udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
316
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 301-316
Névmutató:
Gáspárik Attila
2008. május 7.
Sajtószabadságról, a televíziózás jövőjéről, múltjáról, az erdélyi magyar tévéről tartott előadást május 6-án a Sapientia-EMTE aulájában Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt alelnöke, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem jelenlegi rektora. Az Európai Unió 2012-ben térne át a hagyományos műsorszórásról az IP-tévére, vagyis az internetalapú tévézésre. Az erdélyi magyar nyelvű tévéadónak nem csak az erdélyi magyarságnak kellene szólnia, hanem legyenek benne átjárások a magyartól a román közösség irányába is, hogy megszűnjön az egymás rendszeres félreértése, közölte. /Horváth István: Eszik-e vagy isszák a sajtót? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./2008. május 31.
Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./2008. június 5.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia – EMTE), a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE), a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatási vonala, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem (SZME) azzal a határozott kéréssel fordultak a politikai pártokhoz, minden közéleti szereplőhöz, hogy véleményük kifejezésében tartózkodjanak attól, hogy a romániai magyar felsőoktatást kiszolgáló intézeteket azok megkérdezése nélkül minősítsék, a nevükben – akár jóhiszeműen – különböző kampányokban szóljanak rájuk politikai hangulatkeltő szövegekben utaljanak, ellenük (vagy nevükben) fellépő önjelölt csoportosulásokat legitimáljanak. A politikai vita során „a már létező és működő intézeteket ne támadják, az ott folyó anyanyelvi oktatás rendezett voltát ne tagadják. Igényeljük, hogy tényfeltárás címén alaptalanul ne keltsék a közpénzekkel való rossz gazdálkodás hírét. Igényeljük, hogy a már működő erdélyi magyar felsőoktatási alternatívák elért eredményeit, fejlődését hazai és anyaországi politikai szereplők ne vonják kétségbe, de ne is sajátítsák ki” olvasható a Magyari Tivadar rektor-helyettes (BBTE), Dávid László rektor (Sapientia – EMTE), Geréb Zsolt rektor (PKE), Gáspárik Attila rektor (SZME), Nagy Örs rektor-helyettes (MOGYE) által aláírt közleményben. /Egyetemek felhívása a politikai pártokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Közös nyilatkozatban léptek fel az erdélyi magyar felsőoktatási intézetek vezetői a romániai és anyaországi politikai és közéleti szereplők részéről tapasztalt támadások ellen. Az elmúlt idő-szakban a Gyurcsány-kormány illetékesei vették össztűz alá a Sapientia Egyetemet. A Gyurcsány-kormány hevesen támadta az elmúlt időszakban a Sapientiát. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nemrég elhibázott menedzsmenttel vádolta és szocialista nagyüzemnek nevezte az Orbán-kormány idején alapított EMTE-t, amelyről a Népszabadság romániai tudósítója a kolozsvári Szabadság hasábjain többek között azt állította, hogy „spekulált a Budapestről érkező pénzekkel, az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, és ötletszerűen, pályáztatás nélkül vásárolt ingatlanokat”. Eközben Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke a napokban Hágában tárgyalt Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával az erdélyi magyar felsőoktatás bővítési lehetőségeiről. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Erdélyi rektorok a támadások ellen. = Magyar Nemzet (Budapest), jún. 5./ Emlékeztető: Tibori Szabó Zoltán cikke:T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. máj. 3.2008. június 9.
Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2008. június 14.
Dr. Balási Andrást, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem egykori dramaturg szakos hallgatóját, ma adjunktusát inkább költőként ismeri Marosvásárhely magyar értelmisége. Több verseskötete után újabb könyvét mutatták be június 13-án az egyetem előcsarnokában. A Don Juan imája című kötet nem verseket, hanem drámaelemzéseket, színházi témájú esszéket tartalmaz, a szerző első ilyen jellegű könyve. Dr. Lázok János, a kötet szerkesztője mutatta be a kiadványt. Ezek az írások előzetesen megjelentek az intézet Symbolon című színháztudományi szemléjében. Valamennyi szöveg a hatalomról, az ahhoz való viszonyról szól, különböző drámák elemzésein keresztül, a huszadik század második felének két, vitathatatlanul legkiemelkedőbb marosvásárhelyi irodalmi alakjának, Sütő Andrásnak és Székely Jánosnak a műveiben is. A könyvbemutató után dr. Gáspárik Attila, az intézet rektora tartotta meg beszámolóját, amely szerint a magyar évfolyamokból idén 74-en léptek fel a Stúdió Színház deszkáin, 58 előadásban. Az est végén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátéka következett. /Nagy Botond: Don Juan imája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./2008. július 11.
