udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
201
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 | 181-201
Névmutató:
Muzsnay Árpád
2006. január 24.
Január 24-én Szatmárnémetibe, a Megyei Főtanfelügyelőségre kárpátaljai küldöttség érkezett, akiket Buda Viorel, Kónya László és Muzsnay Árpád magyar nyelven is köszöntöttek. A küldöttség 35 személyből állt, akik között a kárpátaljai főtanfelügyelő, Rabovics Ludmilla, illetve Nagyszőlős, Tiszaújlak, Szőllősgyula, Nevetlenfalu, Salánki, Péterfalva, Nagypalád általános iskoláinak igazgatói, aligazgatói, tanárai és vállalkozói vettek részt. A megye és Szatmárnémeti több iskolájából is jelen voltak az igazgatók, aligazgatók. A bemutatkozásokat követően a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontba és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba látogattak a vendégek, akiknek célja megismerni a romániai, azon belül a szatmári oktatást, az oktatás menetét, a tanórák összetételét. Ma ugyanez a küldöttség tanfolyamon vesz részt, európai uniós pályázatok kitöltését illetően. A testvérkapcsolati viszony ápolásaként a vendégek meghívták Szatmárnémeti pedagógusait Ukrajnába, hogy lássák, milyen ott az oktatás helyzete. /Farkas Orsolya: Kárpátaljai küldöttség Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 24./2006. április 20.
„Magyar lobbival” vádolt Szatmárnémetiben George Vulturescu megyei művelődési igazgató. Etnikai megkülönböztetés érte a többséget, a románokat, amikor a megyei tanács nem szavazta meg a Poesis által igényelt 50 ezer lej támogatást” – nyilatkozta George Vulturescu költő, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója. Valójában a jelentős román (párt)többséggel rendelkező megyei tanács szavazta le a tervezetet, nem „a magyarok”. „Magukra vessenek azok, akik ellenőrizhetetlen dolgokra kértek pénzt, vagy elvetették a sulykot, és olyan összeget igényeltek, amivel eleve nem lehetett egyetérteni. Ilyen túlzás a Poesis félmilliárdja is” – kommentálta a botrányt Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke. „George Vulturescu költőként megengedheti magának, hogy az olyan román népszokások ünnepét, mint az avasi Simbra Oiilor vagy a bükkvidéki folklórfesztivál »multikulturális rendezvénynek« nevezze, de művelődési igazgatóként már aligha. Legyünk komolyak, ezek célja a többségi és nem a kisebbségi kultúra támogatása!” – méltatlankodott Muzsnay. Megkérdezték Vulturescu igazgatót, hogy intézményénél hány magyar dolgozik. Egy a tíz-tizenkét alkalmazottból, ez elenyésző Szatmár megye 35 vagy Szatmárnémeti 39 százaléknyi magyar lakosságához képest. Arra a kérdésre, hogy az igazgatóság évi költségvetéséből mennyit fordítanak a magyar lakosság művelődésére, legalább 40 százalékot jelölt meg. Mikor arra kérték, hogy nevezzen meg néhány támogatást, ígérte: ennek majd utánanéz. /Sike Lajos: Etnikai diszkrimináció? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./2006. május 2.
A szatmári béke aláírásának évfordulóján ismét a Rákóczi–szabadságharcra emlékeztek április 29-én a majtényi síkon lévő emlékműnél. A rendezvény főszervezője, az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád köszöntötte a megjelenteket, majd Mózes Árpád evangélikus püspök, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere és Kónya László főtanfelügyelő–helyettes mondott beszédet. Az ünnepséget koszorúzás zárta. /(fi): Rákóczi–megemlékezés a majtényi síkon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./2006. május 22.
