udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
288
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 271-288
Névmutató:
Tamás József
2007. július 6.
Gyergyókilyénfalván felavatták a Dr. Jakab Antal Könyvtárat. Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője szervezésében gyűjtöttek össze könyveket a falunak. Az első adakozó Czakó Gábor író volt. A gyűjtés sikerén felbuzdulva Varga Gabriella elindította az Egy év – egy könyvtár programot. Csángóföld magyar házainak is könyvet szeretnének juttatni. Kilyénfalva könyvtárának könyveit a háborúban hordták szét. Most újra lesz könyvtára. /Bajna György: Értékteremtők Kilyénfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./ Július 1-jén Gergyókilyénfalván a második világháború alatt szétszórt könyvtár helyett két emberöltő múltán avattak könyvtárat. A több mint 10 000 kötetes könyvállomány adakozásból gyűlt össze. A kilyénfalvi születésű néhai dr. Jakab Antal püspök testvérének unokája, Varga Gabriella, a budapesti Új Katedra és az Óvodai Élet szerkesztője, illetve Szilágyi Lőrinc helyi plébános együttműködésének és a jólelkű adakozóknak köszönhetően szentelhette meg szentmiseáldozat bemutatása után Tamás József püspök az egykori egyházi iskolában helyet kapott könyvtárat. Varga Gabriella neve nem ismeretlen a könyvtáralapítók között: a kárpátaljai Tiszaújlakon 2006. augusztus 29-én avattak ügybuzgalma eredményeként létrejött iskolai könyvtárat. Varga Gabriella és magyarországi barátai Gyergyditróban, az Idősek Klubjában is körülnéztek. Az öt esztendeje üresen álló könyvszekrényekbe 2000 könyv kerül rövidesen – ígérte a kilyénfalvi gyökereire büszke szerkesztőnő, aki segítőinek az ünnepi vacsorán egy-egy példányt nyújtott át a 2006-ban megjelent, Önzetlenül című interjú-kötetéből. /B. Gy. : Könyvtárszentelés Kilyénfalván = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /2007. augusztus 2.
Az augusztus 1-jei nyerges-tetői csatában 158 évvel ezelőtt szabadságukért meghalt hősök emléke előtt tisztelegtek a nyerges-tetői – 110 évvel ezelőtt állított – emlékműnél. Az egybegyűlteket Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott beszédet. Az ökumenikus istentiszteleten Tamás József püspök kiemelte, ez az ünnepség nem puszta emlékezés, és minden ilyen tett akkor hiteles, ha annak üzenetével azonosulni tudunk. A közös ima után a Csíkkozmási Házasok Szervezetének (CSIHÁSZ) táncosai Kányádi Sándor Nyergestető című versére és népdalokra koreografált, Megmaradunk című műsorukat mutatták be. /Antal Ildikó: Szabadságért és megmaradásért harcoltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./2007. augusztus 21.
Augusztus 20-án a búcsús szentmise a Perkőre vezető úton székelykapu-avatással kezdődött. A kapu a gelencei Both fivérek, László és Imre műhelyében készült. A zarándokok egyházi zászlók alatt Szent István-énekeket énekelve a kézdiszentléleki erődtemplom elől indultak a Perkőre. A zarándokok zöme a Szentföld, azaz a vidék falvaiból érkezett, de Magyarországról és az elszakított területekről is jöttek szép számban. Ez volt a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának záró rendezvénye. A kápolnát és a szabadtéri oltárt a hagyományokhoz híven a kiskászoni ifjak díszítették fel. A kánikula ellenére többezres tömeg vonult a szabadtéri oltár elé az ünnepi szentmisére. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki főesperes köszöntötte a jeles vendégeket. Elmondta: a háromszéki papság és a hívek elítélnek minden olyan próbálkozást, amely az egyház és a főpásztor lejáratását célozza. A szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. Este a baróti TransylMania etno-rockegyüttes Mert tudnom kell... című produkcióját mutatta be. Közreműködött a kolozsvári Ördögtérgye Néptánccsoport, a sepsiszentgyörgyi Belice Néptánccsoport és a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes. Ezt követően 23 órakor a perkői kereszt közelében fellángolt az első őrtűz. /Iochom István: Székely kaput avattak (Szent István-búcsú a Perkőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./2007. augusztus 26.
