udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1826 találat lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 1801-1826

Névmutató: Campean, Mircea

2012. május 28.

Nyirő József újratemetése - a román külügyminisztérium csalódott Kövér László részvétele miatt
A román külügyminisztérium - hétfőre virradó éjszaka nyilvánosságra hozott sajtóközleményében - csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő József emlékének szentelt, vasárnapi nyilvános szertartás megszervezésében, annak ellenére, hogy a korábbi nyilatkozatokban magánjellegű eseményről volt szó.
A román diplomácia ugyanakkor "meglepődve értesült" Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. Ennek érdekében Románia budapesti nagykövete megbízást kapott arra, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal.
A román külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek "mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott" - fogalmaz a közlemény.
A román külügyi tárca szerint ez mesterséges feszültséget szít a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, de a románok és magyarok közötti együttélésben is.
A román külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok "román modellje" megfelel az európai szabványoknak, sőt túl is tesz rajtuk és ez egy nemzetközileg elismert tény.
A tárca a párbeszéd és bejáratott kommunikációs csatornák használatát szorgalmazza a kényes kérdés megoldására, emlékeztetve arra, hogy Románia és a Magyar Köztársaság tíz éve írta alá a 21. századi európai stratégiai partnerségről szóló dokumentumot.
A román külügyminisztérium azt reméli, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik a Románia által jelzett aggályokat és a gazdag kétoldalú együttműködés, az európai uniós érdekek alapján hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor - áll a bukaresti külügyi tárca sajtóközleményében.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a korábban kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők - az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány - közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért. A román hatóságok korábban több ízben jelezték, hogy Nyirő 1940 és 1945 közötti politikai szerepvállalása miatt nem értenek egyet az író székelyudvarhelyi nyilvános újratemetésével.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen hangsúlyozta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.
Az Országgyűlés elnöke kijelentette, sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László megemlítette, halálra ítélteknek is kijár, hogy teljesítik az utolsó kívánságukat. Nyirő József végakaratában csupán annyit kért, hogy hamvait a szülőföldjén temessék el, ám az akarata teljesülésére még várni kell.
Kövér László megemlítette, Nyirő életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Úgy vélte, ha neki sikerült, az utókor is megtehetné ezt. Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók neveit említette, akik életművében úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat.
Vasárnap esre a Duna Televíziónak nyilatkozva az Országgyűlés elnöke a többi között úgy fogalmazott: "Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceausescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint. MTI

2012. május 30.

Kihallgatták Markóékat Nagy Zsolt és Codruţ Şereş ügyében
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni.
Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert.
A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött.
A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia.
A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi.
Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár)

2012. június 2.

Kézfogás megbeszélés nélkül (Orbán–Ponta találkozó Bukarestben)
Nem volt tegnap Bukarestben Orbán–Ponta megbeszélés, A kohézió barátai elnevezésű csúcstalálkozó végén Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra, de az első adandó alkalommal tárgyal a magyar kormányfővel.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra.
Orbán Viktor a konferenciát követően felkereste hivatalában Traian Băsescu államfőt. Arra a kérdésre, hogy kétoldalú témák is felmerültek-e a Băsescu–Orbán találkozón, Szijjártó Péter azt válaszolta: "természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón".
Mircea Duşa parlamenti kapcsolatokkal megbízott miniszter a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának elmaradását a magyar fél elutasításaként értelmezte.
Szijjártó Péter tegnap úgy nyilatkozott: nem érkezett hivatalos megkeresés a magyar kormányfőhöz a kétoldalú tárgyalásra vonatkozóan, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra. "Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egypár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet" – mondta.
A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett "magyar elutasításra", de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. június 3.

