udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
211
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 211-211
Névmutató:
Ionescu, Ileana Stana
2006. július 28.
Előzetes kijelentései ellenére július 27-én mégis elment a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, akiről a tanács megállapította: a kommunizmus idején besúgóként tevékenykedett. Mivel a CNSAS-döntés ellen Voiculescu óvást nyújtott be, az átvilágító testület köteles felülvizsgálni saját döntését, és újra meghallgatni a „vádlottat”. A meghallgatás után a PC-elnök azt nyilatkozta, igyekezett meggyőzni a testületi tagokat. „Nem arra születtem, hogy besúgó legyek” – szögezte le Voiculescu. A PC-elnök kijelentette, teljesítette „a Románia iránti kötelességét”. Cazimir Ionescu, a CNSAS sajtószóvivője azt nyilatkozta, hogy a PC-elnök által benyújtott óvásról legkésőbb augusztus 4-ig döntenek. Traian Basescu elnök kijelentette: nyilvánosságra kell hozni az eddig nemzetvédelmi okok miatt titkosított dossziékat, és át kell világítani az összes politikust, a parlamenti képviselőktől a helyi tanácsosokig. Ez azt is jelentené, hogy okafogyottá válik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a CNSAS tagjaiból álló vegyes bizottság működése, amely eddig közösen döntött arról, mely titkosított dossziék tehetők kutathatóvá. A CNSAS jelenleg nem rendelkezik akkora személyzettel, amely belátható időn belül képes lenne átvilágítani az összes politikus dossziéját. /Gujdár Gabriella: Dan Voiculescu: nem születtem besúgónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./2006. augusztus 2.
A tiszta tollak mozgalom tisztázni kívánja, kik azok a mértékadó tollforgatók, akik a Ceauescu-rezsimben együttműködtek a Szekuritátéval. Cazimir Ionescu, az Átvilágító Bizottság szóvivője elmondta, hatszázezernél több iratcsomót kell megvizsgálniuk, ebből négyszázezer politikusét, s kétszázezer egyéni kérelmet. A munka volumene oly nagy – jelentette ki a szóvivő -, hogy az igényeknek öt-hat év alatt tehetnek csak eleget. Dacára annak, hogy 93 kutatóval bővült a státusuk, a krónikus irodahiány miatt alkalmazásuk kérdéses. A tiszta tollak akciót kezdeményező Victor Roncea és a Ziua lap sem erkölcsi, sem emberi biztosítékot nem nyújt arra, hogy ötletük mögött nem áll valamiféle manipuláció. Mircea Dinescu szerint a politikusok iratcsomóinak kutatását akarják ezzel lassítani. Victor Ronceának, a tiszta tollak élharcosának magyarellenes, rasszista cikkei ellen a MÚRE alig egy hónapja erélyesen tiltakozott. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt nyilatkozta, hogy jelenleg minden szerkesztőségben legalább egy-két, ha nem több fedett titkosszolgálati ügynök dolgozik. /Simó Erzsébet: Lássuk az igazságot! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./2006. augusztus 10.
Több csoport alakult ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban (CNSAS). A radikális csoport tagjai – az elnök Claudiu Secatiu, Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – az iratok teljes felderítését akarják, és szigorú intézkedések foganatosítását azokkal szemben, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A mérsékeltek – Cazimir Ionescu (SZDP), Csendes László (RMDSZ) és Corneliu Turianu (DP) – az együttműködés árnyaltabb elemzését kívánják, Laurentiu Tanase (SZDP), Florin Chirisescu (SZDP), Dragos Petrescu (az államelnök jelöltje) a láthatatlanok csoportjába tartozik, míg Constantin Buchet, a Nagy-Románia Párt képviselője az Onisoru idejében meghonosodott gyakorlatot szeretné folytatni, tudósított az Evenimentul Zilei című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./2006. augusztus 12.
