontjában Wesselényi és Kossuth - a két történelmi személyiség - áll. Idén van Fadrusz két monumentális művének, a Mátyás- és a Wesselényi-szobor állításának a centenáriuma. Az Irodalom rovatban Fodor Sándor, Hajdú Attila, B. Simon György írásai, László László hangjáték-monodrámája, Kiss Lehel, B. Simon György és Kincses Anna versei találhatók. Gazdag a néprajzi, helytörténeti rész is. A Hepehupa főszerkesztője Fejér László. /B.D. [Bölöni Domokos]: Szilágysági Hepehupa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2002. október 4.
A jubileumi Báthory Napokon Szilágysomlyón ezúttal is orvostovábbképzőt tartottak, közösen a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET). Dr. Andrásofszky Barna, a MET elnöke hangsúlyozta, hogy a továbbképzőknek a tesvéri-baráti kapcsolatok ápolása is célja. A kezdeti negyven résztvevő létszám az elmúlt években megháromszorozódott, nemcsak szilágysági orvoskollégákat, más megyeiket is érdekel. A dr. Széman Péter somlyói alapítványi elnök javaslatára kezdeményezett orvostovábbképző nemcsak szakmai képzés, tapasztalatcserére és gondolatok kicserélésére is lehetőség nyílik. /Fejér László: Alapvető baj, hogy gond az életmód. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2002. október 7.
Ötödik alkalommal tartották meg a Krasznai Napokat. Az ökumenikus istentisztelettel kezdődött az aradi 13 vértanúra való emlékezés. Megkoszorúzták a krasznai református templom kertjében álló 1848-as emlékművet. Az ünnepségen három nyelven összegezték az elhangzottakat. Magyarul, románul és németül, így mindenki érthette, mi zajlik. A főutcán felvonultak a néptánccsoportok és a fogatok. Sólyom Gergely, a fogathajtóverseny fő szervezője elmondta, hogy a négy évvel ezelőtt kezdődött rendezvény. /Józsa László: Ötödik Krasznai Napok. Az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Kraszna a legnagyobb községe Szilágy megyének, 6369 lakosából 4045 magyar /63,5 %/. Világbanki program keretében építi ki a település vízhálózatát, SAPARD programban tervezi a szennyvízlevezetést, a Carpathica Alapítvány révén modernizálja állatvásárterét. Vida Gyula a települést a szilágysági magyar közösség alappilléreként értékelte. A díszpolgár címet elnyertek között volt Takács Felícia ny. tanárnő, a helyi folklór gyűjtője, helyi lap kezdeményező munkatársa. Idén elhunyt díszpolgárok emlékének is adóztak, a nyáron elhunyt Pákai Ferenc tanár több emlékjel; köztük lármafa, az 1848-as emlékoszlop és Cserey Farkas emlékművének készítője volt. Több kiállítás volt, Bordás Szabolcs grafikákkal, Takács Felícia népművészeti, Szodorai Kinga Zsuzsánna fazekas- és agyagmunkákkal mutatkoztak be. /Fejér László: Krasznai Napok 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ 2002. október 30.
A Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált rendezték meg negyedik alkalommal Szilágycsehben október 26-án. Helybeli csoportokon kívül Zilah, Kraszna, Kolozsvár, Sarmaság, Völcsök, Szilágysomlyó, Désháza, Varsolc, Szatmárnémeti együttesei vettek részt a diákszínjátszók seregszemléjén. Szilágycsehben élénk diákszínjátszás zajlik. /Fejér László: Szilágycsehi seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ 2002. november 27.
Megjelent Hepehupa /Zilah/, szilágysági művelődési folyóirat első évfolyamának negyedik száma. Ady-évforduló lévén, a tanulmányok, cikkek nagyrésze a költőre emlékezik. Fejér László főszerkesztő így ajánlotta ezt a számot: "Közhely: Ady Endre költészete nagy örökségünk. Szelleme mindmáig mégis közöttünk maradt, velünk van, érezzük és tapasztaljuk születésének 125. évfordulóján is. Jelen számunkban a Hepehupás vén Szilágy fiára és Zilah városának legnevezetesebb diákjára emlékezünk...". Adorján Ilona az idén hatvanéves zilahi képzőművész, Szabó Vilmos életét, munkásságát ismertette. /Gáspár Attila: Adyról, hitelesen a Hepehupában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2002. december 10.
