udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
207
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 | 181-207
Névmutató:
Makay Botond
2006. február 2.
Krassó-Szörény megyében megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, tájékoztatott Costan Melánia, a resicabányai Tájékoztatási Iroda mindenese, 2005-ben 448 igazolványkérelmet iktatott, az új esztendő első hónapjában 71 kérelmet iktatott és továbbított, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan nagy lett az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, mint a kezdet kezdetén. Az iskolatámogatásokkal kapcsolatban a tavalyi tíz gyermek helyett idén húszan pályáznak erre az ösztöndíjra. Jelenleg romák adják a magyar tanulók döntő többségét. /Makay Botond: Megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./2006. február 4.
Júniusban fogják megünnepelni Resicabányán a helyi rádió működésének 10. évfordulóját. Az 1996-ban megindult heti egyszeri – akkor tizenöt perces – magyar adás mellé még hét nemzeti vagy etnikai kisebbség sorakozott föl, ma már heti húsz-húsz perces adásidővel. A munkatársi gárda az akkori néhány helyett ma tizennyolc alkalmazott és ugyanannyi külső munkatárs. A resicabányai stúdiót ma kiegészíti a herkulesfürdői, a teregovai stúdió és a temesvári ortodox érsekségen működő stúdió, illetve a boksánbányai, oravicabányai és karánsebesi fiókszerkesztőség. Makay Botond a magyar adás szerkesztője feleségével, Ilonával. /Szakmáry Károly: Idén tízéves a Rádió Resica. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./2006. március 3.
Vetési László lelkész kolozsvári végzős református teológusokkal ismét a Bánságba látogat. A teológusok a zsombolyai gyülekezet istentiszteletén vesznek részt, egyben ismerkednek a szórvánnyal. A Temesvári Református Egyházmegyében két szórványgyülekezetnek – Zsombolya és Karánsebes – is lelkészre van szüksége. Vetési László a Diaszpóra Alapítvány számára adatokat gyűjt, illetve fényképez Makay Botond társaságában azokról a templomokról, parókiákról, temetőkről, amelyek még nincsenek az alapítvány birtokában. A tervek szerint a Bánsági “paptalan Marosszentimrét”, azaz Klopódiát keresik föl, majd Szigetfalun, Boksánbányán dokumentálódnak. /Szakmáry Károly: Vetési László ismét a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./ 2006. április 4.
Kurta Kázmér festőművész harmincesztendős művészi mérlege 52 közös tárlat, 32 egyéni kiállítás, 24 alkotótábor, 17 külföldi kiállítás és két országos közös szalon. Kurta Kázmér 1976-ban lépett a nyilvánosság elé Resicabányán, illetve szülővárosában, Désen. /Makay Botond: Harmincéves évforduló Resicabányán. Kurta Kázmér kiállítása az Agora termeiben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2006. május 12.
Egy évtizede már, hogy a Kárpát-medencébe történt bejövetel, a honfoglalás 1100 éves ünnepe alkalmából Erdély-szerte tizenegy fát ültetett számos magyarok (is) lakta település magyar elöljárósága, képviselete. Emlékszik még valaki reá? – kérdezte Makay Botond. Resicabányán a református egyházközség és az RMDSZ-szervezet a református Templom és Iskola épületével szemben lévő parkba tizenkét fát ültetett. A plusz egyet azért, mert a tizenkettedik a reménység fája lett volna a tizenegy évszázadot jelképezők mellett. Az idei tavaszon a parkocskában nem voltak ott a fák. Még akkor, tíz esztendeje szerre-sorra kitördelték, kihúzgálták ismeretlenek. Tíz évvel ezelőtt a vátrásokra gyanakodtak. – A cikkíró szeretne emlékeztetni: volt egyszer egy emlékfa-telepítési akció. /Makay Botond: Tizenegy fa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2006. május 16.
Resicabányán a református Templom és Iskola épületében május 14-én tartotta a Mátray László Borban a vigasz című egyéni előadóestjét amelyet megelőzött a neves színművész Séta a saját séróm körül című könyvének a bemutatója. A kötetet, amelynek javarésze CD-vel társítva jelent meg, Makay Botond mutatta be s nem is eredménytelenül, mert a szerzőnek egyetlen kötetet sem kellett visszavinnie Temesvárra. /Szakmáry Károly: Mátray László kettős küldetésben. Könyvbemutató és előadóest. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./2006. május 24.