„Az anyaország, a Kárpát-medence, a szétszórtságban élő római katolikus magyarok lelki egységének szimbólumaként kell fogadnunk dr. Cserháti Ferenc címzetes centúriai püspökké, segédpüspökké történt kinevezését, aki a jövőben immár püspökként végzi majd a nyugati magyarság lelki gondozását, ugyanakkor tagja lesz a magyar püspöki karnak, egyház-szervezetileg is az anyaországhoz köti őket” – mondta Erdő Péter bíboros a szentelési szentmisén, augusztus 15-én, Esztergomban. A szertartáson részt vevő bíborosok, érsekek és püspökök, köztük Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, valamint vajdasági, kárpátaljai és müncheni főpásztorok kézrátétellel adták áldásukat az új püspökre. Az ünnepélyes szentmise végén Cserháti Ferenc püspök szólt a hívekhez, akik között volt szülőfaluja, a Szatmár megyei Túrterebes ötvenfős zarándokcsoportja is. Kihangsúlyozta, hogy püspökként ahova hívják, mindenüvé szívesen megy el. Cserháti Ferenc utalt arra, hogy kinevezése az idők jele: a Szentatya az új püspököt a Magyar Püspöki Kar tagjává nevezi ki, ezzel szorosabbá kívánja tenni az anyaország és a diaszpórában élő magyarság összetartozását, lelki egységét. Ennek a virtuális egységnek a nevében hívta a szórványban élő magyar családokat, szülőket, gyermekeket, tegyenek félre minden széthúzást, fogjanak össze, látogassák rendszeresen a magyar miséket, gyermekeiket tanítsák meg magyarul imádkozni, hisz az imádság üdvösségük, megmaradásuk, jövőjük záloga is egyben. /A katolikus magyarság lelki egysége jegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./2007. augusztus 26.
Új templom épült Gyimesfelsőlok felső részén, Komjáton. A három év alatt, többnyire a hívek adományából építtetett istenháza a régi, főút melletti, 1970-ben Kosza Vilmos esperes idejében felállított kápolna helyére épült. Tankó Géza plébános tájékoztatása szerint 2004 óta készült az új templom, védőszentjéül Kármelhegyi Boldogasszonyt választották, és a templom rendeltetése, hogy a Felsőlok központjától távolabb eső falurészeket, Bükklokát, Sántatelekit és Komjátot lássa el. A templomszentelés a július 16-án történt, dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök egyaránt ott volt a nagy eseményen. /Hírek. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./2007. szeptember 10.
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján az eső dacára rég nem látott hatalmas tömeg gyűlt össze Máriaradnán a kisbazilikában és környékén, a templombúcsú háromnyelvű szentmiséjére. Roos Márton temesvári megyés püspök üdvözölte a nagyszámú zarándokot. Szentbeszédében Tamás József gyulafehérvári segédpüspök Mária születésnapját egybekötve a mindennapi élettel, szívhez szóló, magyar érzelmű üzenetnek adott hangot, amelyben Krisztus követésének útja egybeesik a szülőföldön való nemzeti megmaradással. /Körmenetkor elállt az eső. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./2007. október 15.
