udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
457
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 451-457
Névmutató:
Gáspár-Barra Réka
2006. augusztus 5.
1948-ban államosították a csernakeresztúri egyházi magyar iskola alig 5 éves épületét, melynek tervrajzát 1943-ban még maga Márton Áron püspök hagyta jóvá. Az elvétel akkor egy tollvonásba került, most viszont évekbe telt, hogy visszaszerezzék, – mutatott a visszaigénylési, átíratási dokumentumok halmazára Tóth János csernakeresztúri plébános. Májusban végre megszületett a visszaszolgáltatásáról szóló kormányhatározat. Azóta a plébános járja a hivatalokat, hogy telekkönyveztessék az ingatlant, a hozzá tartozó udvart. A plébános a fiatalokkal közösen dolgozva felújította az épület tetőszerkezetét, néhány új ablakkal, bejárati ajtóval látta el az iskolát. Az elképzelés szerint az emeleti irodában a Kolping család-mozgalomnak biztosítanak székhelyet, a nagy teremben pedig közösségi termet szeretnének kialakítani, számítógépekkel. Most elsősorban a helyi, illetve a megyei magyar közösséggel kell megvívni a harcot a magyar iskola fenntartásáért. Sem a szülők, sem a megye magyarságának elöljárói nem érzik át a csernakeresztúri iskola fontosságát. Ha a szórványban kiépített kis sziget feladja a maga végeit, akkor elnyeli a tenger. Tóth János plébános szeretné, hogy újra egyházi iskola legyen Csernakeresztúron. /Gáspár-Barra Réka: Újra egyházi kézen a csernakeresztúri magyar iskola épülete. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./2006. augusztus 10.
A székelyföldi Madéfalván 11 vajdasági fiatal ült kerékpárra idén, hogy napi 100 kilométeres távokat lekarikázva végigjárják őseik 123 évvel ezelőtti telepítésének útját. Dani Irén, a Székelykevére telepedett bukovinai székely család sarja, két fiával együtt, főszervezőként vesz részt a biciklitúrán. Az al-dunai telepítés 120 éves évfordulóját 2003-ban ünnepelték, akkor szervezték az első biciklitúrát Bukovinából haza. A következő évben a Kevevára–Ráckeve útszakaszt karikázták végig, tavaly pedig a Temesvár–Szeged útvonalat. Bár a túrákat kezdeményező TINET ifjúsági szervezet magyar tagságú, minden évben szerb fiatalok is részt vesznek a kerékpározásban. – A fiatalok számára fontos tudni, hogy honnan jöttek, a szerbek pedig sokkal inkább megértenek bennünket, kultúránkat, hagyományainkat, ha végigjárják velünk Magyarország és Erdély történelmi hagyatékban gazdag földjét – mondja Dani Irén. Az identitástudat erősítésre igencsak szükség van, hiszen a 290 000 fős vajdasági magyarság élettere egyre szűkül – véli Kecskés István, az újvidéki Magyar Szó, az egyetlen ottani magyar napilap nagybecskereki tudósítója. Székelykeve, a szinte színtiszta magyar település önálló I–VIII. osztályos magyar iskolát működtet, de középiskolába már Nagybecskerekre kell menni, a magyar nyelvű felsőoktatás pedig szinte teljesen hiányzik a Vajdaságban. Székelykevén, Sándoregyházán, Hertelendyfalván közel 5000-es bukovinai székely közösség él. Hagyományainkat őrzik. Csernakeresztúron nagy örömmel látták vendégül a kerékpártúrára indult délvidéki ,,rokonokat”. – A Csernakeresztúrra telepedett bukovinai székelyek meglátogatása, templomuk, tájházuk, otthonaik megismerése is gazdagítja tarisznyánkat, melybe székely lelkiséget, erdélyi levegőt, történelmi, szellemi kincseket, békességet gyűjtöttünk az utunk során – mondta Dani Irén. Székelykevén augusztus 12-én megnyitják a 120 éves letelepedési évforduló egyhetes központi ünnepségét Székelykevén. A település immár 123 éves, de a templomukat 1886-ban építették és úgy érzik, ez adta az igazi megtartó erőt ahhoz, hogy sok háborúság és nélkülözés ellenére most is éljen az al-dunai magyarság. /Gáspár-Barra Réka: Madéfalvától Székelykevéig. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./2006. augusztus 23.
