udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
227
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 211-227
NĂŠvmutatĂł:
SzĂŠkely JĂĄnos
2014. mĂĄrcius 7.
Magyar szobrĂĄszat ErdĂŠlyben
Nem az aggodalmas nemzetisĂŠgi ĂśnmeghatĂĄrozĂĄsi kĂŠnyszer okĂĄn szerepel cĂmĂźnkben a âmagyarâ: a tĂśrtĂŠnelmi hĹąsĂŠg kĂśtelez a kiemelĂŠsre, miszerint egĂŠsz kĂśzĂŠpkori mĹąvĂŠszetĂźnk nĂŠvtelen szoborfaragĂłi magyar mesterek voltak, sĹt a 13â16. szĂĄzadi kolozsvĂĄri, nagyvĂĄradi, gyulafehĂŠrvĂĄri ĂŠs csĂki kĹfaragĂł mĹąhelyek talĂĄn magyarorszĂĄgi ĂŠpĂtkezĂŠseknek is dolgoztak; s noha a KolozsvĂĄri testvĂŠrek, MĂĄrton ĂŠs GyĂśrgy eurĂłpai ĂŠrvĂŠnyĹą (ĂĄm majdnem nyomtalanul elpusztult) ĂŠletmĹąve utĂĄn, az 1373-as Szent GyĂśrgy-lovasszobor tĂŠrplasztikai forradalmĂĄt kĂśvetĹen majd nĂŠgyszĂĄz ĂŠvig nem talĂĄlkozunk mĂĄs, hasonlĂłan jeles magyar mĹąvĂŠsznĂŠvvel (jeles mĹąvekkel azonban igen), a barokkban jeleskedĹ Hoffmayer Simon, Nachtigall JĂĄnos ĂŠs Schuchbauer Antal nĂŠmet neve mĂśgĂśtt a 18. szĂĄzadi magyar plasztika kĂŠpviselĹi rejtĹzkĂśdnek; a folytonossĂĄg pedig a 19. szĂĄzadi s az egĂŠsz egyetemes magyar szobrĂĄszatra jellemzĹ visszaesĂŠst kĂśvetĹen (CsĹąrĂśs Antal s a reformkortĂłl megĂŠlĂŠnkĂźlĹ ĂŠpĂtkezĂŠsek ĂŠpĂźletplasztikai szĂźksĂŠgleteit kiszolgĂĄlĂł mesteremberek tevĂŠkenysĂŠgĂŠben, mĂŠgis, nyilvĂĄnvalĂłan) megszakĂ(tha)tatlan az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşig. AttĂłl kezdve napjainkig az erdĂŠlyi magyar szobrĂĄszat felĂvelĂŠse pĂĄratlan jelensĂŠg az azonos sorsĂş kĂśzĂŠp-eurĂłpai rĂŠgiĂłban.
EzenkĂśzben virĂĄgzik egy nĂŠmet jellegĹą, szĂĄsz kĂśzĂŠpkori, majd Ăşjkori szobrĂĄszat, egĂŠszen a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn a romĂĄniai mĹąvĂŠszeti fĹiskolĂĄkon vĂŠgzett, de a hetvenes ĂŠvektĹl kivĂĄndorolt nemzedĂŠkig (olyan kivĂĄlĂł alkotĂłszemĂŠlyisĂŠgekkel, mint pĂŠldĂĄul Ingo Glass ĂŠs Peter Jacobi). S ugyancsak a 20. szĂĄzadban, az elĹzĹ szĂĄzadok nĂŠvtelen, nĂŠpi-naiv templomĂŠpĂtĹ faragĂłmestereinek az utĂłdai âaz erdĂŠlyi romĂĄn szobrĂĄszatâ tanulmĂĄnycĂmre sarkallĂł (de tudomĂĄsunk szerint ugyancsak meg nem Ărt, meg nem rajzolt) vonulattal gazdagĂtjĂĄk az egyetemes romĂĄn ĂŠs persze az âegyetemes erdĂŠlyiâ plasztikĂĄt. (CsupĂĄn jelzĂŠskĂŠnt emlĂtenĂŠnk a ma mĂĄr klasszikusoknak szĂĄmĂtĂł, alapĂtĂł szemĂŠlyisĂŠgek kĂśzĂźl Romul Ladea, Ion Vlasiu ĂŠs Cornel Medrea nevĂŠt.)
A tĂŠma (âmagyar szobrĂĄszat ErdĂŠlybenâ) azonban ennĂŠl is Ăśsszetettebb, ha arra gondolunk: hĂĄny erdĂŠlyi szĂźletĂŠsĹą tehetsĂŠg kereste boldogulĂĄsĂĄt az 1920 utĂĄni nyolcvan ĂŠv alatt MagyarorszĂĄgon (pĂŠldĂĄul Borsos MiklĂłs, DabĂłczy MihĂĄly, Megyeri Barna), Bukarestben (pĂŠldĂĄul Fekete JĂłzsef, Balogh PĂŠter ĂŠs mĂĄsok) vagy messzebb kĂźlfĂśldĂśn (pĂŠldĂĄul Borbereki KovĂĄcs ZoltĂĄn, Ătienne HajdĂş IstvĂĄn, KemĂŠny ZoltĂĄn, bukaresti ĂŠvei utĂĄn RomĂĄn Viktor ĂŠs mĂĄsok); mert akkor ezek az ĂŠletmĹąvek mikĂŠnt kapcsolĂłdnak az erdĂŠlyi szobrĂĄszat fejlĹdĂŠsi-ĂĄllapotbeli mozzanataihoz, kell-e kapcsolĂłdniuk s miĂŠrt, illetve: az egĂŠsz huszadik szĂĄzadi regionĂĄlis esemĂŠny- ĂŠs stĂlustĂśrtĂŠnet mennyiben ĂŠrdekes az egyetemes s ezen belĂźl az Ăśsszmagyar szobrĂĄszat kĂŠpe, alapvetĹ ĂŠrtĂŠkei, tendenciĂĄi szempontjĂĄbĂłl.
VĂŠgĂźl: a âsemmitmondĂłâ, kincstĂĄrinak tĹąnĹ cĂmadĂĄs ĂŠs kĂŠrdĂŠsfelvetĂŠs mĂĄr csak azon egyszerĹą oknĂĄl fogva is indokolt, mert az erdĂŠlyi magyar szobrĂĄszat â RomĂĄniĂĄban talĂĄlhatĂł. S kĂśnyvnek tervezett tanulmĂĄnyom jelenlegi, inkĂĄbb csak tematizĂĄlĂł, vĂĄzlatjellegĹą vĂĄltozatĂĄban megĂĄllapĂtĂĄsaim ĂŠs kijelentĹ mondataim is elsĹsorban kĂŠrdĂŠseknek tekinthetĹk, mĂŠg ha a kĂŠrdĹjelekkel igyekszem is takarĂŠkoskodni. Ebben a vĂĄltozatban mindenkĂŠppen a 20. szĂĄzadi s kiemelten az utolsĂł fĂŠl ĂŠvszĂĄzad, tehĂĄt a kortĂĄrs erdĂŠlyi szobrĂĄszat jelensĂŠgeit, problematikĂĄjĂĄt szeretnĂŠm ĂŠrinteni. Az elĹzmĂŠnyek, a mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti hĂĄttĂŠr azonban oly gyĂśnyĂśrĹą, hogy sajnĂĄlom kikapcsolni a reflektort, mielĹtt esetleg velem tartĂł olvasĂłim figyelmĂŠt nĂŠhĂĄny pillanatra erre ne irĂĄnyĂtanĂĄm.
Az erdĂŠlyi mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnet legkivĂĄlĂłbb kutatĂłi, az alapmĹąvek szerzĹi â Balogh JolĂĄn, Kelemen Lajos, Entz GĂŠza, LĂĄszlĂł Gyula, KeĂśpeczi SebestyĂŠn JĂłzsef, BĂrĂł JĂłzsef, B. Nagy Margit, DĂĄvid LĂĄszlĂł, KovĂĄcs AndrĂĄs stb. â elsĹsorban az ĂŠpĂtĂŠszeti ĂśrĂśksĂŠg emlĂŠkanyagĂĄt ĂŠs stĂlustĂśrtĂŠneti mozzanatait vettĂŠk szĂĄmba, tĂĄrtĂĄk fel, rendszereztĂŠk ĂŠs elemeztĂŠk. A szobrĂĄszat, a festĂŠszet s az iparmĹąvĂŠszet tĂśbbnyire csupĂĄn az alapkutatĂĄsokkal elvĂĄlaszthatatlanul ĂśsszefĂźggĹ tĂŠmakĂŠnt szerepel mĹąveikben; illetve a gazdag egyhĂĄzi festĂŠszet (freskĂłk, szĂĄrnyas oltĂĄrok, festett mennyezetek stb.) nagyobb hangsĂşllyal, kĂźlĂśnĂśsen Kelemen Lajos ĂŠs LĂĄszlĂł Gyula esetĂŠben. Nem azĂŠrt, mert nem szĂĄndĂŠkoztak volna pĂŠldĂĄul a szobrĂĄszat tĂśrtĂŠnetĂŠvel is foglalkozni, hanem mert az ĂŠpĂtett hagyatĂŠk kutatĂĄsa, a leletmentĂŠs- ĂŠs feldolgozĂĄs (esetleg helyreĂĄllĂtĂĄs) mindig sĂźrgĹs volt, s ha ennyi nagy tekintĂŠlyĹą szakember is alig tudta az ĂŠvszĂĄzadokon ĂĄt ĂśrĂśkkĂŠ tragikus tĂśrtĂŠnelmi esemĂŠnyek romjaibĂłl kimenteni a mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti rekonstrukciĂłhoz szĂźksĂŠges elemeket, akkor a plasztikai tevĂŠkenysĂŠg majd ĂŠvezredes tĂśrtĂŠnetĂŠnek a kutatĂĄsĂĄra is egy-kĂŠt âegĂŠsz embernekâ kellett volna, kellene ĂŠletĂŠt ĂĄldoznia. (Ez egyĂŠbkĂŠnt nem âerdĂŠlyi elmaradottsĂĄg ĂŠs adĂłssĂĄgâ, hiszen magyarorszĂĄgi viszonylatban is csak egy-egy korszaknak, mĹącsoportnak, vonulatnak vagy szemĂŠlyisĂŠgnek volt/van ilyen ĂŠrdeklĹdĂŠsĹą kutatĂłja, s pĂŠldĂĄul ĂŠppen a 20. szĂĄzad szobrĂĄszati kĂŠpe sem ĂĄllt Ăśssze egyetlen antolĂłgiĂĄvĂĄ.)
Magam is csupĂĄn elindultam az eddigi erdĂŠlyi szakirodalom szobrĂĄszati vonatkozĂĄsainak az ĂśsszesĂtĂŠse felĂŠ, de egy-egy idĂŠzet fĂŠnye mĂĄig meghatĂĄrozza tĂĄjĂŠkozĂłdĂĄsunkat:
Entz GĂŠza: âA kĂśzĂŠpkori mĹąvĂŠszetben a szobrĂĄszat ĂŠs festĂŠszet kĂźlĂśnĂśsen vidĂŠki mĹąemlĂŠkeknĂŠl, nem tekintve a szĂĄrnyas oltĂĄrokat, szinte kizĂĄrĂłlag az ĂŠpĂtĂŠszettel kapcsolatban jelenik meg. KivĂĄltkĂŠppen a plasztika veszĂti el ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt, ĂŠs alig emelkedik tĂşl az ĂŠpĂtĂŠszeti dĂszĂtĂŠs keretein.â1
Balogh JolĂĄn: a KolozsvĂĄri testvĂŠrek, âMĂĄrton ĂŠs GyĂśrgy [âŚ] mĹąvĂŠszete a jĂśvĹ fejlĹdĂŠs irĂĄnyĂĄt jelzĹ, ĂşttĂśrĹ jelensĂŠg. Azok a problĂŠmĂĄk, melyekkel Ĺk foglalkoztak: az ĂĄllĂł alak, az ĂĄgaskodĂł lovas ĂŠs a lĂŠpĹ lovas szobrĂĄszi megfogalmazĂĄsa a renaissance legfĹbb problĂŠmĂĄi lesznek a kĂśvetkezĹ szĂĄzadokban.â âAz emlĂŠkek hosszĂş sorĂĄn figyelhettĂźk meg [âŚ] a renaissance formĂĄk meghonosodĂĄsĂĄt [âŚ] ĂŠs e folyamatban a helyi mesterek formafelfogĂĄsĂĄnak mind erĹsebb megnyilvĂĄnulĂĄsĂĄt. Mennyi logika ĂŠs mennyi ĂzlĂŠs mutatkozik mindkĂŠt irĂĄnyĂş ĂĄtformĂĄlĂĄsban! Mennyire ĂŠrzĂŠkenyek voltak a helyi mesterek a mĂşlt hagyomĂĄnyai irĂĄnt, ĂŠs ugyanakkor mily nagy fogĂŠkonysĂĄgot tanĂşsĂtottak az Ăşj stĂlussal szemben.â2
B. Nagy Margit: âHa KolozsvĂĄr vĂĄros levĂŠltĂĄrĂĄnak ĂĄttekintĂŠse utĂĄn a barokk mesterkĂśrrĹl az eddigieknĂŠl valamivel tĂśbbet is tudtunk mondani, nem tagadhatjuk, hogy mestereink tevĂŠkenysĂŠgĂŠvel kapcsolatosan mĂŠg sok kĂŠrdĹjel meredezik a kutatĂł elĹtt. [âŚ] Azonban vilĂĄgosan kitĹąnik, hogy a XVIII. szĂĄzad folyamĂĄn KolozsvĂĄron valĂłban jelentĹs mestergĂĄrda alakult ki, mely a szĂĄzad vĂŠge felĂŠ haladva mindinkĂĄbb kiterjesztette hatĂĄskĂśrĂŠt a tĂĄvolabbi vidĂŠkekre is.â3
BĂrĂł JĂłzsef: âErdĂŠly klasszicista kori szobrĂĄszata az elĹzĹ korszakokhoz kĂŠpest hanyatlĂĄst mutat; a barokk kor nagy mestereihez foghatĂł mĹąvĂŠszt nem ismerĂźnk. Alig egynehĂĄny szobrĂĄsz nevĂŠt hozta felszĂnre a kutatĂĄs, ki ErdĂŠlyben szĂźletett, s itt is dolgozott, de mĹąveik ĂŠrtĂŠke sem emelkedik az ĂĄtlag fĂślĂŠ; a jelentĹsebb feladatokat jĂłrĂŠszt kĂźlfĂśldi mesterek kapjĂĄk.â4 (A KolozsvĂĄron 1883-ban megnyĂlt elsĹ csoportos erdĂŠlyi kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti kiĂĄllĂtĂĄs anyagĂĄban egyetlen szobrĂĄszati mĹą sem szerepelt.)
A romanika, a gĂłtika, a reneszĂĄnsz ĂŠs a barokk ismeretlen (de a fennmaradt emlĂŠkek tanĂşsĂĄga szerint a korabeli ĂŠpĂtĂŠszettel egyenrangĂş mĹąveket lĂŠtrehozĂł) szobrĂĄszai sorĂĄnak nĂŠvtelensĂŠgĂŠt oldja fel a 19. ĂŠs 20. szĂĄzad fordulĂłjĂĄn KĂśllĹ MiklĂłs (GyergyĂłcsomafalva, 1861 â Budapest, 1900), aki alig lĂŠp be a 20. szĂĄzadba, mĂĄris tĂĄvozik, IstĂłk JĂĄnos (BĂĄcsfalu, 1873 â Budapest, 1972), akinek egyetlen szobrĂĄt sem ĂĄllĂtottĂĄk fel idehaza, ĂŠs KolozsvĂĄri SzeszĂĄk Ferenc (KolozsvĂĄr, 1881 â Arad, 1919), tĂźnĂŠkeny, rĂśvid ĂŠlete alatt reĂĄnk hagyva a nagyszalontaiArany JĂĄnost a Csonkatorony falĂĄn.
MĂĄr-mĂĄr Ăşgy tĹąnik, hogy az 1867-es kiegyezĂŠs s a magyar ĂĄllami ĂşjjĂĄszĂźletĂŠs nyomĂĄn sarjadt szellemi-kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi ĂśnrendelkezĂŠs hullĂĄma ErdĂŠlyben is kiegyenlĂti a nemzeti ĂśsszetartozĂĄs plasztikai kifejezĂŠse terĂŠn ĂŠvszĂĄzadok alatt felhalmozĂłdott adĂłssĂĄgokat: KolozsvĂĄron 1902-ben felavatjĂĄk az egĂŠsz magyar nyelvterĂźlet legszebb MĂĄtyĂĄs kirĂĄly-szobrĂĄt, s ugyancsak Fadrusz JĂĄnos WesselĂŠnyi-emlĂŠkmĹąvĂŠt meg Tuhutum-oszlopĂĄt Zilahon, KĂśllĹ MiklĂłs segesvĂĄri szobrĂĄval (ma KiskunfĂŠlegyhĂĄzĂĄn) megszĂźletik az elsĹ hiteles PetĹfi, marosvĂĄsĂĄrhelyi KossuthjĂĄval ĂŠs MargĂł Ede 1907-ben NagyvĂĄradon felĂĄllĂtott Szacsvay-emlĂŠkmĹąvĂŠvel pedig talĂĄn itt is elkezdĹdne az egĂŠsz KĂĄrpĂĄt-medencĂŠt behĂĄlĂłzĂł szabadsĂĄgharc-emlĂŠkmĹąvek kultusza. A trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs azonban tĂşl magas kĂźszĂśbĂśt ĂĄllĂtott e folyamatok ĂştjĂĄba ahhoz, hogy az erdĂŠlyi tĂĄrsadalom ĂŠrvĂŠnyesĂteni tudta volna igĂŠnyeit a tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs kulturĂĄlis identitĂĄsĂĄt erĹsĂtĹ emlĂŠkhelyek kialakĂtĂĄsĂĄra, s hogy az erdĂŠlyi vĂĄrosok is a âszobrok vĂĄrosaivĂĄâ vĂĄlhattak volna, mint a magyarorszĂĄgiak, ĂŠppen az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşt kĂśvetĹ ĂŠvektĹl kezdve.
Ăs mĂŠgis, nĂŠhĂĄny ânagy kezdemĂŠnyezĹâ, Gallasz NĂĄndor (TemesvĂĄr, 1893 â TemesvĂĄr, 1949), SzervĂĄtiusz JenĹ (KolozsvĂĄr, 1903 â Budapest, 1983), majd Fekete JĂłzsef (Vajdahunyad, 1903 â NagyvĂĄrad, 1979), IzsĂĄk MĂĄrton (GalĂłcĂĄs, 1913), KĂłs AndrĂĄs (SztĂĄna, 1914), valamint nĂŠhĂĄny lelkes, szorgalmas kismester, pĂŠldĂĄul Sarkadi SĂĄndor (Dobra, 1887 â SzatmĂĄrnĂŠmeti, 1959), SzabĂł Vera (KiskunfĂŠlegyhĂĄza, 1890 â KolozsvĂĄr, 1966), VĂĄgĂł GĂĄbor (BelĂŠnyes, 1894 â Szeged ?), CsapĂł SĂĄndor (Szabadka, 1913 â SzatmĂĄrnĂŠmeti, 1979) ĂŠs mĂĄsok kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti, ĂĄthidalĂł-kĂśzvetĂtĹ tevĂŠkenysĂŠge nyomĂĄn 1945 utĂĄn megtĂśrtĂŠnik âa nagy robbanĂĄsâ, egy olyanplasztikai kultĂşra kibontakozĂĄsa, amelyben az ĂŠvszĂĄzadokon ĂĄt halmozĂłdĂł mestersĂŠg-, anyag- ĂŠs formatapasztalat, a hĂĄziipar ĂŠs a nĂŠpi tĂĄrgykultĂşra szĹąk lehetĹsĂŠgeibe fojtott alkotĂł lelemĂŠny ĂŠs ĂśnkifejezĹ kĂŠnyszer igazolĂłdott s talĂĄlta meg vĂŠgsĹ ĂŠrtelmĂŠt.
E ârobbanĂĄsâ jelentĹsĂŠgĂŠt, mĂŠreteit ĂŠs minĹsĂŠgi mutatĂłit egyelĹre (jelen tanulmĂĄny keretĂŠben) pusztĂĄn egy nĂŠvsor tĂŠnyszerĹą kĂśzreadĂĄsĂĄval idĂŠznĂŠm fel; akik valamennyire jĂĄrtasak az elmĂşlt Ăśtven ĂŠv mĹąvĂŠszeti-kiĂĄllĂtĂĄsi ĂŠletĂŠben, csupĂĄn egy nĂŠv olvastĂĄn is fel tudjĂĄk idĂŠzni a hozzĂĄ kapcsolĂłdĂł mĹąvĂŠszi ĂŠlmĂŠnyeiket; a kevĂŠsbĂŠ tĂĄjĂŠkozottak szĂĄmĂĄra pedig talĂĄn ĂŠppen a âmennyisĂŠgi mutatĂłâ kelthet ĂŠrdeklĹdĂŠst a tĂŠma irĂĄnt. A fentebb emlĂtett ânagy kezdemĂŠnyezĹketâ, akiknek a munkĂĄssĂĄga termĂŠszetszerĹąen ĂĄtnyĂşlik a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄni idĹszakba (sĹt ekkor kulminĂĄl), nem vettem fel ebbe a felsorolĂĄsba, de az ĂŠletkori, nemzedĂŠki idĹrendet kĂśvetkezetesen ĂŠrvĂŠnyesĂtem:
OrgonĂĄs AndrĂĄs (Urgendotte-Michigan, USA, 1909 â TemesvĂĄr, 1990)
KĂłsa Huba Ferenc (Losonc, 1910 â KolozsvĂĄr, 1983)
BenczĂŠdi SĂĄndor (Tarcsafalva, 1912 â KolozsvĂĄr, 1997)
CsorvĂĄssy IstvĂĄn (SzĂĄszrĂŠgen, 1912 â MarosvĂĄsĂĄrhely, 1986)
Szobotka AndrĂĄs (TemesvĂĄr, 1916 â TemesvĂĄr ?)
BalaskĂł NĂĄndor (Ărszalacs, 1918 â Tauberbischofsheim, 1996)
MĂĄrkos AndrĂĄs (KolozsvĂĄr, 1919 â KolozsvĂĄr, 1972)
VetrĂł ArtĂşr (TemesvĂĄr, 1919 â KolozsvĂĄr, 1992)
Balogh PĂŠter (Micske, 1920 â Bukarest, 1994)
TimĂĄr Margit (LivezĂŠny, 1923 â BrassĂł, 1995)
LĂświth Egon (KolozsvĂĄr, 1923)
Szederjesi AndrĂĄs (NagymedesĂŠr, 1926)
OrbĂĄn Ăron (Boldogfalva, 1927 â SzĂŠkelyudvarhely, 1978)
PuskĂĄs SĂĄndor (KolozsvĂĄr, 1928)
Nagy GĂŠza GyĂśrgy (SajĂłszentandrĂĄs, 1928)
KulcsĂĄr BĂŠla (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1929 â MarosvĂĄsĂĄrhely, 1976)
SzĂŠkely JĂłzsef (ErdĹszentgyĂśrgy, 1929)
GyerkĂł MĂĄria (RĂĄkos, 1930)
SzervĂĄtiusz Tibor (KolozsvĂĄr, 1930)
KondrĂĄk KĂĄroly (Ăjszentanna, 1930)
TirnovĂĄn Ari-Vid (SegesvĂĄr, 1933)
NĂŠmeth Antal (SepsibĂźkszĂĄd, 1933)
LĹrincz Lehel (TĂźre, 1933)
Hunyadi LĂĄszlĂł (DombĂł, 1933)
TĹrĂśs GĂĄbor (Torda, 1934)
BĂĄlint KĂĄroly (LĹrincfalva, 1934)
Korondi JenĹ (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1935)
Farkas JĂłzsef (NagysĂĄrmĂĄs, 1936)
PĂŠterfy LĂĄszlĂł (NyĂĄrĂĄdselye, 1936)
Orlowski-Balogh Edit (TopĂĄnfalva, 1936)
Demeter Vilmos (MezĹzĂĄh, 1936)
Venczel ĂrpĂĄd (Korond, 1937)
RomĂĄn Viktor (HomorĂłdszentmĂĄrton, 1937 â Saron-sur-Aube, 1995)
SzakĂĄts BĂŠla (SzĂŠkelyudvarhely, 1938)
Jecza PĂŠter (SepsiszentgyĂśrgy, 1939)
Kotsis Nagy Margit (CsĂkszereda, 1939)
Gyenge Imre (KĂśzĂŠpajta, 1939 â Nagyszeben, 1986)
Gergely IstvĂĄn (CsĂkkozmĂĄs, 1939)
KovĂĄcs ErnĹ (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1940)
Fekete Jozefina (GyulafehĂŠrvĂĄr, 1941)
Suba LĂĄszlĂł (Makfalva, 1941)
Dienes Attila (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1942)
KĂĄdĂĄr KĂĄroly (Tancs, 1943)
VĂĄrĂł MĂĄrton (SzĂŠkelyudvarhely, 1943)
Lugosi LĂĄszlĂł (Zilah, 1944)
Ferencz ErnĹ Lajos (CsĂkszereda, 1944)
Krupiczer Antal (KapnikbĂĄnya, 1944)
Kiss Levente (GyergyĂłalfalu, 1944)
BarĂłthy ĂdĂĄm (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1945)
Zagyva LĂĄszlĂł (Bayerisch Eisenstein, 1945)
Petrovits IstvĂĄn (KĂśkĂśs, 1945)
Domokos Lehel (AvasfelsĹfalu, 1945)
Tornay Endre AndrĂĄs (Zetelaka, 1946)
BurjĂĄn Emil (GyergyĂłszentmiklĂłs, 1947)
BalĂĄzs JĂĄnos (NagybĂĄnya, 1947)
VĂĄrvĂŠdĹ IstvĂĄn (NagybĂĄnya, 1947)
BenczĂŠdi Ilona (Korond, 1948)
Kocsis ElĹd (AbafĂĄja, 1948)
VetrĂł AndrĂĄs (TemesvĂĄr, 1948)
GyĂśrgy Albert (LĂśvĂŠte, 1949)
Bocskai Vince (SzovĂĄta, 1949)
BodĂł Levente (LĂśvĂŠte, 1949)
Rozsnyay BĂŠla (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1949)
AdorjĂĄni ZoltĂĄn (SzĂĄszrĂŠgen, 1949)
AdorjĂĄni Endre (KolozsvĂĄr, 1950)
DĂłczy AndrĂĄs (CsĂkszereda, 1951)
Robotos JĂşlia (Bukarest, 1951)
Vincefi SĂĄndor (Bukarest, 1952)
HorvĂĄth ĂdĂśn (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1953)
Miholcsa JĂłzsef (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1953)
Egyed Judit (NagyvĂĄrad, 1954)
Gyarmathy JĂĄnos (NyĂĄrĂĄdszereda, 1955)
SzĂŠkely JĂĄnos JenĹ (KolozsvĂĄr, 1956)
Ercsei Ferenc (SzĂĄszrĂŠgen, 1956)
Nagy ĂdĂśn (Marosercse, 1957)
KovĂĄcs GĂŠza (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1958)
Lakatos PĂĄl (Kispeleske, 1960)
Vargha MihĂĄly (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely, 1961)
Kocsis Rudolf (KĂśrĂśskisjenĹ, 1963)
SĂĄnta Csaba (SzovĂĄta, 1964)
Kolozsi Tibor (GyergyĂłditrĂł, 1965)
A leltĂĄrak ĂźdvĂśs voltĂĄrĂłl. MindenkĂŠppen fontosak szĂĄmunkra a leltĂĄrak, mert ĂĄllandĂłan vesztesĂŠgeink, hiĂĄnyaink vannak, ĂŠs nem minden vesztesĂŠglista tĂŠtelei, ĂŠrtĂŠkei fejezhetĹk ki valutĂĄban. Azt pĂŠldĂĄul termĂŠszetesnek tartjuk, hogy a mĹąvĂŠszeti mĂşzeumok, a mĂşzeumok kĂŠptĂĄri rĂŠszlegei, a kĂśz- ĂŠs magĂĄngyĹąjtemĂŠnyek fenntartĂĄsa ĂŠs mĹąkĂśdtetĂŠse elkĂŠpzelhetetlen leltĂĄrkĂśnyvek ĂŠs a mĹątĂĄrgyakrĂłl kĂŠszĂźlt âszemĂŠlyi lapokâ: a kartonok nĂŠlkĂźl. ĂrtĂŠkĹrzĹbb pĂŠnznemekkel megĂĄldott orszĂĄgokban a szakmailag felbecsĂźlt ĂŠrtĂŠk megjelĂślĂŠse sem hiĂĄnyzik ezekbĹl a kimutatĂĄsokbĂłl.
NekĂźnk a kĂśztĂŠri (bel- ĂŠs kĂźltĂŠri) plasztikai mĹąvekrĹl azonban nincs leltĂĄrunk, vagy csak esetenkĂŠnt tartjĂĄk nyilvĂĄn ĂŠrtĂŠkĂźket. TehĂĄt a legsĂźrgĹsebben szĂĄmba kell vennĂźnk, hogy a mĂĄr emlĂtett, 1914 elĹtti tĂŠrszobrainkon kĂvĂźl vannak-e ĂŠs hol ĂĄllnak mĂŠg a helyĂźkĂśn, esetleg mĂĄs helyszĂnen mĹąvĂŠszi ĂŠrtĂŠkĹą emlĂŠkmĹąvek ebbĹl az idĹszakbĂłl. Ha csak ĂĄthelyeztĂŠk Ĺket (urbanisztikai rendezĂŠs, ĂştĂŠpĂtĂŠs vagy a tĂśbbsĂŠgi nemzeti ideolĂłgia ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse okĂĄbĂłl), azt is nyilvĂĄn kell tartanunk ĂŠs figyelemmel kĂsĂŠrnĂźnk tovĂĄbbi sorsukat. Zala GyĂśrgy aradi SzabadsĂĄg-emlĂŠkmĹąve mĂĄr âszabadlĂĄbonâ vĂĄrakozik ĂşjbĂłli felavatĂĄsĂĄra; GyergyĂłcsomafalva pedig mĂĄr megtisztelte szĂźlĂśttjĂŠt, KĂśllĹ MiklĂłst a hajdani Kossuth-szobor mĂĄsĂĄval, amelyet SĂĄnta Csaba ĂśntĂśtt bronzba a megĹrzĹdĂśtt makett felnagyĂtĂĄsĂĄval. EzeknĂŠl a pĂŠldĂĄknĂĄl sokkal jellemzĹbb sajnos az itt kĂśvetkezĹ hĂĄrom megrĂĄzĂł idĂŠzet az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş elĹtti kĂśztĂŠri emlĂŠkmĹąvek sorsĂĄrĂłl. KĂślcsey Ferenc szobrĂĄt 1897-ben lepleztĂŠk le NagykĂĄrolyban. âA kispiac mellett, a KĂĄrolyi-kert kapuja elĹtt terĂźlt el a nagyvĂĄsĂĄrtĂŠr, mindjĂĄrt a kastĂŠlykert utĂĄn. A gyĂśnyĂśrĹą parkhoz kapcsolĂłdott az a kis kert, amelyben a szobrot felĂĄllĂtottĂĄk. A kĂśltĹ fedetlen fĹvel Ăźl egy karosszĂŠkben. [âŚ] A talapzaton egy tĂĄblĂĄn a Himnusz egy versszaka volt bevĂŠsve. KĂślcsey Ferenc nagykĂĄrolyi szobrĂĄt KallĂłs Ede mintĂĄzta meg, ĂŠrcbe PĂĄrizsban ĂśntĂśttĂŠk. [âŚ] A harmincas ĂŠvekben (1936?) a ÂťVasile LucaciuÂŤ lĂceum fĂŠlrevezetett diĂĄkjai egyik ĂŠjjel (a rendĹrsĂŠg ÊberÂŤ felĂźgyelete mellett) lefejeztĂŠk, majd a megcsonkĂtott szobrot a vĂĄroshĂĄza pincĂŠjĂŠbe vittĂŠk le. Az 1940-es bĂŠcsi dĂśntĂŠs utĂĄn a RegĂĄtba tĂĄvozĂł vĂĄrosi adminisztrĂĄciĂł, jogtalanul, a vĂĄros tulajdonĂĄt kĂŠpezĹ szobor maradvĂĄnyait magĂĄval vitte, ĂŠs valahol beolvasztottĂĄk.â6 âA KĹkereszt vĂĄrosunk egyik legrĂŠgibb mĹąemlĂŠk ĂŠrtĂŠkĹą keresztje. A rĂłla elnevezett tĂŠren ĂĄll. [âŚ] 1760â1790 kĂśzĂśtt ĂĄllĂtottĂĄk fel. [âŚ] Az 1959-es ĂŠv egyik ĂŠjszakĂĄjĂĄn kegyetlen kezek talapzatĂĄrĂłl eltĂĄvolĂtottĂĄk ĂŠs ismeretlen helyre hurcoltĂĄk a rĂŠgi keresztet. Nyoma veszett. [âŚ] 1992 tavaszĂĄn a RĂłmai Katolikus PlĂŠbĂĄnia kĂŠrĂŠsĂŠre TamĂĄs IstvĂĄn szĂŠkelyudvarhelyi neves kĹfaragĂł mester dĂjmentesen faragta ki termĂŠskĹbĹl a KĹkereszt ma is lĂĄthatĂł vĂĄltozatĂĄt.â7 â1923-ban eltĂĄvolĂtottĂĄk Kossuth, Bem ĂŠs II. RĂĄkĂłczi Ferenc szobrĂĄt, a PetĹfi-oszlopon lĂŠvĹ dombormĹąvet, majd 1923-ban felĂĄllĂtottĂĄk az Ismeretlen Katona, 1924-ben a latinitĂĄs (Lupa capitolina), 1930-ban Avram Iancu szobrĂĄtâŚâ8
A rendszervĂĄltĂĄs Ăłta megjelent, egyĂŠbkĂŠnt nagyon hasznos Ăştikalauzok, kalendĂĄriumok, âsĂŠtĂĄkâ szĂśvegeibĹl valĂłsĂĄggal ki kell mazsolĂĄznunk a kĂśztĂŠri emlĂŠkmĹąvek elĹfordulĂĄsĂĄt, adatait (ha egyĂĄltalĂĄn helyet kapnak bennĂźk), de egyik ĂĄltalam ismert kiadvĂĄnyban sem szerepelnek kĂźlĂśn fejezetkĂŠnt.
MielĹtt az ĂĄltalunk Ăłhajtott ĂŠs elkezdett tĂŠrszobrĂĄszati kataszter elkĂŠszĂźlne, azt mĂĄris leszĂśgezhetjĂźk: a 19. szĂĄzad kĂśzepĂŠtĹl az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşig terjedĹ idĹszak tĂśrtĂŠnelmi, irodalmi, kulturĂĄlis ĂŠs vallĂĄsi jellegĹą emlĂŠkmĹąvei elsĹsorban nem a tĂŠrplasztika ĂĄgazati-szakmai-mĹąvĂŠszeti problĂŠmĂĄinak a kivetĂźlĂŠsei ĂŠs megoldĂĄsai, tehĂĄt nem a szobrĂĄszat nĂŠz szembe bennĂźk ĂśnmagĂĄval, hanem a tĂĄrsadalom tart tĂźkrĂśt lelkiismerete elĂŠ. (Ez a jelensĂŠg, persze kĂŠsĹbb, 1990 utĂĄn, amikor erre Ăşjra lehetĹsĂŠg nyĂlik â megismĂŠtlĹdik, de ezt a âtiszteletadĂĄstâ mĂĄr âsajĂĄt kezĹąlegâ celebrĂĄlhatja; a feladatot elvĂŠgzĹ erdĂŠlyi szobrĂĄsz kezĂŠt pedig mĂĄr nem kĂśtik ideolĂłgiai vagy politikai feltĂŠtelek, s kĂŠpzeletĂŠt a 20. szĂĄzadi eurĂłpai szobrĂĄszat tapasztalatai vezĂŠrlik.) TehĂĄt âolyan mĹąvĂŠszeti ĂĄg termĂŠse, teljesĂtmĂŠnye feltĂĄratlan, amelynek alkotĂĄsai a nagy nyilvĂĄnossĂĄghoz szĂłlnak, s amely mĹąvĂŠszeti ĂĄg alapvetĹ jellemzĹje â lĂŠte, tartalma, kifejezĂŠse ĂŠs hatĂłtere rĂŠvĂŠn â a kĂśzĂśssĂŠgi jelleg s ugyanĂgy a viszonylagos ĂĄllandĂłsĂĄgâ.9
Amikor ĂĄtlĂŠpjĂźk a bĹąvĂśs 1920-as âhatĂĄrtâ, ez a kĂśzĂśssĂŠgi ĂśsztĂśnzĂŠs is megbĂŠnul, meg kell bĂŠnulnia, hiszen mĂŠg a vilĂĄghĂĄborĂşban elesett halottjainknak sem ĂĄllĂthatunk jelet, akik ĂŠppen az Ăşj ĂĄllamhatalmat beiktatĂł szĂśvetsĂŠgesek ellen harcoltak. Templomok belsĹ vagy kĂźlsĹ falĂĄn, cintermeiben, temetĹkertjeiben elhelyezett emlĂŠktĂĄblĂĄkkal s fĹleg falun rĂłjĂĄk le kegyeletĂźket az ĂŠlĹk, a megcsonkult csalĂĄdok a helysĂŠg hĹsi halottjai irĂĄnt.
Pedig ĂŠppen ez az esemĂŠny s majd a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş eleven emlĂŠke az, ami Ăşjabb s minden eddiginĂŠl erĹsebb kĂśzĂśssĂŠgi igĂŠnyt tĂĄmaszt kĂśztĂŠri emlĂŠkhelyek kialakĂtĂĄsĂĄra, s ennek a kĂŠt fellobbanĂĄsnak az energiĂĄja ragadja magĂĄval a magyarorszĂĄgi szobrĂĄszatot egy ĂĄltalĂĄnos stilĂĄris megĂşjulĂĄs tĂĄvlatai felĂŠ (persze nem elsĹsorban a vilĂĄghĂĄborĂşs emlĂŠkmĹąvek vonatkozĂĄsĂĄban), hiszen mĂĄr korĂĄbban is, de fĹleg a centenĂĄriumi (1848â49, PetĹfi), millecentenĂĄriumi (honfoglalĂĄs) ĂŠs millenniumi (ĂĄllamalapĂtĂĄs, Szent IstvĂĄn, keresztĂŠnysĂŠg felvĂŠtele) esemĂŠnyek aktualitĂĄsĂĄt meghaladĂł plasztikai jelek egĂŠsz sora emelkedett ki a fĂśldbĹl azokban az ĂŠvekben, amelyek â akĂĄrmi lesz a szobrĂĄszat mint mĹąvĂŠszeti ĂĄg sorsa az elkĂśvetkezendĹkben â a magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra mindig meggyĹzĹbben fogjĂĄk az egyĂźvĂŠtartozĂĄst, a vilĂĄg szĂĄmĂĄra pedig a magyar nemzeti karakter megĂŠrzĂŠsĂŠt szolgĂĄlni, mint a vĂĄltozĂł szemlĂŠletĹą tĂśrtĂŠnelemkĂśnyvek, a szĂŠpsĂŠgversenyek vagy a szakĂĄcsmĹąvĂŠszeti bemutatĂłk.
A kontraszt ĂŠrzĂŠkeltetĂŠse vĂŠgett azt mondhatnĂĄnk, hogy reĂĄnk, az erdĂŠlyi magyar tĂĄrsadalomra meg ĂŠppensĂŠggel a jeltelensĂŠg lesz a jellemzĹ az utĂłkor szĂĄmĂĄra, ha csak a trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs utĂĄni kĂŠt ĂŠvtizedet tekintenĂŠnk mĂŠrvadĂłnak.
De a sommĂĄzĂĄs mĂŠg Ăgy sem indokolt, ha a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti idĹszak (ismĂŠtlem: egyelĹre mĂŠg szerzĹ elĹtt is homĂĄlyban lappangĂł) szerĂŠny termĂŠsĂŠbĹl csupĂĄn pĂŠldĂĄul a korszak egyetemes magyar szobrĂĄszatĂĄt tekintve is az ĂşjĂtĂł, iskolĂĄt teremtĹ szemĂŠlyisĂŠgek kĂśzĂŠ tartozĂł SzervĂĄtiusz JenĹ csĂkmenasĂĄgi vilĂĄghĂĄborĂşs emlĂŠkmĹąvĂŠt (kĹ, 1939) vagy Gallasz NĂĄndor dombormĹąvĂŠt emeljĂźk ki, amely a hajdani temesvĂĄri MunkĂĄsotthon homlokzatĂĄt dĂszĂti (kĹ, 1925), ĂŠs a volt Iparkamara szĂĄmĂĄra faragott NĂŠgy ĂŠvszak allegorikus figurĂĄit.10
FĂŠlek ugyan a riasztĂł eredmĂŠnytĹl, de akĂĄrcsak az 1920 elĹtt avatott kĂśztĂŠri szobrok esetĂŠben, a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti korszak termĂŠsĂŠnek a teljes felmĂŠrĂŠse is olyan feladat, amely nem tĹąr halasztĂĄst.
Hiszen az nemcsak mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠneti, hanem legalĂĄbb olyan mĂŠrtĂŠkben tĂĄrsadalomlĂŠlektani ĂŠs nemzetisĂŠgtĂśrtĂŠneti (nemzetrĂŠsztĂśrtĂŠneti) jelensĂŠg ĂŠs adalĂŠk, hogy mĂg a Trianont kĂśvetĹ bĂŠnultsĂĄg egyik pillanatrĂłl a mĂĄsikra radikĂĄlisan elvĂĄgta a KĂĄrpĂĄt-medenceszerte megindult szoborĂĄllĂtĂĄsi folyamatot, addig az 1940â1944 kĂśzĂśtti âvisszaĂĄllĂtĂĄsâ, illetve a kĂśzterek mĹąvĂŠszi elfoglalĂĄsĂĄnak Ăşj hullĂĄma tovĂĄbbgyĹąrĹązĂśtt a hĂĄborĂşt kĂśzvetlenĂźl kĂśvetĹ ĂŠvekben is, egĂŠszen addig, amĂg a Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠg politikai befolyĂĄsa vĂŠdelmet nyĂşjtott a zsenge ĂŠs rĂśvid ĂŠletĹą erdĂŠlyi demokrĂĄcia keretei kĂśzĂśtt kibontakozĂł nemzetisĂŠgi kĂśzmĹąvelĹdĂŠs szĂĄmĂĄra. Ez a helyzet gyakorlatilag 1944â1960 kĂśzĂśtt kedvezett az emlĂŠkmĹąvek szĂźletĂŠsĂŠnek, s ekkor is, Ăşjra, elsĹsorban a kĂśzigazgatĂĄsi, kĂśzhangulati tĂŠnyezĹktĹl viszonylag tĂĄvolibb, fĂźggetlenebb vidĂŠki, kĂśzsĂŠgi ĂŠs fĹleg homogĂŠn etnikai kĂśrnyezetben.
TulajdonkĂŠppen mĂŠg a hĂĄborĂş alatt, 1943â44-ben kĂŠszĂti el Bandi DezsĹ a helybĂŠli ĂĄcsokkal kĂśzĂśsen, farĂśnkĂśkbĹl ĂŠs faszobrokbĂłl komponĂĄlt abĂĄsfalvi ĂŠs ravai hĂĄborĂşs emlĂŠkmĹąveket.11Ugyancsak 1943-bĂłl valĂł a MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl elszĂĄrmazott DabĂłczy MihĂĄly trachitbĂłl faragott KĹrĂśsi Csoma SĂĄndora a vĂĄrkertben. 1947-ben pedig a âkisszobrĂĄszâ BenczĂŠdi SĂĄndor mĂŠg monumentalistakĂŠnt lĂŠp az erdĂŠlyi mĹąvĂŠszet szĂnpadĂĄra a mezĹteremi BenkĹ-sĂremlĂŠkkel ĂŠs az ugyancsak vilĂĄghĂĄborĂşs emlĂŠkhely gyanĂĄnt szolgĂĄlĂł, de mĂĄig ĂŠrvĂŠnyes tartalmi ĂŠs formai Ăźzenetet hordozĂł, korondi Falu-emlĂŠkkĹvel.
Az Ăśtvenes ĂŠvek âlegnagyobbâ szobrĂĄszati esemĂŠnyei a Budai Nagy Antal parasztfelkelĂŠse emlĂŠkmĹąvĂŠnek avatĂĄsa 1957-ben BĂĄbolna hegyĂŠn, amelynek dombormĹąvĹą kompozĂciĂłjĂĄt KĂłs AndrĂĄs faragta kĹbe, valamint IzsĂĄk MĂĄrton â CsorvĂĄssy IstvĂĄn kĂśzĂśs Bolyai-szobra. (Pontosabban: Bolyai JĂĄnos ĂŠs Bolyai Farkas szobra, MarosvĂĄsĂĄrhely, 1956â57). Ady Endre szĂźletĂŠse nyolcvanadik ĂŠvfordulĂłjĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen (amelyet mĂŠg hivatalos, orszĂĄgos megemlĂŠkezĂŠsek kĂsĂŠrtek, âtĂśrvĂŠnyesĂtettekâ) NagyvĂĄradon (VetrĂł ArtĂşr, 1960) ĂŠs Zilahon is (BalaskĂł NĂĄndor, 1957) mellszobrot ĂĄllĂtanak az emlĂŠkĂŠt ĹrzĹ mĂşzeum, illetve hajdani iskolĂĄja elĂŠ. 1958-ban KulcsĂĄr BĂŠla kitĹąnĹ DĂłzsa GyĂśrgy-feje kerĂźl a sepsiszentgyĂśrgyi textilmĹąvek kultĂşrhĂĄza elĹtti parkba; ez annĂĄl fontosabb mozzanata tĂŠmĂĄnknak, mert ĂŠppen KulcsĂĄr tekinthetĹ az 1944 utĂĄni erdĂŠlyi magyar monumentĂĄlis kĂśztĂŠri szobrĂĄszat elsĹ meghatĂĄrozĂł szemĂŠlyisĂŠgĂŠnek, egy olyan tĂŠrplasztikai nyelv kezdemĂŠnyezĹjĂŠnek, amely rĂśvid ĂŠs tragikus pĂĄlyĂĄjĂĄnak minden ĂĄllomĂĄsĂĄval â 1961: Ajtay Ăva sĂremlĂŠke (mĂĄrvĂĄny, ĂŠletnagysĂĄg); 1967: IjĂĄsznĹ (bronz, 350 cm); 1974: a szĂnhĂĄz tĂŠr tĂŠrkompozĂciĂł (bronz, 170 x 500 x 67 cm); 1975: SzĂĄrhegyi Madonna (travertin, 150 x 265 x 100 cm) meg a PillangĂł (ugyancsak a gyer-gyĂłszĂĄrhegyi szoborparkban, mĂĄrvĂĄny, 40 x 35 x 45 cm) ĂŠs 1976-ban, halĂĄla ĂŠvĂŠben: az agyagfalvi szĂŠkely nemzetgyĹąlĂŠs ĂŠs az 1848-as felkelĂŠs emlĂŠkmĹąve, amelyet vĂŠgĂźl Hunyadi LĂĄszlĂł ĂŠs Kiss Levente ĂĄtfogalmazĂĄsĂĄban ĂĄllĂtanak fel 1990-ben â kĂśzelebb vitt a kilencvenes ĂŠvek feladataihoz. KulcsĂĄr ĂşttĂśrĹ szerepĂŠhez csupĂĄn TĹrĂśs GĂĄbor hetvenes ĂŠvekbeli mĹąveinek a modernsĂŠge mĂŠrhetĹ, kĂźlĂśnĂśsen a nagybĂĄnyai kĂśzigazgatĂĄsi palota belsĹ terĂŠt dĂszĂtĹ kompozĂciĂłja (bronz, 1975), az 1978-ban kĂŠszĂźlt, sportcsarnokbeli TornĂĄszlĂĄny ĂŠs a csĂkszeredai JĂŠgpalota elĹtti tĂŠrben ĂĄllĂł, inox acĂŠllemezbĹl hegesztett JĂŠgkorongozĂłk. (E tanulmĂĄny ĂrĂĄsa kĂśzben kaptam kĂŠzhez legĂşjabb, fantasztikus munkĂĄjĂĄnak, az Axis Mundi cĂmĹą bronz âpillĂŠrszobrĂĄnakâ a fotĂłjĂĄt, amely a nagybĂĄnyai villamossĂĄgi VĂĄllalat belsĹ terĂŠt dĂszĂti. MagassĂĄga 350 cm.)