Május 19-én Az 1956–os forradalom és Erdély művelődési élete címmel rendezte meg a már hagyománnyá vált Páskándi Géza–megemlékezést és az 56–os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából esedékes tanácskozást Szatmárnémetiben az EMKE, a helyi Kölcsey Kör, valamint a Páskándi Géza Baráti Társaság. Muzsnay Árpád EMKE–alelnök és Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatójának megnyitó beszédei után Gál Elemér jelenleg Egerben élő tanár és közíró vallott az 56–os forradalom szatmári „kárvallott szemlélőiről”, Páskándi Gézáról őrzött személyes emlékeit is beleszőve. Láng Gusztáv erre az alkalomra Szombathelyről hazalátogató egyetemi tanár Az erkölcsi ellenzék címen tartott előadást. Egyfajta nyelvi cinkosság alakult ki, melynek következtében Páskándi Géza, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Pusztai János, Bodor Ádám, Sütő András írásaiban saját hétköznapjainak igazságaiból sokkal többet látott meg az akkori, mint a mai olvasó, fejtette ki Láng Gusztáv. Dávid Gyula tanácskozásvezető szerint minden nemzedék megszenvedi a saját élettapasztalatait, kevesen lévén képesek az előttük járókénak tanulságait leszűrni, ennek ellenére a harmincas éveiben járó Balázs Imre József kolozsvári adjunktus Pályakezdő prózaírók emberképe az 1956 körüli időszakban című előadásában lényegében az előtte szóló gondolatait fejtegette tovább. Péter Miklós kolozsvári egyetemi docens, egykori 56–os elítélt börtönévei alatt és azóta írt verseit olvasta fel. Bikfalvy György tasnádi könyvkereskedő politikai elítéltként Páskándi Gézához kötődő emlékeiről, börtönélményeiről vallott. Koczka György temesvári újságíró – egykor szintén Páskándi rabtársa – Van, amin nevetni kéne címmel a forradalmat követő korszak abszurd ellentmondásaira emlékezett. Beszélt az elítéltek megsemmisítésének szándékát nyíltan hangoztató pribékekről, akiknek mostani nyugdíjuk is sokszorosa egykori áldozataik jövedelmének. Mózes Árpád nagykárolyi ny. evangélikus püspök a magyarországi eseményeket követő önfeledt örömről, valamint az ezért elszenvedett megtorlásokról beszélt. Csiha Kálmán ny. református püspök Téli méhek balladája című lírai vallomásában az 56–os erdélyi értelmiségét a kaptár népének túlélését ezer veszély és viszontagság között biztosító „téli méhekhez” hasonlította, akiket végül megöl az annyira várt tavasz. A „börtönbe zárt Erdélyről” szólt Péter Miklós és Dávid Gyula is, és azoknak a talán még nehezebb életéről, akik kint maradtak. Dávid Gyula összefoglalójában párhuzamot vont az 1848–as és 1956–os forradalmak jelentősége és utólagos megítélése között. Az utóbbi résztvevői és hozzátartozóik még most is félnek a megtorlástól. /Báthory Éva: Páskándi–megemlékezés – másként. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./2006. május 30.
Páskándi Gézára emlékezve ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Mi nékem az igazság? című tanácskozást. A gimnázium igazgatója, Muhi Miklós köszöntötte a megjelenteket. Megnyitó beszédet Muzsnay Árpád, a találkozó szervezője mondott. Balázs Imre egyetemi adjunktus előadása után a Szombathelyen élő Láng Gusztáv elemezte a költő első verseskötetét, a Piros madár címűt. Koczka György temesvári dramaturg a költővel való barátságát és börtönélményeit idézte föl. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök az ötvenhatos eseményekről meg a rájuk következő megtorlásokról emlékezett meg. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az életről mint isteni rendelésről beszélt. A rendezvény a költő szülőfalujában, Szatmárhegyen folytatódott a Páskándi-emléktáblánál. /Bikfalvy György: Páskándira emlékeztek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./2006. november 6.
Szilágyi Domokos halálának 30. évfordulójára emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben. A Hozzon egy szál virágot című megemlékezést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezte a költő Ravensburg sétányon álló emlékszobránál. „Egy nemzedék nevelkedett Szilágyi Domokos versein, prózáin, műfordításain, s ez arra kötelez minket, szatmárnémetieket, hogy fejet hajtsunk életműve előtt” – mondta Muzsnay Árpád. Az EMKE alelnöke szerint nem kellett volna Szilágyi Domokos szekusmúltját nyilvánosságra hozni mindaddig, amíg az ügyet szakemberek nem vizsgálják ki, és bizonyítékok birtokában nem döntenek arról, hogy a költő jelentései valóban ártottak-e valakinek. Szilágyi Domokos halálának 30. évfordulójáról korábban a nagysomkúti szülői háznál, valamint a későbbi lakhelyeiként ismert Magyarláposon és Batizon is megemlékeztek. /Szilágyi Domokosra emlékeztek Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./2006. november 20.