A romániai, a kormánykoalíciós és a szövetségen belüli helyzet alapos kiértékelésére készül az RMDSZ – mondta sajtótájékoztatóján Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. A miniszter szerint nem feltétlenül szükséges az RMDSZ-nek politikai párttá alakulnia. A Nagy Zsolt távközlési miniszter által az utóbbi időben gyakran hangoztatott belső fiatalítással kapcsolatban Winkler Gyula megjegyezte, nehéz meghatározni, hogy a politikai életben ki számít fiatalnak. Szerinte januárban újra kell tárgyalni az együttműködésre vonatkozó koalíciós szabályokat, mert az RMDSZ és természetesen a romániai magyarság számára rendkívül fontos tételeken egyszerűen átsiklanak. /Gáspár-Barra Réka: Mérlegel az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./2006. augusztus 24.
Jó ezeréves múltunkról szólt a felvidéki költő dala Varga Csaba gitárművész előadásában Déván, a zárdatemplomban. A történelmi múltat ezúttal a barokk zene és tánc, a népdal és irodalmunk nagyjainak írásaival keltették életre a Szent Ferenc Alapítvány diákjai, munkatársai. Mozgalmas előadás idézte fel népünk 1100 éves Kárpát-medencei történelmét, a honfoglalást, a nemzeti ébredést, a szabadságharcot és Trianont. Karinthy Frigyes kevésbé ismert szavai hangzottak el: „Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.” A nyelv, a hit, a közös kultúra mindenféle határ ellenére összeköt bennünket felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, anyaországi magyarokat és erős, életképes nemzedék nő fel újra – erről szól a Szent Ferenc Alapítvány és számos nagyszerű egyházi és civilkezdeményezés Hunyad megyében, Erdélyben és az egész Kárpát-medencében. Ehhez az építőmunkához kérték Isten áldását a dévai zárdaudvaron. /Gáspár-Barra Réka: Ezerszáz éve ide köt a szó. A Szent Ferenc Alapítvány diákjai barokk tánccal, népdallal idézték a múltat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./2006. szeptember 5.
Szeptember 4-én közgyűlést tartott a Hunyad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumában, Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök részvételével. Házigazdaként Böjte Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke köszöntötte a pedagógusokat. A reményről beszélt, az alkotó reményről és szeretetről. Déván felépült egy önálló magyar iskola, Petrozsényban, ahol két évvel ezelőtt 6 gyermek járt magyar tagozatra, az idei tanévben 216-an iratkoztak a magyar iskolába. /Gáspár-Barra Réka: RMPSZ-közgyűlés Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./2006. szeptember 23.
A magyarországi ötpárti nyilatkozattal teljes egyetértésben, az RMDSZ elítéli az utóbbi napok budapesti atrocitásait, mondta Winkler Gyula kereskedelmi miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. Mint mondta, mind az erdélyi, mind a magyarországi lakosság számára az a fontos, hogy a felszínre került ellentéteket a parlamenti demokrácia keretei között tisztázzák. Az RMDSZ nem arra törekszik, hogy véleményt, ítéletet mondjon egyik vagy másik politikai erő felett, sem arra, hogy felvállalja egyik vagy másik értékeit. Számunkra az a fontos, hogy Magyarországon szabadon és demokratikusan zajlódjanak le a helyhatósági választások, és ezt követően tisztázódjanak a magyar–magyar kapcsolatok formája és eszközei, induljanak be az erre vonatkozó reformok, és teremtődjön meg a lehetőség egy újabb, novemberre tervezett román–magyar együttes kormányülésre, amely tavaly is rendkívül hasznosnak bizonyult – nyilatkozta a kereskedelmi miniszter. /Gáspár-Barra Réka: A magyar–magyar kapcsolatok reformjára van szükség! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./2006. szeptember 25.