MĂŠg ha lassankĂŠnt modorossĂĄ vĂĄlik is ĂĄllandĂł elhĂĄrĂtĂł gesztusom, Ăşjra le kell Ărnom: e vĂĄzlat keretĂŠben csak az elvĂŠgzendĹ elemzĂŠsek kulcskĂŠrdĂŠseit s az egĂŠsz tematika kiindulĂł pontjait jelezhetem. Kihagyva tehĂĄt a kĂśzbensĹ mĹąveket ĂŠs jelensĂŠgeket, egy Ăşjabb (de ugyancsak megszakadt) vonulatra hĂvnĂĄm fel a figyelmet: a SzervĂĄtiuszok munkĂĄssĂĄgĂĄra. SzervĂĄtiusz Tibor az 1967-es ĂŠvben kĂŠszĂźlt szamosĂşj-vĂĄri szĂśkĹkĂşttal (rĂŠz) ĂŠs a kolozsvĂĄri Magyar SzĂnhĂĄz elĹcsarnokĂĄban elhelyezett MĂłricz Zsigmond-mellszoborral ĂŠppen csak elkezdi az 1972-tĹl MagyarorszĂĄgon folytatott, rendkĂvĂźl termĂŠkeny belsĹ ĂŠs kĂźlsĹ tĂŠralakĂtĂł szobrĂĄszi pĂĄlyĂĄjĂĄt; viszont az Ĺ segĂtsĂŠge nĂŠlkĂźl nem szĂźlethetett volna meg SzervĂĄtiusz JenĹ kĂŠt irodalmi tĂĄrgyĂş âmenhĂrâ-oszlopa: TamĂĄsi Ăron sĂremlĂŠke, a âfekete kĹâ FarkaslakĂĄn (trachit, 1971â72) ĂŠs a JĂłkai-emlĂŠkmĹą, a âfehĂŠr kĹâ PĂĄpĂĄn (1978).
PuskĂĄs, illetve mĂĄr jĂł ideje KolozsvĂĄri PuskĂĄs SĂĄndor (ĂŠrdekes, ma mĂĄr SzervĂĄtiusz Tibor is nevĂŠbe vonta a âkolozsvĂĄriâ megjelĂślĂŠst) indulĂĄsĂĄt ugyancsak megkĂźlĂśnbĂśztetett monumentĂĄlis ĂŠs dekoratĂv ĂŠrzĂŠkrĹl tanĂşskodĂł tĂŠrplasztikĂĄk avattĂĄk emlĂŠkezetessĂŠ (âfĹąszobraiâ, az ErdĂŠlyben elĹszĂśr ĂĄltala mĹąvelt domborĂtott-hegesztett lemezplasztikĂĄk, pĂŠldĂĄul a kolozsvĂĄri Telefonpalota 1971-es kĂźlsĹ faliplasztikĂĄja, Delly Ferenc 1967-es sĂremlĂŠkĂŠnek gyĂśnyĂśrĹą nĹalakja, a csĂkzsĂśgĂśdi Nagy Imre-emlĂŠkhĂĄz udvarĂĄn 1969-ben elhelyezett IjĂĄsznĹ ĂŠs Szejkevizes lĂĄny stb.), a kemĂŠnyedĹ diktatĂşra ĂŠveiben azonban ez a vonulat is megszakadt.
VĂŠgĂźl a rendszervĂĄltozĂĄs elĹtti idĹszak â visszatekintve ma mĂĄr ugyancsak vĂvmĂĄnykĂŠnt tekinthetĹ kĂŠt megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt emlĂtenĂŠnk: MĂĄrkos AndrĂĄsnak a kĂśltĹ szĂźletĂŠsĂŠnek 150. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl, utolsĂł ĂŠjszakĂĄjĂĄnak szĂnhelyĂŠn, SzĂŠkely-keresztĂşron felĂĄllĂtott, egĂŠsz alakos, mĂĄsfĂŠlszeres ĂŠletnagysĂĄgĂş PetĹfijĂŠt (bronz, 1973) ĂŠs Jecza PĂŠter kompozĂciĂłs elemei rĂŠvĂŠn monumentĂĄlis tĂŠrszobrĂĄszati rangĂş BartĂłk-mellszobrĂĄt -- (bronz, 1973).
A hetvenes ĂŠvekben a ârĂĄcsokonâ ĂĄtcsĂşszott, fennebb emlĂtett mĹąvek meg a romĂĄn tengerparti ĂźdĂźlĹzĂłna kiĂŠpĂtĂŠse sorĂĄn magyar szobrĂĄszoknak juttatott megrendelĂŠsek (Balogh PĂŠter, RomĂĄn Viktor, VetrĂł ArtĂşr, PuskĂĄs ĂŠs mĂĄsok), valamint az igĂŠnyesen kivitelezett politikai emlĂŠkmĹąvek ritkulĂł pĂŠldĂĄitĂłl eltekintve (pĂŠldĂĄul IzsĂĄk MĂĄrton â CsorvĂĄssy IstvĂĄn Katonaszobra MarosvĂĄsĂĄrhelyen 1964-bĹl vagy Balogh PĂŠter A romĂĄn katona emlĂŠkmĹąve 1975-bĹl SepsiszentgyĂśrgyĂśn) a rendszervĂĄltozĂĄsig jelentĹs mĹą mĂĄr nem szĂźletik. EzenkĂśzben viszont kĂŠt alapvetĹ vĂĄltozĂĄs hangolja ĂĄt a kĂśztĂŠri szobrĂĄszat funkciĂłjĂĄt ĂŠs stĂlusĂĄt: egyrĂŠszt az erdĂŠlyi vĂĄrosok urbanisztikai kĂŠpĂŠnek az erĹszakos elidegenĂtĂŠse, mĂĄsrĂŠszt, ezzel ellentĂŠtes, tehĂĄt pozitĂv folyamatkĂŠnt a korszerĹą szobrĂĄszi nyelv, a modern eurĂłpai szobrĂĄszat trendjeit kĂśvetĹ plasztikai kultĂşra kialakulĂĄsa az egyre nĂŠpesebb magyar szobrĂĄsznemzedĂŠkek kezĂŠn. Ennek a kitĹąnĹ (ĂŠs pĂŠldĂĄul a MagyarorszĂĄgra ĂĄttelepedett vagy idegenbe emigrĂĄlt mĹąvĂŠszeink megbecsĂźltsĂŠgĂŠben is lemĂŠrhetĹ) plasztikai kultĂşrĂĄnak azonban a hetvenes ĂŠs nyolcvanas ĂŠvtizedben hiĂĄnyzanak a kulturĂĄlis âbeĂĄgyazĂłdĂĄshozâ, tehĂĄt a megvalĂłsulĂĄshoz szĂźksĂŠges politikai ĂŠs anyagi feltĂŠtelei. EzĂŠrt is tĂĄvoztak ErdĂŠlybĹl (RomĂĄniĂĄbĂłl) olyan fontos szemĂŠlyisĂŠgek, mint pĂŠldĂĄul SzervĂĄtiusz Tibor, RomĂĄn Viktor (sajnos Ĺ most mĂĄr ĂśrĂśkre), Tornay Endre AndrĂĄs, AdorjĂĄni Endre, Vincefi SĂĄndor, BenczĂŠdi Ilona, Dienes Attila, TirnovĂĄn Ari-Vid, GyĂśrgy Albert, Domokos Lehel, Lugosi LĂĄszlĂł, SzĂŠkely JĂĄnos JenĹ, Lakatos PĂĄl, Zagyva LĂĄszlĂł, VĂĄrĂł MĂĄrton, Ferencz ErnĹ Lajos ĂŠs mĂĄsok.
A kĂśztĂŠri szobrĂĄszat alkotĂĄsai, mint emlĂtettĂźk, mĂĄr eleve a tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs mĹąvelĹdĂŠsi ĂśnazonossĂĄg tudatĂĄnak a feltĂśltekezĂŠsi alkalmaikĂŠnt szolgĂĄltak/szolgĂĄlnak minden idĹkben. S nemcsak nĂĄlunk, hanem az egĂŠsz vilĂĄgon. EzĂŠrt igyekezett a nacionalista romĂĄn impĂŠrium a kezdetek kezdetĂŠtĹl, tehĂĄt 1920-tĂłl eltĂźntetni, kicserĂŠlni a mi tudatunkat erĹsĂtĹ mĹąveket â a sajĂĄt nemzeti tudatĂĄt formĂĄlĂł emlĂŠkjelekkel. 1989 utĂĄn elĹszĂśr nyĂlik lehetĹsĂŠg a hĂŠt ĂŠvtizeden ĂĄt halmozĂłdĂł vesztesĂŠgek, hiĂĄnyok pĂłtlĂĄsĂĄra, mĂŠghozzĂĄ immĂĄr nem az anyaorszĂĄgbĂłl importĂĄlt mĹąvĂŠszekkel ĂŠs mĹąvekkel (sĹt inkĂĄbb a tendencia megfordulĂĄsĂĄnak lehetĂźnk tanĂşi, elĂŠg ha csupĂĄn Bocskai Vince GyulĂĄn lĂĄthatĂł, nagy hatĂĄsĂş Apor Vilmos-alakjĂĄra gondolunk), s az ĂśnkormĂĄnyzati elv meg a civil tĂĄrsadalom szervezĹdĂŠsi mozgalma szinte teljes szabadsĂĄgot biztosĂt tĂŠma, rendeltetĂŠs ĂŠs stĂlus dolgĂĄban.
Most azonban, mintegy a rendszervĂĄltĂĄs ĂĄrakĂŠnt â a szegĂŠnysĂŠg szab gĂĄtat az ĂśntĂśrvĂŠnyĹą monumentalitĂĄs ĂŠs a tĂŠrszobrĂĄszati funkciĂłk ĂŠrvĂŠnyesĂźlĂŠsĂŠnek; az elmĂşlt ĂŠvtized feszĂtett ĂźtemĹą emlĂŠkezetfelfrissĂtĹ akciĂłi rĂŠvĂŠn (pozitĂv ĂŠrtelemben) gomba mĂłd szaporodĂł emlĂŠktĂĄblĂĄkban, plakettekben, portrĂŠ- ĂŠs mellszobrokban, tehĂĄt ebben a gazdag âkĂśztĂŠri kisszobrĂĄszatbanâ valĂłban csak a legsĂźrgĹsebb kĂśzĂśssĂŠgi feladat: a tĂśrtĂŠnelmi-mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠneti-erkĂślcsi igazsĂĄgtĂŠtel Ăślthetett testet. Az ĂŠletĂźnket ĂŠs mĹąvĂŠszetĂźnket megsarcolĂł 20. szĂĄzadnak csak az utolsĂł 5â6 esztendejĂŠben (s legtĂśbb esetben a magyar ĂĄllamtĂłl vagy civil szervezetektĹl szĂĄrmazĂł alapĂtvĂĄnyi ĂŠs millenniumi pĂĄlyĂĄzati pĂŠnzek segĂtsĂŠgĂŠvel) valĂłsulhattak meg az egĂŠsz alakos nagyszobrĂĄszat olyan, az emlĂŠkezĹ fĹhajtĂĄs gesztusĂĄn tĂşlmutatĂł, valĂłban urbanisztikai jelentĹsĂŠgĹą s a kortĂĄrs erdĂŠlyi magyar plasztika sajĂĄtos erĂŠnyeit sugallĂł emlĂŠkei, mint pĂŠldĂĄul Vargha MihĂĄly berecki GĂĄbor Ăronja (1992), Hunyadi LĂĄszlĂł OrbĂĄn BalĂĄzsa (SzĂŠkely-udvarhely, 1994), Bocskai Vince BernĂĄdy GyĂśrgye (MarosvĂĄsĂĄrhely, 1994) ĂŠs MikĂł ImrĂŠje, valamint Gergely IstvĂĄn LorĂĄntffy ZsuzsannĂĄja NagyvĂĄradon (1998).
KĂźlĂśn fejezet: hogyan vĂĄltak az emlĂŠktĂĄblĂĄk plakettjei, a portrĂŠk, mellszobrok, valamint a belsĹ ĂŠs kĂźlsĹ tĂŠri nagyszobrok rĂŠvĂŠn, mĂŠgis, a âszobrok vĂĄrosaivĂĄâ az erdĂŠlyi vĂĄrosok ĂŠs kisebb telepĂźlĂŠsek az utolsĂł ĂŠvtizedben.
KĂźlĂśn fejezet: mikĂŠnt vĂĄlhat egy-egy szobrĂĄszi pĂĄlya meghatĂĄrozĂł elemĂŠvĂŠ egy-egy vĂĄros ĂŠs/vagy egy egĂŠsz tĂĄjegysĂŠg plasztikai feladatainak, szĂźksĂŠgleteinek a felvĂĄllalĂĄsa Ăşgy, mint pĂŠldĂĄul VetrĂł AndrĂĄs esetĂŠben KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely ĂŠs KĂŠzdiszĂŠk. (TĂśbb tucat kĂźlĂśnbĂśzĹ mĂŠretĹą ĂŠs mĹąfajĂş munkĂĄja kĂśzĂźl csak jelzĂŠskĂŠnt emeljĂźk ki: SzĂŠchenyi IstvĂĄn, 1991; TurĂłczi MĂłzes, 1993; BĂĄlint GĂĄbor, Szentkatolna, 1994; ĂbrahĂĄm ĂrpĂĄd ĂŠs JĂłkai MĂłr, Torja, 1994; Bem JĂłzsef, 2000 stb.)
KĂźlĂśn fejezet: az erdĂŠlyi magyar kiĂĄllĂtĂĄsi, tehĂĄt kisszobrĂĄszat stĂlusvonulatok szerinti elemzĂŠse.
S mĂŠg mĂĄs rĂŠszletkĂŠrdĂŠsek mellett ĂŠs utĂĄn arra is vĂĄlaszt kellene adni: vajon a kortĂĄrs szobrĂĄszat vĂŠdĹgyĹąrĹąjĂŠben kĂśnnyebb-e megĂŠlni, tovĂĄbbĂŠlni az erdĂŠlyi magyar tĂśrtĂŠnelem, kultĂşra ĂŠs valĂłsĂĄg terheit, feladatait ĂŠs tĂĄvlatait?
Jegyzetek
1. A kĂśzĂŠpkori szĂŠkely mĹąvĂŠszet kĂŠrdĂŠsei. ErdĂŠlyi MĂşzeum 1943/2. fĂźzet. 323.
2. Az erdĂŠlyi renaissance. I. ErdĂŠlyi TudomĂĄnyos IntĂŠzet. KolozsvĂĄr, 1943. 25. ĂŠs 106.
3. ReneszĂĄnsz ĂŠs barokk ErdĂŠlyben. Kriterion KĂśnyvkiadĂł, Buk., 1970. 252.
4. ErdĂŠly mĹąvĂŠszete. Singer ĂŠs Wolfner Irodalmi IntĂŠzet Rt. kiadĂĄsa. Bp. (1944) 150.
5. RemĂŠnyeim szerint csak azok maradtak ki a nĂŠvsorbĂłl, akik a mĹąvĂŠszeti ĂŠletbe mĂŠg be sem lĂŠptek, vagy az elmĂşlt 7â8 ĂŠvben vĂŠgzettek, akiknek a mĹąveivel mĂŠg nem talĂĄlkozhattam.
6. dr. NĂŠmeti JĂĄnos: A hajdani KĂślcsey-szoborrĂłl. NagykĂĄroly ĂŠs VidĂŠke ĂvkĂśnyv. 1998. 66.
7. PĂŠter Attila: Keresztek SzĂŠkelyudvarhelyen. HaĂĄz RezsĹ KulturĂĄlis EgyesĂźlet. SzĂŠkelyudvarhely, 1994. 22â24.
8. Fodor SĂĄndor (S.) â BalĂĄs ĂrpĂĄd: MarosvĂĄsĂĄrhelyi Ăştikalauz. Impress KiadĂł. MarosvĂĄsĂĄrhely, 1996. 10.
9. Wehner Tibor: KĂśztĂŠri szobraink. Gondolat KiadĂł. Bp., 1986. 7.
10. Gallasz NĂĄndor neve egyetlen magyar mĹąvĂŠszeti lexikonban sem szerepel.
11. Ennek ellenĂŠre Bandi DezsĹt nem soroltam a szobrĂĄszok kĂśzĂŠ, hiszen az Ĺ mĹąvĂŠszi ĂŠs kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi tevĂŠkenysĂŠge, szerepe sokkal szĂŠlesebb kĂśrĹą.
Banner ZoltĂĄn (Korunk)
nagybanya.ro,2014. mĂĄrcius 15.
MĂĄrcius 15. a Magyar SzabadsĂĄg Napja
A forradalom eszmĂŠje ma is ĂŠl
Az Ăźnnepi rendezvĂŠnyek sora mĂĄr tegnap elkezdĹdĂśtt. A marosvĂĄsĂĄrhelyi Bolyai Farkas ElmĂŠleti LĂceumban kĂŠt rendezvĂŠny zajlott: a dĂszteremben tĂśrtĂŠnelmi tĂŠmĂĄjĂş zenĂŠs-tĂĄncos elĹadĂĄs, mĂg az udvaron a szĂŠkely vĂŠrtanĂşk emlĂŠkĂŠt idĂŠztĂŠk fel, emlĂŠktĂĄblĂĄikat megkoszorĂşztĂĄk.
Itt vagyunk!
Ismerni a mĂşltat, bĂźszkĂŠn vallani a hovatartozĂĄst, vĂĄllalni Ĺseinket ĂŠs hivatkozni mindazokra az ĂŠrtĂŠkekre, amit megalkottak, szent kĂśtelessĂŠgĂźnk. Ez nemzetĂźnk ĂŠltetĹ ereje. Ez ad szilĂĄrd Ăśntudatot ĂŠs erĹt ahhoz, hogy biztosĂtsuk a jĂśvĹt, magyar nemzetĂźnk vitathatatlan helyĂŠt az eurĂłpai kĂśzĂśssĂŠgben. TĂśrtĂŠnelmĂźnkĂśn vĂŠgigvonulnak ĂśrĂśmteli, de gyĂĄszos esemĂŠnyek is. Az ĂŠvszĂĄzadok alatt nemzetĂźnk ĂĄtvĂŠszelte a megprĂłbĂĄltatĂĄsokat, ĂŠs tĂśbbszĂśri ĂśsszeomlĂĄs utĂĄn is talpra tudott ĂĄllni, mert nem mondott le az ĂŠlethez valĂł jogĂĄrĂłl, a szabadsĂĄgrĂłl ĂŠs a fĂźggetlensĂŠgrĹl. Volt tatĂĄrdĂşlĂĄs, volt mohĂĄcsi vĂŠsz ĂŠs vilĂĄgosi fegyverletĂŠtel, de hiĂĄba rendĂtettĂŠk meg lĂŠtĂźnket a hĂłdĂtĂłk, a Habsburg ĂśnkĂŠny, mert mindez a tĂśrtĂŠnelem sĂźllyesztĹjĂŠbe kerĂźlt. Mi viszont itt vagyunk! Megmaradtunk a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben, ErdĂŠlyben, szĂźlĹfĂśldĂźnkĂśn! A forradalom kisugĂĄrzĂĄsa mĂĄig sem vesztett erejĂŠbĹl, az eurĂłpai kĂśzĂśssĂŠgben dĂśbbenĂźnk rĂĄ, hogy mĂĄrcius 15-e eszmĂŠi ĂŠs cĂŠljai az uniĂł kĂśtelĂŠkĂŠben is idĹszerĹąek â hangzott el tegnap a marosvĂĄsĂĄrhelyi Bolyai Farkas ElmĂŠleti LĂceum dĂsztermĂŠben azon az elĹadĂĄson, melyet nemzeti ĂźnnepĂźnk tiszteletĂŠre HajdĂş ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnelemtanĂĄr szervezett.
Magyarnak lenni bĂźszkesĂŠg!
A rendezvĂŠny elsĹ felĂŠben dr. TamĂĄsi Zsolt 1848 MarosvĂĄsĂĄrhelyen cĂmmel tartott telt hĂĄz elĹtt vetĂtett kĂŠpes elĹadĂĄst, melyet a kĂśzĂśnsĂŠg nagy ĂŠrdeklĹdĂŠssel kĂsĂŠrt vĂŠgig. Ezt kĂśvetĹen dr. BĂĄlint IstvĂĄn igazgatĂł kĂśszĂśntĂśtte az ĂźnneplĹ ifjĂşsĂĄgot.
â Magyarnak lenni bĂźszkesĂŠg! Minden bolyais diĂĄknak tudatosan kell vĂĄllalnia hovatartozĂĄsĂĄt, hiszen csak kĂśzĂśsen lehetĂźnk erĹsek, csak kĂśzĂśsen erĹsĂthetjĂźk nemzetĂźnket. Arra tĂśrekszĂźnk, hogy a rĂĄnk bĂzott feladatot teljesĂtsĂźk, a legjobbak legyĂźnk, s a Bolyai idĂŠn is megĹrizze elsĹsĂŠgĂŠt az erdĂŠlyi kĂśzĂŠpiskolĂĄk kĂśzĂśtt! â hangsĂşlyozta Ăźnnepi beszĂŠdĂŠben az igazgatĂł.
MikĂśzben a dĂszteremben folyt az elĹadĂĄs, a ReformĂĄtus KollĂŠgiumâBolyai Farkas ElmĂŠleti LĂceum ĂregdiĂĄkok BarĂĄti KĂśre megemlĂŠkezĂŠst tartott ĂŠs koszorĂşzott TĂśrĂśk JĂĄnos ĂŠs HorvĂĄth KĂĄroly szĂŠkely vĂŠrtanĂşk emlĂŠktĂĄblĂĄinĂĄl. Itt BalĂĄs ĂrpĂĄd elevenĂtette fel a szĂŠkely vĂŠrtanĂşkhoz fĹązĹdĹ esemĂŠnyeket, illetve a kivĂŠgzĂŠsĂźk kĂśrĂźlmĂŠnyeit.
EgyĂźtt a mĂĄrciusi ifjakkal
A zenĂŠs-tĂĄncos ĂśsszeĂĄllĂtĂĄs az 1848-as forradalom esemĂŠnyeinek forgatagĂĄba varĂĄzsolta a nĂŠzĹt. Ăgy vonultattĂĄk fel a tĂśrtĂŠnĂŠseket, hogy kĂśzben pesti fiatalok kĂśzĂŠ keveredhettĂźnk, akik a bĂŠcsi forradalom hĂrĂŠt fogadjĂĄk. KĂŠpzeletben vendĂŠgei lehettĂźnk a Pilvax kĂĄvĂŠhĂĄznak, ahol egyetemistĂĄkkal talĂĄlkozhattunk, akiket mĂĄr mĂĄrciusi ifjaknak neveztek. MegismerkedhettĂźnk a Pilvax-kĂśr tagjaival, ĂŠlĂźkĂśn PetĹfi SĂĄndorral, JĂłkai MĂłrral ĂŠs VasvĂĄri PĂĄllal, akik elhatĂĄroztĂĄk, hogy maguk vĂvjĂĄk ki a sajtĂłszabadsĂĄgot, hogy ne kelljen tĂśbbĂŠ a bĂŠcsi udvar engedĂŠlyĂŠre vĂĄrni magyar nyelvĹą ĂrĂĄs megjelentetĂŠsekor. A szĂĄzezres Pesten gyalogolhattunk Landerer nyomdĂĄja felĂŠ, hogy kinyomtassĂĄk a magyar nĂŠp Irinyi JĂłzsef ĂĄltal megfogalmazott 12 pontos kĂśvetelĂŠsĂŠt ĂŠs PetĹfi lelkesĂtĹ kĂśltemĂŠnyĂŠt, a Nemzeti dalt. DĂŠlutĂĄnra a MĂşzeum tĂŠrre ĂŠrtĂźnk, ahol tĂzezer ember kĂśzĂŠ keveredhettĂźnk, hogy vĂŠgighallgassuk a szĂłnoklatokat ĂŠs PetĹfi szavalatĂĄt. BudĂĄra igyekeztĂźnk, megnyitottuk a bĂśrtĂśn ajtajĂĄt, s diadalmenetben kĂsĂŠrtĂźk TĂĄncsics MihĂĄlyt... Mindebben SzĂĄsz Barna ĂŠs Szucher Eszter mĹąsorvezetĹk is segĂtettek.
Az Ăźnnepi mĹąsor szĂnvonalĂĄt tĂśbb zenei betĂŠt emelte, tĂśbbek kĂśzĂśtt elhangzott a NĂŠlkĂźled cĂmĹą dal, a Nemzeti dal OsztiĂĄn PĂĄlma ĂŠs Jakab IstvĂĄn tizedikes tanulĂłk elĹadĂĄsĂĄban, akiket NĂŠmeth ĂdĂĄm kĂsĂŠrt. PetĹfi SĂĄndor KemĂŠny szĂŠl fĂşj cĂmĹą versĂŠt SzĂŠkely NoĂŠmi, RemĂŠnyik SĂĄndor ErdĂŠly magyarjaihoz cĂmĹą versĂŠt, majd a SzĂłzatot SzĂŠkely JĂĄnos szavalta el.
NĂŠmeth PĂŠter szĂndarabja â A sĂśtĂŠt lobogĂł â szintĂŠn a forradalmi hangulatot, PetĹfi ĂŠs Szendrey JĂşlia utolsĂł talĂĄlkozĂĄsĂĄt idĂŠzte fel.
Az iskola nĂŠptĂĄnccsoportja KĂźkĂźllĹ menti tĂĄncokat adott elĹ.
MĂŠltĂł befejezĂŠskĂŠnt Jakab IstvĂĄn hegedĹąkĂsĂŠretĂŠben csendĂźlt fel a magyar himnusz.
SzĂŠp volt, felemelĹ!
Mezey Sarolta
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely),2014. mĂĄjus 14.
DĂłzsa GyĂśrgyrĹl, tĂŠnyek ĂŠs âbelelĂĄtĂĄsokâ, mĹąvĂŠszeti ĂĄbrĂĄzolĂĄsok tĂźkrĂŠben
DĂłzsa GyĂśrgy temesvĂĄri kivĂŠgzĂŠsĂŠnek 500. ĂŠvfordulĂłjĂĄrĂłl Romsics IgnĂĄc budapesti tĂśrtĂŠnĂŠsz, az MTA rendes tagja Haramia ĂŠs/vagy nĂŠpvezĂŠr? cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄval emlĂŠkezett meg a mĂĄjus 11-ĂŠn, vasĂĄrnap a TemesvĂĄri Magyar NĹszĂśvetsĂŠg. A XIX. BĂĄnsĂĄgi Magyar Napok keretĂŠben, a BelvĂĄrosi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg zsĂşfolĂĄsig megtelt ĂjvĂĄrossy ErnĹ termĂŠben sorra kerĂźlt vetĂtett kĂŠpes elĹadĂĄson kĂśzremĹąkĂśdtek a Csiky Gergely Ăllami Magyar SzĂnhĂĄz mĹąvĂŠszei: BorbĂŠly Bartis EmĂlia, MĂĄtray LĂĄszlĂł ĂŠs Molnos AndrĂĄs Csaba.
Romsics IgnĂĄc tĂśrtĂŠnĂŠsz akadĂŠmikus mĂĄr az elĹadĂĄs bevezetĹjĂŠben bevallotta: ha csak a bizonyĂtott tĂŠnyekre szorĂtkozna, 10-15 percbe belefĂŠrne a DĂłzsa GyĂśrgyrĹl szĂłlĂł elĹadĂĄsa. âA tĂśrtĂŠnĂŠsznek a modern korral kapcsolatban az okoz nehĂŠzsĂŠget, hogy nagyon sok mindent tud ĂŠs szelektĂĄlnia kell. DĂłzsa GyĂśrggyel ĂŠs kortĂĄrsaival, a XVâXVI. szĂĄzadi magyar vezetĹkkel, hĹsĂśkkel kapcsolatos ismereteink sokkal hiĂĄnyosabbakâ â mondta Romsics IgnĂĄc, aki elĹadĂĄsa elsĹ rĂŠszĂŠbe az ĂrĂĄsos dokumentumokkal bizonyĂthatĂł tĂŠnyeket foglalta bele, az elĹadĂĄs mĂĄsodik rĂŠsze pedig arrĂłl szĂłlt, hogy ezt a hiĂĄnyos ismeretanyagot a tĂśrtĂŠnelmi emlĂŠkezet hogyan dolgozza fĂśl, a kĂźlĂśnbĂśzĹ tĂĄrsadalmi csoportok, kĂźlĂśnbĂśzĹ eszmei irĂĄnyzatok a kĂźlĂśnbĂśzĹ korszakokban mit lĂĄttak bele DĂłzsa GyĂśrgybe.
SzĂŠkely DĂłzsa GyĂśrgy neve egy 1507-bĹl szĂĄrmazĂł levĂŠlben bukkan fel elĹszĂśr, amelyet az egyik erdĂŠlyi alvajda Ărt a szebeni szĂĄsz vĂĄrosvezetĹnek. A levĂŠlbĹl megtudjuk, hogy 1507 tavaszĂĄn a medgyesi vĂĄsĂĄrbĂłl hazatĂŠrĹ szĂĄsz polgĂĄrokat ĂştonĂĄllĂłk, haramiĂĄk tĂĄmadtĂĄk meg, elvettĂŠk a vagyonkĂĄjukat, ĂŠs egyet kĂśzĂźlĂźk meg is Ăśltek. A haramiĂĄk kĂśzĂźl egyet emlĂt nĂŠv szerint az okirat: ez SzĂŠkely DĂłzsa GyĂśrgy. Ennek az elsĹ ĂrĂĄsos emlĂtĂŠsnek is szĂźletett kĂŠsĹbb pozitĂv olvasata: DĂłzsa GyĂśrgy egy helyi zsarnok tettĂŠt torolta meg, aki ostorĂĄval hajtotta el az embereket az ĂştjĂĄbĂłl â fĹązte hozzĂĄ Romsics IgnĂĄc. LegkĂśzelebb 1514-ben, TemesvĂĄr falai alatt bukkan fel SzĂŠkely DĂłzsa GyĂśrgy, aki pĂĄrbajban legyĹzĂśtt egy tĂśrĂśk vezetĹ embert (agĂĄt). EzĂŠrt a tettĂŠĂŠrt kirĂĄlyi jutalmat ĂgĂŠrtek neki, talĂĄn nemesi rangra is emeltĂŠk, ĂŠs valamivel kĂŠsĹbb BakĂłcz TamĂĄs esztergomi ĂŠrsek megbĂzta a tĂśrĂśk ellen toborzott keresztes hadak vezetĂŠsĂŠvel. DĂłzsa GyĂśrgy kĂŠsĹbbi tetteirĹl, a temesvĂĄri csatĂĄrĂłl ĂŠs kivĂŠgzĂŠsĂŠrĹl mĂĄr tĂśbb, egymĂĄstĂłl eltĂŠrĹ vĂĄltozat lĂĄtott napvilĂĄgot. DĂłzsa GyĂśrgy megĂtĂŠlĂŠse a XVI. szĂĄzadi krĂłnikĂĄsok ĂrĂĄsaiban erĹsen negatĂv, csak a XIX. szĂĄzad elejĂŠn kezd megvĂĄltozni, ĂŠs WesselĂŠnyi MiklĂłsnĂĄl, EĂśtvĂśs LĂłrĂĄndnĂĄl kezd pozitĂvra fordulni, majd az 1848-as forradalmĂĄroknĂĄl, PetĹfinĂŠl, AranynĂĄl, JĂłkainĂĄl, kĂŠsĹbb MĂĄrki SĂĄndornĂĄl, Ady EndrĂŠnĂŠl vĂĄlik nĂŠpvezĂŠrrĂŠ. A XX. szĂĄzadban irodalmi mĹąvek, mĹąvĂŠszeti alkotĂĄsok egĂŠsz sora ĂĄllĂt emlĂŠket a nĂŠpvezĂŠr DĂłzsa GyĂśrgynek, de szĂźletnek visszafogottabb, eltĂŠrĹ mĂłdon is ĂŠrtelmezhetĹ alkotĂĄsok, mint SzĂŠkely JĂĄnos DĂłzsa poĂŠmĂĄja, aki az akkor fennĂĄllĂł rendszert bĂrĂĄlja DĂłzsa GyĂśrgy alakjĂĄn keresztĂźl. âKĂśzel 50 ĂŠvre teljesen megfeledkezett a tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs ĂŠs az irodalom is DĂłzsa GyĂśrgyrĹl, de Ăşjabban a magyar szĂŠlsĹjobbnak ĂŠs a szĂŠlsĹ baloldalnak is eszĂŠbe jutott a nĂŠpvezĂŠr, akik ĂşjbĂłl zĂĄszlajukra tĹąztĂŠk DĂłzsa GyĂśrgy alakjĂĄtâ â mondta befejezĂŠsĂźl Romsics IgnĂĄc. Az izgalmas elĹadĂĄst a Csiky Gergely Ăllami Magyar SzĂnhĂĄz mĹąvĂŠszei ĂĄltal felolvasott ĂŠs elszavalt irodalmi alkotĂĄsok szĂnesĂtettĂŠk. Az esemĂŠnyt szervezĹ TemesvĂĄri Magyar NĹszĂśvetsĂŠg nevĂŠben SzĂĄsz EnikĹ elnĂśk megajĂĄndĂŠkozta Romsics IgnĂĄcot SzekernyĂŠs JĂĄnos helytĂśrtĂŠnĂŠsz A magyarsĂĄg emlĂŠkjelei a BĂĄnsĂĄgban cĂmĹą kĂśnyvĂŠvel.
Pataki ZoltĂĄn. Nyugati Jelen (Arad)2014. mĂĄjus 27.
DĂłzsa
A Yorick StĂşdiĂł rendhagyĂł bemutatĂłja
Nemes kezdemĂŠnyezĂŠsbe fogott nemrĂŠgiben a Yorick StĂşdiĂł. A SebestyĂŠn Aba vezette, igen sikeres marosvĂĄsĂĄrhelyi zsebszĂnhĂĄz TĂśrtĂŠnelmi szemĂŠlyisĂŠgek a Yorick szĂnpadĂĄn cĂmmel Ăşj projektet indĂtott, amely â mint azt a cĂm is sugallja â hĂres szemĂŠlyisĂŠgeink alakjĂĄt idĂŠzi meg. E kezdemĂŠnyezĂŠs keretĂŠben mutatta be a Yorick StĂşdiĂł a Bolyai cĂmĹą, szĂŠles kĂśrben is nagy sikernek ĂśrvendĹ monodrĂĄmĂĄt, amely Bolyai JĂĄnos ĂŠletĂŠt mutatja be, ĂŠs hamarosan Ăşj premier szĂźletik: szintĂŠn SebestyĂŠn Aba viszi szĂnre a DĂłzsa cĂmĹą monodrĂĄmĂĄt, amely az idĂŠn pontosan ĂśtszĂĄz ĂŠve, 1514. jĂşlius 20-ĂĄn, TemesvĂĄron kivĂŠgzett Makfalvi DĂłzsa GyĂśrgy, az 1514-es paraszthĂĄborĂş vezĂŠrĂŠnek emlĂŠke elĹtt tiszteleg. Az elĹadandĂł mĹą SzĂŠkely JĂĄnos DĂłzsa GyĂśrgy cĂmĹą drĂĄmai monolĂłgja, amelyet rendhagyĂł szĂnhĂĄzi esemĂŠnykĂŠnt, ezĂşttal a marosvĂĄsĂĄrhelyi ReformĂĄtus KollĂŠgiumban, a diĂĄkok kĂśrĂŠben mutatnak be mĂĄjus 28-ĂĄn, szerdĂĄn dĂŠlelĹtt 10 Ăłrakor. A rĂŠszletekrĹl SebestyĂŠn Aba szĂĄmolt be.
â MonodrĂĄma formĂĄban, a Yorick StĂşdiĂł premierjekĂŠnt adom elĹ SzĂŠkely JĂĄnos DĂłzsa GyĂśrgy cĂmĹą kĂśltemĂŠnyĂŠt egy rendhagyĂł tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs irodalomĂłra keretĂŠben, elsĹkĂŠnt a ReformĂĄtus KollĂŠgium diĂĄkjainak. Ezt a nyĂĄri, mikhĂĄzi CsĹąrszĂnhĂĄzi Napok keretĂŠben lezajlĂł elĹadĂĄs kĂśveti, majd ĹsztĹl rendszeresen mĹąsorra tĹązi a Yorick StĂşdiĂł. RĂŠgĂłta tetszenek SzĂŠkely JĂĄnos szĂśvegei, legutĂłbb a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Nemzeti SzĂnhĂĄz Tompa MiklĂłs TĂĄrsulatĂĄnak HugenottĂĄk cĂmĹą elĹadĂĄsa kapcsĂĄn talĂĄlkoztam a marosvĂĄsĂĄrhelyi kĂśltĹ ĂŠs drĂĄmaĂrĂł munkĂĄssĂĄgĂĄval. SzĂŠkely JĂĄnos zseniĂĄlis szerzĹ volt, mĹąveiben ĂśrĂśk ĂŠrvĂŠnyĹą kĂŠrdĂŠseket feszeget, a DĂłzsa GyĂśrgy a vezĂŠr alakjĂĄrĂłl ĂŠs az e mĂśgĂśtt hĂşzĂłdĂł tartalmakrĂłl szĂłl: mit jelent szĂĄmĂĄra ĂŠs szĂĄmunkra a vezĂŠrsĂŠg, ki ĂŠs mi a vezĂŠr, mi volt akkor ĂŠs mi ma, melyek az elĹnyei, melyek a buktatĂłi? Az, hogy pontosan ĂśtszĂĄz ĂŠve vĂŠgeztĂŠk ki DĂłzsa GyĂśrgyĂśt, mĂŠg aktuĂĄlisabbĂĄ teszi e kĂŠrdĂŠskĂśrt, amelyet SzĂŠkely JĂĄnos mĹąvĂŠnek segĂtsĂŠgĂŠvel prĂłbĂĄlunk bejĂĄrni, pedagĂłgiai cĂŠlzattal is â kivisszĂźk a szĂnhĂĄzat az iskolĂĄba. A TĂśrtĂŠnelmi szemĂŠlyisĂŠgek a Yorick szĂnpadĂĄn cĂmĹą projektĂźnk keretĂŠben ez a mĂĄsodik bemutatĂłnk, az elsĹ a Bolyai volt, amely nagy sikernek Ăśrvend: tovĂĄbbra is mĹąsoron tartjuk, elĹadtam BrĂźsszelben, az ottani Balassi IntĂŠzetben ĂŠs kĂŠszĂźlĂśk vele AmerikĂĄba: a detroit-i magyar kĂśzĂśssĂŠg hĂvott meg. RemĂŠlem, hogy a DĂłzsa is hasonlĂłan sikeres lesz, a bemutatandĂł produkciĂłt a Bethlen GĂĄbor Alap ĂŠs a Communitas AlapĂtvĂĄny tĂĄmogatta.
Knb. NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2014. jĂşnius 17.
DemĂŠny PĂŠter
BECSAPTATOK MINKET!
KiĂĄltvĂĄny az apĂĄk ellen
ApĂĄink, becsaptatok minket! Semmi mĂĄst nem kellene mondanom, csak ezt.
Nem azĂŠrt, mert valami hangzatosat akarnĂŠk mondani, hanem egyszerĹąen azĂŠrt, mert ez az igazsĂĄg.
Mit ĂśrĂśkĂśltĂźnk, miben nĹttĂźnk fel? Ăn, KolozsvĂĄron, 1972 ĂŠs 1990 kĂśzĂśtt, grosso modo, ahogy az a rohadtul mĹąvelt vilĂĄg mondanĂĄ, miben nĹttem fel? Abban, hogy az irodalom fontos. Nem Ăşgy fontos, mint a vĂŠbĂŠ, amely tegnap kezdĹdĂśtt, nĂŠhĂĄny hĂŠt mĂşlva vĂŠget ĂŠr, ĂŠs amely X-et ĂŠrdekli, Y-t azonban nem. Ăgy fontos, hogy az irĂĄnyĂtja az ĂŠletĂźnket.
Ha KĂĄnyĂĄdi megĂrta a Fekete-pirosat, SĂźtĹ A lĂłcsiszĂĄr...-t, akkor ezek a mĹąvek beĂŠpĂźltek az erdĂŠlyi magyarsĂĄg tudatĂĄba, helytĂĄllĂĄst ĂŠs gerincessĂŠget ĂŠs magyarsĂĄgot fejeztek ki, ĂŠs lehetett hivatkozni TamĂĄsitĂłl KĂłsig ĂŠs ĂprilytĂłl RemĂŠnyikig mindenkire. Az irodalom a tudatot ĂŠs az erkĂślcsĂśt egyarĂĄnt meghatĂĄrozta, nem beszĂŠlve arrĂłl, hogy mĂŠg valami felsĹbbrendĹąsĂŠgi ĂŠrzĂŠst is belĂŠnk csepegtetett (mi kemĂŠnyebbek vagyunk, mint a romĂĄnok), ĂŠs Ăgy aztĂĄn, gondoltuk mi, elĂĄrult, de elĂĄrultatĂĄsunkrĂłl mit sem sejtĹ fiak, a lĂŠtet is.
ErdĂŠlyi magyarsĂĄg â igyekszem Ăşgy, annyira problĂŠmĂĄtlanul mondani ezt a kifejezĂŠst, ahogy akkoriban ĂŠrtettĂźk. Nem romĂĄniai, mert az erdĂŠlyiben tĂśbb a rĂŠgiĂł ĂŠs a sajĂĄtossĂĄg, ĂŠs nem ez vagy az a magyar, hanem a magyarsĂĄg: egy kompakt, mozdĂthatatlan, szerves egysĂŠg. Erre az egysĂŠgre volt jellemzĹ, hogy bĂĄtor, tiszta, keresztyĂŠn ĂŠs egyebek. Hiszen Nagelschmidt ("Ott kezdĹdik az ember! Amikor ĂśsszetĂŠveszti magĂĄt mindazzal, amitĹl megfosztottĂĄk.") sokkal rokonszenvesebb volt, sokkal inkĂĄbb mi volt, mint a Luther okossĂĄgĂĄra hallgatĂł Kolhaas MihĂĄly! Hiszen SzervĂŠt egy igazabb, mert szabadabb vallĂĄst prĂłbĂĄlt vĂŠdeni az ellen, akivel egykor egyĂźtt prĂłbĂĄltĂĄk vĂŠdeni.
Nem hallgattunk, nem is hallgathattunk SzĂŠkely JĂĄnos mĂĄsfĂŠle dramaturgiĂĄjĂĄra (emlĂŠkszĂźnk a MĂłrok kĂśrĂźli, sĂśtĂŠt erkĂślcsi hajtĹąkanyarokban kanyargĂł vitĂĄra), nem hallottuk SzilĂĄgyi Domokos kĂśltĂŠszetĂŠben a kĂśzĂśssĂŠgnek szĂłlĂł irĂłniĂĄt, vagy csak Ăşgy hallottuk, mint puszta szellĹztetĂŠst: az ĂŠlet nem az, az csak egy jĂłlesĂŠs.
Azt hittem, azt hittĂźk tehĂĄt, SzabĂŠdit az ĂĄldozatĂŠrt tisztelik apĂĄink, azĂŠrt, hogy vĂŠgigment egy Ăşton, ĂŠs nem azĂŠrt, mert olyan "okos" volt ĂŠs olyan "jĂł tanĂĄr", ĂŠs nem is azĂŠrt, mert hĹsnek lehet nevezni, ĂŠs akkor mĂĄr gondolni sem kell arra, ugyan hol is van az Ĺ sokat irodalmizĂĄlt hĹsiessĂŠgĂźk. Ahogy telt az idĹ, ĂŠletrajzi ĂŠs alkati okok miatt Ăşgy lett egyre gyanĂşsabb a sok fenyĹ, havas, ĂśngyilkossĂĄg ĂŠs szabĂŠdizĂŠs, de Ăşgy lĂĄtszik, valahogy mĂŠgis azt remĂŠltem, ha poros is, az Ĺ hitĂźk, Ĺk hisznek benne. Nem hisznek. Azt a keresztĂŠnysĂŠget (MĂĄrton Ăron! Jaj, MĂĄrton Ăron!), amelyre annyit hivatkoznak, "mĂŠrsĂŠkelt, ĂŠrtelmes vallĂĄsossĂĄgnak" szeretnĂŠk, ahogy Mauriac egyik szereplĹje fogalmaz. A tartĂłtisztekkel foglalkoznak, ĂŠs nem ĂŠrtik, hogy szĂĄmunkra, elĂĄrult fiaik szĂĄmĂĄra milyen fontos lett volna a bĹąnvallĂĄs, az az egy tiszta mondat: tĂŠvedtem.
A leleplezĂŠs, az egykori ĂźgynĂśkĂśk leleplezĂŠse soha nem jĂł, mert nem Ăşgy kell, nem azt kell, nem onnan kell â de hogy hogyan, mit ĂŠs honnan, azt nem ĂĄruljĂĄk el. A nagy erdĂŠlyi magyar fĂŠrfiak nem bĂrnak lebukni, nem tudnak lebukni, nem tudjĂĄk elfogadni, hogy valaha tĂŠvedhettek.
Az elkenĂŠs szenvedĂŠlyĂŠn kĂvĂźl alig talĂĄlkoztam bĂĄrmilyen szenvedĂŠllyel. Az alkotĂł, szempontot vĂĄltĂł, eredetisĂŠgĂŠben felkavarĂł ĂŠs ez ĂĄltal erkĂślcsi erĹt sugĂĄrzĂł okossĂĄg szenvedĂŠlyĂŠvel sem talĂĄlkoztam, holott BretternĂŠl mĂŠg ott van, ĂŠs Bretter itt ĂŠlt, apĂĄink kĂśzĂśtt. Teljesen hiĂĄba.
AnyĂĄink itt vannak, megsebezve ebben a dĂşvad erdĂŠlyisĂŠgben, de itt. AnyĂĄink ĂŠs a nĹvĂŠreink, akik talĂĄn kĂŠpesek Ăşj nyelvet, a kevesebb gerinc (=gĹg), tĂśbb szeretet nyelvĂŠt javasolni.
ApĂĄink megbuktak. Transindex.ro2014. jĂşnius 17.
KĂĄntor Lajos
VĂLASZ DEMĂNY PĂTERNEK
ApĂĄk, anyĂĄk, fiĂşk, lĂĄnyok â unokĂĄk
ĂnĂĄmĂtĂĄs â a miĂŠnk is az volt â, hogy vannak bĹąntelen nemzedĂŠkek.
Kedves PĂŠter, hĂĄrom nappal a sĂŠtatĂŠri szĂnhĂĄz emeleti elĹcsarnokĂĄban lezajlott beszĂŠlgetĂŠs utĂĄn (Te ugyan nem voltĂĄl ott, de szĂśvegedbĹl kihallani vĂŠlem KĂśnczei Csilla ĂĄltala nemzedĂŠki szempontĂşnak mondott vĂĄdjait), a vilĂĄgbajnoksĂĄg jobb mĂŠrkĹzĂŠseit nĂŠzve, egy kis szĂźnetet tartva, nem ĂĄllom meg, hogy vĂĄlasz nĂŠlkĂźl hagyjam kiĂĄltvĂĄnyodat. Fiaim jĂł pĂĄr ĂŠvvel idĹsebbek nĂĄlad, most ĂŠrettsĂŠgizett legnagyobb unokĂĄm a napokban tĂśltĂśtte a hĂşszat, Ăgy hĂĄt gondolkodom, magamra vegyem-e a megszĂłlĂtĂĄst, vagyis az ĂĄltalad elmarasztalt apĂĄkhoz soroljam-e magam, vagy vĂĄllaljam a nagyapai szerepet. Ăgy gondolom, mindkettĹt vĂĄllalhatom, ĂŠs Ăgy vitĂĄzom veled, mikĂśzben bizonyos dolgokban egyetĂŠrtĂźnk.
A fĹ kĂŠrdĂŠs az, amit Te az âelkenĂŠs szenvedĂŠlyeâ-kĂŠnt nevezel meg, Csilla a szĂnhĂĄzi vitĂĄban âĂśsszezĂĄrĂĄsrĂłlâ, lĂŠnyegĂŠben a szĹnyeg alĂĄ seprĂŠsrĹl beszĂŠlt. A kĂŠrdĂŠs felvetĂŠsĂŠt olyan fontosnak tartom, hogy a nagyobb nyilvĂĄnossĂĄgot vĂĄllalom, noha idĹm (ĂŠs kedvem) nemigen egyeztethetĹ a facebookolĂł szokĂĄsokkal.