Traian Basescuval tárgyalt Orbán Viktor Bukarestben
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós kohéziós alapok jövőjéről tárgyalt pénteken Bukarestben Traian Basescu román államfővel. A magyar kormányfő, aki a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt uniós országok csúcsértekezletén vett részt Bukarestben, a konferenciát követően hivatalában kereste fel Traian Basescut.
Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28-29-i Európai Tanács előtt került sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.
A találkozóról Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára úgy nyilatkozott: „természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón”.
Mircea Dusa, a kormány parlamenti kapcsolatokkal megbízott minisztere a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának „elmaradását” a magyar fél elutasításaként értelmezte.
Szijjártó Péter szerint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra.
„Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egy pár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet” – mondta.
A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett „magyar elutasításra”, de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra.
MTI. Erdély.ma

2012. június 7.

Lappangó Antonescu-kultusz
Romániában létezik egy lappangó kultusza annak a Ion Antonescunak, aki Horthy Miklóshoz hasonlóan autoriter módon irányította Romániát a második világháború idején, és több százezer romániai zsidó deportálásáért felelős.
rendszerváltás után bizonyos erők megpróbálták rehabilitálni a háborús bűnökért elítélt és 1946-ben kivégzett marsallt. A szélsőjobboldali pártok, mindenekelőtt a Nagy-Románia Párt (PRM) próbálkozásai a Román Ortodox Egyház (BOR) támogatását is élvezték. Országszerte szobrokat állítottak Hitler egykori romániai csatlósának, 25 városban utcákat neveztek el róla. A 2000-es évek elején Marosvásárhelyen az embernek végig kellett menni a Ion Antonescu sugárúton, ha el akart jutni a holokauszt áldozatainak emlékművéhez.
2001. június elsején, a marsall kivégzésének 55. évfordulóján Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök és az egykori vasgárdista Iosif Constantin Drăgan (az első román dollármilliárdos) nagy külsőségek közepette leleplezte Ion Antonescu szobrát egy bukaresti templom udvarán.
Az ügy hatalmas nemzetközi visszhangot kapott, és végül odavezetett, hogy a szociáldemokrata Adrian Nastase kormánya rendeletben betiltotta a fasiszta, fajgyűlölő és xenofób szervezetek működését, jelképeik használatát, valamint az ilyen eszméket valló vagy emberiesség elleni bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását. Antonescu szobrait ledöntötték, a róla elnevezett utcákat átkereszteték.
Ám a lappangó Antonescu-kultusz továbbra is létezik, de ettől a baloldal és – Magyarországtól eltérően – a mérsékelt jobboldal jelentős része is elhatárolódik. (A liberális párt Romániában hagyományosan jobbközép formáció.) A demokratikusnak tartott, parlamenti képviselettel is rendelkező pártok politikusai közül egyedül Traian Basescu államfő bátorítja az Antonescu-kultuszt.
Igaz, ő annyira, hogy tavaly júniusban diplomáciai összetűzésbe keveredett Moszkvával. Besszarábia 1941-es lerohanásának évfordulóján Basescu könnyekkel a szemében kijelentette, hogy Antonescu helyében maga is parancsot adott volna a román hadseregnek a Prut folyó átlépésére.
Antonescu megítélését illetően nincs egyetértés a történészek között sem. Egyesek szerint nemzeti hős, aki megpróbálta visszaszerezni a második bécsi döntés idején Romániától elvett Pruton túli területeket, mások szerint éppen rossz hadvezéri és politikusi képességei folytán rengeteget ártott hazájának.
A mai román közéletben nyíltan beszélnek arról, hogy a Nyugaton legismertebb román írók, a filozófus Emil Cioran és a vallástörténész Mircea Eliade antiszemita ideológusnak számítottak a két világháború között. Vagyis olyannak, aki munkásságával és közéleti megnyilvánulásaival hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági válság által sújtott román társadalom a zsidógyűlöletben élje ki szociális és morális frusztráltságát.
Mindketten támogatták Corneliu Zelea Codreanu Vasgárdáját, és bár műveiket a középiskolában is oktatják, a tananyag teljes mértékben mellőzi munkásságuknak ezt a részét. Mint ahogy a román Petőfiként számon tartott Mihai Eminescunak – a Cioranénál és az Eliadéénál jóval enyhébb - antiszemita írásairól is legfeljebb az internetről szerezhetnek tudomást a diákok. Népszabadság

2012. június 9.

