udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
786
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 781-786
Névmutató:
Sylvester Lajos
2002. február 12.
Orbán Viktor a Magyar Polgári Együttműködés meghívására tartott kormányfői beszéde manapság a legkiadósabb beszédtéma magyarhonban. A kormányfő beszédében 2001-et az áttörés évének nevezte, ennek meghatározó szerepét egyetlen kibontott metaforikus hasonlatával egy rakéta elindításához szükséges energia nagyságával érzékeltette, amely akár egyenlő lehet a későbbiekben felhasználandó energia egészével. Ellenlábasai az áttörés évéből azonnal az áttörés kampányához ácsoltak széklábból fejszenyelet. Figyeljük meg az eddig forgalmazott Orbán-jelzőket, szólított föl Sylvester Lajos: diktatórikus, pökhendi, beképzelt, agresszív. A kormányfő higgadtan, visszafogottan, tényekkel és érvekkel alátámasztott, a napi politika és a pártérdekek fölé emelt beszédet mond, mire a begerjedt ellenzék toporzékol, a ricsajból a leginkább az hangzik ki, hogy miről nem beszélt Orbán. - Egyébként az Orbán csöndjével ellentétben Kuncze a legalpáribb minősítéseket mondogatja: a kormány csaló, tolvaj, hazug, korrupt stb. /Sylvester Lajos: Az áttörés kampánya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./2002. február 14.
Jön a népszámlálás, és a moldvai csángómagyarok sorsát örökre megpecsételhetik a hazai és a nemzetközi hivatalos okmányokba is bekerülő adatok: hányan vallják csángómagyarnak a moldvai százezrek közül magukat, akik, a becslések szerint főleg a közép- és az idős generációhoz tartozók, még beszélik az anyanyelvüket? És hányan regisztrálják csángókként őket, akik az összeíráskor, amelyet jól kitanított pedagógusok végeznek el, többnyire katolikusnak, azaz ,,catolic"-nak vallják magukat? Minden jel arra mutat, hogy egy etnikai csoport szellemi genocídiumát előbb papíron végzik el – állapította meg Sylvester Lajos. A bukaresti pápai nuncius arról sem akar tudomást szerezni, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható a moldvai magyarok és Vatikán ezeréves egyházi kapcsolatáról. A csángókról hol azt állítja, hogy nincsenek, kétségbe vonja az Európa Parlament küldöttsége vizsgálatának eredményeit, szembehelyezkedik a kérdés megítélésében magával a pápával, és nem teljesíti ennek kívánságát. A nuncius még azt is kétségbe vonta, hogy azok a csángómagyarok, akik őt felkeresték a magyar nyelvű mise újbóli bevezetése és a magyar nyelvű fakultatív oktatás bevezetése ügyében, maguk is magyarul beszélnek. Sylvester szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség, kivéve néhány papot, közömbös a moldvai csángók sorsa iránt. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal kötött legutóbbi, újabb egy évre szóló paktumából kifelejtették a csángó-kérdést. A nyárádszeredai Zsombori Dénes nyugdíjas tanárember, aki 1959-ig tanított Moldvában, levelében javasolta, hogy a minisztérium nevezzen ki csángó szakfelügyelőt, aki a csángóknál az oktatás törvényességét ellenőrizze, továbbá a csángók lakta megyékben nevezzenek ki olyan tanfelügyelőket, akik tisztességesen végzik a dolgukat. /Sylvester Lajos: Lesz-e csángóbárca? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./2002. február 15.