Jogilag nem vonhatók felelősségre azok a politikusok, akikről megállapítják, hogy másoknak ártva, együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval, noha korábban ennek ellenkezőjét vallották, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora, hozzátéve: őket csak a szavazópolgárok „büntethetik meg” a következő választásokon. A legutóbbi parlamenti választások előtt ugyanis minden törvényhozónak nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy együttműködött-e az egykori Szekuritátéval, vagy sem. Augusztus 11-én a Gandul című napilap nyilvánosságra hozta annak a 29 politikusnak a listáját, akikről a titkosszolgálatoktól az elmúlt hetekben újabb dossziék érkeztek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). A neveket Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője nem erősítette meg, ugyanakkor megállapítható, hogy az elmúlt napok kiszivárogtatásainak zöme hitelesnek bizonyult. Ezen a listán a politikusokat több kategóriába sorolták annak függvényében, hogy milyen viszonyuk volt az egykori politikai rendőrséggel. A megfigyeltek iratcsomójával rendelkezik az a személy, akinek minden lépését az egykori Szekuritáté nyomon követte. A hálózati típusú iratcsomóval azok rendelkeznek, aki nyilatkozatban vállalták, hogy jelentéseket írnak a politikai rendőrségnek. Ha valakiről megfigyelési dosszié kerül elő, az még nem garancia arra, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval, hiszen a titkosszolgálat a megfigyelt személyek egy részét is behálózta. Így például a Gandul szerint Frundának a megfigyelési dossziéja mellett hálózati iratcsomója is előkerült. A helyzetet bonyolítja, hogy az iratok között sincs rend, s az átvilágítók sokszor a megfigyelési dossziékban egyértelműbb, besúgói múltról tanúskodó bizonyítékot találnak, mint a hálózati aktákban. Az RMDSZ-es vezetők közül eddig mind cáfolták azt a gyanúsítást, hogy együttműködtek volna az egykori politikai rendőrséggel. Korábban Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György is hangsúlyozta, hogy csak megfigyeltek voltak, Borbély László pedig tagadta, hogy aláírt volna nyilatkozatot a Szekuritáténak. Sógor Csaba is cáfolta, hogy együttműködött volna az egykori titkosszolgálattal. Közölte: Tőkés Lászlóval folytatott kapcsolatáról kellett három jelentést írnia, az első kettőt 1984-ben, a harmadikat pedig 1989-ben, a Román Kommunista Párt novemberi kongresszusa előtt, amikor nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescuhoz, hogy a hatóságok hagyják abba Tőkés László zaklatását. Kelemen Hunor elmondta: két egyetemista társát fedezte fel besúgói közül az eddig rendelkezésére bocsátott iratokból. Garda Dezsőt sem lepte meg, hogy megfigyelték, szerinte a Szekuritáté utóda, a Román Hírszerző Szolgálat az ő telefonbeszélgetéseit még manapság is lehallgatja. /B. T.: Frunda: Csak a szavazók ítélkezhetnek a politikusokról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2006. augusztus 14.
Nyilvánosságra került annak az első 28 parlamenti politikusnak a neve, akik egykoron a múlt rendszer politikai rendőrségének nyilvántartásában szerepeltek, és időközben dossziéjuk a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) került. „A helyzet rendkívül súlyos, hiszen szolgálati titkok jelentek meg az újságokban” – nyilatkozta Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője. Tájékoztatása szerint a kiszivárogtatás felelősei akár börtönnel is fizethetnek tettükért. Csendes László, a CNSAS titkára már felkérte Claudiu Secasiut, a testület elnökét, indítson belső vizsgálatot a tettesek kilétének felfedésére. A sajtó szerint Frunda György szenátor úgynevezett megfigyelési, illetve beszervezési dossziéval egyaránt rendelkezik. Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor tagadta, hogy valaha is együttműködött volna a Szekuritátéval. A megfigyeltek között szerepel Kelemen Attila képviselő, aki elmondta, bárt tudja, hogy kik és miért figyelték a kommunista rendszerben, már nem sok figyelmet fordít a leleplezési folyamatnak. Toró T. Tibor képviselő, akit szintén megfigyeltek, ugyancsak azt állítja, soha nem volt besúgó. Életében csupán egyszer, a kommunista rend elleni szervezkedéssel vádolt apja védelmében írt alá nyilatkozatot a Szekuritáténak. Becsek-Garda Dezső kijelentette: tudja, hogy megfigyelték és mai napig megfigyelik, lakását, telefonbeszélgetéseit lehallgatják. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Nyolc magyar a huszonnyolcból. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2006. augusztus 15.
