udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
413
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 391-413
Névmutató:
Varga Attila
2001. június 24.
Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus, a temesvári római katolikus püspökség havonta megjelenő folyóirata. A folyóiratban a resicai születésű, Kolozsváron egyetemi hallgató Varga Attila a Bánság történelméről írt, az arad-gáji jubileumi zászlóavatást verssel köszöntötte páter Bíró. A folyóiratot Resicán szerkesztik a Havas Boldogasszony plébánián, Pál József-Csaba plébános irányításával. /Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./2001. július 5.
A román ortodox egyház szerint az átvilágítási törvény miatt papjait és magas egyházi méltóságait zsarolják. A román ortodox egyház nyilatkozatban emlékeztette a közvéleményt arról, hogy szent zsinatuk még a kilencvenes évek elején bocsánatot kért a kommunista nyomás alatt tett kijelentéseikért és félelmükért, hogy nem mertek ellenállni a diktatúrának. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Hivatalt /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja úgy vélte: a CNSAS illetéktelen a módosítás benyújtására, az egészet kisebb diverziónak nevezte. Varga Attila képviselő elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, hogy az egyházi tisztségviselőket vonják ki a vizsgálatból. Eckstein-Kovács Péter szenátor szintén illetéktelennek nevezte a CNSAS a javaslat benyújtásában. /Ú. I.): Élénk vita az átvilágítási törvény módosításáról Kivételeznének az ortodox egyházzal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2001. július 18.
Markó Béla RMDSZ- elnök júl. 17-én az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatainak előkészítésére kinevezett egy külön bizottságot, amelynek tagjai a következő jogászok: Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdu Gábor, Kovács Csaba, Seres Dénes, Székely Ervin, Tokay György, Varga Attila. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 18. - 2012. sz./2001. szeptember 28.
Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagja közölte, hogy a bizottság /rajta kívül Hajdú Gábor, Frunda György, Tokay György, Varga Attila, Székely Ervin, Eckstein-Kovács Péter/ megfogalmazta javaslatait, figyelembe véve azokat az állásfoglalásokat, melyeket különböző megyékből, testületektől kaptak. Szükségesnek tekintik az alkotmány reformját. A huszonegyedik században a nemzetállami megjelölés elavult, másrészt a kisebbségeket kirekeszti. Bírálatot kapott az RMDSZ a szuverenitási megjelöléssel kapcsolatban is. Mi úgy tartjuk, hogy más alkotmányokhoz hasonlóan legyen belefoglalva az alkotmányba az integrációs lehetőség, ami szükségszerű. A tulajdonjog szavatolását szeretnék elérni. Megfelelőbb lenne az egykamarás parlament. Jelenleg párhuzamosan mindkét ház ugyanazt a tevékenységet folytatja. Javasolták a vizsgálóbíró intézményének a bevezetését. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy nincs meg a bírói hatalom felügyelete. /Tóásó Áron Zoltán: Alkotmányreformot akar, nem csupán módosítást. Beszélgetés Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. október 1.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 29-én Marosvásárhelyen tartott ülésén Frunda Györgyöt megválasztották a testület elnökévé. Egy alelnöki és két titkári funkciót is sikerült betölteni, de további három tisztség üresen maradt a következő SZKT-ülésig, mert egyetlen jelölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Markó Béla szövetségi elnök Madártávlat és békaperspektíva című politikai tájékoztatójában kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzete megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy Magyarország ténylegesen odafigyel a határon kívül élő magyar közösségekre. De a romániai magyar közösségnek a dolga a "jövőt előkészíteni", megfelelő jogi kereteket kiküzdeni. A kormánypárttal való együttműködésről elmondta: kölcsönös érdek a közös cselekvést keresni. Markó megosztására tett kísérletnek minősítette a "Reform Tömörülés-ügyet". A parlamenti képviselők féléves beszámolói után a küldöttek megvitatták az elhangzott jelentéseket. Az SZKT visszautasította az RT javaslatát, hogy vitát indítsanak a státustörvényről. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pozitívan értékelte az RMDSZ és az egyházak vezetői közt született megegyezést a státustörvény alkalmazásával, az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László cáfolta Markó szavait, aki szerint a püspöknek "csakis és kizárólag" annyi megjegyzése volt a terrorizmusról Európa közös gyásznapján, hogy az egyházi iskola eltérítőit nevezte terroristáknak, ezzel a minősítéssel pedig a Szilágy megyei RMDSZ-re utalt. A felszólalók egy része megismételte a szövetségi elnöknek a Reform Tömörülés emlékeztetőjével kapcsolatban elhangzott vádjait /többek között Varga Attila képviselő, Asztalos Ferenc képviselő Szatmári Tibor, Borbély László/. A szót kérő RT-küldöttek felháborítónak tartották, hogy személyenként egy perc áll rendelkezésükre hozzászólni olyan jelentős kérdésekhez, mint az RMDSZ-SZDP együttműködés, alkotmánymódosítás, státustörvény, egyetemépítés stb. Szilágyi Zsolt képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az SZKT nem kíván külön-külön vitázni az említett kérdésekről. Toró bejelentette: ha az SZKT nem kíváncsi a Reform Tömörülés véleményére, az RT külön sajtóértekezleten fogja kifejteni álláspontját. Toró ezt meg is tette, kifejtve, hogy a státustörvény végrehajtására az RMDSZ-nek külön, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalmi szervezetek és a politikai-érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló társadalmi szervezetet kellene létrehoznia. A személyi összetételről a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által összehívott Civil Tanács, és az SZKT döntsön. A testület zárt ülésen döntött Tőkés László ügyében. Takács Csaba ügyvezető elnök azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZ-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A háromtagú bizottságból ketten megalapozottnak találták a panaszt, és elmarasztaló jelentést terjesztettek az SZKT elé. A bizottság harmadik tagja, Gergely István csíksomlyói plébános különvéleményt fogalmazott meg: ha Tőkést megrovásban részesítik, akkor el kell ítélni az RMDSZ-elitet is. Ki kell deríteni, hogy ki ártott többet a szervezetnek: Tőkés László Szilágy megyében, vagy az RMDSZ Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen. A testület végül 39 igen szavazattal 17 ellenében 9 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést, és megrovásban részesítette a püspököt. Tőkés László rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984-ben és 1989-ben ellene indított fegyelmikre, majd az egykori képviselő, Nagy Benedek lejáratási kampányára, illetve arra a forradalom tizedik évfordulóján elhangzott felszólításra, amelynek célja lemondatása tiszteletbeli elnöki címéről. Kijelentette: mindennek ellenére nem hajlandó kilépni a szervezetből, hiszen nem az RMDSZ-tagsággal vannak nézeteltérései, amely, akár egy repülőgép utasai, ártatlan. A bűnösök azok, akik ezt a gépet "eltérítették" - hangoztatta. A megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ "kiskeresztjeként" fogja viselni. - Az SZKT állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a terrorizmust, ugyancsak állásfoglalásban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát Adrian Nastase miniszterelnöknek a romániai magyar sajtóval kapcsolatos kijelentései miatt. Ismételten állást foglalt az RMDSZ az 1989 decemberében Kézdivásárhelyen megölt milicista tiszt ügyében született bírósági ítéletek ellen. Az SZKT felkérte a román államfőt, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet az egyik elítélt, a súlyos beteg Héjja Dezső ügyében. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Megrovásban részesítették Tőkés Lászlót. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Tőkés László püspök kijelentette: "Nem áll szándékomban kilépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapítói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágyságban". /Mózes Edith: Csonka maradt az állandó bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Markó Béla keverni kezdte a politika és az erkölcs nyelvét. A politikai sokszínűséget elfogadjuk, az erkölcsi sokszínűséggel szemben azonban nem vagyunk toleránsak, fejtette ki, miközben nagyon jól tudta azt, hogy mindig a többség birtokosai döntik el, mi fér bele a politikai sokszínűségbe, s mi csúszik át az elítélendő erkölcsiségbe, állapította meg cikkében Bakk Miklós. A Reform Tömörülés az alkotmány módosításának, a státustörvény alkalmazásának a napirendre tűzését szorgalmazták, amelyeknek megtárgyalását Markó Béláék viszont most elkerülték. /Bakk Miklós: Nyelv és többség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./2001. október 4.