A történelem Trianon után nyolcvan év s a II. világháború után közel fél évszázad múltán most lehetőséget kínált, hogy a szétdaraboltság lelki sérüléseit valamennyire enyhítse, ez a magyar igazolvány. "Miközben ,,odaát" a hatalomra éhes ordasfalka ordít, acsarkodik ellene, olyan modorban is, amit még Rákosi Mátyás sem engedett meg magának. Ezek kavarják újfent a gyűlölködés feneketlen örvényeit. Kényelmetlenek vagyunk számukra, s van rá eset, hogy lelki fogva tartóink érzékenyebbek a dolgainkra, mint a nemzet egésze ellen támadó hol rafináltan okos, hol megtévesztett ostoba sereg. És még kényeskednek is egyesek, ha fél szájról elröppen egy kiprovokált hazaárulás szó, ami — bárhonnan nézvést, mondtuk már — tulajdonképpen nemzetárulás." – állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A feneketlen gyűlölet örvényei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./2002. február 19.
Sylvester Lajos fenyegető üzenetet kapott: ha nem száll le egy patinás nevű történelmi erdélyi család gyalázásáról, majd rászállnak ők. Sylvester Lajos leszögezte, inkriminált írásában nem egy családról írt, hanem egy Magyarországon igen magas politikai szerepet vállalni kívánó személyről. Meg arról a jelenségről, hogy kampánycélokkal kiféle-miféle emberek játsszák meg az ,,erdélyit", vagy hivalkodnak erdélyi gyökereikkel. Sylvester felelősséget érez, hogy olvasókat tájékoztassa, méltánytalanságokat követnek el egyes személyek, olyanok, akik egy csoport hatalomra törő érdekeit felvállalták. Ítéljék meg, "hogy a magyar státustörvény kapcsán a magyarsággal együtt vagy ezek szomszédságában élő népek ellenünk hangolása, uszítása, a tények elferdítése, a hamis ígéretek halmozása milyen haszonnal jár jelenlegi állapotunk javítása és jövőnk alakulása felől nézvést." Bizonyos magyar körök által elítélt, kigúnyolt, a magyar koronát meggyalázó kampány ellenére mégis hányan igénylik a magyar igazolvány megszerzését. "Egyúttal azt is vegyük számba, hogy az európai uniós csatlakozás megnehezítése (a mezőgazdasági fejezet lezárása például stb., stb.) s a magyar parlamentben a destruktív ellenzéki fellépések — a sértett leszármazottak védence nincs utóbbiak között —, mint a médiatörvény jóváhagyása és száz másféle hasonló mennyiben szolgálja a magyarság ügyét.Én felelősségem teljes tudatában azt is állítottam, hogy ez nem hazaárulás, ami egy nem hivatalos parlamenti szóváltás alkalmával elhangzott, hanem nemzetárulás, annak a nemzetnek az elárulása, amelynek virtuálisan mi is tagjai lennénk." – "Ez még mind semmi: verőlegényeket kell alkalmazni az ,,ellenség" megrekcumolására, sőt, ezt utólag úgy kell beállítani, hogy az illető a vétkes. Miért ment oda? — kérdezi Forró úr a Magyar ATV-ben. Miért mer nyilatkozni (összetört orrsövénnyel), amikor a rendőrség még nem zárta le az ügyet, csak a két tettest csípte el? Ez sem elég? Az egyházak nyájas megközelítése után most ávós ,,jogkörrel" felruházott templomellenőrző és istentiszteletek szövegét rögzítő brigádokat akarnak bevetni. " "Egyébként a valóban nevén nevezettek lapunkat drótpostán olvassák, s a ,,rázósabb" írásokat személyesen is elküldöm az érintetteknek. Érdekes, ők jobbnak látták (eddig) hallgatni a megjegyzésekről, mert ezt nehezen lehetne harmonizálni például azzal a mindennap hallható tétellel, hogy a határokon kívüliek is elégedetlenek a kedvezménytörvénnyel, s hogy ők aztán igazán felkarolják az ügyeinket. (Mint Rákosi, Kádár és Horn meg Kovács uralgásuk hosszú évein át.)" /Sylvester Lajos: Fenyegető üzenet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ Tehát Medgyesy Péter ismeretlen hívei megfenyegették Sylvester Lajost! 2002. március 5.