Október 14-én szabadtéri köszönő, hálaadó szentmisét celebrált Tamás József püspök, és megáldotta a székelyudvarhelyi Szent György-plébániatemplom szomszédságában épült Közösségi Házat. László Attila, a 2003-tól újjáalakult szombatfalvi egyházközség plébánosa emlékezett az első előadásra, amelyet a régi hittanteremben tartottak, olyan sokan érkeztek, hogy ki kellett hordani a padokat is. Látták, hogy a közösségnek szüksége van saját lakra. Simó Zsuzsa felkért gondnok, immár az ünnepélyesen átvett kulcsok birtokában, nyitott ajtajúvá teszi a megáldott közösségi hajlékot. /A Népháztól a Közösségi Házig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 15./2007. november 12.
November 11-én tartották meg Feltorján a templombúcsút. A búcsús misét Tamás József segédpüspök celebrálta – aki most tölti be 63. életévét – a környékbeli papság részvételével. A nagyszámú hívő jelenlétében helyezték el a templomkertben az újonnan építendő templom alapkövét. Az ünnepi misén közreműködött a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. A rendszerváltás után Kézdiszéken egyetlen római katolikus templom sem épült, a mostani lesz az első. A jelenlegi kis templom már szűknek bizonyult, ezért szükséges új templom felépítése. /Iochom István: Feltorján lerakták a római katolikus templom alapkövét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./2007. november 25.
November 11-én tartották Feltorján a Szent Márton-búcsút. A jelenlegi katolikus templomot az 1940-es években építették a helybéli hívek. Most a jelenlegi plébános, Papp Antal, miután egy modern, többfunkciójú közösségi ház építését a hívek összefogásával befejezte, új templom építése mellett úgy döntöttek, amelynek alapkövét a búcsús misét követően tették le. Az ünnep főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. Közreműködött a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. Az új templom építésénél a németországi Remscheidban lebontott és elszállított Szent Teréz-templom anyagát (oltárok, szobrok, padok, nyílászárók stb.) fogják felhasználni. /Fórika Balázs: Alapkőletétel Feltorján. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 25./2008. február 12.
Első alkalommal szerveztek zarándoklatot a plébánosok február 11-e, a betegek világnapja alkalmából, a lourdes-i jelenések évfordulóján Csíksomlyóra. Tamás József püspök ünnepi szentmisét celebrált, melyre szervezett formában érkeztek a zarándokok a környékről és távolabbi településekről. /Takács Éva: Idősek, betegek zarándoklata Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./2008. március 17.
Csíkszeredában a március 15-i ünnepségek a Vár téren kezdődtek, majd a Gál Sándor téren fejeződtek be. A Petőfi- és Balcescu-szobroknál Hegyi István református tiszteletes köszöntőbeszédében a magyarságtudat fontosságára emlékeztetett. A több ezerre gyarapodott megemlékező, fáklyával a kézben – a Csíkmadarasi Fúvószenekar vezényletével – átvonult a Gál Sándor-szoborhoz. Ott, a honvéd tábornok emlékművénél Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere és Tamás József püspök mondott ünnepi beszédet. /Kozán István: Csíkszereda. „Mi mindig a szabadság oldalán álltunk” = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./2008. április 11.
Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./2008. április 23.
Április 20-án, vasárnap harangszentelés volt Kovászna városban, a Szent István római katolikus templomban. Tamás József segédpüspök kiemelte: a harang elkíséri az embert a születéstől a halálig. /Bodor János: Kovásznán új harangot szenteltek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./2008. május 16.
Római katolikus segédpüspöki hivatal építését tervezik a csíkszeredai Millennium templom mögötti területen, hogy az ideiglenes megoldás helyett saját székhelyet kapjon Tamás József segédpüspök. Darvas Kozma József, a Szent Kereszt-plébánia esperese elmondta, a kilenc évvel ezelőtt kinevezett segédpüspöknek a Szent József-kápolna papi otthonában – mely nyugdíjas papok számára készült – tudtak szállást és irodát biztosítani, mivel nem állt rendelkezésükre más ingatlan. Jakubinyi érsek óhaja volt, hogy Csíkszeredában legyen segédpüspök, aki az érsek nevében teljes jogú megbízatással bír. A segédpüspöki palota tervezői Makovecz Imre és Bogos Ernő. /Székely Zita: Székhely a segédpüspöknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./2008. május 30.