Szeptember 22-én, nagy hangerővel robogott be a dévai Szent Ferenc Alapítvány udvarára a Magyarország különböző részeiből érkező 350 motoros. Üdvrivalgással fogadták a gyerekek a szegecses, bőrdzsekis motorosokat. Böjte Csaba szerzetes köszöntötte az immár második alkalommal Dévára érkező motorosokat. Az itteni kisdiákok, tanáraik, nevelőik ajkán, hangszereiken felcsendültek a magyar kultúra gyöngyszemei: népdalok, mondókák, zeneművek, prózarészletek. A nagy sikert arató előadás utolsó dalát, a Honfoglalást már diákok és motorosok együtt énekelték. Azután felcsendültek az ismert gyermek- és felnőtt dalok, mindenki énekelt. A motoros zarándokok komoly adománnyal is meglepték a Szent Ferenc Alapítványt. Közel 3 millió forint gyűlt az adományládába, és sok-sok játékot, ruhát, szemléltetőeszközt tartalmazó csomag került elő a kísérőautókból. De a legnagyobb ajándék még hátra volt. Minden sisakos, bőrdzsekis zarándok mögé egy-egy kisdiák, vagy éppen játékos kedvű felnőtt ült, s rövid motortúrán belekóstoltak a száguldás gyönyörűségébe. Nevelőtanárként dolgozom –, mesélte Bújdosó János, a zarándoklat főszervezője. Az ötlet két évvel ezelőtt született, december 5-e kapcsán. Kerestem a módját annak, hogy úgy fejezhessék ki a határon túli magyarsággal való együttérzésüket, összetartozásukat, hogy ne keveredjen bele politika. Ezért hirdette meg tavaly az egyik legnagyobb példányszámú motoros lapban egy ilyen jellegű zarándoklatot. Tavaly 150-en jöttek, idén már közel 350-en. /Gáspár-Barra Réka: Politikamentes segítségnyújtás. Motoros zarándoklat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./2006. szeptember 26.
65 évi töretlen hitű szolgálat után mutatta be vasmiséjét Bíró Antal ferences atya Szászvárosban, a római katolikus templomban, kilencvenedik életéve küszöbén. Székelyföld szülöttjeként nem volt könnyű élete a szórványban, ahol hitéért többször meghurcolták, tanári pályáját megtörték. Idős korában eljött Szászvárosra, hogy az ide plébánosként kinevezett Böjte Csaba atyán segítsen. Áldozatos munkáját, elsősorban Böjte Csaba méltatta. /Gáspár-Barra Réka: Bíró Antal atya vasmiséje Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./2006. október 6.
Aki olvasta Gyurcsány Ferenc beszédét, az elsősorban a sorokban hemzsegő trágárságoktól akad ki. A családban nem hallott ilyet, írta Gáspár-Barra Réka, a lap munkatársa. Az erdélyi irodalom ifjú titánjai szintén trágár kifejezésektől hemzsegő könyveket írnak, a nagyközönség, a kritika tapsol nekik. És most sok millió ember felháborodott azon, ahogyan a miniszterelnöke beszél. Fontos lépés a magyar közéletben, hogy végre valaki elkiáltotta magát: a király meztelen! A trágárságok mögötti beszéd hazugságra épül. /Gáspár-Barra Réka: Trágárságok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./2006. november 14.
Népes közönség gyűlt össze Csernakeresztúron a helyi hagyományőrző egylet által hatodik alkalommal megszervezett bukovinai székely mesemondó vetélkedőre. Öröm volt hallgatni a bukovinai székely nyelvjárásban előadott történeteket. Az első helyezést a csernakeresztúri Kelemen Szabolcs érte el a “lejánlopásról” szóló történetével. /Gáspár-Barra Réka: Ádám teremtésétől a “lejánlopásig”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./2006. november 16.