VisszaemlĂŠkszem az Ăśtvenes ĂŠvek vĂŠgi, hatvanasok eleji â akkor nem a keresztĂŠnysĂŠgre meg a nemzeti szempontokra hivatkozĂł â hivatalos elvĂĄrĂĄsokra, Korunk-szerkesztĹsĂŠgi meg az Utunk kĂźlsĹ munkatĂĄrsakĂŠnt Ărt szĂśvegeimre (nem mindegyiket sorolhatom ide, nyilvĂĄn) meg az akkori vitĂĄkra, ForrĂĄs-nemzedĂŠk elĹtti ĂŠs elsĹ ForrĂĄs korabeli ĂśsszemenĂŠsekre. Ha emlĂŠkezetem meg nem csal â az 1961-tĹl kĂśvethetĹ szekus megfigyelĂŠsi dossziĂŠim igazoljĂĄk vissza, bizony mĂŠg barĂĄtaim rĂłlam Ărt jelentĂŠsei is â, nem ĂŠppen âtĂĄjba simulĂłâ, az elkenĂŠs szenvedĂŠlyĂŠtĹl ĂĄthatott ifjĂşkĂŠnt tartottak szĂĄmon. (Bretter Gyurit, akit emlegetsz, mĂĄr nem hĂvhatom tanĂşnak. De egykori barĂĄtjĂĄt, nekem volt fĹnĂśkĂśmet, RĂĄcz GyĹzĹt sem, pedig szintĂŠn tanĂşskodhatna, ahogy tanĂşskodott is ellenem, pĂŠldĂĄul amikor 1987-ben a fĹ pĂĄrtelvtĂĄrsak ki akartak rĂşgni a KorunktĂłl. Mellesleg az elsĹ ilyen nyĂlt szĂĄndĂŠk 1962-bĹl valĂł. (Erre is vannak utalĂĄsok a besĂşgĂłi jelentĂŠsekben.) Ezzel korĂĄntsem azt akarom sugallni, hogy engem mentesĂts az apĂĄkat ĂŠrintĹ vĂĄdjaid alĂłl, IllyĂŠs GyulĂĄnak (ĂŠs utolsĂł kĂśnyve cĂmĂŠben Gyimesi ĂvĂĄnak) igaza van, a âmindenki szem a lĂĄncbanâ igazsĂĄga fĂĄjdalmasan ĂŠrvĂŠnyes â legfeljebb azt tennĂŠm hozzĂĄ, hogy ez nem csupĂĄn a rĂŠgmĂşltra ĂŠrvĂŠnyes, hanem mai orszĂĄgokra ĂŠs rendszerekre ugyanĂşgy! Mert ĂśnĂĄmĂtĂĄs â a miĂŠnk is az volt â, hogy vannak bĹąntelen nemzedĂŠkek.
Az âapĂĄkâ kĂśzt tĹąnik fel kiĂĄltvĂĄnyodban SzabĂŠdi LĂĄszlĂł neve. Valahogy Ăşgy fogalmazol, hogy Ĺk, az apĂĄk mintha az ĂĄldozatvĂĄllalĂĄs, vagyis az ĂśngyilkossĂĄg miatt tiszteltĂŠk volna SzabĂŠdit. AztĂĄn Ărsz âszabĂŠdizĂŠsâ-rĹl is (hasonlĂłt szegĂŠny Gyimesi ĂvĂĄtĂłl hallottam, Budapest ĂŠs KolozsvĂĄr kĂśzt a vonaton vitatkoztunk, Ĺ sokallta a SzabĂŠdi Napok sorozatĂĄt).
HĂĄt ĂŠn azt tanĂĄcsolom neked, PĂŠter, ha mĂŠg ebben az ĂŠvben nagy SzabĂŠdi-vĂĄlogatĂĄsunk megjelenik (versek, prĂłza, naplĂł mellett levelekkel), olvasd el figyelmesen. Azt gondolom, nem marad kĂŠtely benned, hogy SzabĂŠdi volt egyike azon elĹdĂśknek, akik nem ismertĂŠk az âelkenĂŠs szenvedĂŠlyĂŠtâ, igazi vitatkozĂł volt, politikĂĄban is, magyarsĂĄg-szemlĂŠletben is â barĂĄtait sem kĂmĂŠlte. Persze, Ĺ is megalkudott, errĹl Ărta a MĂłrokat SzĂŠkely JĂĄnos. KitĹąnĹ a drĂĄma, mĂŠg ha kĂśzvetlenĂźl SzabĂŠdira vonatkoztatva nem minden igaz.
Ide kapcsolĂłdik az erdĂŠlyisĂŠg, az erdĂŠlyi magyarsĂĄg, a magyarsĂĄg kĂŠrdĂŠse. (ValĂłszĂnĹąnek tartom, hogy az ĂŠn KonglomerĂĄtomat nem volt idĹd elolvasni, mellesleg ez a kĂśnyv nem csupĂĄn a cĂmĂŠt kĂślcsĂśnĂśzte SzabĂŠditĂłl. Akit igenis tanĂĄromnak mondok ma is, ahogy ezt mondta SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs LĂĄszlĂłffy AladĂĄr ĂśnmagĂĄrĂłl.) ĂltalĂĄnosĂtani itt is nagy hiba. Ennek kifejtĂŠse mĂĄr nem fĂŠr be ebbe a levĂŠlbe. Ăs itt nem ErdĂŠly ĂŠs a SzabĂŠdi ifjĂşkori naplĂłjĂĄban emlegetett Kismagyar viszonyĂĄra utalok. Hanem a lassan ĂŠvszĂĄzados reĂĄlis traumĂĄra visszamenĹ Trianon-szindromĂĄra, ĂĄllandĂł hivatkozĂĄsunkra, mentegetĹzĂŠsĂźnkre, ĂŠs az ĂĄltalam ugyanebbe a gondolkodĂĄsmĂłdba illeszthetĹnek vĂŠlt bĂźszkesĂŠg-forrĂĄsunkra, az âaranycsapatraâ, az ĂŠn ifjĂşsĂĄgomban mĂŠg valĂłsĂĄgosan (a tĂĄvolbĂłl) megĂŠlt 6:3-ra. Ez nem kĂźlĂśn erdĂŠlyi, ez Ăśsszmagyar â ĂŠs ĂśsszefĂźggĹ â magyar betegsĂŠg. A holland-spanyol meg az olasz-angol ĂŠs a nĂŠmet-portugĂĄl meccs utĂĄn gondolj a mai, jelenleg ĂŠpp PintĂŠr Attila ĂśsszeĂĄllĂtotta magyar vĂĄlogatottra. Ebben a vonatkozĂĄsban ĂŠn is intĂŠznĂŠk kiĂĄltvĂĄnyt â talĂĄn veled egyetĂŠrtĂŠsben â nem feltĂŠtlenĂźl az apĂĄkhoz, hanem minden magyarokhoz. A jĂłzansĂĄg jegyĂŠben.
Mert a legfontosabb volna nem sirĂĄnkozni, nem bĂźszkĂŠlkedni, mĂĄsokat lenĂŠzni, hanem Ăśnmagunkba nĂŠzni ĂŠs a kĂśrĂźlĂśttĂźnk lĂŠvĹ vilĂĄgra figyelni. Transindex.ro2014. jĂşnius 28.
Otthonom a magyar nyelv
BeszĂŠlgetĂŠs a 75 ĂŠves LĂĄszlĂłffy Csaba kĂśltĹvel, ĂrĂłval
â Egy harmincĂśt ĂŠvvel ezelĹtt megjelent kĂśnyvĂŠre, az Apokrif (1979) cĂmĹąre figyelt fel a kĂśzvĂŠlemĂŠny, amellyel Ăşj mĹąfajt teremtett a groteszk ĂŠs az ironikus tĂśrtĂŠnelmi jelenĂtĂŠsek formĂĄjĂĄban. Egyfajta "tĂśrtĂŠnelmi ĂĄlruhĂĄba" menekĂźlt, sikerĂźlt kijĂĄtszania a hatalom cenzĂşrĂĄjĂĄt olyan idĹkben, amikor a napi sajtĂłban pĂŠldĂĄul nem lehetett leĂrni azt, hogy "reformĂĄtus lelkĂŠsz".
â A groteszk, az irĂłnia hangja, nĂŠhĂĄny korai drĂĄmĂĄmtĂłl eltĂŠrĹen, valĂłjĂĄban kĂŠsĹbb vĂĄlt jellemzĹvĂŠ prĂłzai mĹąveimben; itt mĂŠg a mĂşltidĂŠzĂŠs tragikusabb analĂłgiĂĄjĂĄrĂłl van szĂł, melyet a tĂĄvolabb ĂŠlĹ, akkor mĂŠg ismeretlen ĂrĂłtĂĄrs, Varga ZoltĂĄn is lereagĂĄlt volt nyomban az 1979-es ĂşjvidĂŠki PeriszkĂłpban, miszerint sajĂĄtos mĂłdjĂĄt vĂĄlasztottam a mĂşlttal valĂł szembesĂźlĂŠsnek, mindannak â idĂŠzem tĹle â: "ami a letiportak tĂśmegĂŠben ĂĄltalĂĄban Ăśntudatlanul ĂŠs ĂśsztĂśnĂśsen szokott munkĂĄlni, kiemelkedĹ ĂŠrtelmisĂŠgiek, csĂşcsemberek esetĂŠben a tudatos magatartĂĄs sajĂĄtos formĂĄit kristĂĄlyosĂtja ki: mimikri mĂśgĂŠ rejtett, kivezetĹ utakat keresĹ ÂŤcsendes politizĂĄlĂĄstÂŤ, kulturĂĄlis ĂŠrtĂŠkmegĹrzĹ munkĂĄt, utĂłkorra apellĂĄlĂł tanĂşszerepet, ĂŠletĂŠrzĂŠst kivetĂtĹ ĂŠs szimbĂłlumokba sĹąrĂtĹ mĹąvĂŠszi alkotĂĄsokat⌠FelmerĂźlt, barĂĄti ĂśtletkĂŠnt, hĂĄrom ĂŠvtized mĂşltĂĄn, hogy az Apokrifot ki kĂŠne adni Ăşjra, az akkori visszhangjĂĄra is gondolva, hisz nem csupĂĄn itthon ĂŠs MagyarorszĂĄgon jelent meg rĂłla egy tucat ĂŠrtĂŠkelĂŠs, elemzĂŠs, de mĂŠg a Cs. SzabĂł LĂĄszlĂłnak eljuttatott pĂŠldĂĄnyra is tĂźnemĂŠnyes vĂĄlasz ĂŠrkezett, a levĂŠl egyik kitĂŠtele szerint Cs. SzabĂł londoni emigrĂĄciĂłjĂĄban KĂłs KĂĄroly munkĂĄssĂĄga mellett, ebben a ritka kĂśnyvben talĂĄlt enyhĂźlĂŠst sĂşlyos betegsĂŠge idejĂŠn.
â TordĂĄn szĂźletett, majdnem azon a napon, amikor kĂśltĹ bĂĄtyja, LĂĄszlĂłffy AladĂĄr. KĂŠrem, mesĂŠljen gyermekĂŠveirĹl!
â LegszĂvesebben vallomĂĄs- ĂŠs versidĂŠzetekkel vĂĄlaszolnĂŠk. A honnan?-ra egyĂŠrtelmĹą a vĂĄlasz. A gĂŠneknek nem a "jĂĄtĂŠkĂĄra" gondolok ezĂşttal, hanem arra, hogy egy belsĹ ĂŠgtĂĄjnak, a benned ĂŠlĹ termĂŠszet viszontagsĂĄgainak vagy kitĂŠve, melynek kĂśszĂśnhetĹen szĂvednek nem vĂŠletlenĂźl lett ilyen a ritmusa, akĂĄrcsak szellemedben a rend. Halottaidra gondolsz, s lĂĄtod gyermekeidet. NĂŠha elĂŠg egy kĂŠsei felismerĂŠs, egy megbocsĂĄtĂĄssal fĂślĂŠrĹ "tapasz", hisz tĂśbbnyire mĂĄr csak hegeket talĂĄlsz⌠Torda. Ahol mĂĄr sejtettem, hogy lekaszĂĄlt fĂŠnyben (szemĂźreg-mĂŠlyben) lĂĄnyok fekĂźsznek dideregve⌠(MellĂźk havĂĄbĂłl ha ki lehetett volna olvasztani a megĂgĂŠrt vilĂĄgot!)
⌠Amire nem emlĂŠkszel / vagy nem akarsz / emlĂŠkezni a sĂłlyomrĂŠten ĂĄt / klasszikus szimptomĂĄk // a rĂŠg beomlott tetejĹą / udvarhĂĄz a mohĂĄs igĂŠk / a hosszĂşfarkĂş citromsĂĄrmĂĄnyt / rejtĹ tarlĂł a cickĂĄny rĂĄgĂĄs-/ nyoma a rovarok pĂĄncĂŠljĂĄn /â minden kĂłdolva testem prĂŠda / mĂĄjam prĂŠda a gondolatok / kĂśnyvtĂĄra is iszapos hallgatĂĄs / mint ĂĄrvizek utĂĄn s a gyermek- / korod is vĂŠgkĂŠpp (âŚ) Szellemi szĂźlĹvĂĄrosom KolozsvĂĄr lett; tĂĄgabb szĂźlĹfĂśldem s ĂĄllandĂł otthonom a magyar nyelv⌠Addig ĂŠlsz, mĂg gyermekkorod lĂĄtomĂĄsa az ĂłlomszĂŠl, a sejtek kiszĂĄradĂĄsa ellenĂŠre visszatĂŠr; csak bĂrja a szĂved.
â TĂśbb drĂĄmĂĄjĂĄt mutattĂĄk be ErdĂŠlyben, MagyarorszĂĄgon ĂŠs mĂĄsutt. "Szellemes dramaturgiĂĄrĂłl ĂŠs erĹteljes drĂĄmai nyelvrĹl tanĂşskodnak ezek a darabok: szinte kiĂĄltanak a szĂnhĂĄzi elĹadĂĄs utĂĄn â Ărta PomogĂĄts BĂŠla 1981-ben. â A Nappali virrasztĂĄs 1976 nyarĂĄn a Gyulai VĂĄrszĂnhĂĄzban aratott sikert, remĂŠlhetĹleg LĂĄszlĂłffy Csaba tĂśbbi mĹąve is meg fog elevenedni a hazai szĂnpadokonâŚ"
â Nappali virrasztĂĄs cĂmĹą drĂĄmĂĄm VĂśrĂśsmarty s Bajza bujdosĂĄsĂĄrĂłl szĂłl a szabadsĂĄgharc 1849-es bukĂĄsa utĂĄn. Dokumentum ĂŠrtĂŠkĹą idĂŠzetek ĂŠs utalĂĄsok mellett â vagy inkĂĄbb ellenĂŠre â allegorikussĂĄ, ĂĄthallĂĄsossĂĄ tette a drĂĄmĂĄt a kĂŠt bujdosĂł ĂrĂł ĂŠs a MĂŠszĂĄros (potenciĂĄlis besĂşgĂł, jĂłllehet a Korunkban megjelent elĹtte egy jĂł rĂŠsze) â Ăgy itthon, mint tĂśbb mĂĄs magyar tĂśrtĂŠnelmi tĂĄrgyĂş mĹą eljĂĄtszĂĄsĂĄra, nem volt esĂŠly. SĂk Ferenc rendezĹnek kĂśszĂśnhetĹen a nyĂĄri gyulai szabadtĂŠri szĂnpadon kerĂźlt sor az ĹsbemutatĂłjĂĄra, majd egymĂĄs utĂĄn tĂśbb magyarorszĂĄgi tĂĄrsulat jĂĄtszotta.
PĂĄpĂĄn aztĂĄn ezzel a darabbal avattĂĄk volt fel az Ăşj szĂnhĂĄz ĂŠpĂźletĂŠt, s habĂĄr a budapesti fĹrendezĹ ĂgĂŠrete dacĂĄra a KĂĄdĂĄr-rendszer idejĂŠn, "barĂĄti figyelmeztetĂŠsre" '56-ra valĂł utalĂĄsokat gyanĂtva benne (holott az erdĂŠlyi magyar kisebbsĂŠg helyzetĂŠrĹl szĂłlt valĂłjĂĄban), eltanĂĄcsoltĂĄk a szĂnrevitelĂŠt, kĂśzvetlen a rendszervĂĄltozĂĄs utĂĄn a Nemzeti SzĂnhĂĄz kamaraszĂnpadĂĄn csaknem kĂŠt tucatszor jĂĄtszottĂĄk sikerrel. Itthon csak egy pĂłdium- elĹadĂĄst ĂŠrt meg 1981-ben, a medgyesi reformĂĄtus parĂłkiĂĄn.
â Bertha Csilla, aki SĂźtĹ- ĂŠs SzĂŠkely JĂĄnos-drĂĄmĂĄt is fordĂtott angol nyelvre, Donald E. Morse-zal lefordĂtotta Az eretnek c. drĂĄmĂĄjĂĄt. MirĹl szĂłl ez a szĂnmĹą ĂŠs milyen volt a mĹą fogadtatĂĄsa?
â Mintegy negyven drĂĄmĂĄt Ărtam eddig, a budapesti Mundus KiadĂł vĂĄllalt harminckettĹt kĂŠt kĂśtetben⌠Abszurd szĂnmĹąveimre, bĂĄr kĂśtetben mĂŠg a hetvenes ĂŠvek elejĂŠn megjelentek, mĂŠg mostohĂĄbb sors vĂĄrt: volt, amelyik el is "kallĂłdott" a cenzĂşraviszonyok miatt. A legrĂŠgebbi, mĂŠg a tĂśrtĂŠnelmi drĂĄmĂĄk elĹtt, az Akit a kereszten felejtettek "comico- tragoedia", mĂŠg 1971-bĹl â magyarorszĂĄgi diĂĄkszĂnjĂĄtszĂłk elĹadtĂĄk volt, igaz. Bertha ZoltĂĄn: ProfĂĄn passiĂł â a modern erdĂŠlyi KrisztusdrĂĄma vĂĄltozatairĂłl szĂłlĂł tanulmĂĄnyĂĄban ezt a groteszk szĂnpadi mĹąvet tragikomikus bohĂłzatnak nevezi, amely tele van "a fekete humort, a karikaturisztikus groteszket markĂrozĂł, cikĂĄzĂł anakronizmusokkal, utalĂĄsos szĂłviccekkel, marĂł irĂłniĂĄjĂş szĂłjĂĄtĂŠkokkal: azĂŠrt is neoavantgĂĄrd jellegĹą, mert a kihĂvĂł ÂťprotesztÂŤ hangĂźtĂŠst kottĂĄzza", s a szarkasztikus szenvedĂŠly kapcsĂĄn Donald. E Morse angol nyelvĹą tanulmĂĄnyĂĄra hivatkozva kiemeli LĂĄszlĂłffy abszurdjainak bizonyos vilĂĄgirodalmi rokonĂthatĂłsĂĄgĂĄt Mrozek, Havel, Genet, Albee, Beckett stb. nĂŠmely mĹąveivelâŚ
Az eretnek, egyĂŠn ĂŠs hatalom, erkĂślcs ĂŠs elnyomĂĄs, eszmĂŠny ĂŠs valĂłsĂĄg ellentĂŠtĂŠt az abszurdlĂĄtomĂĄsig fokozva azt sugallta, csupĂĄn a kortĂĄrs olvasĂłknak (mert sajĂĄt kĂśltsĂŠgemen sikerĂźlt megjelentetni a Bolondok jĂĄtĂŠkai cĂmĹą drĂĄmagyĹąjtemĂŠnyben), hogy a totalitĂĄrius hatalmi rendszerek tragikus tĂśrtĂŠnelmi szituĂĄciĂłiban nemcsak az alattvalĂłk szabadsĂĄg-, autonĂłmia- ĂŠs szubjektumvesztĂŠse, az egyszerĹą ĂŠs a szellemi ember megsemmisĂźlĂŠse a nyilvĂĄnvalĂł ĂŠs tragikus, hanem magĂĄnak az ĂśntĂśmjĂŠnezĹ, imĂĄdatot kĂśvetelĹ hatalomnak a groteszk felĹrlĹdĂŠse is.
A jĂŠg 1990 utĂĄn tĂśrt meg, miutĂĄn FloridĂĄban, egy nemzetkĂśzi talĂĄlkozĂłn bemutattĂĄk angolul Az eretnek vagy csĂłrĂŠcsigavĂŠsz cĂmĹą drĂĄmĂĄmat, amely a KĂĄdĂĄr-rezsim idejĂŠn odaĂĄt is elutasĂtĂĄsra talĂĄlt. De â az angliai, ĂrorszĂĄgi s a 2006-os New York-i elĹadĂĄsok utĂĄn ĂŠs dacĂĄra â itthon nem kerĂźlt szĂnre mĂŠg. Holott a szellem korlĂĄtozĂĄsĂĄnak, a terror rejtettebb formĂĄinak akĂĄr, a tĂśrtĂŠnelmi visszajĂĄtszĂĄsa aligha megy ĂşjdonsĂĄgszĂĄmba â Kelet-EurĂłpĂĄban kĂźlĂśnĂśskĂŠpp â, s nem csupĂĄn bohĂłzat formĂĄjĂĄban, de olykor bumerĂĄngkĂŠnt hat tartĂłs gyĂłgyulĂĄst remĂŠlĹ tudatunkra.
â Nagy PĂĄl Ărta 1986-ban LĂĄszlĂłffy CsabĂĄrĂłl: "A minap mĂŠg, jĂł ĂŠvtizede, Balassi BĂĄlinttĂłl, Bethlen MiklĂłstĂłl, MikestĹl, ApĂĄczaitĂłl hozott cĂmĂźnkre verses Ăźzenetet (âŚ), most pedig, legutĂłbb a sztregovai udvarhĂĄz gazdĂĄjĂĄt, MadĂĄch ImrĂŠt, Az ember tragĂŠdiĂĄja kĂśltĹjĂŠt kereste fel, de csak ĂĄtutazĂłban, mert mĂĄr vĂĄrta Ĺt itthon a 20. sz. mĂĄsodik felĂŠben egy zilĂĄlt kĂźlsejĹą fĂŠrfiĂş, aki novellafĂźzĂŠrnek ĂĄlcĂĄzott vallomĂĄsai tovĂĄbbĂtĂĄsĂĄt kĂŠrte tĹle sĂźrgĹsenâŚ" KirĹl van szĂł, ĂŠs mennyire sikerĂźlt a "tovĂĄbbĂtĂĄs"?
â ElĹszĂśr is, Nagy PĂĄl magyartanĂĄrom volt a kolozsvĂĄri ApĂĄczai, akkoriban mĂŠg 2-es szĂĄmĂş fiĂşlĂceumban.
UDVARHĂZ SZTREGOVĂN c. kĂśtetemrĹl Ărt a megjelenĂŠs utĂĄn. A MadĂĄch-regĂŠny mellett egy elbeszĂŠlĂŠsfĂźzĂŠr: az emlĂŠkezĂŠsbĹl fakadĂł szaggatott idĹkezelĂŠses technikĂĄval megalkotott tĂśrtĂŠnet. A mĂŠltatĂĄsok szerint az ĂrĂł a spionoktĂłl kĂśrĂźlvett, magĂĄnyos, beteg, csalĂłdott MadĂĄchnak nemcsak gondolatait, de egĂŠsz ĂŠletterhĂŠt is mintegy magĂĄra veszi, szuverĂŠn mĂłdon bĂĄnik azzal, mintha sajĂĄt naplĂłjĂĄt ĂrnĂĄ, sajĂĄt rettegĂŠseit vetnĂŠ papĂrra, s egyszerre kĂśzelĂti ĂŠs tĂĄvolĂtja az olvasĂłt ehhez a vilĂĄghoz ĂŠs ettĹl a vilĂĄgtĂłl, melyben mĂĄr-mĂĄr mellĂŠkes kĂśrĂźlmĂŠny, hogy egy MadĂĄch nevĹą ĂrĂł ĂŠlhette meg egy sztregovai udvarhĂĄzban.
â SzintĂŠn Nagy PĂĄltĂłl tudjuk, hogy milyen sokakkal talĂĄlkozott â86-ig: Ovidiusszal, Mirabeau-val, Johann Sebastian Bachhal, Herzennel, Kossuth Lajossal, Mazzinival. AzĂłta eltelt mĂŠg kĂśzel 30 ĂŠv. Kiket "keresett" fel mĂŠg tĂŠrben ĂŠs idĹben?
â CsupĂĄn egyetlen kĂśtetem â a Bestseller- avagy a bestia nem alszik â szerkesztĂŠsi koncepciĂłjĂĄnak jegyĂŠben kerĂźlt egymĂĄs mellĂŠ Cervantes, ZĂĄch KlĂĄra ĂŠs ⌠MĂĄrai SĂĄndor sĹt Hemingway ĂŠs ĂrkĂŠny, archaizĂĄlĂł szĂśvegfikciĂłk ĂŠs szerepjĂĄtĂŠkok, vagy pĂŠldĂĄul a bibliai TĂĄmĂĄr, Egon Schiele, Thomas Mann, Tintoretto, Vajda JĂĄnos, Cervantes, a bizarrĂĄ ĂŠs morbiddĂĄ alakulĂł perverz ZĂĄch KlĂĄra tĂśrtĂŠnelmi parafrĂĄzis, Renan, ĂŠs kedvenc szellemtĂĄrsam: Romain Rolland, II. Szilveszter pĂĄpa, Bonaparte NapĂłleon, Bolyai JĂĄnos, Siegmund Freud, EugĂŠnie csĂĄszĂĄrnĂŠ, Klaus Mann, Chamberlain â hadd ne folytassam. Ezt egy ifjĂş kĂśltĹtĂĄrs, Korpa TamĂĄs ĂśsszegezĂŠsĂŠbĹl idĂŠztem, aki PĂĄrhuzamos ĂŠletrajzok â egy metapillanat kulisszĂĄi cĂmĹą tanulmĂĄnyĂĄban az emlĂŠkezet hatĂĄstĂśrtĂŠnetĂŠrĹl ĂŠrtekezve prĂłzaĂrĂłi mĂłdszeremrĹl azt ĂĄllĂtja, hogy nem az ars memoriae ĂĄltal jellemzĹen kanonizĂĄlt szituĂĄciĂłkat ĂŠs tereket tematizĂĄlom ĂŠs foglalom fikciĂłba, hanem szubjektĂv emlĂŠkezet-apokrifeket hozok lĂŠtre, radikĂĄlisan szakĂtva a konvencionĂĄlis nemzedĂŠki kĂśzĂŠrzetrĂśgzĂtĂŠs sematikĂĄjĂĄval. Egyfajta idĹsĂk(el)tolĂłdĂĄssal bizonyos egyidejĹąsĂŠg megteremtĂŠsĂŠre tĂśrekedtem. A kĂźlĂśnbĂśzĹ korok szemĂŠlyisĂŠgei Ăgy vĂĄltak kortĂĄrsaimmĂĄ â anĂŠlkĂźl, hogy aktualizĂĄltam volna valamit is a korbĂłl, amelyben ĂŠltekâŚ
Valahogy Ăgy kezdĹdĂśtt az ĂŠn "reinkarnĂĄciĂłs" galoppom az idĹben.
â NĂŠmelykor nehĂŠz meghĂşzni a hatĂĄrvonalat a mĹąfajok kĂśzĂśtt. Egy mĂĄsik elbeszĂŠlĂŠskĂśtetĂŠnek, a 2003-ban megjelent Valami mĂĄsnak a hĂĄtlapjĂĄn JĂłzsa IstvĂĄn ajĂĄnlĂĄsĂĄban olvashatĂł: a kĂśtet prĂłzafutamai "elsĹsorban nem az alkotĂĄsrĂłl szĂłlnak, hanem nĂŠhĂĄny nagy szemĂŠlyisĂŠg (XenophĂłn, Dosztojevszkij, a vandĂĄlok uralmĂĄval szembesĂtett bizĂĄnci ProkĂłpiosz, Casanova, Ady) ĂŠrzelmi szenvedĂŠlyĂŠrĹl, lelki poklĂĄrĂłl⌠A sajĂĄtosan LĂĄszlĂłffy CsabĂĄ-s, halĂĄlt s halhatatlansĂĄgot kĂsĂŠrtĹ reflexiĂł nyilvĂĄn itt is tetten ĂŠrhetĹ."⌠ValĂłjĂĄban itt is a â mostani mĂĄjusi Korunk-szintĂŠzistanulmĂĄnyban olvashatĂł â "reinkarnĂĄciĂłs" szerepjĂĄtĂŠkĂĄra tĂśrtĂŠnik utalĂĄs?
â KĂsĂŠrletezĹ fajtĂĄnak ĂŠrzem magam; mĹąvĂŠszi ĂştkeresĂŠseim kĂśnnyen indultak, formai kĂsĂŠrletezĂŠssel. Sok kĂsĂŠrletezĂŠs utĂĄn a mĹąfaji hatĂĄrokat kezdtem lerombolni. Ezek a lebontĂĄsok elĹszĂśr csak szakmai kockĂĄzattal jĂĄrtak. AztĂĄn rĂĄjĂśttem, hogy az idĹben⌠bennem is minden megismĂŠtlĹdik, persze nem ugyanĂşgy, egy mĂĄs szinten. Ăgy eljutottam az egyidejĹąsĂŠg hatĂĄrĂĄig: valamilyen formĂĄban egyazon idĹben ĂŠltem ĂĄt a megtĂśrtĂŠnt dolgokat. Ăgy ĂŠrzem, ez mĂĄr nem egyszerĹą formai jĂĄtĂŠk⌠A mĹąvĂŠszetek kalandja az idĹ csapdĂĄjĂĄbĂłl ered. KilĂŠpni ĂśnmagunkbĂłl, ahĂĄnyszor csak lehet, az alkotĂł ember kihĂvĂĄsa ez a korlĂĄtozĂł mindenkori tĂĄrsadalmi lĂŠttel szemben. Nagy az Ăşt a megkĂśzelĂtĂŠstĹl a megjelenĂtĂŠsig a kĂźlĂśnbĂśzĹ, olykor egymĂĄst keresztezĹ idĹsĂkokban. Ăt kell lĂŠpnem tudatommal mĂĄshova, mĂĄsvalakibeâŚ
â Egyik legĂşjabb versĂŠben Ărja, hogy nyugodtnak kell maradni mindhalĂĄlig, nem kell bepĂĄ-nikolni⌠FĂŠl a halĂĄltĂłl?
â Az ĂŠvtizedek sorĂĄn szĂĄmtalan verset, esszĂŠt, szĂśveget Ărtam â tĂśbb mint jĂĄtĂŠkos kihĂvĂĄst: Ĺszinte szembenĂŠzĂŠst a halĂĄllal, az elmĂşlĂĄssal. De ugyancsak ehhez foghatĂł a FreudrĂłl szĂłlĂł dramolettem, A roskatag bĂĄlvĂĄny, vagy a Jelenetek egy aggastyĂĄn estvĂŠli ĂłrĂĄi cĂmĹą hĂĄromfelvonĂĄsos drĂĄmĂĄm GoethĂŠrĹl. Ez mĂĄr "a reinkarnĂĄciĂł" szĂśvegtenger hullĂĄmzĂĄsa; persze kĂŠrdĂŠs, hogyan ĂŠl a szerzĹ az irodalomtĂśrtĂŠnetbe besorolni hivatott kortĂĄrs kritikusok tudatĂĄban⌠A nyugodtsĂĄg vagy a pĂĄnik emlĂtĂŠskor sohasem csak a magam ĂŠletĂŠre, ĂśrĂśksĂŠgĂŠre, reszkijĂŠre gondolok. S viszonyomat a halĂĄllal is nagyon emberinek ĂŠrzem.
SzĂŠkely Ferenc. NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2014. jĂşnius 29.
IgĂŠnyekre odafigyelĹ CsĹąrszĂnhĂĄz
A hĂŠtvĂŠgĂŠn kerĂźlt megrendezĂŠsre a mikhĂĄzi CsĹąrszĂnhĂĄzi EgyesĂźlet idei ĂŠvadjĂĄnak legjelentĹsebb mozzanata, a CsĹąrszĂnhĂĄzi Napok. A szervezĹk idĂŠn kevesebb, de tartalmasabb esemĂŠnyt tartalmazĂł programcsomaggal jelentkeztek.
PĂŠnteken dĂŠlutĂĄn a marosvĂĄsĂĄrhelyi Marx JĂłzsef FotĂłklub tagjainak munkĂĄibĂłl nyĂlt fĂŠnykĂŠpkiĂĄllĂtĂĄs az iskolĂĄban. Both Gyula elnĂśk elmondta: NyĂĄrĂĄdremete kĂśzsĂŠget ĂĄbrĂĄzolĂł, fĹleg tavalyi ĂŠs 2012-es fotĂłkat akasztottak a falakra, de vannak olyanok is, amelyeket a tĂĄrlat napjĂĄnak reggelĂŠn kĂŠszĂtettek a mĹąvĂŠszek. Ezek a kĂŠpek nemcsak a tĂĄj, hanem az emberek rĂŠvĂŠn prĂłbĂĄljĂĄk bemutatni a NyĂĄrĂĄdmentĂŠt. Vajda GyĂśrgy fotĂłs szerint is az volt a cĂŠl, hogy a figyelmet rĂĄirĂĄnyĂtsĂĄk a Bekecs kĂśrnyĂŠki ĂŠrtĂŠkekre. A csĹąrszĂnhĂĄzi rendezvĂŠnysorozat immĂĄr kamaszkorba lĂŠpett, tizenkĂŠt ĂŠves, amit minden kĂśrĂźlmĂŠny kĂśzĂśtt vĂĄllalni ĂŠs folytatni kell, mert ez a vidĂŠk megĂŠrdemli, hogy a figyelem kĂśzĂŠppontjĂĄba kerĂźljĂśn.
HithĹąsĂŠg vagy boldogsĂĄg?
A SzĂŠllyes SĂĄndor CsĹąrszĂnhĂĄz idei elsĹ szĂnhĂĄzi elĹadĂĄsa TamĂĄsi Ăron VitĂŠz lĂŠlek cĂmĹą darabja volt pĂŠntek este, a hit ĂŠs hĹąsĂŠg drĂĄmĂĄjĂĄnak nevezett ĂĄlomvilĂĄgi kĂŠp. A telt hĂĄzas elĹadĂĄson fĹleg marosvĂĄsĂĄrhelyi, szovĂĄtai ĂŠs nyĂĄrĂĄdszeredai nĂŠzĹk voltak. EgyikĂźk, a szovĂĄtai Bocskai Vince szobĂĄszmĹąvĂŠsz lapunknak elmondta: rĂŠgen lĂĄtta ezt a darabot, egĂŠsz mĂĄs feldolgozĂĄsban, szerinte kitĹąnĹen alakĂtottak a hĂŠtvĂŠgĂŠn a szĂnĂŠszek.
Ugyancsak pĂŠnteken SzĂŠkely JĂĄnos DĂłzsa cĂmĹą monodrĂĄmĂĄjĂĄt adta elĹ SebestyĂŠn Aba, szombaton a Mentor KiadĂł mutatta be a SzĂŠkelyfĂśld cĂmĹą lap munkatĂĄrsainak jelenlĂŠtĂŠben SzĂŠkely SzabĂł ZoltĂĄn legĂşjabb, VĂŠgtelen farsang cĂmĹą kĂśtetĂŠt. A soproni PetĹfi SzĂnhĂĄz Katona Imre A zuhanĂĄs mĂĄsodik pillanata cĂmĹą darabjĂĄval jelentkezett, mĂg este a CsĂki JĂĄtĂŠkszĂn a NapsugĂĄr fiĂşkat mutatta be. VasĂĄrnap dĂŠlelĹtt a marosvĂĄsĂĄrhelyi Artecotur szĂnjĂĄtszĂł tĂĄrsulat Alice TĂźkĂśrorszĂĄgban cĂmĹą mesejĂĄtĂŠkĂĄt adta elĹ, amelynek cĂŠlkĂśzĂśnsĂŠge termĂŠszetesen a gyerekek voltak.
CsoportosĂtottĂĄk a programokat
A tizenkettedik csĹąrszĂnhĂĄzi ĂŠvadban igyekeztek visszafogni magukat, mert az elmĂşlt kĂŠt ĂŠvben âtĂşlszerveztekâ, ezĂŠrt idĂŠn megprĂłbĂĄltĂĄk csoportosĂtani a programokat a kĂśzĂśnsĂŠg szĂĄmĂĄra â mondta ĂŠrdeklĹdĂŠsĂźnkre a szervezĹk nevĂŠben SzĂŠlyes Ferenc, a CsĹąrszĂnhĂĄzi EgyesĂźlet elnĂśke. A CsĹąrszĂnhĂĄzi Napok utĂĄn jĂşlius vĂŠgĂŠn A vihar cĂmĹą Shakespeare-darab kerĂźl bemutatĂĄsra, ĂŠs a napokban meglepetĂŠskĂŠnt a nyĂĄri programba bekapcsolĂłdott a SzentegyhĂĄzi GyermekfilharmĂłnia, ĂŠs eljĂśn MarosvĂĄsĂĄrhelyrĹl a BĂĄnyavaksĂĄg is. Augusztus kĂśzepĂŠn ismĂŠt megrendezik a RĂłmai Napot, amely idĂŠn kĂśzĂŠpkori rĂŠsszel gazdagodik, a kolostor udvarĂĄn ĂĄllĂtjĂĄk fel a kĂśzĂŠpkori, reneszĂĄnsz sarkot. Szeptemberben pedig gasztronĂłmiai ĂŠs gazdanappal zĂĄrjĂĄk az ĂŠvadot. Ăgy minden korosztĂĄly ĂzlĂŠsĂŠt kielĂŠgĂtik: kortĂĄrs drĂĄma, hagyomĂĄnyos ĂŠs modern szĂnjĂĄtszĂĄs, nĂŠpi kultĂşra, kĂŠpkiĂĄllĂtĂĄs egyarĂĄnt szerepel a kĂnĂĄlatban.
Gligor RĂłbert LĂĄszlĂł. SzĂŠkelyhon.ro2014. jĂşlius 2.
CsĹąrszĂnhĂĄzi Napok
TelthĂĄzas elĹadĂĄsok
Tizenkettedik alkalommal szerveztĂŠk meg MikhĂĄzĂĄn a CsĹąrszĂnhĂĄzi Napokat, amely az eddigi legsikeresebbnek szĂĄmĂt, ugyanis vĂŠgig telthĂĄzasak voltak az elĹadĂĄsok.
Amint korĂĄbban sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn is jelezte SzĂŠlyes Ferenc szĂnmĹąvĂŠsz, a CsĹąrszĂnhĂĄzi EgyesĂźlet elnĂśke, az idĂŠn is egĂŠsz idĂŠnyt betĂśltĹ ĂŠvadot szerveztek, igaz szerĂŠnyebbet, mint az elĹzĹ esztendĹben, ugyanis az ĂŠrdeklĹdĂŠsbĹl ĂtĂŠlve Ăşgy tĹąnt, hogy a programot tĂşlzsĂşfoltĂĄk az esemĂŠnyekkel. Ăgy az idĂŠn a hangsĂşlyt inkĂĄbb a CsĹąrszĂnhĂĄzi Napokra fektettĂŠk, ezĂŠrt is igyekeztek olyan programmal elĹĂĄllni, ami minden korosztĂĄlynak ĂŠs elvĂĄrĂĄsnak megfelel. PĂŠnteken dĂŠlutĂĄn a CsĹąrszĂnhĂĄz udvarĂĄn levĹ iskola nagytermĂŠben a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Marx JĂłzsef fotĂłklub tagjainak (PlĂĄjĂĄs IstvĂĄn, FĂźlĂśp JenĹ, Both Gyula, Tordai Ede, BĂĄlint Zsigmond, Vajda GyĂśrgy, Szegedi Ferenc, TĂśrĂśk GĂĄspĂĄr, Kerekes PĂŠter PĂĄl, KertĂŠsz Katalin) alkotĂĄsaibĂłl nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs.
A tanteremben a 12. CsĹąrszĂnhĂĄzi Napokat SzĂŠlyes Ferenc nyitotta meg, aki elmondta, ĂśrĂśmmel tapasztalja, hogy vannak visszatĂŠrĹ vendĂŠgei a rendezvĂŠnynek, ezek egyike a MarosvĂĄsĂĄrhelyi Marx JĂłzsef fotĂłklub, de szĂntĂĄrsulatok is szĂvesen jĂśnnek el, ĂŠs ami a legfontosabb, hogy a nĂŠzĹk ĂŠs az ĂŠrdeklĹdĹk is megszoktĂĄk, hogy ebben az idĹszakban ki kell vonulni MikhĂĄzĂĄra, mert ĂŠrdemes.
Vajda GyĂśrgy, a tĂĄrsszervezĹ Artecotur EgyesĂźlet elnĂśkekĂŠnt ĂŠs a fotĂłklub tagjakĂŠnt szĂłlalt fel ĂŠs elmondta, a kiĂĄllĂtĂĄs tĂŠmĂĄja NyĂĄrĂĄdremete kĂśzsĂŠg volt, nem elĹszĂśr jĂśttek ki ĂŠs kĂŠszĂtettek felvĂŠteleket a fotĂłklub tagjai, de a szervezĹk ĂŠrdekesnek talĂĄltĂĄk azt is lĂĄttatni az ĂŠrdeklĹdĹkkel, hogy idĹben milyen vĂĄltozĂĄsok vannak, milyen ĂŠrtĂŠkekre figyelnek ĂŠs kapjĂĄk lencsevĂŠgre ĂŠrtĹ szemekkel a fotĂłsok, hiszen a kĂśzsĂŠgnek, s ezen belĂźl MikhĂĄzĂĄnak is tĂśbb olyan lĂĄtvĂĄnyossĂĄga van, amit idegenforgalmi szempontbĂłl ki lehetne hasznĂĄlni. A CsĹąrszĂnhĂĄz-ĂŠvadot ĂśsszeĂĄllĂtĂłk szĂĄndĂŠka is az volt, hogy ennek a nyĂĄrĂĄdmenti telepĂźlĂŠsnek hĂre menjen, ĂŠs egyre tĂśbben felkeressĂŠk.
PĂŠnteken kĂŠt igen ĂŠrdekes ĂŠs a kĂśrnyezetbe pompĂĄsan illĹ elĹadĂĄst lĂĄthattak az ĂŠrdeklĹdĹk. A mĹąvelĹdĂŠsi otthonban SebestyĂŠn Aba szĂnmĹąvĂŠsz, a Yorick- stĂşdiĂł vezetĹje, a monodrĂĄma-sorozat folytatĂĄsakĂŠnt SzĂŠkely JĂĄnos DĂłzsa cĂmĹą ĂrĂĄsĂĄbĂłl ĂśsszeĂĄllĂtott egyĂŠni produkciĂłjĂĄt mutatta be TĂśrĂśk Viola rendezĂŠsĂŠben. A szĂnpadi mĹą DĂłzsa GyĂśrgy kĂŠpzeletbeli vĂvĂłdĂĄsa, amely nemcsak a tĂśrtĂŠnelmi tĂŠnyekre reflektĂĄl, hanem gyakori ĂĄthallĂĄssal, a mai szemszĂśgbĹl is a hatalom, egyhĂĄz, kis emberek, tĂśmeg viszonyulĂĄsĂĄt is taglalja. A CsĹąrszĂnhĂĄz szĂnpadĂĄn pedig a MarosvĂĄsĂĄrhelyen bemutatott ĂŠs tĂśbbszĂśr jĂĄtszott: TamĂĄsi Ăron VitĂŠz lĂŠlek cĂmĹą szĂndarabja volt, amelyet szintĂŠn TĂśrĂśk Viola rendezett, a tĹle mĂĄr megszokott stĂlusban, a nĂŠptĂĄnc, a folklĂłr elemeinek szerves beĂŠpĂtĂŠsĂŠvel a prĂłzai szĂnhĂĄz eszkĂśztĂĄrĂĄba. Mind a tĂŠma, mind az elĹadĂĄsmĂłd igen jĂłl illett a CsĹąrszĂnhĂĄzhoz, ahol az ilyen jellegĹą produkciĂłk mindig hĂĄlĂĄs befogadĂłkra talĂĄltak. Az estĂŠt a Bekecs nĂŠptĂĄncegyĂźttes ĂĄltal szervezett tĂĄnchĂĄz zĂĄrta.
Szombat dĂŠlben az irodalomĂŠ, a kĂśnyvekĂŠ volt az elsĹ szĂł. A ReneszĂĄnsz PanziĂł teraszĂĄn kĂśnyvbemutatĂł volt. Szucher Ervin, a Junventus kiadĂł vezetĹje SzĂŠkely SzabĂł ZoltĂĄn vĂĄlogatott ĂrĂĄsaibĂłl ĂśsszeĂĄllĂtott VĂŠgtelen Farsang cĂmĹą kĂśtetĂŠt, illetve a szerzĹt mutatta be, aki CsĂki Hajnal szĂnmĹąvĂŠsszel egyĂźtt a kĂśtetbĹl olvasott fel. A rĂśvid, humoros, helyenkĂŠnt szarkasztikus ĂrĂĄsok ĂśnĂŠletrajzi epizĂłdok, ĂŠs hĂven tĂźkrĂśzik az 1989 elĹtti, majd a kommunista rendszervĂĄltĂĄst kĂśvetĹ hangulatot, ĂĄllapotokat. KĂĄli KirĂĄly IstvĂĄn, a Mentor kiadĂł vezetĹje az idĂŠn is szĂĄmtalan jĂł kĂśtetet hozott el, ezek kĂśzĂźl a marosvĂĄsĂĄrhelyiek ĂĄltal igen jĂłl ismert kĂŠt szerzĹ legĂşjabb munkĂĄirĂłl beszĂŠlt. ElĹszĂśr Kincses ElemĂŠr Soha ĂŠs MindĂśrĂśkkĂŠ cĂmĹą regĂŠnyĂŠrĹl beszĂŠlgetett a szerzĹvel, majd SebestyĂŠn Spielmann MihĂĄly Midway szigetek cĂmmel megjelent regĂŠnyĂŠrĹl, a TĂśrtĂŠneti tĂĄr Ăşjabb kĂśtetĂŠrĹl, valamint a tĂśrtĂŠnelmi dokumentumregĂŠnyeirĹl beszĂŠlt az ĂŠrdeklĹdĹknek, amihez termĂŠszetesen a szerzĹ is hozzĂĄszĂłlt. Lokodi Imre az idĂŠn is meghĂvta LĂśvĂŠtei LĂĄzĂĄr LĂĄszlĂłt, a SzĂŠkelyfĂśld cĂmĹą lap ĂŠs kiadĂł szerkesztĹjĂŠt, aki a kiadvĂĄny mellett a rĂŠgiĂłt ĂŠrintĹ mĹąvelĹdĂŠsi kĂŠrdĂŠsekre is kitĂŠrt a beszĂŠlgetĂŠsben.
Az est elsĹ elĹadĂĄsa, a szintĂŠn visszatĂŠrĹ vendĂŠg, a soproni PetĹfi SzĂnhĂĄz szĂnmĹąvĂŠszei ĂĄltal a mĹąvelĹdĂŠsi otthonban elĹadott Katona Imre A zuhanĂĄs mĂĄsodik pillanata cĂmĹą kortĂĄrs szĂndarabja volt. A szerzĹ sajĂĄt darabjĂĄt rendezte. Az elĹadĂĄs az abszurd szĂnhĂĄz eszkĂśzeivel ĂŠrdekes tĂźkrĂśt ĂĄllĂtott a mai tĂĄrsadalomnak, amelynek akarva-akaratlanul a nĂŠzĹk is rĂŠszei. Ide tartozik az is, hogy a PetĹfi SzĂnhĂĄz ĂŠs a CsĹąrszĂnhĂĄzi EgyesĂźlet egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi szerzĹdĂŠst Ărt alĂĄ, s ezĂĄltal tĂśbb kĂśzĂśs kulturĂĄlis projektet is valĂłsĂtanak meg a jĂśvĹben. A szerzĹdĂŠst Pataki AndrĂĄs rendezĹ, szĂnhĂĄzigazgatĂł, illetve SzĂŠlyes Ferenc, az egyesĂźlet elnĂśke lĂĄtta el kĂŠzjegyĂŠvel.