Két prominens alakját vesztette el augusztus 14-én a Nemzeti Liberális Párt (NLP), amely úgy döntött, hogy megvonja politikai támogatását a besúgással vádolt Mona Musca volt művelődésügyi minisztertől, aki Románia egyik legnépszerűbb politikusa volt. Az NLP tiszteletbeli elnöke, Mircea Ionescu Quintus az ismét „felmelegített” besúgói sztorija miatt lemondott. /B. T.: Lehulltak az első fejek az átvilágítás során. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./2006. augusztus 15.
Constantin Ticu Dumitrescu nem tartja természetesnek, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai véleménye radikálisan különbözzön, és a tagok egymás ellen szavazzanak. Dumitrescu szerint tartózkodni a tanácsbeli szavazásokon gyávaságról tanúskodik. Akik így szavaznak, azok a felelősségtől próbálnak szabadulni, állítja a volt politikai fogoly. Csak akkor oldható meg a CNSAS jelenlegi krízise, ha a törvényt egyértelműen és egységesen alkalmazzák. Leszögezte: aki együttműködött a Szekuritátéval, akit beszerveztek, az segített a politikai rendőrségnek, ezért hibás. /Isán István Csongor: Ticu: a tartózkodás gyávaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Constantin Ticu Dumitrescu, CNSAS-tag azzal vádolta Ion Iliescu a volt államfőt, hogy államelnökként szekusokkal vette körül magát, mandátuma ideje alatt pedig a korrupció védnöke volt. Addig nem lehet igazságszolgáltatásról beszélni az országban, ameddig Iliescut nem vonják felelősségre bűnei miatt. Ticu Dumitrescu heves bírálatát a volt államfő nyilatkozata váltotta ki, amelyben azt szorgalmazta, hogy a CNSAS-nek döntéshozatalaiban különbséget kellene tennie azon személyek között, akik anyagi előnyök fejében működtek együtt a volt titkosszolgálatokkal, és azok között, akiket együttműködésre kényszerítettek, mint Corneliu Coposu, Mircea Ionescu-Quintus vagy Alexandru Paleologu. Ticu Dumitrescu istenkáromlásnak nevezte, hogy Iliescu egy kategóriába sorolná Coposut Quintussal. Leszögezte ugyanis: hat éve kutatja a Szekuritáté irattárát, és egyetlen jelentést sem talált, amely Coposu tollából származott volna. Dumitrescu ugyanakkor provokációnak nevezte Iliescu azon kijelentését, miszerint boszorkányüldözésnek nevezte az átvilágítást, amelynek hátterében politikai érdekbefolyást sejt. Ticu Dumitrescu nehezményezte, hogy a titkosszolgálatok még mindig akadályozzák a CNSAS kutatásait. Szerinte politikusok szekusmúltjának valós átvilágítása egyelőre blöff marad, hiszen a hozzájuk eljuttatott 29 politikus dossziéját előzőleg „kipofozták”. /Iliescu ellen Ticu Dumitrescu. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./2006. augusztus 16.
Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2006. augusztus 17.