A gyulafehérvári egyházmegye alapításának ezredik évfordulóját ünnepli idén a római katolikus egyház. A jubileumi események szeptember 13-án kezdődnek Csíksomlyón, az őszi Mária-búcsún, és 2009. szeptember 29-én zárulnak Gyulafehérváron, Szent Mihály főangyal ünnepén. „Szeretnénk, ha azok a rendezvények, amelyeket szervezünk, a főegyházmegye lelki megújulását szolgálnák, és lendületet adnának az elkövetkező ezer esztendőre is” – fogalmazott körlevelében Tamás József segédpüspök, általános helynök, a Millenniumi Bizottság titkára. A segédpüspök Illyés Gyulát idézte: „Ezer évet csak sikeres, tehetséges nép tud megélni, nagy erőpróbákkal, rengeteg küzdelem árán”. “Mi megértük az ezer esztendőt. Pedig ez az időszak végigvert rajtunk. Számos tatár és török pusztítás van mögöttünk. Sok nemzeti és vallási vitának, viszálynak voltunk tanúi. Megszenvedtük a két világháború értelmetlen őrületét, Trianonnak traumáját, az ide-oda tartozás keserűségét, államformák váltogatását. Éltünk durva és kegyetlen diktatúrában, átéltük és túléltük a kisebbségi sors minden nyomorúságát. Ezért szeretnénk méltó módon – bár szerény anyagi körülmények között – jubileumi évfordulót ünnepelni egy egész éven át” – írta Tamás József. /Ezeréves egyházmegye. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./2008. június 23.
A libáni templom június 21-i felszentelésén hatalmas volt a lelkesedés. A 71 fős egyházközséget sokan támogatták, hogy felépüljön a 100 ülőhelyes templom. A közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz tartozó településen összegyűlt Libán-völgye templomépítő közössége. Az oltártérben elhelyezték Györfy Lajos szobrászművész ajándékát, a Feltámadt Krisztus szobrát. Barabás Zsolt egyháztanácsos felidézte a szentély létrejöttének állomásait. 2006. augusztus 26-án kezdődött a bontás. A budapesti Lossy József 1906-os harangajándéka időközben újra toronyhelyre került. Tamás József püspök méltatta a templomépítő plébános, Mátyás Gábor munkáját. /(m. m.): Ott a hegyen van az a hely… = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 23./2008. augusztus 28.
Augusztus 23-án, szombaton kisebb búcsús menet zarándokolt az Ágas községhez tartozó Kóstelekbe, a hívek és pap kollégák az ottani plébános aranymiséjére igyekeztek. Salamon Antal esperesplébános ugyanis olyan kolléga, akiért gondolkozás nélkül vállalták a szinte járhatatlan út kínálta viszontagságokat. Salamon Antal a moldvai Lujzikalagorban született. A nyár folyamán szülőfalujában is megtartotta aranymiséjét, ahová sokan elkísérték Kóstelekből, Csíkszeredából. Ott voltak paptársai is, akikkel együtt magyar nyelven misézett. Ötven évvel ezelőtti felszentelése után nem Moldvában, hanem Erdélyben állította szolgálatba őt püspöke. Marosillyén lett káplán, majd plébános, aztán – harminc éve – Kóstelekbe helyezték, azóta végzi ott önként vállalt feladatát. A sematizmus szerint a faluban 290 híve van, Magyarcsügés filiában pedig 50. Mivel Kóstelek Bákó megyéhez tartozik, a faluban nem volt magyar nyelvű oktatás. A rendszeresen tartott hittanórák mellett a ’89-es fordulat után azonnal elkezdte a magyar nyelv oktatását, pénzbeni fizetség nélkül. Önfeláldozó munkájának honoráriuma az a lelkesedés lehetett, amelyet a falubeliek részéről tapasztalt: a nem katolikusok is jártak óráira, hogy magyarul tanulhassanak. A kilencvenes években Robu püspök azt nyilatkozta valahol, hogy a csángó nyelv nem magyar. Erre Salamon Antal szerkesztett egy komolyan dokumentált, ráadásul megfellebbezhetetlen választ. A papság körében azóta is tisztelettel emlegetik bátor kiállását. Mint ahogy nagy tisztelettel és szeretettel szól róla Berszán Lajos esperes, iskolaigazgató is. Salamon Antal plébános kitartását, végvári küzdelmét a hitért és az anyanyelvért Tamás József püspök méltatta. /Takács Éva: A hit és a nyelv végvári vitéze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./2008. szeptember 1.