Bethlen Gábor szelleme, kora elevenedett meg november 15-én a nagy fejedelem hajdani szülőházában, Marosillyén, a Veres bástyában. A dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai, diákjai igazi születésnapot rendeztek a fejedelemnek. Az ünnepség előestéjén történelmi vetélkedőn idézték fel a diákok Bethlen Gábor korát, majd másnap a marosillyei szülőházban verssel, dallal hajtottak fejet szelleme előtt. Bethlen Gábor életművét vázolta föl Párdy Klára tanárnő. Végül felcsendültek a reneszánsz dallamok, majd gulyás-vacsorával zárult az ünnepség. /Gáspár-Barra Réka: Fejedelmi születésnap. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./2006. november 17.
Érdekes kiállítás nyílt a dévai Magna Curia épületében működő Történelmi és Régészeti Múzeumban. A legendás arany- és ezüstbányák bemutatása nagyszámú érdeklődőt vonzott a kiállításra. A kiállítás anyaga a németországi gundelsheimi és bohumi bányamúzeum, valamint a Kolozs és Hunyad megyei levéltár támogatásával állt össze. Nagyágon 1742-ben bukkantak az első aranyleletekre, két évvel később német bányászok betelepítésével megindították az érckitermelést. Közel 150 év alatt 40 tonna aranyat bányásztak ki e vidéken. Nagyágot a korabeli Európa legjövedelmezőbb bányájának tekintették. Még az első világháborút követően is évente közel 50 kg arany és 130 kg körüli ezüst került felszínre. A múlt század első 30 évében 1138 kg aranyat és 3065 kg ezüstöt termeltek ki Nagyágon. Ezt követően azonban az itteni bányászat hanyatlásnak indult. /Gáspár-Barra Réka: Erdély kincseskamrája a Magna Curiában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./2006. november 22.
A napokban tartotta közgyűlését a dévai Geszthy Ferenc Társaság, amely 2002 őszén magyar pedagógusok kezdeményezésére alakult a Hunyad megyei magyar oktatás felélesztése érdekében. A társaság első elnöke és alapító-tagja, Hauer Erich tanár hirtelen halálát követően az alelnök, Varga Károly vette át a vezetést. Varga Károly emlékeztetett, négy éve a Hunyad megyei magyar oktatás legégetőbb problémájának a Déván szétszórtan működő tagozatok összehozását látták egy önálló állami intézménybe. Erre volt már kísérlet a kilencvenes évek elején, de nem volt épület. Az iskola elkészül, közben egyre égetőbbé vált más települések gondja. A lupényi iskolában felvállalták a gyermekek utaztatását egy helyi vállalkozó mikrobuszaival, ugyanitt folyamatban van a délutáni foglalkozás beindítása. Petrozsényban az ingázási költségek fedezésére igényelték a Geszthy Társaság segítségét. Az újságíró megjegyezte, a szomszédos településeken görbe szemmel néznek az új dévai iskolaközpontra, amely “elszippantja” gyermekeiket, elsősorban Vajdahunyadról van szó. Jelenleg a Geszthy Társaság pedagóguslakásokat biztosít, több mint 60 diák számára napi ingázást, további 60 Zsil-völgyi diáknak háromhetenként hazautazást. Ebben a hónapban már 26 tanulónak pótolnak be a bentlakási költségeibe. A magyar oktatási minisztériummal aláírtak egy másfél milliós támogatási szerződést, illetve az Illyés Közalapítvánnyal folyamatban van egy egymillió forintos pályázati szerződés megkötése. Ezekből fenntartható a támogatás. /Gáspár-Barra Réka: A megoldásnak helyi szinten kell megszületnie. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2006. december 18.
Gazdag ajándékszállítmánnyal érkezett a dévai Téglás Gábor Iskolába a “Nők Kaposvárért Egyesület” küldöttsége. /Gáspár-Barra Réka: Gazdag ajándékszállítmány a Téglásnak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./2007. január 6.