A resicabányai Új Hullám Ifjúsági Szervezet időszaki kiadványt jelentetett meg Új Hullám címmel. Az ifjúsági lap negyedévenként jelenik meg a Communitas Alapítvány támogatásával. A lap impresszuma szerint a felelős szerkesztő Costan Melánia, a főszerkesztő Makay Botond, a grafikai szerkesztő és tördelő Costan Adrian. A lap első, január–márciusi száma kissé megkésve jelent meg. /Szakmáry Károly: Megjelent az Új Hullám című lap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./2006. július 10.
Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. december 19.
Krassó-Szörény megye székhelyének, Resicabányának nem voltak magyar nemzetiségű díszpolgárai a városi tanács legutóbbi határozatáig. Most a lelkiségi élet és az ökumenikus mozgalom kiterjesztésében vállalt kiemelkedő szerepükért minden helybeli felekezet vezetőjének, így Páll József krassó-szörényi katolikus főesperesnek és Makay Botond resicabányai nyugalmazott református lelkipásztornak is díszpolgári cím adományozását hagyták jóvá. Makay Botond a címet megtiszteltetésnek tekinti, lelkészként és újságíróként igyekezett előmozdítani a városban együtt élő nemzetiségek kultúrájának kölcsönös megismerését. Páll József fősperes szerint az elismerés nem a személyes, hanem a közös munka elismerése. /Magyar díszpolgárok Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2007. január 8.
Többesztendős huzavona, ígérgetés után Resicabányára is megérkezett az eMagyar pontok létrehozásához szükséges három számítógép. /Makay Botond: eMagyar pontok Resicabányán is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./2007. január 16.
Január 14-e ünnep volt Resicabánya polgárai számára, mert a városba érkezett a betlehemi láng a Temesvári Kulturális Alapítvány (FACT) jóvoltából, a polgármester és a városi tanács ezen napon nyújtott át kitüntetéseket és jutalmakat. Díszpolgári címet adományoztak a közösség érdekében végzett munkájukért a következő egyházi személyeknek: Vasile Petrica főesperes, Pál József Csaba római katolikus plébános, Makay Botond református, illetve Marian Ilie Stefanescu görög katolikus lelkipásztor. /Megyasszai-Biró Júlia: Többszörös ünnep. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./2007. január 19.
Január 18-án Resicabányán emlékeznek az egykori Szovjetunióba deportált németekre. Szentmise volt a Havas Boldogasszony Templomban az elhurcoltak emlékére. A Szakszervezetek Háza melletti parkban a deportáltak emlékére állított emlékművet koszorúzták meg. /Makay Botond: Elhurcolt németekre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./2007. január 27.
Resicabányán a Havas Boldogasszony Plébániatemplomban zárult a keresztények egységéért rendezett imahét. /Makay Botond: Befejeződött a hagyományos egyetemes imahét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./2007. január 30.
Románia elnökének az a törekvése, hogy feltárja a kommunizmus bűneit, korszakos jelentőségű és példamutató a magyarság számára is, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Az RMDSZ élén és középgárdájában felülreprezentáltak az egykori párttagok. Emellett a múlt rendszerrel nyíltan szembeszállókat Szőcs Gézától Borbély Ernőn keresztül Tőkés Lászlóig módszeresen kiszorították az RMDSZ-ből. Az RMDSZ első kongresszusán már egymásnak feszült a két irányzat. Az egyik oldalon a konfrontációt is vállaló csoport jelent meg, akik mellett az RMDSZ fiatal politikusai, az RMDSZ-en kívül szerveződött, de vele szoros szövetségben működő MISZSZ aktivistái elkötelezték magukat. Ez a politikai vonulat a nemzeti önrendelkezés érvényesítését, a nemzeti önkormányzat megteremtését tartotta legfőbb célnak. A másik oldalon a kompromisszumok megkötésében már némi gyakorlatot szerzett RMDSZ-es nómenklatúra állt. A két szemlélet ütközését jól példázza, amit a később érthetetlen balkanyart leíró Cs. Gyimesi Éva Szőcs Géza elnökké választásának érdekében fogalmazott meg röplapjában és felszólalásában: „Szőcs Géza következetesen ellenzéki életpályája most hidat jelent történelmi közelmúltunk és jövőnk között. Kolozsváron nem véletlenül az ifjúsági szervezetek állottak mellé a