Megjelentek a romániai (román, illetve magyar) politikusok webnaplói. A webnaplók (blogok) egyelőre nem sorolandók a konvencionális médiareklám „termékei” közé. Minden politikai blogon megszűrik a reagálásokat, ugyanakkor megrendezetten beengednek egy-egy „durvábbat” is, hogy ezáltal fenntartsák a „vita” látszatát. A politikusok (például Adrian Nastase, George Copos, Kovács Péter, Kelemen Hunor és mások) általában kampányízű ideológiákkal terhelt webnaplókban érvelnek (rejtetten ugyan) saját elképzeléseik mellett. A romániai kampányblog-kavalkádban érdekes színfoltot volt Gáspárik Attila médiablogja, mely „politikailag elkötelezetlen” jellege miatt nem minősül politikai blognak. Az átlagember továbbra is a hagyományosnak tekintett médiumokból (televízió, nyomtatott sajtó, rádió) értesül a politikai eseményekről. /Farkas István: Az internet: kampány és köpeny. Médiagnózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2008. július 21.
Július 19-én véget ért a Kisebbségkutató Intézet szervezésében Kolozsváron zajlott, Lépj közelebb című nyári egyetem. A nyolc napos rendezvény próbálta megismertetni a romák életét, kultúráját és sajátos világát. A két utolsó napon roma írók-költők mutatkoztak be. A konferencia egyik meghívottja, Ciurar Lavinia szerint a nyomorra, mocsokra, a sok elhanyagolt gyerekre fókuszáló sajtófotók nem minden esetben nyújtanak élethű, teljes képet, mindenképpen sokkolóak és ellenszenvet váltanak ki a nézőkből. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) volt tagja elmondta, hogy az elmúlt évben a sajtó felerősítette a romák iránti előítéleteket és diszkriminációt, főként a rémhírekkel. Szerinte a legnagyobb gondot nem is a tévé, rádió vagy a nyomtatott sajtó jelenti, hanem az olyan online újságok, ahol az emberek gyakran rasszista megjegyzéseket tehetnek. /Braica Tünde: Közelebb léphettünk a romákhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./2008. július 25.
Az Interetnikai Színházi Fesztivál brassói kiadásán a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem csapata volt a legszervezettebb – és talán a legsikeresebb – társulat. Öröm volt velük dolgozni. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora az Erdélyi Riport hetilapban két újságoldalon át nyilatkozott színházról, színészképzésről. Gáspárik jelszava: „Kevesebb gyereket képezzünk, de az a képzés minőségi legyen”. Ceausescu évről évre redukálta a színiakadémiára felvehetők számát. Ezt akarja Gáspárik? Magunk szűkítjük a lehetőségeinket? – kérdezte Zsehránszky István. Egyébként Gáspárik Attila önmagának is ellentmondott. Azt állította, „a kispadon ülő színészekből két jó társulatot lehetne összeállítani”. Hát akkor a minőséggel nincs baj. Brassónak nincs magyar színháza. Vigyük oda az egyik társulatot, az RMDSZ biztos segíteni fog, ajánlotta a cikkíró. Zsehránszky vitatja Gáspárik másik állítását, amely szerint a színi elvégzése menlevél lehet bárki számára is. Valójában a színész naponta vizsgázik. A színin megtanítják a mesterséget, művésszé viszont a társulatnál érnek a végzettek. /Zsehránszky István: „Fecseg a felszín... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2008. szeptember 25.