Ugyancsak SzĂŠlyes Ferenc volt az esti elĹadĂĄs egyik fĹszereplĹje, barĂĄtjĂĄval, szĂnĂŠsztĂĄrsĂĄval, FĂźlĂśp ZoltĂĄnnal egyĂźtt, akik a CsĂki JĂĄtĂŠkszĂn ĂĄltal szĂnpadra ĂĄllĂtott, Neil Simon NapsugĂĄr fiĂşk cĂmĹą elĹadĂĄsban â KosztĂĄndi Zsolt, SzabĂł EnikĹ ĂŠs Kiss ErnĹ mellett â lĂŠptek fel. A Willie Clark ĂŠs Alfred Lewis alkotta, sok-sok ĂŠvig hĂres komikus pĂĄrost alakĂtĂł, SzĂŠlyesâFĂźlĂśp duĂłra annyian voltak kĂvĂĄncsiak, hogy mĂŠg ĂĄllĂłhely se maradt a CsĹąrszĂnhĂĄz nĂŠzĹterĂŠn. A vastaps is sokĂĄig tartott a fĂźggĂśny legĂśrdĂźlĂŠse utĂĄn.
Az elĹzĹ ĂŠvekben vasĂĄrnap kicsiknek szĂĄnt elĹadĂĄst tĹąztek mĹąsorra a szervezĹk. EzĂşttal, ettĹl egy kicsit eltĂŠrĹen, olyan darab kerĂźlt szĂnre, amely kisebbeknek is szĂłlt, de kĂŠpletesen Ăźzent a felnĹtteknek is. Az Artecotur EgyesĂźlet ĂĄltal tĂĄmogatott Artsy M diĂĄkszĂntĂĄrsulat tagjai a nemrĂŠg bemutatott Alice TĂźkĂśrorszĂĄgban cĂmĹą darabjĂĄval lĂŠptek kĂśzĂśnsĂŠg elĂŠ. LelkesedĂŠsĂźk, szĂnĂŠszi teljesĂtmĂŠnyĂźk is vastapsot aratott.
Az idĂŠn a CsĹąrszĂnhĂĄzi Napokon szerveztĂŠk meg a II. SzĂŠllyes SĂĄndor nĂŠpdalvetĂŠlkedĹ dĂśntĹjĂŠt, amelyet a tavaly ugyancsak a napok szervezĹi a Maros MĹąvĂŠszegyĂźttessel egyĂźtt kezdemĂŠnyeztek, nemcsak a szĂnhĂĄz nĂŠvadĂłja emlĂŠkĂŠnek tiszteletĂŠre, hanem azĂŠrt is, hogy fĂłrumot teremtsenek azoknak a fiataloknak (ĂŠs nem csak), akik nĂŠpdalt szeretnek ĂŠnekelni ĂŠs talĂĄn ezen az ĂŠletpĂĄlyĂĄn indulnĂĄnak el. Mint ismeretes, a megye kilenc kistĂŠrsĂŠgĂŠbĹl (a szervezĹk felosztĂĄsa szerint), kĂŠt korcsoportban â 15 ĂŠv alattiak ĂŠs felettiek â jelentkezhettek helyi elĹvĂĄlogatĂłkra a versenyzĹk, majd a tovĂĄbbjutĂłk lĂŠptek fel a vasĂĄrnap esti dĂśntĹn. A tavalyi versenyhez viszonyĂtva az idĂŠn kevesebb nagykorĂş volt. A zsĹąribe dr. CsĂki Csaba zeneszerzĹ (elnĂśk), KĂĄsler Magda ĂŠnekes, KacsĂł IldikĂł rĂĄdiĂłszerkesztĹ, TĂśrĂśk Viola muzikolĂłgus-rendezĹ, KilyĂŠn Ilka szĂnmĹąvĂŠsz, az EMKE Maros megyei szervezetĂŠnek elnĂśke vett rĂŠszt. A vetĂŠlkedĹ szerintĂźk is elĂŠrte cĂŠljĂĄt, hogy olyan tehetsĂŠgeket fedezzen fel, indĂtson Ăştra, akik a nĂŠpi hagyomĂĄnyainkat, zenei ĂśrĂśksĂŠgĂźnket mĂŠltĂłan ĂĄpoljĂĄk majd mondta tĂśbbek kĂśzĂśtt BarabĂĄs Attila, a Maros MĹąvĂŠszegyĂźttes igazgatĂłja.
A Communitas AlapĂtvĂĄny ĂĄltal tĂĄmogatott idei versenyre tizenegyen neveztek be az elsĹ korcsoportban, mĂg heten a mĂĄsodikba. A kĂśzel hĂĄromĂłrĂĄs, izgalmas vetĂŠlkedĹ utĂĄn a kĂśvetkezĹ rangsor alakult ki: kicsiknĂŠl I. GĂĄlfalvi Evelyn Rebeka, II. BerekmĂŠri RĂŠka BeĂĄta, III. LĂŠnĂĄrd Imelda Laura, a felnĹtteknĂŠl pedig I. AszalĂłs Erika, II. PĂĄl Imola Gabriella, III. BarĂłthy DebĂłrah. A felnĹtt kategĂłria nyertese tĂśbbek kĂśzĂśtt a Danubius Health and Spa Resort cĂŠg jĂłvoltĂĄbĂłl egy wellness hĂŠtvĂŠgĂŠt tĂślthet el a szovĂĄtai Danubius SzĂĄllodĂĄban. Az elsĹ helyezettek fellĂŠpnek a Maros MĹąvĂŠszegyĂźttes nĂŠpdalmĹąsoraiban ĂŠs a MarosvĂĄsĂĄrhelyi RĂĄdiĂłban is kĂŠszĂthetnek felvĂŠtelt, ezenkĂvĂźl az Anico Trade, a Siltexim kft., a Mentor kiadĂł, valamint a NĂŠpĂşjsĂĄg is megajĂĄndĂŠkozta a nyerteseket.
Az elĹadĂĄsban â a vetĂŠlkedĹ koncepciĂłjĂĄnak megfelelĹen â fellĂŠpett a Maros MĹąvĂŠszegyĂźttes utĂĄnpĂłtlĂĄscsapata, a NapsugĂĄr egyĂźttes, akiket a Maros MĹąvĂŠszegyĂźttes zenekara kĂsĂŠrt ĂŠs a tavalyi felnĹtt kategĂłria nyertese is, Samu Etel Imola, aki tĂśbb, igen szĂŠp nĂŠpdalt ĂŠnekelt, olyan hangon, amely bizonyĂtotta: van ĂŠs lesz ĂŠrtelme annak, hogy a SzĂŠllyes SĂĄndor nĂŠpdalvetĂŠlkedĹt tovĂĄbbra is megszervezzĂŠk.
A CsĹąrszĂnhĂĄz nyĂĄri programjĂĄban szerepel mĂŠg a BĂĄnyavaksĂĄg, MikhĂĄza vendĂŠge lesz egy elĹadĂĄssal a szentegyhĂĄzi GyermekfilharmĂłnia, augusztusban pedig kĂśzĂŠpkori ĂŠs rĂłmai fesztivĂĄlt is szerveznek, ezekrĹl rĂŠszletesen tĂĄjĂŠkoztatnak majd a szervezĹk.
(erdĂŠlyi), NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2014. jĂşlius 4.
GĂĄspĂĄrik Attila is hozzĂĄszĂłlt az erdĂŠlyi besĂşgĂłvitĂĄhoz
A MarosvĂĄsĂĄrhelyi Nemzeti SzĂnhĂĄz igazgatĂłja is hozzĂĄszĂłlt az erdĂŠlyi magyar besĂşgĂłvitĂĄhoz. GĂĄspĂĄrik Attila ĂrĂĄsĂĄt az alĂĄbbiakban kĂśzĂśljĂźk.
DemĂŠny kapcsĂĄn
âJĂł szĂş, rossz szĂş, ĂŠletĂźnk nem hosszĂş,
MĂŠgis minden bĂĄntalomĂŠrt elmarad a bosszĂş.â
KirĂĄly LĂĄszlĂł
DicsĂŠretes, hogy a kolozsvĂĄri szĂnhĂĄz a jĂł elĹadĂĄsai mellett kĂśzĂŠleti vitĂĄkat, hĂĄttĂŠrbeszĂŠlgetĂŠseket is kezdemĂŠnyez. Remek Ăśtlet volt pĂĄr hete a Tompa GĂĄbor rendezte Leonida Gem Session elĹadĂĄs vĂŠgi beszĂŠlgetĂŠs a tĂśbb mint kĂŠt ĂŠvtizede letĹąnt diktatĂşra lehallgatĂĄsairĂłl, besĂşgĂĄsi technikĂĄirĂłl.
Az esemĂŠnyrĹl nem tudok beszĂĄmolni, mert nem voltam jelen. Tudom, hogy sokan felkaptĂĄk a fejĂźket, hogy mit akar ezzel a tĂŠmĂĄval, plĂĄne ilyen mĂłdon egy szĂnhĂĄz. A vĂĄlasz egyszerĹą: ha a tudomĂĄny, a politika, a mĂŠdia nem kezdemĂŠnyez, nagyon helyes, hogy a teĂĄtrum viszi nyilvĂĄnossĂĄg elĂŠ azt, amirĹl nap mint nap szĂłt ejtĂźnk magĂĄnbeszĂŠlgetĂŠseken, kocsmaasztaloknĂĄl, internetes fĂłrumokon. A tĂŠma fontossĂĄgĂĄt jelzi, hogy DemĂŠny PĂŠter kivĂĄlĂł esszĂŠjĂŠre KĂĄntor Lajos, majd JancsĂł MiklĂłs is ĂrĂĄsban reagĂĄlt. Magam is jeleztem a maszol.ro-n nemrĂŠg, hogy a tĂŠmĂĄval foglalkozni kellene, mert az idĹ ebben az esetben nem fogja begyĂłgyĂtani a rĂŠgi sebeket. A tanĂşk kihalĂĄsĂĄval, lehet, hogy hamis kĂśvetkeztetĂŠsekre fog jutni az utĂłkor.
DemĂŠny esszĂŠjĂŠvel, nem lehet, nem szabad vitatkozni. A vĂŠlemĂŠny szabad. FĂŠlek, hogy az unokĂĄk mĂŠg durvĂĄbban fognak minĹsĂteni, ha nem segĂtĂźnk nekik eligazodni. TalĂĄn csak annyit fĹąznĂŠk hozzĂĄ PĂŠter gondolataihoz, hogy az âapĂĄinkâ nem szolidaritĂĄsbĂłl zĂĄrnak Ăśssze, hanem a kudarcĂŠlmĂŠnyeikbĹl. Lassan-lassan rĂĄjĂśttek, hogy hiĂĄba volt a betagolĂłdĂĄs, a kompromisszum, fĂślĂśsleges volt a gerinces kirekesztĹdĂŠs, az utĂłkor nem ĂŠrtĂŠkeli az akkori alkotĂĄsokat⌠NĂŠmĂĄn szemlĂŠljĂźk, ahogy kitĂźntetik egymĂĄst, s azt hiszik, hogy mi nem tudjuk, amit Ĺk titkolnak. A salieris ĂĄllapot meg Ăśsszehozza az embereket.
Ami a tĂŠmĂĄt illeti, hĂĄt, hogyan is mondjam: elĹszĂśr is elkelne a tĂśrtĂŠnĂŠsz a hĂĄznĂĄl. Az jĂł, hogy mindenki mindenbe belenĂŠz, de a szemĂŠlyes ĂŠrintettektĹl nem vĂĄrhatĂł el az analitikus elemzĂŠs. Lassan kĂŠt ĂŠve jĂĄrok kutatni a SzekuritĂĄtĂŠ IrattĂĄrĂĄt TanulmĂĄnyozĂł TanĂĄcs (CNSAS) archĂvumĂĄba. Ăgy voltam vele, mint az AmerikĂĄba lĂĄtogatĂł, kezdĹ turista. ElsĹ alkalom utĂĄn elhatĂĄroztam, hogy Ărok egy tĂśbbkĂśtetes sorozatot, fĂŠl ĂŠv mĂşlva mĂĄr egy jĂł erĹs tanulmĂĄnyban gondolkoztam, majd egy ĂŠv utĂĄn elkezdem Ărni egy esszĂŠt. Ma?
Minden dolognak oly sok szĂne van, Hogy aki mindazt vĂŠgigĂŠszleli, Kevesbet tud, mint elsĹ pillanatra, S hatĂĄrozatra jĹni rĂĄ nem ĂŠr. A tett halĂĄla az okoskodĂĄs.
MadĂĄch
Szem elĹl tĂŠvesztjĂźk, hogy minden rendszernek, lĂŠgyen az demokratikus, vagy diktatĂłrikus (s kĂśzĂśttĂźk valamennyi szĂnĂĄrnyalat) van titkos rendĹrsĂŠge. Ezek a szervek pedig alapos hangsĂşlyt fektetnek a sajĂĄt maguk vĂŠdelmĂŠre. NegyedszĂĄzaddal a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn sem tudott senki ĂŠrdemben megszĂłlĂtani valakit azok kĂśzĂźl, akik a szekut irĂĄnyĂtottĂĄk, vezettĂŠk, legalĂĄbb helyi szinten. Az nem elĂŠg, hogy valaki onnan kapta a fizetĂŠsĂŠt, ĂŠs mai napig tartĂł perek zajlanak annak bizonyĂtĂĄsĂĄra, hogy politikai rendĹrsĂŠgkĂŠnt mĹąkĂśdtek. TovĂĄbbĂĄ azt sem szabad elfelejteni, hogy a PĂĄrt, a RomĂĄn MunkĂĄs-, kĂŠsĹbb Kommunista PĂĄrt vĂŠdelmĂŠt szolgĂĄlta a szervezet. Az lehet, hogy pĂĄrttagkĂŠnt lehallgattak, de az engedĂŠlyt a lehallgatĂĄsra mindenekelĹtt a PĂĄrtnak kellett megadnia. Az ĂrĂłszĂśvetsĂŠg, a szĂnhĂĄz, a tĂŠesz, a gyĂĄr, az iskola stb. pĂĄrttitkĂĄra pĂŠldĂĄul mindig tudta, kit, miĂŠrt ĂŠs hogyan hallgattak le. A lehallgatĂĄs eredmĂŠnyei is visszakerĂźltek a pĂĄrthoz. Az csak a nyolcvanas ĂŠvek vĂŠgĂŠn tĂśrtĂŠnik meg, hogy a szeku a pĂĄrt fĂślĂŠ helyezi magĂĄt. Ăsszegezve, a kapcsolat remekĂźl mĹąkĂśdĂśtt.
A fentiekkel csak azt akartam jelezni, hogy a besĂşgĂł, kollaborĂĄns, informĂĄtor stb. szintig nagyon sok rĂŠteg volt. A tĂŠmĂĄt komolyan veendĹ elĹszĂśr a felsĹ szĂĄlakat kell kibogozni. A kommunista pĂĄrt dokumentumai meg elĂŠrhetĹek. A vĂĄrosi, megyei levĂŠltĂĄrak kutathatĂłak. Ott vannak a nevek, a felszĂłlalĂĄsok, a jelentĂŠsek. âApĂĄinkâ hajlamosak azt mondogatni, hogy a kettĹsbeszĂŠd folyamatosan mĹąkĂśdĂśtt, vagyis egyet mondtunk gyĹąlĂŠseken ĂŠs mĂĄst a valĂł ĂŠletben. Igen ĂĄm, de erre (is) volt a szeku, hogy ezt ellenĹrizze. A mĂşlt feltĂĄrĂĄsĂĄnak mai fĂĄzisĂĄban bizton ĂĄllĂthatjuk, hogy vezetĹi szĂŠkben ellenĂĄllĂł nem Ăźlt. Voltak, akik idĹvel megsĂŠrtĹdtek, ĂŠs a SzĂŠkely JĂĄnos-i megszavazni, hogy pofĂĄzhass, pofĂĄzni/ Hogy megszavazhasd ĂĄllapotban folytattĂĄk. Voltak, persze, akik belehaltak. Jut eszembe, milyen cinikus dolog ma SzilĂĄgyi Domokos ĂŠs LĂĄszlĂłffy AladĂĄr szekuritĂĄtĂŠs egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠt kĂśzĂśs nevezĹre hozni. Az egyik belehalt, a mĂĄsik ĂĄtvette a Kossuth-dĂjat ĂŠs hallgatott ĂŠlete vĂŠgĂŠig⌠SzĂĄmomra a legĂŠrthetetlenebb az a csend, ami a ma ĂŠlĹ volt egyĂźttmĹąkĂśdĹket kĂśrĂźlveszi, legalĂĄbbis ami besĂşgĂłi (jobb hĂjĂĄn hasznĂĄlom e szĂłt) mĂşltjukat illeti. A keresztĂŠnyi tanĂtĂĄs egyik legcsodĂĄlatosabb eleme a megbocsĂĄtĂĄs. Ăthatja ez mĂŠg az ateistĂĄkat is. De nem, inkĂĄbb a szĂĄnalmas perek, a joghĂŠzagoknak kĂśszĂśnhetĹ felmentĂŠsek, mint a megtĂŠrt fiĂş esete. LelkĂźk rajta. A mĹą marad, besĂşgĂĄssal vagy anĂŠlkĂźl.
Ami bizonyos, hogy el kellene kezdeni a mĂşlt feltĂĄrĂĄsĂĄt ĂŠs kibeszĂŠlĂŠsĂŠt. NyilvĂĄnosan, tudomĂĄnyosan ĂŠs szubjektĂven. JĂł lenne a jelenben elkerĂźlni azt, hogy dĂszpolgĂĄrok, ĂŠletmĹądĂjasak stb. legyenek olyanok, akik ĂŠvtizedeken keresztĂźl Ăşgy jelentettek, hogy ezzel negatĂvan befolyĂĄsoltĂĄk pĂĄlyatĂĄrsaik ĂŠletĂŠt, karrierjĂŠt. KevĂŠs biztos dolgot tudunk a volt titkosrendĹrsĂŠg mĹąkĂśdĂŠsĂŠrĹl. A SzekuritĂĄtĂŠ igen kaotikusan dolgozott. TĂĄvol ĂĄllt a szervezettĹl egy nĂŠmetes, pontos ĂźgyvezetĂŠs. Nincs egy nagy fĂźzet, ahol leĂrtĂĄk volna, hogy X, Y besĂşgĂł, kollaborĂĄns vagy informĂĄtor⌠a tĂśbbi kifejezĂŠsnek pl. SursÄ de ĂŽncredere, persoanÄ operativÄ mĂŠg magyar nyelvĹą megfelelĹje sincs. A jelenlegi tĂśrvĂŠnyek szinte alkalmatlanok arra, hogy hitelt ĂŠrdemlĹen valakirĹl ki lehessen mondani, hogy besĂşgĂł, spicli, vagy mĂĄs âbedolgozĂłjaâ lett volna a SzekuritĂĄtĂŠnak. A tĂśrvĂŠnykezĂŠs annyi kiskaput, tĂśbbfĂŠle ĂŠrtelmezĂŠst hagy, hogy egy kĂśzepes ĂźgyvĂŠd ĂĄrtatlannak hozhat ki szinte bĂĄrkit.
A pĂĄr ĂŠve lĂŠtrehozott CNSAS igen mostoha kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt mĹąkĂśdik, a mai napig sem kapta meg teljes egĂŠszĂŠben a volt szekuritĂĄtĂŠs anyagokat. TĂśbbszĂśrĂśsen ĂśsszetĂśrt tĂźkĂśrcserepekbĹl, lehet, sok munkĂĄval, tudĂĄssal ĂŠs nem utolsĂł sorban szakmai alĂĄzattal Ăśsszerakni a mĂşlt egy rĂŠszĂŠt. A cĂŠl nem az kellene legyen, hogy megĹszĂźlt, vagy ĂŠppen mĂĄr elhunyt embereket pellengĂŠrre ĂĄllĂtsunk, mert egy barĂĄti beszĂŠlgetĂŠs alkalmĂĄval, vagy dĂźhĂŠben, esetleg ĂŠppen rĂŠszegen azt mondott ki, amit nem is gondolt komolyan. A mĂşltat kellene egy mĂĄsik szĂśgbĹl is megĂŠrtenĂźnk, kiegĂŠszĂtenĂźnk azt, amirĹl azt hisszĂźk most, hogy tudjuk. MiĂŠrt is? Hogy megĂŠrtsĂźk a jelent ĂŠs prĂłbĂĄljuk meg elkerĂźlni a jĂśvĹben apĂĄink hibĂĄit. JĂśjjĂśn egy kis pĂŠlda egy 1978 november 21-i hĂĄttĂŠranyagbĂłl: âPrinâŚ.sÄ alimentÄm disensiunile, literare (cu implicatii specifice) dinte Suto A si Panek Z inclusiv dintre aderentii lor,in ideea largirii acestora si determinarea de a se demasca reciproc, pÄnÄ la cele mai ĂŽnalte foruri.â FordĂtĂĄs: "âŚ-n keresztĂźl tĂĄplĂĄljuk az ellentĂŠteket SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠs Panek ZoltĂĄn, illetves hĂveik kĂśzĂśtt. ElĹidĂŠzendĹ a kĂślcsĂśnĂśs leleplezĂŠs egĂŠszen a legmagasabb fĂłrumokig. Oprea Florin alezredes.â SzĂĄmomra egyĂŠrtelmĹą, hogy ez a szĂśveg arrĂłl is szĂłl, hogy a szekunak fontos volt (?) KolozsvĂĄr ĂŠs MarosvĂĄsĂĄrhely kĂśzĂśtti magyar-magyar feszĂźltsĂŠget az irodalmi berkekben fenntartani, sĹt tĂĄplĂĄlni. Lehet, hogy ez a folyamat, mĂĄrmint az ellentĂŠtek szĂtĂĄsa, mĂĄs eszkĂśzĂśkkel, de zajlik ma is, SzĂŠkelyfĂśld ĂŠs Partium, CsĂk ĂŠs Udvarhely, kĂźlĂśnbĂśzĹ politikai formĂĄk, nĂŠpiesek ĂŠs urbĂĄnusok, rockosok ĂŠs nĂŠpzenĂŠszek stb. kĂśzĂśtt? JĂł lenne a vĂŠgĂŠre jĂĄrni.
VĂŠgĂźl, nehogy valaki azt higgye, hogy ez a âtisztĂĄzĂĄsâ ebben az orszĂĄgban csak az erdĂŠlyi magyarokbĂłl hiĂĄnyzik. KorĂĄntsem. Az elmĂşlt lassan-lassan negyed ĂŠvszĂĄzados mĂşltunkban nem emlĂŠkszem arra, hogy valamelyik romĂĄniai pĂĄrt, a vĂĄlasztĂĄsi kampĂĄnyban, a politikai titkos rendĹrsĂŠg bĹąneinek a felmĂŠrĂŠsĂŠvel prĂłbĂĄlt volna szavazatokat szerezni. Nincs rĂĄ igĂŠny sem a vĂĄlasztĂłk, sem a vĂĄlasztottak rĂŠszĂŠrĹl. ĂŠs mĂĄr ez is nagyon sokatmondĂł. Mit tehetĂźnk tehĂĄt? El kellene kezdeni az oral history mĂłdszereivel ĂśsszegyĹąjteni a tĂśrtĂŠneteket, a politikusokat meggyĹzni, hogy a kutatĂĄsra tĂśbb pĂŠnzt ĂŠs gazdasĂĄgi hĂĄtteret biztosĂtsanak⌠mert ahogy azt tudjuk JĂłzsef AttilĂĄtĂłl: a mĂşltat be kell vallani.
GĂĄspĂĄrik Attila, maszol.ro2014. augusztus 11.
SzenvedĂŠllyel a szĂnhĂĄzĂŠrt â InterjĂş Nemes Levente szentgyĂśrgyi szĂnmĹąvĂŠsszel
âBĂĄrmilyen szerepem volt, bĂĄrmilyen verset mondtam, arra kĂŠnyszerĂtett a sorsom, hogy mindent az erdĂŠlyi magyarsĂĄg sorsĂĄra mintĂĄzzak. Ez el is szegĂŠnyĂtette, de gazdagĂtotta is az elĹadĂĄsmĂłdomat, mert mĂŠlysĂŠget adott neki.â
â LegutĂłbb azzal lepett meg, hogy a sepsiszentgyĂśrgyi szĂnĂŠszek Tesztoszteron zenekarĂĄban a Tankcsapda EgyszerĹą dalĂĄt ĂŠnekelte. Kinek volt az Ăśtlete?
â Egy kollĂŠgĂĄm kĂŠrt fel, nekem is meglepetĂŠs volt, nem azĂŠrt, mert olyan nagy drĂĄmai szĂnĂŠsznek tartom magam, hanem, mert soha nem tudtam idejĂŠben belĂŠpni, mikĂśzben szerettem ĂŠnekelni. Nagy AlfrĂŠd kollĂŠgĂĄm valamit meglĂĄtott bennem, megĂgĂŠrte, hogy segĂt, eljĂśtt hozzĂĄm egy gitĂĄrral, ĂŠs prĂłbĂĄltunk kemĂŠnyen, aztĂĄn ĂŠn is egyedĂźl, mert ez olyan kihĂvĂĄs volt, ami elĹl nem akartam kitĂŠrni. Szeretem a kihĂvĂĄsokat, az ĂźtkĂśzĂŠseket.
Nemes Levente
SzĂnmĹąvĂŠsz, elĹadĂłmĹąvĂŠsz, szĂnhĂĄzigazgatĂł, 1939-ben szĂźletett Medgyesen. MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂŠrettsĂŠgizett, a SzentgyĂśrgyi IstvĂĄn SzĂnmĹąvĂŠszeti FĹiskolĂĄn szerzett diplomĂĄt. SzĂnĂŠszi pĂĄlyafutĂĄsĂĄt 1962-ben kezdte. TĂz ĂŠvig a marosvĂĄsĂĄrhelyi SzĂŠkely SzĂnhĂĄz, majd 1973 Ăłta a sepsiszentgyĂśrgyi TamĂĄsi Ăron SzĂnhĂĄz tĂĄrsulatĂĄnak tagja, utĂłbbit 1992 ĂŠs 2005 kĂśzĂśtt igazgatta is. TĂśbb filmben ĂŠs tĂŠvĂŠjĂĄtĂŠkban szerepelt. ĂnĂĄllĂł elĹadĂłestjei a hetvenesânyolcvanas ĂŠvek emlĂŠkezetes mĹąvĂŠszi esemĂŠnyeinek szĂĄmĂtottak. Gyakran lĂŠp fel a bukaresti rĂĄdiĂł magyar nyelvĹą adĂĄsaiban, de nemegyszer vĂĄllalja pĂłdiummĹąsorok rendezĂŠsi feladatĂĄt is. 1998-ban KĂĄdĂĄr Imre-dĂjat, 2007-ben JĂĄszai Mari-dĂjat, 2009-ben KaszĂĄs Attila-dĂjat kapott. 2001-ben a HatĂĄron TĂşli Magyar SzĂnhĂĄzak KisvĂĄrdai FesztivĂĄljĂĄn ĂŠletmĹądĂjban rĂŠszesĂźlt.
AztĂĄn nagyon kellemes ĂŠlmĂŠny volt, a kĂśzĂśnsĂŠg megajĂĄndĂŠkozott a szeretetĂŠvel, azĂŠrt is, mert ilyen szerepben mĂŠg nem nagyon lĂĄttak, de egyĂźtt is ĂŠnekeltek velem. AztĂĄn a szomszĂŠdban egyszer feltettĂŠk az EgyszerĹą dalt, egy fiĂşcska elkezdte ĂŠnekelni, ĂŠn is bekapcsolĂłdtam, ĂŠs az unokĂĄm felkapta a fejĂŠt, hogy ĂŠn ezt tudom.
KĂźlĂśnben a humor nem idegen szĂĄmomra, sokat foglalkoztam Bajor Andorral, 1985-ben ĂśsszeĂĄllĂtottam egy ĂśnĂĄllĂł Bajor-estet, dal, vers ĂŠs prĂłza is volt benne, a bemutatĂłra a szerzĹ is leutazott, de utolsĂł pillanatban letiltottĂĄk, ĂŠvek mĂşltĂĄn mĂŠg a mĹąsorfĂźzetet is bezĂşztĂĄk. 1992-ben a harmadik SzĂnhĂĄzi kollokviumra felĂşjĂtottam, de csak egyetlen elĹadĂĄst ĂŠrt meg, mert ĂŠreztem, hogy sokkal tĂśbb munka lenne vele, de ĂŠn kĂśzben igazgatĂł lettem. KarinthytĂłl tanultam, hogy a humor nem ismer trĂŠfĂĄt.
â Sokunknak Nemes Levente hangjĂĄn szĂłlal meg SzĂŠkely JĂĄnos DĂłzsa cĂmĹą poĂŠmĂĄja, amit az Ăn elĹadĂĄsĂĄban lemezen is rĂśgzĂtettek. Mit jelentett Ănnek ez a monodrĂĄma?
â KĂŠszĂźltem arra, hogy most, az 500 ĂŠves DĂłzsa-ĂŠvfordulĂłn valakinek eszĂŠbe jut, hogy ĂŠn ezt legalĂĄbb 250 alkalommal jĂĄtszottam, ezĂŠrt Ăşjra elkezdtem ĂśnszorgalombĂłl foglalkozni a szĂśveggel. A DĂłzsĂĄnak orszĂĄgos turnĂŠt szervezett a marosvĂĄsĂĄrhelyi, majd kĂŠsĹbb a sepsiszentgyĂśrgyi szĂnhĂĄz is, Bukarestben, TemesvĂĄron, ZsombolyĂĄn ĂŠs DĂĄlnokon is bemutattam, 1970-ben az elsĹ tĂŠvĂŠjĂĄtĂŠk a magyar adĂĄsban a DĂłzsa volt.
Most ĂśtszĂĄz ĂŠves DĂłzsa-ĂŠvfordulĂł van, ĂŠs senkinek nem jutott eszĂŠbe ez a 250 elĹadĂĄs. Nekem iszonyatos munkĂĄba kerĂźlt volna felĂşjĂtani, de arra gondolok, hogy valami hibĂĄdzik a kulturĂĄlis ĂŠletĂźnkben: senki nem tartja szĂĄmon, nem hangolja Ăśssze az Ăźgyeket, a szemĂŠlyeket, a teljesĂtmĂŠnyeket. Senkinek nem jutott eszĂŠbe, hogy megszĂłlaltassa SzĂŠkely JĂĄnost, aki egy remekmĹąvet Ărt.
A DĂłzsa akkor, â64-ben robbant, az erdĂŠlyi magyarsĂĄgrĂłl szĂłlt, benne volt az is, hogy az uraink elherdĂĄltĂĄk az orszĂĄgot, nem gondolkodtak okosan ĂŠs felelĹssĂŠgĂŠrzettel. Amikor elĹszĂśr olvastam az Igaz SzĂłban, az erĹszakos marosvĂĄsĂĄrhelyi elromĂĄnosĂtĂĄs miatt is sĂrva ĂśmlĂśtt ki belĹlem, szinte jobb volt ez az elsĹ olvasat, mint a bemutatĂł. Akkor tĂśbb szĂnĂŠsztĂĄrsammal Ărtunk SzĂŠkely JĂĄnosnak, hogy szeretjĂźk a DĂłzsĂĄt, tiszteljĂźk ĂŠs becsĂźljĂźk az ĂrĂłjĂĄt. Az ĂĄtĂŠrtĂŠkelĂŠs utĂĄn fĂŠlĹ, hogy mĂĄr nem annyira hĂşsbavĂĄgĂł.
â Most nincs akkora ĂĄthallĂĄs?
â Most is van egyfajta szolidaritĂĄs a kĂśzĂśnsĂŠggel, azĂłta is erĹteljesen figyelek sajĂĄt problĂŠmĂĄinkra. Nagy ĂŠlmĂŠny volt pĂŠldĂĄul szĂĄmomra a szĂŠkelyek nagy menetelĂŠse. Nagyon drukkoltam, nagyon fĂŠltem, mert az aggodalmaskodĂłk, a kritikĂĄk, a lenĂŠzĂŠsek megprĂłbĂĄljĂĄk hiteltelenĂteni az autonĂłmiamozgalmat. De szĂĄmomra egyĂŠrtelmĹą, ha nem lesz autonĂłmia, a nyilvĂĄnvalĂł beolvadĂĄs a sorsunk.
â A rendszervĂĄltĂĄs elĹtt fontosabb volt a sorok mĂśgĂśtti Ăźzenet?
â BĂĄrmilyen szerepem volt, bĂĄrmilyen verset mondtam, arra kĂŠnyszerĂtett a sorsom, hogy mindent az erdĂŠlyi magyarsĂĄg sorsĂĄra mintĂĄzzak. Ez el is szegĂŠnyĂtette, de gazdagĂtotta is az elĹadĂĄsmĂłdomat, mert mĂŠlysĂŠget adott neki. Ezzel nagyon sok mindent lehetett hitelesĂteni, mint ahogy a zsidĂłsĂĄgnak a holokauszt borzalmas ĂŠlmĂŠnye minden mĹąalkotĂĄsban ott van. Nem tudnak szabadulni tĹle, de ez ad erĹt.
â Sok egyĂŠni elĹadĂĄsa volt, pĂŠldĂĄul a Visky ĂrpĂĄddal kĂśzĂśs JĂłzsef Attila-est. Milyen a viszonyulĂĄsa a versekhez?
â Visky minden ellenkezĹ hĂresztelĂŠs ellenĂŠre jĂł barĂĄtom volt, fĂŠl mondatokbĂłl is ĂŠrtettĂźk egymĂĄst, hasonlĂłkĂŠppen gondolkodtunk. Egyben kĂźlĂśnbĂśzĂśtt a vĂŠlemĂŠnyĂźnk: Ĺ azt mondta rĂłlam, hogy megalkuvĂł vagyok, ĂŠn meg rĂłla, hogy ĂśnpusztĂtĂł. Ăn az ellenĂĄllĂĄs legjobb formĂĄjĂĄnak azt tartottam, hogy mindenki elvĂŠgzi a feladatĂĄt. Abban viszont mĂŠlysĂŠgesen egyetĂŠrtettĂźnk, hogy a kĂśltĹk a mi tanĂtĂłmestereink. A kĂśltĹknek sokkal tartozom az ĂŠletben.
Ez olyan mĂłdon mĹąkĂśdik, mint a Biblia, Ăşgy tĹąnik, hogy vĂŠletlenĂźl teszem rĂĄ a kezem JĂłzsef AttilĂĄra, PetĹfire, SzĂŠkely JĂĄnosra, de mĂŠgsem vĂŠletlen, hogy ĂŠppen az a vers kerĂźl a kezem ĂźgyĂŠbe, mert eligazĂtĂĄst kapok belĹle az ĂŠletre. A kĂśltĹknek ĂŠppen ez a feladatuk, hogy olyan ĂśsszefĂźggĂŠseket ĂŠs mĂŠlysĂŠgeket talĂĄljanak meg, amelyekre a mi lelkĂźnk nem kellĹkĂŠppen nyitott.
â A versek rĂŠvĂŠn jutott el a szĂnĂŠszmestersĂŠghez. Ărezte valaha Ăşgy, hogy beskatulyĂĄztĂĄk versmondĂłnak, drĂĄmai szĂnĂŠsznek?
â Nem. Mert ez igaz. Ăn nem vagyok igazi szĂnĂŠszalkat. Nem rosszindulatĂşan, de azt mondtĂĄk nekem, hogy olyan vagyok inkĂĄbb, mint egy reformĂĄtus pap. AzĂŠrt voltam ĂŠn paposabb, mert ĂŠn Ăşgy gondoltam magamra mint szĂnĂŠszre, mint a rĂŠgi gĂśrĂśgĂśk, ThĂĄlia papjakĂŠnt. Ăn 1948-ban a CsorgĂłnĂĄl a szĂŠkely vĂŠrtanĂşk emlĂŠkmĹąvĂŠnĂŠl a magyar nĂŠpszĂśvetsĂŠg felkĂŠrĂŠsĂŠre elszavaltam PetĹfi 1848 cĂmĹą versĂŠt.
Ăreztem a felĂŠm irĂĄnyulĂł figyelmet, szeretetet, ez meghatĂĄrozĂł volt egy kilencĂŠves fiĂşcska szĂĄmĂĄra. Nem bĂĄnt, hogy sokan versmondĂłnak tartanak, bĂĄr sok szerepet jĂĄtszottam, ĂŠs egyik mĂĄsikra szĂvesen is emlĂŠkszem. Nem, mert nagyszerĹą voltam, hanem mert Ăşgy ĂŠrzem, eljutottam a kĂŠpessĂŠgeim hatĂĄrĂĄra. Ez a legfontosabb, amit tehetĂźnk az ĂŠletben, hogy eljussunk a kĂŠpessĂŠgeink hatĂĄrĂĄra.
â MiĂŠrt vĂĄllalta a szĂnhĂĄzigazgatĂĄst?
â Ennek elĹzmĂŠnye volt. NĂŠha arra gondolok, hogy tudat alatt mindig arra kĂŠszĂźltem, hogy szĂnhĂĄzigazgatĂł leszek. Pedig â89 elĹtt ez fel sem merĂźlt, hiszen akkor le kellett volna fekĂźdjek a rendszernek, nekem pedig sokkal drĂĄgĂĄbb volt a fĂźggetlensĂŠgem, eszembe sem jutott, hogy eladjam magam, ĂŠs a vĂŠlemĂŠnyem szabadsĂĄgĂĄt korlĂĄtozzam. Azt mondtam, cĂŠdulĂĄs vagyok, egy kicsit bolond, bĂĄrmit mondhatok. 1962-ben megalakult a romĂĄn tĂĄrsulat MarosvĂĄsĂĄrhelyen, ĂŠs ezzel odakerĂźlt a bukaresti szĂnhĂĄzi szellemisĂŠg.
A bukaresti rendezĹk a SzovjetuniĂłban tanultak Meierhold, Vahtangov ĂŠgisze alatt, ĂŠs hazatĂŠrve a rosszul ĂŠrtelmezett Sztaniszlavszkijhoz kĂŠpest egy modernebb, korszerĹą szĂnhĂĄzat csinĂĄltak. A magyar szĂnjĂĄtszĂĄs Ăśtven ĂŠvvel volt lemaradva tĹlĂźk. A romĂĄn tagozat hozta az Ăşj szellemet, a szĂnĂŠszek szervezkedni kezdtek, hogy Tompa MiklĂłs mĂĄr megcsontosodott, le kell vĂĄltani. Ăn akkor azt mondtam, ez igaz, de ki lesz az utĂłdja. Ăs hĂŠt ĂŠvig hĂŠt igazgatĂł ĂĄllt a szĂnhĂĄz ĂŠlĂŠn, mikĂśzben csĂşszott lefelĂŠ, mĂg a CsorbaâHarag-pĂĄros helyrehozta.
Nekem Tompa MiklĂłs â nem szeretem a szĂłt, hogy pĂŠldakĂŠp, inkĂĄbb a lelki tĂĄrsam volt. Sokat tanultam tĹle szĂnhĂĄzrĂłl, tĂĄrsadalomrĂłl, embersĂŠgrĹl, nĹkrĹl. Kicsit ĂŠn voltam a lelki szemeteslĂĄdĂĄja, miutĂĄn levĂĄltottĂĄk, ĂŠn is kerestem a vele valĂł talĂĄlkozĂĄst, Ĺ meg a fĂĄjdalmait mondta el nekem, ĂĄltalĂĄban rossz vĂŠlemĂŠnye volt arrĂłl, ami a szĂnhĂĄzban tĂśrtĂŠnt.
De mĂŠgis meghatĂĄrozĂł volt szĂĄmomra a vĂĄltĂĄs: a kĂŠsĹbbiekben sokat olvastam ĂŠs jegyzeteltem a szĂnhĂĄzcsinĂĄlĂłk, Meierhold, Vahtangov, Strehler kĂśnyveit, mintha valĂłban a szĂnhĂĄzigazgatĂĄsra kĂŠszĂźltem volna. 1989 utĂĄn kĂŠt hĂłnapig a SzĂnhĂĄzi MegmentĂŠsi Front elnĂśkekĂŠnt igazgattam az intĂŠzmĂŠnyt, de hamar visszaĂĄllt a rĂŠgi status quo, akiket a kĂśzgyĹąlĂŠs elhajtott decemberben, februĂĄrban visszatĂŠrtek. De ĂŠpĂźlt le a szĂnhĂĄz, sokan elmentek, ĂŠn is sikeresen versenyvizsgĂĄztam MarosvĂĄsĂĄrhelyre, aztĂĄn Ăşjra megvĂĄlasztottak igazgatĂłnak ĂŠs maradtam.
â Most mikĂŠnt ĂŠrtĂŠkeli azt a dĂśntĂŠst, hogy 1995-ben a gyergyĂłszentmiklĂłsi Figura StĂşdiĂł SzĂnhĂĄz nyolc szĂnĂŠszĂŠt ĂŠs BocsĂĄrdi LĂĄszlĂł rendezĹt SepsiszentgyĂśrgyre hĂvta?
â MĂĄig csak az bizonyosodott be, ĂŠrdemes arra tĂśrekedni, hogy ĂŠrtĂŠket hozzunk lĂŠtre. A szĂnhĂĄzi Ăşj tĂśrekvĂŠs egy kicsit mindenkit megmozgatott, az emberek vitatkozni kezdtek, kinyĂlt a szemĂźk, kezdtĂŠk kinĹni a provinciĂĄlis szemlĂŠletet. KezdetektĹl provinciaellenes szĂnhĂĄz volt, ez volt a titka. BocsĂĄrdival erre tĂśrekedtĂźnk, ĂŠs ebbĹl nem engedtĂźnk egy jottĂĄnyit sem. Az elismerĂŠs azonban nem az lett, hogy idĹvel megnĂśvekedett a nĂŠzĹk szĂĄma, mint ahogy ĂŠn azt elvĂĄrtam. Hogy meglĂĄtjĂĄk, ez a szĂnhĂĄz ĂŠrvĂŠnyes, ĂŠrdemes odafigyelni rĂĄ, megtanuljĂĄk ĂŠlvezni. Mert a mĹąvĂŠszetet meg kell tanulni, ha nem szereztem meg bizonyos alapokat, a szimfonikus zenĂŠt sem tudom ĂŠrtĂŠkelni.
Ăn a rendszervĂĄltĂĄs elĹtt azt hirdettem, hogy falura kell menni, ĂŠvente ĂśtszĂĄz elĹadĂĄs volt, gyakran napi hĂĄrom. TehĂĄt nem a munkĂĄtĂłl fĂŠltem, hanem mivel lehetĹsĂŠg nyĂlt rĂĄ, szerettem volna igazi szĂnhĂĄzat csinĂĄlni. A nĂŠzĹk nem jĂśttek vissza csĹstĂźl, de a mĹąvelĹdĂŠsi minisztĂŠrium hĂĄrom ĂŠvvel ezelĹtti felmĂŠrĂŠse szerint SepsiszentgyĂśrgyĂśn pezseg a mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠlet, a vĂĄros fordĂt a legtĂśbbet kultĂşrĂĄra. Ăgy ĂŠrzem, ennek a folyamatnak az elindĂtĂĄsĂĄban a szĂnhĂĄznak nagy szerepe volt, ĂŠs szĂĄmomra ez jelent elĂŠgtĂŠtelt.
â Akkor sok tĂĄmadĂĄs ĂŠrte. MegĂŠrte vĂĄllalni a kockĂĄzatot?
â A kollĂŠgĂĄim sem ĂŠrtettek egyet, a kĂśzĂśnsĂŠg felhĂĄborodott leveleket Ărt, ez engem rettenetesen megkĂnzott, ĂŠs kĂśzben meg kellett Ĺriznem a hitemet. Az akkori vĂĄrosvezetĂŠsnek is mondtam, nem az a cĂŠlunk, hogy ellenetekre rossz szĂnhĂĄzat csinĂĄljunk, hanem hogy meggyĹzzĂźnk az igazunkrĂłl. Volt olyan is, hogy az ĂśnkormĂĄnyzat azzal akart kĂśzĂśnsĂŠgbarĂĄt elĹadĂĄsokra kĂŠnyszerĂteni, hogy nem adtak pĂŠnzt. MegvĂĄdoltak, hogy sikkasztottam az alapĂtvĂĄnytĂłl, de nem talĂĄltak semmit, Ăgy az ĂźgyĂŠszsĂŠg szinte bocsĂĄnatot kĂŠrt. Ăletemben nem akartam egyebet, mint a szĂnhĂĄz Ăźgyeit jĂłl intĂŠzni, ĂŠs jĂł szĂnhĂĄzat csinĂĄlni.
â Ăs kĂśzben Ăşjra megtalĂĄltĂĄk a szerepek. Hogyan formĂĄlĂłdtak meg Ănben ezek a figurĂĄk?
â KorĂĄbban hagyomĂĄnyos szĂnhĂĄzi modorban jĂĄtszottam. Lehettem volna korszerĹąbb, de ezt tanultam. BocsĂĄrdi megprĂłbĂĄlt rĂĄvenni, hogy az Ĺ vĂziĂłja, mĹąvĂŠszi elkĂŠpzelĂŠse szerint jĂĄtsszak. Nekem borzasztĂłan nehezen ment, hogy a korszerĹą szĂnjĂĄtszĂĄst megtanuljam. NĂŠztem a PĂĄlffy Tibor ĂŠs BocsĂĄrdi Gabi gyĂśnyĂśrĹą kettĹsĂŠt a Kasimir ĂŠs Karoline-ban, semmi kĂśze nem volt a hagyomĂĄnyos szĂnjĂĄtszĂĄshoz, de lĂĄttam, hogy ez nagyszerĹą.
A velem egykorĂş kollĂŠgĂĄim azt mondtĂĄk, ĂŠn vagyok a legjobb az elĹadĂĄsban, de ĂŠn a lelkem mĂŠlyĂŠn ĂŠreztem, hogy az a jĂł, amit Ĺk csinĂĄlnak, hogy ĂŠrdemes lenne megprĂłbĂĄlni. De nem ment, megbuktam a Szeget szeggel fĹszerepĂŠben, az Agamemnonban, A nĂŠp ellensĂŠgĂŠben. A Szeget szeggel elĹadĂĄsban valĂłjĂĄban sikerem volt, de ĂŠn ereztem, hogy nem vagyok jĂł, ez tulajdonkĂŠppen bukĂĄs. Ăs ennek az lett a kĂśvetkezmĂŠnye, hogy szĂśvegzavaraim lettek, bizonytalan voltam, nem okozott ĂśrĂśmet a jĂĄtĂŠk, vagy ha mĂŠgis, elmentem valami deklamĂĄlĂĄs felĂŠ.
MĂg a RomeĂł ĂŠs JĂşliĂĄban, egy nyĂşlfarknyi szerepben megĂŠreztem valamit, bĂĄtorsĂĄgot kaptam, aztĂĄn jĂśtt az Othello, az Ilja prĂłfĂŠta, A nyugati vilĂĄg bajnoka, A csoda ĂŠs mĂĄsok, szĂŠp lassan araszolgatva. Nem azt mondom, hogy ugyanolyan jĂłl jĂĄtszom, mint HobóÊk (PĂĄlffy Tibor), de sikerĂźlt levetkĹznĂśm bizonyos sallangokat. Persze vannak nĂŠzĹk, akik ugyanĂşgy, mint ĂŠn, mĂĄsfajta szĂnjĂĄtszĂĄson nevelkedtek, azt vĂĄrnĂĄk el most is tĹlem, de a posztmodernnel megvĂĄltozott a vilĂĄgunk, ĂŠs ĂŠn ezt megprĂłbĂĄltam. Nem azĂŠrt, hogy valahova besoroljam magam, hanem a megismerĂŠs vĂĄgya ĹązĂśtt, a kihĂvĂĄs: ez egy mĂĄsfajta szĂnjĂĄtszĂĄs, hadd lĂĄm, ĂŠn tudom-e.
â Most hogy lĂĄtja a szĂnhĂĄz szerepĂŠt ĂŠs benne ĂśnmagĂĄt?
â PrĂłbĂĄltam utĂĄnajĂĄrni, tanulmĂĄnyokat olvastam: Ăşgy lĂĄtom, most sok benne a divat, a kĂłklerkedĂŠs, lĂŠvĂŠn, hogy bĂĄrmit szabad, teret ad olyan embereknek is, akiknek nincs igazi mondanivalĂłjuk. De aztĂĄn Ĺk leleplezĹdnek, ĂŠs nĂŠzem pĂŠldĂĄul Radu Afrim elĹadĂĄsait, sok mindent megenged magĂĄnak, dobĂĄl Ăśssze-vissza mindent bele a zsĂĄkba, de ez valahogy a keze alatt mĂŠgis ĂŠrtelmet nyer. Ĺ nem sajnĂĄlja a szĂnhĂĄztĂłl az idejĂŠt, az idegrendszerĂŠt.
