udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
356
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 331-356
Névmutató:
Pataki József
2003. február 24.
A 2003-as költségvetésben a határon túli magyaroknak juttatandó támogatás összege nemhogy nem csökkent, de lehetőség szerint növekedett is - mutatott rá Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője febr. 21-én. A hivatalvezető az MTI érdeklődésére reagált Tőkés László püspök febr. 20-i sajtótájékoztatójára. Bálint-Pataki József a támogatások növekedésére példaként megemlítette: az Apáczai Közalapítvány a tavalyi 700 millió helyett idén 1,2 milliárd forintot kapott, ami 70 százalékos növekedésnek felel meg, de a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem, az Illyés Közalapítvány, vagy az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásának összege sem csökkent, sőt esetenként emelkedett is a 2003-as költségvetésben. Tőkés Lászlónak azzal a felvetésével kapcsolatban, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszere egyoldalúan kedvez az RMDSZ-nek, megjegyezte: ez az állítás nem állja meg a helyét, hiszen a civil szféra, az intézmények, egyesületek széles köre részesül költségvetési támogatásból. Bálint-Pataki József szerint Tőkés László ezen állítása összefüggésben lehet azzal, hogy már nem tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-nek. A hivatalvezető hozzátette, hogy a romániai támogatások jelentős része az Illyés Közalapítványon keresztül került szétosztásra, és a közalapítvány romániai alkuratóriumának Tőkés László is a 90-es évek közepétől mindmáig tagja. Tőkés László azon kijelentése kapcsán, mely szerint a támogatáspolitika riasztó esete, hogy az érmindszenti Ady-zarándokhely létrehozására megítélt 320 millió forintos támogatást máshová irányították át, a hivatalvezető annyit mondott: nem tud arról, hogy érvényes pályázat alapján ítélték volna meg a zarándokhely létrehozására ezt az összeget. Tudomása szerint voltak ugyan kezdeményezések és az Orbán-kormány hivatali idejének utolsó munkanapján egy miniszter tájékoztató levelet is küldött Tőkés Lászlónak, ám döntés nem született. Bálint-Pataki József ugyanakkor leszögezte: a hivatal valamennyi határon túli magyar egyház támogatását egyaránt fontosnak tartja. /A HTMH cáfolja Tőkés László kijelentéseit. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ 2003. február 28.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke febr. 27-én hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az Országgyűlés elnöke által vezetett küldöttség tagjai között van Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Országgyűlés elnökét fogadja Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Szili Katalin megbeszéléseket folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A küldöttség febr. 28-án Kolozsvárra utazik, ahol Szili Katalin találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel és az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Febr. 29-én Szili Katalin felkeresi a gyulafehérvári katolikus érsekséget, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. /Szili Katalin Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./A magyar Országgyűlés és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá febr. 27-én Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. A két politikus a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködési program egyebek között előírja, hogy a két törvényhozási testület elnökei évi rendszerességgel találkozót tartanak. Folyamatos tapasztalat- és véleménycsere kezdődik az euroatlanti integráció témáiban a külügyi, a honvédelmi és az integrációs bizottságok bevonásával. Párbeszéd indul a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseiről a gazdasági, a mezőgazdasági és a kulturális bizottságok között. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítását célzó eszmecseréket folytatnak majd az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a külügyi bizottságok, valamint a parlamenti baráti tagozatok részvételével. A törvényalkotás aktuális témáiról osztja meg egymással tapasztalatait az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és a román képviselőház igazsági, fegyelmi és mentelmi ügyek bizottsága /Új magyar-román együttműködési program. Szili Katalin: ez új időszámítás kezdetét jelenti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2003. március 3.