Fadrusz Jánosnak a Zilahon 100 évvel korábban felállított Wesselényi-szobra talapzatának felújításához fogtak a centeneriumi ünnepség előtt, ám azt nem sikerült befejezni a szerződésben előírt határidőre, a munkát decemberben befejezték. /(Fejér László): Felújított szobortalapzat Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ 2002. december 18.
Szilágysomlyón megrendezték a karácsonyi könyvvásárt a Báthory István Alapítvány szervezésében. A rendezvénnyel egy időben nyílt meg az Ipp Art Társaság tárlata, és lépett fel műsorral a Szilágybagosi Általános Iskola mandolinzenekara. A könyvvásár meghívottja Egyed Emese költő volt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem irodalmi tanszékének munkatársa, aki a régi magyar irodalmat tanítja. Magával hozta egy-két év termését, közte a napokban megjelent Levélajándék /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című mesekönyvét. Beszámolt irodalomtörténeti kutatásairól, Barcsayról három könyvet is írt, majd Hajnali ének című verseskötetét dedikálta. Szabó Zsolt, a Művelődés kiadásában megjelent kötetek gondozója, terjesztője. Többek között harmincévi munkája, a Benedek Elek levelezését tartalmazó IV. kötet mellett bemutatta Balaskó Nándor Akt című könyvét, amely bő válogatást nyújt szobrainak grafikusi előzményeiről. Nemrégiben jelent meg Herepei János A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből című monográfiája Sas Péter szerkesztésében. Bemutatták a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon (RMIL) IV., N-R kötetét, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Kriterion Könyvkiadó gondozásában. /Fejér László: Új könyvek Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ 2003. január 11.
Vérvölgyön a megszűnés fenyegette a magyar nyelvű elemi iskolai oktatás, segítséget kért Bálint István református lelkipásztor, a vérvölgyi RMDSZ elnöke, hogy ne kelljen a tanulóknak Debren községbe, a román iskolába ingázni. Korábban volt nyolcosztályos magyar tagozatú iskola a községbeli Nagydobán, jóval régebben Vérvölgyön is, ám az egyre kevesebb iskoláskorú gyermek miatt megszűntek. A debreni iskola igazgatónője ösztöndíj ígéretével, anyagi támogatás nyújtásával csalogatta a vérvölgyi szülők gyermekeit a román tagozatra. Megoldás lenne, hogy Szilágycseh magyar tagozatán tanulhatnának a dobai, vérvölgyi, szentkirályi és a szomszédos község szilágyszegi, menyői magyar ajkú tanulói, hiszen van iskolabusz. A távolság nem nagy, de drága az üzemanyag. Csapó Károly debreni és Molnár József szilágyszegi polgármester megegyezhet az iskolabusz Szilágycsehbe ingáztatásáról. A magyar tagozaton tanulók átcsalogatása román tagozatra nem ismeretlen gyakorlat. A jelenlegi tanév elején hasonló gondok foglalkoztatták a szülőket Szilágygoroszlón és Diósadon. Szilágygoroszlón egyféle polgári engedetlenség is megnyilvánult: a szülők a tanévnyitáskor otthon marasztották gyermekeiket, végül megmenekült a megszüntetéssel fenyegetett magyar iskola. A kérdés csak az, hogy az elöregedett falvakban meddig tartható fenn ilyen-olyan megoldással az anyanyelű általános iskolai oktatás? /Fejér László: Veszélyeztetett anyanyelvű oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ 2003. február 12.
Szélrózsa címmel első alkalommal jelentetett meg tudományos és kulturális évkönyvet a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) Bihar megyei szervezete. Az évkönyvet Szabó Ödön szerkesztette, akinek kutatási területe a bihari, főleg az Érmellék magyar településeinek néprajzi kultúrája. A kötetben 33 szerző dolgozata olvasható, egymástól távol eső tudományos területekről. /Fejér László: RODOSZ- bemutatkozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ 2003. február 19.