Zsigmond László nyugdíjas tanító, kisbaconi gazdálkodó fél évszázaddal ezelőtt, 1952-ben került ki Moldvába, a székelykeresztúri tanítóképzőből a lujzikalagori iskolába. Lujzikalagorban három évet tanított, onnét kapott behívót, s 1955-ben már meg is szüntették az iskolát. Ezután következett a bákói magyar tanítóképző magyar tagozatának bezárása is, s ezzel véget vetettek a moldvai magyarság történetében először létesített anyanyelvű iskolák és iskolai tagozatok működésének. Zsigmond László jelezte, felajánlana egy parabolaantennát valamelyik moldvai csángó családnak és szomszédságának. A Háromszék szerkesztősége és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szívesen közvetít az ügy lebonyolításában. /Sylvester Lajos: Ajándék Csángóföldre. Félszázados hűség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./ 2002. március 12.
Sepsiszentgyörgyön megjelent egy cigányújság: a Roma Szombat. Eddig két számát vehette kezébe az olvasó. A Háromszék mellékleteként jelenik meg. Anyagát a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp Alapítvány munkatársai szedegetik egybe a lap címoldalára cigány nyelvjárásokban is kiírt evangéliumi idézet szellemében: Ne vessetek meg egyet se a kicsik közül. (Mt. 18.) Egy magyar nyelvű, roma témájú lapmelléklet az írástudással, a hitélettel ismerkedő cigányok réteglapja. De nem csak az övék és az ügyüket felvállaló papok, pedagógusok, civil szervezetek sajátja, hanem információkat szolgáltat minden olvasó számára. A Comunitas Alapítvány kuratóriumának a kisebbségi sajtó támogatására vonatkozó döntése szerint 46 kiadványt támogatnak, azonban a Háromszék Roma Szombatja nem kapott ebből. /Sylvester Lajos: Csak a hírét halljuk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./2002. április 10.
A magyarországi választások két fordulója közötti idő előrevetíti a bármi áron győzni rémképét. A magukat győztesnek kikiáltó pártvezérek a második fordulóban bárkivel ? régi marxista tétel: az ördöggel is ? szövetkeznek, csak kormányváltó legyen az. Thürmerrel is. Medgyessy egyik kijelentése: ,,A határon túli magyarok tekintetében elképzelésünk az, hogy semmiképpen sem akarnánk, ha Trianon ismét beteljesülne." Négy esztendő alatt az SZDSZ megbocsáthatatlan politikai merényletek sorozatát követte el a határokon kívüli magyarok vonatkozásában. ?A kedvezménytörvény ellen az Orbán-féle jobboldali ,,szellemi terror időszakában", mindegyre Csurkával rémítve a gyerekded magyar társadalmat, a Trianon kreálta államok szélsőséges irányzatainak képviselőivel szövetkeztek Magyarország és a magyar nemzeti értékek belföldi-külföldi lejáratásáért, mosdatlan nyilatkozatokat engedtek meg maguknak a magyar Szent Koronával kapcsolatosan, a magyar millenniumi ünnepségsorozatot, kétezer-valahányszáz település lakóinak emelkedettebb történelmi meditációját meggyalázták ? sokatmondó, hogy Nemeskürty István pápai kitüntetésének a Magyar ATV-ben nem volt hírértéke (az Uránia Filmszínházban A hídember bemutatójának sem, az Antall Józsefről való megemlékezésnek sem), mert kellettek a drága percek a Sajtóklub négy politikai alkimistájának arra, hogy most a Fideszbe bekebelezett Csurka-pártiakkal riogassák határon innen és túli nézőiket ?, a legaggasztóbb viszont Erdély felől és minden határokon túlról nézvést, amint kegyeskednek majd rólunk gondoskodni. Újratárgyalják a magyar?román megállapodást, amelyet felváltva neveznek paktumnak és diktátumnak. /Sylvester Lajos: Megbűnhődte már e nép? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./2002. április 13.