Tizenhetedik alkalommal ünnepelt együtt a Kárpát-medence magyarsága Érmindszenten Ady Endre születésének (1877. november 22.) évfordulója alkalmából, ahová elzarándokoltak a Mindszent nevű települések küldöttei határon innenről és túlról. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Múzeum-Egyesület partiumi alelnöke, a rendezvény főszervezője bejelentette: indítványozzák egy érmelléki néprajzi múzeum létrehozását, arra a kiállításra és kezdeményezésre építve, amely most a szülőház közelében van. Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere az összetartás, a félelem nélküli összetartozás szükségességéről szólt. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész mai helyzetünket Ady koráéhoz hasonlította. Mint mondta, az összefogás és kölcsönös türelem sohasem volt magyar erény. Az érmindszenti zarándoklatot megelőzően Szatmárnémetiben kilenc csapat részvételével zajlott az Ifjú szívekben élek hagyományos Kárpát-medencei Ady Endre versmondó verseny. /Sike Lajos: Ady-zarándokok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./2007. február 9.
Megtiszteltetés számára, hogy az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kongresszusi küldötté választotta, mondta Muzsnay Árpád. Fontos, hogy azok a vidékek, ahol magyarok, laknak, minél nagyobb mértékben ki tudják használni az uniós lehetőségeket. Muzsnay a fiatalítás szükségességét említette az RMDSZ-ben, mert a rendszerváltozás óta felnőtt egy új nemzedék. /V. I. : A változó körülmények új megközelítést igényelnek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 9./2007. május 2.
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem háromszáz évvel ezelőtti beiktatására emlékezve történelmi tanácskozást tartottak Marosvásárhelyen neves hazai és határon túli szakemberek részvételével. A rendezvény a Szatmárnémetiben évről évre április végén megrendezésre kerülő Az élő Rákóczi elnevezésű megemlékezés része volt. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a marosvásárhelyi Vártemplom által szervezett tanácskozáson Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke beszélt. A tanácskozáson marosvásárhelyi, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, kolozsvári és budapesti történészek tartottak előadást. Másnap a rendezvénysorozat istentisztelettel és ünnepi műsorral folytatódott, majd a fejedelem Vár sétányi szobránál a közönséghez szólt Ábrám Zoltán és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Tamás Edit főmuzeológus pedig a Sárospatak és Marosvásárhely közötti kapcsolatról beszélt. /Menyhárt Borbála: Rákóczira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./2007. május 2.
Az idei Rákóczi–megemlékezés hagyományos részeként idén is koszorúzás volt a nagymajtényi síkon, az emlékműnél. A résztvevőket köszöntötte Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Varga Attila képviselő beszédében Rákóczi személyiségét méltatta, Hágó Attila Nándor, a nagykárolyi múzeum igazgatója pedig Károlyi Sándor történelmi szerepét elemezte. /Idén is volt koszorúzás a nagymajtényi síkon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./2007. május 16.
Szülővárosában, Szatmárnémetiben és második otthonában, Kolozsváron emlékeznek Dsida Jenőre (1907–1938) születésének 100. évfordulóján. Május 17-én Szatmárnémetiben Dsida mához szóló költészete címmel a Scheffler János Lelkipásztori Központ előadótermében egész napos irodalmi tanácskozást tartanak. Másnap Kolozsváron felavatják az újjáépített Szabédi-házat, majd irodalmi tanácskozást tartanak, emléktáblát lepleznek le annak a Fürdő utcai háznak a falán, amelyben 1925-től haláláig élt Dsida Jenő. A rendszerváltás után először 1992-ben, Dsida születésének 85. évfordulóján szerveztek jelentősebb megemlékezést Szatmárnémetiben. Akkor hangzott el először szabadon a költő Psalmus hungaricusa, és akkor tartottuk róla az első tudományos ülésszakot. – Dsida költészete iránt nem lankad az érdeklődés – mondta Muzsnay Árpád, a megemlékezést szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke. Május 20-án Szatmárnémetiben Dsida-szavalóversenyt tartanak. Bemutatják – a szintén szatmári születésű Kovács András Ferenc által válogatott – nemrég megjelent Dsida-versválogatást, a Mentor Kiadó gondozásában /Benkő Levente: Dsida mindig időszerű. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2007. május 28.
Páskándi Gézára emlékeztek a hét végén szülőfalujában, Szatmárhegyen. Az 1995-ben Budapesten elhunyt író, költő, drámaíró születésének 74. évfordulóján – akárcsak a korábbi években – a helyi általános iskola diákjai Páskándi-műveket adtak elő. Megkoszorúzták a községközpontban felállított szobrát, valamint a szülőház falán elhelyezett emléktáblát. Muzsnay Árpád, az ünnepséget szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke és Juhász Károly, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke – az író kultuszának ápolására buzdították a helybélieket. Az ünnepségen megjelent az író özvegye, Páskándiné Sebők Anna is, aki új kiadású Páskándi-köteteket ajándékozott a szatmárhegyi iskola könyvtárának. /Babos Krisztina: A leghíresebb szülött. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./2007. szeptember 8.