A kormányban két volt szekus tiszt is van, jelentette ki Marius Oprea történész egy tévéműsor keretében. Calin Popescu Tariceanu kormányfő biztonsági szaktanácsadója két személyt nevezett meg: az egyik Silvian Ionescu, a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, a másik pedig Aurel Teodorescu, a Munkaerő Migrációs Hivatal igazgatója. A két demokrata párti tisztségviselő elismerte szekus múltját, amelyet – állításuk szerint – soha nem tagadtak. Előzőleg Emil Boc, Demokrata Párt (DP) elnöke, kijelentette, hogy kizárják a pártból mindazokat, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Ionescu elmondta, hogy a DP-nek tudomása volt múltjáról, ennek ellenére támogatták, és tisztségekkel bízták meg. /Demokrata párti szekus tisztek a kormányban. A DP ismerte múltjukat, amikor kineveztette őket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2006. augusztus 21.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő menesztette tisztségéből Dan Petrescut. Petrescuról bebizonyosodott, hogy szekustiszt volt, a miniszterelnök pedig saját hivatalában akarja a „morális reformot végrehajtani”. Hamarosan elbírálják Silvian Ionescu, a környezetvédelmi felügyelőség vezetőjének, valamint Aurel Teodorescu, a munkaerő közvetítő hivatal igazgatójának helyzetét, akik szintén szekusmúlt gyanújába keveredtek. Közben Brassó volt polgármestere, Ioan Ghise liberális képviselő is beismerte, hogy kötelezvényt írt alá a volt titkosszolgálattal. /Menesztés a szekusmúlt miatt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2006. augusztus 31.
Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata Párt alelnöke bemutatta a sajtónak azt a 300 oldalas dossziét, amelyet a Szekuritáté Iratait Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott meg, s amelyet a következő napokban az internet útján is nyilvánosságra kíván hozni. A megfigyelési iratcsomó megfigyeléseket, besúgói jelentéseket és olyan nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek megírására annak idején a Szekuritáté kényszerítette. – Emil Constantinescu vagy pedig a jelenlegi titkosszolgálatok politikai rendőrségi akciót folytattak, amikor a Szekuritáté által róla készített iratcsomót 2000-ben titkosították – jelentette ki Berceanu. A miniszter védelmébe vette pártbeli kollégáját, Silvian Ionescut, aki 1989 előtt dolgozott 17 éven át a külföldi hírszerzésnek (DIE), s aki szerinte „nagyjából ugyanazt a munkát végezte”, mint azok a hírszerző tisztek, akik 1990-ben kerültek a külföldi hírszerzéshez, és így az elmúlt 17 évben a SIE-nek dolgoztak. /Radu Berceanu bemutatta a CNSAS-tól megkapott dossziéját. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./ Constantinescu cáfolta, hogy ő javasolta volna a titkosítást, és politikai rendőrségként használta volna a titkosszolgálatokat. Nyomatékosította: az ő elnöki mandátuma alatt egyetlen dossziét sem titkosítottak. A volt államfő szerint Berceanu azért vádolja őt, hogy elterelje a figyelmet Traian Basescu szekusdossziéjáról. /I. I. Cs.: Berceanu-Constantinescu vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2006. szeptember 5.
Mona Muscának, az ország második legnépszerűbb, besúgással vádolt politikusának a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) való kizárása mögött rejlő politikai leszámolási szándékról írt a román sajtó. A liberálisok Ioan Ghise képviselővel, Brassó volt polgármesterével szemben sem bizonyultak megértőbbnek, noha ő már korábban jelezte, hogy együttműködött a Szekuritátéval. A két politikus kizárása után az NLP immár harmadik tagját veszítette el: a párt szintén besúgással megvádolt tiszteletbeli elnöke, Mircea Ionescu Quintus is lemondott korábban tisztségéről. A román sajtó azonban Mona Musca kizárása mögött politikai leszámolási szándékot is felfedezni vél: „Tariceanu bosszúja”, „Tariceanu kettészakítja a Musca-szárnyat”, „Törékenyebbé vált a liberálisok belső ellenzéke” – ilyen címekkel tudósítottak a lapok a párt hét végi döntéséről. /Politikai leszámolással keveredik a kommunista múlt feltárása. Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 7.