A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./ 2002. június 10.
Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./ 2002. június 15.
A 75 éves Sütő Andrást köszöntötte a lap Múzsák irodalmi melléklete. Közölték Fodor Sándornak az íróhoz írt levelét, Nagy Pál, Sylvester Lajos, Lázok János méltató írását, Csoóri Sándor és Farkas Árpád hozzá írt versét /Az elszalasztott utak, illetve Az árnyalatokért/, részlet olvasható A Nehéz álom - Sütő András 70 éve című kötetből (Nemzeti Könyvtár, Budapest, 1997), továbbá az ünnepelt munkáiból is hoztak részleteket. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./2002. június 17.
Jún. 16-án szülőfalujában, Pusztakamaráson köszöntötték a 75 éves Sütő András erdélyi magyar írófejedelmet az egybegyűltek. A református templomban a hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, valamint Csató Béla, marosvásárhelyi plébános. Amikor innen elmegyünk, kezdjünk életmentésbe, mondotta Csató Béla plébános, és először a lelki életet mentsük. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke vette át a szót. Ahogy nő és gyarapszik az életmű, mintha úgy fogynának el azok, akik olvashatnák, hangzott a figyelmeztető megjegyzés Vetési Lászlótól. Az ünneplők gyülekezete Mezőségi Tanulmányi Alapot hoz létre, jelentette be Vetési László, amelynek segítségével támogatják a szórványvidéken élő tehetséges gyermekek és fiatalok anyanyelvi továbbtanulását. Az ünnepi köszöntők sorát Bálint-Pataki József nyitotta meg, aki Magyarország miniszterelnökének, Medgyessy Péternek az üzenetét tolmácsolta. Ezek után köszöntötte Sütő Andrást Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség részéről, Farkas Árpád, Márkus Béla, Sylvester Lajos, Bogdán László, Bertha Zoltán, Nagy Pál, Kötő József, a pusztakamarásiak részéről pedig Szász Gyula. Sütő András megköszönte a hozzá címzett szavakat, kegyelettel említette föl mindazokat "az emlékbe költözetteket", akik nélkül e maradék nép nem létezne. Az ünnepi gyülekezet a templomból a szülőházhoz vonult, ahol Vetési László felolvasta Fodor Sándor üzenetét, majd Pálfy G. István közíró, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke mondott köszöntőt. A köszöntők sorát Kányádi Sándor zárta, aki, mint mondotta, aszúsodó szeretettel üdvözli a születésnapját ünneplő Sütő Andrást. Az írót az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület életműdíjjal tüntette ki. /Köllő Katalin: Ott álltunk, tehettünk-e másként? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/2002. június 18.
Néhány vezető a lakosságot egymás ellen gerjesztő, hangulatrontó, a kinevezett tisztséghez méltatlan cselekedetsorozatba kezdett, állapította meg Sylvester Lajos. Példákat hozott: Az utcanévadások évek óta tartó politikai útszéliségek elkövetésének forrásaivá váltak. Az utcanévtáblák leszaggatói nem érzékelik, hogy nemzetüknek ártanak a nemzetiségek folyamatos heccelésével. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra bejáratától száműzik a magyar cégmegnevezést, hogy ezzel borsot törjenek Albert Álmos polgármester orra alá. A prefektúra bizonyos emberei feljelentő hivatallá alacsonyították hatáskörüket. Most például a tanács tornyában nem lobogó lobogó a vita tárgya. A torony lobogóját Albert Álmos replikaként vonatta be, mert a törvény csak azt írja elő, hogy az épület bejáratához kell elhelyezni ezeket, s ha a prefektus lefeszegettette a cégjelzést a hivatal faláról, ő sem adja alább, mert a tornyok kizászlózásáról sem szól külön az írás. Sylvester Lajos szerint felesleges az állandó vitatkozás, a replikázás. /Sylvester Lajos: ,,...innen és túl összeugat..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./ 2002. június 21.