Szili Katalin elmondta, hogy megvitatták a stratégiai együttműködési programot, amelyet a magyar Országgyűlés kötött a román parlament képviselőházával. Kolozsvári megbeszéléseit összegezve hangsúlyozta: ez az első alkalom, hogy ilyen magas rangú törvényhozási küldöttség látogat a kincses városba, ahol partnereivel elsősorban arról beszéltek, milyen segítséget tud nyújtani a magyar Országgyűlés, a magyar kormány a romániai magyaroknak. A gyulafehérvári katolikus érsekség és a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium felkeresésével fejezte be márc. 1-jén Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hivatalos romániai látogatását. Gyulafehérváron Potyó Ferenc érseki általános helynök fogadta a magyarországi vendéget, mivel Jakubinyi György érsek ezekben a napokban ad limita látogatáson a Vatikánban tartózkodik. Az Országgyűlés elnöke és kísérete engedélyt kapott a Batthyaneum könyvtár megtekintésére, amelynek visszaszolgáltatását a román kormány ugyan jóváhagyta a katolikus egyház számára, de a törvényerejű rendelet végrehajtását a kormánypárt (PSD) helyi szervezete sorozatos bírósági perekkel mind a mai napig sikerrel megakadályozta. Nagyenyeden a közel négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumot kereste fel Szili Katalin. Simon János kollégiumi igazgató egyebek között felvetette azt a gondjukat, hogy a kollégium tornatermének felújításához két évvel ezelőtt elnyert 19 millió forintos támogatást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a közelmúltban - több szükséges dokumentum hiányára hivatkozva - visszavonta. Az Országgyűlés elnökének kíséretében lévő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője arról tájékoztatta a kollégium igazgatóját, hogy ezt a gondot a közeljövőben orvosolják. Nagyenyeden Szili Katalin találkozott a Sapientia Erdélyi Egyetemet alapító és működtető alapítvány vezetőjével is, valamint jelképesen átadta három erdélyi magyar intézménynek és a nagyenyedi kollégiumnak az Országgyűlés ajándékát: harminc számítógépet és két fénymásoló berendezést /Véget ért Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./2003. március 6.
Márc. 8-án, Marosvásárhelyen tartja VII. kongresszusát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja. Toró T. Tibor, az RT vezetője a Szabadságnak elmondta: Marosvásárhelyen mintegy száz küldött vesz részt, a kongresszus szervezői 50 meghívót küldtek szét, többek között újságírók, valamint az RT ideológiájához közelálló platformok számára. Két magyarországi vendége is lesz az RT-kongresszusnak: a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöksége részéről Rogán Antal képviselő, a párt alelnöke lesz jelen, valamint a Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője. Toró nyilatkozata szerint az RT meghívót küldött a magyar kormánypárt, személy szerint Szabó Vilmos, politikai államtitkár részére is, ám eddig nem érkezett válasz. Ugyancsak meghívást kapott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki - mint mondotta - egyéb elfoglaltsága miatt nem lesz jelen a kongresszuson, közölte az RT elnöke. Ezenkívül képviselteti magát Ágoston András, a Vajdasági Magyar Párt elnöke, számos civil szervezet, valamint egyházi emberek is, nyilatkozta Toró T. Tibor. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint később döntenek a részvételről. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke megerősítette a platform részvételi szándékát a kongresszuson. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a SZK vezetője a következőket nyilatkozta: megtisztelve érzi magát a meghívásért, mint a platform vezetője részt vesz a kongresszuson, és kérte a lehetőséget, hogy platformja nevében köszöntse a kongresszus résztvevőit. /Köllő Katalin: Mintegy száz küldött lesz jelen az RT kongresszusán. Két magyar párt is képviselteti magát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2003. március 13.
Borbély László képviselő, a Képviselőház titkára Budapestre érkezett és márc. 12-én Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott. A felek a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, megbeszéléseik során azonban különös hangsúlyt fektettek az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Borbély László képviselő az alapítványi támogatási rendszerek minél előbbi beindításáról tárgyalt Szabó Vilmossal, a Határon Túli Magyarokért Felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. / Budapesten folytat tárgyalásokat Borbély László képviselő. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 13. 2411. sz./ 2003. március 14.
Megoldottnak látszik a magyarországi közalapítványok helyzete, aminek eredményeként remélhetőleg a közeljövőben kiírhatják a határon túli magyar szervezeteknek szóló pályázatokat - jelezte Borbély László az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki márc. 13-án találkozott Budapesten Szabó Vilmossal, a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Borbély úgy tudja, hogy a támogatások mértéke nem csökken, a támogatott szakterületek pedig bővülnek. Borbély László Budapesten Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel is találkozott, akivel a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Miron Mitrea román szállításügyi miniszter a következő hetekben Budapestre látogat, ahol megfogalmazzák azt az Európai Unióhoz intézett szándéknyilatkozatot, amely az autópálya - projekt finanszírozási kereteit tartalmazza. Borbély László márc. 14-én a Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezette román parlamenti küldöttség tagjaként részt vesz Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke meghívására a környező országok parlamenti elnökeinek budapesti találkozóján. /Incze Ferenc: Közalapítványok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./2003. március 14.