A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem kínálata a romániai magyar oktatásban premiernek számító látványtervezői szakkal bővült. Gáspárik Attila, az egyetem rektora elmondta, 326 diák kezdi tanulmányait a tanintézetben. Magyar tagozaton 170 hallgató vesznek részt alap- vagy mesterképzésben, közülük 72-en elsőévesek, 9-en pedig Magyarországról érkeznek az egyetemre. Állami támogatásból a nyári szünidőben felújították az egyetem központi épületét. A magyar, illetve román tagozat számára többek között 3–3 gyakorlótermet alakítottak át és szereltek fel multimédiás rendszerrel. Ősszel még két gyakorlóterem készül el a két tagozat számára. Az egyetem kiadójának és kutatóközpontjának is otthont adó új épületet a tervek szerint decemberben adják át. Az idei tanévtől új tanárok érkeznek az egyetemre: a zenepedagógia szakra például Molnár Bögözi Tünde orgonaművész. Lefektetik az egyetem új bábszínház épületének alapkövét, a tervek szerint jövő ősszel adnák át az épületet. Idén lesz a bábszínész szak akkreditációja. A végleges működési engedély megszerzése előtt áll a zenepedagógia szak is. /Nagy Székely Ildikó: Jobb lábbal "ébred" a színi. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./2008. október 2.
Október 1-jén volt az évnyitó ünnepségek a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. Gáspárik Attila rektor vastaps kíséretében bejelentette: az idei tanévben Farkas Ibolya színművésznő 50. évadát, férje, Lohinszky Loránd színművész tanári pályájának 55. évét kezdi el. Velük együtt üdvözölte az újonnan érkezett egyetemi tanárokat is, közöttük a legfiatalabb, mindössze 24 éves Buta Árpádot. A Román Fejlesztési Bank hagyományt teremtett. Évről évre ösztöndíjjal jutalmazza a színis évfolyamelsőket is, a 2000 lejes díjat átadták Maior Ioana Claudia és Nagy Antal hallgatóknak. Gáspárik Attila jelezte, idén az országban elsőként díszlettervezői szak indul. /Nb. : „Merjünk a legjobbak lenni. ” Tanévnyitó ünnepség a Színházművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2008. október 15.
Teljében a székelyudvarhelyi kortárs drámafesztivál. Előadások, kerekasztal beszélgetések, közönségtalálkozók elemzik a kortárs magyar és román drámát. Október 13-án az Aradi Kamaraszínház, a Szegedi Hetek Csoportja és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet közös produkcióként mutatta be Alina Nelega, román szerző Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámáját Harsányi Attila előadásában, majd 19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kiss Csaba valós történeten alapuló balladisztikus drámájával, a Világtalanokkal lépett színre. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. Kövesdy István rendező a kortárs magyar drámaírással volt elégedetlen: kifejtette, hogy sok dráma azért nem kerül(het) színpadra, mert írójuk nem ismeri a színházi előadás, a dráma alapvető követelményeit, vagyis „darabjaikat” nem lehet színpadra alkalmazni, legfeljebb – jó esetben – átírással, szövegrövidítéssel. Békés Pál szerint a helyzet nem olyan rossz, mint azt Kövesdy állítja, ugyanis a kortárs magyar dráma új lendületet vett. A romániai magyar színházak helyzetéről, a színész- és közönségnevelésről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora, Szabó K. István rendező, Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Zsehránszky István színikritikus, Ungváry-Zrinyi Ildikó a marosvásárhelyi egyetem tanára, Kötő József színháztörténész és Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fejtette ki véleményét. /Ébredőben a kortárs dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./2008. december 5.
A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem december 9–11-e között első ízben rendezi meg a Stúdió Fesztivált, melyen három ország színművészeti egyeteme vesz részt, azt követően pedig kilencedik alkalommal szervez nemzetközi színháztudományi konferenciát. Gáspárik Attila rektor elmondta: a résztvevők be fogják mutatni saját intézményüket, illetve megbeszéléseket tartanak a színművészeti képzés szervezéséről. A résztvevő intézmények egy-egy vizsgaelőadásukkal is bemutatkoznak, a produkciókat szakmai zsűri értékeli. A rendezvény ideje alatt a diákok közös mesterség-workshopokon vesznek részt. A nemzetközi színháztudományi konferencia az interkulturális dramaturgiával foglalkozik, ötven szakember mutatja be kutatását angol, magyar és román nyelven. /Antal Erika: Színészképzők találkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./2008. december 10.