Román arcok 2.
„Eminescu vérmes antiszemitizmusa és nacionalizmusa kritikusok és moralisták hordáját hívná ki maga ellen, akik a legjobb esetben is kioktatnák Románia kötelezettségeiről a kisebbségekkel szemben, a humanitárius hozzáállásról, francia szövetségeseinkről stb.” Mircea Eliade filozófus és vallástörténész írta ezt 1936. július 5-én a Vremeában. Eliade a legismertebb román értelmiségi. Amúgy a Vasgárda aktív tagja, szintúgy antiszemita, és nem utolsósorban magyargyűlölő. Éppen olyan magyargyűlölő, mint Geo Bogza. Akinek Jakob Oniszia című novellája világirodalmi remekmű, már 14 évesen forgatókönyvet írtam belőle, és hosszú-hosszú ideig dédelgettem az álmot, hogy majd én fogom megfilmesíteni. Arról az Eminescuról írta ezt Eliade, akinek minden sarkon szobra van Romániában, lévén a románság nemzeti költője. Méltán az. Publicisztikája pedig mélyen és fanatikusan antiszemita. Csak a legenyhébbet idézzük tőle: „Ahol Európában emancipálják a zsidókat, beleavatkoznak az ország kultúrájába, meghamisítják és elrontják azt.” Ettől még ugye nem fogják Eminescut kiutálni a román szellemi panteonból? Gondolom, nem. Már csak azért sem, mert a román rendszerváltás hajnalán a román zsidó hitközség felemeli szavát Eminescu mellett, mondván, Eminescu attól függetlenül óriási költő, hogy antiszemita írásai voltak. A magyar rendszerváltás hajnalán Landeszmann rabbi arról értesített bennünket, hogy a magyar kultúra a fütyülős barackból és a bő gatyából áll. Hmm… Amúgy a Beszélőben értekeztek néhány esztendeje arról, vajon mekkora is a felelősségük a román értelmiségieknek a második világháborúban s azt megelőzően elkövetett bűnökért: „Eliade nemzedékének sokkal súlyosabb a felelőssége, mintha csupán megtévelyedett »párttagok« vagy »útitársak« lettek volna. Politikailag támogatták a Gárdát, ezenfelül pedig a Gárda minden cselekedetéhez ideológiai támogatást szolgáltattak. Nekik köszönhető a gyilkosságok, sőt pogromok »ideológiai, metafizikai magyarázata«. A vasgárdista jelenség éppen azért olyan hosszú életű, mert olyan ragyogó elmék propagálták, mint például Cioran és Eliade.”
Fontos mondatok ezek, a nagy Nyirőzés és nyilasozás közepette. S ha már felmerült Cioran neve, álljon itt egy idézet tőle is: „A magyarok messziről gyűlölnek, a zsidók középen, centrumunkban. Miként asszimiláljuk mi, szegény nép a történelem legirreduktibilisebb jelenségét. Egy népet, amelynek aktívumát a történelem legnagyobb népein aratott győzelmei alkotják, miként asszimilálhatna egy olyan nép, amely a magyarok, törökök és görögök sötétjében látott napvilágot? A zsidó vitalitás olyan agresszív és a zsidó szerzési vágy olyan szívós, hogy ezzel a munkás és kizsákmányoló néppel szembeni toleranciánk biztos bukásunkat jelentené.” A szöveg 1936-ból való. Eliade ’37-ben pedig így jajdul fel: „Megengedhetjük-e, hogy a román nép olyan szomorú véget érjen, olyan módon hulljon szét, aminőt nem ismert még a történelem – hogy nyomor és vérbaj roncsolja, zsidók és idegenek özönöljék el, hogy elcsüggedjen, elárulják és eladják alig pár százmillió lejért?”
