udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
362
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 361-362
Névmutató:
Nagy Hintós Diana
2007. január 5.
Bánházi Emőke három évig volt a margittai O. Goga Középiskola magyartanára, majd szeptemberben egyéves ideiglenes kinevezéssel került a szaktárcához, kisebbségi főosztályának referense lett. Fő feladatai közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, az anyanyelv-specifikus tantervek elkészítésének koordinálása, valamint a minisztérium főosztályaival és az Országos Értékelő és Vizsgáztató Bizottsággal való kapcsolattartás a magyar nyelvű oktatás területén. Szerinte a tanterv túlságosan tág lehetőséget kínál az értelmezésre, egyúttal olyan koncepciót tükröz, amellyel nem minden tanár tud azonosulni. Szintén gondnak tartja, hogy a tanárok többsége nem a tanterv, hanem az érvényben levő tankönyvek egyike alapján tervezi meg a tanítási folyamatot. Ez nem helyes, a tanterv képviseli az egységes követelményrendszert. Az is gond, hogy a tanterv megfelelő értelmezéséhez nem áll kellő segédanyag minden tanár rendelkezésére. Jövőre a megújított XII. osztályos tantervet vezetik be, folytatásaként az idén bevezetett XI. osztályosnak. /Nagy-Hintós Diana: Nem egylépéses folyamat a tanügy reformja. Beszélgetés Bánházi Emőkével, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának referensével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2007. január 22.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Romániai Magyar Dalosszövetséggel közösen ünnepi műsorral áldozott január 19-én a Magyar Kultúra Napjának Kolozsváron. Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója kiemelte: – Az általános és a magyar kultúra örökösei, hordozói és továbbépítői vagyunk. Kiváltságos helyzetben kiváltságos kultúrát örököltünk. Ez a nap pedig szembesítésre késztet: milyen boldog emberek vagyunk. A legszebb, legdallamosabb nyelvet használjuk. Bár tömeg- és kultúrairtásai során a 20. század a történelem egyik legbűnösebb százada, mégsem hihetjük el, hogy az emberség, a magyarság kiégett. A kolozsvári zeneiskola diákjai Kodály-darabokat adtak elő. – A Magyar Kultúra Napját most Bartók és Kodály szellemében ünnepeljük – mondta dr. Almási István népzenetudós. /Nagy-Hintós Diana: Magyar Kultúra Napja. Újra életet hirdetett a nép dala. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2007. január 29.
Január 27-én s Kolozsváron hatalmas gyereksereg ünnepelte a Napsugár gyermeklap ötvenéves születésnapját. A Napsugár 18 megye ötszáznál több településére jut el, húszezer példányban. Az előző napon 18 megye sok száz iskolájának udvarán gyűltek össze az 1–4 osztályos gyerekek és tanítóik. Zsigmond Emese, a lap jelenlegi főszerkesztője elmondta: szatmárnémeti tanítónők kezdeményezésére öt vándorbotot és emlékkönyveket indítottak útra Erdély-szerte. Kolozsváron az ünnepségen Zsigmond Emese emléklapot adott át a volt munkatársaknak – íróknak, költőknek, grafikusoknak – is. Cseh Áron édesapja, néhai Cseh Gusztáv grafikusművész helyett vehette át a többévtizedes Napsugár-tevékenységért járó dokumentumot. Jelen volt Bajor Andor és Bálint Tibor özvegye is. Murádin Jenő művészettörténész, hajdani főszerkesztő beszámolója után Zsigmond Emese részleteket olvasott fel Veress Zoltán, Méhes György, Kovács András Ferenc, Tar Károly leveleiből. Kolozsváron a Magyar Operában tartott műsor sikeres volt. /Köllő Katalin, Nagy-Hintós Diana: „Három véka jókívánság: áldjon meg az ég!” Születésnapi mulatság az ötvenéves Napsugár tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2007. január 30.
A Kolozs megyei RMDSZ kiadta a Szervezeti kisokos címet viselő füzetet, ebben olvasható a megyei szervezet alapszabályzata, továbbá a közigazgatási jogszabályok „útvesztőjében” való eligazító. Hasznos a füzet eseményszervezési útmutatója, az EU-s önéletrajzi formanyomtatvány magyar, román és angol nyelven közölt változata. /Nagy-Hintós Diana: Szervezeti kisokos az RMDSZ-től. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2007. február 8.