A rendőrség rendben találta az átvilágító bizottság két képviselőjének, Mircea Dinescunak és Cazimir Ionescunak az elszámolását, de továbbra sem tisztázódott két egykori és egy jelenlegi bizottsági tag helyzete. Név szerint a testület volt elnökéről, Gheorghe Onisoruról, Aurel Picuról és a testület jelenlegi tagjáról, az RMDSZ jelöltjéről, Csendes Lászlóról van szó. A vizsgálat kiderítette, hogy a szolgálati kiszállások során a szóban forgó személyek nem számoltak el hiteles iratokkal bizonyos pénzösszegeket. Csendes László a sajtóból szerzett tudomást a személyét ért vádról. Egyáltalán nem lepődik meg ezen a helyzeten, hiszen 2002-ben például azzal gyanúsították meg, hogy aláásta Románia nemzetbiztonságát. – Megpróbálnak megfélemlíteni, és bizonyos körök megkísérelnek sarokba szorítani, hogy ne merjünk olyan döntéseket hozni, amelyeket a lelkiismeretünk diktál – mondotta Csendes László. /Kivizsgálják az átvilágító bizottság költekezését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./2006. szeptember 23.
A szekuritátés dossziék tanulmányozása, ismert politikusok, közéleti személyiségek besúgó múltjának, és egyre több iratcsomónak a nyilvánosságra hozása vitát, ellentmondást vált ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tagjai között is. Mircea Dinescu, a bizottság tagja javasolta a bizottsági gyűlések nyilvánossá tételét. Dinescu megemlítette Frunda György szenátor esetét is, amikor ő tartózkodott a szavazástól. Cazimir Ionescu bejelentette, hogy az iratcsomókat nem hozhatják nyilvánosságra az interneten, mivel a törvény tiltja. /(i): /Forr a hangulat az átvilágító bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ 2006. november 8.
Marin Ionescu talált rá Visinszkij szovjet külügyminiszter 1949. február 3–i bukaresti látogatásának emlékeztetőjére. Visinszkij Ana Pauker meghívására érkezett, állítólag névnapja megünneplésére. A szigorúan titkos találkozón a román pártvezetőségből Vasile Luca és Gheorghe Gheorghiu-Dej vett részt. A találkozón Visinszkij a román elvtársak szemére vetette, hogy falun még mindig királypárti csoportok tűnnek fel, a hegyekben növekszik az ellenállók száma, akiket a környékbeliek támogatnak. Ő javasolta, hogy szovjet mintára és módszerek szerint tisztogatást kell végrehajtani. Konkrétan: egyetlen éjszakán deportálni kell valamennyi kisgazdát, kulákot, volt liberálist és parasztpártit, a nyugalmazott meg a lefokozott katonatiszteket. Megállapodtak az időpontban is: március 3-a. A művelet kivitelezését megfelelő szakemberekkel részletesen dolgoztatták ki. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium minden megyéből megkérte az említett kategóriákra vonatkozó adatokat. Az egész országból befutó adatok száma igen nagy volt, mintegy 280 000 embert érintett. Ezt a Belügyminisztérium egymagában képtelen lett volna megoldani, s ezért a hadsereg vezérkari főnökségéhez fordultak, hogy segítsen a Rutin Hadművelet elnevezésű tervet kidolgozni, illetőleg végrehajtani. Ennek során értesítették a minisztériumokat és valamennyi vállalatot, hogy a hadművelet végrehajtása céljára járműveiket három napra kötelesek a hadsereg rendelkezésére bocsátani. Elrendelték a szükséges és tartalék benzin biztosítását, a főbb vasúti csomópontoknak pedig szerelvényeket kellett készenlétben tartania. Március másodikán a végrehajtó osztály tagjai átvették a megyei rendőrparancsnokságoktól a kitelepítendő családok névsorát tartalmazó zárt borítékokat, az osztagparancsnokok meg a szekusok a falvakba utaztak, hogy felvegyék a kapcsolatot a polgármesterekkel, előkészítsék a terepet. Úgy indultak, hogy a sötétség beállta után érkezzenek. Pontban éjfélkor törtek a deportálandók lakására, mindenekelőtt elvették igazolványaikat és értéktárgyaikat. (Erről nyugtát adtak, például cipőbolt stb. nyugtatömbjét használva.) A legszükségesebb dolgaikat pakolhatták össze legtöbb egy óra alatt, aztán teherautókon elszállították őket. A házakban azután pártaktivisták, a falu elöljárói leltároztak.(A jegyzőkönyvek megőrizték a nevüket!) A megyeszékhelyeken összegyűjtött deportáltakat (az országszerte dúló hózivatarban) autókaravánok szállították a kijelölt kényszerlakhelyükre, ahol aztán sok nyomorúság közepette töltötték a számukra meghatározott éveket. A Rutin Hadművelet mintegy százezer családot érintett. Bura László: Rutin hadművelet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./2006. november 30.