Ăn szenvedĂŠlyesen csinĂĄltam a szĂnhĂĄzat, erre szerzĹdtem az ĂŠletben, ez volt szĂĄmomra az ĂĄtok ĂŠs ĂśrĂśm, szerelem ĂŠs gyalĂĄzat, ĂŠs sorolhatnĂĄm az ellentĂŠtpĂĄrokat. Giorgio StrehlertĹl tanultam, hogy minden szĂnhĂĄzi ember munkĂĄja csak annyit ĂŠr, amennyit a mindenkori elĹadĂĄs ĂŠrdekĂŠben tesz. Ez nem azt jelenti, hogy arrĂŠbb teszek egy szĂŠket, hanem ĂśnfelĂĄldozĂĄst. Hogy szĂvemmel, lelkemmel, ĂśsztĂśneimmel, idegrendszeremmel tĂĄmogatom az elĹadĂĄst, ha kell, bĂĄrmit megteszek, estĂŠtĹl reggelig, reggeltĹl estig, otthon kĂŠzĂĄllĂĄsban, szenvedĂŠlyesen dolgozom a szĂnhĂĄzĂŠrt.
BĂrĂł Blanka
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2014. augusztus 24.
Szent IstvĂĄn kirĂĄly szobrĂĄnĂĄl Ăźnnepeltek a marossĂĄrpatakiak
Az elĹzĹ ĂŠvekhez hasonlĂłan, a tĂśrtĂŠnelmi szoborparkban szervezett ĂźnnepsĂŠgen, MarossĂĄrpatakon idĂŠn is megemlĂŠkeztek ĂĄllamalapĂtĂł kirĂĄlyunkrĂłl, Szent IstvĂĄnrĂłl.
A vasĂĄrnap dĂŠlelĹtti istentiszteletet kĂśvetĹen a gyĂźlekezeti tagok a kĂśzeli Szent IstvĂĄn-szobor elĂŠ vonultak ĂĄt, ahol Ăźnnepi beszĂŠdek hangzottak el, valamint rĂśvid kultĂşrmĹąsort mutattak be. EzĂşttal sem hiĂĄnyoztak a rendezvĂŠnyrĹl a helyi hagyomĂĄnyĹrzĹ MĂĄtyĂĄs-huszĂĄrok, akik teljes felszerelĂŠsben, lĂłhĂĄton ĂŠrkeztek az ĂźnnepsĂŠgre.
lĹszĂśr MĂłzes SĂĄndor tanĂĄr, mĹąsorvezetĹ kĂśszĂśntĂśtte az egybegyĹąlteket, aki elmondta: Ăśrvendetes, hogy a marossĂĄrpatakiaknak lehetĹsĂŠgĂźk van egy meghitt kĂśrnyezetben Ăźnnepelni. âTĂśrtĂŠnelmi szoborparkunk, ĂĄllamalapĂtĂł kirĂĄlyunk, Szent IstvĂĄn kĹmĂĄsa egy olyan helyszĂn, amilyennel a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben csak nagyon kevĂŠs telepĂźlĂŠs bĂźszkĂŠlkedhetâ â jelentette ki a mĹąsorvezetĹ. Kozma Barna polgĂĄrmester a nap jelentĹsĂŠgĂŠrĹl, nemzeti identitĂĄsunk ĂĄpolĂĄsĂĄnak ĂŠs megĹrzĂŠsĂŠnek fontossĂĄgĂĄrĂłl beszĂŠlt, BerekmĂŠri Edmond Szent IstvĂĄn ĂŠrdemeit foglalta Ăśssze. âMi, szervezĹk, Ăşgy gondoljuk, hogy nemzeti Ăźnnepeinket mĂŠltĂł mĂłdon meg kell Ăźnnepelni minden kicsi kĂśzĂśssĂŠgben, hiszen ezĂĄltal ĂŠvrĹl ĂŠvre erĹsĂthetjĂźk nemzeti identitĂĄsunkatâ â hangsĂşlyozta Kozma Barna polgĂĄrmester.
A MarossĂĄrpatakĂŠrt EgyesĂźlet ĂŠs a helyi RMDSZ szervezet helyezett el koszorĂşt Miholcsa JĂłzsef Szent IstvĂĄn kirĂĄly szobrĂĄnĂĄl. Ezt kĂśvetĹen a Hol vagy IstvĂĄn kirĂĄly c. dalt ĂŠnekelte BerekmĂŠri RĂŠka ĂŠs FĂźlĂśp Szonja, alkalomhoz illĹ, hazafias verset mondott Kozma Zsuzsanna. A SzĂŠkely JĂĄnos nevĂŠt viselĹ helyi hagyomĂĄnyĹrzĹ ifjĂşsĂĄgi nĂŠptĂĄnccsoport marossĂĄrpataki tĂĄncokat mutatott be, majd a himnusz elĂŠneklĂŠsĂŠvel zĂĄrult az ĂźnnepsĂŠg.
BerekmĂŠri Edmond, SzĂŠkelyhon.ro2014. augusztus 25.
ĂrĂłutaztatĂł kĂŠtlaki ĂrĂł
MurĂĄnyi SĂĄndor OlivĂŠr szĂŠkelyudvarhelyi ĂrĂł egy ideje roppant ĂŠrdekes dologgal foglalkozik: ĂrĂłkat utaztat ErdĂŠlyben, ĂŠs ennek ĂźrĂźgyĂŠn ĂrĂł-olvasĂł talĂĄlkozĂłk hosszĂş sorĂĄt valĂłsĂtotta meg az utĂłbbi mĂĄsfĂŠl-kĂŠt esztendĹben. Ez a rendezvĂŠnysorozat kuriĂłzumnak szĂĄmĂt. A ânĂŠpâ, s amaguk a szerzĹk is kedvelik ezt a mĹąfajt. ElĹzmĂŠnyekrĹl, aktuĂĄlis programokrĂłl ĂŠs tervekrĹl esik szĂł az alĂĄbbi beszĂŠlgetĂŠsben. Tekintettel a szĂvĂŠlyes, barĂĄti viszonyra, amely ĂĄltalĂĄban fennĂĄll kĂśztĂźnk, MurĂĄnyival tegezĹ formĂĄban beszĂŠlgettĂźnk.
- KĂśrĂźlbelĂźl kĂŠt ĂŠvvel ezelĹtt Udvarhely provinciĂĄlis kultĂşrĂĄjĂĄrĂłl esett szĂł. Ăppen itt ittunk a G. CafĂŠban. FĂŠlreesĹ hely, kisvĂĄros, de azĂŠrt mĂŠgiscsak tĂśrtĂŠnnek âdolgokâ nĂĄlunk. HazatĂŠrĹkĂŠnt te ezt most milyennek lĂĄtod ezt a helyet?
- Nem a hely szĂĄmĂt, hanem az ember â figyelmeztetett apĂĄm, amikor egyetemi tanulmĂĄnyaim utĂĄn hazakĂśltĂśztem szĂźlĹvĂĄrosomba, Udvarhelyre. NemrĂŠg jegyezte meg fĹszerkesztĹm, MĂŠszĂĄros SĂĄndor: rendkĂvĂźli esetnek szĂĄmĂt, hogy szĂŠkelyfĂśldi vĂĄrosban ennyi nagy magyar ĂrĂł megfordul. Jelen pillanatban pezsgĹ kulturĂĄlis ĂŠlettel rendelkezik a vĂĄros, amelyben fontos szerepet kapnak az irodalmi rendezvĂŠnyek. ElĂŠrtĂźk azt, hogy, ha szerzĹ jĂśn ErdĂŠlybe, Udvarhely fontos fellĂŠpĂŠsi ĂĄllomĂĄs szĂĄmĂĄra. MagamrĂłl annyit, hogy bĂĄrmerre tekergek a vilĂĄgban, ĂŠn azĂŠrt mindig udvarhelyi maradok.
- Nagy sok ĂrĂł-olvasĂł talĂĄlkozĂłt, mini-fesztivĂĄlt, kĂśrutat, ârĂłdsĂłtâ szerveztĂŠl mostanĂĄban. Nem Udvarhely volt az egyetlen ĂĄllomĂĄs, MarosvĂĄsĂĄrhelyre, SepsiszentgyĂśrgyre, CsĂkszeredĂĄba, KolozsvĂĄrra is elvitted kĂśzben a vendĂŠgeidet. Kiket nem hĂvtĂĄl mĂŠg meg ErdĂŠlybe?
- TalĂĄn azzal kezdenĂŠm, hogy kik mutatkoztak be az ĂĄltalam âszĂŠkely AgĂłrĂĄnakâ becĂŠzett helyi G. CafĂŠban: BarnĂĄs Ferenc, BenĹ Attila, Bodor ĂdĂĄm, CsaplĂĄr Vilmos, EsterhĂĄzy PĂŠter, Follinus Anna, François BrĂŠda, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, Lackfi JĂĄnos, Nagy KoppĂĄny Zsolt ĂŠs TĂŠrey JĂĄnos, Pion IstvĂĄn, Simon MĂĄrton ĂŠs ZĂĄvada PĂŠter. A tavalyi ĂŠvet az ErdĂŠlyi Magyar ĂrĂłk LigĂĄjĂĄnak (E-MIL) ĂŠv vĂŠgi dĂjĂĄtadĂł gĂĄlĂĄjĂĄval zĂĄrtuk
Nem volt mĂŠg nĂĄlunk ZĂĄvada PĂĄl, PĂŠterfy Gergely, NĂĄdas PĂŠter. SorolhatnĂĄm tovĂĄbb, hiszen irodalmi Nobel-dĂjas se volt vendĂŠg. MiĂŠrt ne jĂśhetne? Mindenki akkora, amekkorĂĄt ĂĄlmodik. Fontosabb azonban, hogy az emlĂtett ĂrĂłk-kĂśltĹk kĂśzĂśtt ott van mĂĄr a mĂĄsodik magyar Nobel-dĂjas, mint lehetĹsĂŠg. Ez izgalmasabb a szervezĹ szĂĄmĂĄra.
- Hogy mĹąkĂśdik ez az ĂrĂłutaztatĂĄs? Van erre egy minisztĂŠriumi projekt? Vagy maga â a kĂśztudottan szegĂŠny â Magyar ĂrĂłszĂśvetsĂŠg, a SzĂŠpĂrĂłk TĂĄrsasĂĄg, esetleg az E-MIL szervezi?
- Sajnos, minisztĂŠriumi projekt nem lĂŠtezik erre, az ĂrĂłszervezetek tĂĄmogatnak, az anyagi kĂśltsĂŠgek oroszlĂĄnrĂŠszĂŠt a G. KulturĂĄlis EgyesĂźlet, valamint a GondĹązĹ Ătterem ĂŠs SzĂĄlloda vĂĄllalja⌠Ugyancsak apĂĄm tanĂtotta: nem panaszkodni kell, hanem dolgozni! HĂĄlĂĄval ĂŠs tisztelettel gondolok a szĂŠkely vĂĄllalkozĂłkra, akiknek fontos, hogy irodalmi ĂŠlet legyen SzĂŠkelyudvarhelyen.
- JĂśssz-mĂŠsz itt az ĂrĂłkkal, egyszemĂŠlyes irodalmi utazĂĄsi iroda vagy, de mi a helyzet veled, mint prĂłzaĂrĂłval? KĂŠszĂźl-e az Ăşj regĂŠny? NetĂĄn novellafĂźzĂŠr? DrĂĄma?
- SzĂŠkely JĂĄnos mondta annak idejĂŠn: egy ĂrĂł, nagyobb szĂĄzalĂŠkban ĂśnmagĂĄt mesĂŠli el. Egyes szerkesztĹk szerint a mĂşltrĂłl, mĂĄsok szerint a jelenrĹl kell Ărni a mai magyar prĂłzĂĄban. MindkettĹ sikerĂŠre bĹven van pĂŠlda. KĂŠszĂźlĹ kĂśtetemben e kettĹt prĂłbĂĄlom Ăśsszeilleszteni Ăşgy, hogy felĂŠpĂźlhessenek belĹle az Ăşj regĂŠny kĂśrvonalai. Hogy sikerĂźl-e, ma mĂŠg nem tudom. EnnĂŠl fontosabb szĂĄmomra a napi munka.
âNulla dies sine lineaâ, avagy: ââEgy napod se teljen el anĂŠlkĂźl, hogy nem hĂşzol a tervedĂŠrt legalĂĄbb egyetlen vonalatâ â tartja a latin mondĂĄs. Milyen szĂŠpek az irodalmi szerzĹre vonatkozĂł nĂŠmet kifejezĂŠsek: Schriftsteller, Dichter! â SzĂśvegĂŠpĂtĹ. GondolatsĹąrĂtĹ. Amikor megnyitom laptopomon a Word-ot, el kell tĹąnniĂźk egy idĹre szĂĄmomra az irodalmi esteknek, hogy aztĂĄn mĂŠg nagyobb lelkesedĂŠssel szervezzem meg a soron kĂśvetkezĹt.
- InformĂĄciĂłim szerint bĂślcsĂŠszkĂŠnt, kutatĂłkĂŠnt is ambĂciĂłid vannak. Ezeket jegeled? Vagy titokban vĂŠgzel kutatĂĄsokat, s tanulmĂĄnyokat is Ărsz?
- TudomĂĄnyos munkĂĄm kissĂŠ hĂĄttĂŠrbe szorult az elmĂşlt idĹben. Biztosan neheztel is ezĂŠrt rĂĄm tĂŠmavezetĹm, Dr. Szegedy-MaszĂĄk MihĂĄly, de, ahogy befejeztem az Ăşj regĂŠnyt, visszatĂŠrek ismĂŠt az ĂŠrtekezĹ prĂłzĂĄhoz, befejezem doktori disszertĂĄciĂłm, melynek tĂŠmĂĄja: Hermann Hesse termĂŠszetszimbĂłlumai.
- Tudjuk, hogy most, szombaton ismĂŠt vendĂŠget hozol (a beszĂŠlgetĂŠs augusztus 21-ĂŠn kĂŠszĂźlt, a tervezett kĂśzĂśnsĂŠgtalĂĄlkozĂł annak rendje-mĂłdja szerint le is zajlott â a Szerk.), azonban inkĂĄbb a terveid ĂŠrdekelnek. Nem a tĂĄvlatiak, hanem azok, amelyeket erre az âĂŠvadraâ tervezel.
- Papp-FĂźr JĂĄnos ĂŠs Muszka SĂĄndor kĂśltĹk lesznek a vendĂŠgeim, ezt kĂśvetĹen, augusztus 28-ĂĄn JĂĄsz Attila kĂśltĹ, az Ăj ForrĂĄs folyĂłirat fĹszerkesztĹje lĂŠp fel a G. CafĂŠban. Szeptember 18-ĂĄn Parti Nagy Lajos ĂŠs ZĂĄvada PĂĄl lesznek a vendĂŠgeim, oktĂłberben Kalligramos szerzĹtĂĄrsam, PĂŠterfy Gergely ĂrĂł, aki nagyon kĂśzel ĂĄll ahhoz, hogy kĂśtete, a KitĂśmĂśtt barbĂĄr az ĂŠv kĂśnyve legyen MagyarorszĂĄgon. Ĺt kĂśzĂśs fĹszerkesztĹnk, a mĂĄr emlĂtett MĂŠszĂĄros SĂĄndor mutatja be. De ĂgĂŠretet kaptam NĂĄdas PĂŠtertĹl is, hogy eljĂśn vĂĄrosunkba.
- Ăs aztĂĄn: hol kĂŠpzeled el a tovĂĄbbi ĂŠletedet? HazajĂśssz? Vagy mĂĄsutt szeretnĂŠl ĂŠlni?
- SzĂŠkelyudvarhely vĂĄrosĂĄt vĂŠgleg soha el nem hagyom. KĂŠtlaki ĂŠletet szeretnĂŠk ĂŠlni, de nem ennyi szaladgĂĄlĂĄssal, mint most. TĂŠlen Budapesten, nyĂĄron a szĂŠkelyfĂśldi erdĹkben, a medvĂŠk kĂśzĂśtt. MeggyĹzĹdĂŠsem, hogy a termĂŠszetkĂśzelisĂŠg a huszonegyedik szĂĄzadi irodalomban is aktuĂĄlis.
SimĂł MĂĄrton, SzĂŠkelyhon.ro2014. augusztus 28.
A mese meghalt
KultĂşrhĂśkkeneteim. âA mese meghaltâ â Ărta Ady Endre. LegalĂĄbbis ErdĂŠlyben, SzĂŠkelyhonban - Ărom ĂŠn.
TamĂĄsi-darabot mĂĄr csak Udvarhelyen jĂĄtszanak az Ăşj ĂŠvadban
Olvasom az erdĂŠlyi szĂĄrmazĂĄsĂş ĂrĂłgenerĂĄciĂł egyik legismertebb fiatal kĂŠpviselĹjĂŠnek, SzĂŠkely CsabĂĄnak a nyilatkozatĂĄban, hogy le kell szĂĄmolnunk a bennĂźnk ĂŠlĹ ErdĂŠly-kĂŠppel. MĂĄrmint nekĂźnk, olvasĂł magyaroknak, akik ritkĂĄn jutunk el oda. A tĂźndĂŠrmesĂŠk kora lejĂĄrt. TamĂĄsi Ăron szerethetĹ hĹsei, SzabĂł DezsĹ kĂŠtsĂŠgbeesett, a magyarsĂĄgukat elveszteni nem akarĂł alakjai, NyĂrĹ csodĂĄra szĂĄnt hargitai asszonyai nincsenek tĂśbbĂŠ. ErdĂŠly ĂŠs SzĂŠkelyfĂśld a munkanĂŠlkĂźli, nyomorgĂł emberek hazĂĄja ma mĂĄr, alkoholistĂĄk, csak kĂĄromkodva kĂŠpesek megszĂłlalni, tĂśmeges a csalĂĄdon belĂźli erĹszak. A hargitai falvak elnĂŠptelenednek, az erdĹket kivĂĄgjĂĄk, ami mĂŠg maradt, azt betemeti a trĂĄgya. De mĂŠg Ăgy is jobb ma ĂŠrtelmisĂŠginek lenni RomĂĄniĂĄban, mint itt, MagyarorszĂĄgon. Mert itt diktatĂşra van, ott meg nem. Itt, aki a kormĂĄnyt kritizĂĄlja, a magyarsĂĄgot, a nemzetet sĂŠrti meg â mondja SzĂŠkely Csaba, ĂŠs ez nem jĂłl van Ăgy. Minden valamirevalĂł mĹąvĂŠszet kritikus a politikai rendszer hibĂĄival szemben. Ăs ebben igaza van, nem is lehet mĂĄskĂŠpp, ĂŠvezredes kĂśzhely ez. A romĂĄn kormĂĄny tolerĂĄnsabb a mĹąvĂŠszeivel, mint a magyar. Hagyja magĂĄt kritizĂĄlni, ez meg itt Budapesten nem. Gondolom, ezek utĂĄn hazakĂśltĂśzik minden feldĂşlt erdĂŠlyi ĂrĂł vagy mĹąvĂŠszember, aki valamilyen tĂŠvedĂŠs folytĂĄn az anyaorszĂĄgba jĂśtt. SzomorĂş ez. Mi lesz velĂźnk nĂŠlkĂźlĂźk?
Az erdĂŠlyi hivatalos szĂnjĂĄtszĂĄs mĂĄr rĂŠgen leszĂĄmolt a nemzeti ĂŠrzĂŠs problematikĂĄjĂĄval. Eltaposta, kĂŠsz. Kelemen LĂĄszlĂł jĂł kĂŠtszĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt kĂźzdĂśtt a magyar szĂnhĂĄzi kultĂşra megteremtĂŠsĂŠĂŠrt, de az igazi eredmĂŠnyeket mĂĄr akkor is KolozsvĂĄron ĂŠrtĂŠk el. Amikor mindennĂŠl fontosabb volt a magyar ĂrĂłknak, mĹąvĂŠszeknek, hogy a magyar nyelv, a magyar kultĂşra ne hulljon vĂŠgkĂŠpp bele az idĹbe â az erdĂŠlyi szĂnhĂĄzcsinĂĄlĂłk adtĂĄk ehhez a munkĂĄhoz az erĹt, a hitet. Hogy aztĂĄn amikor a pesti feltĂŠtelek is megteremtĹdtek, az addig ErdĂŠlyben jĂĄtszĂł szĂnĂŠszek egy rĂŠsze tehetsĂŠgĂŠt adja a tovĂĄbbiakhoz. TĂźndĂŠrmese volt ez, de igaz. Trianon utĂĄn aztĂĄn fordult a helyzet, a magyar lap- ĂŠs kĂśnyvkiadĂĄsnak kellett segĂteni, hogy az ottani mĹąvek mĂŠltĂł mĂłdon megjelenhessenek, hogy a pesti szĂnhĂĄzakban Ăźnnep legyen egy-egy erdĂŠlyi szerzĹ bemutatĂłja. A kommunista idĹkben nĂŠma, cinkos ĂśsszeeskĂźvĂŠs volt egyĂźtt lenni itthoni ĂŠs ottani magyarnak. Tizenkilenc ĂŠvesen kĂśtelessĂŠgĂźnknek ĂŠreztĂźk, hogy eljussunk KolozsvĂĄrra, Harag GyĂśrgy valamely rendezĂŠsĂŠre, ĂŠs egyĂźtt tĂźntessĂźnk az elĹadĂĄst ĂŠltetĹ tĂśmeggel. AztĂĄn utĂĄna lakĂĄsokon folytassuk a szeĂĄnszokat, hitben, nemzeti Ăśntudatban erĹsĂtve egymĂĄst. AztĂĄn jĂśtt a rendszervĂĄltĂĄs, ĂŠs a globalizĂĄciĂł liberĂĄlis bajnokainak egyik legfontosabb cĂŠlja lett ezt az ĂŠrzĂŠst, ezt a nemzeti identitĂĄst megszĂźntetni, megĂślni. Ăs sajnos, ez jobbĂĄra sikerĂźlt is.
ĂtnĂŠztem a kĂźlhoni magyar szĂnhĂĄzak jĂśvĹ ĂŠvi mĹąsortervĂŠt. Mindenhol mĹąvĂŠszi tenni akarĂĄs, megfelelni vĂĄgyĂĄs a hivatalos kritikai elvĂĄrĂĄsoknak, hisztĂŠrikus igyekezet, hogy a magyar kritikusok dĂjĂĄt megkaphassĂĄk, vagy minĂŠl jobban szerepeljenek valamely romĂĄn alternatĂv fesztivĂĄlon. EgyedĂźl a Tomcsa SĂĄndor SzĂnhĂĄz visz szĂnre egy Ăşj TamĂĄsi Ăron-adaptĂĄciĂłt, a tĂśbbi mĹąsora mĂŠg kĂśzvetve sem kĂśtĹdik az erdĂŠlyi klasszikusokhoz, azokhoz, akik nyelvben, nemzetben, ĂŠrzetben megĹrizni akartak valamit, ami akkor ĂŠs ott fontos volt. Ma ĂŠs itt mĂĄr nem fontos. A ma is ritka tehetsĂŠgĹą erdĂŠlyi szĂnĂŠszek ĂŠs rendezĹk rĂŠszben nem hisznek sajĂĄt irodalmi hagyomĂĄnyaikban, rĂŠszben egzisztenciĂĄlisan-mĹąvĂŠszileg ki vannak szolgĂĄltatva a kolozsvĂĄri nagy hatalmĂş direktornak, aki osztja az ĂŠszt. Ăs kĂźlĂśnben is? Mit akarok?! Magyarul jĂĄtsszĂĄk az ismert amerikai bulvĂĄrszerzĹ vagy a francia abszurd ĂrĂł darabjait! Magyar nyelven szĂłl a szĂnpad. De magyar lĂŠlekkel szĂłl-e? Ăs ha nem, fontos, hogy nem? Lehet, hogy hĂźlyĂŠt csinĂĄlok magambĂłl ezen eszmĂŠk hangoztatĂĄsĂĄval? TĂŠnyleg hazug mesĂŠben ĂŠlek, ahogy SzĂŠkely Csaba mondja? Hazug, idiĂłta kĂśzhelyekben ĂŠlĂźnk, ha a klasszikus erdĂŠlyi ĂrĂłk csoda-gyĂśnyĂśrĹą munkĂĄit hiĂĄnyoljuk a szĂnhĂĄzakbĂłl? Lehet.
Ugyanebben a hibĂĄban ĂŠl ezek szerint az egyik legnagyobb erdĂŠlyi egyetem rektor asszonya is, aki szomorĂşan mesĂŠlte el, hogy nincs mĂĄr kĂśzĂźk az ottani szĂnhĂĄzhoz. Vagy a szabadkai tanĂtĂł, aki elvesztette a hitĂŠt a szĂnhĂĄzban. Vagy az a tĂśbb autĂłbusznyi kĂśzĂśnsĂŠg, amely mĂĄsfĂŠl napot utazott, hogy lĂĄthassa A jĂŠzusfaragĂł ember elĹadĂĄsĂĄt Pesten? Ăs sorolhatnĂĄm tovĂĄbb. Igen, ezek az emberek korszerĹątlenek lettek. IgĂŠnyeikkel, nemzettudatukkal, elhivatottsĂĄgukkal. Valakik, valahol nagyon ĂśrĂźlnek, hogy sikerĂźlt olyan vĂrust kitenyĂŠszteni, amely a nemzeti hovatartozĂĄsnak ezt a fajta, s egyĂŠbkĂŠnt egĂŠszsĂŠges ĂŠrzĂŠsĂŠt kiĂśli az emberbĹl.
Ăs ezĂŠrt mĂŠg nem is okolhatjuk azokat, akik mĂĄr nem tudjĂĄk, mirĹl beszĂŠlek. SzĂŠkely CsabĂĄt sem, Ĺ az Ăşj generĂĄciĂł, a legnagyobb jĂł szĂĄndĂŠkkal mĹąveli, amit mĹąvel, tehetsĂŠges, jĂł ĂrĂł is, nincs ebben hiba. Ez mĂĄr az Ăşj kor szele. Ăn rosszul vagyok ettĹl a szĂŠltĹl, de ez magĂĄnĂźgy. TĂśrĹdjĂźnk bele, hogy az erdĂŠlyi magyar ĂrĂłk szinte teljes serege mĂĄr nem csak testben pusztul a sĂrban. Ăprily, BĂĄnffy, Dsida, KarĂĄcsony BenĹ, Hunyadi, RemĂŠnyik, Benedek Elek, JĂŠkely, CsĂki, Tomcsa, PĂĄskĂĄndi, SzĂŠkely JĂĄnos, KemĂŠny, SzilĂĄgyi, Jakab, NyirĹ, TamĂĄsi, SĂźtĹ, Wass Albert, VarrĂł Ilona, Makkai ĂŠs a tĂśbbiek neve mellĂŠ a sĂrkĂśvĂśn alĂĄ lehet hĂşzni erĹsen a halĂĄl idejĂŠt. Meghaltak Ĺk, meghalt a mese.
S ha mĂĄr Adyval kezdtem, fejezzem is be vele: âMi voltunk a fĂśldnek bolondja, / ElhasznĂĄlt, szegĂŠny magyarok, / Ăs most jĂśjjetek, gyĹztesek: / ĂdvĂśzlet a gyĹzĹnek.â Pozsgai Zsolt, Magyar HĂrlap2014. szeptember 15.
KitĂĄrt lĂŠlekkel a nyelvi sokszĂnĹąsĂŠgben â BeszĂŠlgetĂŠs Marius Tabacuval, a kolozsvĂĄri filharmĂłnia igazgatĂłjĂĄval
âEljutottam arra a szintre, amikor olyan jĂłl zongorĂĄztam, hogy rĂĄjĂśttem, sokkal jobban kellene. Magamban elrendezĹdĂśtt a dolog, hogy nem vagyok egy Arthur Rubinstein, de a mai napig azt gondolom, jĂł kĂśzĂŠpmezĹnyben nem vallanĂŠk szĂŠgyent. â
â MikĂŠnt sikerĂźlt ennyi nyelvet ilyen szinten megtanulnia, honnan szĂĄrmazik nyelvi multikulturalitĂĄsa?
â Nem szeretem a âmultikulturĂĄlisâ kifejezĂŠst, a fogalommal nekem gondjaim vannak, maradjunk inkĂĄbb a nyelvi sokszĂnĹąsĂŠgnĂŠl. Ebben a sokszĂnĹąsĂŠgben nincsen semmi ĂŠrdemem, hiszen ezek a nyelvek â ne tĂşlozzunk, nem olyan sok â rĂĄm ragadtak. HatĂŠves koromban kerĂźltem TemesvĂĄrra a nagyszĂźleimhez, temesvĂĄri szĂźletĂŠsĹą szĂźleim SzilĂĄgysomlyĂłn dolgoztak. Az eredeti elkĂŠpzelĂŠs az volt, hogy idĹvel mind visszatĂŠrĂźnk a Bega-parti vĂĄrosba, ĂĄm ez nem sikerĂźlt: csak ĂŠn ragadtam ott.
Olyan kĂśrnyezetben nĹttem fel ĂŠs ĂŠltem, ahol a tĂśbbnyelvĹąsĂŠg termĂŠszetes volt, nem beszĂŠlve arrĂłl, hogy csalĂĄdunkban mindenki tĂśbb nyelven beszĂŠlt: nagymamĂĄm romĂĄnul, magyarul, nĂŠmetĂźl, franciĂĄul, ĂŠdesapĂĄm ĂşgyszintĂŠn. TemesvĂĄron jĂĄrtam iskolĂĄba, SzilĂĄgysomlyĂłn tĂśltĂśttem a vakĂĄciĂłkat, magĂĄtĂłl ĂŠrtetĹdĹ volt, hogy azok a nyelvek, amelyek kĂśrĂźlĂśttem lĂŠteztek, valahogy rĂĄm ragadjanak.
Marius Tabacu
SzilĂĄgysomlyĂłn szĂźletett 1952. januĂĄr 13-ĂĄn. A temesvĂĄri zenelĂceum elvĂŠgzĂŠsĂŠt kĂśvetĹen a kolozsvĂĄri zeneakadĂŠmiĂĄn diplomĂĄzott 1975-ben. 1990-ig zenetanĂĄrkĂŠnt dolgozott, a forradalom utĂĄn a romĂĄn televĂziĂł kolozsvĂĄri stĂşdiĂłjĂĄnak volt szerkesztĹje. 1993-ban megalapĂtotta a Video-Pontes stĂşdiĂłt, 2007-tĹl a Transilvania Ăllami FilharmĂłnia menedzsere. 1982-ben szerzett mĹąfordĂtĂłi bizonyĂtvĂĄnyt, mĂĄsok mellett LĂĄszlĂłffy AladĂĄr, Bodor ĂdĂĄm, Bartis Attila, Papp SĂĄndor Zsigmond mĹąveit Ăźltette ĂĄt romĂĄnra.
Persze ez mĂŠg nem jelenti azt, hogy mĂŠlyen elsajĂĄtĂtottam Ĺket, hiszen a nyelv irodalmĂĄban, kultĂşrĂĄjĂĄban ĂŠl. Az, hogy mi a temesvĂĄri utcĂĄkon magyarul, romĂĄnul, svĂĄbul beszĂŠltĂźnk, mĂŠg nem kultĂşra. Azt viszont sajnĂĄlom, hogy TemesvĂĄron nem tanultam meg szerbĂźl is, pedig voltak szerb barĂĄtaim, de mĂŠg szerb szerelmem is. Ez a nyelv valahogy nem ragadt rĂĄm.
â Olvasott is ezeken a nyelveken?
â Amikor elkerĂźltem KolozsvĂĄrra, magyarul pĂŠldĂĄul tĹąrhetĹen beszĂŠltem, de olvasni nem tudtam. KĂŠsĹbb ĂśsszekerĂźltem elsĹ felesĂŠgemmel, Balla ZsĂłfia ĂrĂłnĹvel, ĂŠs minimĂĄlis kĂśvetelmĂŠnynek ĂŠreztem â no meg az illendĹsĂŠg is ezt diktĂĄlta â, hogy legalĂĄbb az Ĺ ĂrĂĄsait el tudjam olvasni. Sokat segĂtett az is, hogy a zenei szakirodalom nagy rĂŠszĂŠt magyarul kaptam kĂŠzhez. KĂśnnyebb volt igyekezni magyarul olvasni, mintsem hogy kĂśrbejĂĄrjam a kĂśnyvtĂĄrakat, hisz mĂŠg az sem volt biztos, hogy azok a kiadvĂĄnyok lĂŠteznek romĂĄnul. KĂŠznĂŠl voltak, ott voltak a szobĂĄban a polcokon, kĂŠnyelmes volt leemelni Ĺket, ĂŠs megprĂłbĂĄlni megĂŠrteni.
Ami az olvasĂĄst illeti, mĂŠg egy dolog sokat segĂtett: amikor gyerekkoromban SzilĂĄgysomlyĂłn moziba jĂĄrtunk, a filmek kĂŠt nyelven, magyarul ĂŠs romĂĄnul is feliratozva voltak. A mozivĂĄszon fele tele volt szĂśveggel. Az ember akaratlanul is elolvasta azt, ami oda volt Ărva. A szĂĄmunkra ĂŠrdekes filmeket tĂśbbszĂśr is megnĂŠztĂźk, ĂŠs amikor kĂŠsĹbb elkezdtem olvasni magyarul, a szavak reflexszerĹąen visszatĂŠrtek az emlĂŠkezetembe a filmeknek kĂśszĂśnhetĹen. Valahol az agyam mĂŠlyĂŠn ezek a szavak elraktĂĄrozĂłdtak, Ăgy nem volt nehĂŠz elkezdeni olvasni magyarul.
SzerencsĂŠm volt azzal is, hogy gyerekkoromban mĂŠg ĂŠlt az a franciatanĂĄrnĹ, Werner nĂŠni, aki mĂŠg ĂŠdesapĂĄmnak volt a francia ĂłvĂłnĹje. A francia Ăłvoda persze mĂĄr nem lĂŠtezett, de a nĂŠni eljĂĄrt hĂĄzakhoz. ĂsszegyĹąlt nĂŠhĂĄny gyerek â a sznob csalĂĄdok jĂśvendĹ sznob csemetĂŠi â, ĂŠs Werner nĂŠnivel franciĂĄul beszĂŠlgettĂźnk. KĂŠsĹbb az iskolĂĄban kivĂŠtelesen jĂł franciatanĂĄrnĹnk volt, aki nemcsak a nyelvre, de ĂĄltalĂĄnos mĹąveltsĂŠgre is tanĂtott.
AztĂĄn Ăşgy adta a vĂŠletlen, hogy iskolai zongoratanĂĄrnĹim magyarul ĂŠs nĂŠmetĂźl beszĂŠltek velem. Nem volt elĹre megtervezve, hogy nĂŠmet zongoratanĂĄrhoz kerĂźljek, egyszerĹąen Ĺk voltak a legjobbak. Annyira belĂŠm ivĂłdott a magyar, illetve a nĂŠmet szaknyelv, hogy miutĂĄn elvĂŠgeztem a zeneakadĂŠmiĂĄt, ĂŠs a kolozsvĂĄri zeneiskolĂĄban lettem tanĂĄr, keresnem kellett a szakszavakat romĂĄnul. A nyelvi kĂśzegek tehĂĄt adva voltak kĂśrĂźlĂśttem, csupĂĄn nyĂlt fĂźlekkel kellett jĂĄrni.
â TemesvĂĄron tehĂĄt adott volt a nyitottsĂĄg a soknyelvĹąsĂŠg felĂŠ. Mit tapasztalt ebbĹl a szempontbĂłl KolozsvĂĄron?
â Azokban a kĂśrĂśkben, ahovĂĄ ĂŠn KolozsvĂĄron jĂĄrtam, nem sok kĂźlĂśnbsĂŠg volt. Illetve az, hogy a nĂŠmetâsvĂĄb nyelvet elvesztettem, abbĂłl a kĂśzegbĹl kikerĂźltem. De ez a folyamat TemesvĂĄron kezdĹdĂśtt el, hiszen kamaszkoromban a svĂĄbok mĂĄr kezdtek eltĂźnedezni. KolozsvĂĄron ellenben bekerĂźltem egy elit kultĂşrkĂśrbe, ahol nagyon jĂłl ĂŠreztem magam, ahol a magyar nyelv is szerepet kapott.
A nyolcvanas ĂŠvekben, amikor ellenzĂŠkikĂŠnt a nevemet mĂĄr nem volt szabad leĂrni, kinyomtatni plakĂĄtokon, elkezdtem fordĂtani. Akkoriban Ăşgy gondoltam, sok mindent lehet egyszerre csinĂĄlni, aztĂĄn kiderĂźlt, ez a pĂĄrhuzamossĂĄg nem mĹąkĂśdik. A zongora is, az ĂrĂłasztal is teljes embert kĂvĂĄn, arrĂłl nem beszĂŠlve, hogy csalĂĄdom volt, hĂĄrom gyerek, munkahely...
De nagyon Ăśrvendtem, amikor 1989-ben, kĂśzvetlenĂźl a forradalom elĹtt megjelent elsĹ fordĂtĂĄsom. SzĂŠkely JĂĄnos Nyugati hadtest cĂmĹą mĹąvĂŠt Ăźltettem ĂĄt romĂĄnra. Az ĂŠn nevem alatt nem lehetett kiadni a mĹąfordĂtĂĄst, Ăgy az orosz fogsĂĄgban elpusztult anyai nagyapĂĄm nevĂŠn â Ion Tudoran â jelentettem meg. SzĂĄmomra nagy elĂŠgtĂŠtel volt, hogy ennek a talpig becsĂźletes ĹsĂśmnek a neve megjelenhetett a forradalom elĹtt az ĂŠn nevem helyett.
â Az ellenzĂŠkisĂŠg a mĹąvĂŠszi pĂĄlyĂĄjĂĄra is kihatott?
â Nem kell dramatizĂĄlni a dolgokat, nem volt az olyan nagy karrier. Eljutottam arra a szintre, amikor olyan jĂłl zongorĂĄztam, hogy rĂĄjĂśttem, sokkal jobban kellene. Magamban elrendezĹdĂśtt a dolog, hogy nem vagyok egy Arthur Rubinstein, de a mai napig azt gondolom, jĂł kĂśzĂŠpmezĹnyben nem vallanĂŠk szĂŠgyent. Ăm, ahogyan telt az idĹ, ez mĂĄr nem elĂŠgĂtette ki tĂşl nagy igĂŠnyĹą vĂĄgyaimat. Nem volt vĂŠgzetes tragĂŠdia szĂĄmomra pĂĄlyĂĄt vĂĄltani.
â A forradalom utĂĄn Ăşj utakon indult el, a mĂŠdiĂĄban helyezkedett el. Hogy tĂśrtĂŠnt a vĂĄltĂĄs?
â1990 legelejĂŠn, amikor azt hittĂźk, megvĂĄltjuk a vilĂĄgot, talĂĄlkoztam CsĂŠp SĂĄndorral, aki megkĂŠrdezte, nem akarok-e a tĂŠvĂŠben dolgozni. Volt kedvem hozzĂĄ, Ăgy mi lettĂźnk az elsĹ kolozsvĂĄri tĂŠvĂŠsek, hiszen azelĹtt csak rĂĄdiĂł lĂŠtezett. Egy szĂĄl kamerĂĄnk volt, hogyan montĂroztuk az adĂĄsokat, azt csak mi tudjuk.
HĂĄrom ĂŠv utĂĄn kiderĂźlt, nem az tĂśrtĂŠnt, amit vĂĄrtunk a forradalomtĂłl. Nem mondom, hogy nem volt vĂĄltozĂĄs, ĂŠletemben is annyi minden tĂśrtĂŠnt akkoriban, mint egy tĂśrtĂŠnelemkĂśnyvben. VĂŠgĂźl 1993-ben Maksay Ăgnessel kilĂŠptĂźnk az ĂĄllami televĂziĂłbĂłl, ĂŠs lĂŠtrehoztuk a Video-Pontes stĂşdiĂłt. TizennĂŠgy ĂŠvig szabadĂşszĂłkĂŠnt tĂŠvĂŠztem, ami varĂĄzslatos volt, sok ĂŠlmĂŠnyt szereztem, rengeteg emberrel talĂĄlkoztam.
â A dĂśntĂŠsĂŠt, hogy a mĂŠdiĂĄban kĂśtĂśtt ki, befolyĂĄsolta-e az a tĂŠny, hogy elsĹ felesĂŠge, Balla ZsĂłfia kĂśltĹnĹ annak idejĂŠn a kolozsvĂĄri rĂĄdiĂłban is dolgozott?
â EgyĂĄltalĂĄn nem. Abban az euforikus â89 utĂĄni hangulatban mindenki tenni akart, a magunk vilĂĄgĂĄt meg is vĂĄltottuk, hiszen radikĂĄlisan megvĂĄltozott minden. Ebbe a vĂĄltozĂĄsba szinte magĂĄtĂłl ĂŠrthetĹen beleillett az a tĂŠny, hogy mĂŠdiĂĄval akarok foglalkozni. Mindig is szerettem Ărni, van kĂŠszsĂŠgem hozzĂĄ, tehĂĄt szĂĄmomra nem volt egy belĂĄthatatlan vĂĄltozĂĄs.
â A tĂŠvĂŠzĂŠs utĂĄn ismĂŠt a szakmĂĄja kĂśzelĂŠben talĂĄljuk, hiszen a kolozsvĂĄri filharmĂłnia igazgatĂłja. SorsszerĹą volt ez a visszakanyarodĂĄs a zenĂŠhez?
â ValĂłjĂĄban csak a kĂśzelĂŠben vagyok a szakmĂĄnak, hiszen az igazgatĂłsĂĄg nem a szakmĂĄm. A viccet fĂŠlretĂŠve: nem volt fizikai energiĂĄm, hogy a Video-Pontest is, a filharmĂłnia igazgatĂĄsĂĄt is csinĂĄljam. Amikor eldĂśntĂśttem, hogy elvĂĄllalom az igazgatĂĄst, nem gondoltam, hogy ez ennyire igĂŠnybe vesz. VĂŠgĂźl is kĂŠtszĂĄz embernek a sorsĂĄĂŠrt vagyok felelĹs, ami nem kĂśnnyĹą feladat.
A Video-Pontes az ĂŠn gyermekem is, a mai napig nem gondolom, hogy vĂŠglegesen otthagyom. Amikor befejezem a filharmĂłniĂĄnĂĄl a feladatomat, megprĂłbĂĄlok Ăşj projekteket kitalĂĄlni a tĂŠvĂŠben. Biztos, hogy hĂradĂłzni nem fogok, ĂŠs nem fogok kicsi riportokat kĂŠszĂteni, ahhoz mĂĄr nincs lelki energiĂĄm, de egy ĂŠrdekesebb, nagyobb tervben bĂĄrmikor hajlandĂł vagyok rĂŠszt venni.
â IgazgatĂłsĂĄga alatt elkezdĹdĂśtt â legalĂĄbbis tervek szintjĂŠn â az Ăşj kolozsvĂĄri filharmĂłnia felĂŠpĂtĂŠse. Hol tartanak most az ĂŠpĂtkezĂŠssel?
â Azt pontosan ĂŠn sem tudom. ĂllĂtĂłlag kellenek mĂŠg valami papĂrok, tervek a mŹÊpĂtĂŠszek rĂŠszĂŠrĹl. Hogy vannak, lesznek, vagy mikor lesznek, nem tudom. Ăn ĂśsszeĂĄllĂtottam annak idejĂŠn a filharmĂłnia szĂźksĂŠgleteit, leĂrtam mindazt, ami a normĂĄlis mĹąkĂśdĂŠshez feltĂŠtlenĂźl kell, ĂŠs minden esĂŠly megvan arra, hogy KĂśzĂŠp-EurĂłpa egyik legpompĂĄsabb koncertterme KolozsvĂĄron ĂŠpĂźljĂśn meg. A hely ki van jelĂślve, a filharmĂłnia ĂŠs a zeneakadĂŠmia is ott lesz: egy zenei kulturĂĄlis kĂśzpontot kĂŠpzeltĂźnk el.
A terv gyĂśnyĂśrĹą, tetszetĹs, RomĂĄniĂĄban egyĂŠbkĂŠnt sincs Ăşj, korszerĹą koncertterem. MĂĄr az is nagy eredmĂŠny volt nekĂźnk, hogy sikerĂźlt megkĂśtni a szerzĹdĂŠst a BabeĹâBolyai TudomĂĄnyegyetemmel, ĂŠs visszakĂśltĂśzhettĂźnk koncertjeinkkel eredeti helyĂźnkre, a Farkas utcai Egyetemiek HĂĄzĂĄba, oda, ahol gyakorlatilag 1956-ban lĂŠtrejĂśtt a filharmĂłnia.
â Csak ĂŠrintĹlegesen szĂłltunk fordĂtĂłi munkĂĄjĂĄrĂłl â gondolom, az is alaposan igĂŠnybe veszi.
â JĂłl ĂŠrzem magamat a bĹrĂśmben, nagyon szeretek fordĂtani, kikapcsol, hiszen teljesen mĂĄs munka, mint amit nap mint nap vĂŠgzek. Szoktam mondani, ĂŠn nem vagyok fordĂtĂł, ĂĄtĂrĂł vagyok. Ha fordĂt az ember, akarva-akaratlanul megprĂłbĂĄlja ugyanazokat a kifejezĂŠseket hasznĂĄlni, mint az eredeti szĂśvegben, ĂŠs azok nem mindig talĂĄljĂĄk meg helyĂźket abban a nyelvben, amire fordĂt az ember.
Ăgy szoktam hozzĂĄĂĄllni az eredeti szĂśveghez, hogy azt âĂĄtĂromâ romĂĄnra. MegprĂłbĂĄlok egy olyan nyelvkĂśzeget talĂĄlni a romĂĄnban, amely kĂśzel ĂĄll az eredetihez, ĂŠs Ăgy ĂĄtĂrom azt a mĹąvet romĂĄnra. De fordĂtottam ĂŠn mĂĄr hollandbĂłl is: nĂŠmet, angol tudĂĄssal ĂŠs szĂłtĂĄrakkal kezdtem egĂŠsz jĂłl ĂŠrezni magam a holland nyelvvel, de amikor elkerĂźltem HollandiĂĄba, az ĂŠlĹ beszĂŠdbĹl egy vak hangot sem ĂŠrtettem.
Most BĂĄnffy MiklĂłs ErdĂŠlyi tĂśrtĂŠnetĂŠt fordĂtom romĂĄnra. MarosvĂŠcsen talĂĄlkoztam tĂśbbek kĂśzĂśtt a trilĂłgia holland fordĂtĂłjĂĄval is, elkezdtem lapozni a holland fordĂtĂĄst, ĂŠs minden tovĂĄbbi nĂŠlkĂźl megĂŠrtettem, hol tart a szĂśveggel. A szerzĹdĂŠsen ĂŠs a kiadĂłn mĂşlik, mikor fog megjelenni.
NĂĄnĂł Csaba, KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2014. szeptember 30.
Szakolczay Lajos
SzĂŠkely Csaba: BĂĄnyavidĂŠk
(ĂrĂłnk helye a glĂłbuszon) KĂźlĂśnleges kĂśnyv jelent meg a mĂşlt ĂŠvben az erdĂŠlyi â marosvĂĄsĂĄrhelyi illetĹsĂŠgĹą â SzĂŠkely Csaba tollĂĄbĂłl. A drĂĄmatrilĂłgiĂĄnak aposztrofĂĄlt BĂĄnyavidĂŠk. (A megnevezĂŠs egy kissĂŠ megtĂŠvesztĹ, mert a kĂśtet valĂłjĂĄban hĂĄrom egyfelvonĂĄsos szĂnmĹąvet tartalmaz.) A hĂĄrom szĂnpadi jĂĄtĂŠk kĂśzĂźl â BĂĄnyavirĂĄg, BĂĄnyavaksĂĄg, BĂĄnyavĂz â a BĂĄnyavirĂĄg futott be bizonyos karriert, hiszen nem csupĂĄn MarosvĂĄsĂĄrhelyt mutattĂĄk be (kĂŠt tĂĄrsulat, egy profi ĂŠs egy amatĹr), hanem a mi Nemzeti SzĂnhĂĄzunk is. A kritikĂĄkbĂłl ĂtĂŠlve zajos sikerrel.