Első alkalommal szervezik meg Marosvásárhelyen a Stúdió Fesztivált, amelyen hazai és határon túli színészképző egyetemek mutatkoznak be. December 9-én kezdődött az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen a központi kérdés a színészoktatás helyzete a különböző egyetemeken. A fesztivált szervező Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora, Gáspárik Attila elmondta: szeretnék felmérni, hogy kinek mit jelent az új oktatási rendszer. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának docense, Hatházi András kifejtette: örömmel tettek eleget a meghívásnak. „Sajnos, a kolozsvári, valamint a marosvásárhelyi, illetve külföldi színészneveldék között mindezidáig csak személyes kapcsolatok jöhettek létre, mert mi csupán egy kara vagyunk a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, nincs lehetőségünk intézményi szinten találkozókat szervezni” – ismertette a helyzetet Hatházi. /Antal Erika, Darvas Beáta: Az első színis találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2008. december 19.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Gáspárik Attila és Bolvári-Takács Gábor, a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola rektor-helyettese írta alá azt a megállapodást, amely a két intézmény partneri viszonyának fenntartását szolgálja. Táncoktatás terén egész Erdélyben, így a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is szakemberhiány van. Ennek orvoslását látja Gáspárik Attila, az egyetem rektora az együttműködési szerződésben. „A jelenlegi erdélyi magyar hivatásos néptáncegyütteseknél, tudtommal, senkinek sincs felsőfokú szakmai képzettsége” – magyarázta a rektor. /Antal Erika, Kánya Gyöngyvér: A közös nevező – a tánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2009. január 22.
Súlyos vád érte Traian Basescu államfőt Claudiu Saftoiu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője, valamint hajdani elnöki tanácsos részéről. Claudiu Saftoiu azt nyilatkozta, hogy az államfő lehallgatta Ion Iliescu és Mircea Geoana telefonbeszélgetéseit. Mi több, azt is elmondta, hogy Basescu neki is beszámolt a beszélgetések tartalmáról. Saftoiu a bejelentés megtétele után alig egy órával telefonon helyesbített: a lehallgatásokról nem személyesen Traian Basescutól szerzett tudomást, hanem a sajtóban megjelent információk alapján tájékozódott. Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke meglepődve fogadta a SIE volt igazgatójának kijelentését, és meglehetősen durván reagált: „Szégyelljék magukat, nem vagyok hajlandó kommentálni az ügyet. ” Mircea Geoana, a PSD elnöke leszögezte: reméli, nem valósak Saftoiu állításai. Az ügyben megszólalt Emil Constantinescu volt államfő is, aki parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kérte, amely elemezze a politikusok beszélgetéseinek eseteleges lehallgatásának kérdését. Nem ez az első alkalom, hogy Saftoiu meglepi a közvéleményt a lehallgatások témájában. Két évvel korábban a Traian Basescu felfüggesztésére létrejött bizottság előtt kijelentette, hogy a SIE rendelkezik a lehallgatásokhoz szükséges apparátussal, illetve lehallgatásokat is eszközölt. A törvény szerint csak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hallgathat le beszélgetéseket, és csakis bírói jóváhagyással. Kijelentése megpecsételte Saftoiu sorsát: nyilatkozata igazgatói tisztségébe került. /Saftoiu: Basescu lehallgatta Iliescu és Geona telefonbeszélgetéseit. Újabb lehallgatási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Traian Basescu államfő bepereli Claudiu Saftoiut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetőjét azon kijelentése miatt, hogy az államfőnek tudomása volt a Mircea Geoana PSD-elnök és Ion Iliescu között zajló telefonbeszélgetések tartalmáról. Valeriu Turcan, az államelnöki hivatal szóvivője kijelentette: „A kijelentések felelőtlenek és hamisak, ezért az államelnök az igazságszolgáltatáshoz fordul az ügyben. ” /Basescu az igazságszolgáltatáshoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleménye szerint az intézményt soha nem kérték fel politikusok lehallgatására, és nem is szolgáltatott ki információkat politikusok