Rendkívüli ülésen tárgyalt november 29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet volt. A gyűlés elején a két magyar rektor-helyettes, Nagy László és Salat Levente bejelentette lemondását. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékán-helyettesek és más vezető beosztású oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató úgy érezze: cserben hagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi tisztségéről. Megalakult egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai: Benedek József, Magyari Tivadar (aki a testület szóvivője), Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária. Közben továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítéli és felháborítónak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából. Közleményük szerint az egyetem rektorának és szenátusának magatartása ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével. November 29-én a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt, legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti választásokon. A két tanársegéd elhatárolódott az ajánlattól. Egyikük sem kíván politikai pályára lépni, sem az europarlamenti választásokon indulni. November 29-én az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lemondott a két magyar rektor-helyettes. Összehívják a magyar tagozat közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2006. december 4.
Csak akkor vállalná el a rektor-helyettesi tisztséget, ha hatáskörében a magyar tagozat elsődleges legyen, mert eddig csak másodlagos volt, nyilatkozta Magyari Tivadar egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszékének magyar tagozati dékán-helyettese. Magyari mellett többen esélyesek erre a székre, mivel a szenátus tagjai közül bárki megválasztható erre a funkcióra. Magyari Benedek Józsefet vagy Veress Károlyt is esélyesként nevezte meg a rektor-helyettesi állásra. Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesek a múlt héten jelentették be lemondásukat a BBTE vezetőségében betöltött funkciójukról, tiltakozásként Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok kizárása miatt. Időközben megalakult a magyar tagozat öttagú vezetőtanácsa is, melynek tagjai, Benedek József, Magyari Tivadar, Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária december 6-án ülnek össze többek között azért, hogy megkezdjék az alapszabályzat tárgyalását. Az öttagú bizottság megalakulását Nicolae Bocsan rektor is tudomásul vette, emellett a magyar oktatók támogatását is élvezi. Hantz Péter és Kovács Lehel oktatók munkaviszonyának a felbontását több tudományos vagy politikai csoport is felháborodással fogadta. „Úgy véljük, ezúttal mégegyszer bebizonyosodott, hogy teljes mértékben indokolt a magyar nyelvű állami felső oktatás igénye, beleértve az önálló intézményekhez való jogot” – áll az RMDSZ Operatív Tanácsának közleményében. Neves erdélyi akadémikusok szerint a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a BBTE-n, egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérték. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Románia képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut kérte meg, járjon közbe a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséért. „Noha a két oktató módszerei és eljárásai valóban vitathatóak, a döntés és annak indoklása az egyetem falain belül és kívül egyaránt megdöbbenést keltett” – tartalmazza Szili levele. Az Európai Parlament magyar néppárti, szocialista és liberális delegációja ultimátumot adott a BBTE-nek: „Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP-képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák” a BBTE-n. /Mihály László: Rektorhelyettes kerestetik a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4/2006. december 15.