Medgyessy Péternek, a Szigorúan Titkos múltú miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt kénytelen-kelletlen el kellett ismernie, hogy öt évig, védett titkos tiszti állományba besorolva ügyködött a magyar és nemzetközi pénzügyi-gazdasági szférában. Az érintett zavartan vergődik, folt nélküli erkölcsi bizonyítványának néhány mondatát is papírról olvassa föl, amelyet parlamenti padtársai megtapsolnak. Hőst faragnak az országmentő szigorúan titkos tisztből, ő maga mondja, hogy a kémelhárítás a legősibb mesterség. Az sz. t. minősítéssel megtisztelteknek csupán fedőállásuk volt, s az ott folyósított fizetést ,,leadták", s helyette ,,felvették" a megérdemeltet az erre kijelölt helyen. Legalább a hősiesség hangoztatásától kíméljenek meg, írta Sylvester Lajos. A hősiességet ugyanis hamarabb kellett volna azzal a hárommilliónyi nem hőssel tudatni. /Sylvester Lajos: Hősök-e a kémelhárítók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./2002. június 25.
Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2002. június 28.
A Medgyessy-ügyből eredően a rendszerváltás utáni idők legsúlyosabb erkölcsi-politikai válsága árkolja most keresztül-kasul Magyarországot. Kilábalni belőle látszólag könnyű volna: Kis János megfogalmazása szerint Medgyessynek mennie kell! A Kádár-korszak vezető káderei hemzsegnek a párt és a kormány új apparátusában. A balliberális és szocialista Medgyessy-mentés, a szerecsenmosdatás egyenes következményeként — a Juszt-féle médiasakálok igen aktív közreműködésének eredményeként is - tömegesen állnak ki a Medgyessy kémelhárítása, titkostiszti mivolta, a választóit félrevezető sunyisága védelmében, állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Gödörásás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./2002. június 28.
A Magyarok Székelyföldi Társasága, a Julianus Alapítvány idén is Háromszékről indította az erdélyi Lármafa-találkozósorozatot. Kökös, Sepsikilyén és Sepsiszentgyörgy vendégei voltak a Magyarországról, Felvidékről és a Pancsova melletti Székelykevéről érkező csapatok, valamint erdélyi vendéglátóik és utastársaik. A Lármafa-találkozók Szent László kötődésűek, a jelképes zarándokút vállalói Szent László nyomdokait keresve jutottak el a legendát élő hagyományban és templomi falfestményekben őrző településekre. Beder Tibor mondhatni egyszemélyes rendezvénye, az évenként ismétlődő erdélyi Lármafa-találkozó, amelynek szelíd hangja már a tengeren túli tájakra is elhangzik, Dávid Ibolya MDF-elnök és Luer Edit, az Amerikai Magyar Szervezetek és Szövetségeinek elnöke is vendégük. /Sylvester Lajos: Háromszéki Lármafa-találkozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./2002. július 2.
Beder Imre, Papolc református lelkésze megmozgatta a falut. A faluban nincs se '48-as, se világháborús emlékmű, s a kommunizmus áldozatairól is csak a Bede Erika tanárnő, a Papolc-monográfia szerzője tudósít. Papolcon nincs RMDSZ sem, a magyar államalapítás ezeresztendős évfordulóján itt nem volt emlékező ünnepség. Most pótolni óhajtják a mulasztásokat. Májusban volt könyvtáravatás, elkészült a falumonográfia, a kis kultúrházat rendberakták. A Duna Televízió, Bede Erika és társai közbenjárására, a Papolcról elszármazott Földes István révén egész könyvtárra való könyvadománnyal lepte meg a helyieket. /Sylvester Lajos: Papolc - papharc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./2002. július 12.