tevékenységéről. Verestóy Attila szenátor, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő szakbizottságának volt tagja úgy vélte: az alkotmány túlságosan engedékeny, ami az államfő és a titkosszolgálatok közti kapcsolatokat illeti. „Akár igaz, amit Claudiu Saftoiu mond, akár nem, a túlméretezett romániai elnöki hatalom körülményei között igazából nem is meglepő, hogy ilyen helyzetek adódhatnak” – tette hozzá Verestóy. Mint elmondta, az új SRI-bizottság csak az ülésszak elkezdése után, februárban alakul majd meg. Emil Constantinescu volt államfő egy televíziós műsorban azt mondta: mandátuma idején a titkosszolgálatok felajánlották neki a szolgálataikat, ám ezekből nem kért. Gáspárik Attila, az audiovizuális hatóság volt alelnöke elmondta, egy nagyon magas rangú állami tisztségviselő elmesélte neki egy parlamenti tisztségviselővel folytatott korábbi telefonbeszélgetését, amelyhez az illetőnek titkosszolgálati jelentés formájában, hozzáférése volt. Gáspárik szerint ez figyelmeztetés lehetett arra, hogy figyelik. Erdei D. István képviselőnek „papírja van róla”, hogy lehallgatták a telefonjait. Korábban ugyanis ügyészségi eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy közbenjárásával „etnikai alapon” részesültek a költségvetésből magyarlakta települések. Tavaly szeptemberben az ügyészségen közölték vele, hogy 120 napig lehallgatták a mobil és a vezetékes telefonját. A politikus szerint a hatóságok ugyan esetében törvényesen jártak el, de „semmilyen garancia nincs arra, hogy a lehallgatások nem folytatódnak”. /Basescu a Nagy Testvér? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./2009. január 28.
Tankó Erika, Tompa Klára és Gáspárik Attila marosvásárhelyi színészek közreműködésével készült film is részt vesz a 40. Magyar Filmszemle versenyén, ami a dokumentum- és a tudományos-ismeretterjesztő filmek vetítésével kezdetét vette január 27-én. A Vadlány – Boszorkánykör című játékfilmet Zsigmond Dezső rendezte, akit korábban dokumentumfilmesként ismert meg a közönség. A feldolgozott téma – a gyimesi csángók világa, szokásai és hite – valós történeten alapszik. /A. E. : Boszorkánykörös Szemle. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2009. március 3.
A marosvásárhelyi vár Kádárok bástyája adott helyet március 1-jén a Nyílt Színi rendezvénysorozat első eseményének. A harmadéves bábtagozatos diákok mutatkoztak be féléves vizsgaelőadásukkal a nagyközönség előtt azért, fogalmazta meg Gáspárik Attila rektor, hogy az egyetemi tanulmányok előtt álló fiatalok kedvet kapjanak a Színházművészeti Egyetemhez. /Antal Erika: Szellemi kirándulás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2009. március 16.
Az erdélyi magyar kulturális életben is megkezdődött a Magyarországon már sok év óta tartó egymás ellen fordulás, a liberális értelmiségiek aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila ellen, aki Liberálisok /Hargita Népe, márc. 4./ címen a liberálisok elítélő cikket írt. A Transindex internetes portálon Kelemen Attila Ármin, a Transindex portál igazgatója, Gáspárik Attila és mások tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek György Attila írása ellen, felszólítva Kozán Istvánt, a Hargita Népe főszerkesztőjét, hogy március 15-ig „markánsan határolódjon el” a cikktől és tegyen ígéretet arra, hogy a Hargita Népe elővigyázatosabb lesz. /Civil állásfoglalás. = Transindex, márc. 11./ Sokan aláírták ezt az állásfoglalást, az Új Magyar Szó napilap, az Erdélyi Riport hetilap több szerkesztője, Parászka Boróka, továbbá egyetemi oktatók /Selyem Zsuzsa, Pásztor Gyöngyi, Könczei Csilla, Néda Zoltán, Magyari Nándor László például/, azután Eckstenin-Kovács Péter, Czika Tihamér, több doktorandusz és mások. Borbély Zsolt Attila kiállt György Attila védelmében, ő az író mellett kezdett aláírásgyűjtést. Kifejtette, hogy az SZDSZ hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő az ő víziójukban, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./ Mindhárom írást /György Attila cikkét, az ellene megfogalmazott állásfoglalást és Borbély Zsolt Attila írását/ együtt hozta: Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 16.2009. március 24.