Amikor most a román újságírók Kövérnek szegezték Nyirő József antiszemitizmusát, és a válaszban előkerült Eliade neve is, a román újságíró így felelt: „Az más.” Ugyanis a román újságíró az román. Ott nem fordulhatna elő az, ami idehaza természetes: hogy egy publicista akár szemenszedett hazugságok leírása árán is hátba szúrja a kormányát. Aczél Endre megteszi a Népszabadságban. Ő az egykori kommunista ügynökök legfelkészültebbje, ezért szavait nem tudhatom be tudatlanságnak, kizárólag tudatos gazemberségnek. Aczél-Acsádi ezt írja többek között: „Kövér (…) bukaresti politikustársai soha nem akkor utaztak külföldre, amikor a célországban önkormányzati választásokra készültek.” Ócska hazugság. Román politikusok egymásnak adják a kilincset Kisinyovban, úgy kampányolnak például a Bukarestnek tetsző főpolgármester megválasztásáért. Aczél-Acsádi másik érve, hogy Moldovában hetven százalék a románok aránya, tehát oda mehetnek kampányolni a románok. Székelyföldön nyolcvan százalék feletti a magyarság aránya, Székelyudvarhelyen pedig 96 százalék. Végül pedig ezt írja az ügynök: „Spanyolországban semmiféle román politikai erők nem léteznek”, csak román vendégmunkások, „akiknek a szavazata odahaza minden választáson számít.” Aljas hazugság.
Alcala de Henares-ben például az ottani 18 ezer román vendégmunkást keresték fel román politikusok Bukarestből. A vendégmunkásoknak szavazati joguk van a helyi önkormányzati választásokon, és képviselő-testületi tagokat, sőt polgármestert is indítottak! A román politikusok pedig arra agitálták őket, hogy vegyenek részt a HELYI szavazáson, és támogassák a HELYI jelöltjeiket. Az egyik román miniszter így fogalmazott: ha a spanyol hatóságok vegzálják őket, annak egy ellenszere van: juttassanak minél több képviselőt a HELYI önkormányzatokba. Ennyit Aczél hazugságairól. Remélem, jól fizetik érte, akár Romániából is…
S mindez persze üzenet Ponta úrnak is. Akinek a szemüvege nagyon európai, de nem illik az arcához, s mindahhoz, ami a fejében fészkel. Ahhoz a Ceausescut idéző ügybuzgósághoz, amellyel megszünteti a marosvásárhelyi magyar kart az orvosegyetemen. Ahogy kirugdalja a magyar prefektusokat a magyar többségű megyék éléről. Ahogy ártani akar nekünk bármi áron, mert nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az örök barát RMDSZ-en kívül más politikai szervezetei is vannak az erdélyi magyarságnak. Az persze tökéletesen érthető, hogy Ponta az RMDSZ-t szereti. Azt az RMDSZ-t, amelynek felső vezetéséből nyolc főt még a nyolcvanas években szerveztek be a román titkosszolgálatba – legalábbis így tudják odakint a magyarok. Azt az RMDSZ-t, amelynek egykori elnöke 2002-ben elsőként gratulált a „23 millió románozó” Kovács Lászlónak. Igen, Markó Béláról van szó, aki ezután Kovács Lászlóval együtt törölteti a státustörvényből az „egységes magyar nemzet” fogalmát. Arról a Markó Béláról, aki miniszterelnök-helyettesként a román alkotmánybíróságot megelőzve alkotmányellenesnek nyilvánítja a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését a székelyföldi autonómiáról. S aki aztán pofátlanul ráírja minden választáskor a plakátjaikra, hogy „AUTONÓMIÁT”. Igen, ez az az RMDSZ, amelyik Bunta Levente polgármester segítségével az utolsó pillanatban lehetetlenné teszi Nyirő temetését, majd cserébe azt kéri a román kormánytól, hogy tiltsák ki Kövér Lászlót Erdélyből. Ahogy annak idején ez az RMDSZ és ez a Markó Béla tiltatott ki engem is, méghozzá azzal a váddal, hogy terrorista vagyok. Ez a Markó most a Vörösmarty téren dedikál éppen, és arról gügyögnek mind, hogy nem szabad magyar politikusoknak kampányolni Erdélyben, mert megosztják a kinti magyarságot.
S akkor álljon itt egy idézet végezetül Ujhelyi Istvántól, aki 2008 szeptemberében Nagyváradon ezt mondta az ott összegyűlt ifjú RMDSZ-es aktivistáknak: „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mi mindig mindenben támogattuk őket, de ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog.” Istenem, édes jó Istenem…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap. Erdély.ma