Az RMDSZ 2006 végén is kiosztotta a szülőföld visszaszerzésében eredményesen tevékenykedőknek járó Ezüstfenyő-díjat. A 23 kitüntetett egyike Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa, aki jó néhány éve, előbb jogtanácsosként, lupényi RMDSZ-elnökként, az utóbbi két évben pedig alprefektusként igyekezett segíteni a visszaszerzést. Dézsi Attila megérezte, nem feltétlenül a visszaigényelt ingatlanok, telkek anyagi értéke volt fontos, a legtöbben lelkileg kötődtek ezekhez. Sokan úgy kezdték a tanácskérést, hogy édesapám földje, nagyapám háza. Ezek az emberek kötődnek a gyökerekhez. Hunyad megyében a visszaszolgáltatás 96%-ban megtörtént. Csak 2006-ban ezernél több fellebbezést kellett kivizsgálniuk. Volt, hogy Dézsi napi 10 órát olvasta a reklamációkat. Dézsi számítása szerint a megye összterületének közel egynegyedét magyar egyházak, intézmények és magánszemélyek kapták vissza. /Gáspár-Barra Réka: A történelem jóváteszi hibáit. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./2007. január 22.
A szórványban tapasztalható beolvadás 2005 őszére a szakadék szélére sodorta a vajdahunyadi magyar oktatást, amely összevont elemi osztályokkal kezdte az idei tanévet. Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, illetve a vajdahunyadi civil szféra január elején bizottságot alakított és tervet dolgoztak ki a vajdahunyadi magyar oktatás megmentésére. Az iskolamentő “hadjárat” vezetésével Ferenczi István fiatal vajdahunyadi vállalkozót bízták meg. A délutáni oktatás bevezetését februártól szeretnék beindítani, mondta Ferenczi István. Az elképzelés szerint a tagozat több mint nyolcvan diákjának szimbolikus összeg fejében ebédet ajánlanak a szomszédos óvoda étkezdéjében, majd a tagozat pedagógusai felügyelete alatt délutáni foglalkozást biztosítanak számukra. Ez fontos lépés, mert a vajdahunyadi magyarság körében jelentős a vegyes házasságok száma, és e családok gyermekei elsősorban azért maradnak távol a magyar iskolától, mert nincs ki foglalkozzon velük. Beindítják Vajdahunyadon is az iskolabuszt, amely összegyűjti majd a magyar diákokat. Az “iskolamentés” anyagi terheit egyelőre a dévai Geszthy Ferenc Társaság vállalta magára. /Gáspár-Barra Réka: Mentőöv a vajdahunyadi magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./2007. január 23.
A szokványostól eltérő módon ünnepelték január 22-én a magyar kultúra napját a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban. A diákok egész napos rendezvényen ízlelgették azokat a gyümölcsöket, melyet a magyarság érlelt az európai műveltség fáján. A program célja: tudatosítani a diákokban a magyarság értékeit, mindazt, amivel e nemzet gazdagabbá tette, teszi a világot, az európai kultúrát – mondta Makai Mónika tanárnő. /Gáspár-Barra Réka: Magyar gyümölcsök az európai műveltség fáján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./2007. február 2.