Fennállásának tízéves évfordulója megünneplésére készül a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, jelezte Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. Visszaemlékezett: gyermekkora óta kapcsolatban állt a könyvvel, mert édesapja saját könyvtárral rendelkezett, és olvasótábort szervezett maga köré. Tőzsér József a hatvanas évek óta foglalkozik könyvterjesztéssel, később az állami könyvterjesztő vállalatnál országos terjesztést, hálózatot épített ki, továbbá a Könyvet postán szolgálat, amelyet Beke György Tőzsér-postának keresztelt el. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó sorozatai, a Bibliotheca Transsylvanica, a Nobile Officium, a Műterem, a Mesevonat, az Emlékirodalom, az Erdély hegyei, a Technikatörténet nagy érdeklődésre tartanak számot. Évente negyven-ötven író-olvasó találkozót szervezett. A tízéves évfordulót rendezvénysorozattal ünneplik. A megnyitóra márc. 31-én kerül sor a Csíki Játékszín termében, megnyitóbeszédet mond dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Gálfalvi Zsolt, a Román Írószövetség alelnöke. A következő napokban író-olvasó találkozók lesznek, "A könyv útja a szerzőtől az olvasóig" című kiállításon kéziratokat, könyvillusztrációkat és a kiadónál megjelent 225 könyvet mutatják be. /Ferencz Imre: Könyv, szerző, olvasó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./2003. március 22.
Márc. 21-én a Határon Túli Magyarok Hivatalában, Budapesten sajtótájékoztatón mutatkozott be az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. Tagjai: Illyés Mária, Bátai Tibor (HTMH), Bretter Zoltán (Oktatásügyi Minisztérium), Lakatos Mihály (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF), Laborczi Géza, a kuratórium titkára (SZDSZ), Potápi Árpád (FIDESZ Polgári Párt), Szarka László, Jászkuti László, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Kuratórium elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjai: Fritz Péter, Petróczi Sándor (Miniszterelnöki Hivatal), Tóth József (Pénzügyminisztérium). A sajtótájékoztatót Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke nyitotta meg, a házigazda, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára örömmel nyugtázta, hogy az illetékes bíróság jogerős döntése nyomán végre kialakultak a kuratórium felállásának feltételei, annak a lehetősége, hogy az Illyés Alapítvány folytassa munkáját. Káros volt a kényszerszünet, mondotta, hiszen számos, jogos határon túli igény teljesületlen maradt. Közölte, hogy idén az Alapítvány valamivel több mint egymilliárdot kap a költségvetésből. Pomogáts Béla elnök megvallotta, hogy aggodalommal figyelte a kuratórium felállása, törvényességének biztosítása körüli huzavonát. A korábbi kuratórium mandátuma ugyanis szeptemberben járt le - tehát majdnem hat hónap telt el, míg az új kuratórium mintegy jogainak birtokában hozhat végre új döntéseket. A késés igen rosszat tett az ügynek, amelyet az Alapítvány képvisel, szolgálni kíván - a szolidaritás jegyében, amelyet a Magyar Köztársaság érez és vall a szomszéd országokban kisebbségi körülmények között élő magyar közösségek iránt. Reméli, hogy az iroda új vezetője, Hadnagy Miklós és minden alkalmazottja átérzi a szolidaritásból eredő kötelezettségeket. A zavartalanul működő alkuratóriumok - a szlovákiai, a vajdasági, a szlovéniai, s a burgenlandi- tovább működnek augusztus végéig. A romániai, erdélyi alkuratórium felállt az elmúlt napokban. Az RMDSZ szervezetei, vezető testületei az úgynevezett szaktestületek szervezetét is kijelölték. A romániai alkuratórium vezetője továbbra is Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz. A kárpátaljai és horvátországi alkuratóriumok jogkörét azonban az Illyés Alapítvány kuratóriuma egy-két hónapra magához vonja, felépítésüket át kívánja szervezni, közben megkísérel egyezségre jutni az ottani magyar szervezetekkel. Az elmúlt esztendőkben ugyanis ezek esetében eltolódtak az erőviszonyok, némely szervezet túlságos befolyást szerzett, a civil szervezetek jobbára háttérbe szorultak. A valamivel több mint egymilliárdból mintegy 42-44 százalék marad Budapesten és a többit osztják el az alkuratóriumoknak, az ott élő magyarság létszámának megfelelő arányban. Pomogáts Béla búcsút mondott a leköszönt kuratóriumelnök, Halzl József. /Bodor Pál: Pomogáts Béla: Többet tenni - az egész nemzetért. Megtartotta első ülését az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./2003. március 26.