Heves vita alakult ki a képviselőház okt. 4-i ülésén a 137/2000 kormányrendelet körül. A kormányrendelet jogszabályba öntötte azokat az intézkedéseket, amelyek célja mindenfajta diszkrimináció megelőzése, illetve a diszkriminatív eljárások büntetése. A bizottsági viták során még a legelemibb eljárási szabályok megszegésének árán is olyan változatot fogadtak el, amely a rendelet szövegéből kivette a "nemzeti közösségek" fogalmát azzal az ürüggyel, hogy ez a kollektív jogok elismerését jelenti. A plénum vitáján az Emberjogi Bizottság alelnöke, Tokay György felhívta a plénum figyelmét, az elkövetett eljárási hibákra, majd pedig a kérdés érdemi részének vitájában hangsúlyozta az eurokonform megoldások megalapozottságát és szükségességét. Az RMDSZ képviselője többször is felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a diszkrimináció irányultsága, Romániában és bárhol másutt a világban, nem individuális, hanem csoportokat érintő magatartási forma, és ebből következően, a diszkrimináció elleni harc a közösségek védelme érdekében folyik. Napjaink romániai közéletében számos konkrét példája van a kisebbségi közösségek elleni izgatásnak, a nemzeti közösségek nyílt diszkriminációjának, legyen ez a magyarok, a romák vagy, legutóbb, az országban élő arabok közössége. Varga Attila, Márton Árpád valamint a jogi bizottság tagjaként Székely Ervin képviselők megalapozott érvei sem találtak végül megértésre, így a képviselőház nem fogadta el véleményüket. A végszavazásnál az RMDSZ a megcsonkított törvény ellen fog szavazni, abban a reményben, hogy az egyeztetés után végül a szenátus változatát emelik törvényerőre. /Nem ismerik el a "nemzeti közösségek" fogalmát. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 4. - 2051. sz./2001. október 10.
A képviselőház okt. 9-én megszavazta a minden fajta megkülönböztetés megelőzésére és megbüntetésére vonatkozó törvényt. Az RMDSZ tartózkodott a voksolástól. Úgy vélték, hogy az Isarescu-kabinet kormányrendeletének alsóházban történt módosításai éppen a lényegétől fosztják meg a jogszabályt. Az RMDSZ képviselői bejelentették, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel számos hiba történt a törvény szakbizottsági szavazásakor. Varga Attila, a képviselőház emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja kifejtette, hogy a szakbizottsági szavazás nem felelt meg a házszabály előírásainak. A képviselő kifejtette, azzal, hogy a szövegből kikerült a "közösség" fogalma, a törvényt a lényegétől fosztották meg. A diszkriminációt - mindenhol a világon - nemcsak egyénekre és csoportokra vonatkozik, hanem alapvetően a közösségekre, hiszen az egyénnek a büntető és a polgári jogban lehetőségei adódnak, hogy megvédje magát a megkülönböztetéstől. A szövegből kikerült a nemzeti kisebbségi közösség fogalma, holott a jogszabály nem utolsósorban ezekről rendelkezik. /Simon Judit: Kiszűrték a lényeget. Megszavazták a diszkriminációellenes törvényt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./2001. október 12.
Nemrég Budapesten üléseztek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságai. Napirenden a státustörvény végrehajtási szabályzatának megvitatása szerepelt. A jogi bizottságban történtekről Varga Attila képviselőt beszámolt. A magyar kormány nem kíván beleszólni abba, hogy az ajánlás miképpen történjen meg. Az ajánló szervezetek semmiféle mérlegelési joggal nem rendelkeznek, Budapesten döntenek a kérelmekről. /Papp Annamária: Szabályozni kell a visszaélések kiszűrését. Varga Attila képviselő a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2001. október 19.