Kísértet járja be a magyarországi közéletet: az ügynökmúlt kísértete, állapította meg Sylvester Lajos. Eörsi Mátyás államtitkár bevallotta, hogy apja is ügynök volt, egyetemi tanár-, majd rektorként, de senkinek sem ártott, szemben Pokorni apjával, aki feljelentéseket írt. Ez gusztustalan csúsztatás, egyféleképpen viselkedik valaki tizenkét év politikai börtönbüntetéssel a nyakában, három évtizeden át zsarolva, és másféleképpen, ha mondjuk, egyetemi tanár. Ugyancsak Eörsire jellemző, hogy Pokorni lemondását álságosnak találja, szerinte csak azért tette, hogy piedesztált építsen belőle a maga és pártja számára, amelyről Medgyessyt elmarasztalhatja. Világos: Eörsi nem álságos, ő nem mond le. Eörsi Mátyás ügyvédi irodát nyitott azzal a Bauer Miklóssal, akit "körmös" Bauerként emlegetnek. Fia, Tamás az előző ciklusban országgyűlési képviselő volt. A legtöbbet beszélő. A kormánypárt, hogy a restauráció számára kedvező feltételeket teremtsen, politikai tisztogatást végez, leleplez, ellenőriz, feltár... Így tették ezt ötven évvel ezelőtt is. Egy apró mozzanat, cseppben a tenger: az oktatásügyi minisztériumban is nagy hibákra bukkannak. Egy hölgy tüsténkedő új ügynökként betelefonál a tévéhez: az Országimázs Központ március 20-án postáztatott igényes kivitelezésű, igen drága, a magyar millenniummal kapcsolatos anyagokat. CD-t, kottát, kazettát, könyvet. Március 15. már "lejárt". Világos: meg kell büntetni. Magyarországon a rendőrök már az olasz turistákat vagy sportolókat is megrégulázzák a zöld-fehér-piros zászlóért. /Sylvester Lajos: Közélet: bűzlő posvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./2002. július 20.
Verespatakon a környezetszennyezés kerül előtérbe. Verespatakkal kapcsolatosan a meggazdagodás vágya a környezetkárosítás motorja, tizenegy év alatt 400 tonna aranyat és 1700 tonna ezüstöt óhajtanak kitermelni, ebből a már megkötött szerződések alapján az Eurogold Corporation - Gabriel Resources Ltd-nek 80 százalékos részesedés dukál, s kevésbé érdekli őket tizenegy éven át évi húszmillió tonna kőzet kibányászása és feldolgozása, továbbá az, hogy a felhasználandó 203 000 tonna ciánvegyület tönkreteszi a vidéket. A bányászat miatt 780 gazdaságot, 138 lakást, 8 templomot, 9 temetőt kell elköltöztetniük vagy megsemmisíteniük. Az újabb kori aranyásók azt próbálják elhitetni az itt lakókkal, hogy a cián nem mérgező. /Sylvester Lajos: Vérespatak lesz Verespatak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./2002. augusztus 3.
Az erdélyi magyar literatúra fordulat utáni éveinek legnagyobb nyeresége az a tényirodalom, mely feltárja a közelmúlt történéseit, a hadifogság nyomorúságait, a háborút követő, a söpredék által elkövetett tömegmészárlásokat, a tömeges menekülés, a tömeges deportálás kínjait, a kollektivizálás embertelen inkvizícióját, a román sziguranca és szekuritáté ténykedését. Száz nemzedéknek elég lett volna az a szenvedés, melyen alig két-három generációnak kellett átgázolnia. Csupán a Háromszék napilapot tekintve Benkő Levente, Sylvester Lajos, Balogh László, Gocz József munkásságát kell kiemelni. Benkő Levente tette talán a legtöbbet országos vonatkozásban is. Benkő új könyve /Bűn volt a szó - dokumentumriport erdélyi pokoljárásról, Moyses Márton egyszemélyes forradalmáról (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002.)/ egy erdővidéki fiatalember életútjának, küzdelmeinek és tragikus végzetének hiteles követése. /Magyari Lajos: A múltat be kell vallani... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./