Mi vĂĄltotta ki a nĂŠzĹkbĹl a tetszĂŠst? A hagyomĂĄnyos ErdĂŠly-kĂŠp, mondjuk Ăgy, leporolĂĄsa. Hogy lĂĄssuk az igazi valĂłsĂĄgot: a bĹąn (ital, megrontĂĄs, politikai ĂĄrulĂĄs, az egyhĂĄz megcsĂşfolĂĄsa stb.) ott is lĂŠtezik. A drĂĄmai, tĂśbbnyire poĂŠnokra ĂŠpĂźlĹ âfĂśltĂĄrĂĄsnakâ nyilvĂĄn egy Ăşj generĂĄciĂł tapsolt. Azok, akik nem voltak megelĂŠgedve â lehet, hogy nem is ismerik? â a klasszikusok, egy TamĂĄsi Ăron, egy SzĂŠkely JĂĄnos, egy SĂźtĹ AndrĂĄs, egy PĂĄskĂĄndi GĂŠza Ăłsdi ErdĂŠly-kĂŠpĂŠvel.
Amelyekben a kisebbsĂŠgi-nemzetisĂŠgi sors, a tĂśrtĂŠnelem, a diktatĂşra ĂŠs a hatalom abszurditĂĄsa jĂĄtszott szerepet. Amelyeket olyan rendezĹk vittek szĂnre â elĂŠg legyen csak a zseniĂĄlis Harag GyĂśrgy nevĂŠt megemlĂtenem â, akik a romĂĄn szĂnhĂĄzbĂłl is tĂĄplĂĄlkozĂł modern eszkĂśzĂśkkel, a jobbak az agresszĂv lĂĄtvĂĄnyszĂnhĂĄz erejĂŠvel vilĂĄgossĂĄ tettĂŠk, hogy az ember csak porszem a vilĂĄgmindensĂŠgben, de mĂŠltĂłsĂĄga sosem hagyhatja cserben. MĂŠg akkor is a kĂźzdelmes igaz kerĂźl a fĂłkuszba, ha â a valĂłdi megnevezĂŠst rejtezve vilĂĄgĂtva â Az eb olykor emeli lĂĄbĂĄt (PĂĄskĂĄndi).
Az erdĂŠlyi (romĂĄniai magyar) drĂĄma azĂŠrt tudott az egyetemes magyar irodalomnak ĂŠs szĂnhĂĄzmĹąvĂŠszetnek is sokat mondani, mert nem csupĂĄn a szociogrĂĄfiailag ugyan pontos, de valahol a â nagy egĂŠszet tekintve mĂŠgiscsak hamis â valĂłsĂĄgra, valĂłsĂĄgmorzsĂĄkra tekintett, hanem megrĂĄzĂł erĹvel az egĂŠszre. A pĂĄlinka â mindenki, mindenhol rĂŠszeg â roncsolĂł hatĂĄsĂĄt fĂślĂźlĂrta az ĂŠgetĹ szabadsĂĄghiĂĄny, a kisebbsĂŠg sok ĂŠvtizedes vesszĹfutĂĄsa, a tĂşlĂŠlĂŠs mĂłdozatain valĂł tĂśprengĂŠs. Aki ismeri SzĂŠkely JĂĄnos Caligula helytartĂłja cĂmĹą drĂĄmĂĄjĂĄt, vagy nem idegen tĹle SĂźtĹ AndrĂĄs KĂĄin ĂŠs ĂbeljĂŠnek Ăźzenete â ha Ăśsszecsombolyodva, kĂnok kosarĂĄban is, de ĂŠlni â, annak aligha kell magyarĂĄzni bĂĄrmit is a kĂŠpes beszĂŠd erejĂŠrĹl, s nem utolsĂłsorban a drĂĄmaĂrĂł felelĹssĂŠgĂŠrĹl.
A rendszervĂĄltĂĄs Ăłta mĂĄs idĹket ĂŠlĂźnk. RomĂĄniĂĄban is a hirtelen jĂśtt szabadsĂĄg lett az Ăşr. S felnĹtt lassan egy ĂrĂłnemzedĂŠk â a SerĂŠny mĂşmia ĂŠs a Nagy kilometrik tagjairĂłl beszĂŠlek â, amelynek mĂĄr nem kell gĂşzsba kĂśtve tĂĄncolnia. Szabad a parkett, ĂŠs az ĂrĂł olyan tĂĄncot mutat be, amilyet akar. CsupĂĄn tehetsĂŠgĂŠtĹl, ĂzlĂŠsvilĂĄgĂĄtĂłl, embersĂŠgkĂŠpĂŠtĹl stb. fĂźgg a produkciĂł milyensĂŠge, mondanivalĂłja, hatĂłereje.
Hogy SzĂŠkely Csaba hozzĂĄjuk tartozik-e, nem tudhatni. NĂŠmelykor az egy kissĂŠ fanyar nyelvĂŠvel az Ĺ kabĂĄtjukat viseli, ĂĄm azt is szĂvesen ledobja magĂĄrĂłl, hogy ne szorĂtson. Szabad akar Ĺ lenni, hogy ebben a tĂśrvĂŠnyeket nem vagy alig ismerĹ szabadsĂĄgban lubickolhasson. Semmi bajom nem volna vele, ha nagykĂŠpĹąen nem akarnĂĄ ĂĄtlĂŠpni a drĂĄma klasszikusait â lenne mit tanulnia â, ha tehetsĂŠgĂŠt (?) nem ĂĄldoznĂĄ fĂśl a pĂŠnz ĂŠs egy mĂĄs (liberĂĄlis) eszmevilĂĄg oltĂĄrĂĄn. LĂĄthatĂłan, adjĂĄk alĂĄ a lovat â ilyen mĂŠg nem volt, vĂŠgre drĂĄmĂĄban is kimondja valaki igazul az erdĂŠlyi valĂłsĂĄgot! â, s ahelyett, hogy visszautasĂtanĂĄ az ĂŠrdemtelenĂźl a fejĂŠre hullott babĂŠrokat, szĂvesen mutatkozik dicsfĂŠnyben. A minap megjelent NĂŠpszabadsĂĄg-interjĂş bevezetĹje nem kevesebbet ĂĄllĂt az ĂrĂłrĂłl: âA bĂĄnyĂĄk mĂŠlyĂŠrĹl jĂśn, hogy az irodalom egĂŠn tĂźndĂśkĂśljĂśn. Ma mĂĄr a MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂŠlĹ
SzĂŠkely CsabĂĄval, a BĂĄnya-trilĂłgia szerzĹjĂŠvel azonosĂtjĂĄk az egĂŠsz erdĂŠlyi drĂĄmairodalmat.â
KĂŠtsĂŠgkĂvĂźl ilyen kĂśrĂźlrajongĂĄsban â hogy mennyire hamis ĂŠrtĂŠkszemlĂŠletet tĂźkrĂśz, arrĂłl most ne beszĂŠljĂźnk â nehĂŠz megĂĄllni, pontosabban nehĂŠz jĂłzannak maradni. Mert ha az ĂrĂł ĂśnelĂŠgĂźltsĂŠgbĹl nincs tisztĂĄban sajĂĄt iromĂĄnyĂĄnak sĂşlyĂĄval â a nagyok tĂśbbĂŠ-kevĂŠsbĂŠ mindig tisztĂĄban voltak â, legalĂĄbb a szakma figyelmeztesse: megĂĄllj, odĂŠbb van mĂŠg a KĂĄnaĂĄn. S akkor talĂĄn kĂŠtelkedni fog, s bĂślcsen mĂĄsokra hallgatva, pokolba taszĂtott âhĹseiâ, szereplĹi helyett maga fog pokolra szĂĄllni.
Mert a felĂźlrĹl valĂł ĂtĂŠlkezĂŠs nem sok jĂłt szĂźl. Csak annyit â egy kis kĂśrben pillanatnyi sikert â, hogy az ĂrĂłsĂĄgban jĂłl ĂŠrezze magĂĄt az ember. ElevickĂŠljen azon a tengeren, amelyen a bĂłjĂĄk â egy Shakespeare, egy Csehov, egy Tennessee Williams â egyben vilĂĄgĂtĂłtornyok is. S Ĺk csak azoknak mutatjĂĄk â valljuk be, viharokkal telve â az utat, akik nem hunyjĂĄk be a szemĂźket.
SzĂŠkely Csaba drĂĄmĂĄiban behunyt szemmel ĂtĂŠlkeznĂŠk? SzĂł se rĂłla. Csak keresett, tĂşlpoentĂrozott mikroszkopikus pontossĂĄga rakott szemĂŠre hĂĄlyogot. A fĹąszĂĄlat szĂĄlfĂĄnak kĂŠpzeli, s ahelyett, hogy a kertrĹl, az erdĹrĹl â az emberisĂŠg-rengetegrĹl â szĂłlna, megelĂŠgszik az extrĂŠm helyzetek, a furfangos kitalĂĄciĂłk, a trendit meghatĂĄrozĂł tĂŠmĂĄk dialĂłgussĂĄ fokozĂĄsĂĄval. Minden hihetetlenre â nem sci-fi ĂrĂłdik! â jĂśn egy mĂŠg hihetetlenebb, s evvel be is zĂĄrĂłdik a kĂśr.
Csakhogy a konstruĂĄlt nyelv â a mostani kĂĄnon megannyi nagyja szok Ăgy beszĂŠlni (ânem-e rendĹr?â, ânem-e amiatt beszĂŠlgetnek?â stb.) â, a jĂłpofĂĄskodĂĄsnak tĹąnĹ, az alak jellemĂŠt csupĂĄn szĂŠkelycsabĂĄsan megrajzolĂł trĂĄgĂĄrsĂĄg (âindĂtsad be a szaragyĂş kocsidat, ĂŠs vegyed be a kipufogĂłjĂĄt a szaragyĂş szĂĄdbaâ; âFeldughatod az ĂşjsĂĄgodat a vigyorgĂł seggedbe!â â BĂĄnyavirĂĄg; âA Duna partjĂĄn szoptĂĄtok az anyafarkas faszĂĄt!â; âNekem se jĂĄrt el a szĂĄm a plĂŠbĂĄnos levĂĄgott tĂśkĂŠrĹl, te szar!â â BĂĄnyavaksĂĄg; âa kutyĂĄk ragacsos faszĂĄba bele!â; âS a csupasz, levĂĄgott pĂścsĹą emberek az Isten hĂĄzĂĄba valĂłk-e?â â BĂĄnyavĂz [az utĂłbbi kettĹ egy katolikus pap szĂĄjĂĄbĂłl]) inkĂĄbb feltĹąnĂŠst keltĹ, a szĂnhĂĄzba a mocsokĂŠrt jĂĄrĂł rĂŠteg kielĂŠgĂźlĂŠsĂŠt szolgĂĄlĂł beszĂŠdmodor, mint az alakok szemĂŠlyisĂŠgĂŠt tudatosĂtĂł jellemfestĹ szĂĄndĂŠk.
(Mese, mese, meskete) ErdĂŠlyt valamennyire, a sok ĂŠvtizedre visszanyĂşlĂł erdĂŠlyi falukutatĂł mozgalmat ĂŠs a bĂĄnyĂĄt is (sajĂĄt szerencse) jĂłl ismerem. S a bĂĄnyabezĂĄrĂĄsokkal, elszegĂŠnyedĂŠssel, munkahelyvesztĂŠssel âtarkĂtottâ tragĂŠdiĂĄkat is. A fĂśld csak ott nem forog, ahol nem forgatjĂĄk. MĂĄrpedig modern korunk az ĂŠletformavĂĄltĂĄssal, a kĂŠnyszerĹą ide-oda kĂśltĂśztetĂŠssel â akarjuk, nem akarjuk â nagyon is forgatja. A drĂĄmaĂrĂł erdĂŠlyi falujĂĄt is â kĂśzĂŠp-eurĂłpai sajĂĄtossĂĄg? â kifordĂtotta magĂĄbĂłl, szenvedĂŠsĂśzĂśnt hozva az ott lakĂłkra. MihĂĄly mondja, a BĂĄnyavirĂĄg megkeseredett orvosa: âItt mindenki idiĂłta. S miĂłta bezĂĄrtĂĄk a bĂĄnyĂĄt, azĂłta mĂŠg idiĂłtĂĄbb mindenki. A munkanĂŠlkĂźlisĂŠg a legjobb idiĂłtagyĂĄrtĂł talĂĄlmĂĄny.â
Van benne igazsĂĄg. Viszont, hogy ez az igazsĂĄg hathatĂłsan ĂŠljen, furtonfurt mĂłdszerrel ki kellett agyalni a valĂłsĂĄgot meghamisĂtĂł, âszociolĂłgiailagâ abszurd falukĂŠpet is. A âvĂŠn takonyâ, vagyis az apa (nincs jelen a szĂnen) haldoklik. AzĂŠrt van elĂĄtkozva â a papĂr nem bĂrja el a kiĂĄtkozĂĄs itteni megannyi formĂĄjĂĄt â, mert a fekvĹ beteg kĂŠt ĂŠv Ăłta csak parancsolgat felnĹtt gyermekeinek, s vĂŠgĂźl â ez a slusszpoĂŠn â az ĂśrĂśksĂŠget sem rĂĄjuk, hanem az egyhĂĄzra hagyja. FelesĂŠge fĂślakasztotta magĂĄt a macska megdĂśglĂŠse miatt â az orvos tĂĄskĂĄjĂĄbĂłl kilopott morfium vĂŠgzett az ĂĄllattal â, de ez ebben a kĂśrnyezetben nem ĂşjdonsĂĄg. Mindenki iszik, mindenki fĂślakasztja magĂĄt â a fĹhĹs IvĂĄn ĂŠs az egy kissĂŠ Csehov-alakra hajazĂł orvos, MihĂĄly csupĂĄn azĂŠrt ĂŠl mĂŠg (kĂźlĂśnben mindketten ĂŠlĹ-halottak), hogy legyen, aki kĂĄromkodĂĄsĂśzĂśnben âvĂŠgigmondjaâ a tĂśrtĂŠnetet. Persze nemcsak a rossz emberek nyĂşlnak a kĂśtĂŠl utĂĄn, hanem â lĂĄss csudĂĄt! â nĂŠmely jĂł is. (A szomszĂŠd pĂŠldĂĄul azĂŠrt tett a nyakĂĄra hurkot, hogy felesĂŠge nyugodtabban beleszerelmesedhessen a dĂşvad IvĂĄnba.)
Mese, mese, meskete. SzĂł se rĂłla, a rĂśvid, poĂŠnra kihegyezett alpĂĄri mondatok peregnek â SpirĂł GyĂśrgy CsirkefejĂŠnek beszĂŠdmĂłdja ehhez viszonyĂtva szenteltvĂz â, s a szituĂĄciĂłknak is megvan a drĂĄmai ĂŠlĂźk. (Legjobban a BĂĄnyavirĂĄgban, a tĂśbbiben csĂśkkenĹ, âelkozmĂĄsodĂłâ mĂŠrtĂŠkben.) Csak a kitalĂĄciĂł â agyament konstrukciĂł â ezer formĂĄjĂĄt tudnĂĄm feledni. Persze, ha ez nincs, nincsen Ăşj ErdĂŠly-kĂŠp. MĂĄrpedig enĂŠlkĂźl, legalĂĄbbis egy bizonyos kĂśzegben, a siker sincs biztosĂtva. A drĂĄmaĂrĂł mindezt figyelembe vĂŠve kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl ĂŠles szemmel dolgozik. A BĂĄnyavirĂĄg tĂşlontĂşl meghĂśkkentĹ mesĂŠjĂŠre a BĂĄnyavaksĂĄg rĂĄtesz mĂŠg egy lapĂĄttal (hogy maradjunk âszakmakĂśzelbenâ, szĂvlapĂĄttal).
A falu polgĂĄrmesteri cĂmĂŠĂŠrt versengĹ kĂŠt alak, Ince ĂŠs szomszĂŠdja, IzsĂĄk ĂźtkĂśzik meg egymĂĄssal. SzapuljĂĄk, fojtogatjĂĄk egymĂĄst. Az elĹbbi, akirĹl kĂŠsĹbb ki fog derĂźlni, hogy igencsak lopott, mĂŠghozzĂĄ egy erdĹnyi fĂĄt, egy hĂĄzhoz hĂvott rendĹr (a romĂĄn Florin) segĂtsĂŠgĂŠvel akarja ellenlĂĄbasĂĄt maga alĂĄ gyĹąrni. De IzsĂĄk sem akĂĄrki, a Turul ZĂĄszlĂłalj Harcosainak tagja. KĂŠt szĂĄzkilĂłs tisztet azĂŠrt vert agyon a katonasĂĄgnĂĄl, mert azok âszĂłlni mertek neki, hogy ne rovĂĄsĂrĂĄssal tĂśltsĂśn ki egy Ĺąrlapotâ. Egy normĂĄlis olvasĂł itt abbahagyja a tĂśrtĂŠnetet, ĂŠs kimegy a levegĹre sĂŠtĂĄlni. De akkor sok mindenrĹl le fog maradni. PĂŠldĂĄul arrĂłl, hogy IzsĂĄk vĂŠgsĹ soron otthagyta a Turul ZĂĄszlĂłalj Harcosait, âmert Ĺszerinte tĂşl liberĂĄlisok voltakâ. Persze a beszĂŠdmĂłdjĂĄt nem hagyta el: âErĹt, bĂŠkĂŠt, magyar igazsĂĄgot! A szarrĂĄgĂł barom kurva seggfej bĂĄtyĂĄd merre van?â
A fiatalok termĂŠszetesen ebbĹl a falubĂłl is mind elmentek (egy kĂśzsĂŠgben vagy hĂĄromban dĂşl az ĂŠlet?, ennyi ĂśkĂśrsĂŠg ritkĂĄn sĹąrĹąsĂśdik Ăśssze egy helyen). S âaki mĂŠg nem ment el, az felakasztotta magĂĄtâ. Minthogy Ince egy âszĹrĂśs olĂĄhtâ is hĂĄzhoz hĂvott (Florinnak neveztetik), hogy sajĂĄt âigazĂĄtâ megcĂśvekelje â ĂŠs termĂŠszetesen, hogy a mĂĄsikat besĂĄrozza â, bepillantĂĄst nyerhetĂźnk a romĂĄnâmagyar egyĂźttĂŠlĂŠs (mocskolĂłdĂĄs!) papĂrĂzĹąen kihegyezett titkaiba is. IzsĂĄk, ahogy illik, magĂĄĂŠvĂĄ teszi ellenfele lĂĄnyĂĄt (aki az egyetemi tanulmĂĄnyait abbahagyta, s âhĂĄrom kurva ĂŠveâ egy hipermarketben takarĂt), s olykor-olykor valĂłdi fogĂĄt is kivillantja (Florin megjelenĂŠsĂŠt ĂŠrtelmezve): âĂs idejĂśnnek beleverni szĹrĂśs orrukat a mi dolgunkba. Nem lesz itten soha magyar autonĂłmia, ha mindenfĂŠle szĹrĂśs kĂŠrdĂŠsekkel jĂśhetnek ide kedvĂźk szerint mindenfĂŠle olĂĄhk!â
Sok mindent gĂśrget a tĂśrtĂŠnet. Az egyetemi professzorokat KolozsvĂĄrt, hogy meg ne bukjon a tanulĂł, termĂŠszetesen le kell fizetni. A bozgorsĂĄgrĂłl is szĂł van, a âKossuth Lajos azt ĂźzentĂŠtâ is elĂŠneklik (Florin: âMondd meg nekem, miĂŠrt kell vĂĄrni mĂŠg egyszer Ăźzenjen az a Kossuth Lajos?â), s a kis bĹąn (az egyetemista lĂĄny tĂzĂŠvesen csupĂĄn azĂŠrt nyerte meg a templomi szavalĂłversenyt, mert megengedte, hogy a pap belenyĂşljon a bugyijĂĄba) ĂŠs a nagy bĹąn is terĂtĂŠkre kerĂźl (ez utĂłbbi: a lopĂłs polgĂĄrmesterjelĂślt hĂşga felelĹs a fĂŠrje halĂĄlĂĄĂŠrt). Ărdekes, hogy IzsĂĄk a rendĹrt eltĂźnteti? SemmisĂŠg. A fontos az, hogy âIzabella ĂŠrettsĂŠgi kĂŠpe helyett egy Nagy-MagyarorszĂĄg-tĂŠrkĂŠp lĂłg a falonâ.
HihetetlennĂŠl hihetetlenebb tĂśrtĂŠnetek, âpolitikai marcipĂĄnnalâ nyakon Ăśntve, az ember azt sem tudja, hogy a kitalĂĄlt erdĂŠlyi falu sarĂĄt vakarja-e le a cipĹjĂŠrĹl, vagy ĂĄldozzon â azt hĂvĂŠn, minden ĂrĂł erkĂślcscsĹsz â a marionettfigurĂĄk meseien sokszĂnĹą kalandjĂĄnak. De mindez mĂŠg semmi a nagy trouvaillehoz, a BĂĄnyavĂz (nyugodtan mondjuk Ăgy) aljas mesketĂŠjĂŠhez viszonyĂtva. A katolikus pap, IgnĂĄc hĂĄza maga a fertĹ. (Itt is megtudhatjuk: a fĂŠl falu Ăśngyilkos lett, a mĂĄsik fele pedig bekĂśltĂśzĂśtt a vĂĄrosba. Az a pĂĄr ottmaradt annyira szerencsĂŠtlen, hogy mĂŠg kĂśtĂŠlre sem tellett nekik, hogy fĂślakaszthassĂĄk magukat.) A pap iszik, mocskos szĂĄjĂş, a huszonhat ĂŠve a szemetesvĂśdĂśrben talĂĄlt, jobb sorsra ĂŠrdemes gyermek nemi vĂĄgyainak kielĂŠgĂtĹje lett. (A fiĂş ĂĄllĂł pĂścsĹą meg pĂścs nĂŠlkĂźli alakokat formĂĄzĂł kis szobrokat farag, hogy az oltĂĄrra helyezhesse Ĺket; sanyarĂş sorsĂĄrĂłl âtengerâ-versben regĂŠl.) IgnĂĄc pap a tanĂtĂłt ĂŠs tizenhat ĂŠves lĂĄnyĂĄt befogadta a paplakba, mert a hĂĄzuk leĂŠgett. Bonyodalom bonyodalomra, a pap a tĹązvĂŠszt kihasznĂĄlva lopott, a fiatalok a szerelmi gĹzben egymĂĄst szapulva egymĂĄsnak esnek: âAz a tetves, geci reformĂĄtus?â; âRendes katolikus gyermeked lesz, a kurva ĂŠletbe!â stb. (Istenem, sok szĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt TordĂĄn valĂłban kinyilvĂĄnĂtottĂĄk-e a vallĂĄsok testvĂŠrisĂŠgĂŠt?) Hogy nagyobb legyen a zĹąr, mindenki alatt meginogott a talaj. IgnĂĄc atya a pulpituson (hĂĄzi oltĂĄron?) a Kisded szĂźletĂŠsĂŠt ĂźnneplĹ szentbeszĂŠdĂŠt gyakorolvĂĄn nevelt fiĂĄt orĂĄlis szexre kĂŠnyszerĂtette. Rab a rabot? Borzalom. Mindez, nesze neked modern erdĂŠlyi falukĂŠp!, az ĂrĂłi utasĂtĂĄsbĂłl tudhatĂł meg. (âIgnĂĄc kifĂşjja magĂĄt. KijĂśn a pulpitus mĂśgĂźl, felhĂşzza a sliccĂŠt, fogja a kabĂĄtjĂĄt, ĂŠs kimegy. MĂĄrton elĹmĂĄszik a pulpitus alĂłl, megtĂśrli a szĂĄjĂĄt. ArcĂĄn ĂźtĂŠsnyom, szemĂśldĂśkĂŠn ragtapasz.â) Mondanom sem kell, a pap viselt dolgait a pĂźspĂśk majd el fogja simĂtani.
Itt a vĂŠge, fuss el vĂŠle! Csak az olvasĂłnak nem nagyon van kedve futni. DĂźhĂśngeni? Arra sincs indĂttatĂĄsom. Ha van felvevĹpiac ilyen szĂnmĹąvekre, tessĂŠk, szabad a gazda! Mindenki ĂŠlvezze Ăşgy, ahogyan akarja. PĂĄr szĂłt azĂŠrt valaminĹ dramaturgiĂĄrĂłl is illenĂŠk szĂłt ejteni. PĂŠldĂĄul Csehov csendjeinek a sokfĂŠlesĂŠgĂŠrĹl: az azonnali csendrĹl, a kĂŠsleltetett csendrĹl, az irgalom ĂŠs megbocsĂĄtĂĄs csendjĂŠrĹl stb. Mindazon âcsendekrĹlâ, amelyek meghatĂĄrozzĂĄk a szereplĹk tartĂĄsĂĄt, a figurĂĄk beszĂŠdmĂłdjĂĄt is.
Ha az Ăśsszes szereplĹ ugyanazzal a nyelvhasznĂĄlattal ĂŠl â ugyanolyan modorban beszĂŠl â, valami hibĂĄdzik a jellemfestĹ szĂĄndĂŠkban. SzĂŠkely Csaba gyors pĂśrgĂŠse nem modern szĂnhĂĄzi habitus, hanem egy mĂŠrtĂŠket nem ismerĹ ĂrĂł â nehogy avantgĂĄrdnak gondoljuk, attĂłl messze van â akaratlan ĂśnleleplezĂŠse. Fiatal tollforgatĂłnk a fĂśntebb emlĂtett klasszikusoktĂłl, TamĂĄsitĂłl, PĂĄskĂĄnditĂłl, SĂźtĹtĹl ĂŠs SzĂŠkely JĂĄnostĂłl fĂŠnyĂŠvekre van. S âbĂĄnyabarangolĂĄsaâ az igazi kortĂĄrs erdĂŠlyi drĂĄmĂĄhoz viszonyĂtva is â elĂŠg legyen Visky AndrĂĄs mĹąveit emlĂtenem â csupĂĄn mĂĄsodlagos, harmadlagos jelensĂŠg.
(MagvetĹ, 2013)
KortĂĄrs2014. oktĂłber 2.
Ambrus Attila: SzĂłrvĂĄnyra is figyelj
BrassĂł a magyar prĂłza tĂŠrkĂŠpĂŠn ma is fehĂŠr foltnak szĂĄmĂt. A barcasĂĄgiaknak is. Legfennebb azzal kerĂźlt be az irodalom- ĂŠs eszmetĂśrtĂŠnetbe, hogy a Cenk alatti vĂĄrosban Ărta le NĂŠmeth LĂĄszlĂł a kisebbsĂŠgi idegbajt ĂŠs az ebben a kĂłrban szenvedĹ zĂĄrvĂĄnyi ember hĂĄrom tĂpusĂĄt. A dohogĂłt, aki minden sĂŠrelmet szĂĄmon tart, aki szinte ĂśrĂźl az Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb igazsĂĄgtalansĂĄgnak, s a sĂŠrelmet azĂŠrt nĂśveszti apokaliptikussĂĄ, hogy ne lĂĄsson lehetĹsĂŠget arra, amire ereje nincsen. A lojĂĄlist, a hatalom tĂĄmaszĂĄt, aki minden kis tĂśbbsĂŠgi gesztusban vagy pesti vĂĄllveregetĂŠsben a megdicsĹĂtĹ ĂŠlet felkĂnĂĄlt lehetĹsĂŠgĂŠt lĂĄtja. A szervezĹt, aki szerint, ha fenn akarunk maradni, az anyagi lĂŠtĂźnket kell rendezni, a gazdasĂĄgi fĂźggetlensĂŠgben majd fĂŠszket talĂĄl a szellem is, aki hĹsnek kĂŠpzeli magĂĄt, noha minden kisebbsĂŠgi hĹsiessĂŠg: neurĂłzis. Ezeknek a kisebbsĂŠgi embertĂpusoknak a leĂrĂĄsa utĂĄn a nemzeti ĂrĂł levonta a szomorĂş kĂśvetkeztetĂŠst: az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak nincs komoly hadrendje, amelybe beĂĄllni fĂŠrfiprĂłba, mert egy nagy eszme sem fut a kĂśrĂŠben szĂŠt.
NĂŠmeth LĂĄszlĂł szerencsĂŠre tĂŠvedett.
Ahogyan az is hibĂĄzik, aki a mai BrassĂł megyĂŠt a magyar irodalom tĂŠrkĂŠpĂŠn Ăźres tartomĂĄnykĂŠnt jelĂślnĂŠ. Az jĂĄr a legkĂśzelebb az igazsĂĄghoz, aki terra incognitĂĄnak tarja a BarcasĂĄgot. Ăgy jĂĄrt el a romĂĄn irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, Vasile Ĺelaru is, aki ĂśsszeĂĄllĂtotta a BarcasĂĄgi ĂrĂłk ĂŠs gondolkodĂłk enciklopĂŠdiĂĄjĂĄt. A magyar ĂrĂłkrĂłl avatatlanoktĂłl informĂĄlĂłdott, ezĂŠrt az elsĹ kiadĂĄs mindĂśssze tucatnyi ĂŠs szinte kivĂŠtel nĂŠlkĂźl tucatszerzĹt emlĂtett meg.
ElĂŠggĂŠ felelĹtlenĂźl elvĂĄllaltam, hogy a lexikon mĂĄsodik kiadĂĄsĂĄra ĂśsszeĂĄllĂtom a mai BrassĂł megye terĂźletĂŠn szĂźletett, ĂŠlt, alkotĂł ĂŠs elhunyt magyar ĂrĂł lajstromĂĄt, ĂŠletrajzĂĄt, ĂŠletmĹąvĂŠnek listĂĄjĂĄt. FelelĹtlen vĂĄllalĂĄs volt, ugyanis nem gyanĂtottam, hogy 139 szemĂŠlyisĂŠgrĹl kell kartotĂŠkokat kĂŠszĂtenem.
KĂśzĂźlĂźk most csak hĂĄrmat emlĂtek: a Kossuth-dĂjas SĂĄnta Ferencet (akinek sikerĂźlt ĂĄtadnunk szĂźlĹvĂĄrosa, BrassĂł az ajĂĄndĂŠkĂĄt: a kovĂĄsznai szĂĄrmazĂĄsĂş Csutak Levente grafikĂĄjĂĄt az ĂtĂśdik pecsĂŠt ĂrĂłjĂĄrĂłl), NyirĹ JĂłzsefet ĂŠs IgnĂĄcz RĂłzsĂĄt.
Nem csupĂĄn a barcasĂĄgi, de az erdĂŠlyi olvasĂł is csak az elmĂşlt hĂşsz-huszonĂśt ĂŠvben fedezte fel a hĂĄrom jelentĹs szerzĹt. Az ismeretlensĂŠg oka mindhĂĄrmuk esetĂŠben azonos: az irodalmi kanonizĂĄciĂł, amely igyekezett eltemetni a kĂĄnonnak mindenben meg nem felelĹ ĂŠletmĹąveket. Ahogyan JĂłkai Anna IgnĂĄcz RĂłzsa irodalmi szĂĄmĹązetĂŠsĂŠrĹl Ărta: âAz irodalom tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl agyonhallgatĂĄssal prĂłbĂĄljĂĄk kitĂśrĂślni. A politikai diktatĂşra a politikai vĂŠtkeket nĂŠha â kellĹ vezeklĂŠs utĂĄn â megbocsĂĄtja. A vilĂĄglĂĄtĂĄs mĂĄssĂĄgĂĄt azonban soha.â
SĂĄnta Ferenc elbeszĂŠlĂŠs kĂśtetĂŠnek (Isten szekerĂŠn â StĂşdium, Kv), illetve esszĂŠgyĹąjtemĂŠnyĂŠnek megjelenĂŠse a revelĂĄciĂł erejĂŠvel hatott a szĂźlĹfĂśldjĂŠn. FelfedezhettĂźnk egy XX. szĂĄzadi humanista szerzĹt, aki kĂmĂŠletlen kritikĂĄt mondott a kĂłros korrĂłl, amikor ĂŠlt. NyirĹ JĂłzsef ĂşjrakanonizĂĄciĂłja is megtĂśrtĂŠnt. A szĂźlĹfalu SzĂŠkelyzsombor az ĂŠvente megtartott NyirĹ-ĂźnnepsĂŠgek rĂŠvĂŠn is ĂĄpolja az ĂrĂł emlĂŠkĂŠt, ezek mediatizĂĄlĂĄsa is hozzĂĄjĂĄrul ismertsĂŠgĂŠnek nĂśvekedĂŠsĂŠhez. IgnĂĄcz RĂłzsa barcasĂĄgi felfedezĂŠsĂŠre azonban mĂŠg vĂĄrnunk kell.
Noha IgnĂĄcz RĂłzsa ĂŠs NyirĹ JĂłzsef egyarĂĄnt beemelte a fogarasi, erzsĂŠbetvĂĄrosi, illetve a szĂŠkelyzsombori ĂŠs alsĂłrĂĄkosi tĂĄjat, embert, ĂŠletĂŠrzĂŠst a magyar irodalomba, elĹbbi munkĂĄssĂĄga jobbĂĄra ismeretlen ott, ahol az ĂrĂłnĹ gyermek- ĂŠs fiatalkorĂĄnak egy rĂŠszĂŠt tĂśltĂśtte.
Igaz, nem teljesen ismeretlen. Fogarason, a nemrĂŠg felĂşjĂtott reformĂĄtus iskolaĂŠpĂźletben, amely ma magyar kĂśzĂśssĂŠgi hĂĄzkĂŠnt vĂĄrja a kultĂşrĂĄra vĂĄgyĂł magyarokat, illetve az anyanyelvĂźket, Ĺseik tĂśrtĂŠnelmĂŠt, nĂŠpĂźknek irodalmĂĄt megismerni akarĂł gyerekeket â akik csak romĂĄn tannyelvĹą iskolĂĄba jĂĄrhatnak, mert a magyar oktatĂĄs megszĹąnt, amikor mĂŠg hetven magyar diĂĄk volt a vĂĄrosban â nos, a magyar kĂśzĂśssĂŠgi hĂĄz tanĂĄcstermĂŠt IgnĂĄcz RĂłzsa teremnek neveztĂŠk el. SzĂĄsz Tibor reformĂĄtus lelkĂŠsz pillanatig sem mondott le arrĂłl, hogy a vĂĄros jelentĹs tĂĄrsadalmi szerepet vĂĄllalĂł lelkĂŠszĂŠnek, IgnĂĄcz LĂĄszlĂł esperesnek ĂŠs lĂĄnyĂĄnak, az ĂrĂł-szĂnmĹąvĂŠsz RĂłzsĂĄnak ĂŠletĂŠt ĂŠs munkĂĄssĂĄgĂĄt nĂŠpszerĹąsĂtse, emlĂŠkĂŠt Ĺrizze.
A lelkĂŠsz az elmĂşlt ĂŠvekben az Ărva Bethlen Kata hagyatĂŠk, a reformĂĄtus templom ĂĄpolĂĄsĂĄra, megĹrzĂŠsĂŠre fordĂtotta energiĂĄi, anyagi tartalĂŠkai jĂł rĂŠszĂŠt. A felĂşjĂtott templom ĂĄtadĂĄsa, a hĂĄlaadĂł istentisztelet oktĂłber 5-ĂŠn lesz. ĂrtesĂźlĂŠseim ĂŠs remĂŠnyeim szerint az elkĂśvetkezĹ ĂŠvekben fokozott figyelmet szentelnek Fogarason az IgnĂĄcz csalĂĄd ĂśrĂśksĂŠgĂŠnek feltĂĄrĂĄsĂĄra, megĹrzĂŠsĂŠre ĂŠs megismertetĂŠsĂŠre. Ehhez a kezdemĂŠnyezĂŠshez, erĹfeszĂtĂŠshez a BrassĂłi ReformĂĄtus EgyhĂĄzmegye is csatlakozik.
A hĂşsz ĂŠven ĂĄt KovĂĄsznĂĄn szolgĂĄlt, majd 1918-ban pĂźspĂśki kinevezĂŠssel Fogarasra ĂĄtirĂĄnyĂtott, a Magyar PĂĄrt megbĂzĂĄsĂĄbĂłl bukaresti kĂŠpviselĹsĂŠget is vĂĄllalt reformĂĄtus lelkĂŠsz apĂĄnak, IgnĂĄcz LĂĄszlĂłnak (a pĂźspĂśk-ĂrĂł Makkai SĂĄndor sĂłgora) jelentĹs szerepe volt RĂłzsa ĂrĂłvĂĄ vĂĄlĂĄsĂĄban, ahogyan kulcsszerepe volt ebben Fogarasnak is.
RĂłzsa kilencĂŠves volt, amikor a csalĂĄdjĂĄval a gazdag tĂśrtĂŠnelmi mĂşltú kisvĂĄrosba kĂśltĂśzik, ahol a vĂĄr a kĂśzĂŠpkori magyar kirĂĄlysĂĄg s az erdĂŠlyi fejedelemsĂŠg fĂślemelĹ ĂŠs gyĂĄszos esemĂŠnyeire emlĂŠkeztet: II. EndrĂŠtĹl Nagy Lajosig ĂŠs MĂĄtyĂĄs kirĂĄlyig, Bethlen GĂĄbortĂłl Apafi MihĂĄlyig vezetnek a birtokadomĂĄnyozĂĄsok, a vĂĄrĂŠpĂtĂŠsek. Ăs ennek a tĂśbb ĂŠvszĂĄzados tĂśrtĂŠnelemnek rĂŠszesei, szereplĹi a havasalfĂśldi ĂŠs az erdĂŠlyi romĂĄnok, illetve a szĂĄszok.
Amikor IgnĂĄcz RĂłzsa Fogarasra ĂŠrkezik, a kisvĂĄros mĂĄr alig hasonlĂt arra a csendes, szinte nyomasztĂłan nĂŠma telepĂźlĂŠsre, amely Babits MihĂĄly tanĂĄri ĂŠveiben volt, s amelyrĹl ma mĂĄr egyre tĂśbb Babits-kutatĂł ĂĄllĂtja, filozĂłfikus gondolkodĂłvĂĄ ĂŠs kĂśltĹvĂŠ avatta a Nyugat kĂŠsĹbbi mesterĂŠt.
IkerpĂĄlyĂĄimon cĂmĹą ĂśnĂŠletrajzi ĂrĂĄsĂĄban IgnĂĄcz RĂłzsa visszaemlĂŠkezik arra, hogy az 1910-ben MikszĂĄth KĂĄlmĂĄn alapĂtotta gimnĂĄzium homlokzatĂĄra felkerĂźl a Liceul Radu Negru felirat. Egyetlen drĂĄmai mondatban Ărja le, hogy a vĂĄros magyar lakossĂĄgĂĄnak fele, kĂśztĂźk mintegy ezer hivatalnok 1918 ĂŠs 1920 kĂśzĂśtt elhagyja a vĂĄrost. MegemlĂti azt is, hogyan ismerkedik meg Babits verseivel, regĂŠnyĂŠvel, illetve hogyan veti Ăśssze Babits kora FogarasĂĄrĂłl alkotott kĂŠpĂŠt az Ăşj valĂłsĂĄggal.
A gyerek RĂłzsa a felgyorsulĂł tĂśrtĂŠnelem tanĂşja, mikĂŠnt annak is, hogy az orszĂĄg urai ĂŠs a vĂĄros lakĂłi gyorsan kicserĂŠlĹdnek. A vĂĄrba ezerkĂŠtszĂĄz fogoly katonĂĄt hoznak, az ellenĂĄllĂł szĂŠkely hadosztĂĄly volt tisztjeit ĂŠs kĂśzlegĂŠnyeit. KĂŠsĹbb polgĂĄri internĂĄltak jĂśnnek a helyĂźkbe. A helybeli magyar polgĂĄrsĂĄg ĂśsszetĂŠtele megvĂĄltozik: tĂĄvoznak a rĂŠgi hivatalok ĂŠs velĂźk a tisztviselĹk, maradnak a cipĂŠszek, szabĂłk, bĂĄdogosok, szĹącsĂśk. Ăs marad a vĂĄltozĂĄs elĹtt ĂŠppen csak megĂŠrkezett reformĂĄtus lelkĂŠsz ĂŠs csalĂĄdja. IgnĂĄcz LĂĄszlóÊk, a kilencĂŠves RĂłzsĂĄval. BizonytalansĂĄg ĂŠs sorsvĂĄllalĂĄs, kĂŠtsĂŠgbeesĂŠs ĂŠs abbĂłl fakadĂł teremtĹ cselekvĂŠs: a megszĹąnt magyar ĂĄllami iskola helyĂŠbe magyar nyelvĹą reformĂĄtus gimnĂĄzium teremtĂŠse, a hĂĄromezer fogarasi magyar ĂĄldozatvĂĄllalĂĄsĂĄbĂłl. IgnĂĄcz LĂĄszlĂł aktĂv kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel.
A gyermek- ĂŠs serdĂźlĹkori indĂttatĂĄs, a fogarasi ĂŠlmĂŠny egy ĂŠletre szĂłl, IgnĂĄcz RĂłzsa prĂłzĂĄjĂĄt, legalĂĄbbis az elsĹ ĂŠvtizedĂŠt dĂśntĹen meghatĂĄrozza.
A hĂşszas ĂŠvek fogarasi ĂŠlmĂŠnye nĂŠlkĂźl aligha Ărhatta volna le a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti erdĂŠlyi â ĂŠs a mai erdĂŠlyi â valĂłsĂĄgra is leginkĂĄbb jellemzĹ sorokat: ââŚa temetĹben a sĂrfeliratok magyarok, ĂŠs arrĂłl beszĂŠlnek, hogy nem is olyan rĂŠgen itt egy mĂĄs nĂŠp ĂŠlt, nem az, amelyik most uralkodik. A mĂşlt, Ăł a mĂşlt, a tĂśrtĂŠnelem, erĹsen kĂsĂŠrt az Ăşj urak boldog ĂŠletĂŠben, erĹsen hĂĄborgatja biztonsĂĄgĂŠrzetĂźket. Pedig a huszadik szĂĄzadban nincsenek â nem lehetnek kĂsĂŠrtetek. A technika szĂĄzadĂĄban az a jelszĂł, hogy mindent gyĂĄrtani lehet. MĂşltat is. TĂśrtĂŠnelmet is. Csak okos emberek kezĂŠbe kell letenni a vĂĄrospolitika irĂĄnyĂtĂĄsĂĄt.â
IgnĂĄcz RĂłzsa szociolĂłgiai ĂŠleslĂĄtĂĄsrĂłl tanĂşskodĂł ĂrĂĄsait ma is haszonnal forgathatnĂĄk idĹsek ĂŠs fiatalok. NĂĄla a mai napig senki nem ĂŠrzĂŠkeltette szemlĂŠletesebben a Budapestre vĂĄgyakozĂł magyar fiatalok ĂŠs a romĂĄn kirĂĄlysĂĄgbĂłl betelepedĹk dilemmĂĄit, a Bukarestbe kitelepedĹk âkis minoritĂĄrâ lĂĄnyok vagy jĂśvendĹ romĂĄn felesĂŠgek sorsĂĄt. A folyamat ma sem ĂŠrt vĂŠget, csak Budapest mellĂŠ felsorakoztt opciĂłkĂŠnt London, BĂŠcs vagy Sidney.
FelfedezĂŠsĂŠhez azonban szĂźksĂŠg van a rekanonizĂĄciĂłjĂĄra, ami ellentĂŠtben NyirĹvel ĂŠs Wass Alberttel, tovĂĄbb kĂŠsik. De talĂĄn mĂĄr a rekanonizĂĄciĂł is kevĂŠs. A mai kĂśzĂŠpiskolĂĄsok â a jĂśvĹ olvasĂłi â ma (valamilyen furcsa fĂŠlreĂŠrtĂŠs folytĂĄn) nem hallanak SzabĂŠdi LĂĄszlĂłrĂłl, SĂźtĹ AndrĂĄsrĂłl, SzĂŠkely JĂĄnosrĂłl, BĂśzĂśdi GyĂśrgyrĹl, NyirĹ JĂłzsefrĹl, IgnĂĄcz RĂłzsĂĄrĂłl. Az erdĂŠlyi magyar irodalomrĂłl sem, mert a legĂşjabb iskolĂĄk szerint ilyen nem lĂŠtezik. Pedig van, ahogyan van zsirĂĄf is, hiĂĄba bizonygatja a komĂĄjĂĄnak a gĂłbĂŠ, hogy ilyen ĂĄllat nincs.
KĂźlĂśn tantĂĄrgykĂŠnt kellene megszerettetni az erdĂŠlyi magyar irodalmat a kĂśzĂŠpiskolĂĄban, mert rĂłlunk beszĂŠl, nekĂźnk szĂłl, nyĂşjt eligazĂtĂĄst a kisebbsĂŠgi sor(s)ban, kelt bennĂźnk megvĂĄlaszolĂĄsra vĂĄrĂł kĂŠrdĂŠseket, melyek a cselekvĂŠsre is kĂŠsztetnek. Mert a miĂŠnk. AkĂĄrcsak IgnĂĄcz RĂłzsa, a kovĂĄsznai-fogarasi: az erdĂŠlyi ĂrĂł.
maszol.ro2014. oktĂłber 18.
Otthon â ErdĂŠlyben
BeszĂŠlgetĂŠs a 80 ĂŠves PomogĂĄts BĂŠla irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsszel
â Budapesten szĂźletett a kĂŠt vilĂĄgĂŠgĂŠs kĂśzĂśtt, nehĂŠz gazdasĂĄgi idĹszakban. Milyen volt a gyermekkora?
â Gyermekkorom viszonylag bĂŠkĂŠs volt, szĂźleim ĂŠrtelmisĂŠgi emberek voltak, apĂĄm ĂŠpĂtĂŠszmĂŠrnĂśk, anyĂĄm orvos. Budapest egyik kĂźlsĹ negyedĂŠben, PestĂşjhelyen laktunk, ezt annak idejĂŠn anyai nagyapĂĄm, aki neves ĂźgyvĂŠd volt, alapĂtotta, rĂłla neveztĂŠk el a fĹutcĂĄt. A Balatonra jĂĄrtunk nyaralni, ezek ma is szĂŠp emlĂŠkeim. De a hĂĄborĂş vĂŠgĂŠn minden Ăśsszeomlott, apĂĄmat katonĂĄnak hĂvtĂĄk be, majd orosz fogsĂĄgba kerĂźlt, ĂŠs csak 1945 ĹszĂŠn tĂŠrt haza.
â Milyen emlĂŠkei vannak a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşrĂłl ĂŠs a hĂĄborĂş utĂĄni ĂŠvekrĹl, amikor a terĂźletileg ĂŠs szellemileg megcsonkĂtott magyar nemzet a talpra ĂĄllĂĄs lehetĹsĂŠgĂŠt kereste?
â JĂłl emlĂŠkszem a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs idejĂŠre, ez adta vissza MagyarorszĂĄgnak ErdĂŠly ĂŠszaki ĂŠs keleti rĂŠszĂŠt. Az elsĹ mozifilm, amit ĂŠletemben lĂĄttam, e visszacsatolĂĄs dokumentumfilmje volt. Nagy hatĂĄst tett rĂĄm, bizonyĂĄra szerepet jĂĄtszott ErdĂŠly irĂĄnti ĂŠrdeklĹdĂŠsemben. KatonakĂŠnt apĂĄm rĂŠszt vett a visszacsatolĂĄsban, SzatmĂĄrnĂŠmetibe ĂŠs kĂśrnyĂŠkĂŠre kerĂźlt. A hĂĄborĂş utĂĄn nagy remĂŠnysĂŠgekkel vĂĄrtuk az Ăşj korszak eljĂśvetelĂŠt, szĂźleim a kisgazdapĂĄrt hĂvei voltak, szĂĄmos barĂĄtjuk, pĂŠldĂĄul idĹsebb Antall JĂłzsef jĂĄtszott szerepet ennek a pĂĄrtnak a vezetĂŠsĂŠben. 1945-tĹl a piarista ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄban tanultam, 1948-ban az iskolĂĄt szĂŠtzilĂĄlta az ĂĄllamosĂtĂĄs, majd 1950-ben, midĹn a rend visszakapta az iskolĂĄt, visszatĂŠrtem a piaristĂĄkhoz. Ott is ĂŠrettsĂŠgiztem 1953-ban.
â Az '56-os forradalom idejĂŠn bĂślcsĂŠszhallgatĂł, s bĂĄr nem volt nagy szerepe az esemĂŠnyek alakulĂĄsĂĄban, kĂŠsĹbb mĂŠgis lecsuktĂĄk...