Tonk Gabriellát, a kolozsvári Artemis-központ volt ügyvezető igazgatóját, a BBTE Szociológia és Szociális Gondozási kar doktoranduszát a közelmúltban nevezték ki az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság helyettes államtitkárává. A statisztikai adatok szerint évente körülbelül 4000 csecsemőt hagynak a szülészeteken. /Nagy-Hintós Diana: Elhagyott és fogyatékos gyermekek védelmében. Beszélgetés Tonk Gabriella helyettes szakállamtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2007. február 10.
Lefordították magyarra a szakaszzáró és az érettségi vizsga tételeit, február 19-e után közzéteszik. A Diszkriminációellenes Tanács kifogást emelt az ellen, hogy a magyar nyelvű tételeket nem fordították le január 15-ig. /Nagy-Hintós Diana: Érettségi vizsgatételek magyarul is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./2007. február 20.
Február közepén a szaktárca egy hónapos közvitára bocsátotta a közoktatásra vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ már régóta nyilvánosan hangot adott elképzeléseinek, és érvekkel támasztotta alá a magyar oktatásra vonatkozó elképzeléseit, mindez nem tükröződik a törvénytervezetben. Lakatos András ügyvezető alelnök közölte, nem lehet felfedezni hajlandóságot a romániai magyarságot érintő kérdésekben. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a hét végén egyeztet a törvénytervezetről, javaslataikat pedig eljuttatják a szaktárcához. A törvénytervezet szerint minden marad a régiben: az elemi tagozaton más tanterv, illetve tankönyv alapján oktatják a román nyelvet és irodalmat a magyar gyerekeknek, míg a középiskolában, illetve a líceumban azonos a tanterv, a tankönyvek és természetesen a követelményrendszerek. A törvénytervezet előírja, hogy a katonai, illetve a közrendészeti oktatás nyelve román. /Nagy-Hintós Diana: Kimaradtak a magyar érdekek az oktatási törvénytervezetből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./2007. február 27.
Mikes Kelemen Leveleskönyve, a XVIII. századi magyar memoárirodalom kiemelkedő alkotása, a Törökországi levelek megjelentek olaszul. Cinzia Franchi római egyetemi oktató a fordító. /Nagy-Hintós Diana: Olasz nyelven is megjelent a Leveleskönyv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./2007. március 10.
Az RMDSZ mindig ellenezte az egyéni választókörzetes szavazási rendszer bevezetését, mert nem biztosítana megfelelő parlamenti képviseletet a nemzeti kisebbségeknek, s ez által a romániai magyarság alkotmányos jogai csorbulnának – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. – Ha az egyéni választókerületes rendszerben lehetőség nyílna a romániai magyarság számarányos képviseletére, akkor az RMDSZ árnyalhatná az álláspontját – közölte Eckstein-Kovács. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein-Kovács: Az RMDSZ árnyalhatja álláspontját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2007. március 16.
Kolozs megye frissen kinevezett főtanfelügyelő-helyettese, Péter Tünde 1996-ban került a tanfelügyelőségre magyar szakos tanfelügyelőként. Új beosztásában a kisebbségi oktatással, az alternatív pedagógiákkal, a magánoktatással, EU-s programokkal, valamint a társult intézményekkel – Pedagógusok Háza, gyermekklubok – foglalkozik. A tanfelügyelőség több nemzetközi intézményfejlesztési programba (Comenius 2.) kapcsolódott be. Az iskolák közti kapcsolat fejlesztését elősegítő Comenius 1-es programra tavaly 48 iskola nevezett be. A magyar nyelvű szakiskolai oktatással nem lehetünk elégedettek, hangsúlyozta, néhány iskolában működik ugyan magyar osztály, de meglehetősen elszigetelten tengődnek. Ideális megoldás lenne az önálló magyar szakiskola. A szülők esetében elavult nézet az, hogy a gyengébb képességű gyermeket is líceumba kényszerítik, hogy érettségizzen. A kolozsvári magyar fiatalok 98 százaléka elméleti líceumban tanul. Hargita, Kovászna és Maros megyében ez az arány jóval kisebb: mindössze 60 százalék. Az újságíró felvetésére, hogy sokan hiányolják a magyar nyelvű állami bölcsődét, Péter Tünde rámutatott, eddig ezek az intézmények nem a Tanügyminisztérium, hanem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartoztak. A gyermeklétszám csökkenése miatt idén Kolozs megyében hat vidéki tanintézmény magyar tagozata volt veszélyben, de mivel nem megoldható a gyerekek ingáztatása, az iskolák folytathatták tevékenységüket. A tankönyveknél a fordítási hiányosságok okoznak gondot, a szakoktatáshoz szükséges tankönyvek pedig nagymértékben hiányoznak. A gyereklétszám miatt elemi osztályok szűnhetnek meg, főleg a külvárosi iskolákban. /Nagy-Hintós Diana: Elsődleges fontosságú a kapcsolattartás a közvéleménnyel és a tanintézetekkel. Beszélgetés Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettessel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2007. március 30.