A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) minden eszközzel segíteni kívánja a magyar-magyar kapcsolatok intenzívebbé válását Magyarország európai uniós csatlakozását követően, a szülőföldről való elvándorlást azonban semmiképpen nem támogatja. Bálint-Pataki József, a HTMH vezetője elmondta: a 2004-ben Magyarországgal együtt csatlakozó Szlovénia és Szlovákia magyarsága számára a kapcsolattartás az anyaországgal sokkal egyszerűbbé és zavartalanabbá válik. Ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítani az azokban a szomszédos országokban élő magyar közösségekkel való kapcsolattartásra, amelyek csatlakozására középtávon egyelőre nem kerülhet sor. A kárpátaljai és a vajdasági magyarság esetében arra kell törekedi, hogy EU-csatlakozás a velük való kölcsönös, kétirányú kapcsolattartásban ne okozzon minőségi változást. A csatlakozás pozitív hatással lesz a magyar-román kapcsolatokra is. Bálint-Pataki József a hivatal teendőit illetően nem számít lényegi változásokra az európai uniós csatlakozást követően. Akkor sem szűnik meg a határon túli magyarok támogatása, a velük való anyaországi törődés szükséglete. Bálint-Pataki József elmondta: amikor az Európai Unió döntést hoz egy ország vízumkötelezettségéről, akkor tiltó rendelkezéseket csak az adott állam, illetve annak összes állampolgára vonatkozásában tud hozni, és nem képes különbséget tenni az adott állam népcsoportjai, nemzetiségei szerint. Az uniós csatlakozást követően azonban a 2004-től várhatóan 2006-2007-ig terjedő átmeneti időszakban a magyar képviselőknek is befolyásuk lesz a joganyag és a követelmények alakítására, együttműködve a sok tekintetben hasonló helyzetben lévő lengyel, cseh, szlovén és szlovák képviselőkkel. Magyarország idén fogja bevezetni a vízumkényszert Ukrajnával, valamint Szerbiával és Montenegróval szemben. /Határon túli magyarság a csatlakozás után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./2003. március 29.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a márc. 31. és ápr. 4. között tartandó rendezvénysorozattal a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó. A helyszín Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely és Székelyudvarhely, kedvenc szerzőikkel találkozhatnak az olvasók, kiállításokon, koncerteken, előadásokon vehetnek részt. Az 1993. április elsején bejegyzett kiadó főszerkesztője, Kozma Mária elmondta, terveik vannak a következő tíz évre is.A Pallas-Akadémia évfordulós rendezvénysorozatát márc. 31-én nyitják meg a Csíki Játékszínnél. Jelen lesz Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőzsér József, a kiadó igazgatója is. Április elsején egyszerre több helyszínen szerveznek író-olvasó találkozókat./Kiss Edit: Négy városban várják az olvasókat. Tizéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./2003. április 1.
Márc. 31-én kezdődött a Pallas-hét Csíkszeredában. A Csíki Játékszínben felolvasások hangzottak el a Pallas Akadémia Kiadó tíz évnyi hozamából. Az évfordulót az olvasótáboruk szerint legnépesebb négy erdélyi szellemi központban ünneplik: Csíkszeredában, Gyergyóban, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. A csíkszeredai megnyitón jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, valamint a kiadó igazgatója, Tőzsér József. A könyvtáros elmondta, hogy a legtöbben Wass Albert munkáit kölcsönzik, sokan keresik Márai Sándort is. /Barabás Blanka: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./2003. április 18.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kezdeményezésére került sor ápr. 17-én Budapesten a kedvezménytörvény módosított szövegtervezetének szakértői egyeztetésére. Az RMDSZ nyugtázhatta: megvalósulni látszik az az elvárásunk, hogy a törvény módosítása ne szűkítse a kedvezmények és támogatások körét - jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki jelen volt a szakértői egyeztetésen. "Az általunk legfontosabbnak ítélt javaslatra Budapesten pozitívan reagáltak" - nyilatkozta Nagy Zsolt."Bekerült az egygyermekes családok esetében az oktatási-nevelési támogatás, és az utazási kedvezmények körét is bővítettük: évi négy alkalommal menettérti kedvezményről szól majd a törvény" - hangsúlyozta Nagy Zsolt. Szerinte a kedvezménytörvény módosításának késése több okra vezethető vissza. "Az egyik ok, hogy meglehetősen hosszú időt vett igénybe a magyar kormánynak az európai intézményekkel történő egyeztetése. Nem kell figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy miközben zajlottak ezek az egyeztetések, elsősorban Szlovákia folyamatosan fenntartásokat fogalmazott meg" - vélte Nagy Zsolt. /Salamon Márton László: Elégedett RMDSZ. Szakértői egyeztetés a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./2003. április 19.