Önkormányzati képviseletet kérnek a romániai (nem magyar) nemzeti kisebbségek. A külön frakciót alkotó 18 kisebbségi képviselő törvénytervezetet terjesztett elő, amely úgy módosítaná a helyhatósági választásokat szabályozó törvényt, hogy az a helyhatósági választások alkalmával is lehetővé tegye a pozitív diszkriminációt a nemzeti kisebbségek számára. Eszerint a választási küszöböt el nem érő romániai nemzeti kisebbségi szervezetek közül azok jutnának mégis önkormányzati képviselethez, amelyek elérik az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám 20 százalékát. Varga Attila képviselő, az emberi jogi bizottság tagja megalapozottnak tartja a kérést. /Sz. K: Önkormányzati képviselet a romániai kisebbségnek. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./2001. november 7.
Nov. 3-án Szatmárnémetiben a kültelki parókián immár második alkalommal került sor arra a Krakkó Rudolf által kezdeményezett széles körű tanácskozásra, amely kisebbségi problémák feltárását célozta, és ezek kezelésére igyekezett megoldásokat találni. Az első találkozóra egy hónappal korábban került sor. Az első tanácskozáson az RMDSZ részéről Kereskényi Sándor szenátor és Varga Attila képviselő jelent meg. Az egyházak mellett a tanfelügyelőség is képviseltette magát. A mostani találkozó témái: a szülő-pedagógus-tanfelügyelőség közötti kommunikáció hiánya, az óvónők segédeszközökkel való ellátottságának, s egy hiányzó szakmai érdekvédelmi szervezetnek a problémája, az anyanyelvi oktatás elsorvasztását célzó burkolt törekvésekkel szembeni közönyös magatartás a tanfelügyelőség részéről. A problémák megoldására széles társadalmi összefogással létrehozandó alapítvány nyújthatna megnyugtató megoldást. /(bódi): Megoldáskeresés kisebbségi problémáinkra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./2001. november 26.
A Népszabadság értesülései szerint leghamarabb áprilistól élhetnek a státustörvény kedvezményeivel az érintettek. A külügyi szóvivő szerint január 1-jén ugyan életbe lép a törvény, de akkor még csak a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése kezdődik meg. A magyarigazolványok kiadása még hónapokba telhet. Eközben intenzív egyeztetés folyik Romániával és Szlovákiával. Varga Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője hasonlóképpen nyilatkozott, megfogalmazása szerint a kedvezményezettek nem fogják azonnal megkapni az igazolványokat. Horváth Gábor, a magyar kormány külügyi szóvivője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem késésről, csupán értelmezési problémáról van szó. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: a magyar kormány elegendő információt szolgáltatott az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a törvény alkalmazását előkészítő munkálatokat megkezdjék, a konkrét végrehajtási utasításokat azonban még nem kapták meg. Takács úgy vélte: a velencei bizottság (az Európa Tanács konzultatív testülete), jelentése lehetővé teszi a határon túli magyar szervezetek számára, hogy olyan információkat nyújtsanak, amelyeket az államigazgatás másképp nem tud megszerezni, s ezt a tevékenységet a román kormány sem kifogásolhatja. /(princz): Hónapokba telik az ajánlások elbírálása. Státusmagyarság: négy hónap késéssel. = Szatmári Friss Újság (Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./2001. december 3.
Nov. 30-án Budapesten a Teleki László Intézet és a XXI. Század Intézet közös szervezésében konferencián tartottak a státusztörvényről. Minden nemzetnek joga és kötelessége törődni a határon túli nemzetrészekkel és az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény is illeszkedik az európai trendekbe - jelentette ki Fritz Tamás politológus. Schöpflin György londoni egyetemi tanár elmondta: a kedvezménytörvény egy kísérlet Magyarország és a határon túli magyarok együttélésére. Schöpflin jelezte, hogy Európa számos országában alkottak hasonló törvényeket. Egyúttal megjegyezte, hogy a finn, a görög és az ír törvények messzebb mennek bizonyos kedvezmények megadásában, mint a magyar szabályozás. Varga Attila, a román parlament képviselője arról szólt, hogy számára egyaránt érthetetlen volt a román és a magyar kormány győzelmi ünneplése a velencei bizottság állásfoglalása után. A képviselő elmondta, hogy a kedvezménytörvény tulajdonképpen megegyezik a magyar alkotmány előírásával, amely szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarok iránt is. Úgy látja, hogy a törvény a szülőföldön való boldogulást segíti elő, és nem szorgalmazza az elvándorlást. Varga szerint a román félnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a törvénynek határon kívüli hatálya van. Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője örvendetesnek tartotta, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában az európai trendeket követő alapítványi segélyezés áll, nem pedig "az erőszakos délszláv modell". Sürgette az egész Kárpát-medencét átfogó adatbázis megteremtését. /Budapesti szakmai konferencia a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2001. december 10.
Dec. 9-én Szamoskrassón ünnepi istentisztelet keretében felavatták a Darvay Kata Nőszövetség zászlaját, majd megnyitották a Szamosháti Tájházat. E kettős ünnepségen Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnök, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselők voltak jelen. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke Bem Józsefnek, a magyar-lengyel nép hősének pályáját méltatta. Ezután Kónya László, a Szamosháti Tájház megálmodója és létrehozója szólt a jelenlevőkhöz. Az elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. A tájházban egy Bem-szobának titulált helyiség a tábornok életpályáját felelevenítő adatokat tartalmaz, két szobába a régi használati tárgyakat és a kender feldolgozáshoz használt eszközöket gyűjtötték össze, egy helyiségben pedig századeleji, tipikus szamoskrassói szobát rendeztek be. /Elek Anikó: Kettős ünnepség Szamoskrassón. Megnyílt a Szamosháti Tájház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./2002. január 20.
Az RMDSZ parlamenti csoportja több (a parlamentben lecserélt) kocsit adományozott egy egész sor erdélyi magyar középiskolának. Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium és a Református Líceum kapott ezekből a személygépkocsikból a három Szatmár megyei parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, Varga Attila és Erdei D. István jóvoltából. /Újabb autó-ajándék az RMDSZ képviselőitől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2002. február 5.
Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Az ülésszakot megelőzően az RMDSZ szenátusi frakciójában új titkárt választottak Kereskényi Sándor Szatmár megyei képviselő személyében, aki Sógor Csaba helyét veszi át. Itt nem került sor frakcióvezető választásra, Verestóy Attila mandátuma továbbra is érvényes. A szenátus állandó bürójában az RMDSZ-t ezen az ülésszakon egy titkári hely illeti meg, erre a tisztségre Puskás Bálintot javasolták, akit a plénum meg is szavazott. A képviselőházi RMDSZ frakció elnökének ismét Kelemen Attilát választották. Az alelnöki tisztséget Márton Árpád és Varga Attila tölti be, a titkárit pedig Pataki Júlia. Újdonság a frakciószóvivői tisztség, amit Tokay György tölt be. A frakció ismét Borbély Lászlót jelölte az állandó bizottság titkári tisztségére, akit a plénum szintén elfogadott. /Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2002. február 9.
A Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők /Erdei D. István, Kereskényi Sándor, Szabó Károly, Varga Attila/ közös nyilatkozatban ítélték el a Polgári Szárny nevű tömörülés megalakulását. Szerintük ez veszélyezteti az RMDSZ egységét, veszélyezteti az RMDSZ és a román kormánypárt között létrejött egyezséget. Veszélyezteti továbbá a román—magyar kormányközi megállapodás pontos betartását, s így azoknak az információs irodáknak a zavartalan működését is, amelyek biztosíthatják az erdélyi magyarság számára a kedvezménytörvény alkalmazását. /Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./2002. március 15.
Az ellenzék a kormánypártot, a szociáldemokraták a többi alakulatot teszik felelőssé, amiért nem mozdul ki a holtpontról az alkotmánymódosítás. A kormányzó párt menetrendje szerint tavaly szept. 15-ig kellett volna elkészülnie az alkotmányt módosító tervezetnek, illetve ez év elején elkezdődött volna a projekt vitája a törvényhozásban. "Eddig azonban az egyetlen hivatalos lépés az volt, hogy az államelnök tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel alkotmánymódosítási javaslataikról" - tájékoztatott Varga Attila képviselő. A képviselő elmondta, az RMDSZ kidolgozta javaslatcsomagját, amelynek írásos változata a jövő héten készül el. Eddig semmilyen hivatalos testület nem alakult, amelyik foglalkozna az alkotmánymódosítással. Ellentétek vannak a kormány és az államelnök között, ezért vélhetően Iliescu nem akarja majd beterjeszteni az alaptörvény módosítását. Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára azt nyilatkozta, hogy alakulata mint az alkotmány módosításának kezdeményezője várja az ellenzéki pártok javaslatait. /Simon Judit: Egymásra mutogatnak a felek. Nincs előrelépés az alkotmánymódosítás kérdésében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2002. március 16.
A két magyar ifjúsági szervezet, a MIK és a MADISZ voltak márc. 15–i emlékünnepségek fő szervezői Szatmárnémetiben. A megemlékezés a temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött, Kováts Máté, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés titkára mondott beszédet. Orbán Viktor üzenetét Kereskényi Gábor, Adrian Nastase üzenetét pedig Uglár Zsolt olvasta fel. Varga Attila parlamenti képviselő mondott beszédet. A résztvevők a magyar nemzeti lobogóval kísérve az Ormos–házhoz zarándokoltak, ahol a Petőfi–emléktáblánál a MADISZ szervezett ünnepséget. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő mondott beszédet. Az esti színházi előadást megelőzően sort kerítettek még a Petőfi Sándor utcán található Kováts Leó–emléktábla megkoszorúzására. /Fodor István: Március 15. - a megújulás, az újjászületés napja. Szatmárnémeti lakossága is ünnepelt tegnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./2002. április 25.
Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./2002. május 20.
Máj. 17-én tartották Szatmárnémetiben az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsának rendes évi közgyűlését. Megjelent Szatmár megye három parlamenti képviselője (Varga Attila, Pécsi Ferenc és Erdei D. István), illetve két szenátora (Szabó Károly és Kereskényi Sándor), továbbá Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, valamint az országos vezetőség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök. A napirendi pontok között volt egy nyilatkozattervezet megvitatása. A nyilatkozat szerint az RMDSZ határozottan elutasítja azokat a próbálkozásokat, melyek a szervezeten belül felmerülő vitákat, elvi vagy éppen személyi konfliktusokat a szervezet és az egyház közötti konfliktusnak kívánják beállítani. A nyilatkozatot két ellenszavazattal az MKT elfogadta. A felszólalók felszólították Pécsi Ferencet, indokolja meg a központi lapokban napvilágot látott, az RMDSZ megyei szervezetét támadó nyilatkozatait. A napilapokban (például a Curentul) megjelent állítások szerint a megyei szervezet tisztségviselői korruptak. Felszólították a képviselőt, nevezze meg, kik azok a személyek, akiket ő korrupcióval vádol a megyei szervezet vezetőségében. Pécsi nem tudta érdemben megválaszolni a hozzá intézett kérdéseket, de tagadta, hogy a nyilatkozatok tőle származnának. Felszólalásában támadta Ilyést, ezután többen bírálták Pécsit. /Erdei Róbert: Pécsi Ferenc, a "fekete bárány"? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./ Pécsi Ferenc kifejtette, hogy az egyházzal való viszonyt tisztázó nyilatkozat tervezete mellett a küldötteknek meg kellett volna kapniuk a választmány elé terjesztett korábbi vitaindító iratot is. Pécsi hangsúlyozta, hogy többszöri írásbeli kérésére sem adták ki neki a megyei és városi közbeszerzések listáját, pedig a közpénzek elköltésére vonatkozó információt kötelesek kiadni. A választmány elé terjesztett, Kereskényi Sándor szenátor által megfogalmazott korábbi vitairatban vádak érték a református egyházat, a megyei RMDSZ nyilatkozatban fogalmazta meg ezzel kapcsolatos álláspontját. /Fodor István: Botrány az RMDSZ megyei küldöttgyűlésén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./