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megbeszélést tartott Kolozs megye magyar iskolaigazgatóival, aligazgatóival, illetve a magyar tagozatért felelős személyekkel. Szó esett arról a múlt héten lebonyolított ellenőrző akcióról, amelynek során egy 12 tagú bizottság 12 olyan tanintézményt látogatott meg, amelyben magyar nyelvű oktatás folyik. Ez alkalommal a román-, a magyar- és a matematikaoktatást ellenőrizték. A Communitas Alapítvány tankönyvíró pályázatára május 29-ig lehet benevezni, ez alkalommal a tizenegyedik osztályos tankönyvek megírására lehet pályázni. Tárkányi Erika Kolozs megyei RMPSZ-elnök ismertette a Bolyai Nyári Akadémia által kínált továbbképzési lehetőségeket. Felvetődött az is, hogy a nagyobb iskolák ismeretszerzés és kommunikáció szempontjából támogassák a kisebb iskolákat. . /Nagy-Hintós Diana: Időben utalták ki a tanügyi beruházásra szánt összeget. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2007. április 19.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök összegezte két éves mandátumának sikereit, kudarcait. Mozgalmas időszak volt, sok mindent kellett megtanulnia, állapította meg. A megyei RMDSZ-tisztségviselők – polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok – közül 34-en második egyetemüket végzik, 28-an pedig a humánerőforrás-menedzsment szakot választották második vagy akár harmadik egyetemként. Ezenkívül közigazgatás-tudomány, jog és szociológia szakon szereznek diplomát. A tisztségben levő önkormányzati képviselőket, polgármestereket rendszeresen monitorizálják. Tavaly egy tisztességes elosztási rendszer működtetésének a következményeként a magyarlakta települések költségvetése 16-szorosára nőtt. Sok esetben biztosították az iskolák felújítására szükséges összeget, és a civil szféra is nagyobb összegű támogatásban részesült. Nagy eredmény a válaszúti, kalotaszentkirályi és a szamosújvári szórványkollégiumok tevékenysége, ahol több száz gyermeknek biztosítanak civilizált lakhatási körülményeket és magyar nyelvű oktatást. A kudarcok közé sorolható, hogy a koalíciós partnereink nem mindig tartották be az egyezség rájuk eső részét. Példa erre a tordai magyar tannyelvű iskola kérdése. Ugyanígy nem rendeződött a kataszteri hivatal kérdése sem: Sztranyicki Szilárd még mindig csak jogtanácsos. A Kolozs megyei RMDSZ április 21-én tartja tisztújító közgyűlését, az elnöki tisztségre egyedül László Attila pályázik. /Nagy-Hintós Diana: Lényeges kérdésekben kikérik véleményünket – véli László Attila, az RMDSZ megyei elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2007. április 25.
Dsida Jenő költőre emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmával a kolozsvári Szent Mihály Caritas és az Erdélyi Piarista Diákszövetség által szervezett rendezvényen, április 23-án. Dr. Mózes Huba, a Miskolci Tudományegyetem docense tartott előadást Dsida Jenőről. Ercsey-Ravasz Ferenc, a Szabadság munkatársa Hit és költészet a Halál terítéke mellett című írását felolvasták. Elhangzott egy Ercsey-Ravasz Ferenc által megzenésített Dsida-vers is. A költő életművének recepciójáról dr. Kabán Annamária, a Miskolci Tudományegyetem docense értekezett. /Nagy-Hintós Diana: Életmű a halál közelségében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 26.
Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/2007. május 2.