Egyéves a Hepehupa /Zilah/, a művelődési folyóirat. Helytörténeti tanulmányait nem egy iskolában kötelező olvasmányként jelölték ki a tanárok. A folyóirat szerkesztői és kezdeményezői, Fejér László újságíró és Kovács Kuruc János történelemtanár február 15-én tartották az egyéves megjelenés évfordulós ünnepségét. A rendezvényen dr. Egyed Ákos akadémikus gróf Mikó Imrére emlékezett. Dr. Péntek János A tudós kötődései című előadásában Szabó T. Attila munkásságának szilágysági vonzatait ismertette. Az előadások után a zilahi Silvania főgimnázium Zelma diákszínjátszó csoportja lépett fel. Az új számban Lakóné Hegyi Éva muzeológus a zilahi temető többszáz éves síremlékeiről közölt tanulmányt. A Hepehupa megjelenése nagyrészt az önzetlen támogatóknak, elsősorban Major Istvánnak, a Color Print nyomda igazgatójának köszönhető. /Józsa László: Egyéves a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ 2003. április 7.
Közel százéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kihelyezett gyűléseket tart - mondta dr. Egyed Ákos akadémikus ápr. 5-én Zilahon, a vándorgyűlés megnyitásakor. Ez már a második ilyen rendezvény a megyében, az elsőnek a korábban alakult szilágysomlyói fiókszervezet volt a házigazdája néhány évvel ezelőtt. Az EME elnöke mellett Keszeg Vilmos néprajztudós, Sipos Gábor történész, Tóth Zsombor irodalomtörténész és természetesen Bajusz István egyetemi tanár, a rendezvény házigazdája volt jelen. Az egyik előadó, Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár szerint a Szilágyságban még mindig sok a fehér folt, a kevésbé feltárt tájegységek közé tartozik. A fórumon 16 tudományos dolgozatot ismertettek, mindegyik kizárólag a Szilágysággal foglalkozott. Dr. Egyed Ákos örömmel üdvözölte a fiatalok részvételét. Szinte kivétel nélkül egyetemisták vagy nemrég végzettek, akik elsősorban néprajzi szempontból dolgoztak fel kevésbé ismert területeket területileg Szilágycseh környékétől Krasznán át a Szilágynagyfalu községhez tartozó Bagosig. Az ismertetett tanulmányok megjelentetését a nemrég egyéves születésnapját ünneplő HEPEHUPA kulturális folyóirat vállalta, amely következő számának törzsanyaga e helytörténeti és néprajzi tanulmányokból fog összeállni. /Józsa László: EME-vándorgyűlés Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A zilahi Szilágysági kutatások témájú konferencián pár előadó kivételével többségében fiatal egyetemi oktatók és egyetemisták ismertették a vidékhez fűződő kutatások eredményeit összefoglaló dolgozataikat. Mitruly Miklós a szilágysági folklórkutatás történetét; Lakóné Hegyi Éva a 18. században élt Dobai Sándorné Bíró Sára egyházpatrónus életét ismertette, Tóth Zsombor adalékokat a Szilágyság 17. századi protestáns művelődési életéhez. A fiatal tanárok, így Turai Tünde a leányszöktetésről, Fóris Monika a désházi házassági szokáskomplexumról, Virt István selymesilosvai halottas szokásokról, Czégényi Dóra a népi írásbeliségről értekezett, illetve a zilahi Molnár Károly egy első világháborús, általa összeállított emlékalbumot mutatott be. /Fejér László: Szilágysági kutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2003. május 14.
A Báthory István Anyanyelvi Könyvtár 5. születésnapjáról emlékeznek meg máj. 16-án Szilágysomlyón, a Református Gyülekezeti Teremben. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnökének megnyitója után ex libris kiállítás nyílik Gábor Dénes gyűjteményéből. Majd a Művelődés folyóiratot Szabó Zsolt főszerkesztő, a Hepehupát pedig Fejér László főszerkesztő mutatja be. Lászlóffy Csaba A magyarság rövid története című kötetét ismerteti. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./