Az elmúlt századokban Arad megyében több száz kisebb-nagyobb könyvtár létezett, amelyek zömét mára teljesen széthordták. A legjelentősebb pusztítás, akárcsak az ország többi megyéjében, a vállalati, szakszervezeti könyvtárak állományát érintette. Az egykori szocialista vállalatok a rendszerváltást követően csődbe jutottak, részben privatizálták azokat, a vállalati könyvtár az esetek túlnyomó részében a szemétbe, pontosabban a zúzdába került. Olyan helyről is kerültek szemétbe könyvek, ahol állítólag a magyar kultúrát ápolják. Azokban a nagyvállalatokban, ahol az új tulajdonosi kör értelmes emberekből állott, a szakszervezetnek sikerült átmentenie a nyomtatott vagyont. Aradon, a megyeszékhelyen a legjobb megoldást az egykori esztergapadgyár – ma ARIS – szakszervezete választotta: a vállalati könyvtár szépirodalmi részét tíz évvel ezelőtt átadták a Vlaicu Egyetemnek. Aki szemfüles volt, a ‘90-es évek elején még vásárolhatott a leleményesebb szakszervezetek kiárusításain. A tehervagyongyári szakszervezet 2003-ban felkínálta a köteteket megvételre a szakszervezeti tagoknak. Ami megmaradt, vidéki iskoláknak, a megyei könyvtárnak adományozták. Matekovits Mihály akkori főtanfelügyelő-helyettes hozott magyar tanárokat, akik kiválogatták a számukra szükséges köteteket, és elszállították. Vidéken a községi könyvtárak általában a mai napig megmaradtak, mert a kultúrotthonok még működnek. Pécskán, például, a községi könyvtár száz éve, szinte megszakítás nélkül nyitva áll a kultúrházban. Az ‘50-es években az országban a könyvtárak állományát alaposan átfésülték, kidobták például az 1944. augusztus 23. előtti “ellenőrizetlen fordítású” könyveket. Hivatalos adataink szerint Hunyad megyében az 54 vidéki könyvtár közül egyetlen egyet számoltak fel az utóbbi években. Hunyad megyében tavaly öt könyvtár maradt könyvtáros nélkül, az idei januártól pedig hatodikként felzárkózott Solymos is. Urikányban most nincs könyvtáros, pedig a könyvállomány jelentős, közel 16 ezer kötet áll a 10 ezer urikányi lakos rendelkezésére. A statisztikai adatok szerint a megyében még további 14 vidéki könyvtár tengődik önkormányzati támogatás nélkül. A részben magyarlakta falvak közül egyedül Csernakeresztúr büszkélkedhet saját könyvtárral /14 ezres állományának több mint fele magyar nyelvű/, de csak hetente egyszer van nyitva. De azért van olvasója, évente körülbelül 200 ember fordul meg itt, mondja Cizmas Terezia könyvtáros elmondta, kevesen igénylik a magyarok közül ezeket a könyveket. Az ötvenes években más volt a helyzet, akkor sokan olvastak még magyarul Csernakeresztúron is, meg Sztrigyszentgyörgyön is, ahol annak idején gazdag könyvtár működött az odatelepedett bukovinai székelyek számára. A hatvanas években azonban a könyvállományt átadták a pusztakaláni vasgyár szakszervezetének, amelyet az utóbbi másfél évben már csak a peres ügyei tartanak életben. A könyvállomány viszont megmaradt a városi művelődési házban és most éppen azon dolgoznak, hogy az köztulajdonba kerüljön. A vajdahunyadi szakszervezeti könyvtár viszont él, közel 100 ezer kötetes. A Zsil-völgyi szakszervezeti könyvtárak a maguk nemében egyedüliek a térségben. Petrozsényon kívül Petrillán, Urikányban és Aninószán van 10-10 ezer körüli kötetet számláló közkönyvtár. /Gáspár-Barra Réka: Elpusztított könyvtárak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./2007. február 5.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kofity Magda megyei elnök vezetésével „Beszédtechnika” továbbképző tanfolyamot szervezett a hét végén a Hunyad megyei magyar pedagógusoknak. Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban zajló eseményre a megye minden részéből eljöttek az oktatók. /Gáspár-Barra Réka: Beszédtechnika-fejlesztés pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./2007. február 6.
Tucatnyi erdélyi településről jöttek el Dévára a HÁLÓ-mozgalom tagjai az idei lelkigyakorlatra, melyen központi szerepet kapott az ima, az Istennel való beszélgetés. Sebestyén Ottó dévai származású jezsuita lelkész, a mozgalom frissen kinevezett lelki vezetője ima során vezette rá hallgatóságát az Istennel való személyes kapcsolat megízlelésére. A Kárpát-medence különböző részereiről érkeztek fiatalok a katolikus találkozóra. /Gáspár-Barra Réka: IV. dévai HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./