Erdő János unitárius püspökre emlékeztek április 28-án Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium zsúfolásig megtelt dísztermében, az Erdő János emlékezete című kötet bemutatása alkalmával. Molnár-Bodrogi Lehel ismertette Erdő János életútját. Az 1913. április 28-án Kézdivásárhelyen született Erdő János 1930-ban került a kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémiára, ennek elvégzése után Budapesten és Angliában képezte tovább magát, majd Kolozsváron teológiai tanár, dékán és rektor lett. Az 1956-os magyar forradalommal való kiállása miatt perbe fogták, és elítélték. Többéves börtönéveiről, átélt szenvedéseiről soha nem nyilatkozott. 1963 februárjában szabadult, különböző egyházi tisztségeket töltött be, később pedig visszakerült a teológiára. 1978–1982 között újra az intézet rektora lett. 1982-es nyugdíjazása után folytatta oktatói tevékenységét. 1994-től haláláig, 1996. július 27-ig töltötte be a püspöki tisztséget. Erdő János egyházépítői tevékenységéről Szabó Árpád püspök, írásaiból körvonalazódó szellemi arcéléről Rezi Elek beszélt, végül Kovács Sándor ismertette a Szabó Árpád püspök által szerkesztett, 15 tanulmányt tartalmazó emlékkötetet. /Nagy-Hintós Diana: Isten és ember szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./2007. május 5.
Az erdélyi magyar tannyelvű iskolák jó részének története több száz évre nyúlik vissza. Az első világháború után megmaradtak ugyan a felekezeti iskolák, és az erdélyi magyarságnak sikerült bizonyos mértékig megőriznie oktatási rendszerét, de a kötelező román nyelvű érettségi bevezetése, a román nyelvtudás hiánya sok erdélyi magyar fiatal értelmiségi elé állított akadályt. 1944 őszén a felekezeti iskolák alkották az erdélyi magyar oktatás gerincét: a négy felekezet – katolikus, református, unitárius és evangélikus – 1041 tanintézetet működtetett, falusi általános iskoláktól egészen a városi főgimnáziumokig. Ezt a virágzó iskolahálózatot semmisítette meg az 1948-as államosítás, amelynek során Erdély-szerte 468 katolikus, 531 református, 34 unitárius, 8 evangélikus iskola került állami fennhatóság alá. Az erdélyi magyar nyelvű oktatás aláásásának második lépése az volt, hogy az 1950-es évek közepétől kezdődően az önálló magyar tannyelvű iskolákban román tannyelvű osztályokat helyeztek el. A kommunista állam tudatosan törekedett a szakiskolai oktatást elsorvasztására: a magyar gyerekek román tannyelvű osztályokban folytatták tanulmányaikat, ez pedig a többségi nemzethez való asszimilációt hozta magával. Az 1970-es években hozott rendelkezés, miszerint egy önálló líceumi osztály beindításához legkevesebb 36 tanuló szükséges, az 1980-as években éreztette hatását: a kivándorlás, a demográfiai mélypont miatt egyre-másra szűntek meg az önálló magyar tannyelvű iskolák, de a tagozatok is. A magyar egyetemi hallgatókat kötelező módon kihelyezték Ó-Romániába, míg onnan Erdélybe „irányították” a román végzősöket. 1988-ban például 951 magyar nyelvű végzős egyetemi hallgató közül 689 került Ó-Romániába. Az 1989-es rendszerváltás után az erdélyi magyar közösség harcolt azért, hogy visszaszerezze elvett iskoláit, ingatlanjait. Ez még ma is gyakran ütközik a többségi nemzet ellenkezésébe. A magyar nyelvű szakiskolai oktatás azonban még mindig elenyésző. Jelenleg Erdélyben magyar nyelvű oktatás folyik 43 elméleti líceumban (25 önálló magyar líceum, további 18 magyar tagozatos), 51 iskolaközpontban (26 önálló magyar iskolaközpont, további 25 magyar tagozatos), 19 felekezeti iskolában (9 református, 8 római katolikus és 2 unitárius), illetve 13 tanítóképzőben és művészeti líceumban (7 önálló magyar tannyelvű, további 6 magyar tagozatos). A magyar iskolákban tanuló gyermekek létszáma Kolozs megyében hozzávetőlegesen 11 000, Beszterce-Naszód megyében 1516, Fehér megyében közel 8 000, Szilágy megyében 10 170, míg Szeben megyében 481./Nagy-Hintós Diana: Iskolahálózat Erdélyben egykor és most. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. május 9.
Márkos Albert hegedűművész volt a vendége a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezetének május 7-én. Márkos Albert szeretettel emlékezett tanáraira, Jakóné Barabás Margitra, Déry Károlyra és Vandra Margitra (a középiskolából), valamint Jagamas Jánosra, Benkő Andrásra és Terényi Edére (a zeneakadémiáról). Ami pályatársait illeti, meghatározó volt az Ágoston Andrással, Botár Gerővel, Selmeczi Jánossal, Linné Ildikóval, Rónai Ádámmal és Rónai Istvánnal való ismeretség, együttes zenélés. /Nagy-Hintós Diana: Életképek egy kolozsvári zenész pályájáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2007. május 11.