2012. június 11.

Egyed Emese írószövetségi díjat kapott
Egyed Emese kapta a Román Írószövetség 2011-es évi, nemzeti kisebbségi szerzőknek járó díját. A Kolozsváron élő írónő a Briszéisz című, az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent kötetével nyerte el a Dan Cristea irodalomkritikus által vezetett zsűri elismerését.
Egyed Emese (képünkön) kapta a Román Írószövetség 2011-es évi, nemzeti kisebbségi szerzőknek járó díját. A Kolozsváron élő írónő a Briszéisz című, az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent kötetével nyerte el a Dan Cristea irodalomkritikus által vezetett zsűri elismerését.
Az Írószövetség Országos Nagydíját Norman Manea kapta. A 76 éves, 1986 óta az Egyesült Államokban élő írót az egyik legnagyobb elvándorolt román szerzőként tartják számon, műveit húsz nyelvre fordították le. A költészeti díjat Gabriel Chifu vehette át az Însemnări din ţinutul misterios (Feljegyzések titokzatos vidékről) című könyvéért, a széppróza kategóriában pedig Alexandru Vladot tüntették ki Ploile amare (Keserű esők) című munkájáért. A legjobb kritikusnak járó elismerés Mihai Zamfirhoz került, román irodalomtörténeti munkájáért, Gellu Dorian a drámairodalom kategóriában kapta meg a díjat, Confort Freud című alkotásáért. A zsűri különdíjat adott Cassian Maria Spiridonnak, debütdíjat pedig Gabriela Gherghişornak Mircea Horia Simionescuról írt munkájáért. A legjobb fordítónak Dinu Flămând bizonyult, Fernando Pessoa verseinek románra ültetéséért. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. június 13.

Szimbolikus magyar ügyek támadására összpontosít Kovászna megye prefektusa
A beiktatása utáni első hónapban máris egy sor, magyar szempontból szimbolikus jelentőséggel bíró önkormányzati döntést támadott meg Kovászna megye román prefektusa, Codrin Munteanu.
A baloldali-liberális kormány által egy hónappal ezelőtt beiktatott prefektus azzal hívta fel először magára a figyelmet, hogy felszólította Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét: viselje a román nemzeti színű vállszalagot. A romániai közigazgatási törvény valóban előírja, hogy ünnepi alkalmakkor a polgármestereknek viselniük kell a válltól derékig érő 15 centiméter széles piros-sárga-kék szalagot, de a szalag viselése a román nemzetiségű polgármesterek sorában sem terjedt el. Antal Árpád elmondta, azt várják el tőle, hogy a székely vágtán vagy akár a március 15-i ünnepségen is piros-sárga-kék szalaggal a vállán jelenjen meg. A polgármester úgy véli, ha a kormány képviselői tisztelnék saját nemzeti jelképeiket, nem kérnének effélét.
Codrin Munteanu megtámadta a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a reklámozás nyelvére vonatkozó határozatát is. Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a városi tanács az év elején szabályozta az óriásreklámok elhelyezésének a feltételeit, és kötelezővé tette, hogy a reklámoknak magyar nyelvű feliratot is kell tartalmazniuk. Bírósági keresetében a prefektus arra hivatkozott, hogy a reklámozás feltételeit törvény rögzíti, és az önkormányzatnak nem áll jogában a törvényen túli feltételeket megszabni.
Kovászna zászlaját is kifogásolta a prefektus. Arra szólította fel a város vezetését, hogy vonják vissza a város lobogójáról rendelkező, közel két éve elfogadott határozatot. A város jelképét annak idején arra hivatkozva kifogásolták a városi önkormányzat kisebbségben levő román képviselői, hogy abból hiányoznak a román szimbólumok. A polgármester kitartott a formai hibák miatt megtámadott határozat mellett, ezért a prefektus a közigazgatási bíróságon támadta meg a döntést.
A prefektus a Kovászna Megyei Tanácsnak azt a határozatát is megtámadta, amelyben a testület a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot annak alapítójáról, Incze Lászlóról nevezte el. Amint azt Sztakics István, az önkormányzat jogi igazgatóságának a vezetője az MTI-nek elmondta, nem a névadó személyét kifogásolta, hanem azt, hogy az intézménynév nemcsak románul, hanem magyarul is tartalmazza a „múzeum" szót.
A Kovászna megye zászlajáról 2008-ban elfogadott határozatot kedden támadta meg a bíróságon a prefektus. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat újraválasztott elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a törvény szerint a per végéig le kell venniük a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményekről a lobogót. A tanácselnök különösnek találta, hogy a prefektus olyan döntéseket támad meg, amelyeket nem kifogásolt 2010-ben, amikor tíz hónapig betöltötte már a Kovászna megyei prefektusi tisztséget.
Codrin Munteanut május 13-án iktatta be a tisztségébe Mircea Dusa, a baloldali-liberális Ponta-kormány parlamenti kapcsolatokért felelős minisztere. Munteanu György Ervint váltotta a tisztségben. MTI. Erdély.ma

