udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
176
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-176
Névmutató:
Szíjjártó Péter
2017. február 28.
Elindult a párbeszéd (Magyar–román államközi kapcsolatok)
Jó állam- és kormányközi kapcsolatokra törekszünk Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten, miután román kollégájával, Teodor Meleşcanuval találkozott. A román külügyminiszter hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket.
A magyar tárcavezető kiemelte: párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Közös sikerek és bizalom kell ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehéz ügyeket a siker reményével lehessen megoldani. Hozzátette: azt ugyanis senki nem vitatja, hogy vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak. Magyarország talán legérzékenyebb kétoldalú kapcsolatrendszere a magyar–román, így mindig óvatosan kell hozzáállni a kérdésekhez. „Ezért a legjobb, ha az egyszerűséget választjuk az okoskodás helyett, és a közös érdekek alapján állunk a kapcsolatokhoz, trükkök és túlbonyolítás helyett. Ez azt jelenti, hogy ha jó a kapcsolat Magyarország és Románia között, a kormányok között, az jó minden románnak és magyarnak, függetlenül attól, hogy melyik ország területén él” – mondta.
A magyar külügyminiszter közölte: a megbeszélés előtt egyeztetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, és az általa elmondott érzékeny kérdéseket felvetette román kollégájának, hogy együtt dolgozzanak a megoldáson. Nem helyes a sajtó előtt kibeszélni ezeket az ügyeket, hiszen az csökkentené a megoldás esélyét – vélekedett. A tárcavezető hangsúlyozta: fontos, hogy semmilyen politikai vagy jogi törekvést ne használhasson senki arra, hogy egy nemzeti közösség tagjait megfélemlítse, vegzálja. Mint mondta, a két ország közötti összeköttetéseket bővíteni szeretnék, minél több határátlépési lehetőségre van szükség. Szijjártó Péter szólt arról is, hogy bár a két ország gázvezetékrendszere össze van kötve, csak Magyarország felől lehet Románia felé gázt szállítani. Románia ígéretet tett arra, hogy 2020-ra teljes kapacitással működik majd az interkonnektor mindkét irányba – mondta. A külügyminiszter a magyar–román gazdasági együttműködésről szólva közölte: Románia a második legfontosabb exportpiaca Magyarországnak, és hogy előrelépést érjenek el a gazdasági kapcsolatokban, az Eximbank 514 millió eurós hitelkeretet nyit a vállalatközi együttműködések ösztönzésére. Teodor Meleşcanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére. A tárcavezető továbbá felvetette, hogy együttes magyar–román kormányülést kellene tartani. Mint mondta, a megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek azoknak a témáknak, amelyeket illetően az álláspontjuk közel áll egymáshoz, így kedvező hatással lehetnek a kapcsolatépítésre. Ugyanakkor nem hagyták ki azokat a kérdéseket sem, amelyekben az álláspontok távoliak – fűzte hozzá.
Meleşcanu kiemelte a rendszeres konzultáció jelentőségét a visegrádi országok és Románia között azokban a témákban, amelyek fontosak ezeknek az országoknak. Kérdésre válaszolva Teodor Meleşcanu közölte: nem akarja kommentálni azt a döntést, hogy magyar diplomaták tavaly decemberben nem vehettek részt a román nemzeti ünnepségeken, de biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 1.
Illyés Gergely: meglett az alapja a román-magyar viszony normalizálásának
A hétfői külügyminiszteri találkozóval elkezdődött közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normalizálódjon a viszony Románia és Magyarország között, de ez nem kéthónapos folyamat, hosszú évek munkája lesz – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Illyés Gergely politológus. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát a román-magyar diplomáciai viszony várható alakulásáról kérdeztük.
Hosszú ideje ez volt az első román-magyar külügyminiszteri találkozó. Teodor Meleșcanu és Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatón jobbára a diplomáciában megszokott, a párbeszédre való nyitottságot hangsúlyozó kijelentések hangzottak el. Hozott-e valami újat a korábbiakhoz képest ez a találkozó?
Ha nem hangozottak volna el a nyitottságra és a párbeszéd folytatására utaló, a diplomáciai nyelvezetben használatos szavak, akkor nem is került volna sor erre a találkozóra. A lényeges kérdéseket nem tárta a sajtó elé a két külügyminiszter, ami szerintem nem is gond. Ha visszatekintünk, akkor egy nagyon rossz időszakon van túl a két ország kapcsolata. Az elmúlt egy évben, a technokrata kormány mandátuma alatt kapcsolatfelvételi kísérlet sem nagyon volt, éppen azért, mert világos volt, hogy a Cioloș-kormány nem fog maradni Romániában, illetve ha marad is, akkor valamilyen pártok lesznek a háta mögött. Tehát ez az elmúlt egy év a várakozásé volt, azelőtt pedig a Victor Ponta vezette román kormány és a Titus Corlățean, majd a Bogdan Aurescu vezette román diplomácia egyértelművé tette, hogy nem szeretnének nyitni Budapest irányában. Hosszú évek óta nem volt semmilyen párbeszéd a felek között, így az már önmagában gesztus volt, hogy Teodor Meleșcanu még a parlamenti meghallgatása előtt erkölcsi kötelességének nevezte a kapcsolatok javítását Magyarországgal. A magyar külügy szintén gesztussal válaszolt, meghívták a román külügyminisztert Budapestre, Szijjártó Péter pedig őszire kapott meghívást Bukarestbe. Az is a barátságnak és a bizalomnak a jele, hogy Teodor Meleșcanu most Budapesten felszólalt a nagyköveti értekezleten. Tehát egyelőre az a minimum, hogy meglegyenek ezek a gesztusok, és legyen nyitásra való hajlandóság, ami megvan a felekben. Ez az alap most, ennél többről jelenleg nem lehet beszélni. Józanul gondolkodva Romániának és Magyarországnak nagyon sok közös érdeke van, az volt a természetellenes, ami eddig volt. Ez a mostani kapcsolatfelvétel, közeledés megteremtheti az alapját annak, hogy normális kerékvágásba kerüljenek a dolgok, de ez nem kéthónapos folyamat, ez hosszú évek munkája lesz.
Szijjártó Péter azt nyilatkozta: a legjobb, ha a közös érdekek alapján állnak a kapcsolatokhoz "trükkök és túlbonyolítás helyett". Miért érdeke Romániának a jó magyar-román diplomáciai viszony?
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Románia az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségre alapozott mindent az elmúlt években. Bukarestnek jelenleg a legtöbb szomszédjával, ha nem is rossz, de legalábbis semleges a kapcsolata, kifejezetten jó kapcsolatban nincsen egyikkel sem. Ez azt is eredményezte az elmúlt években, hogy Románia a brüsszeli érdekérvényesítésben nem volt valami következetes, nem lehetett egy arcélét megtalálni az országnak, nem lehetett tudni, hogy mit tart fontosnak. Ezt érzékletesen szemlélteti Markus Ferber múlt heti bukaresti látogatása. A befolyásos EP-képviselő nyilatkozta azt, hogy Románia eddig semmi gondot nem okozott, mármint a 13-as rendelet elfogadásáig, sem jó, sem rossz irányba nem akarta befolyásolni az uniós politikát, tehát semmi gond nem volt vele. Ezen mi mosolygunk, de a nyugat-európaiak pontosan így képzelik azt, hogy hogyan kellene viselkedniük a kelet-európai és általában az új tagállamoknak. A brüsszeli hozzáállás szerint ezeknek az országoknak a lakosság és a GDP tekintetében is kicsi súlyuk van az EU-ban, ezért csak ne akarják megmondani, hogy milyen legyen a brüsszeli irány. Románia teljesen beleillett ebbe a képbe.
Voltak korábban a románoknak olyan törekvéseik, hogy majd a franciákkal összefognak, aztán voltak olyanok, hogy majd a németekkel, ha már amúgy is az elnök német. A visegrádi négyekről (V4) nem akartak eddig hallani, egy lengyel-román tandemben gondolkodtak, mert mégis csak Lengyelország és Románia a legnagyobb két új tagállam. Az új lengyel kormánnyal nyilvánvaló lett, hogy az együttműködés nehézségekbe ütközik. A lengyelekhez a V4-en keresztül vezet az út, és úgy tűnik, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok normalizálása nélkül ez nem fog menni. Tehát Bukarest a mozgásterét szeretné bővíteni az EU-ban is.
Emellett nagyon nagy vita lesz, vagy már nagyon nagy vita van arról, hogy 2020 után hogyan fog hozzáállni Brüsszel ennek a térségnek a felzárkóztatásához. Úgy tűnik, hogy nem lesz annyi uniós felzárkóztatási forrás, mint eddig, és a legtöbb nem vissza nem térítendő támogatás, hanem hitel lesz. Bukarestnek az az érdeke, hogy maradjon meg a jelenlegi helyzet, és nem csak az kulcsfontosságú, hogy mennyi pénz áll majd rendelkezésre uniós támogatásokra, hanem az is, hogy ezek alapinfrastruktúrára fordíthatóak és vissza nem térítendőek legyenek. Ez a szegényebb tagállamoknak a közös érdeke, és komoly lobbi zajlik ezért Brüsszelben.
Bukarest ugyanakkor az energetika terén is érdekelt a jó román-magyar diplomáciai kapcsolatokban. Eltérő helyzetben van Magyarország és Románia, mert Magyarországnak nagyon kevés saját energiaforrása van, és ami van, az is inkább atomenergia, és nagyon egyoldalú orosz energiaimportra van szorulva. Romániában jelenleg sokkal kedvezőbb ez a helyzet, de ez változik: egyre több energiát importál Románia is Oroszországtól, ez is lehet közös érdek.
Alig hagyta el a román külügyminiszter gépe Budapestet, a Miniszterelnökség közleményben tiltakozott a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban tanuló diákok szüleinek ügyészségi kihallgatása ellen, és megállapította, hogy „a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik” Romániában. Ez nem mond ellen az aznapi találkozó jó légkörének?
Szijjártó Péter a közös sajtóértekezleten is azt mondta, hogy nyíltan kell beszélni a két felet elválasztó problémákról, és a magyar diplomácia évek óta ezt az alapelvet követi. Nem hiszem azt, hogy azért, mert történik egy közeledés a két ország között, Budapestnek változtatnia kellene az alapelvein. A magyar diplomácia ezután is szóvá fog tenni minden olyan kérdést, amelyekről azt gondolja, hogy a romániai magyarok életét befolyásolja.
Ismét Szijjártó Pétert idézem, aki szerint „a közös sikerek és a kölcsönös bizalom hozzájárulhatnak ahhoz (...), hogy a kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldódjanak”. De lehet-e kölcsönös bizalom addig, amíg a kisebbségekkel kapcsolatos problémák nem oldódnak meg?
Hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg annyira erősek lesznek a közös érdekek a két ország között, hogy nem fog beleférni az, hogy a Romániában élő magyarokat bármilyen jogsérelem érje. Most még nem úgy viszonyul Bukarest ehhez a kéréshez, ahogyan az elvárható lenne. És ez nem azt jelenti, hogy a kölcsönös bizalomhoz vezető úton nem lehet ezt szóvá tenni.
Bukarest évek óta szorgalmazza, és ezt tette most újra Budapesten Teodor Meleșcanu is, hogy legyenek újra együttes román-magyar kormányülések. Ezek a Fidesz-kormány idején szakadtak félbe. Nem jogos ez a román igény?
Az együttes kormányülések szintén diplomáciai gesztusok. Nem az együttes kormányüléseken születnek meg a döntések, hanem ott szentesítik azokat, amelyek alacsonyabb szinten, tárgyalások során megszülettek. Ha olyan a bizalom a két ország között, és van amiről dönteni, akkor az együttes kormányülések megtartása nagyon szép és fontos gesztus. Csak akkor van gond, amikor ezek megpróbálják elfedni a sikertelenséget, vagy megpróbálnak hamis látszatot kelteni. Az együttes kormányülések nagyon hasznosak, de előbb legalább alacsonyabb szinten meg kell egyezni bizonyos kérdésekben, e nélkül szerintem inkább kárt okoznak.
A találkozó előtt voltak olyan sajtóvélemények, hogy a román és a magyar kormánypártok hasonló nézetei mentén javulhatnak a Románia és Magyarország közötti államközi kapcsolatok. Az érv az volt, hogy a jobbközép Fidesz és a román szociáldemokraták hasonló álláspontot képviselnek például a migráció, a multinacionális cégek adópolitikája vagy a Soros György finanszírozta civil szervezetek tevékenysége kapcsán. Ezt hogyan látja?
Azt látom, hogy ennek a román kormánynak még nem kristályosodtak ki a nézetei. Nem hiszem, hogy óriási következtetéseket kellene levonni abból, hogy mi történt a választási kampányban és milyen kijelentéseket tesz a következő hetekben Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök. Még az nem látszik, hogy Románia milyen szakpolitikákat alakít például. Volt szó már magyarországiakhoz hasonló szakpolitikai kezdeményezésekről, akár a multiknak a megadóztatásáról, akár a magánnyugdíj-pénztárak szabályozásváltoztatásáról, de ezek egyelőre még nem öltöttek konkrét formát. Az látszik, hogy az ideológiai szembenállások nem mérvadóak a diplomáciai kapcsolatokban. Magyarországnak például nagyon jó kapcsolata van most Szlovákiával, ahol baloldali kormány van, tehát önmagában ez nem okoz akadályt a két ország viszonyában.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro2017. március 2.
Tiltakozás a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumot sújtó kisebbségellenes diszkrimináció és hatalmi visszaélés ellen
A magyarellenes elnyomás bevált eszközének bizonyul Romániában az igazságszolgáltatás. Példa rá a magyar szimbólumok és feliratok elleni bírói ítéletek sokasága, magyar közéleti szereplők gyakran alaptalan meghurcolása, vagy a magyar és egyházi tulajdonok jogi úton való elbitorlása.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium botrányos esetét követően jelenleg a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ellenében folyik a hajsza. A felekezeti iskola november óta tartó ellehetetlenítésének – ez esetben – az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a főszereplője, mely a nemzetközileg támogatott korrupcióellenes küzdelem örve alatt, másfelől a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elve mentén sajnálatos módon kisebbségellenes, diszkriminatív tevékenységre ragadtatja magát, halvány esélyt sem engedve arra, hogy kisebbségi, közösségi jogaink eme nyilvánvaló sérelmét egykönnyen orvosolni tudjuk. Más szóval: a demokratikus jogrend eszköztárát használja fel az államhatalom a kisebbségi jogok csorbítására, egyházi és anyanyelvi jogaink elnyomására.
Az Európai Parlament plénumán tegnap késő este ez ellen emelte fel a szavát Tőkés László európai képviselő. Rövid időre korlátozódó felszólalásában a vásárhelyi katolikus gimnázium diákjainak szüleivel szemben foganatosított ügyészségi kihallgatások, valamint a Maros megyei tanfelügyelőség intézkedéseinek törvénytelen voltát leplezte le, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorozatos hatósági túlkapások a tanintézet mintegy 400 tanulójának az őszi beiskolázását, végtére pedig magának az iskolának a létét fenyegetik. „Tiltakozom a magyar egyházi iskolánkat sújtó kisebbségellenes diszkrimináció és hatalmi visszaélés, valamint a szülők megfélemlítése ellen!” – ezekkel a szavakkal zárta beszédét, Antonio Tajani EP-elnök közbelépését kérve az iskola, a szülők és a gyermekek védelmében.
Csak remélni lehet, hogy az RMDSZ a jelenlegi kritikus helyzetben nem marad a hangzatos elítélő nyilatkozatok szintjén, Potápi Árpád János és Soltész Miklós magyar államtitkárok tiltakozása pedig halló fülekre talál a román hatóságoknál. Teodor Meleşcanu és Szijjártó Péter külügyminiszterek legutóbbi budapesti találkozása szintén a megoldás megtalálására nyújthat esélyt, mint ahogyan Kincses Előd ügyvédnek a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtandó keresete is hozzájárulhat a tarthatatlan iskolai helyzet orvoslásához.
Ma reggel a néppárti magyar EP-képviselők Antonio Tajani elnök kisebbségügyi tanácsadójával, Markus Warasinnal való találkozása alkalmával Tőkés László külön is szót emelt a marosvásárhelyi gimnázium védelmében.
tokeslaszlo.eu/cikk2017. március 3.
Magyar–román kormányülés Temesváron?
Román kormányzati források szerint megtörténhet, hogy a közeljövőben Temesváron közös magyar–román kormányülésre kerül sor. A magyar külügy a Krónikával közölte: előbb az illetékes szervek áttekintik a korábban meghatározott feladatok helyzetét.
Hosszú szünet után már a közeljövőben sor kerülhet a közös magyar–román kormányülések hagyományának felélesztésére – értesült a News.ro hírügynökség. A News.ro román kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, az ülésre várhatóan Temesváron kerül sor. A Krónika csütörtökön megkereste a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot, azt firtatva, valóban várható-e már a közeljövőben a közös kormányülés megtartása, ha igen, azon milyen kérdések szerepelhetnek, és valóban Temesvár lehet-e a helyszín.
A tárca sajtóosztálya megkeresésünkre közölte: a közös kormányzati csúcs lehetőségének feltérképezése érdekében a magyar és a román illetékes szervek, elsősorban a Gazdasági Vegyes Bizottság és a Kisebbségi Együttműködési Szakbizottság áttekintik a már korábban meghatározott feladatok állását. „Ennek fényében kerülhet véglegesítésre a közös kormányzati csúcs összehívása és a helyszín meghatározása” – közölte a magyar külügyminisztérium a Krónikával.
Mint arról beszámoltunk, a közös kormányülések ötletét Teodor Meleșcanu román külügyminiszter vetette fel a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel folytatott hétfői budapesti tárgyalások során. Meleșcanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére. Egyben kiemelte a rendszeres konzultáció jelentőségét a visegrádi országok és Románia között azokban a témákban, amelyek fontos ezeknek az országoknak.
Szijjártó Péter a találkozót követően arról beszélt: Magyarország jó állam- és kormányközi kapcsolatokra törekszik Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség . Rámutatott, párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak. Magyarország és Románia 2005 és 2008 között eddig négy közös kormányülést tartott.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2017. március 25.
Tiltakozik a Fidelitas a marosvásárhelyi katolikus líceum ellehetetlenítése ellen
MTI - Tiltakozik a Fidelitas a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Teológiai Líceum ellehetetlenítésére irányuló, a Securitate módszereit és a kommunista időket időző törekvések ellen - jelentette ki a Fidelitas országos elnöke pénteken, a Román Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt tartott sajtótájékoztatón.
Böröcz László úgy vélekedett: a két ország közötti békülékeny hangulat ellenére Romániában egyre-másra érik atrocitások a magyar iskolákat, legutóbb a marosvásárhelyi katolikus líceum került célkeresztbe. Felidézte, hogy több magyar politikus, így Navracsics Tibor uniós biztos és Szijjártó Péter külügyminiszter is szóvá tette az iskola ügyét. A román korrupcióellenes ügyészség ugyanis a múlt év novemberében őrizetbe vette a Maros megyei főtanfelügyelőt és a líceum igazgatóját, azt állítva, hogy törvénytelenül hozták létre a magyar nyelven oktató egyházi iskolát.
Nem lehet nem arra gondolni - folytatta a Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöke -, hogy az akció a magyarság elleni nyomásgyakorlásra, a marosvásárhelyi magyarság megtörésére irányul. Ez annál is inkább hátrányos, mert amíg nem tisztázott az intézmény jogi státusza, a hatóságok nem engedélyezik, hogy a szülők beírassák a gyermekeiket az intézménybe a 2017/18-as tanévre - fűzte hozzá.
Böröcz László szerint sokan gondolják úgy, hogy az ügy nem csupán egy intézmény, hanem a magyarság elleni támadás, hiszen Marosvásárhely az 1970-es évek óta amolyan frontváros a magyar-román viszonyban.
Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az iskola elleni támadás tökéletesen illeszkedik abba az immár csaknem száz éve tartó román nemzetpolitikába, ami minden magyar intézmény elsorvasztására irányul. Mivel a román nacionalista pártoknak az utóbbi időben egyre kevesebb szavazatot hoz a magyarellenesség, ez a "tevékenység" átkerült a román titkosszolgálathoz, és minden jel szerint a korrupcióellenes ügyészséghez - mondta az erdélyi politikus, hozzátéve, hogy ebben a helyzetben az anyaország segítsége szükséges.
Varga-Bajusz Veronika, a Fidelitas budapesti elnöke arról szólt: követelik a "fekete március", vagyis az 1990. március 19-21. közötti marosvásárhelyi véres események újbóli kivizsgálását. Fontos lenne tudni, hogy a magyarok ellen felheccelt tömeget szándékosan ösztönözték-e a halálos áldozatokkal járó összecsapásra a hatóságok - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az események újbóli kivizsgálását kérte a hatóságoktól Bíró Zsolt, a román parlament képviselője, a Magyar Polgári Párt elnöke is. A Fidelitas ezúton csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez - mondta a szervezet budapesti elnöke.
A nagykövetség előtt a Fidelitas mintegy ötven tagja gyűlt össze, petíciót kívántak átadni a román nagykövetnek. Az épületből többszöri csengetés után sem jött ki senki átvenni a levelet, ezért Böröcz László a nagykövetség levélszekrényébe dobta be a petíciót.
maszol.ro2017. március 27.
Tőkés: Merre fordul hát az RMDSZ?
Tőkés László EP-képviselő, ENMNT elnök mai nagyváradi sajtótájékoztatóján egy közlemény is kiadott a képviselői sajtóiroda, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának múlt heti budapesti üléséről ad kiegészítést.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának 2017. március 24-i, budapesti plenáris ülésén Kövér László házelnök a nemzetállamok demokratikus legitimitása mellett foglalt állást. Ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszterrel együtt a szomszédos nemzetállamokkal való, valamennyi fél érdekeit szolgáló, szoros együttműködést támogatták. A KMKF plenáris ülésének zárónyilatkozata ezzel együtt kifejezte azon meggyőződését, hogy a szülőföldön való megmaradás, gyarapodás biztosítéka a különböző autonómiaformák megvalósításával érhető el, ennek érdekében támogatja az erdélyi magyarság ez irányú törekvéseit mind a kulturális autonómia terén, mind a Székelyföld területi autonómiája tekintetében, és ezt illetően a párbeszédet tartja az egyetlen útnak.
Az elhangzottakkal és a leírtakkal összhangban Európa jövőjének útját, illetve az Európai Unió jelenlegi válságából kivezető utat nem az identitásvesztő globalizmus és a nemzetidegen internacionalizmus, hanem a szuverén és önálló nemzetek Európájának útján és együttműködésével kell keresni. Ebben az Európában a nemzetállamok mellett és azokkal együtt a kisebbségi nemzeti közösségeknek is teljes létjogosultságot kell biztosítani.
A KMKF alkalmával elhangzott felszólalásában Tőkés László európai képviselő a magyar–magyar összefogás kulcskérdésének nevezte az autonómiát. Erdélyi viszonylatban mindaddig nem beszélhetünk igazi összefogásról, amíg nem térünk vissza a huszonöt éve elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat autonómiaprogramjához – melyre egyébként a jelen lévő Verestóy Attila szenátor és kortársai is a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek. Az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének a kivívása egyet jelentene bonyolult és megoldatlan kisebbségi létünk „gordiuszi csomójának” az átvágásával – jelentette ki az erdélyi képviselő.
Tőkés László ugyanakkor elismerését fejezte ki az RMDSZ jelen lévő elnökének és parlamenti képviselőtársainak a legutóbbi – 2016. decemberi – országos választások alkalmával történt „pálfordulásukért”, nevezetesen azért, hogy a magyarországi „politikai ciánszennyezés” egykori vádjától, valamint a nemzeti politikai irányvonalat relativizáló „egyenlő távolság elvétől” végre eljutottak a Fidesz-KDNP kormány által megtestesített nemzeti együttműködés vállalásáig. Reményét fejezte ki, hogy a – Fidesz-KDNP hathatós támogatásával, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bölcs félreállításával – megválasztott új magyar bukaresti képviselet kitart ezen az úton. Fenntartásait sem hallgatva el, bizakodással terjesztette elő azon javaslatát, hogy az RMDSZ mihamarabb kezdeményezzen tárgyalásokat román parlamenti szövetségeseivel a magyar, székely autonómiáról.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács kezdettől fogva, mindmáig következetesen tartja magát a kolozsvári autonómianyilatkozathoz, és megalkuvás nélkül kiáll az erdélyi magyarság önrendelkezési követelései mellett – mondotta képviselőnk, aki egyben a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) küszöbön álló brüsszeli kihelyezett ülésére is meghívta a tagszervezeteket.
A KMKF záró részében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott örömmel értékelte az autonómia ügyében megvalósult tavalyi együttműködést, külön is kitérve a KMAT ezen a téren végzett munkájára. Mindazáltal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy versenyfutás helyett együttműködésre van szükség, és ameddig versengő autonómiakoncepciók állnak egymással szemben, addig igen nehéz melléjük állni. Éppen ezért minden esetben egy-egy egységesen támogatott, közösen vállalt autonómiafelfogás jelentheti a megoldást – mondotta a politikus.
A magyar kormány föltétlen támogatásával egy olyan európai jövőben bízik, és ezért cselekszik az EMNT, amelyben a szomszédos országokba szakadt nemzeti közösségeink is otthonra találnak. Ennek előfeltétele viszont egyedül az autonómia lehet. Amint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes legutóbb is kifejtette: „az autonómiaköveteléseket soha sem szabad feladni (…), jár ez nekünk, hiszen a magyarság soha nem kért olyat, amire az Unióban ne lenne precedens, és amit nem tudnánk alátámasztani”.
itthon.ma/karpatmedence2017. március 27.
Johannisszal, Grindeanuval és Orbánnal is tárgyalt már Kelemen a katolikus líceumról
A politika belülről friss kiadásában a román-magyar kapcsolatokról, az anyanyelvhasználatról, az Erdély-zászlóról és Horváth Annáról beszélgettünk az RMDSZ elnökével.
A marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének nemzetközi közvélemény elé terjesztése volt az Orbán Viktorral folytatott találkozó fő témája – tudtuk meg Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől, akivel Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője beszélgetett A politika belülről legfrissebb kiadásában. A műsor vasárnap volt látható az Erdély TV-n, kedden ismétlik. Átirata alább olvasható.
- Csütörtökön találkozott Budapesten Orbán Viktorral. Miről beszéltek?
– Az elmúlt években rendszeresen találkozunk, hogy egyeztessünk a közös dolgainkról, ez is ebbe a találkozósorozatba illeszthető be. Beszéltünk egyrészt arról, ami a romániai magyar kisebbséget foglalkoztatja, a kihívásokról, amelyekkel szembesülünk. Természetesen a legfontosabbról, a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyéről is. Annak a lehetőségét kerestük, hogy hogyan tudjuk a kérdést a nemzetközi közvélemény elé terjeszteni, úgy, hogy abból az áldatlan állapotból, amelyben most vagyunk, kizökkenjünk. Hogy legyen megfelelő figyelmeztetés Románia irányába, hogy az, ami történik, most már túlnőtt minden elviselhető határt. Ugyanis ez már nem politika, ez sokkal több: egy olyan közösségi ügy, amelyre megoldást a román államnak kell adnia.
Én egyébként a román államfővel, két miniszterelnökkel, két tanügyminiszterrel beszéltem az elmúlt hónapokban, már nem is tudom, kihez kell fordulni ebben az országban, hogy egy ügyész által okozott problémából tudjunk kimászni. Ez a kérdés, ugyanis nincsen azzal semmi baj, hogy egy ügyész eljárást indít, ezt önmagában nem tudjuk politikailag megkérdőjelezni. De elfogadhatatlan, hogy egy ügyészi eljárás során egy iskolának a létét a megszűnés határáig eltolják azzal, hogy megfélemlítik a közösséget, megfélemlítik az önkormányzati vezetőket, megfélemlítik a tanfelügyelőség vezetőjét, és senki semmit nem mer aláírni, és – ami a legsúlyosabb – megelőlegeznek egy bírósági döntést, és azt a látszatot keltik, hogy törvénytelenül működik egy iskola, hogy korrupció történt – holott semmiféle korrupció nem történt.
Négyszáz gyereknek a sorsa még mindig bizonytalan, kérdéses, hogy hol kezdik a következő tanévet, kérdéses, hogy a cikluskezdő osztályokba be lehet-e iratkozni. Már kipróbáltuk az összes lehetséges változatot, és a következő időszakban is kipróbáljuk, ami az adminisztrációban kipróbálható. A pápai nuncius (a bukaresti vatikáni nagykövet) is találkozott már a román külügyminiszterrel, és hasonló találkozókra még bizonyára sor fog kerülni a következő időszakban, mert ez, amit tesznek, amit okoztak, elfogadhatatlan. Orbán Viktorral beszéltünk egyéb kérdésekről is, a romániai politikai helyzetről, a román-magyar államközi kapcsolatokról, és természetesen az előttünk álló kongresszusról, az Európai Néppárt jövő heti máltai kongresszusáról, hisz mind a Fidesz, mind az RMDSZ a Néppárt tagja. Azokról a programokról is beszéltünk, amelyeket a magyar kormány támogat Erdélyben, és amelyeket el fog indítani 2017-ben és 2018-ban, beleértve azt a gazdaságélénkítő programot is, amelyet már a Vajdaságban és Kárpátalján kipróbáltak és kiválóan működik. Erdélyben is be fog indulni 2017 folyamán, előbb egy kisebb területen, aztán 2018-tól Székelyföldtől a Partiumig.
- Említette, hogy a román államfővel, illetve a miniszterelnökkel is beszélt a római katolikus iskola ügyéről. Mi az ő álláspontjuk, és mire lehet következtetni abból, ahogy viszonyulnak a kérdéshez?
– Különböző árnyalatok lelhetőek fel az álláspontokban. Egyrészt mindenki szeretne megoldást találni, másrészt mindenki ódzkodik, hogy egy ügyészségi eljárásban valamilyen módon véleményt nyilvánítson, mondván azt, hogy ez egy adminisztratív kérdés – ez az államelnök álláspontja. Én ezt teljes egészében el tudom fogadni, de akkor egy adminisztratív megoldást kell erre találni. És valóban, ha volt valahol egy adminisztratív hiba, akkor azt ki kell igazítani, és a dolgok mehetnek tovább, abból nem kell bűnügyet csinálni, és különösen nem kell korrupciós ügyet csinálni.
A miniszterelnök és a tanügyminiszter megpróbáltak a tőlük telhető minden egyes lépésben segítséget nyújtani, el egészen odáig, hogy azt a szöveget is egyeztettük a tanügyminisztériummal, ami az önkormányzat elé került, és amely az iskolahálózatot szabályozná, amelyben benne lenne a római katolikus iskola is, mert én azt mondom, hogy amíg nincs egy bírósági döntés – és ez nem az én véleményem, ez egy jogelv – addig a jog szerinti mostani állapotot fent kell tartani. Tehát ha egy bíró kimondja, hogy az iskolát be kell zárni, akkor nincs mit tennünk, az iskolát be kell zárni és újra kell alapítani. De addig, amíg nincs egy végleges bírósági ítélet, addig az ügyész vizsgálatától függetlenül az az intézmény jogilag létezik, működik, és helye van az iskolahálózatban. Ezt az intézkedést próbáltuk végigvinni a közigazgatáson, beleértve a prefektúrát, az önkormányzatot, a tanfelügyelőséget, de azt ma már senki nem titkolja, hogy minden egyes hivatalnok fél. A jóhiszemű, jóindulatú emberek is félnek. Ha ennyiért, ami ott történt, elvihették az iskolaigazgatót, a volt tanfelügyelőt, főtanfelügyelőt, és vád alá helyezhettek több embert, kihallgatták tanúként a szülőket... Hát mi köze a szülőnek az iskola alapításához? Ő az iskola alapítása után került kapcsolatba az intézménnyel, nem közben. Ezek után mindenki azt mondja: döntést hozok, aláírok, holnap jön a DNA, és elvisz. Egy iskoláról beszélek, könyörgöm.
- A román-magyar kapcsolatok is szóba kerültek az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen. Milyen jelenleg ez a viszony?
- – 2012-től kezdődően ez rohamosan a mélypont fele haladt. A Melescanu idei budapesti látogatása után, bár radikális változás nem állt be, de mégiscsak kimozdultak a holtpontról a román-magyar kapcsolatok. A jövőt illetően úgy látom, ebből a mostani helyzetből csak úgy lehet előrelépni, ha először azokon a területeken, ahol nincs vita a két fél között, megpróbálnak együttműködni, és ez a gazdaság, energetika, mezőgazdaság, kereskedelem, beruházások. A romániai magyar közösség kérdéseit illetően pedig minden egyes kérdésről őszintén, és, ha szükséges, a vegyes bizottságban, ahol ott vannak a romániai magyarok képviselői és a magyarországi románok képviselői is, őszintén beszélünk, és semmit nem seprünk be a szőnyeg alá. És akkor előbb-utóbb előre lehet lépni. A kormány- és államközi kapcsolatokat erősíteni kell, ez elsősorban a mi érdekünk, az erdélyi magyarok érdeke, de nem lesz ez könnyű, nem szabad azt gondolni, hogy egyik napról a másikra fog menni. Ami minket, a Szövetség politikusait meg engem személyesen illet, mi azon leszünk, hogy a tudásunkhoz, tapasztalatunkhoz és a lehetőségeinkhez mérten próbáljuk ezt a kapcsolatot segíteni, normalizálni. De ma úgy érzem, hogy a román fél területén van a labda. Magyarország ebben a kérdésben nyitott, rendezni akarja ezeket a viszonyokat, nemhiába hívták meg Melescanu külügyminisztert Budapestre, nemhiába volt ez a külügyminisztériumi látogatás magas szintre helyezve, hisz a magyar külképviselet előtt még soha nem beszélt román külügyminiszter, és a tavaszi külképviseleti értekezlet előtt előadást tartott Melescanu. Minden bizonnyal ősszel Szijjártó Péter hasonló módon Bukarestben fog előadást tartani, de erről majd nyilván az illetékesek időben tájékoztatják a közvéleményt. A holtpontról kimozdultunk, de hosszú menetelés lesz.
- Mi a helyzet a román-magyar viszonnyal a romániai politikában? Mennyire működik jól például az RMDSZ és a kormány viszonya?
- Még mindig azt tudom mondani, hogy a puding próbája az evés, és eddig azt tapasztaltuk, hogy volt nyitottság, bár a heti egyeztetések során kibuknak a kényes kérdések – és nemcsak az etnikai értelemben vett kényes kérdések. Nem minden egyes ügyben értünk egyet. A 215-ös, a helyi közigazgatásról szóló törvénynél, amely szabályozza a közigazgatásban a nyelvhasználatot, egy nagyon konzisztens törvénymódosító javaslatot készítettünk el, ezt az utolsó egyeztetésen a jövő héten a kollégákkal még végigbeszéljük, és utána következne az egyeztetés a kormánykoalícióval. Ez lesz a kulcskérdés, és ez lesz a próba, hogy ebben tudunk-e olyan megoldást találni, amely számunkra elfogadható, és a románok is el tudják fogadni. Mi figyelembe vettük azt, hogy milyen ajánlások voltak különböző európai intézmények részéről, beleértve a nyelvhasználati küszöb csökkentését 20 százalékról, és figyelembe vettük azt, hogy milyen bírósági döntések születtek az anyanyelvhasználat korlátozását illetően az elmúlt esztendőkben. Ezeket a tapasztalatokat is beépítettük a törvénytervezetbe, mert ez a 215-ös törvény 2001-ben született, és a kormányhatározat is, amely részletezi a törvény alkalmazását, és azóta eltelt 15-16 év. Ez azért elég sok, és sok gyötrelmes tapasztalatunk van erről a törvényről, és ezt próbáljuk kiigazítani. Az ellenzékkel való viszonyunk – mert amikor a román politikáról beszélünk, soha nem szabad leragadni a kormánypártoknál – ebben a pillanatban gyakorlatilag megfoghatatlan. Nem azért, mint hogyha nem lenne részünkről szándék, vagy esetleg az ő részükről. De a liberális párt éppen kongresszus előtt áll, és a belső problémáival, a belső harcaival van elfoglalva, de nagyon. Egyszerűen nem tudod, hogy kivel tárgyalj a liberálisoktól. Az USR-ben nagyon nyitott emberek is vannak, és egyébként ez egy-egy szavazásnál egészen nyilvánvalóan érezhető, de vannak olyanok is, akikkel azért nem indulnék el a sötét erdőben úgy, hogy ne biztosítsák valakik a kollégák közül a hátamat. Basescu pártja pedig olyan, mint Basescu, egyik nap ilyen, másik nap olyan. Gyakorlatilag ma nincsen egy olyan ellenzék, nincsenek olyan ellenzéki vezetők, akikkel meg lehetne rövid távon valamiben állapodni.
- Az anyanyelvhasználat kapcsán két fontos dolog van: az egyik a törvényi keret, a másik az alkalmazás, az, hogy mennyire léptetik életbe ezeket a jogokat abban az esetben, ha ezek adottak. Nagyon gyakran hallani azt, hogy problémás az alkalmazás is, és ennek sokszor pénzügyi okai is szoktak lenni, például egy kisebb önkormányzat nehezen tudja azt megoldani, hogy fordítóberendezést szerezzen be, és megfizessen egy fordítót a tanácsülésekre. Létezik erre megoldás, van terve az RMDSZ-nek ennek a problémának a kezelésére?
- Ezt a különböző intézményeknél az állami költségvetésből kell biztosítani. Nyilván egy olyan önkormányzat, mint a kolozsvári, megengedheti, hogy egy fordítóberendezést vegyen, és egy alkalmazottat, egy fordítót megfizessen, míg egy kisebb település, ahol kisebbek a bevételek, nem engedheti ezt meg. Ezért mi azt gondoljuk, hogy az alapeszközöket és az alapszemélyzeti ellátást az állami költségvetésből kell az önkormányzatok számára megteremteni, ez egyszerű, és nem olyan nagy költség, ami megterhelné az állami költségvetést, ne vicceljünk. Az igazságszolgáltatásnál hasonlóképpen. Az igazságszolgáltatásnál van még egy dolog, ami nagyon fontos: úgy, ahogy a bíróságokon vannak olyan szakértők, akik ingatlanszakértők egy-egy perben, vagy a földperekben megmondják, hogy mi a valós helyzet, vannak bűnügyi szakértők, akik különböző szakvéleményeket tesznek az ügyész vagy a bíró asztalára, azt gondoljuk, hogy meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a bíróságok olyan szakértőkhöz fordulhassanak nyelvi ügyekben, akik meg tudják mondani például, hogy a városháza vagy a községháza és a polgármesteri hivatal szinonima-e, vagy nem. Mert nagyon sokszor azzal utasította el a bíróság a feliratokat, illetve kötelezte az önkormányzatokat, hogy levegyék, hogy a román fordításnak nem felel meg. Ők tükörfordítást keresnek, ami hülyeség. Ha felütik a közigazgatási szótárt – már azt is mutattunk be, régieket és újakat is – ott egyértelmű, hogy ezek szinonimák, ott nincsen semmi probléma, és nem szabad ahhoz ragaszkodni, hogy tükörfordítással használjunk egy-egy intézménymegnevezést, mert abból aztán hatalmas butaságok, vicces helyzetek alakulhatnak ki. Kötelezni kell a bíróságokat, hogy nyelvi, fordítói szakértőket is vegyenek igénybe egy-egy ilyen perben, amikor egy agyament ember bepereli sorban az összes önkormányzatot, hogy milyen feliratot használ az épületeken. Ilyen jellegű megoldásokra gondoltunk, illetve ehhez költségvetési keretet az állami költségvetésből kell biztosítani, mert az állam az, aki garanciát vállal a nemzeti kisebbségeknek nyelvi joga érvényesülésére, illetve az identitásuk megőrzéséhez szükséges feltételek kereteinek megteremtésére. Ha már pénzügyi háttér: a kormány döntése és egy alkotmánybírósági döntés nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, mind a megyeieket, mind a helyieket. A béremelésről, illetve arról a döntésről van szó, hogy azonos munkáért azonos bérezés jár.
- Megnőttek a kiadások, viszont a béralap nem nőtt, így Hargita és Kovászna megyében elbocsátások történnek, de más megyékben, és helyi önkormányzatoknál is gondok vannak. Mi erre az RMDSZ megoldási javaslata?
- Kétféle megoldás lehetséges, az egyik az, hogy az állami költségvetésből, a visszaosztásból kell a hiányt megoldani, mert vannak önkormányzatok, nagyobb megyék, nagyobb települések, ahol meg tudják ezt oldani, máshol a teljes költségvetés rámenne ezeknek az alkotmánybírósági döntéseknek az életbe léptetésére, és én azt gondolom, hogy ez nem a jó megoldás. Ha az alkotmánybíróság döntéseit kötelezőnek vesszük, és kötelezőnek kell vennünk, akkor ismét csak a költségvetés az, ahol a forrásokat keresni kell. Nem az önkormányzatok rontották el a problémát a kezdet kezdetétől, hanem az volt a gond, hogy nem volt egy egységes bérezési rács. És ez a kormánynak, parlamentnek, a központi kormányzatnak a problémája elsősorban, nem az önkormányzatoké. Ilyen szempontból Románia már számtalanszor bebizonyította, hogy nem képes egy-egy területet úgy leszabályozni, hogy méltányos legyen, de egységes is legyen ugyanakkor, hogy a bérezésben például a teljesítményt is lehessen külön honorálni, és ne úgy tűnjön, hogy egy-egy közalkalmazott ösztöndíjasa az államnak, és a nyugdíjig mindegy, hogy dolgozik vagy sem, a munkahelye biztosan garantálva van. Rengeteg olyan kérdés van, amit tisztázni kell, tisztázni lehet. Az egységes bérezési rács lenne az egyik megoldás, de ugyanakkor az önkormányzatoknál mi azt javasoltuk, régebben és most is, hogy a polgármester, az önkormányzat dönthesse el, hogy a fizetési kereten belül hogyan mozog. Legyen egy alsó és egy felső határ, azért, hogy annak, aki jobban dolgozik, aki teljesít, a teljesítményét tudják megfizetni. Ne legyen beszorítva egy nagyon fix, nagyon merev rendszerbe. Ez a minisztériumokban is jó lenne. Egyébként ez nem csak az önkormányzatoknak a problémája, hiszen ugyanazt a munkakört ellátó hivatalnok, aki a kulturális vagy az oktatási minisztériumban sokkal kevesebbet kap, ha nem tévedek, akkor szinte 50%-kal kevesebbet, mint egy olyan alkalmazott, aki az igazságügyi minisztériumban, a belügyminisztériumban vagy a pénzügyminisztériumban dolgozik. Én nem mondom, hogy nem kellene egy kis különbségnek lennie, a pénzügyminisztériumban még inkább elfogadható, hiszen náluk összpontosul minden, viszont az igazságügynél és a belügynél egyáltalán nem tartom indokoltnak. Elfogadhatatlan, hogy ekkora különbség legyen. Az egységes bérrács hiánya az az egész rendszert feszíti tulajdonképpen, és akkor még van egy olyan probléma, hogy a polgármesterek bérezése nagyon alacsony. Elmaradt rettenetesen, mert ebben az országban soha nem lehetett úgy bért emelni, hogy az méltányosan, a felelősségnek, a munkának megfelelően történjen. Mert a polgármestereknek nincsen szakszervezetük, nem tudnak nyomást gyakorolni a kormányra, míg a közhivatalnokoknak van szakszervezetük. A polgármester nem engedheti meg magának azt, hogy ne menjen be dolgozni, és sztrájkot hirdessen, mert akkor rögtön beperelik, hogy visszaél a hatalmával, és nem végzi a feladatát, és rögtön jön a DNA, és elviszi. És akkor abban a helyzetben vagyunk, hogy vannak olyan köztisztviselők, akik kétszer annyit keresnek, mint egy polgármester, és közben a felelősségük szinte semennyi, mert a polgármester ír alá, és ha baj van, a felelősséget a polgármesterre vetítik vissza. Tehát ilyen értelemben ezt az egész rendszert újra kellene gondolni az alkotmánybíróság döntésén innen vagy túl, és egy olyan bérezési rendszert kellene kitalálni, ahol a méltányosság a teljesítményorientáltsággal találkozik, és van benne egy annyi rugalmasság, amennyit egy vezető a magánszférában is saját magának megteremt, hogy azt, aki többet dolgozik, jobban teljesít, tudja megfelelőképpen megfizetni.
- Miután Horváth Annát már 5 hónapja felfüggesztették az alpolgármesteri tisztségből, hivatalosan is bejelentette a lemondását, és ezzel párhuzamosan az RMDSZ bejelentette, hogy az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke lesz a szervezetnek. Mit vár az RMDSZ Horváth Annától ebben a pozícióban?
- Egyrészt az önkormányzati munkát jól ismeri, és tekintélye van az önkormányzati világban. Ő volt még egyébként önkormányzatokért felelős alelnök, mielőtt alpolgármester lett volna Kolozsváron, sok évvel ezelőtt, amikor én voltam az ügyvezető elnök. Úgy gondoljuk, hogy ezt a területet ő a legjobban el fogja tudni látni, össze fogja tudni hangolni azokat a kezdeményezéseket, azt a munkát, amelyet ezen a területen végzünk. Sok olyan törvénynek a módosítására sor kerül, amely az önkormányzati szférát érinti, és itt neki kell a konzultációkat lefolytatnia, koordinálnia kell ezt a munkát a mi önkormányzatainkkal. Meg kell jelenítenie az önkormányzatok érdekeit a mi belső politikai döntéseinkben. És Horváth Anna erre kiválóan alkalmas. Nyilván én azt mondom, hogy jobb lett volna, ha alpolgármester marad, de mi nagyon sokat beszélgettünk, mielőtt ezt a döntését meghozta. Minden oldalról végiggondoltuk, elemeztük. Még a polgármesterrel is leültünk, és vele is beszéltünk erről az év elején. Végül is Horváth Annának az a döntése, hogy ilyen körülmények között nem kell neki ehhez a székhez ragaszkodnia, ha nem engedik dolgozni, azt gondolom, hogy egy elfogadható döntés, egy jó döntés. Persze az egy másik kérdés, hogy itt megint egy ügyészi túlkapással állunk szemben. Miért nem engedik Horváth Annát dolgozni? Itt olyan károkozásról nem beszélünk, maga az ügyész sem beszél, ami az alpolgármesteri munkáját meg kellene, hogy akadályozza, vagy lehetetlenné tenné. Hadd ne mondjak olyan példákat, ahol a polgármestereknek több millió eurós vagy több százmillió lejes károkozás van a dossziéjában, és eljárás van ellenük, de köszönik szépen, végzik a munkájukat, szintén nagyvárosokban. Ez megint egy aránytalan és egy teljesen elfogadhatatlan eljárás az ügyész részéről. Arról nem is beszélve, hogy ennek a bűnügyi dossziénak a hátterében az a fajta nemzetbiztonsági mandátum alatt szerzett információ van, amire nem lehetne ma bűnügyi dossziét építeni az alkotmánybíróság múlt évi döntését követően. Tehát itt van egy alkotmányossági probléma is, de ezt az ügyvédnek kell majd a bíróságon fenntartania. Egyértelmű, hogy arra hajtottak rá valakik, valahonnan, és innen Kolozsvárról, gondolom, hogy Horváth Annát az önkormányzattól eltávolítsák. Látszott, ahogy az ANI-kivizsgálás során eljártak. Amikor ő januárban beszélt az összeférhetetlenségi ügynökség inspektorával, aki az ő ügyét vizsgálta, és mondta, hogy elküldte a papírokat, és, hogy nincsen összeférhetetlenség, hiszen ő jóval azelőtt közjegyzőnél regisztráltan lemondott a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről, akkor pökhendien, arrogánsan azt mondta a nő, hogy ez a maga problémája, ezt majd a bíróságon kell bebizonyítania, mi oda fogjuk küldeni a dossziét. Tehát teljesen mindegy, hogy te milyen tényállást mutatsz be nekik, ők eleve eldöntötték, valahol, valakik, valamiért, hogy majd a bíróságon az igazadat bebizonyíthatod. És ezzel azt a látszatot keltik, ebben az esetben is, de sok más esetet is fel tudnék sorolni, hogy az illető személy hibát követett el, bűnt követett el, törvényt sértett.
- Horváth Anna helyére nem jelölt más személyt egyelőre az RMDSZ-frakció a helyi tanácsban. Tud ön arról, hogy miért nem született még döntés arról, hogy ki lesz Horváth Anna utódja alpolgármesterként?
- – Ez a városi szervezetnek a problémája, én velük nem egyeztettem erről, ők sem velem. Nem is létezik ilyen jellegű kötelezettség. Mondhatnám azt is, hogy helyi ügy. Nyilván, ez azért több, mint egy helyi ügy. Nem azért, mert az alpolgármestert országos szinten kellene kijelölni, hanem azért, mert a Horváth Annával szembeni eljárás nem egy helyi, hanem egy ennél sokkal komplexebb ügy. És az ő helyére kell alpolgármestert jelölni. Azt gondolom, hogy amit elmondtak a kollégák, az teljesen észszerű volt, meg akarják várni Emil Bocnak a döntését a kétnyelvű feliratok ügyében, és azt követően döntenek arról, hogy jelölnek, vagy nem jelölnek, illetve, hogy kit jelölnek. De ez a kérdés, gondolom, hogy néhány napon, egy-két héten belül megoldódik.
- Elképzelhető az is akár, hogy nem jelöl senkit az RMDSZ?
- Voltak olyan vélemények is a szervezeten belül, hogy amennyiben Emil Boc megtámadja a bírósági végzést, akkor a rosszhiszeműségét bizonyítja a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban. Már megjelent a bírósági indoklás is, ismeri mindenki, és lehet lépni, hogyha szükséges. Mi azt mondtuk Emil Bocnak, hogy ne támadja meg, mert politikailag a történet tiszta sínen van: kiált a kétnyelvű feliratok mellett a bírósági döntést követően Kolozsváron elsőként a PSD, és utána az USR. Tehát Emil Bocot politikailag ezért nem fogják támadni. Ha ő politikusként attól félne, hogy gesztust tesz a magyaroknak, és akkor majd az ő ellenzéke támadni fogja, nem. Hiszen mind a PSD, mind az USR kiálltak a kétnyelvű feliratok mellett azonnal, ahogy a bírósági döntés nyilvánosságra került.
Másrészt nem egy patrimoniális kérdésről van szó. A patrimoniális kérdések, a vagyoni kérdések esetében a polgármesterek és a miniszterek, az intézményvezetők a bíróságon a fellebbezési lehetőségeket mindig kihasználják, hogy később se a Számvevőszék, se a DNA ne tudja őket azzal vádolni, hogy nem védték a közvagyont. Itt nincsen szó vagyoni kérdésről, tehát ilyen problémája sincs Emil Bocnak, és ezt elmondtuk neki. Tulajdonképpen kizárólag az ő személyes opciója, hogy megtámadja, vagy nem támadja meg ezt a bírósági ítéletet. Az én véleményem szerint nem kellene megtámadnia, hanem nagyon gyorsan ki kellene tennie a kétnyelvű helységnévtáblákat, úgy, ahogy azt egyébként kértük és kérjük évek óta.
- Kolozsváron egy másik húzós ügy a március 15-ei incidens, a csendőrség részéről az Erdély-zászló kapcsán történt egy közbelépés. És azóta is tart ez a huzavona, hogy ki volt a hibás, miért történt ez az egész. Ön szerint mi van a háttérben, miért zavar valakit az, ha Erdély-zászlókkal vonulnak Kolozsváron?
- Ezt a csendőrségnek kellene megmondania, mert bennünket nem zavar. Sőt, mi a regionális indentitások megerősítésének vagyunk az elkötelezett hívei évek óta. Én többször elmondtam, nem csak Erdéllyel, hanem az egész országgal kapcsolatban, hogy ez az ország különböző régiók identitásaira kellene, hogy épüljön, és akkor lenne versenyképes. Mert olyan régiókból állt össze 100 évvel ezelőtt, amelyeknek erős identitása volt. És ezt nem eltörölni kellene, hanem megerősíteni. Nekünk, erdélyieknek az Erdély-zászló, az erdélyi identitás és szimbólumok, mind hozzátartoznak a történelmünkhöz, jelenünkhöz és jövőnkhöz, az identitásunkhoz. Bennünket ez nem zavar. Azt hiszem, hogy az erdélyi román embereket sem zavarja, hiszen ők is használják nagyon sokan. Hogy a csendőröket ez miért zavarja, nem tudom. Mi következetesen azt mondjuk, hogy a helyi, regionális identitásokat erősíteni kell. Mindegy, hogy az egy kisebb régióé, vagy, ahogy ebben az esetben, egy erdélyi identitás. Elfogadhatatlan az, amit a rendőrök tesznek, tavaly is, idén is. És azt is egyértelműen látni kell, hogy megpróbálják a magyar közösséget összeugrasztani. Az RMDSZ-ben nem volt és nincs olyan politikai vezető, aki ezt a kérdést másképpen közelítené meg, és azt mondaná, amit a csendőrök állítanak. Ilyet nem fogadunk el, nem fogadnék el én magam sem. Tehát a diverziónak, az egymásnak ugrasztás ideájának azért ott van a csírája, onnan kell keresni, és vehemensen vissza kell utasítani. Ezt a kollégák meg is tették, itt helyben közös nyilatkozatot is adtak ki az RMDSZ helyi vezetői a Néppárt helyi vezetőivel.
- A parlamentben létrejött egy olyan albizottság, ami kifejezetten a magyarság ügyeivel is foglalkozik. Várható az, hogy ez az albizottság valamilyen szinten befolyásolni tudja a parlamentet abban, hogy kicsit másként viszonyuljon a politikai elit a jelképek használatához?
- A kisebbségjogi és vallásügyi bizottságban jött létre egy ilyen albizottság, és azt gondolom, hogy hosszú távon befolyásolni tudja. Vitákat kell kezdeményezni, érveket kell felhozni, észszerűen kell tudni viszonyulni ezekhez a kérdésekhez, és a higgadtságunkat megőrizve kell érvelni. Azt láttam, hogy például most az egészségügyi és szociális intézményekben a nyelvhasználati kérdésnél (ugyan nem jutottunk még a történet végére a szakbizottságban sem), hogyha külön leülsz mindenkivel, és elmagyarázod, hogy miért van szükség arra, hogy egy öregotthonban legyen, aki magyarul tud, miért van szükség arra, hogy egy kórházban legyen olyan orvos, olyan ápoló, aki tud magyarul, és a beteggel szóba tud állni az anyanyelvén, akkor mindenki megérti ezt. Amikor nagyobb tömegben vagyunk, és főleg ha a román média is figyelemmel követi, akkor rögtön érezhető, ahogy a román politikusok jelentős része elkezd másképp viselkedni, igazodni a vélt elvárásokhoz. Nem biztos, hogy ezek az elvárások a társadalom részéről valós elvárások, de ők úgy gondolják, hogy létezik ez, és akkor rögtön másképpen viselkednek. De amikor külön-külön beszélgetünk velük, akkor mindenki megérti: ha egy idős ember bekerül egy öregotthonba, szociális gondozásban részesül, és mondjuk nem tud románul, mert nem tud, akkor mégis valakinek szóba kell állnia vele, és a problémáira válaszolni egy intézményben, és ez az egészségügyben is hasonló módon kell történjen. Azt hiszem, nem marad más hátra, mint érvelni, meggyőzni azokat a román politikusokat, azokat a kollégákat, akik szavaznak, akik döntést hoznak, hogy ez nem az ördögtől való, ebben nincs semmi rossz, nem akarsz elvenni senkitől semmit, nem fosztod meg a románokat semmitől azáltal, hogy a nyelvi kompetenciákat kiterjeszted egy-egy olyan intézményre, ahol magyarok is vannak, és mások is odakerülhetnek.
Transindex.ro2017. augusztus 30.
Kisebbségi ügyben is tárgyal Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Bukarestben
Bukarestbe érkezik szerdán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki a román nagyköveti értekezleten tart előadást, és román kollégájával, Teodor Melescanuval is találkozik.
Bukarestbe látogat szerdán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője felszólal a román nagykövetek kedden elkezdődött értekezletén, és kétoldalú találkozón vesz részt román kollégájával, Teodor Meleșcanuval, akivel ezt követően közös sajtónyilatkozatot is tesz. Az előzetesen kiadott program szerint Szijjártó Péter a regionális együttműködés stratégiai tétjéről és fenntartható perspektíváiról szóló plenáris ülésen vesz részt, amelynek moderátora Teodor Meleșcanu lesz.
A két miniszter az előadást megelőzően négyszemközti megbeszélést is folytat, amelyen értesüléseink szerint fontos téma lesz a kisebbségi ügy. Emellett energetikai kérdésekről, a határátkelők számának bővítéséről, valamint az aktuális regionális és világpolitikai ügyekről is szó esik majd.
A két tárcavezető nem először találkozik idén: februárban Teodor Meleșcanu látogatott el Budapestre, ahol szintén előadást tartott a magyar nagykövetek értekezletén. A román külügyminiszter még idén januárban, a beiktatása előtti parlamenti meghallgatáson arról beszélt: „erkölcsi felelősséget” érez a magyar–román kétoldalú kapcsolatok javításáért, mivel 1996-ban ő tárgyalt a magyar–román alapszerződésről, és ő írta alá a dokumentumot Temesváron.
„A stratégiai partnerség, amely a fontos dokumentumok egyike volt, sajnos csak papíron maradt. Az első, általam megtett lépések a szomszédos országokat érintik majd, és értelemszerűen Magyarország is ezek közé tartozik" – mutatott rá Meleșcanu.
Ehhez képest február óta nem történt látványos elmozdulás a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok terén. Az akkori budapesti találkozón a magyar külügyminiszter arról beszélt, párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak.
Szijjártó Péter kifejtette: ha jó a kapcsolat Magyarország és Románia között, a kormányok között, az jó minden románnak és magyarnak, függetlenül attól, hogy melyik ország területén él.
A tárcavezető hangsúlyozta: fontos, hogy semmilyen politikai vagy jogi törekvést ne használhasson senki arra, hogy egy nemzeti közösség tagjait „megfélemlítse, vegzálja”.
Teodor Meleșcanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére.
Egyébként a román diplomácia kétnapos, hagyományos évi értekezletén Teodor Meleșcanu kedden kijelentette, a román diplomáciának főként az 1918-as egyesülés százéves évfordulójára, valamint a 2019. első félévi román EU-elnökségre kell készülnie.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)2017. augusztus 30.
Bukarestben pozitívan fogadták, hogy a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot indítson
Két, jelenleg ideiglenesen és korlátozott nyitva tartással működő határátkelőhely állandó nyitva tartásáról, és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról állapodott meg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter román tárgyalópartnereivel szerdán Bukarestben.
A miniszter Teodor Melescanu meghívására látogatott Bukarestbe, ahol délután előadást tart a román nagykövetek éves értekezletén. Reggel Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, majd Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel és Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel tárgyalt.
Tárgyalásai után az MTI-nek adott nyilatkozatában sikertörténetnek nevezte Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatait, amelyek segítik azt, hogy a két ország kapcsolatai más területeken is kedvezően alakuljanak. Elmondta, Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca. Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának az adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. Ha a román gazdaság jól megy, ha Románia sokat importál, a magyar vállalatok ebből sokat profitálnak – állapította meg a miniszter.
Azt is megemlítette, a MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban. Örvendetesnek mondta, hogy a román kormány „nem áll negatívan az OTP azon szándékához”, hogy tovább növelje piaci részesedését.
Úgy vélte, a kölcsönös bizalom megerősödését jelzi, hogy meghívást kapott a román nagyköveti értekezletre. Megjegyezte, pár évvel ezelőtt nehezen elképzelhető lett volna, hogy Románia külügyminisztere a magyar nagyköveti értekezleten, Magyarország külügyminisztere pedig a román nagyköveti értekezleten tartson előadást.
Az új határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban elmondta, a román kormány megadja a felhatalmazást a román külügyminisztériumnak a tárgyalásra, amely során gyorsan el fogják dönteni, hogy a februárban ideiglenesen és időszakosan megnyitott határátkelőhelyek közül melyik kettő maradjon állandóan nyitva. Azt is elmondta, hogy hamarosan létrejön a második autópálya-határátkelőhely a román–magyar határon.
A magyarországi M4-es 2019 végéig eléri az államhatárt, ahol a határátlépési infrastruktúrát is megépítik, és addig román oldalon is megpróbálnak a határig érni az A3-as autópályával.
Szijjártó Péter az energetikai együttműködés területén is eredményekről számolt be. Mint elmondta, a Románia és Magyarország közötti interkonnektoron keresztül jelenleg csak Magyarország irányából lehet Romániába gázt szállítani. Románia elkezdte azonban azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt, 2022 végére pedig évente 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon Romániából. Azt is elmondta, már csak néhány kisajátítási döntés szükséges ahhoz, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között a két ország villanyhálózatait is összekössék.
Szijjártó Péter a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról elmondta, a román kormány megadta ehhez a felhatalmazást a román külügyminisztériumnak, és várhatóan már néhány napon belül le tudják zárni az erről folytatott tárgyalásokat.
Szijjártó Péter a nap „legjobb hírének” nevezte, hogy román tárgyalópartnerei pozitívan fogadták azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és kárpátaljai után a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson.
„A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – fogalmazott.
A miniszter megemlítette, mint minden más alkalommal, ezúttal is az RMDSZ elnökével kezdte bukaresti megbeszéléseit, és áttárgyalták a magyar–román kapcsolatban megoldásra váró kérdéseket, amelyeket fel is vetett a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain.
„Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a Római Katolikus Gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, hogy politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, „szükség van minden olyan alkalomra, amikor a kölcsönös bizalmat javítani tudjuk, és a közös sikertörténeteket építeni tudjuk. A bizalom javítása és sikertörténetek létrehozása nyomán érhetünk el oda, hogy a megoldatlan kérdéseket is rendezni tudjuk” – fogalmazott az MTI-nek adott nyilatkozatában Szijjártó Péter.
Magyarország külügyminisztere a délután folyamán a képviselőház elnökével, Liviu Dragneával és a szenátus elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval is kétoldalú megbeszélést folytat.
MTI; Székelyhon.ro2017. augusztus 31.
Meleșcanu román–magyar–szlovák–osztrák vitát kezdeményezett az első világháború eseményeiről
Az első világháború eseményeinek román–magyar–szlovák–osztrák megvitatását kezdeményezte Teodor Melescanu román külügyminiszter a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott szerdai bukaresti megbeszéléseken.
A két külügyminiszter azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy Szijjártó Péter előadást tartott a román nagykövetek éves értekezletén.
Mindketten az egymás iránti bizalom erősödését hangsúlyozták.
Teodor Meleșcanu megemlítette: az első világháborúnak döntő kihatása volt a térség történetének alakulására, ezért javasolta, hogy Románia, Magyarország, Szlovákia, esetleg Ausztria vagy Németország kormányaival szervezzenek valamilyen közös akciót, ennek során nyíltan vitassák meg a történelmi kérdéseket, és tekintsenek a jövő felé, vizsgálják meg országaik szerepét és helyét Közép-Európában, az EU-ban és a világban.
A román külügyminiszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek a román nagykövetek éves értekezletén tartott előadásáért, mely összegzése szerint arról szólt, hogy a regionális együttműködés hogyan segítheti a biztonságot, a jólétet a térségben. Hangsúlyozta: a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség a kapocs szerepét tölti be a két ország viszonyában.
Meleșcanu elmondta, a két ország által kialakított jogi alap lehetővé teszi, hogy a következő időszakban a konnektivitás kérdéseire összpontosítsanak. Az energetikai hálózatok, az autópályák összekapcsolását, valamint egy nagy sebességű vasúti összeköttetés kialakítását említette Budapest–Kolozsvár–Brassó–Bukarest-útvonalon.
„Ezek olyan projektek, amelyeket a későbbiekben, a román–magyar vegyes bizottságban és a két kormány lehetséges együttes ülése alkalmával vitathatunk meg, erre készülünk” – jelentette ki Teodor Meleșcanu.
A román külügyminiszter azt tartotta a kétoldalú megbeszélések legfontosabb következtetésének, hogy mindkét fél őszintén kívánja fejleszteni és erősíteni a két ország kapcsolatait.
Szijjártó Péter sajtónyilatkozatában elmondta: öt évvel ezelőtt nevetség tárgyává vált volna, ha valaki azt mondta volna,, hogy a román és a magyar külügyminiszter kölcsönösen meghívja egymást, hogy előadást tartson a nagykövetek értekezletén.
Úgy vélte, Teodor Meleșcanu személye garancia arra, hogy a románok és magyarok közötti bizalom tovább erősödjön, és közben sikertörténeteket építsenek.
A miniszter a gazdasági kapcsolatok fejlődését említette, és örömhírként jelentette be, hogy Magyarország hamarosan megnyitja a magyar kulturális intézetet Kolozsváron.
MTI; Krónika (Kolozsvár)2017. augusztus 31.
Kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról egyezett meg Szijjártó Péter Bukarestben
Két, jelenleg ideiglenesen és korlátozott nyitvatartással működő határátkelőhely állandó nyitva tartásáról, és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról állapodott meg Szijjártó Péter külügyminiszter Teodor Melescanuval szerdán Bukarestben.
Szijjártó Meleșcanu meghívására látogatott Bukarestbe, ahol délután előadást tart a román nagykövetek éves értekezletén. Reggel Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, majd a román külügyminiszterrel és Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel tárgyalt.
Tárgyalásai után az MTI-nek adott nyilatkozatában sikertörténetnek nevezte Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatait, amelyek segítik azt, hogy a két ország kapcsolatai más területeken is kedvezően alakuljanak. Elmondta: Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca. Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának az adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. "Ha a román gazdaság jól megy, ha Románia sokat importál, a magyar vállalatok ebből sokat profitálnak" - állapította meg a miniszter. Azt is megemlítette: a MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban. Örvendetesnek mondta, hogy a román kormány "nem áll negatívan az OTP azon szándékához", hogy tovább növelje piaci részesedését.
Úgy vélte, a kölcsönös bizalom megerősödését jelzi, hogy meghívást kapott a román nagyköveti értekezletre. Megjegyezte: pár évvel ezelőtt nehezen elképzelhető lett volna, hogy Románia külügyminisztere a magyar nagyköveti értekezleten, Magyarország külügyminisztere pedig a román nagyköveti értekezleten tartson előadást.
Az új határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban elmondta: a román kormány megadja a felhatalmazást a román Külügyminisztériumnak a tárgyalásra, amely során gyorsan el fogják dönteni, hogy a februárban ideiglenesen és időszakosan megnyitott határátkelőhelyek közül melyik kettő maradjon állandóan nyitva. Azt is elmondta, hogy hamarosan létrejön a második autópálya-határátkelőhely a román-magyar határon. A magyarországi M4-es 2019 végéig eléri az államhatárt, ahol a határátlépési infrastruktúrát is megépítik, és eddig román oldalon is megpróbálnak a határig érni az A3-as autópályával.
Szijjártó Péter az energetikai együttműködés területén is eredményekről számolt be. Mint elmondta: a Románia és Magyarország közötti gáz-interkonnektoron keresztül jelenleg csak Magyarország irányából lehet Romániába gázt szállítani. Románia elkezdte azonban azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt, 2022 végére pedig évente 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon Romániából. Azt is elmondta: már csak néhány kisajátítási döntés szükséges ahhoz, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között a két ország villanyhálózatait is összekössék. Szijjártó Péter a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról elmondta: a román kormány megadta ehhez a felhatalmazást a román Külügyminisztériumnak, és várhatóan már néhány napon belül le tudják zárni az erről folytatott tárgyalásokat.
Szijjártó Péter a nap "legjobb hírének" mondta, hogy román tárgyalópartnerei pozitívan fogadták azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és kárpátaljai után a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. "A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni" – fogalmazott.
A miniszter megemlítette: mint minden más alkalommal, ezúttal is az RMDSZ elnökével kezdte bukaresti megbeszéléseit, és áttárgyalták a magyar-román kapcsolatban megoldásra váró kérdéseket, amelyeket fel is vetett a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain.
"Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a Római Katolikus Gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, hogy politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben" - jelentette ki a miniszter.
Hozzátette: "szükség van minden olyan alkalomra, amikor a kölcsönös bizalmat javítani tudjuk, és a közös sikertörténeteket építeni tudjuk. A bizalom javítása és sikertörténetek létrehozása nyomán érhetünk el oda, hogy a megoldatlan kérdéseket is rendezni tudjuk" - fogalmazott az MTI-nek adott nyilatkozatában Szijjártó Péter.
Magyarország külügyminisztere a délután folyamán a Képviselőház elnökével, Liviu Dragneával és a Szenátus elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval is kétoldalú megbeszélést folytat.
Kolozsváron üdvözlik az intézmény létesítését:
A kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásának ötlete nem újkeletű, ennek megoldása már több éve húzodik. Korábbi sajtóhírek szerint a magyar kormány 2014-ben döntött az intézmény létesítéséről, de az ezzel kapcsolatos tárgyalások elakadtak, mivel a magyar és a román kormány eltérően értelmezte a kulturális intézmények alapításáról szóló egyezmény szövegét. Az intézmény létesítése kapcsán felvetődött az is, hogy az új intézet önállóan vagy esetleg a Bukaresti Kulturális Központ fiókjaként működjön majd. Ugyanakkor Bukarest azt sem tartotta kizártnak, hogy esetleg a sepsiszentgyörgyi irodát költöztessék Kolozsvárra, de erre a magyar fél nem volt hajlandó.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja örvendetesnek tartotta a két külügyminiszter közötti megállapodást a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitását illetően.
„Kolozsvár a megfelelő helyszín egy ilyen intézmény működéséhez. Fontos lenne nem csak a magyarság, hanem a többség számára is. Reményteli fejlemény ez a megállapodás. A román hozzáállás eddig sem volt elutasító a kérdést illetően. A magyar fél minden bizonnyal rövid időn belül megteremti az intézmény létesítéséhez szükséges feltételeket” – mondta a főkonzul lapunk kérdésére.
Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke is sikeresnek tartotta az intézet létesítésére vonatkozó egyezményt, de arra is felhívta a figyelmet, a sok kulturális program szervezőinek összehangoltan kellene tevékenykednie, hogy elkerüljék az egymásra torlódó eseményeket.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára, Bitay Enikő szerint a kutatómunkának nagy szüksége van minden állami támogatásra, és ha az új intézet erősíteni fogja a civil szférát, akkor könnyebbé teheti a tudományos életet.
„Szerencsés ügyről van szó, mert amit a politikum nem képes megoldani, azt pótolja a kultúra kapcsolatépítő ereje. Ráadásul Kolozsvár jó hírneve is erősödhet általa” – fogalmazott.
„Egy magyar kulturális intézet létrehozása Kolozsváron feltétlenül pozitív változás lesz nemcsak a város, hanem egész Erdély művelődési életében” – válaszolta kérdésünkre Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Egyesület elnöke. Úgy vélte, az intézet feltehetően át fogja venni azokat a eseményeket, amelyeket jelenleg a konzulátus menedzsel, s valószínűleg saját épülettel rendelkezik majd, ahol megszervezik a programokat, ileltve saját személyzetre is szüksége lesz. Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 1.
Mit akar Románia Magyarországtól?
Bukarestben negkezdődött a román diplomácia éves összejövetele, melyre Magyarország külügyminiszterét, Szijjártó Pétert is meghívták.
A román diplomáciát éppen habozásai, implicit és célozgatásokon alapuló stílusa miatt nem könnyű meghatározni. Ráadásul az elnök és egy eltérő irányultságokkal rendelkező politikai szövetség közötti jelenlegi társbérlet még tovább bonyolítja a helyzetet. Az érintett szereplők tapintata – szerencsére – lehetővé tette, hogy a külpolitika terén eddig semmilyen nézetkülönbség se érződjön, annak ellenére, hogy a belpolitika alapján találhattunk volna lehetséges konfliktusforrásokat.
Sőt, azt mondhatnánk, hogy Klaus Iohannis elnöknek és Teodor Melescanu külügyminiszternek együttesen, eltérő elképzeléseket és nézőpontokat összevetve, sikerült szélesíteniük a terítéken lévő kérdések körét.
A külügyminiszter, például, azt a benyomást keltette, hogy különleges jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak, az Európai Unión belül is, és elsősorban Románia szomszédjaira összpontosít. Míg a Németországgal, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal meglévő „nagy” kapcsolatot az elnökre bízta, a külügyminiszter átvette a szomszédokkal való tárgyalás szerényebb feladatát, melynek keretében talán a budapesti volt a legfontosabb látogatása. Más körülmények között egy magyarországi látogatás észrevétlen maradt volna, de a Nyugat-Európa és Visegrádi Csoport közötti politikai nézetkülönbség, valamint az AEÁ és Oroszország kapcsolatait is érintő szélesebb kontextus miatt a román külügyminiszter irányválasztása különösen felkeltette a figyelmet. A román diplomácia kedden kezdődött éves összejövetelére, különben, Magyarország külügyminiszterét, Szijjártó Pétert is meghívták, akinek alkalma van a román diplomaták előtt ismertetni Európára vonatkozó saját elképzelését.
Vajon a Visegrádi Csoport politikájához igyekezett közelebb kerülni a román külügyminiszter?
Azt mondanánk, hogy nem annyira, inkább Magyarországgal kívánta oly módon megújítani a kapcsolatokat, hogy diplomáciai mozgástere legyen, ha az európai fejlemények hirtelen új irányt vennének. Úgy tűnik, Romániának nincs semmilyen kiváltságos horgonya Európában, bár iszonyatosan szeretné ezt hinni. Iohannis elnök, például, a Macron elnökkel tartott sajtókonferencián megemlítette a Franciaországgal meglévő stratégiai partnerséget, de kollégája – bár nem cáfolta meg nyíltan – inkább megerősített partnerségről beszélt, ami nyilvánvalóan mást jelent. Egy stratégiai partnerség azonos előfeltételezéseket osztó országok közötti, közös célokon alapuló kapcsolatot feltételez, márpedig a franciák sohasem rejtették véka alá, hogy Romániát periférikus országnak tekinti, ahol mindent teljesen más mérce szerint mérnek. E tekintetben rendkívül tanulságos volt a franciaországi elnökválasztás összes jelöltjét felvonultató tévévita, melynek során Románia maximálisan bántó hangon zajló vita témája lett. Végül a román példa (a munkanap hossza) „kikerült”, mert méltatlan volt egy európai vitához.
Következésképpen nem árt a kisebb lélegzetű, közelebbi – többek között földrajzi értelemben is – és végső soron hitelesebb kapcsolatokat is jó állapotban tartani azokkal, akik sok tekintetben jobban hasonlítanak rád. A „kétsebességes Európa” előrehaladtával (a román hivatalosságok meggyőződésével ellentétben) egyre értékesebbnek bizonyulnak majd az azonos kategóriába tartozó országokkal fenntartott szoros kapcsolatok.
Teodor Meleşcanu miniszter keddi, a diplomaták összejövetelén mondott nyitóbeszédében különben külön részt tartott fenn a Magyarországgal meglévő kapcsolatnak: „Országaink és polgáraink számára alapvető közös európai jelenünk és jövőnk van. Közös kulturális örökségünk van, mely bizonyos történelmi folyamatok eredménye, ezek közül sok rendszerjellegű, nem kizárólag kétoldalú. Olyan kisebbségeink vannak, melyek potenciálisan elősegíthetik a jobb kölcsönös megértést. Budapesten is amellett érveltem és kihasználom összejövetelünket, melyet jelenlétével megtisztel majd a magyar kollégám, hogy kiálljak kétoldalú partnerségünk újraindítása mellett, az 1996-os alapszerzőségben bevezetett elvek alapján: kölcsönös tisztelet, több téren zajló együttműködés, jószomszédság. Nagyon szoros gazdasági kapcsolataink vannak és számos határokon átnyúló projektünk. Számunkra Németország mögött Magyarország a második legfontosabb gazdasági partner az EU-ban”.
De ahogy azt az elején mondtuk, mindezek nem igazán tisztázzák a román diplomácia irányát, sokkal inkább a bizonytalanságait növelik.
szerző: Horaţiu Pepine / foter.ro; szekelyfold.ma2017. szeptember 1.
Bukarest érdeke a nyitás: Szász Alpár Zoltán politológus a magyar–román diplomáciai viszony enyhüléséről
Románia jól felfogott érdeke, hogy a kétoldalú viszony felmelegítésére törekedjen Magyarországgal – nyilatkozta a Krónikának Szász Alpár Zoltán politológus, aki szerint Románia számára már eddig is kedvező volt, hogy Magyarország erdélyi projekteket finanszíroz.
Az ország külföldi megítélésének javítása, valamint a jól felfogott gazdasági érdek is oka annak, hogy Románia a magyar–román viszony enyhülésére tett lépéseket – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus a szerdán Bukarestben Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter között lezajlott találkozó kapcsán. Ezen két határátkelő állandóvá alakításáról és a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról állapodtak meg.
„Nem mindegy, milyen Románia külföldi megítélése. Az utóbbi két-három évben változott az RMDSZ politikájához való viszonya, barátságtalanabb volt a magyarkérdésekben, és egyre inkább letért a normalitás felé vezető útról.
A határátkelők megnyitása EU-konform-lépés is, ami egy európai uniós alapelv, a személyek és áruk szabad mozgásának elvén alapul. Ezzel Románia visszatérni látszik a normalitás felé vezető útra” – mutatott rá Szász.
A szakértő nem gondolja, hogy Románia valamit kért cserében azért, hogy beleegyezett a határátkelők és a kulturális intézet megnyitásába. Úgy véli, Bukarest csak azt tette meg, amit mindenképpen meg kellett tennie.
„Ha az ország tényleg hosszú távon akarja rendezni a kapcsolatokat, akkor a normalitás ezen lépései szükségesek” – mutatott rá. Szász Alpár Zoltán mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél egyébként már eddig is profitált a magyar állam jóvoltából.
Emlékeztetett, hogy a magánkézben levő magyar felsőoktatási intézményeket – vagyis a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet – már évek óta Magyarország finanszírozza, miközben a román állam nem száll be a finanszírozásukba, holott romániai adófizető polgárok gyerekei járnak oda.
Ennek a mintájára indítja be Magyarország Erdélyben is azt a gazdaságélénkítő programot, amelynek célja szintén a román állampolgársággal rendelkező itteni magyar vállalkozók támogatása, vagyis megint csak egy olyan állami feladatot vesz át, amely a román állam feladata volna.
„Vagyis továbbra is fennáll az a helyzet, amely miatt Iuliu Maniu már a 30-as években levélben marasztalta el a román államot, nevezetesen hogy nem finanszírozza megfelelően az erdélyi területeket” – ecsetelte Szász, aki leszögezte: ennek nyomán a román magatartás nem egyoldalú lépés, sőt a román fél az, amely többet kap, hiszen a magyar támogatás nem csupán az erdélyi magyarok, hanem a románok számára is kedvező eredményekkel jár.
A gazdaság kapcsán megjegyezte: a kétoldalú kapcsolatok javulása annak is köszönhető, hogy a magyar és a román gazdaság is fejlődik, bár román oldalon most lassulni látszik a felívelés. Ennek nyomán a politikai és gazdasági konjunktúra kihasználása jól megfontolt politikai lépés Bukarest részéről.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)2017. szeptember 1.
A magyar választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő erdélyi honlapot hoztak létre
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, melyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott.
A két alakulat által közösen létrehozott Választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket.
Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is.
Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével regisztráljanak. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet.
Az EMNP elnöke a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)2017. szeptember 1.
Újabb regisztrációs honlap indul (Magyarországi választások)
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke Kolozsváron Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. A pártelnök ugyanakkor értékelte a magyar és a román külügyminiszter találkozóján született megállapodásokat és az elhangzott javaslatokat.
A két alakulat által közösen létrehozott választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket. Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is, és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is. Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy regisztráljanak akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet. A politikus a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 1.
Jóindulatra várva
„Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a római katolikus gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A budapesti külügyminiszter román kollégája, Teodor Melescanu meghívására látogatott Bukarestbe, s miután több politikussal tárgyalt, úgy értékelte, minden olyan alkalom szükséges, amikor javítani tudják a kölcsönös bizalmat, illetve építhetik a „közös sikertörténeteket”. A Ponta-kormány idején a román–magyar kapcsolatok mélyponton sínylődtek, s hogy most Meleşcanu meghívta Szijjártót, az előzményekhez képest is figyelemre méltó. Ám hogy a bukaresti kabinet mennyire érdekelt a román–magyar sikertörténetek születésében, ez egyelőre kérdéses, viszont az a tény, hogy a jónak tekinthető kereskedelmi kapcsolatrendszer mellé odakerült az erdélyi gazdaságfejlesztés és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitása, újabb határátkelőhelyek kérdése is, az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar közösség szempontjából fontos előrelépés. Igaz, a magyarok mind bővíthetik az autópályás határátkelőhelyeket, ha Bukarest képtelen megtáltosodni autópályák, egyáltalán infrastruktúra-építés tekintetében. De erről már Szijjártó, illetve a budapesti kormány kevésbé tehet. Amit tehet, hogy szorgalmazza a híres avagy inkább hírhedt magyar gondok megoldását, mint amilyen a MOGYE, illetve újabban a szintén vásárhelyi katolikus gimnázium ügye. És találóan fogalmaz, amikor azt mondja, mindez politikai akarattal és egy kis jóindulattal megoldható. Igen, valóban megoldható lenne, ezt a vak is látja, ám mindkettő hiánycikk. És amikor még politikai akarat is lett volna, mi több, hatályos tanügyi törvény a MOGYE kérdésének rendezésére, az egyetem kisajátítói autonómiájukra hivatkozva úgy seperték le e kérdést az asztalról, hogy még az akkori Ungureanu-kabinet is belebukott. És bár az erdélyi magyarság szempontjából szinte létfontosságú az anyanyelvű orvosképzés ügye, pozitív fordulat e téren azóta sincs, nehezen remélhető. Így aztán nem is csoda, hogy amikor a román újságírók azt firtatták, érvényben marad-e a magyar diplomaták december elsejei ünnepségekre szóló tiltása, Szijjártó azt válaszolta: meglátjuk, lesz-e változás. És a szemléletváltáshoz nem elég a Dragnea-szerű hízelgés – a szociáldemokrata pártelnök, miután egyeztetett Szijjártóval, máris azt írta közösségi oldalán: a nemzetek Európájában erősebb két szomszéd, ha egyesíti erejét –, hanem éppen a centenáriumi ünnepségek előtt kellene egyértelműen és határozottan rögzíteni: Bukarest nem csupán diplomáciai szinten hajlandó árnyaltabban fogalmazni, hanem változtatni kíván a nemzeti közösségekhez való viszonyulásán, s belátva, hogy egy évszázada zsákutcában evickél, végérvényesen szakít hagyományos kisebbségellenes politikájával. Ez lenne az igazi, közös sikertörténet, melyhez jóindulat, politikai akarat kell, nem is kevés.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 5.
Románia nem kifogásolja
Románia nem emelt kifogást az ellen, hogy a jövő évi magyarországi országgyűlési választás kampányában a magyar pártok megkeressék erdélyi választóikat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bukaresti magyar adásban tegnap délután sugárzott interjúban.
A politikus elmondta: Teodor Melescanu külügyminiszter múlt heti bukaresti megbeszéléseik során racionálisan közelített a témához. „Azt mondta: a ti dolgotok, hogy a magyarországi kampányban milyen sikerrel szólítjátok meg a Romániában élő magyar nemzeti közösség tagjait, és majd ők hogy szavaznak. Nagyon remélem, hogy ez a racionális megközelítés megmarad” – tette hozzá Szijjártó Péter. „Egyértelmű, hogy akik a választásokon indulnak, megkeresik azokat, akiknek szavazati joguk van. Nagyon remélem, hogy a magyarországi politikai erők lesznek annyira bölcsek, hogy a kampányban nem alkalmaznak olyan eszközöket, amelyekkel a határon túli magyar közösségeket céltáblává tehetik az adott ország szélsőséges vagy nacionalista politikai erői számára. Mi úgy fogunk cselekedni, hogy ezt el tudjuk kerülni, különös tekintettel arra, hogy 2018 a románok számára történelmi okokból kiemelten fontos év” – fogalmazott a miniszter Erdély és Románia egyesülése centenáriumára utalva. Szijjártó Péter a riporter kérdésére elmondta: egy évvel ezelőtt a személyes döntése nyomán nem vettek részt a magyar diplomaták a román nagykövetségek által szervezett december 1-jei rendezvényeken. Úgy vélte, egyelőre nincs ok arra, hogy ezt a döntését megváltoztassa. Hozzátette azonban, hogy a magyar kormány mindig a határon túli magyar közösségek álláspontjához igazodik az ilyen kérdésekben, és a tavalyi döntése motivációi egybevágnak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök december 1-jével kapcsolatos, sok vitát kiváltó nyilatkozatával. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 7.
Több ezren tüntettek a Római Katolikus Gimnázium védelmében
"Mi nem azon aggódtunk, hogy nincs meg a házi feladat, hanem hogy nincs meg az iskola"
Több ezren tüntettek szerda délután Marosvásárhelyen a megszüntetés határára jutott helyi Római Katolikus Gimnázium védelmében. A Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett tiltakozó megmozduláson egész Erdélyből érkeztek résztvevők, és a jelenlévőket a testvéregyházak vezetői is megáldották. A marosvásárhelyi iskolaügy miatt szerdán berendelték a magyar külügybe Románia magyarországi nagykövetét, akivel közölték, megdöbbenéssel állnak azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszter bukaresti látogatása után egy nappal Bukarest felfüggeszti marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működését. Válaszában a bukaresti külügyminisztérium kifejtette: Romániában nem sérülnek a magyar kisebbség vagy a római katolikus közösség oktatási jogai, a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium ügyében született magyar kormányzati állásfoglalást ezért a magyarországi választási kampány megnyilvánulásának tekintik.
Tiltakozó beszédében Jakubinyi György római katolikus érsek bizakodásának adott hangot azért, hogy Románia kormánya, "mely elfogadta a római katolikus egyház törvénykönyvét, amely az iskolákat értéknek tekinti, amely elfogadja a megyéspüspök jogát az iskolák létrehozásának a kezdeményezésére, mely elfogadja a szülők jogát a szabad iskolaválasztásra, nem fog elmenni annak a közösségi akaratnak a folyamatos kinyilvánítása mellett, hogy ennek az iskolának működnie kell".
Az érsek elmondta, az egyház az igazát általában nem az utcákon és tereken, hanem a templomaiban, és ha szükséges a törvényszéken keresi. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében azonban kénytelenek voltak az utcára vonulni. "Ez nem politika. Itt az életünkről van szó, az emberi élethez pedig istentől nyertünk jogot" - idézte Márton Áront, Erdély legendás hírű római katolikus püspökét az érsek.
A tüntetésen Kapás Barna olvasta fel a szülők kiáltványát, amelyben kijelentették: azt várják az oktatási minisztertől, hogy kormányhatározat vagy miniszteri rendelet által biztosítsa az iskola működését. A szülők kinyilvánították: megelégelték a hazugságot, azt, hogy állami intézmények vezetik félre őket, vagy mulasztják el a tájékoztatásukat a gyermekeik iskolájáról hozott döntéseikről. A szülők szerint a gyerekeik jövője a miniszter kezében van.
A több ezres tömeg tapssal kifejezett legnagyobb elismerését azonban a katolikus gimnázium diákjai nevében szóló Nagy Henrietta váltotta ki. "Az elmúlt évben mi nem azon aggódtunk, hogy nincs meg a házi feladat, hanem azon, hogy nincs meg az iskola (.) Olyan ez az egész mint az az időszak, amiről a szüleink azt mondták: soha nem jöhet vissza. Tévedtek: visszajött. (.) Nem értjük, kinek ártottunk, kinek szúrjuk a szemét. Kinek érdeke, hogy a mi bőrünkön mutassa meg, hogy be lehet zárni egy magyar iskolát" - jelentette ki. Felidézte: az elmúlt években sokszor elhangzott a felhívás, hogy "ne féljetek!" Hozzátette: félnek, de ennek ellenére sem fognak meghátrálni. "Iskolába akarunk járni! A mi iskolánkba!" - jelentette ki a diák.
Holló László, az erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója köszönetet mondott a testvéregyházaknak és Kató Béla püspöknek a szolidaritásért. Mint fogalmazott: a református püspök jól tudja, mit jelent harcolni az iskoláért.
A több ezres tömeg skandálások nélkül, a magyar és a székely himnusz eléneklésével és szűnni nem akaró tapssal fejezte ki, hogy egyetért az elhangzottakkal. Sokan gyertyát gyújtottak, és egyházi énekeket énekeltek, aztán csendesen távoztak a marosvásárhelyi prefektusi hivatal előtti térről.
Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 7.
Magyarország külgazdasági és külügyminisztériuma bekérette a román nagykövetet
A marosvásárhelyi iskolaügy miatt szerdán berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Románia magyarországi nagykövetét, Marius Gabriel Lazurcát.
Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta: a nagykövettel azt közölték, megdöbbenéssel állnak az előtt, hogy Szijjártó Péter miniszter bukaresti látogatása után egy nappal a román hatóságok egyértelművé tették, hogy a marosvásárhelyi magyar katolikus líceum működését felfüggesztik. Az államtitkár szóvá tette azt is, hogy a döntésről nem tettek említést korábban a romániai látogatáson lévő magyar külügyminiszternek.
Szerinte a líceum működésével kapcsolatos döntés több száz magyar családot hoz lehetetlen helyzetbe néhány nappal a tanév kezdete előtt.
Magyarország a döntést a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, az érintett családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásként értékeli. Rendkívül barátságtalan és súlyos lépésről van szó Románia részéről – közölte.
Az államtitkár elmondta: a magyar kormány úgy döntött, határozatlan ideig felfüggeszti Románia különböző nemzetközi szervezetekbe, például az OECD-be való jelentkezésének támogatását, holott korábban erre ígéretet tett. Elmondta, Románia OECD-tagságáról szeptember 8-án lesz szavazás, a tagsághoz minden tagállam szavazatára szükség van.
Felszólította a szomszédos államot arra, hogy haladéktalanul, a legrövidebb időn belül oldja meg a marosvásárhelyi magyar oktatás ügyét.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)2017. szeptember 7.
Keresztényüldözés Marosvásárhelyen
Nem engedünk, nem engedhetünk a Római Katolikus Gimnázium ügyében – ezt nemcsak a tegnap esti marosvásárhelyi tüntetés jelzi, hanem az is, hogy a magyar kormány határozottan állást foglalt e kérdésben. Tegnap ugyanis az iskolaügy miatt bekérették a budapesti külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét, akivel közölték – miként Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára fogalmazott –: megdöbbenéssel szemlélik, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter bukaresti látogatása után egy nappal a román hatóságok felfüggesztik a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését.
Magyarország ezt a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, a családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásnak értékeli – nyomatékosított az államtitkár. Szintén a tegnap a Fidesz is egyértelművé tette az előbbinél keményebb hangnemben, hogy a leghatározottabban tiltakozik a marosvásárhelyi katolikus iskola működésének ellehetetlenítése ellen. A budapesti kormánypárt felszólította a román kormányt és az azt alkotó pártokat, haladéktalanul tegyék lehetővé az iskola működését, és vessenek véget az erdélyi magyarság elleni támadásoknak. Néhai N. C. elvtárs kisebbségtipró politikájának mai hódolói az előbbiekre határozottan mondhatják: beavatkozási kísérlet Románia belügyeibe. Illetve, szokás szerint elhangozhat, hogy e hazában egyszer s mindenkorra példásan megoldották a nemzetiségi kérdést. Alighanem e mély gondolat jegyében fogalmazhatta meg dorgáló szavait Maros megye főtanfelügyelője, aki egyenesen a szülőket hibáztatta azért, hogy gyermekeik bizonytalanságban várják a tanévet, noha tudhatták, hogy az iskolát „nem is hozták létre törvényesen”. Ám a főtanfelügyelő nevetséges háborgása, miként Marosvásárhely polgármesteri hivatalának tüntetés elleni akadékoskodása szokványos gesztus. Nem mondják ki, de üzenik: megragadunk minden alkalmat, hogy megalázzuk, jogaitól megfosszuk az itt élő magyarságot. Most Marosvásárhelyen, holnap máshol: Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön. Amennyiben hagyjuk, természetesen. Amikor egy héttel ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter Bukarestben járt, az iskola kérdését is felvetette tárgyalópartnereinek, megoldást szorgalmazva, politikai akaratban és jóindulatban bizakodva. Udvarias vendégként még Puskás-mezt is ajándékozott Liviu Dragneának, akinek ugyan nem hatásköre, de pártjának befolyása mégis lehet(ne) a marosvásárhelyi rendezésben. Nem történt semmi, így nem Budapesten múlott, hogy a diplomáciai próbálkozások kudarcba fulladtak, ezért a magyar kormány arról döntött, határozatlan ideig felfüggeszti Románia különböző nemzetközi szervezetekbe – például az OECD-be – való jelentkezésének támogatását. A jelek szerint ez máris érzékenyen érinti Bukarestet, de beszédes a diplomáciában szokatlanul erős fogalmazás is: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tegnap délután már a keresztényüldözés román hatósági változatáról beszélt. Nem véletlenül, hiszen kiderült: jóindulatra a magyar közösség ezúttal sem számíthat, így ebben a pillanatban a szavak, de főként az érdekek erejében bízhat.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)