Elkészült a kedvezménytörvény módosításának munkaanyaga, a jogszabály-tervezetről ápr. 17-én volt Budapesten szakértői szintű megbeszélés a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), valamint az érintett magyar szervezetek képviselői között. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt: a törvény módosításakor olyan megoldásokat keresnek, melyek tekintettel van az Európai Unió, valamint a szomszédos országok elvárásaira is. A HTMH elnöke a dokumentum részleteiről nem kívánt tájékoztatást adni, de megerősítette: a munkavállalásra vonatkozó rész várhatóan kikerül a törvényből. Közlése szerint ugyanakkor az oktatási-nevelési támogatást a munkaanyag alapján minden határon túli gyermekre kiterjesztenék. Bálint-Pataki József a kedvezménytörvény módosítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet: olyan jogszabályt akarnak előkészíteni, amely 2004. május 1-je, Magyarország uniós csatlakozása után is érvényes maradhat. A HTMH elnöke reményét fejezte ki, hogy még május első felében a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszthetik a dokumentumot. /Bálint-Pataki József a kedvezménytörvény módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./2003. április 19.
A Pro Minoritate Alapítvány könyvalakú időszakos kiadványának nemrég megjelent száma külön fejezetet szentel a csángósorsnak (Egy Moldvában titokban magyarul tanító levele; Hatos Pál: Szempontok a csángókutatás kulturális kontextusainak értelmezéséhez; Seres Attila: "Csángómentés" Moldvában a XIX-XX. század fordulóján; Boross Balázs: "Majd egyszer lészen, de nem most"). Egy másik fejezet a Kárpát-medencei népszámlálásokba nyújt bepillantást (Bálint-Pataki József: A határon túli magyarság népesedési helyzete; Fedinec Csilla: Népszámlálás Ukrajnában - Hányan vagyunk magyarok?; Gyurgyik László: A szlovákiai magyarság településszerkezetének változásai az 1990-es években; Sebők László: A délvidéki magyarság az újabb népszámlálások tükrében). Más témák: félévnyi koszovói tartózkodás EBESZ-missziós küldetésben (Ablonczy Bálint beszélgetése Bíró Anna-Mária kisebbségkutatóval); A kisebbségek oktatásához való jogának védelme a nemzetközi jogban (Böszörményi Jenő); Román történelem a reformáció jegyében (Miskolczy Ambrus). A lapszám szemle fejezete Illés Géza (Szatmár, Erdély, Európa), Kántor Zoltán (Az önkormányzat reménye) és Nagy Levente (Balcanistica hungarica rediviva) kritikáinak nyújt teret. /Pro Minoritate/2002/tél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2003. április 29.
Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./2003. április 30.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítását illetően már csak néhány apró finomítás maradt hátra, azután a kormány az Országgyűlés elé terjesztheti a törvénymódosítást, s a parlament még tavaszi ülésszakán határozhat róla. Bálint-Pataki az újvidéki Magyar Szó ápr. 29-i számában megjelent interjúban elmondta: a határon túli magyar szervezetek képviselőivel lezajlott múlt heti szakmai egyeztetés után a résztvevők úgy álltak fel az asztaltól, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása már csak naptáregyeztetés kérdése. Szerinte nem Budapesten múlt, hogy ennyire elhúzódott a törvénymódosítás folyamata, időközben ugyanis más jellegű, például uniós elvárások is felmerültek. Bálint-Pataki szerint a késedelemnek volt viszont egy óriási hozadéka. Magyarázata szerint a jelenleg hatályos, módosításra kerülő kedvezménytörvény ugyanis azzal zárul, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően a jogszabályt össze kell hangolni az uniós törvényekkel és elvárásokkal. Bálint-Pataki szerint ez most gyakorlatilag megtörténhet, s Magyarország uniós tagállamként is nyugodtan vállalhatja a kedvezménytörvényt, annak összes következményével, a határon túli magyar közösségek javára. A módosítások révén bővül az oktatási-nevelési támogatás, amely minden egyes magyarul tanuló magyar gyerekre kiterjed majd, bővülnek az utazási kedvezmények. A munkavállalásra vonatkozó paragrafus várhatóan kikerül a törvényből. /Még tavasszal dönthetnek a kedvezménytörvényről. Bálint-Pataki József a jogszabály módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./2003. május 3.
A magyar állam az idén közel hatmilliárd forintot különített el a romániai magyar nem-kormányzati szervezetek támogatására, közölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az 5. Magyar Civil Fórumon. A HTMH vezetője szerint a magyar kormány által kiutalt támogatások felhasználását mindig ellenőrizték, az RMDSZ pedig, a romániai magyar társadalom legitim képviselőjeként, a magyar vezetés egyetlen hivatalos partnere. Bálint-Pataki József hangsúlyozta, a civil társadalomnak el kell érnie az uniós szintet, mivel az EU-hoz történő csatlakozás Magyarország és Románia számára egyaránt fontos célkitűzés. /Hatmilliárd forint. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./2003. május 5.
Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./2003. május 5.
A Kolozsvárott megtartott Civil Fórum megmutatta, hogy létezik immár egy erős, önmagát a politika nélkül, sőt olykor azzal szemben is elgondolni tudó erdélyi magyar civil társadalom.Markó Béla megelégedett néhány általánosság kimondásával, és nem adott választ arra a kérdésre, hogy mi táplálja az RMDSZ-szel szembeni tamáskodások köztermését. Nem adott választ a magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke sem néhány fontos kérdésre. Nem mondta el hogy miért nem sikerül Magyarországnak meghatároznia azt, hogy a GDP hány százalékát fordítaná a határon túli magyar kultúra és civil szféra támogatására./Bakk Miklós: Polgárok, politika előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./2003. május 5.
A magyar kormány nem kíván beleszólni a határon túl élő magyar közösségek és szervezetek belső vitáiba - jelentette ki Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár. A politikust a Romániai Magyar Szó kérdezte meg annak kapcsán, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke bírálta a magyar kormányt, mert szerinte az meg akarta akadályozni az általa kezdeményezett fórummozgalmat. - Az anyaország szempontjából az összefogás és a szolidaritás az, ami sikerrel kecsegtet - mondta Szabó Vilmos. Szabó Vilmos elmondta: a határon túli magyar diákok új ösztöndíját Budapest már ősztől be szeretné vezetni. Az Ady Endréről elnevezett ösztöndíjat a tudásalapú társadalom megteremtése keretében a hazájukban tanuló magyar középiskolásoknak és egyetemistáknak folyósítanák. A Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatában Bálint-Pataki József HTMH-elnök is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány sem közvetett, sem közvetlen módon nem avatkozik be egyetlen határon túli magyar közösség, így az erdélyi magyarság belügyeibe sem. Bálint-Pataki szerint semmilyen alapjuk sincs a Tőkés László által megfogalmazott vádaknak. Bálint-Pataki hangsúlyozta: azért sem lenne szerencsés a harag, mert a múlt év augusztusában Nagyváradon rendezett Reformátusok Világtalálkozójára ítélt magyar állami támogatás elszámolását "nagyvonalúságok" miatt még nem tudták elvégezni. A rendezvényre a Tőkés László vezette egyházkerület csaknem egymillió dolláros támogatást kapott az Orbán-kormánytól. - A HTMH egy 2001. decemberi kormánydöntésnek köszönhetően felelőse a közel negyedmilliárd forintos támogatási összeg rendeltetésszerű felhasználásának, ezért messzemenően érdekelt abban, hogy a teljes összeg felhasználásáról, és ne csak annak 90 százalékáról kapjon elfogadható tájékoztatást - mondta. /Budapest az egységet szorgalmazza. Tőkés László nem számolt el az egymillió dolláros támogatással? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./