2012. június 14.

Helyhatósági választások 2012
A megyei tanácsosok listája
A megyei választási iroda végleges adatai alapján, a június 10-i választások nyomán az RMDSZ és a Szociálliberális Szövetség (USL) 13- 13 tanácsosi helyet szerzett a megyei tanácsban. A Szövetség Maros Megyéért hat mandátumhoz jutott és a Dan Diaconescu Néppárt két tanácsosi helyet szerzett.
RMDSZ megyei tanácsosok: Lokodi Edit Emőke, Szabó Árpád, Gáspárik Attila, Balogh József, Csép Andrea, Kelemen Márton, Ilyés Tóth Sándor, Mózes Levente, Pokorny László, Szász Izolda, Erős Csaba, Tatár Béla, Bán Mózes.
Szociálliberális Szövetség: Ciprian Dobre, Suciu Horatiu, Popa Dragos, Chirtes Ioan, Somesan Stefan, Socotar Dinu, Antonie Mihail, Mora Ákos, Bolos Vasile, Pop Felicia, Pop Mircea, Bândea Eugen, Dancu Ovidiu.
Szövetség Maros Megyéért: Pascan Marius, Maior Claudiu, Urcan Florin, Vasu Ioan, Grosu Corneliu és Georgescu Cristian.
A PP-DD tanácsosai: Ioan Stoica, Augustin Farcas.
A Magyar Polgári Párt, a Nagy-Románia Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Cojocaru-féle Néppárt, a Romák Polgári Demokrata Szövetsége, és az Új Generáció egyetlen mandátumot sem szerzett a megyei tanácsban a vasárnapi helyhatósági választásokon.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)

2012. június 19.