Idén Szatmárnémetiben tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) XIII. honismereti konferenciáját. Dukrét Géza PBMET-elnök, a rendezvény főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd Schönberger Jenő püspök tartott ökumenikus istentiszteletet. Beszédet mondott Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke. Dr. Gaal György, a kolozsvári székhelyű Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében szólt a társasághoz. Az általuk képviselt szervezetek vagy intézmények üdvözletét tolmácsolták a magyarországiak, köztük Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke A bizottság évente három Fényes Elek-díjat ad át. Idén a PBMET tagjai közül Dánielisz Endre Nagyszalontáról, dr. Józsa Piroska Nagyváradról és Kovács Rozália Érmihályfalváról kapta meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei, tagságon kívüli kitüntetett pedig Bognár Levente aradi alpolgármester lett, aki sokat tett az aradi Szabadság-szobor újraállításáért, most az aradi Szentháromság szobor újraállításán fáradozik. Előadások hangzottak el a 20. század öröksége, a jubileumi Rákóczi évek, a pusztuló műemlékek és védelmük témakörökben. Kolozsvári előadóként Starmüller Géza művészettörténész, valamint Tóthpál Tamás (EKE-Kolozsvár) voltak jelen. Előbbi Szatmár váráról tartott előadást, az utóbbi pedig a száz éve elhunyt Hegyesi Mártonról emlékezett meg. A méltatlanul elfelejtett történész az 1848-as események kutatója, egyben a bihari turizmus egyik atyja, akinek augusztus 30-án állított emléktáblát a PBMET Nagyváradon. A teremben kapható volt az évente számos új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó, Thurzó Sándor összeállításában megjelent, Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében című, 46-os száma. A kétnapos előadássorozatot a társaság közgyűlése zárta. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy magyarországi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006 végén Kós Károly-díjat adományozott PBMET-nek, a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló tevékenységéért. A konferencia harmadik napján szakmai kirándulás következett, Bara István területi elnök vezetésével. /Tóthpál Tamás: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2007. november 15.
Ady Endre születésének 130. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) november 15-17-e, a hozzá csatlakozó szatmári, nagykárolyi és adyfalvi programokkal, XVIII. alkalommal rendezi meg az Érmindszenti Zarándoklatot. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke arról tájékoztatott, hogy a program Szatmárnémetiben Mítosz és valóság címmel tartandó irodalmi tanácskozással kezdődik, mely délután Nagykárolyban, másnap pedig ismét Szatmáron folytatódik. November 16-án a szatmári filharmónia nagytermében tartják az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei irodalmi vetélkedőt, amelyen tizenkét középiskola diákjai vesznek részt. November 17-én, szombaton az érmindszenti szülőháznál ünnepi műsorral és koszorúzással zárul a rendezvény. /Sike Lajos: Érmindszenti zarándoklat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./2007. november 15.
Eddigi is voltak jelek arra nézve, hogy van némi nézeteltérés az eredeti szervezők, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület között Ady Endre emlékének ápolása terén, de ilyen szakadás, mint az idén, még nem volt: az egyházkerület délelőtt 10 órakor, az EMKE és a Szatmár Megyei Múzeum 11 órakor tiszteleg Ady emléke előtt. Ezt követően – azaz éppen akkor, amikor az EMKE által szervezett emlékünnepség zajlik – az érmindszenti református templomban tartanak istentiszteletet Tőkés László püspök igehirdetésével. A Szatmári Magyar Hírlap mindkét oldalról megkérdezte a szervezőket, mi a véleményük erről a helyzetről? Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta: az egyházi rendezvény többnapos, és nem csak megyei szintű, és az egyházkerületet, illetve az egyházmegyét a Szatmár megyei hatóságok részéről meg sem keresték. Így eshetett egybe a két emlékünnepség. Az érmindszenti egyházi rendezvényt különben Hadadon ünnepi igehirdetés, illetve a Tőkés László által tartott lakossági fórum követi. Érkávás község alpolgármestere, Csomai Antal szerint nem kellene megosztani az Ady–emlékünnepséget, hiszen 1990. óta minden évben megtartották ezt a rendezvényt. Muzsnay Árpád, az Ady–emlékünnepség kitalálója, és főszervezője először nem kívánt hozzászólni a témához. Végül a következőket nyilatkozta: – A tény, hogy egyesek külön ünnepelnek, azt hiszem, magáért beszél. Mi már egy évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy ezen a napon szervezzük az Ady–ünnepséget. Muzsnay úgy gondolja, az elmúlt tizennyolc évben becsülettel megszervezték ezt a rendezvényt, és most a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rászervezett. /Fodor István: Most akkor melyik az igazi Ady–megemlékezés? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./2007. november 19.
Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./2007. november 23.
Közös nyilatkozatban szólítottak fel a választás során az RMDSZ melletti kiállásra több országos hatókörű civil szervezetek személyiségei, köztük Dáné Tibor Kálmán, Gaal György, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötő József, Könczei Csilla, Szabó Zsolt és Veres Valér. /A választási kampány végére értünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Ugyanez a közös nyilatkozat megjelent a Népújságban is, az aláírók névsora bővült, többek között a következőkkel: Ágoston Hugó, Béres András, Biró A. Zoltán, Bura László, Fátyol Rudolf, Gálfalvi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád és Szabó Ungvári Zrínyi Imre. /A választási kampány végére értünk. == Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2008. január 14.
Mezőkövesden tartották meg a Dialógusok néven ismertté vált év eleji hagyományos régiós művelődési találkozójukat Magyarország északi megyéinek, a Felvidéknek, Kárpátaljának és a Partiumnak művelődésszervezői. Az idei, immár tizedik alkalommal megrendezett találkozó központi kérdése a kisebbségi magyar közösségépítés, valamint a Schengen utáni regionális társadalmak, közösségek kapcsolattartásának eredményesebbé tétele volt. Központi szerepet kapott a különböző forrásokból származó finanszírozási, ezen belül elsősorban is az uniós pénzforrások bevonási lehetőségeinek megbeszélése, egy jövőt építő összmagyar támogatáspolitika megteremtésének égető szükségessége. A mezőkövesdi tanácskozáson Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő meghívott előadóként vitaindító előadást tartott a támogatáspolitikáról, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében pedig Muzsnay Árpád alelnök beszélt a határokon átívelő művelődési rendezvényekről, az idei partiumi tervekről. /Közösségépítés és támogatáspolitika a Kárpát-medencében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./2008. február 11.
„Elég sok írogató embert ismerek abban a körben, amelyben mozgok, de vagy keveset írunk, vagy pedig nem tudjuk magunkat megmutatni” – összegezte véleményét Bura László, az ismert szatmári nyelvész, közíró, a hét végén Szatmárnémetiben megtartott helyi könyvszemlén. A találkozón 197 olyan kötetet mutattak be, amelyek 2007-ben itteni szerzők „tollából” vagy Szatmár megyével kapcsolatban jelentek meg, ebből azonban alig harminc volt magyar nyelvű. Még rosszabb a helyzet az időszaki kiadványok dolgában: a megyében megjelenő 12 folyóirat között egyetlen magyar nyelvű nincs – enyhe vigasz, hogy egy mezőgazdasági témájú román–magyar–német nyelvű szemle főszerkesztője Solcz Béla. A Hírlap Könyvek néven új magyar könyvsorozat jelentkezett, melynek egyik első darabját, Veres István Tollhegy című publicisztikai kötetét máris díjazták. A magyarok közül a legnagyobb elismerést Muzsnay Árpád tanár-újságíró, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke könyvkiadói szervező munkájáért kapta. /Sike Lajos: Szatmári biblioszemle. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2008. február 21.
Hivatásos néptáncegyüttes megalakításáról döntött február 20-i ülésén a Szatmár Megyei Tanács. Az elképzelés támogatói szerint minden környező megye rendelkezik olyan együttessel, amely népszerűsíti a térség hagyományait. A kezdeményezésnek akadtak ellenzői is. A német fórumos képviselők szerint célravezetőbb lett volna a már meglévő népi együtteseket finanszírozni, semmint újat létrehozni. „Fölösleges pénzkidobásnak tartom a hivatásos népi együttes megalakítását” – nyilatkozta Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának RMDSZ-es elnöke. Úgy vélte, jobb lett volna, ha az erre a célra megítélt évi 600 ezer lejből a jól működő, a közéletben eddig önként szerepet vállaló egyesületeket támogatták volna. A tanácsosok egy része azt is kifogásolta, hogy míg a román részen tizenhárom zenészállás lesz, addig a kisebbségieknél mindössze három, és míg tizenketten csakis román néptáncokat adnak majd elő, addig a kisebbség soraiból kikerülő tíz táncosnak négy nemzetiség táncait kell tudnia bemutatni. /Babos Krisztina: Táncegyüttes alakul. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./