A multikulturalizmusért díjjal tüntette ki a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) Mihail Hardau oktatási miniszter. December 14-én a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa úgy döntött: kitartanak a múlt heti döntésük mellett, miszerint addig nem jelölnek új magyar rektor-helyetteseket a lemondottak helyébe, amíg az egyetem vezetősége, elsősorban a rektor nem válaszol hivatalosan és pozitívan a már korábban felvetett problémákra – tájékoztatott Magyari Tivadar. Az ügyvezetők – Ionescu Klára, Magyari Tivadar és Veress Károly – a tagozatvezetők nevében elsősorban arra kérték a rektort: hivatalosan garantálja, hogy a magyar tagozat működési szabályzatát a szenátus napirendre tűzi. Ez alapozná meg a magyar részleg döntési, működési önállóságát a jelenlegi keretekben, mivel önálló magyar karok még nem létesülhettek az egyetemen. Továbbá arra kérik a rektort, állapítson meg pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló döntések végrehajtására, leszögezvén, hogy csakis teljes körű feliratozásról lehet szó. Ugyanakkor kérik a két adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozat felülvizsgálását. Arra is felszólították a rektort, hogy vonja vissza azt az állítását, amely szerint a magyar tagozat képviselői a német tagozat vagy a judaisztikai intézet visszaszorítását kérték volna. „Nemhogy ’89 után, de előtte is mindig volt magyar rektorhelyettes. Fontos megjegyezni, hogy mindezek mellett továbbra is zavartalan az oktatás, a napi munkában nem érződik a válság, a kari és tanszéki szintű magyar tagozatok biztosítva vannak” – olvasható a közleményben. A tagozatvezetők tanácsa úgy döntött: nem zárkózik el attól, hogy a testület találkozzon a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőségével. A Bölcsészkaron benyújtott, kétnyelvű feliratokra vonatkozó kérvény ügyében azóta sem történt előrelépés. /E. R. F., P. A. M.: Minisztériumi kitüntetés a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2006. december 30.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának magyar oktatói tiltakozásukat fejezték ki Kovács Lehel kollégájuk munkaszerződésének felbontása miatt. Közleményük szerint a munkaszerződés felbontása előtt a rektor nem kérte ki a véleményüket, most pedig rájuk hárítja a felelősséget, hogy oldják meg a fiatal magyar tanársegéd elbocsátásának következtében előállt helyzetet, vagyis tartsák meg az óráit és vizsgáztassák le a diákokat. Hozzáteszik: kollégájuk munkájára a karnak szüksége van. Felháborítónak tartják, hogy az egyetemvezetés diktatórikus módon próbálja megoldani az egyetemen felmerülő problémákat. A tiltakozást aláírták: Balázs Márton, Bege Antal, Ionescu Klára, Kassay Gábor, Kása Zoltán, Kolumbán József, Oláh-Gál Róbert, Robu Judit, Ruff Laura, Somogyi Ildikó, Sándor József, Soós Anna, Szenkovits Ferenc. /Tiltakozás Kovács elbocsátása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./2007. január 12.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek január 11-én tartott ülésének első napirendi pontja a magyar tagozat működési szabályzat-tervezetének véglegesítése volt. Ez a szabályzat alapozná meg a magyar tagozat döntési, illetve működési önállóságát a jelenlegi keretek között, mivel önálló magyar karok még nem létesülhettek az egyetemen. Korábban a tagozat ügyvezetését vállaló bizottság tagjai, Ionescu Klára, Magyari Tivadar és Veress Károly a tagozatvezetők nevében arra kérték a rektort, hivatalosan garantálja, hogy a magyar tagozat működési szabályzatát is megtárgyalják a következő szenátusi ülésen. Korábban több javaslat is született a Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátása nyomán kialakult patthelyzetből való kilábalásra. Egyesek szerint most már sorsukra kell hagyni a menesztett adjunktusokat, hiszen maguk vállalták munkaszerződésük felbontásának kockázatát. Másik lehetőségként az általános sztrájk meghirdetése fogalmazódott meg. A BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa korábban azon a véleményen volt, hogy addig nem jelölnek új magyar rektor-helyetteseket, amíg az egyetem vezetősége, – elsősorban a rektor – nem válaszol az általuk felvetett kérdésekre. Nicolae Bocsan rektor tervei szerint Szamosközi Istvánt lett volna a megfelelő rektor-helyettes, azonban a vele kapcsolatban felmerült plágiumgyanú miatt a BBTE vezetősége lemondott erről az elképzelésről. /Kelemen Tamás: Prioritás: a működés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./