Kelemen Attila Ármin a Transilvania.ro portálon értékelte az általa indított aláírásgyűjtési akciót. A Hargita Népében megjelent György Attila Liberálisok c. írása /márc. 4./, ezt Kelemen Attila Ármin barátaival gyűlöletkeltő szövegnek minősítette, ezért felhívta Karda Emesét, a Hargita Népe kiadóját, akitől azt kérte, a lap határolódjon el György Attila nézeteitől, de ez nem történt meg, ezután felhívta Kozán István felelős szerkesztőt, de ő sem hajlott az elhatárolódásra. Március 11-én indították az aláírásgyűjtést, Gáspárik Attila és Eckstein-Kovács Péter segített a mozgósításban. Március 15-én zárták le a gyűjtést, addig 285 személy támogatta nevével az ügyet. Kelemen Attila Ármin elítélte a Hargita Népét, mert nem határolódott el a cikktől, „lapult, ami nem nagy intellektuális dicsőség”. Kelemen Attila Ármin értékelt: sikeres volt az aláírásgyűjtés, felmutatta, hogy van „egy számottevő, európai gondolkodású, a gyűlöletkeltés ellen állást foglalni akaró romániai magyar elit. Az akcióhoz a romániai magyarság emblematikus figurái csatlakoztak, írók, szerkesztők (többek között a Hargita Népe egykori főszerkesztője, Borbély László is), számos jogász, ügyvéd, egyetemi előadó, közéleti szereplő, nagyon sok diák.” Ilyen „erődemonstráció” láttán a Hargita Megyei Tanácsnak fel kell vennie napirendre a „mi lesz a Hargita Népével” ügyet. Kelemen Attila Ármin nemcsak értékelt, ítélkezett is: meg kell vizsgálni a napilap ügyét. Ugyancsak elítélte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács vezetőjének témában született blogbejegyzését, aki azt javasolja, az értelmiségi csoportok üljenek le, és beszéljék meg problémáikat egy pohár bor mellett. Kelemen ezt elutasította, Borbolyt passzív bátorítással vádolta. Látványos reakció volt a Borbély Zsolt Attila–Erdély.ma ellen-aláírásgyűjtési akciója. Nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be. Az ellen-aláírásgyűjtési akcióban részt vett a magyarországi konzervatív média egy része is, ami jelentősen hozzájárult sikeréhez. /Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK. A Hargita Népe ügy – kiértékelés. = Transilvania.ro, márc. 24./ Kelemen értékelésében kifogásolta, hogy az ellen-aláírásgyűjtési akció során több magyarországi is aláírt. Az ő gyűjtésében is szerepelnek magyarországiak.2009. április 1.
A múlt héten a Sapientia Egyetemen szerveztek konferenciát az új médiáról. A digitális televíziózás Romániában az óriási költségek és az érintettek passzivitása miatt valószínűleg nem következik be teljes mértékben az uniós irányelvben meghatározott időpontig, 2012-ig – jelentette ki dr. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora. Szerinte a digitalizációra való áttérés során a romániai magyar média kimarad mindenből, mert egyelőre nincsenek egy frekvencián több csatornát működtető digitális multiplex rendszerek. „A hazai magyar nyelvű műsorok összidőtartamát és számát senki sem ismeri, a közszolgálati tévének nincs magyar nyelvű teletextje, az egyes csatornák nincsenek beszélő viszonyban egymással, ugyanakkor hiányzik a digitalizációs stratégia” – sorolta a romániai televíziózás fogyatékosságait a rektor. /Nagy Székely Ildikó: „Az új média sem mindenható”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./