â Nem volt nagy szerepem a forradalom esemĂŠnyeiben, mint az Egyetemi Forradalmi DiĂĄkbizottsĂĄg munkatĂĄrsa bent tartĂłzkodtam a bĂślcsĂŠszkaron, majd november 3-ĂĄn a bizottsĂĄg kĂŠpviselĹjekĂŠnt GyĹrbe utaztam, ott ĂŠrt a szovjet invĂĄziĂł. Nagyon sok barĂĄtom ĂŠs ĂŠvfolyamtĂĄrsam menekĂźlt Nyugatra. A letartĂłztatĂĄsok ĂŠs az ĂtĂŠletek a KĂĄdĂĄr-rendszer hatalomra jutĂĄsa utĂĄn megkezdĹdtek, ĂŠs folytatĂłdtak az 1961-es amnesztiĂĄig. 1959-ben tartĂłztattak le, miutĂĄn nem voltam hajlandĂł engedni egy beszervezĂŠsi kĂsĂŠrletnek. Hat hĂłnapig voltam internĂĄlĂłtĂĄborban, majd egy ĂŠvig rendĹri felĂźgyelet alatt, ĂŠs csak a '60-as ĂŠvek kĂśzepĂŠtĹl kaphattam ĂŠrtelmisĂŠgi ĂĄllĂĄst.
â 1965-ben kerĂźl az AkadĂŠmiĂĄhoz. Kikkel dolgozott, mi volt a megbĂzatĂĄsa?
â Amikor az AkadĂŠmia IrodalomtudomĂĄnyi IntĂŠzetĂŠnek munkatĂĄrsai kĂśzĂŠ kerĂźltem, mĂĄr jelentek meg tudomĂĄnyos publikĂĄciĂłim. Nagyon ĂśsztĂśnzĹ barĂĄti kĂśr volt, olyan kollĂŠgĂĄkkal, mint BodnĂĄr GyĂśrgy, Czine MihĂĄly ĂŠs RĂĄba GyĂśrgy, valamennyien a magyar irodalomtĂśrtĂŠnet-ĂrĂĄs fĂźggetlen szellemet kĂŠpviselĹ jeles egyĂŠnisĂŠgei. RĂŠszt vettem az akkoriban kĂŠszĂźlĹ, hatkĂśtetes magyar irodalomtĂśrtĂŠneti kĂŠzikĂśnyv munkĂĄlataiban. 1968-ban megjelent elsĹ, Kuncz AladĂĄr munkĂĄssĂĄgĂĄt feldolgozĂł kĂśnyvem, ez eredetileg egyetemi szakdolgozatnak kĂŠszĂźlt. MeglehetĹsen sok tanulmĂĄnyom, kritikĂĄm jelent meg ezekben az ĂŠvekben MagyarorszĂĄgon, kĂŠsĹbb mĂĄr ErdĂŠlyben is.
â 1983-ban jelent meg A transzilvĂĄnizmus. Az ErdĂŠlyi Helikon ideolĂłgiĂĄja c. kĂśtete, melyben a Helikon kisugĂĄrzĂĄsĂĄt ĂŠs â tĂśbbek kĂśzĂśtt â a romĂĄn ĂŠs magyar irodalom kĂślcsĂśnhatĂĄsĂĄt taglalta. Hogyan lĂĄtja ezt 30 ĂŠvvel a kĂśtet megjelenĂŠse utĂĄn?
â Ma is bĂźszke vagyok arra, hogy ez a kĂśnyv elkĂŠszĂźlhetett, ĂŠs hĂĄlĂĄs vagyok BodnĂĄr GyĂśrgynek, hogy az ĂĄltala szerkesztett kĂśnyvsorozatban megjelent. Ăgy gondolom, semmit sem kell visszavonnom a kĂśnyvben leĂrtak kĂśzĂźl. Ez a kĂśnyv hĂvta fel elĹszĂśr a figyelmet a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti erdĂŠlyi irodalom transzszilvĂĄn irĂĄnyzatĂĄra, ĂŠs ennek nagy hatĂĄsa volt ErdĂŠlyben is. MidĹn 1969 januĂĄrjĂĄban elsĹ alkalommal ErdĂŠlybe utazhattam, mindenki â KĂłs KĂĄrolytĂłl Balogh EdgĂĄrig, Beke GyĂśrgytĹl KĂĄntor Lajosig â barĂĄti szĂśvetsĂŠgeskĂŠnt fogadott.
â 1997-ben Ăr egy mĂĄsik MagyarorszĂĄgrĂłl. Milyennek kĂŠpzelte el EZT a MagyarorszĂĄgot?
â Nagyon megragadott ErdĂŠlyi JĂĄnosnak egy metaforĂĄja, amely a nemzetet mint egy "nagy csalĂĄdot" hatĂĄrozta meg. Szerettem volna, ha ennek a gondolatnak a kĂśzĂśssĂŠgteremtĹ ĂŠs szolidaritĂĄsra nevelĹ ereje ĂŠrvĂŠnyesĂźl. Nem Ăgy tĂśrtĂŠnt, csalĂłdnom kellett, ma a magyarsĂĄg sokkal gyilkosabb belsĹ viszĂĄlyoknak van kiszolgĂĄltatva, mint korĂĄbban. RĂĄadĂĄsul az irodalom nemzetnevelĹ, kĂśzĂśssĂŠgteremtĹ szerepe radikĂĄlisan leĂŠrtĂŠkelĹdĂśtt, Ăgy remĂŠny sincs arra, hogy a pĂĄrtpolitikai kĂźzdelmeket valamikĂŠppen a szellem, a kultĂşra enyhĂthetnĂŠ.
â 1992-tĹl az Anyanyelvi Konferencia elnĂśke, amelynek fĹ cĂŠlja a magyar nyelv ĂĄpolĂĄsa ĂŠs a kortĂĄrs magyar irodalom tĂĄmogatĂĄsa volt. Ma mĂĄr alig hallani AK-rendezvĂŠnyekrĹl...
â Az Anyanyelvi Konferencia EgyesĂźletet mĂŠg a hetvenes ĂŠvek vĂŠgĂŠn hoztĂĄk lĂŠtre olyan nyelvĂŠszprofesszorok, mint BĂĄrczi GĂŠza ĂŠs LĹrincze Lajos. Ăn a kilencvenes ĂŠvek elejĂŠn lettem LĹrincze utĂłda, ĂŠs egĂŠszen az idei ĂŠv elejĂŠig tĂśltĂśttem be az elnĂśki szerepet. Mindig azon fĂĄradoztam, hogy az anyanyelvi mozgalom a magyarsĂĄg kulturĂĄlis ĂŠs lelki ĂśsszefogĂĄsĂĄnak, gazdagodĂĄsĂĄnak a mĹąhelye legyen. SzomorĂşan kellett szembesĂźlnĂśm azzal, hogy az anyanyelvi mozgalom szinte teljesen elvesztette ĂĄllami tĂĄmogatĂĄsĂĄt, ĂŠs csak vezetĹinek ĂŠs nĂŠhĂĄny tagjĂĄnak anyagi ĂĄldozaTĹkĂŠszsĂŠge rĂŠvĂŠn mĹąkĂśdhet tovĂĄbb igen szerĂŠny kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt. Ăvente hĂĄrom-nĂŠgy alkalommal tudunk valamilyen programot szervezni, a legnevezetesebb ezek kĂśzĂźl a minden jĂşniusban megrendezett sĂĄtoraljaĂşjhelyi Kazinczy Napok.
â Hat ĂŠvig vezette a Magyar ĂrĂłszĂśvetsĂŠget, olyan idĹkben, amikor a magyar kĂśnyvre mind kevesebb ĂŠs kevesebb pĂŠnz jutott az ĂĄllamhĂĄztartĂĄsbĂłl. Mit szeretett volna megoldani mĂŠg elnĂśksĂŠge idejĂŠn?
â Ez a hat esztendĹ sok szĂŠp ĂŠs talĂĄn ugyanannyi szomorĂş emlĂŠket hagyott hĂĄtra maga utĂĄn. HĂĄrom dologra tĂśrekedtem: hogy az irodalom nagyobb megbecsĂźlĂŠst ĂŠlvezzen, hogy minden akadĂĄly nĂŠlkĂźl megjelenhessenek az arra ĂŠrdemes irodalmi alkotĂĄsok, ĂŠs hogy fennmaradjon az ĂrĂłtĂĄrsadalomnak az a szolidaritĂĄsa, amely a korĂĄbbi ĂŠvtizedekben ĂŠrvĂŠnyesĂźlt. TulajdonkĂŠppen egyik tĂśrekvĂŠsemet sem tudtam maradĂŠktalanul ĂŠrvĂŠnyesĂteni, az irodalom tĂĄrsadalmi szerepe erĹsen csĂśkkent, ĂŠs az ĂrĂłtĂĄrsadalom pĂĄrtpolitikai ĂŠrdekek nyomĂĄn szakadt darabokra. MindazonĂĄltal Ăşgy ĂŠrzem, hogy ĂŠrdemes volt vĂŠgigcsinĂĄlni ezeket a kĂźzdelmes esztendĹket.
â Nagy csalĂĄdi kĂśnyvtĂĄrral rendelkezik, sok dedikĂĄlt kĂśtettel.
â ValĂłban sok kĂśnyvet gyĹąjtĂśttem Ăśssze, nagyjĂĄbĂłl 34 ezer kĂśtetet. Ezt szeretnĂŠm majd valamelyik erdĂŠlyi kĂśnyvtĂĄrra hagyni. Nagyon sok dedikĂĄlt kĂśtet is talĂĄlhatĂł kĂśzĂśttĂźk, hogy csak nĂŠhĂĄny magyarorszĂĄgi ĂrĂłt emlĂtsek meg, IllyĂŠs Gyula, DĂŠry Tibor, WeĂśres SĂĄndor, Vas IstvĂĄn, TakĂĄts Gyula, Nemes Nagy Ăgnes, Kormos IstvĂĄn, JuhĂĄsz Ferenc, Nagy LĂĄszlĂł, CsoĂłri SĂĄndor ĂŠs mĂĄsok dedikĂĄciĂłit ĹrzĂśm. ErdĂŠlybĹl pedig SzemlĂŠr Ferenc, MĂŠliusz JĂłzsef, SĂźtĹ AndrĂĄs, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, SzĂŠkely JĂĄnos, PĂĄskĂĄndi GĂŠza, LĂĄszlĂłffy AladĂĄr, Bodor ĂdĂĄm, KĂĄntor Lajos ĂŠs mĂĄsok dedikĂĄltĂĄk szĂĄmomra kĂśnyveiket. Ezek a dedikĂĄlt pĂŠldĂĄnyok is egy kisebb kĂśnyvtĂĄrat tesznek ki.
â ManapsĂĄg fĂślĂśttĂŠbb elszaporodtak a memoĂĄrirodalom, a valĂłsĂĄgleĂrĂĄs kĂśtetei. JĂł az, ha ezen a tĂŠren is gazdagodik irodalmunk tĂĄrhĂĄza?
â A memoĂĄrirodalmat sokra tartom, hiszen ebbĹl az irodalombĂłl lehet ĂŠletkĂśzeli ĂŠs tĂĄrgyszerĹą ismereteket szerezni az elmĂşlt ĂŠvtizedek valĂłban zaklatott tĂśrtĂŠnelmĂŠrĹl. A memoĂĄrirodalom a magyar nemzeti kultĂşra rĂŠgi hagyomĂĄnyĂĄt jelenti, talĂĄn elĂŠg, ha Mikes Kelemen leveleire, RĂĄkĂłczi Ferenc emlĂŠkirataira hivatkozom, egyĂĄltalĂĄn az erdĂŠlyi magyar irodalmi kultĂşra egyik legfontosabb terĂźlete a memoĂĄr, ezek nemcsak ErdĂŠly tĂśrtĂŠnetĂŠt vilĂĄgĂtjĂĄk meg a mai olvasĂł elĹtt, hanem egyszersmind szĂŠpirodalmi ĂŠrtĂŠkekben is gazdagok.
â Alig van esemĂŠny ErdĂŠlyben â de mĂĄsutt is â, ahol ne venne rĂŠszt szemĂŠlyesen. Fontos az, ha az irodalom apostolai ott vannak az esemĂŠnyeken, talĂĄlkoznak az olvasĂłkkal, megbeszĂŠlik a szakmai teendĹk rĂŠszleteit?
â SzĂĄmomra mindig rendkĂvĂźl fontosak voltak a szemĂŠlyes kapcsolatok, nemrĂŠgiben nĂŠmi elĂŠgtĂŠtellel ĂĄllapĂthattam meg azt, hogy a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben talĂĄn ĂŠn ismerem a legtĂśbb magyar ĂrĂłt szemĂŠlyesen. A szemĂŠlyes jelenlĂŠt fontossĂĄgĂĄt tanultam meg irodalmi mestereimtĹl: a Nyugat ĂŠs a magyar nĂŠpi mozgalom, vagy ĂŠppen az erdĂŠlyi irodalom klasszikus egyĂŠnisĂŠgeitĹl. Ma is az a vĂŠlemĂŠnyem, hogy az irodalmi ĂŠlethez hozzĂĄtartozik a szemĂŠlyes jelenlĂŠt, a szemĂŠlyes kapcsolatok rendszere.
â NyirĹvel tĂśbbszĂśr foglalkozott ĂŠlete folyamĂĄn.
â NyirĹ JĂłzsef munkĂĄssĂĄgĂĄt mindig nagyra becsĂźltem, egy egĂŠsz kĂśnyvre valĂł tanulmĂĄnyt Ărtam rĂłla, szeretnĂŠm, ha egyszer ezekbĹl valĂłban kĂśnyv lehetne. KĂŠtsĂŠgtelenĂźl az erdĂŠlyi irodalom nagy ĂŠrtĂŠkei kĂśzĂśtt van a helye, de talĂĄn TamĂĄsi Ăron, Ăprily Lajos ĂŠs KĂłs KĂĄroly utĂĄn. A bĂşcsĂşszertartĂĄson nem voltam jelen, kĂźlĂśnben is az a vĂŠlemĂŠnyem alakult ki, hogy ez a szertartĂĄs mĂŠltatlan volt NyirĹ JĂłzsef egyĂŠnisĂŠgĂŠhez ĂŠs ĂśrĂśksĂŠgĂŠhez: napi politikai cirkuszt rendeztek egy mĂŠltĂł megemlĂŠkezĂŠs helyett.
â Kik voltak azok az erdĂŠlyi ĂrĂłk, akikkel mĂĄr az iskola padjaiban "talĂĄlkozott", s kik azok, akiket a kĂŠsĹbbiekben ismert meg szemĂŠlyesen, jĂł, barĂĄti kapcsolatot ĂĄpolva?
â MĂĄr a gimnĂĄziumban igen sok erdĂŠlyi ĂrĂł munkĂĄssĂĄgĂĄval ismerkedtem meg, olyanokĂŠval, mint TamĂĄsi Ăron, NyirĹ JĂłzsef, Ăprily Lajos, RemĂŠnyik SĂĄndor, Dsida JenĹ. KĂŠsĹbb sok erdĂŠlyi ĂrĂłval kerĂźltem barĂĄti kapcsolatba, jĂł viszonyt ĂĄpoltam KĂłs KĂĄrollyal, TamĂĄsi Ăronnal, Ăprily Lajossal, KacsĂł SĂĄndorral, JancsĂł ElemĂŠrrel, Bartalis JĂĄnossal, SzemlĂŠr Ferenccel, MĂŠliusz JĂłzseffel, JĂŠkely ZoltĂĄnnal, KemĂŠny JĂĄnossal, majd SĂźtĹ AndrĂĄssal, Beke GyĂśrggyel, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndorral, GĂĄlfalvi GyĂśrggyel, GĂĄlfalvi Zsolttal, KĂĄntor Lajossal, GĂĄll ErnĹvel, DeĂĄk TamĂĄssal, Bajor Andorral ĂŠs mĂĄsokkal. JĂł barĂĄtom volt Pusztai JĂĄnos is, akit szeptember 30-ĂĄn temettĂźnk a FarkasrĂŠti temetĹben.
â Ăn szerint kinek kellett volna mĂŠg Nobel-, illetve Herder-dĂjat kapnia a magyarok kĂśzĂźl az elmĂşlt ĂŠvtizedek sorĂĄn?
â FĂĄjdalmas szĂĄmomra, hogy olyan sok magyar ĂrĂł maradt ki a Nobel-dĂjasok kĂśzĂźl. Gondolok Babits MihĂĄlyra, MĂłricz Zsigmondra, IllyĂŠs GyulĂĄra, NĂŠmeth LĂĄszlĂłra, WeĂśres SĂĄndorra, Nagy LĂĄszlĂłra, JuhĂĄsz Ferencre, ĂŠs termĂŠszetesen SĂźtĹ AndrĂĄsra. A Herder-dĂjat is szĂĄmos erdĂŠlyi ĂrĂł ĂŠrdemelnĂŠ meg, Ăgy BenkĹ Samu, DĂĄvid Gyula, MarkĂł BĂŠla, KĂĄntor Lajos, SzilĂĄgyi IstvĂĄn. A dĂjakat azonban nem "megĂŠrdemelni", hanem "kapni" szoktĂĄk, Ăgy aztĂĄn a legĂŠrdemesebbek kĂśzĂźl is sokan maradnak azok nĂŠlkĂźl.
â Szeret utazni; merre jĂĄrt a nagyvilĂĄgban?
â TermĂŠszetesen szeretek utazni, ĂŠs amiĂłta vilĂĄgĂştlevĂŠllel jĂĄrhatok kĂźlfĂśldre, sok helyen megfordultam, hozzĂĄvetĹlegesen Ăśtven orszĂĄgban jĂĄrtam. Nemcsak EurĂłpĂĄban, ahol szinte mindenĂźtt tehettem lĂĄtogatĂĄst, hanem ĂzsiĂĄban, AfrikĂĄban ĂŠs Ăszak-AmerikĂĄban is. Ezek az utazĂĄsok hatalmas szellemi ĂŠlmĂŠnnyel ĂŠs tapasztalattal ajĂĄndĂŠkoztak meg. LegtĂśbbszĂśr mĂŠgis a szomszĂŠdos orszĂĄgok magyar kĂśzĂśssĂŠgeinĂŠl szoktam lĂĄtogatĂĄst tenni, otthon ĂŠrzem magam ErdĂŠlyben, a FelvidĂŠken, KĂĄrpĂĄtaljĂĄn ĂŠs a DĂŠlvidĂŠken is.
â DĂjak, elismerĂŠsek.
â HosszĂş ĂŠletem sorĂĄn szinte egy lĂĄdĂĄra valĂł dĂjat ĂŠs oklevelet kaptam, ezek kĂśzĂśtt a SzĂŠchenyi-dĂj volt a legfontosabb, de megkaptam a KĂśztĂĄrsasĂĄgi Ărdemrend kĂśzĂŠpkeresztjĂŠt, a JĂłzsef Attila-dĂjat ĂŠs szĂĄmos mĂĄs dĂjat is, illetve ErdĂŠlyben ĂŠs a FelvidĂŠken is kaptam irodalmi elismerĂŠseket. BĂźszke vagyok rĂĄjuk, mĂŠgsem ezek szĂĄmomra a legfontosabbak. InkĂĄbb a kĂśnyveim, az utazĂĄsaim, a barĂĄtaim â ĂŠs a macskĂĄim.
â Mi van a fiĂłkban, mit szeretne letenni az olvasĂłk asztalĂĄra a kĂśzeljĂśvĹben?
â JĂł pĂĄr kĂśnyvem kerĂźlt az utĂłbbi egy- kĂŠt ĂŠvben kiadĂłkhoz, vĂĄrom ezeknek a megjelenĂŠsĂŠt, az idĂŠn valĂłszĂnĹąleg nĂŠgy-Ăśt kĂśnyvem is a kĂśzĂśnsĂŠg elĂŠ kerĂźl. Ăs szeretnĂŠm befejezni az erdĂŠlyi irodalom tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl Ărott mĹąvemet. MĂŠg egy kĂśtet van hĂĄtra, ezt remĂŠlhetĹleg a jĂśvĹ ĂŠv elejĂŠn ĂĄt tudom adni a kiadĂłnak.
SzĂŠkely Ferenc
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely) 2014. november 4.
(M)ilyen gazdagok vagyunk (?)
Jegyzetek a SĂźtĹ AndrĂĄs-mĹąhelykonferenciĂĄrĂłl
I. rĂŠsz
OktĂłber 29-ĂŠn reggel vette kezdetĂŠt az a hĂĄromnapos rendezvĂŠnysorozat MarosvĂĄsĂĄrhelyen, melynek kĂśzponti tĂŠmĂĄja SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠletmĹąve volt. KĂŠt napon keresztĂźl, nĂŠgy szekciĂłban adtak elĹ az erre felkĂŠrt irodalomtĂśrtĂŠnĂŠszek, kutatĂłk; utolsĂł nap pedig az ĂrĂł szemĂŠlye kerĂźlt fĂłkuszba: szĂźlĹhĂĄzĂĄt ĂŠs sĂrhelyĂŠt is meglĂĄtogattĂĄk az emlĂŠkezĹk.
A konferencia a szervezĹk szĂĄndĂŠka szerint âolyan kĂśzĂśs beszĂŠdtĂŠr kialakĂtĂĄsĂĄt tĹązte ki cĂŠlul, amelyben az ĂŠletmĹąvel kapcsolatos, teljesen eltĂŠrĹ vĂŠlemĂŠnyek is nyitott â ĂŠs remĂŠlhetĹen termĂŠkeny â szakmai vitĂĄban szembesĂźlhetnekâ. Pontok ĂŠs ellenpontok â utĂłlag Ăşgy tĹąnik â meglehetĹsen kiegyensĂşlyozottan ĂźtkĂśztek, alakultak az elĹadĂĄsok, vitĂĄk sorĂĄn.
FĹszervezĹkĂŠnt elĹszĂśr LĂĄzok JĂĄnos kĂśszĂśntĂśtte a rĂŠsztvevĹket, majd ĂĄtadta a szĂłt a MarosvĂĄsĂĄrhelyi MĹąvĂŠszeti Egyetem dĂŠkĂĄnjĂĄnak, KĂłs AnnĂĄnak, majd Sorin CriĹan-nak, az intĂŠzmĂŠny rektorĂĄnak. MindkĂŠt vezetĹ fontosnak tartotta a sĂźtĹi ĂŠletmĹąrĹl folytatott diskurzust. KĂłs Anna kiemelte azt a szempontot is, hogy gyakran Ăşgy esik szĂł kĂźlĂśnbĂśzĹ szerzĹk mĹąveirĹl, hogy igazĂĄn nem is ismerik azokat a rĂłluk beszĂŠlĹk.
Sorin CriĹan nagyon ĂĄtgondolt, elemzĹ igĂŠnyĹą elĹadĂĄssal is kĂŠszĂźlt az alkalomra, melybĹl ĂŠrzĹdĂśtt SĂźtĹ ĂŠletmĹąvĂŠnek alapos ismerete. ĂsszegzĹ jellegĹą elĹadĂĄsĂĄban elmondta: egy ilyen konferencia csak elsĹ lĂŠpĂŠs lehet a teljes rehabilitĂĄciĂł ĂştjĂĄn. SĂźtĹ azok kĂśzĂŠ az alkotĂłk kĂśzĂŠ tartozik, akik az elmĂşlt korszaknak egy jellegzetes ĂşjĂĄt jĂĄrtĂĄk vĂŠgig, amely sorĂĄn a hatalommal valĂł egyĂźttĂŠlĂŠst kezdetben hittel, kĂŠsĹbb irĂłniĂĄval prĂłbĂĄltĂĄk megvalĂłsĂtani. RomĂĄn szemszĂśgbĹl nĂŠzve mintha mĂŠltatlanul ĂĄrnyĂŠkba kerĂźlt alakja lenne a magyar irodalomnak, pedig azokat az alkotĂłkat, akik a magyar kultĂşra ĂŠrtĂŠkeinek szĂĄmĂtanak, nem szabadna engedni, hogy feledĂŠsbe merĂźljenek, s az ĂŠletmĹąnek is meg kellene kapnia a megfelelĹ kritikai megvilĂĄgĂtĂĄst. CriĹan szerint a romĂĄn kĂśzĂśssĂŠg szĂĄmĂĄra az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr a legnĂŠpszerĹąbb mĹąve SĂźtĹnek â mely sem tĂşl lĂrai, sem tĂşl drĂĄmai; mĂŠgis, a legvĂĄltozatosabb stĂluseszkĂśzĂśkkel eljut a poĂŠzis hatĂĄrĂĄig. A drĂĄmai ĂŠs lĂrai elemek ĂśsszekapcsolĂłdnak itt, hogy az emberi termĂŠszet valĂłsĂĄgĂĄt megjelenĂtsĂŠk â egy nagyon Ăśsszetett ĂŠs ĂĄllandĂłan vĂĄltozĂł lĂŠnyeget. SzĂłba hozta az ĂrĂł mĂĄs mĹąveit is (pĂŠldĂĄul a KĂĄin ĂŠs Ăbelt, az EngedjĂŠtek hozzĂĄm jĂśnni a szavakat), kĂźlĂśnbĂśzĹ aspektusokbĂłl vizsgĂĄlva azokat. Fontosnak tartotta, hogy SĂźtĹ ĂĄllandĂłan a szavak elsĹdleges, legtisztĂĄbb ĂŠrtelmeit keresi, s arra hĂvja fel a figyelmet, hogy a szavaknak mĂŠly, megkereshetĹ, valĂłdi ĂŠrtelme van.
SoltĂŠsz MĂĄrton, az MTA fiatal fĹkĂśnyvtĂĄrosa indĂtotta a magyar irodalomtĂśrtĂŠnĂŠszek dialĂłgusĂĄt a tĂŠmĂĄban, Magunkat Ărjuk tehĂĄt cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄval. SajĂĄt SĂźtĹ-kutatĂĄsait ismertette, melyek azĂŠrt is kĂźlĂśnĂśsen frissek ĂŠs elĹĂtĂŠlet-mentesek, mert SoltĂŠsz kĂvĂźlrĹl ismerkedett meg a SĂźtĹ-jelensĂŠggel: anyaorszĂĄgikĂŠnt az egyetemen tanult rĂłla elĹszĂśr. FĹkĂŠnt SĂźtĹ irodalomszemlĂŠletĂŠre volt kĂvĂĄncsi; Veres PĂŠterrel valĂł levelezĂŠsĂŠt elemezte hosszan, felidĂŠzte az idĹsebb pĂĄlyatĂĄrs mĂĄr 1954-ben megelĹlegezett bizalmĂĄt, s azt a pillanatot is, mikor SĂźtĹ tudatta Veressel: eddig Ărt, most mĂĄr dolgozik â munkĂĄnak kell tekintenie az ĂrĂĄst. (EgyĂŠbkĂŠnt TamĂĄsi Ăron is ĂştjĂĄnak egyengetĹihez tartozott.) SĂźtĹ egy nagyenyedi elĹadĂĄsĂĄrĂłl is ĂŠrtekezett, melyben KĹrĂśsi Csoma ĂŠs MisztĂłtfalusi pĂŠldĂĄit idĂŠzte, s melyben jelentĹs, ĂşjraĂŠrtelmezĂŠsre is ĂŠrdemes gondolatokat fogalmazott meg az ĂrĂł. ZĂĄrĂĄskĂŠnt SoltĂŠsz hangsĂşlyozta, hogy tovĂĄbbra sem szabadna ideolĂłgiai alapon olvasnunk SĂźtĹ AndrĂĄst.
Cseke PĂŠter a vĂŠrbeli szociogrĂĄfia feltĂĄmadĂĄsĂĄnak nevezte az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr cĂmĹą kĂśnyvet, mely egyben az ĂrĂł alkotĂłi fĂŠnykorĂĄnak elsĹ lĂŠpĂŠse is. Egy ĂśnmagĂĄt tĂşlĂŠlt korszak emblematikus alkotĂĄsĂĄnak tartja, mely Ăşgy tĂślti be a szociogrĂĄfia tĂśrvĂŠnyĂŠt, hogy egyben meg is ĂşjĂtja azt. MozaikszerĹą szerkesztĂŠsmĂłdjĂĄra hĂvta fel a figyelmet, az ĂşjszerĹą ĂrĂłi lĂĄtĂĄsmĂłdra â s hogy nem a statisztika ĂŠrdekli, hanem a szĂłrvĂĄnylĂŠt igazsĂĄgai, ĂŠs a romlĂĄs kĂźlsĹ ĂŠs belsĹ okaira is vĂĄlaszt keres. CsoĂłrit idĂŠzte, aki TamĂĄsi SzĂźlĹfĂśldem, illetve IllyĂŠs Gyula PusztĂĄk nĂŠpe cĂmĹą mĹąveivel tartja egyenrangĂşnak, s nem hallgatta el azt, a tĂŠmĂĄjĂĄhoz nagyon is kapcsolĂłdĂł tĂŠnyt, hogy SĂźtĹnek azt is meg kellett ĂŠrnie, hogy nem csak PusztakamarĂĄs szĂłrvĂĄnyosodott tovĂĄbb, hanem egĂŠsz tĂśmbĂśk is (neki magĂĄnak legalĂĄbb 30 olyan rokona volt, aki nem beszĂŠlt magyarul).
Elek Tibor az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠrt mint ĂŠletmĹąbeli korszakhatĂĄrt ĂŠrtĂŠkelte. A szemĂŠlyessĂŠg, a szemĂŠlyes ĂŠrdekeltsĂŠg irĂĄnyĂĄbĂłl kereste a mĹą termĂŠkeny ĂşjraolvasĂĄsĂĄnak lehetĹsĂŠgeit. A SĂźtĹt ĂŠrt vĂĄdakra reflektĂĄlva arrĂłl beszĂŠlt, hogy SĂźtĹ AndrĂĄs nem az egyetlen a korban, kĂźlĂśnĂśsen az alsĂłbb nĂŠprĂŠtegekbĹl indulĂł mĹąvĂŠszek, ĂrĂłk kĂśzĂźl, aki a nĂŠpboldogĂtĂł baloldali eszmĂŠk bĹąvkĂśrĂŠbe esett, s aki sokĂĄig maga sem vette ĂŠszre, hogy âa bĂślcsĹhely parancsaiâ valĂłjĂĄban mit is diktĂĄlnak. ĂrĂłi ĂŠs kĂśzĂŠleti kijĂłzanodĂĄsa, ĂśnmagĂĄra talĂĄlĂĄsa viszonylag korĂĄn kezdĹdĂśtt, de objektĂv akadĂĄlyok kĂśvetkeztĂŠben is megtorpanĂĄsokkal, kitĂŠrĹkkel tarkĂtottan, hosszĂş ĂŠvekig elhĂşzĂłdott. Ezen ĂśnvizsgĂĄlati folyamat nagy hatĂĄsĂş szĂŠpirodalmi kifejezĂŠsekĂŠnt, s egyĂşttal tetĹpontjakĂŠnt, ĂśsszegezĂŠsekĂŠnt emelte ki az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr cĂmĹą kĂśnyvet. Ugyanakkor az ĂrĂł szembesĂźlĂŠse PusztakamarĂĄs igazsĂĄgĂĄval s benne ĂśnmagĂĄval, sajĂĄt mĂşltjĂĄval, olyan alkotĂłi energiĂĄkat szabadĂtott fel, amelyek az azt kĂśvetĹ ĂŠvtizedben a jĂłl ismert tovĂĄbbi remekmĹąvek, drĂĄmĂĄk, esszĂŠk sorozatĂĄhoz vezetett. ElĹadĂĄsa sorĂĄn Elek tĂśbbszĂśr vitĂĄzott ParĂĄszka BorĂłka egy, a budapesti Holmi cĂmĹą folyĂłiratban megjelent SĂźtĹ-tanulmĂĄnyĂĄnak kitĂŠteleivel, azzal pĂŠldĂĄul, hogy a 60-as ĂŠvek vĂŠgĂŠn ânyoma sincs annak, hogy SĂźtĹ nagyobb volumenĹą munkĂĄban le kĂvĂĄnnĂĄ reagĂĄlni ezt a folyamatot, ĂŠlni kĂvĂĄnna a nyitĂĄs lehetĹsĂŠgĂŠvel, vagy ĂśnĂĄllĂł ellenzĂŠki pozĂciĂłt akarna ĂŠpĂteni.â MegkĂŠrdĹjelezte GyĂśrgy PĂŠter legutĂłbbi kĂśnyvĂŠnek az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠrrel kapcsolatosan tett ĂĄllĂtĂĄsait is. Mivel ParĂĄszka BorĂłka jelen volt a tanĂĄcskozĂĄson, lehetĹsĂŠg adĂłdott arra, hogy az elĹadĂĄsok vitĂĄi sorĂĄn valĂłdi vĂŠlemĂŠnyĂźtkĂśztetĂŠs, pĂĄrbeszĂŠd is kialakuljon ezekrĹl a tĂŠmĂĄkrĂłl.
Filep TamĂĄs GusztĂĄv a SĂźtĹ-tĂŠmĂĄt a kortĂĄrs SzabĂł GyulĂĄval ĂĄllĂtotta pĂĄrhuzamba, s nem csupĂĄn az ĂŠletmĹąveket vizsgĂĄlta egymĂĄs ĂśsszefĂźggĂŠseiben, hanem ĂŠletrajzi adalĂŠkokkal is szolgĂĄlt. Felvetette a kĂŠrdĂŠst: vajon SzabĂł Gyula hĂĄtrĂŠbb sorolĂĄsa ĂśsszefĂźggĂŠsben volt-e SĂźtĹ AndrĂĄssal? Majd tulajdonkĂŠppen meg is vĂĄlaszolta: SzabĂł GyulĂĄt valĂłban leĂŠrtĂŠkeltĂŠk, de nem biztos, hogy ez csak SĂźtĹnek âkĂśszĂśnhetĹâ, hiszen amikor lehetĹsĂŠg adĂłdott, egyszerĹąen nem volt, aki a Kossuth-dĂjra jelĂślĂŠsĂŠt tĂĄmogatni tudta volna. Az ĂśsszehasonlĂtĂł elemzĂŠs nagyon sok Ăşj szempontot is felvetett; egy megkerĂźlhetetlen tanulsĂĄga pedig: a SzabĂł Gyula-ĂŠletmĹą is megĂŠrdemelnĂŠ az ĂşjraolvasĂĄst, a termĂŠkeny vitĂĄt.
NovĂĄk Csaba ZoltĂĄn politikatĂśrtĂŠneti elĹadĂĄsĂĄban SĂźtĹ kĂśzĂŠleti szerepvĂĄllalĂĄsĂĄt tĂĄrgyalta, a szekuritĂĄtĂŠs jelentĂŠsek tĂźkrĂŠben. ElĹzĹleg ĂĄttekintette a pĂĄrt magyarsĂĄgpolitikĂĄjĂĄnak fontosabb mozzanatait is, Ăgy mĂŠg egyĂŠrtelmĹąbbĂŠ vĂĄlt SĂźtĹ AndrĂĄs helyzetĂŠnek kĂŠnyessĂŠge. 1965-tĹl SĂźtĹnĂŠl egy erĹteljesebb politikai reaktivĂĄlĂłdĂĄst ĂŠszlel: kĂśzvetĂtĹ szerepet felvĂĄllalĂł magyar ĂŠrtelmisĂŠgivĂŠ vĂĄlik, aki szĂĄmos bizottsĂĄgban tĂślt be fontos szerepet. Ez kĂŠtsĂŠgtelenĂźl egy mĂĄsik tĂpusĂş karrier: kĂśzponti bizottsĂĄgi pĂłttag, az ĂrĂłszĂśvetsĂŠg alelnĂśke â nemrĂŠgiben elĹ is kerĂźlt nĂŠhĂĄny dossziĂŠ, ami SĂźtĹ megfigyelĂŠsĂŠt tartalmazza. Az iratokbĂłl kapcsolathĂĄlĂłzata is kiderĂźl, de elemzĹ ĂrĂĄsokat is talĂĄlni kĂśztĂźk kĂźlĂśnbĂśzĹ tevĂŠkenysĂŠgeirĹl. Az is onnan derĂźl ki, hogy 1984-ben rĂŠszleges ĂśnvizsgĂĄlatot tartott, tĂśbb magĂĄnbeszĂŠlgetĂŠsben elismerte, hogy tĂŠvedett (lehallgatĂĄsok alapjĂĄn). A hivatalos keretet, pozĂciĂłit hasznĂĄlva gondolta, hogy lehet vĂĄltoztatni, kettĹs beszĂŠdmĂłddal (ezt viszont a Securitate is ĂŠrzĂŠkelte, a dokumentumok alapjĂĄn). A megfigyelĹ szerv mĂłdszerei is nyomon kĂśvethetĹek, NovĂĄk fel is vĂĄzolta ezeket: megfigyelĂŠs, elemzĂŠs, ĂŠrtelmezĹ ĂŠrtelmisĂŠg hasznĂĄlata, pozitĂv befolyĂĄsolĂĄs, zsarolĂĄs (magĂĄnĂźgyekkel), cenzĂşra, tiltĂĄsâŚ
Vincze GĂĄbor nem tudott jelen lenni a konferenciĂĄn, tanulmĂĄnyĂĄt sem kĂźldhette el, KĂĄntor Lajos elĹadĂĄsĂĄt viszont felolvasta SoltĂŠsz MĂĄrton. KĂĄntor ĂrĂĄsĂĄban szemĂŠlyes kapcsolatĂĄt, levelezĂŠsĂŠt is feldolgozta, ĂŠrtĂŠkes adalĂŠkokat szolgĂĄltatva SĂźtĹ irodalomtĂśrtĂŠneti kĂŠpĂŠhez ĂŠs a korabeli irodalmi vitĂĄkhoz.
A SzĂĄsz LĂĄszlĂł ĂśsszegzĂŠse utĂĄni vitĂĄba tĂśbben is bekapcsolĂłdtak; felvetĹdĂśtt az is, hogy nagy szĂźksĂŠg lenne a kritikai kiadĂĄsra, valamint a hagyatĂŠk megnyugtatĂł rendezĂŠsĂŠre. Az Elek Tibor ĂĄltal felvetett problĂŠmĂĄkra ekkor reagĂĄlt ParĂĄszka BorĂłka: elmondta, hogy szĂĄmĂĄra az a kihĂvĂĄs, hogy ezt az ĂŠletmĹąvet ne csak a magyar irodalom kontextusĂĄban nĂŠzzĂźk, hanem a romĂĄn irodalom ĂŠs az akkori sajtĂł kĂśzegĂŠben is. Valamint, hogy a korabeli romĂĄn ellenzĂŠki irodalom sokkal aktĂvabb volt, azokkal vetette Ăśssze SĂźtĹt â ez olyan referencia, amit nem lehet megkerĂźlni. Elek Tibor ezt helyben is hagyta, viszont megjegyezte, hogy vĂŠlemĂŠnye szerint ParĂĄszka BorĂłka ideologikusan olvassa SĂźtĹt, ĂŠs ha a mĹąvekrĹl alkotunk vĂŠlemĂŠnyt, ezt meg kell tudni kĂźlĂśnbĂśztetni a szerzĹ ĂŠletĂŠtĹl.
A dĂŠlutĂĄni szekciĂłt Filep TamĂĄs GusztĂĄv elnĂśkĂślte â az Ăśt elĹadĂĄsnak nĂŠgy szerzĹje volt jelen a tanĂĄcskozĂĄson.
KovĂĄcs DezsĹ SĂźtĹ AndrĂĄs szĂnpadi bemutatĂłinak magyarorszĂĄgi recepciĂłja cĂmmel szĂnhĂĄz ĂŠs a politika 70-es, 80-as ĂŠvekbeli viszonyĂĄrĂłl is beszĂŠlt az Egy lĂłcsiszĂĄr virĂĄgvasĂĄrnapja, a Csillag a mĂĄglyĂĄn kaposvĂĄri ĂŠs az ĂlomkommandĂł gyulai elĹadĂĄsai kapcsĂĄn. Abban az idĹszakban, amikor a szĂnhĂĄzat furcsa Janus-arcĂşsĂĄg jellemezte. VĂŠgĂźl mĂŠltatta Az ĂĄlomkommandĂł SzĂĄsz JĂĄnos rendezte, elmĂşlt ĂŠvadbeli vĂgszĂnhĂĄzi elĹadĂĄsĂĄt.
SzĂĄsz LĂĄszlĂł SĂźtĹ AndrĂĄs KĂĄlvin-portrĂŠja kapcsĂĄn megĂĄllapĂtotta, hogy KĂĄlvin alakja rĂŠgĂłta foglalkoztatta SĂźtĹt ĂŠs a KĂĄlvinâSzervĂŠt ellentĂŠt egy ĂśnmagĂĄbĂłl kivetĂtett vitakĂŠnt is ĂŠrtelmezhetĹ. Sokat beszĂŠlt elĹadĂĄsĂĄban a Csillag a mĂĄglyĂĄn egyhĂĄzi recepciĂłjĂĄrĂłl, s megĂĄllapĂtotta, hogy mikĂŠnt a romĂĄn kommunista hatalom a maga tĂźkĂśrkĂŠpĂŠt ismerhette fel a darabban, Ăşgy a reformĂĄtus egyhĂĄz KĂĄlvin szemĂŠlyisĂŠgĂŠnek markĂĄnsan torzult rajza miatt ugyanazt. SĂźtĹ megĂtĂŠlĂŠse egyhĂĄzi vonalon nem volt problĂŠmamentes, de vĂŠgĂźl megkapta az elismerĂŠst teolĂłgiai tekintetben is.
JĂĄkfalvi Magdolna A kettĹs beszĂŠd hatalma. Az Advent a HargitĂĄn premierje cĂmĹą elĹadĂĄsa szintĂŠn a 80-as ĂŠvek szĂnhĂĄzi vilĂĄgĂĄval foglalkozott, azzal, hogy a szĂnpad ĂŠs a nĂŠzĹkĂśzĂśnsĂŠg vilĂĄga hogyan talĂĄlkozott Ăśssze a kettĹs beszĂŠdben akkoriban. Mivel a szerzĹ nem volt jelen, sajnos csak a szĂśveg egyes rĂŠszleteit hallhattuk. SĂźtĹ magyarorszĂĄgi bemutatĂłit a kulturĂĄlis nemzeti identitĂĄs lĂŠtrejĂśttĂŠnek alkalmaikĂŠnt tĂĄrgyalta, s mĂŠg a CsĂĄrdĂĄskirĂĄlynĹ 1954-es elĹadĂĄsĂĄval is pĂĄrhuzamba ĂĄllĂtotta.
A dĂŠlutĂĄni szekciĂł nagy vĂŠlemĂŠnykĂźlĂśnbsĂŠgeket felszĂnre hozĂł elĹadĂĄsa volt a Vida GĂĄborĂŠ, Ăn ĂŠs Ĺk, perzsĂĄk cĂmmel. Vida SĂźtĹhĂśz valĂł szemĂŠlyes viszonyulĂĄsĂĄt elemezte, nem titkolva vĂŠlemĂŠnyĂŠt, hogy generĂĄciĂłja nem tudott mit kezdeni SĂźtĹ AndrĂĄs ĂrĂłi vilĂĄgĂĄval: az olvashatatlan magyar irodalom kategĂłriĂĄjĂĄba soroltĂĄk, ĂŠs nem akartak megadott kulcsok szerint olvasni (utalt itt fĹkĂŠpp a PerzsĂĄk cĂmĹą esszĂŠ virĂĄgnyelvĂŠre). Hogy mit tekintettek ĂŠrtĂŠkesnek a korabeli erdĂŠlyi irodalombĂłl? SzilĂĄgyi Domokost, Hervay GizellĂĄt, SzĂŠkely JĂĄnost. Ĺ maga ĂŠlete egy fontos momentumĂĄban igen kĂśzel kerĂźlt mĂŠgis a tĂŠmĂĄhoz: az egyetemi felvĂŠteli tĂŠtele volt ez a cĂm 1988 jĂşliusĂĄban: Az ĂşjrakezdĂŠs hĹsei SĂźtĹ AndrĂĄs drĂĄmĂĄiban. Magas ĂŠrdemjegyet kapott a dolgozatĂĄra, de tovĂĄbbra is fenntartotta idegenkedĹ vĂŠlemĂŠnyĂŠt az ĂrĂłval kapcsolatosan. RendkĂvĂźli nyelvi kĂŠpessĂŠgekkel megĂĄldott ĂrĂłnak tartja ma is SĂźtĹt, aki azonban âsokkal tĂśbbet mondott, mint amiĂŠrt intellektuskĂŠnt helyt tudott ĂĄllniâ.
LĂĄzok JĂĄnos A âkerek fĂŠlalmĂĄkâ dramaturgiĂĄja cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄt a SĂźtĹ-drĂĄmĂĄk elemzĂŠsĂŠre szĂĄnta. Ismertette azt a sajĂĄtsĂĄgos helyzetet â BĂrĂł BĂŠla egy 2003-as tanulmĂĄnyĂĄt is megidĂŠzve â, melyben ezek a drĂĄmĂĄk szĂźlettek, egy olyan korban, amikor âa kisebbsĂŠgnek Ăşgy kellett tennie, mintha harcot vĂvna a hatalommalâ. A romĂĄniai magyar drĂĄma ebben a kontextusban a fĹhĹs igazsĂĄgĂĄrĂłl akarja meggyĹzni a nĂŠzĹt â ideolĂłgiailag tehĂĄt egyoldalĂş. Az ĂrĂł pedig olyan drĂĄmĂĄt Ăr, amit az adott problĂŠmakĂŠszlet lehetĹvĂŠ tesz. SĂźtĹ drĂĄmĂĄi is a hatalom elleni lĂĄzadĂĄs mintĂĄi lettek â a kritika csak ritkĂĄn vette ĂŠszre az abszurd vĂŠgleteket, amelyek pedig ĂŠppen jelentĹs Ăźzenettel bĂrtak. A KĂĄin ĂŠs Ăbel vĂŠgjĂĄtĂŠkĂĄban kiemelte azt a szĂźksĂŠgszerĹą ambivalenciĂĄt, ami a hatalommal szemben lĂŠtrejĂśhet: engedelmes azonosulĂĄs a hatalommal, amĂg mindez a fennmaradĂĄst szolgĂĄlja, s ez egyĂşttal ĂĄllandĂł kĂŠszsĂŠget jelent az ellenĂĄllĂĄsra, lĂĄzadĂĄsra. De ĂĄltalĂĄnosabb ĂŠrtelemben, ez a darab az elsĹ bĹąn mĂtoszĂĄnak ĂĄtĂŠrtelmezĂŠse is.
A hozzĂĄszĂłlĂĄsok sorĂĄban hallgathattuk meg ĂtvĂśs JĂłzsef reformĂĄtus lelkĂŠszt, aki SĂźtĹ egyhĂĄzhoz valĂł viszonyĂĄrĂłl beszĂŠlt, ĂŠs arrĂłl, hogy a SĂźtĹ-drĂĄmĂĄk milyen hatĂĄssal voltak a maguk korĂĄban a teolĂłgiai intĂŠzeten belĂźl (mĂŠg unitĂĄriusokat ĂŠs reformĂĄtusokat is egymĂĄsnak ugrasztott egyik-mĂĄsik drĂĄma). SĂźtĹnek a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn is csak formĂĄlis kapcsolata volt az egyhĂĄzzal â mikor felajĂĄnlottĂĄk, hogy vĂĄllaljon aktĂv szerepet az egyhĂĄzban, visszautasĂtotta.
Ugyancsak hozzĂĄszĂłlĂłkĂŠnt TĂłfalvy ZoltĂĄn intĂŠzett Vida GĂĄborhoz vĂĄlaszt, hangsĂşlyozva, hogy SĂźtĹ AndrĂĄs nem csupĂĄn mĂŠlysĂŠgeiben ismerte a magyar nyelvet (is), hanem rendkĂvĂźl mĹąvelt ember volt, ĂŠs ez ki is derĂźl, ha olvassuk az ĂŠletmĹąvĂŠt.