leghatározottabban. (…) Soha nem volt párttag, sohasem vállalt politikai kompromisszumokat a mi érdekeink rovására. Biztos, jól jövedelmező állást, családja létbiztonságát áldozza fel, hogy ezután itthon álljon a közös ügy szolgálatába. (…) Személyében – Tőkés László mellett – a legradikálisabb kisebbségpolitikai út testesül meg. Nem köti semmi múltbeli engedmény, nem kompromittálta magát ilyen tekintetben. A politikát profi szinten műveli. Személye fedezet arra, hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy az RMDSZ újkommunista stílusú szervezet. Elnökjelöltem az RMDSZ élén: Szőcs Géza. ” (In: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség I. Kongresszusa, szerk. Varga Gábor, kiadó: RMDSZ Bihar megyei szervezete, 1990.) Mi lett volna, ha Hajdu Győző beiratkozik az RMDSZ-be? Egy idő múlva elfogadást nyert volna. Ez onnan is sejthető, hogy Makkay Botond (szekus kollaboráns a református egyház kebelében, aki Tőkés László helyére pályázott) első megjelenése a politikában felhördülést váltott ki, később Krassó-Szörény megyei RMDSZ-elnök lett. Szőcs Géza Domokos Géza elnöki jelölése és a jelöltnek a felkérés utáni elfogadó nyilatkozata nyomán bejelentette: nem kíván Domokos Géza ellenében indulni az elnökválasztáson. Végül Domokos Géza lett az elnök és Szőcs Géza a főtitkár. Borbély Zsolt Attila megjegyezte, talán ekkor kellett volna keményebbnek lenni. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei. A kommunizmus kísértete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./2007. február 5.
A resicabányai Platanus Művelődési Egyesület és az RMDSZ égisze alatt működő Új Hullám ifjúsági szervezet, valamint a Cziczeri Béni Tánccsoport közös szervezésében harminc 14–18 év közötti gyermek és ifjú indult a Szemenik alatti Klauss Villa épületében megrendezendő magyar nyelvművelő téli táborba. A táborozás egy hete alatt a résztvevők a számos szórakozási lehetőség mellett különböző előadásokon vesznek részt. /Makay Botond: Elindultak az anyanyelvi táborozásra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./2007. február 13.
Velcsov Margit: Bartók Béla és Nagyszentmiklós című munkája, a Partiumi Füzetek 41. kötete (Nagyvárad, 2006) resicabányai vonatkozású is, mert Velcsovné Páll Margit Resicabánya szülöttje, s mindig gondja van arra, hogy írásai eljussanak szülővárosába. /Makay Botond: Bartók Béla és Nagyszentmiklós. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./2007. február 15.
Az Echo der Vortragsreihe többnyelvű német művelődési folyóirat XVIII. évfolyamának 2/2007-es száma magyar vonatkozású közleményeket is tartalmaz, mint rendszerint. A februári számban a Nyugati Jelen január 19-i számából az Elhurcolt németekre emlékeztek című tudósítását vették át magyar nyelven, illetve az ökumenikus imahét fényképei mellett bemutatták Pál József Csaba római katolikus és Makay Botond református lelkészek díszpolgári oklevelét. /Szakmáry Károly: Megjelent az Echo második száma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./2007. március 17.
Egy-két alkalommal ismeretlen, és soha kézre nem kerülő tettesek meggyalázzák a temetők egyikét-másikát Resicabányán, a Hármas temetőt, illetve a Zsidó temetőt. A felborított sírkövek és helyenként megbontott sírokon túl a temető jobb oldali, feltehetően évszázados kőkerítését is kibontották. /Makay Botond: Újfent meggyalázták a zsidótemetőt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2007. március 24.
Kurta Kázmér resicabányai festőművész több magyarországi, olaszországi, szerbiai s számos hazai város után most németországi meghívást kapott egy kiállításra. A festőművész Resicabányán a Magyar Háznak ajándékozta Vihar előtt a Hortobágyon című nagyméretű festményét. /Makay Botond: Kurta Kázmér festőművészt meghívták Németországba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./2007. március 26.
Resicabányán a református Templom és Iskola épületének a belső része, ahol az istentiszteleteket is tartják, felfrissítve várja nemcsak az ünnepeket. /Makay Botond: Felfrissítve várja az ünnepeket. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./