Egy év múlva, a gyulafehérvári főegyházmegye alapításának jubileumi évében, azaz fennállásának ezredik évfordulóján kerül sor a csíkszeredai Szent Ágoston-templom felszentelésére – mondta Tamás József püspök az augusztus 31-én tartott búcsús szentmisén, áldást kérve mindazokra, akik imáikkal, adományaikkal, áldozatos munkájukkal segítik a templom épülését. A Szent Ágoston-búcsú alkalmával nemcsak a közel félszáz pap és hívek sokasága öltözött ünneplőbe, hanem a templom maga is. A szentbeszédet a Kolozsvárról érkező dr. Holló László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanára mondta. /Antal Ildikó: Építsük tovább lelkünk templomát is. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./2008. szeptember 5.
Millenniumi évvel ünnepli alapításának ezredik évfordulóját a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye. A püspökség 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között egyéves ünnepségsorozattal emlékezik arra, hogy Szent István király az általa alapított tíz püspökség egyikeként létrehozta az erdélyi püspökséget. A püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, a befejezését 1009-re teszik. „Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben” – olvasható a Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök által aláírt közleményben. A millenniumi évet szeptember 13-án nyitják meg Csíksomlyón, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján zárják a gyulafehérvári székesegyházban. A fontosabb főesperességi kerületekben is rendeznek millenniumi rendezvényeket, amelyek a főesperesség templomának a búcsúünnepe köré szerveződnek. Kolozsváron Szent Mihály napján kerül sor a kerületi rendezvényre. A millennium alkalmából az egyházmegye számos kiadványt szeretne megjelentetni. Többek között új, négynyelvű brosúra készül a gyulafehérvári székesegyházról, emellett pedig egy multimédiás DVD elkészítését tervezik. Az egyházmegye múltjáról és jelenéről szintén DVD-film készülne. Emellett folyamatban van egy millenniumi évkönyv szerkesztése. /Pap Melinda: Millenniumi év kezdődik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./2008. október 4.
Rég nem láttak a kolozsvári Szent Mihály-templom évszázados falai annyi hívő katolikust, mint szeptember 29-én, az Erdélyi egyházmegye (napjainkban Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye) – millenniumát a Kincses Város főtemplomának búcsújával egybekötött ünnepi főpásztori szentmisén. A szentmisét Jakubinyi György érsek Tamás József segédpüspökkel, Dr. Marton József egyetemi professzorral, Potyó Ferenc általános érseki helynökkel és több mint 70, a főegyházmegye minden sarkából érkezett pappal együtt mutatta be. „Ne adjátok fel a reményt! Ezzel a felhívással nyitotta meg dr. Jakubinyi György érsek a millenniumi évet Csíksomlyón. A főpásztor hangsúlyozta a millenniumi jelmondat jelentőségét – „Krisztussal ezer esztendeig” –, ami arra utal, hogy így lesz az elkövetkező ezer esztendőben is. /Fodor György: Hitélet – Millenniumi főpásztori szentmise és Szent Mihály búcsú – jel és üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./