Gazdag életpályát tudhat magának dr. László V. Ferenc zenetörténész, aki a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját. Édesapja, László Dezső lelkész volt, nagyapja természetrajztudós és ősrégész, az ő apja varga. László Ferenc a Zeneakadémia elvégzése után a nagyszebeni filharmónia fuvolaművésze lett. Első tudományos dolgozata még harmadéves fuvola szakos hallgató korában jelent meg, 1957-ben. 1961 óta rendszeresen jelentek meg zenei publicisztikai írásai, zenetudományi és zenetörténeti kutatómunkát végzett, ez idővel kiszorította a gyakorlati zenélést. Pályája gerince a fúvós kamarazenei irodalom oktatása. 1970-ben Bukarestbe került, az ottani zeneművészeti főiskola kamarazene-tanszéke adjunktusának. Lakást azonban nem kapott, így huszonegy évig két városban élt: családjával Kolozsváron, munkahelye Bukarestben volt. Minden héten két éjszakát vonaton töltött, mivel annyi ideje nem volt, hogy nappal utazzon. Tanárként sem volt egyedül Bukarestben, ott volt Halmos György és Csire József. Dr. László V. Ferencnek a hazatérésért meg kellett küzdenie. Valahányszor rektorváltás volt a kolozsvári zeneakadémián, mindig jelentkezett. Sigismund Toduta rektor kijelentette, édesapja Nagy-Britannia kolozsvári kéme volt /!/, ezért jobb, ha nem Kolozsvárt él. Végül a rendszerváltás utáni első rektor, néhai Alexandru Farcas nem zárkózott el. A sikeres versenyvizsga után 1991-től újra Kolozsváron taníthatott, ahol mindig is szeretett volna. Dr. László V. Ferencet Bartók- és Mozart-kutatóként tartják számon. 1980-ban a Kriterionnál kiadott Tanulmányok és tanúságok alapozta meg Bartók-kutatói hírnevét. A Román Tudományos Akadémia 1980-as zenetudományi nagydíját Bartók-kötetéért neki ítélték. /Nagy-Hintós Diana: Két géniusz markában. Születésnapi beszélgetés László V. Ferenccel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2007. május 23.
Kolozsváron a Szent Mihály Caritas szervezésében két vallásos (jellegű) könyv bemutatóját tartották. Fodor György, a Piarista Rendtartomány képviselője vázolta Az európai zsidóság helyzete XII. Piusz pápa korában című kötet szerzőjének, Korom Imre pap életútját, aki a dél-erdélyi Lupényben született 1979-ben. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Gyulafehérváron, a teológián folytatta. „A Katolikus Egyházat sokan támadták és támadják. Negyven éve, a hatvanas évek elejétől közkedvelt témája lett az európai és amerikai liberális sajtónak az egyház szerepének boncolgatása a II. világháború alatt. Sok mindennel vádolják az egyház vezetőit, de talán a legsúlyosabb vád az, hogy a háború alatt a Vatikán szemet hunyt az európai zsidók kiirtása fölött, mert az akkori pápát, XII. Piuszt mély, baráti szálak fűzték a náci Németországhoz és akkori vezetőjéhez, Adolf Hitlerhez. Hogy ez az állítás nem igaz, hanem csak rágalom, az minden jóhiszemű keresztény, sőt nem keresztény számára is világos (...)”, idézte Fodor György a könyvből, majd kifejtette: több tény is azt bizonyítja, hogy az 1939–1958 közötti időszakban regnáló XII. Piusz pápa sokszor tiltakozott a zsidók meghurcolása miatt. Korom Imre kiemelte: XII. Piusz fegyvere az őszinte tárgyalás és az igazság volt. Ezt követően Geréd Vilmos karnagy, a Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet tanára ismertette a Dicsérjétek az Urat! második, bővített és javított kiadású énekeskönyvet. /Nagy-Hintós Diana: Kettős könyvbemutató a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2007. május 24.
Utolsó állomásához érkezett az a projekt, amelynek célja: meggyőzni a fiatalokat arról, hogy ne hagyjanak teret az erőszak bárminemű megnyilvánulásának. A projekt keretében az Artemis Egyesület fiatal önkéntesekkel interaktív színházi produkciót adott elő a Báthory István Líceumban. /Nagy-Hintós Diana: Ne engedjünk az erőszaknak! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./