ErdĂŠlyi Lajos fotĂłmĹąvĂŠsz SĂźtĹ AndrĂĄs-portrĂŠi cĂmmel nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs MarosvĂĄsĂĄrhelyi MĹąvĂŠszeti Egyetemen ezen az estĂŠn. A fĂŠnykĂŠpek kĂŠszĂtĹjĂŠnek â mint szerkesztĹsĂŠgi munkatĂĄrsnak â lehetĹsĂŠge volt hosszĂş idĹn keresztĂźl megfigyelni alanyĂĄt, ĂŠs rĂśgzĂteni ĂŠletĂŠnek pillanatait a legvĂĄltozatosabb helyzetekben ĂŠs helyszĂneken. Vannak a fotĂłk kĂśzĂśtt a fiatal, sĂĄrmos szerkesztĹrĹl kĂŠszĂźlt kockĂĄk, megjelenik a PusztakamarĂĄsra hazalĂĄtogatĂł ĂrĂł, csalĂĄdi kĂśrben lĂĄtjuk, vagy az Ăj Ălet szerkesztĹsĂŠgĂŠben, egy figyelmeztetĹ betĂśrĂŠs romjait szemlĂŠlve tehetetlenĂźl. A legutolsĂł felvĂŠtel â noha nem is utolsĂł ĂŠveiben kĂŠszĂźlt â egy sokat tapasztalt, talĂĄn nĂŠmikĂŠpp megkeseredett ember megkemĂŠnyedett vonĂĄsaival kĂŠpezett ellentĂŠtet a kora ifjĂşsĂĄgĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł felvĂŠtelekkel.
(folytatjuk)
Farkas Wellmann Ăva
(M)ilyen gazdagok vagyunk (?)
Jegyzetek a SĂźtĹ AndrĂĄs-mĹąhelykonferenciĂĄrĂłl
II. rĂŠsz
Az oktĂłber 30-ai dĂŠlelĹtti szekciĂłn Mester BĂŠla elnĂśkĂślt.
ElsĹkĂŠnt Cristian RĂŠka SĂźtĹ AndrĂĄs mĹąveinek recepciĂłja angol nyelven ĂŠs az angol-amerikai vilĂĄgban cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄt halhattuk. Az ĂrĂł helyĂŠt az angol nyelven megjelent, kĂźlĂśnbĂśzĹ tĂpusĂş ĂrĂĄsokban megkeresni kĂźlĂśnĂśsen fontos, hiszen ezek az emlĂtĂŠsek visszajelzĂŠst jelentenek szĂĄmunkra arrĂłl, hogy milyen helyet/szerepet tĂślt be jelenleg a nagyvilĂĄgban az ĂŠletmĹą. A kutatĂĄst elsĹsorban hĂrforrĂĄsok keresĂŠsĂŠvel kezdte Cristian RĂŠka; ezek kĂśzĂśtt legtĂśbb SĂźtĹ gyĂĄszhĂrĂŠvel, illetve a rĂłla szĂłlĂł konferenciĂĄval foglalkozott. Igaz, ezekkel olyan orgĂĄnumok is, mint a The Times, The Independent vagy a Washington Post. Nagyon sok angol talĂĄlat a kĂźlĂśnbĂśzĹ magyar weboldalak angol fordĂtĂĄsaiban volt fellelhetĹ. Ami a repozitĂłriumokat, intĂŠzeteket, alapĂtvĂĄnyokat illeti, egy biogrĂĄfiai ĂśsszefoglalĂł talĂĄlhatĂł a Balassi IntĂŠzet ĂŠs a Magyar KĂśnyv AlapĂtvĂĄny honlapjĂĄn, ĂŠs a PetĹfi Irodalmi MĂşzeum, DigitĂĄlis Irodalmi AkadĂŠmia honlapjĂĄn, SĂźtĹ AndrĂĄs digitalizĂĄlt mĹąvei mellett megtalĂĄlhatjuk Simon Endre SĂźtĹ AndrĂĄs portrĂŠjĂĄt. Hat-hĂŠt fontosabb, angol nyelvĹą enciklopĂŠdiĂĄban szerepel SĂźtĹ AndrĂĄs neve kĂźlĂśn cĂmszĂł vagy magyar irodalom cĂmszĂł alatt, tĂśbbek kĂśzt a The Oxford Encyclopedia of Theatre and Performance-ben. A sĂźtĹi ĂŠletmĹą angol nyelvĹą kritikai visszhangja siralmasnak tekinthetĹ: mindĂśssze egy, Bertha CsillĂĄtĂłl szĂĄrmazĂł szĂśveg foglalkozik az ĂrĂł munkĂĄssĂĄgĂĄval. KĂśrĂźlbelĂźl Ăśt drĂĄmagyĹąjtemĂŠnyben viszont talĂĄlunk SĂźtĹ-fordĂtĂĄsokat, ĂŠs drĂĄmĂĄinak hĂĄrom bemutatĂłjĂĄrĂłl is lehet tudni, melyeket New Yorkban tartottak. Ennek a helyzetnek a javĂtĂĄsĂĄra nĂŠhĂĄny lehetĹsĂŠget vĂĄzolt is az elĹadĂł: ĂśsszehasonlĂtĂł elemzĂŠsekkel visszahozni a nemzetkĂśzi pĂĄrbeszĂŠdbe a SĂźtĹ-tĂŠmĂĄt, mĂĄs mĹąveit is lefordĂtani, a lefordĂtott darabokat nĂŠpszerĹąsĂteni, bemutatni, hungarolĂłgiai tanulmĂĄnyokon beĂŠpĂteni egy-kĂŠt SĂźtĹ-mĹąvet, kurzusokat lĂŠtrehozni, a SĂźtĹ-monogrĂĄfiĂĄt lefordĂtani, ĂĄtdolgozni, ĂŠs egyĂĄltalĂĄn: kihasznĂĄlni a digitĂĄlis vilĂĄg elĹnyeit.
TĂśrtĂŠnelem ĂŠs elbeszĂŠlĂŠs a hetvenes ĂŠvekben ĂŠs azutĂĄn az erdĂŠlyi magyar irodalomban cĂmmel tartott elĹadĂĄst Mester BĂŠla. A SĂźtĹ-mĹąvek magyarorszĂĄgi recepciĂłjĂĄrĂłl szĂłlva azt hangsĂşlyozta, hogy segĂtenie kellene az erdĂŠlyi mĹąvek nĂŠpszerĹąsĂtĂŠsĂŠt. A SĂźtĹ-drĂĄmĂĄk vilĂĄgĂĄt elemezve, a helyszĂnek esetĂŠben kitĂŠrt pĂŠldĂĄul az egyre tĂĄvolabbi vidĂŠkekre, az egyre inkĂĄbb meghatĂĄrozatlan helyekre â mely tendencia SzĂŠkely JĂĄnosnĂĄl is elĹfordult pĂŠldĂĄul. Ăsszevetette SzilĂĄgyi IstvĂĄn munkamĂłdszerĂŠvel is a SĂźtĹĂŠt, akinek ĂrĂłi vilĂĄga nagyon sokĂĄig kĂśzel volt olvasĂłi vilĂĄgĂĄhoz, majd tĂśrtĂŠnelmi jellegĹą mĹąvek ĂrĂĄsĂĄba kezdett. Felvetette az esszĂŠk fontossĂĄgĂĄnak kĂŠrdĂŠsĂŠt is, s kiemelte, hogy a drĂĄmatrilĂłgiĂĄjĂĄban a lĂĄtszĂłlagos tĂĄvolodĂĄs a mĂĄtĂłl az absztrakciĂł szintjĂŠnek emelkedĂŠsĂŠvel jĂĄr, valamint azt is, hogy a pĂŠldĂĄzatok mindig a hatalmi viszonyokrĂłl szĂłlnak.
Aradi Schreiner JĂłzsef szintĂŠn a nagyvilĂĄgbeli versenykĂŠpessĂŠg szempontja felĹl kĂśzelĂtette meg a tĂŠmĂĄt, GĂźnther Grass elhĂresĂźlt hagymahĂĄntĂĄs-pĂŠldĂĄzatĂĄn keresztĂźl. Az informatika szemszĂśgĂŠbĹl lĂĄttatta az ĂrĂĄsos megjelenĂŠsek sorsĂĄt, egy olyan korban, amikor a vilĂĄg nyelveinek csak 5 %-ĂĄt hasznĂĄljĂĄk online, s ugyanakkor mi mĂĄr a digitĂĄlis olvasĂĄs nemzedĂŠkĂŠt kĂŠpviseljĂźk. A magyar nyelv ĂŠppen a veszĂŠlyeztetettsĂŠg hatĂĄrĂĄn van a fent jelzett ĂŠrtelemben, de ezen belĂźl is sok szerzĹ a digitĂĄlis halĂĄl szĂŠlĂŠn ĂĄll. ĂrtĂŠkelte SzĹcs GĂŠza egykori fellĂŠpĂŠsĂŠt (mikor a digitalizĂĄciĂł biztosa volt), aki azt vallotta: minden kĂĄnonnak helyet kell biztosĂtani. Ennek ellenĂŠre is â ismĂŠtelte meg a Cristian RĂŠka ĂĄltal mĂĄr emlĂtett tĂŠnyt â SĂźtĹ AndrĂĄs mĹąveivel a DIA-n kĂvĂźl nem lehet talĂĄlkozni az interneten. MĂĄrpedig az a helyzet, hogy az ĂrĂł ma Ăşgy ĂŠl tovĂĄbb, hogy facebookoljĂĄk; lĂŠtezik egy hatalmas idĂŠzetfolyam, amelyben megjelenik egy adott ĂrĂł vagy sem... Ha sarkĂtani akarunk, akĂĄr Ăşgy is feltehetjĂźk a kĂŠrdĂŠst: lehet-e SĂźtĹ AndrĂĄst slam-elni vagy sem? Mert emlĂŠkeink, ĂrĂĄsaink nagyon kĂśnnyen elszĂĄllnak, befoghatatlanul, mint SĂźtĹ AndrĂĄs mĂŠhraj-kĂŠpe az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠrben.
KuszĂĄlik PĂŠter mint biogrĂĄfus kĂvĂĄnt hozzĂĄszĂłlni a SĂźtĹrĹl szĂłlĂł pĂĄrbeszĂŠdhez. Joggal, hiszen Ĺ kĂŠszĂtette el (3 ĂŠs fĂŠl ĂŠv alatt) SĂźtĹ bibliogrĂĄfiĂĄjĂĄt. Ismertette, hogy nagy arĂĄnytalansĂĄgok vannak SĂźtĹ ĂŠletmĹąvĂŠnek feldolgozottsĂĄgĂĄban: mĂg ErdĂŠlyt a Mentor kiadĂł ĂŠs LĂĄzok JĂĄnos kĂŠpviseli ebben a folyamatban, addig MagyarorszĂĄgon tĂz komoly munka jelent mĂĄr meg vele kapcsolatosan. Az, hogy angol nyelvterĂźleten nem ismerik, azzal is ĂśsszefĂźggĂŠsben lehet, hogy szĂĄmtalan olyan rĂŠszlete van a SĂźtĹ-ĂŠletmĹąnek, ami lefordĂtva a nagyvilĂĄgnak nem sokat jelent. A kritikai kiadĂĄst sĂźrgette Ĺ is, annĂĄl is inkĂĄbb, hogy sokan ĂŠlnek mĂŠg azok kĂśzĂźl, akik segĂthetnĂŠnek ennek munkĂĄlataiban. A hagyatĂŠk kĂŠrdĂŠse is a mihamarabb rendezendĹ problĂŠmĂĄk kĂśzĂŠ tartozik.
DĂĄvid Gyula a SĂźtĹ-pĂĄlyaĂvet a Kriterion kiadĂł felĹl nĂŠzve idĂŠzte meg. Nem vĂŠletlenĂźl, hiszen a kiadĂł nĂŠvjegye lett SĂźtĹ â az Ăşj hangot az Ĺ nevĂŠvel ĂźtĂśtte le a Kriterion. DĂĄvid Gyula 22 ĂŠvig dolgozott az intĂŠzmĂŠnynĂŠl, Ăgy rĂĄlĂĄtĂĄsa nyĂlt az egyes ĂrĂłi pĂĄlyĂĄkra (pĂŠldĂĄul az elsĹ ForrĂĄs-nemzedĂŠkĂŠre), a pĂŠldĂĄnyszĂĄmokra, ĂŠs a fokozatosan visszaszorulĂł megjelenĂŠsi lehetĹsĂŠgekre is. HiĂĄba volt olyan SĂźtĹ-kĂśtet, amely 92.100 pĂŠldĂĄnyban jelent meg, egy idĹ utĂĄn teljesen lezĂĄrult a tĹle kĂśzĂślhetĹ mĹąvek sora, s a rendszer bukĂĄsĂĄig nem is jelenhetett meg semmilyen ĂrĂĄs SĂźtĹtĹl. Ezt sĂŠrelmezte is SĂźtĹ akkoriban, de vĂŠgĂźl mĂŠgsem emiatt szĹąnt meg a munkakapcsolat ĂrĂł ĂŠs kiadĂł kĂśzĂśtt: kĂŠsĹbb mĂĄr nem volt olyan helyzetben a Kriterion, hogy versenyre tudott volna kelni a SĂźtĹ-ĂŠletmĹąvet megjelentetĹ magyarorszĂĄgi kiadĂłkkal.
DĂĄvid Gyula elnĂśkĂślte a koradĂŠlutĂĄni szekciĂłt, amely MarkĂł BĂŠla lendĂźletes elĹadĂĄsĂĄval kezdĹdĂśtt. MarkĂł jĂłnĂŠhĂĄny kĂŠrdĂŠst felvetett SĂźtĹ kapcsĂĄn: hogy beszĂŠlni kellene a skatulyĂĄkrĂłl, hogy vajon jĂłt tett-e a bĂĄrmikori besorolĂĄsa SĂźtĹnek, hogy szĂłt ĂŠrdemel SĂźtĹ mint kisebbsĂŠgpolitikus vagy ĂŠppen mint kultuszoknak esetleges tĂĄrgya. SzemĂŠlyes emlĂŠkek felidĂŠzĂŠsĂŠvel folytatta, olyanokkal, amelyek immĂĄr tĂśrtĂŠnelmi jelentĹsĂŠggel bĂrnak. 1989. december 22-ikĂŠnek MarosvĂĄsĂĄrhelye a helyszĂn, a szereplĹk pedig â GĂĄlfalvi GyĂśrgy ĂŠs MarkĂł BĂŠla â, miutĂĄn dĂŠl kĂśrĂźl kiderĂźlt, hogy biztosan Ăśsszeomlik a rendszer, azon tanakodnak, hogy nekik most mi is a teendĹjĂźk. Az elsĹ Ăśtletet elvetve, miszerint a sajtĂłt kellene ĂĄtvenni, az ĂŠrvĂŠnyes megoldĂĄs az: menjenek SĂźtĹ AndrĂĄshoz, hogy figyelmeztessĂŠk: hamarosan szerepet kell vĂĄllalnia. De dĂŠlutĂĄn, tĹlĂźk fĂźggetlenĂźl, fiatalok tĂśmege is levonul SĂźtĹ lakĂĄsĂĄhoz, ĂŠs kĂŠrik, hogy menjen velĂźk, ĂŠs Ĺ megy is, ĂŠs beszĂŠdet is mond abban a rendkĂvĂźl zaklatott helyzetben (halottak, sebesĂźltek a hĂĄttĂŠrben), melynek lĂŠnyege: tartsunk ki egymĂĄs mellett, ĹrizzĂźk meg a testvĂŠri egysĂŠget â hisz a forradalmat nem huligĂĄnok csinĂĄltĂĄk. Sokak szĂĄmĂĄra egyĂŠrtelmĹą volt tehĂĄt, hogy SĂźtĹ az a kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠg, akinek szerepet kell kapnia a vĂĄltozĂĄsban â hiteles szemĂŠlyisĂŠg volt mindannyiuk szĂĄmĂĄra.
MarkĂł szerint Ăśsszetartoznak az ĂŠlet(mĹą) kĂźlĂśnbĂśzĹ aspektusai, mert az ĂrĂł hozott anyagbĂłl dolgozik. Az Ĺ generĂĄciĂłja sem feltĂŠtlenĂźl a SĂźtĹ-fĂŠle irodalmi vonalra tĂĄmaszkodott, sĹt, egyesek szĂĄmĂĄra irritĂĄlĂł lehetett, de: Ĺ mĂŠg a korai novellisztikĂĄjĂĄt sem sĂśpĂśrnĂŠ le olyan kĂśnnyen az asztalrĂłl. SĂźtĹt peremre nyomni valami olyasmi lenne, mintha TamĂĄsival prĂłbĂĄlnĂĄnk meg ugyanezt. KĂźlĂśn kitĂŠrt arra, a Ion LÄncrÄnjan ĂĄltal indĂtott propagandahĂĄborĂşra, amely 1982-ben/-tĹl borzolta a romĂĄniai magyarsĂĄg ĂŠs romĂĄnsĂĄg kedĂŠlyeit. A magyarellenes kampĂĄny indĂtĂłszĂśvegĂŠre SĂźtĹ azonnal reagĂĄlt, s ĂŠppen MarkóÊk voltak azok, akik enyhĂtettek kicsit a szĂśvegĂŠn. S noha sokan nem ĂĄlltak egy platformon vele, SĂźtĹ kezdemĂŠnyezĂŠse maga mellĂŠ tudott ĂĄllĂtani embereket â Ăgy elĹzmĂŠnytelen szolidaritĂĄst sikerĂźlt kialakĂtani a romĂĄn ĂrĂłszĂśvetsĂŠgi tĂĄrsakkal. Ăsszesen 36-an ĂrtĂĄk alĂĄ a beadvĂĄnyt, amelyet Nicolae CeauĹescu-nak cĂmeztek. ĂsszessĂŠgĂŠben â zĂĄrta MarkĂł SĂźtĹvel a kĂśzĂŠleti, politizĂĄlĂł emberrel kapcsolatos gondolatait â cĂŠljaiban radikĂĄlis volt (ânormĂĄlis radikĂĄlisâ), de megprĂłbĂĄlta az ĂĄtjĂĄrĂĄst a megosztott tĂĄborok kĂśzĂśtt â s most ennek kĂśszĂśnhetĹen senki sem vĂĄllalja, mikĂśzben a kisebbsĂŠgpolitikusi magatartĂĄsa minta kellene hogy legyen.
MolnĂĄr GusztĂĄv ĂrtelmisĂŠgi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsok az erdĂŠlyi magyar irodalomban 1956-ban cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄban kĂźlĂśnbĂśzĹ kategĂłriĂĄkat ĂĄllĂtott fel a korszakkal valĂł egyĂźttĂŠlĂŠs stratĂŠgiĂĄibĂłl. SzĂłba kerĂźltek itt azok, akik kivetkĹztek magukbĂłl (pl. MajtĂŠnyi Erik), a taktikĂĄt stratĂŠgiakĂŠnt hasznĂĄlĂłk (fĹpapjuk: Balogh EdgĂĄr), az inkvizĂtorok (pl. MĂŠliusz JĂłzsef) vagy a nemzetfĂŠltĹk: SzabĂŠdi ĂŠs KacsĂł. Ăsszefoglalta azt a kĂĄlvĂĄriĂĄt is, amely egy, az 1956-os erdĂŠlyi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsokrĂłl Ărott cikke miatt alakult ki, mĂŠg a rendszervĂĄltĂĄs elĹtt, s amelyet â noha tĂśbb folyĂłiratban is majdhogynem megjelent â vĂŠgĂźl mĂŠgsem sikerĂźlt a megfelelĹ idĹben a nyilvĂĄnossĂĄg elĂŠ tĂĄrni. SĂźtĹ maga visszautasĂtotta, rĂĄgalmazĂĄsnak vette a benne foglaltakat (azazhogy: lett volna mivel elszĂĄmolni 56-tal kapcsolatban).
Azon elĹadĂłk dolgozataibĂłl, akik nem voltak jelen (DemĂŠny PĂŠter, LĹrincz D. JĂłzsef), is hangzottak el rĂŠszfelolvasĂĄsok, ĂśsszefoglalĂłk, de mivel ezek nem kĂśzvetĂtettĂŠk a teljessĂŠg igĂŠnyĂŠvel azok tartalmĂĄt, itt sem tĂŠrĂźnk ki rĂĄjuk rĂŠszletesebben â majd elolvashatĂłak lesznek a tavasszal megjelenĹ konferencia-kĂśtetben.
A napot â ĂŠs a konferenciĂĄt â a BernĂĄdy hĂĄzban zĂĄrtĂĄk a mĹąhely tagjai, kĂśzĂśnsĂŠg elĹtt is Ăśsszefoglalva az elĹadĂĄsok, vitĂĄk eredmĂŠnyeit, LĂĄzok JĂĄnos hĂĄzigazdĂĄval ĂŠs a nĂŠgy szekciĂłvezetĹvel.
A harmadik nap az ĂźnnepĂŠ ĂŠs az emlĂŠkezĂŠsĂŠ volt. A konferencia rĂŠsztvevĹi ĂŠs a SĂźtĹ AndrĂĄs BarĂĄti TĂĄrsasĂĄg tagjai az ĂrĂł szĂźlĹfalujĂĄba, PusztakamarĂĄsra lĂĄtogattak, ahol rĂŠszt vettek a reformĂĄciĂł emlĂŠknapja alkalmĂĄbĂłl tartott Ăźnnepi istentiszteleten. A boldogsĂĄgokrĂłl szĂłlĂł prĂŠdikĂĄciĂłt Demeter JĂłzsef lelkĂŠsz mondta â ĂŠs helyet talĂĄlt benne SĂźtĹ AndrĂĄs boldogsĂĄga kĂŠrdĂŠsĂŠnek is. Oroszhegyi Attila-Zsolt, PusztakamarĂĄs szĂłrvĂĄnykĂśzĂśssĂŠgĂŠnek lelkĂŠszi beszĂŠde fokozott felelĹssĂŠggel szĂłlt az egyre fogyatkozĂł helyi magyar kĂśzĂśssĂŠghez, s e kĂŠt szĂŠp szĂłnoklat utĂĄn Ăşj ĂŠrtelmet nyert a kĂśzĂśsen elĂŠnekelt zsoltĂĄr, a Tebenned bĂztunk.
Az emlĂŠkezĹk meglĂĄtogattĂĄk SĂźtĹ AndrĂĄs emlĂŠkhĂĄzĂĄt is, melynek mĂŠg mindig folynak a helyreĂĄllĂtĂĄsi munkĂĄlatai. A hĂĄznĂĄl SzĂŠman PĂŠter, HorvĂĄth Arany, SzĂĄsz Ferenc nyugalmazott lelkĂŠsz is felszĂłlaltak, a MarosvĂĄsĂĄrhelyi MĹąvĂŠszeti Egyetem mĂĄsod- Ês harmadĂŠves szĂnĂŠszhallgatĂłkbĂłl ĂĄllĂł lĂĄnykĂłrusa  felolvasott az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr kezdĹ fejezetĂŠbĹl.
Este MarosvĂĄsĂĄrhelyen, az ĂrĂł sĂrjĂĄnĂĄl mĂŠg ĂśsszegyĹąltek egyszer SĂźtĹ tisztelĹi fejet hajtani, gyertyĂĄt gyĂşjtani az emlĂŠkĂŠre.
Farkas Wellmann Ăva
barkaonline.hu/helyszini-tudositasok2014. november 8.
Ăjra kell ĂŠrtĂŠkelni az ĂŠletmĹąvet
KĂŠt napon ĂĄt 22 elĹadĂĄs hangzott el az oktĂłber 29â30-ĂĄn tartott (M)ILYEN GAZDAGOK VAGYUNK(?) SĂźtĹ AndrĂĄs- mĹąhelykonferenciĂĄn. A MarosvĂĄsĂĄrhelyi MĹąvĂŠszeti Egyetem szervezte rendezvĂŠnynek az volt a cĂŠlja, hogy szakmai fĂłrumot teremtsen az ĂŠletmĹą jelentĹsĂŠgĂŠt mĂŠltatĂł ĂŠs az ĂrĂł munkĂĄssĂĄgĂĄval kapcsolatos eltĂŠrĹ vĂŠlemĂŠnyeknek is. A hĂşszperces elĹadĂĄsok ĂŠs vitĂĄk ĂśsszegzĂŠsĂŠt a nagykĂśzĂśnsĂŠg elĹtt tartottĂĄk a BernĂĄdy HĂĄzban. LĂĄzok JĂĄnos irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, a MĹąvĂŠszeti Egyetem docense, a konferencia fĹszervezĹje a tagozati elnĂśkĂśket kĂŠrte fel, hogy rĂśviden ismertessĂŠk az elĹadĂĄsok s az azok kapcsĂĄn kibontakozott vita lĂŠnyegĂŠt, s esetenkĂŠnt szĂłlaltassĂĄk meg az elĹadĂłkat is.
"A lĂĄtĂĄsunkat szabadĂtotta fel"
SzĂĄsz LĂĄszlĂł, a KĂĄroli GĂĄspĂĄr ReformĂĄtus Egyetem docense ĂŠrtĂŠkelte, hogy LĂĄzok JĂĄnos kivĂĄlĂłan vĂĄlogatta Ăśssze a rokon tĂŠmĂĄjĂş elĹadĂĄsokat, s kĂśzben egymĂĄstĂłl tĂĄvol ĂĄllĂł szerzĹk kerĂźltek egy csoportba. PĂŠldakĂŠnt SoltĂŠsz MĂĄrtont, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia fiatal kutatĂłjĂĄt emlĂtette, aki Veress PĂŠter ĂŠs SĂźtĹ AndrĂĄs levelezĂŠsĂŠt feltĂĄrva kimutatta, hogy a XXI. szĂĄzadi irodalomelmĂŠlet legnagyobb dilemmĂĄja â valĂłsĂĄgĂĄbrĂĄzolĂĄs vagy fikciĂłteremtĂŠs â a kĂŠt ĂrĂł leveleiben mĂĄr az 1950-as ĂŠvek elejĂŠn megfogalmazĂłdott.
A szakma mĂĄr rĂŠgen megegyezett abban, hogy 1970 tulajdonkĂŠppen fordulĂłpont a sĂźtĹi ĂŠletmĹąben, ĂŠs korszakhatĂĄrt jelent a romĂĄniai magyar irodalom tĂśrtĂŠnetĂŠben is. Elek Tibor irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, kritikus, a BĂĄrka cĂmĹą lap fĹszerkesztĹje (KorszakhatĂĄr az ĂŠletmĹąben: AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠrt) dolgozatĂĄban szociogrĂĄfikus vallomĂĄsregĂŠnykĂŠnt ĂŠrtelmezte a mĹąvet, amelyben fontos a szerzĹ jelenlĂŠte, aki beszĂĄmol PusztakamarĂĄs jelenĂŠrĹl, mĂşltjĂĄrĂłl, az ottani viszonyokrĂłl, a magyarsĂĄg asszimilĂĄciĂłjĂĄrĂłl, s kĂśzben bizonyos mĂŠrtĂŠkig szĂĄmot vet korĂĄbbi cselekedeteivel, ami felszabadĂtĂł hatĂĄssal van rĂĄ, s elindĂtja nagy mĹąveinek sorozatĂĄt.
"Nagy ĂŠlmĂŠnyem volt az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr megjelenĂŠse⌠SĂźtĹ AndrĂĄs a lĂĄtĂĄsunkat szabadĂtotta fel" â mondta Cseke PĂŠter, aki a kĂśtet visszhangjĂĄrĂłl is beszĂĄmolt. IrodalomtĂśrtĂŠnĂŠszkĂŠnt, szociogrĂĄfuskĂŠnt a nĂŠpi szociogrĂĄfia szemlĂŠletmĂłdjĂĄval, az otthonirodalom, a valĂłsĂĄgirodalom, a tĂĄjirodalom fogalomhasznĂĄlatĂĄval ĂŠs szemlĂŠletĂŠvel kĂśzelĂtette meg a mĹąvet (Ăj fejezet otthonirodalmunk tĂśrtĂŠnetĂŠben. Az anyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr mĹąfajtĂśrtĂŠneti hĂĄttere).
Filep TamĂĄs GusztĂĄv magyarorszĂĄgi kisebbsĂŠgkutatĂł ĂŠs mĹąvelĹdĂŠstĂśrtĂŠnĂŠsz SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠs SzabĂł Gyula egymĂĄshoz valĂł viszonyĂĄt, illetve ugyanannak a valĂłsĂĄgnak a bemutatĂĄsĂĄt vizsgĂĄlta a kĂŠt ĂrĂłnĂĄl, s nem mindig SĂźtĹ javĂĄra dĹlt el az ĂśsszehasonlĂtĂĄs esztĂŠtikai, politikai eredmĂŠnye, amely a Gondos atyafisĂĄg cĂmĹą mĹą megjelenĂŠsĂŠig tĂĄrgyalta a kĂŠt ĂrĂł kĂśzĂśtti pĂĄrhuzamot.
NovĂĄk Csaba ZoltĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠsz, a RomĂĄn AkadĂŠmia marosvĂĄsĂĄrhelyi kutatĂłintĂŠzetĂŠnek tudomĂĄnyos munkatĂĄrsa a politolĂłgia illetve a kortĂśrtĂŠnet felĂŠ terelte a beszĂŠlgetĂŠs fonalĂĄt (VĂĄlaszĂşton. A megfigyelt SĂźtĹ AndrĂĄs kĂśzĂŠleti szerepvĂĄllalĂĄsĂĄnak alakulĂĄsa). DolgozatĂĄban azt rĂŠszletezte, hogy az ismert ellenzĂŠki jellegĹą nĂŠpszolgĂĄlati szerep hogyan jelent meg a szekuritĂĄtĂŠ tudatĂĄban. Az ĂrĂł kĂśvetĂŠsi dossziĂŠjĂĄbĂłl kiderĂźl az is, hogy mikĂŠppen prĂłbĂĄltĂĄk meg bizalmatlansĂĄgi rĂŠmhĂrterjesztĂŠssel megakadĂĄlyozni, hogy SĂźtĹ AndrĂĄs, KirĂĄly KĂĄroly ĂŠs KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor kĂśzĂśtt egyfajta ellenzĂŠki kapcsolatfelvĂŠtel tĂśrtĂŠnjen.
A KĂĄlvin-ĂŠrtelmezĂŠs vitĂĄja
Filep TamĂĄs GusztĂĄv a SĂźtĹ AndrĂĄs szĂnpadi vilĂĄgĂĄhoz, drĂĄmĂĄihoz, szĂnpadi elĹadĂĄsaihoz, drĂĄmai hĹseihez kapcsolĂłdĂł tagozaton elhangzottakat elemezte. KovĂĄcs DezsĹ szĂnikritikus (SĂźtĹ AndrĂĄs szĂnpadi bemutatĂłinak magyarorszĂĄgi recepciĂłja) ĂŠs JĂĄkfalvi Magdolna, a budapesti SzĂnhĂĄz- ĂŠs FilmmĹąvĂŠszeti Egyetem professzora (A kettĹs beszĂŠd hatalma. Az Advent a HargitĂĄn premierje) a magyarorszĂĄgi szĂnhĂĄzi elĹadĂĄsokat ĂŠs azok befogadĂĄsĂĄt tĂĄrgyalta. SzĂĄsz LĂĄszlĂł ("Szerep-vivĹ emberrĂŠ lettem", SĂźtĹ AndrĂĄs KĂĄlvin- portrĂŠja) a szĂśvegben megjelenĹ KĂĄlvint prĂłbĂĄlta Ăśsszevetni rĂŠszben a teolĂłgiai irodalommal, rĂŠszben a darabnak a reformĂĄtus egyhĂĄzon belĂźli fogadtatĂĄsĂĄval. MĂg MagyarorszĂĄgon egyĂŠrtelmĹąnek lĂĄtszott az egyhĂĄz elutasĂtĂĄsa, a KolozsvĂĄri ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzetben JuhĂĄsz IstvĂĄn professzor azt a szemlĂŠletet kĂŠpviselĹte, hogy egy egyhĂĄzi szemĂŠly irodalmi feldolgozĂĄsĂĄt nem szabad az egyhĂĄzi dogmatika megkĂśzelĂtĂŠsi kategĂłriĂĄiban ĂŠs mĂłdszertanĂĄval elemezni, s errĹl vitamĹąsort szervezett a diĂĄksĂĄgnak, amely irodalom szakos hallgatĂłkĂŠnt fontos ĂŠlmĂŠny volt szĂĄmĂĄra â nyilatkozta LĂĄzok JĂĄnos (A "kerek fĂŠlalmĂĄk" dramaturgiĂĄja).
A SzĂşzai menyegzĹt megelĹzĹ PerzsĂĄk cĂmĹą SĂźtĹ-esszĂŠ alapjĂĄn Vida GĂĄbor nemzedĂŠkĂŠnek olvasatĂĄt fogalmazta meg. A sĂźtĹi ĂŠletmĹąben egy leszĹąkĂtett vilĂĄgbeli kĂŠpet lĂĄtnak, egy leegyszerĹąsĂtett tĂśrtĂŠnetfilozĂłfiĂĄt, egy csak magyarâromĂĄn problematikĂĄn valĂł kĂŠrĹdzĂŠst. A vĂĄllalt politikai, kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs ĂrĂłi Ăśsszetett szerephez bizonyos kĂŠpessĂŠgei megvoltak ugyan SĂźtĹnek, mint pĂŠldĂĄul rendkĂvĂźli nyelvi ereje, de nem volt elegendĹ a hĂĄttĂŠrtudĂĄsa, mĹąveltsĂŠge ĂŠs talĂĄn a gondolkodĂĄsbeli kĂśvetkezetessĂŠge is megkĂŠrdĹjelezhetĹ (Ăn ĂŠs Ĺk, perzsĂĄk) â idĂŠzte Vida GĂĄbort az ĂźlĂŠselnĂśk.
Az elhangzottakat LĂĄzok JĂĄnos elĹadĂĄsa hatĂĄrozattan cĂĄfolta. A KĂĄin ĂŠs Ăbel cĂmĹą SĂźtĹ-darab alapjĂĄn, amely lĂŠtelmĂŠleti problĂŠmĂĄkat vet fel, SĂźtĹ magas szĂnvonalĂş paradoxĂĄlis gondolkodĂĄsĂĄt, illetve gondolatainak a vĂŠgsĹkig valĂł kĂśvetkezetes vĂŠgiggondolĂĄsĂĄt ĂŠs egymĂĄsra ĂŠpĂtĂŠsĂŠt emelte ki.
SĂźrgĹs a kritikai kiadĂĄs elkezdĂŠse
A Mester BĂŠla, az MTA BĂślcsĂŠszettudomĂĄnyi KutatĂłkĂśzpontja FilozĂłfiai IntĂŠzetĂŠnek filozĂłfia-tĂśrtĂŠnĂŠsz kutatĂłja ĂĄltal vezetett tagozat a kiadĂĄsnak ĂŠs az ĂŠletmĹą tovĂĄbbi kezelĂŠsĂŠnek mĂłdozatairĂłl, valamint a hatĂĄstĂśrtĂŠnetekrĹl ĂŠs az ĂśsszehasonlĂtĂĄsokrĂłl szĂłlt.
SĂźtĹ mĹąveinek a kritikai kiadĂĄsĂĄt minĂŠl hamarabb el kellene kezdeni â vetette fel KuszĂĄlik PĂŠter, a SĂźtĹ-bibliogrĂĄfia szerzĹje (Beiträge zur⌠avagy az ĂŠletmĹą kritikai kiadĂĄsĂĄval kapcsolatos kĂŠrdĂŠsek). Figyelmeztetett arra, hogy SĂźtĹ AndrĂĄs munkĂĄinak a kiadĂĄsa (SAM), ami 1989-ben indult a SzĂŠpirodalmi KĂśnyvkiadĂłnĂĄl Ablonczy LĂĄszlĂł gondozĂĄsĂĄban, a negyedik kiadĂłhoz (egy szeszforgalmazĂł cĂŠg) kerĂźlt, s mĂĄr az elsĹ kiadĂłcsere utĂĄn eltĹąntek a kĂśnyvekbĹl a jegyzetek ĂŠs tĂĄjĂŠkozatĂł szĂśvegek. Oda kell figyelni a hagyatĂŠk sorsĂĄra is, hisz bĂĄrmely kritikai kiadĂĄs arra ĂŠpĂźl â hangsĂşlyozta.
G. Balla Ilona, a kolozsvĂĄri egyetemi kĂśnyvtĂĄr tudĂłs kĂśnyvtĂĄrosa a hĂĄlĂłzati (online) kritikai kiadĂĄs mĂłdszertani vonatkozĂĄsairĂłl Ărt dolgozatot. A mĹąfaj elĹnye, hogy az Ăşj adatok felmerĂźlĂŠse nyomĂĄn a szĂśveg megvĂĄltoztathatĂł, ĂŠs nem kell Ăşjra kiadni.
Az ĂrĂłi munkĂĄssĂĄg tartalmi kĂŠrdĂŠseit illetĹen Aradi Schreiner JĂłzsef a hagymametaforĂĄval utalt arra (Hogyan hĂĄntsuk a SĂźtĹ-ĂŠletmĹą hagymĂĄjĂĄt?), hogy SĂźtĹ ĂşjraolvasĂĄsa folytĂĄn a sajĂĄt ĂśnismeretĂźnket segĂtjĂźk elĹ. InformatikuskĂŠnt elmondta, hogy az internet ĂŠlĹ rĂŠszĂŠben SĂźtĹ alig jelenik meg, ami baljĂłs ĂĄrnyakat vetĂt elĹre a tovĂĄbbĂŠlĂŠs kĂŠrdĂŠsĂŠben.
Kritikai gettĂłban
Peczold Szilvia SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠs Paul Schuster regĂŠnyĂŠben hasonlĂtotta Ăśssze az erdĂŠlyi viszonyok ĂĄbrĂĄzolĂĄsĂĄt (MagunkrĂłl ĂŠs mĂĄsokrĂłl: erdĂŠlyi viszonyok SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠs Paul Schuster regĂŠnyĂŠben), Cristian RĂŠka, a Szegedi TudomĂĄnyegyetem oktatĂłja, az amerikanisztikai tanszĂŠk vezetĹje SĂźtĹ AndrĂĄs mĹąveinek az angol nyelvĹą recepciĂłjĂĄt elemezte, amire az ĂŠrdektelensĂŠg jellemzĹ, s a nĂŠpszerĹąsĂtĂŠs lehetĹsĂŠgeit latolgatta (S. A. mĹąveinek recepciĂłja angol nyelven ĂŠs az angol-amerikai vilĂĄgban).
Ahelyett, hogy ablakot nyitott volna az ĂrĂłknak, az erdĂŠlyi irodalommal valĂł foglalkozĂĄs egyfajta kritikai gettĂłba szorult a hetvenes ĂŠvek MagyarorszĂĄgĂĄn. EzĂŠrt nem a kritikusok hibĂĄztathatĂłk, hanem a vilĂĄg, amelyben ĂŠltek â hangzott el a SĂźtĹ-mĹąvek magyarorszĂĄgi befogadĂĄsĂĄrĂłl. Mester BĂŠla a fikciĂłnak ĂŠs a tĂśrtĂŠnelem elbeszĂŠlhetĹsĂŠgĂŠnek a kĂŠrdĂŠsĂŠt vizsgĂĄlta SzĂŠkely JĂĄnosnĂĄl, SzilĂĄgyi IstvĂĄnnĂĄl ĂŠs SĂźtĹ AndrĂĄsnĂĄl.
DĂĄvid Gyula irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, a Kriterion KiadĂł volt szerkesztĹje a kiadĂĄstĂśrtĂŠnetrĹl szĂłlva kijelentette (SĂźtĹ-pĂĄlyaĂv â a Kriterion KiadĂł felĹl nĂŠzve), hogy a kimondandĂł tartalmak a hetvenes ĂŠvek vĂŠgĂŠre torlĂłdtak fĂśl az erdĂŠlyi magyar irodalom tĂśbb nemzedĂŠkĂŠben. Ekkor ismert tĂśrtĂŠnelmi kĂśrĂźlmĂŠnyek hatĂĄsĂĄra megalakult a Kriterion KiadĂł, amelynek az AnyĂĄm kĂśnnyĹą ĂĄlmot ĂgĂŠr a nĂŠvjegye lett. Az Ăşj hangot az Ăşj kiadĂł SĂźtĹ AndrĂĄs kĂśnyvĂŠvel ĂźtĂśtte le. Ez lett a legsikeresebb kĂśnyve, hat ĂŠv alatt nĂŠgy kiadĂĄst ĂŠrt meg 92.100 pĂŠldĂĄnyban. MegjelenĂŠse utĂĄn SĂźtĹ ĂŠletmĹąve elvĂĄlaszthatatlan volt a kiadĂł mĹąkĂśdĂŠsĂŠtĹl egĂŠszen a kĂŠsei munkĂĄkig. Ezek magyarorszĂĄgi kiadĂłknĂĄl jelentek meg a â80-as ĂŠvektĹl, amikor a kĂŠnyszerĂtĹ kĂśrĂźlmĂŠnyek hatĂĄsĂĄra megszakadt az ĂrĂłnak a Kriterionnal valĂł kapcsolata. A â80-as ĂŠvek Ăşj kĂśzĂśnsĂŠgĂŠnek mĂĄr elĂŠgtelen volt SĂźtĹ eszmĂŠlete, s ehhez kapcsolĂłdik a kritikĂĄban rosszul kezelt fordulat, BĂrĂł BĂŠlĂĄnak a Tragikum tragikuma cĂmĹą kĂśtete a KriterionnĂĄl, amire az ĂrĂł ĂŠrzĂŠkenyen reagĂĄlt.
Tetemre hĂvĂĄs
Az utolsĂł nap elĹadĂĄsairĂłl DĂĄvid Gyula szĂĄmolt be. A fĹ tĂŠmĂĄt az ĂrĂł mĹąvĂŠnek az ĂŠletĂŠhez s kĂśzĂŠleti, politikai szereplĂŠsĂŠhez valĂł viszonyulĂĄsa kĂŠpezte. MarkĂł BĂŠla hosszĂş ideig gyakorlĂł politikuskĂŠnt adta elĹ â Egy fĂŠlbemaradt kultusz (SĂźtĹ AndrĂĄs helye a romĂĄniai magyar kisebbsĂŠgpolitikĂĄban) â, hogy SĂźtĹ AndrĂĄs szenvedĂŠlyes kĂśzĂśssĂŠgi elkĂśtelezettsĂŠge, kĂśzĂŠleti szerepvĂĄllalĂĄsa, az ĂĄltala felmutatott pĂŠlda sajnĂĄlatosan marad ki a mai kĂśzbeszĂŠdbĹl, nem tartjĂĄk szĂĄmon ĂŠs nem ĂŠpĂtenek rĂĄ.
MolnĂĄr GusztĂĄv filozĂłfus, politolĂłgus, a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem docense egy 27 ĂŠvvel ezelĹtti problematikĂĄjĂĄt elevenĂtette fel (ĂrtelmisĂŠgi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsok az erdĂŠlyi magyar irodalomban 1956-ban). Tetemre hĂvta azt a nemzedĂŠket, amelyhez SĂźtĹ AndrĂĄs ĂŠs az erdĂŠlyi magyar ĂrĂłk tĂşlnyomĂł rĂŠsze tartozott, akik az 1956-os forradalom idejĂŠn a sajtĂłban megjelent nyilatkozatokban, versekben, cikkekben enyhĂŠn szĂłlva szĂŠgyenletes szĂśvegeket Ărtak alĂĄ vagy fogalmaztak meg. MolnĂĄr GusztĂĄv mellett DemĂŠny PĂŠternek volt egy blogbejegyzĂŠse, s egy cikke, KiĂĄltvĂĄny apĂĄink ellen, amelyben azt hĂĄborogta ki magĂĄbĂłl, hogy amikor az erdĂŠlyi magyarsĂĄg sorskĂŠrdĂŠseirĹl volt szĂł, az apĂĄk nemzedĂŠke olyan ĂĄllĂĄst foglalt, ami csĹdbe vezetett. Hittek a kommunista eszmĂŠben, a szocialista rendszer ĂĄltal kĂnĂĄlt lehetĹsĂŠgekben, s amikor egyre inkĂĄbb vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt, hogy nem ez a helyes Ăşt, nem tudtak szembenĂŠzni a sajĂĄt mĂşltjukkal (S. A. nemzedĂŠke. Egy csalĂłdĂĄs vizsgĂĄlata) â Ăśsszegzett DĂĄvid Gyula.
Elindul a lavina?
â Ami a konferenciĂĄn elhangzott, SĂźtĹtĹl fĂźggĹen vagy fĂźggetlenĂźl elindĂt egy lavinĂĄt. VĂŠlemĂŠnyem szerint nagyon szemĂŠlyre szĂłlĂłan, nagyon idĹhĂśz ĂŠs helyhez kĂśtĂśtten kell vizsgĂĄlĂłdni, ĂŠs sokkal tĂśbb dokumentĂĄciĂł alapjĂĄn, mint amennyit eddig tudunk. Emberek ĂŠletpĂĄlyĂĄjĂĄrĂłl, vĂĄllalĂĄsĂĄrĂłl van szĂł 1944 ĹszĂŠtĹl a halĂĄlukig. A nemzedĂŠk, amelyhez SĂźtĹ AndrĂĄs is tartozott, megjĂĄrta a keserves utat a hittĹl az eszmĂŠletig. FelvĂĄllalt egy eszmĂŠt, amely megoldĂĄst ĂgĂŠrt a fĂĄjdalmas magyar sorskĂŠrdĂŠsekre, a magyar tĂĄrsadalmat belĂźlrĹl is tagozĂł igazsĂĄgtalansĂĄgokra, vĂŠdelmet a kisebbsĂŠgi helyzetben vĂŠdtelen erdĂŠlyi magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra. Hogy ez a hit milyen hamar megcsĂşfoltatott, ĂŠs az eszmĂŠlet milyen nehezen kĂśvetkezett be, annak folyamatĂĄt ma mĂĄr vilĂĄgosan lĂĄtjuk. A kĂŠrdĂŠs az, hogy ki mikor jutott el az eszmĂŠletig, ĂŠs milyen motĂvumok alapjĂĄn. Aki tenni akart, csak azt tehette, amit lehetett, a lehetĹsĂŠgeket feszĂtve a maximumig ĂŠs afĂślĂśtt is, ez volt az egyetlen hasznos ĂŠs jĂĄrhatĂł Ăşt.
A â80-as ĂŠvekben felnĹtt nemzedĂŠkben viszont az eszmĂŠhez valĂł ĂŠrzelmi viszonyulĂĄst felvĂĄltja az ĂŠrtelem jĂłzan kritikĂĄja. Ăgy ĂŠrzik, hogy SĂźtĹ drĂĄmĂĄinak anakronisztikus dramaturgiaszemlĂŠlete alkalmatlan a valĂłsĂĄg megragadĂĄsĂĄra. SzemĂŠly szerint a drĂĄmĂĄk 80-as ĂŠvekbeli aktualitĂĄsĂĄt nem tudnĂĄm megkĂŠrdĹjelezni. Az akkor kĂśrvonalazĂłdĂł ĂŠs egyre agresszĂvabbĂĄ vĂĄlĂł homogenizĂĄlĂĄs kĂśrĂźlmĂŠnyei kĂśzĂśtt a bennĂźk foglalt dilemmĂĄk mĂĄr nem az 50-es ĂŠvek nagy dilemmĂĄi, hanem a jelenĂŠi, s a tanulsĂĄgok, a hĹsĂśk sorsĂĄban negatĂv vagy pozitĂv kicsengĂŠssel sugallt magatartĂĄsmodellek a jelen emberĂŠhez szĂłlnak â ĂŠrvelt DĂĄvid Gyula.
â A szĂnhĂĄzi illĂşziĂł, hogy e drĂĄmĂĄk rĂŠvĂŠn a kĂśzĂśnsĂŠg estĂŠre szembeszĂĄllhat a hatalommal, a diktatĂşrĂĄval, abban az idĹben ĂŠletmentĹ szerepet tĂśltĂśtt be. A megvĂĄltozott politikai helyzetben, amikor mĂĄr nem Ăgy tevĹdik fel az irodalom szerepe ĂŠs a kisebbsĂŠgi kĂśzĂśssĂŠg ĂŠrdekkifejezĹdĂŠse, ahelyett, hogy mĂşzeumban helyeznĂŠnk el a sĂźtĹi ĂŠletmĹąvet, az ĂŠn elkĂŠpzelĂŠsem szerint Ăşjra kell ĂŠrtelmezni, ami Ăşj szellemisĂŠggel tĂślti fel, ĂŠs ĂŠlĹvĂŠ teszi. Ezt prĂłbĂĄltam elmondani, ez volt a konferencia motivĂĄciĂłja is â Ăśsszegzett LĂĄzok JĂĄnos.
Ezt hangsĂşlyozta zĂĄrszavĂĄban BalĂĄsi AndrĂĄs, a MĹąvĂŠszeti Egyetem prorektora is, aki elmondta, hogy vĂĄrja a konferencia elĹadĂĄsait tartalmazĂł kĂśtet megjelenĂŠsĂŠt.
Bodolai GyĂśngyi
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely