Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 957 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 931-957

Névmutató: Takács Csaba

1995. április 4.

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1995. április 19.

Politikai párbeszéd kezdődött ápr. 19-én az RMDSZ és a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociális Demokrácia Pártja között: Oliviu Gherman pártelnök, Adrian Nastase ügyvezető elnök, képviselőházi elnök és más vezetők, valamint Markó Béla, Takács Csaba és az RMDSZ több vezetője három órás megbeszélést folytatott. A megvitatott témák között szerepelt a tanügyi törvénytervezet. A felek megállapodtak abban, hogy feltérképezik a magyar kisebbség kulcsfontosságú problémáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./ Zsehránszky István Ki a populizmusból! címmel üdvözölte a tanácskozás megtörténtét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

1995. április 24.

Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ápr. 24-én Budapesten megbeszélést folytattak Kovács László külügyminiszterrel, majd találkoztak Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./

1995. április 27.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 27-én Kolozsváron ülésezett. Tudomásul vette, hogy az RMDSZ kongresszusán történő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták. Takács Csaba ügyvezető elnök beszámolt Kovács László külügyminiszterrel ápr. 24-én Budapesten folytatott megbeszéléséről, amelyen Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2., Magyar Nemzet, ápr. 29./

1995. április 29.

A Moldvai Magyar Csángómagyarok Szövetsége ápr. 29-ére Klézsében hirdette meg a gyűlését. Előzőleg márc. végén jártak Bákóban, ahol 15 csángóközösség vezetőjével találkoztak és megállapodtak a Moldvában működő szövetség létrehozásában, amely minden csángómagyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A tisztújító közgyűlés ápr. 29-én lett volna, Klézsén. Ápr. 26-án a parlamentben elhangzott egy interpelláció egy román nemzeti egységpárti képviselő részéről, hogy az RMDSZ erőszakos magyarosítást folytat Moldvában, bukaresti lapokban is megjelent néhány uszító cikk, a helyi lap pedig azt állította, hogy az RMDSZ a reformátusok nevében elveszi a katolikus templomot. A gyűlésre érkezők /köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke/ klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szemközt, akik azt kiáltozták, hogy nem akarnak magyarul tanulni, nem kell magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is. Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök tétlenül végignézték mindezt. A tömeg túszként fogva tartotta Erőss Pétert, a szövetség vezetőjét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Sorra megérkeztek a szövetség küldöttei Lészpedről, Bogdánfalváról, Külsőrekecsinből, Szabófalváról, Pusztináról. A tömegből egyesek magyarul is kiáltoztak: "Nekünk nem kell magyar szövetség!", mert ott még a Magyar Népi Szövetség emléke él, amely magyar iskolákat indított a moldvai csángó falvakban, így Klézsén is. Erőss J. Péter fia filmfelvevővel akarta megörökíteni a történteket, azonban a kamerát összetörték és a kazettát elvették. Takács Csaba a bákói prefektust felkereste, aki azt állította, hogy nem tudott semmiről. A faluban megjelent a Nagy-Románia párt egyik képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ A bákói rendőrség nagy erőkkel /50 rendőr és 80 csendőr/ vonult ki. A bákói újságírók megjelentek, akik előtt Takács Csaba és Kötő József ismertette a történteket. Takács Csaba kérte, hozzanak létre "csángó házat", ahol egy kulturális központ működhetne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Ebben a fogadtatásnak szerepe volt annak is, hogy az egyik helyi lap különkiadást szentelt az eseménynek, azt hangoztatva, hogy a csángók elmagyarosított románok és magyar irányú szerveződésük felháborító. Kötő József elmondta, hogy Erőss Péter testvérét leteperték, a rendőr csak akkor avatkozott közbe, amikor Kötő Józsefet kapával fenyegették. Erőss Pétert csak a bákói prefektus utasítására engedték szabadon. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége jogi személy, alapszabályzata értelmében joga van létrehoznia szervezeteit a csángók körében. Megígérte részvételét valamennyi csángómagyar település. Ha nem jönnek közbe ezek az események, akkor megszületett volna a vezetőség. Moldvában egy magyar származású nemzeti közösségről volt szó, amelyik megpróbálja egyesíteni azokat, akik vállalták és meg akarják őrizni magyarságukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1995. május 2.

Takács Csaba nyilatkozott az Új Magyarországnak a klézsei incidensről. A szélsőséges, nacionalista erők képviselői előzőleg a faluban jártak és félretájékoztató nyilatkozatokat tettek. Azt állították, hogy az RMDSZ a lakosság katolikusról református vallásra térítése céljából érkezik a faluba, továbbá az RMDSZ el akarja venni a pékséget, és ott magyar iskolát akar létesíteni, így kenyér nélkül maradnának a falubeliek. Azt is mondták, hogy az iskolában a jövőben mindenkinek magyarul kell tanulnia. Komoly rendőrségi erő volt jelen, de nem akadályozták meg az incidenst. /Új Magyarország, máj. 3./

1995. május 9.

Hiba lenne, ha az RMDSZ kétéves tevékenységét egy nyílt levél alapján ítélné meg valaki, nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök Borbély Imre leveléről a Magyar Hírlapnak. Takács Csaba azt tartja sajnálatosnak, hogy az SZKT üléséről a második napon a küldötteknek legalább fele elpárolgott, így a létfontosságú ügyek tárgyalása már nem volt lehetséges, az autonómia-koncepció, a privatizációs stratégia és a tankönyvprogram megvitatása elmaradt. Nincs törésvonal az RMDSZ-ben, hangsúlyozta Takács Csaba, az automómiastratégiát illetően csupán a retorika más, az alapelvet valamennyien hasonlóan ítélik meg. /Magyar Hírlap, máj. 9./

1995. május 11.

Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 11-én tájékoztatta Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust az RMDSZ kongresszusának előkészületeiről, egyben meghívta a prefektust is. Szó sem lehet arról, hogy ne Kolozsváron és ne a kijelölt időben /máj. 26-28./ tartsák meg a kongresszust, hangsúlyozta Markó Béla. Szóba került a főtéri ásatások felújítása és szemmel látható kiterjesztése, továbbá az utóbbi időben az RMDSZ elleni támadások fokozódása. Markó Béla ugyanezen a napon Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./

1995. június 6.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./

1995. június 8.

Tabajdi Csaba államtitkár jún. 8-án útjának utolsó állomására, Kolozsvárra érkezett. Egyetemi tanárokkal, vezető értelmiségiekkel találkozott, majd a helybeli protestáns egyházi vezetőkkel, végül az RMDSZ ügyvezető elnökével, Takács Csabával. Látogatásának kettős célja volt, mondotta az államtitkár, hozzájárulni a román-magyar kapcsolatok normalizálásához, másrészt a romániai kétmilliós magyar nemzeti kisebbség alapos megismerése, jogvédelmének támogatása. A magyar közösség kizárólag jogi, alkotmányos eszközökkel harcol jogos igényeiért. Tabajdi Csaba a tanügyi törvénnyel, az alapszerződéssel kapcsolatos aggodalmakat is érintette, és foglalkozott a magyarellenes támadásokkal is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./

1995. július 1.

Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./

1995. július 5.

Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1995. július 7.

Takács Csaba kolozsvári sajtóértekezletén a tanügyi törvényt a romániai magyarságot Trianon óta ért legsúlyosabb csapások egyikének nevezte. /Új Magyarország, júl. 7./

1995. július 8.

A tisztségében megerősített Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott az átszervezésekről. Kötő Józsefet javasolta az ügyvezető elnök helyettesének. A gazdasági főosztályt kibővítették szociális részleggel, a belső pénzügyi kérdések rendezése Birtalan József gazdasági igazgató feladata lesz, a később kijelölendő gazdasági alelnök pedig az RMDSZ falupolitikáját, a privatizációval kapcsolatos álláspontját dolgozza ki és a szervezet gazdasági stratégiájának kimunkálását fogja össze. A szociális részlegről elmondta, hogy "szociális alapok nélkül is sokat tehetünk", mozgósítani kell a karitatív intézményeket, a munkanélküliek segítését, az egyházak karitatív tevékenységét, a családgondozást, kiskorúak és öregek gondozását, védelmét, az emberi szolidaritást kell népszerűsíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9., 11./

1995. július 17.

A romániai politikai. diplomáciai és kulturális élet számos ismert személyisége jelent meg Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet búcsúfogadásán. Rudas Ernő 1990 óta töltötte be ezt a tisztséget. A fogadáson megjelentek között volt Melescanu külügyminiszter, Manea Dragulin főügyész, Traian Chebeleu elnöki szóvivő, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

1995. július 24.

Iliescu elnök júl. 24-én aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt, ezt követően rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be: "hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja" az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus. Természetesnek mondta, hogy a magyar diákok románul tanulják az ország földrajzát és történelmét. Az anyanyelvű szakoktatást tiltó cikkely kapcsán kifejtette, hogy ez lehetővé teszi a magyar fiataloknak a szabad mozgást az országban, hogy "ne szigetelődjenek el a magyar enklávékban". A román államfő élesen bírálta Magyarországot, amely a nemzeti kisebbségek asszimilációs politikáját folytatja. Horn Gyula megnyilatkozásairól kifejtette, hogy a magyar állam vezetői nem szólhatnak bele a román törvényhozásba. Az RMDSZ tiltakozásáról, az esetleges polgári engedetlenségi mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a közrendet mindenkinek meg kell tartania. Iliescu közölte, hogy az általa korszerűnek nevezett törvényt már ősszel alkalmazni fogják. Az RMDSZ továbbra sem tudja elfogadni ezt a törvényt, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.. A tiltakozás különböző formáit fogják használni. A legnagyobb megmozdulásokra szeptemberben kerül sor. Ugyanakkor az RMDSZ arra is törekszik, hogy valamilyen módon ellensúlyozza e törvény diszkriminatív hatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Új Magyarország, júl. 25./ Takács Csaba kifejtette a Magyar Hírlapnak, hogy ez a döntés a választási kampánnyal kapcsolatos. Az RMDSZ-nek ki kell dolgozni a magyar nyelvű oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSZ félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezete a parlament elé kerüljön. /Magyar Hírlap, júl. 25./

1995. augusztus 10.

Balogh Edgár elutasította azt, hogy a katasztrófa népe volnánk és cikkének címében is hirdeti: Utoljára még megkapaszkodunk. Balog Edgár nem adja fel a hitét, a jégverést követheti áldó napsugár. "Csak az önfeladó kétségbeesés görcsétől szabaduljunk." Az RMDSZ megállja a helyét a "nyelvi szabadságharcban. Előbb-utóbb talál szövetségesre a parlamentben", megnyerheti "magát a román népet". "Fontos az, hogy a politikai élgárda, tehát a Tőkés László, Markó Béla, Takács Csaba és egész parlamenti képviseletünk akcióit mindennapi életünk szervezett voltával alátámasszuk". "Ökumenikus kereszténységünk szeretetével forduljunk szembe minden hazugsággal és gyűlölködéssel, rátalálva népeink együttélésének egészséges értelmére." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1995. augusztus 10.

1995. augusztus 19.

Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. augusztus 19.

lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 931-957