Zavarja a magyar plakát a háromszéki prefektust
Eltávolíttatná a Nemzeti Filharmonikusok sepsiszentgyörgyi koncertjének az óriásplakátját a háromszéki kormánymegbízott. Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa a Diszkriminációellenes Tanács fellépését várja a magyarországi zenekar koncertjét hirdető, kizárólag magyar nyelvű óriásplakát miatt.
A prefektus egy tegnap tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón tette fel a retorikai kérdést: „Nem követelné meg a jóérzés, hogy az óriásplakáton románul is szerepeljen a felirat, hogy mindenki megérthesse?” Codrin Munteanu hangsúlyozta: „a normalitás azt jelentené, hogy mind az állam nyelvét, mind a kisebbség nyelvét használják a törvény által megszabott viszony és a nyelvek tisztelete figyelembevételével.”
Kovászna megye prefektusa kijelentette, hogy az őt nacionalizmussal vádoló magyar elöljáróknak figyelembe kell venniük, hogy Romániában a román az állam nyelve. Hozzátette, a kisebbségeknek jogukban áll használni a nyelvüket, de csakis a hivatalos nyelv tiszteletben tartásával. „Ne leckéztessen engem olyan valaki, aki a Szent György-szobor felavatásakor csak magyarul beszélt” – utalt Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére a prefektus. Antal Árpád korábban Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen arról beszélt, hogy Ceauşescu szelleme visszatért a megyébe, a májusban beiktatott Codrin Munteanu prefektus kizárólag a magyar nemzeti identitással kapcsolatos önkormányzati határozatokat támad meg a közigazgatási bíróságon. A prefektus először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy felszólította Antal Árpádot: viselje a törvényben előírt román nemzeti színű vállszalagot. Megtámadta ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a kétnyelvű reklámozásra vonatkozó határozatát, valamint a Kovászna város és Kovászna megye zászlójáról szóló határozatokat. A prefektus azt a határozatot is kifogásolta, amelyben a Kovászna megyei tanács Incze Lászlóról nevezte el a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot. Codrin Munteanut május 13-án iktatta be a tisztségébe Mircea Duşa, a baloldali-liberális Ponta-kormány parlamenti kapcsolatokért felelős minisztere. Munteanu György Ervint váltotta a tisztségben.
MTI. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. június 21.

Nagyvárad magyar beleszólás nélkül
A Sebes-Körös parti megyeszékhely vezetésében nem kap helyet az RMDSZ képviselője, így hosszú évek után Nagyvárad ismét kizárólag román irányítás alá került.
Több jeles személyiség, például Sofronie nagyváradi ortodox püspök és Cornel Popa, a Bihar megyei tanács elnökének jelenlétében zajlott le a nagyváradi helyi tanács alakuló ülése csütörtök délelőtt a váradi városháza nagytermében. Délelőtt tíz órakor, az alakuló ülés meghirdetett kezdésére már lassan-lassan megtelt a városháza nagyterme, és a helyi tanácsosok is elfoglalták helyeiket. Mivel az utolsó pillanatig nem volt egyértelműen tisztázva, hogy az RMDSZ helyet kap-e a város vezetésében, Pásztor Sándor tanácsosnál érdeklődtünk efelől, aki lemondóan ezt válaszolta: „hogyan is lennénk benne a városvezetésben, amikor az USL-nek kétharmada van?!” Amikor az USL és az RMDSZ között tavaly kötött megállapodásra hivatkoztunk, Pásztor Sándor csak ennyit mondott: „fütyülnek rá!”
Hibás döntés
Ezek után már végképp nem ért meglepetésként, amikor a frakciók megalakulása, a helyi tanácsosok eskületétele után elhangzott az alpolgármesteri tisztségre javasolt személyek neve: a liberálisok Mircea Mălant, a szociáldemokraták Ovidiu Mureșant javasolták, a PD-L és az RMDSZ nem tettek javaslatot.
A szavazócédulák elkészítése miatt előálló holt időben Biró Rozáliát, az RMDSZ frakció vezetőjét, korábbi alpolgármestert kérdeztük a kialakult helyzetről. Biró Rozália kifejtette: „az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem kell képviselnie egy magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében. Az idő be fogja bizonyítani azt, hogy hibás ez a döntés, és hogy a magyar közösségnek szava kell legyen a város vezetésében is. Így nagyon sok eszköz kiesik a kezünkből, és nem lesz más választásunk, mint hogy a megmaradt eszközökkel képviseljük a közösséget. Az a tény, hogy az RMDSZ Nagyváradon kb. 700-800 szavazattal többet kapott, mint 2008-ban, annak ellenére, hogy ezúttal más magyar politikai alakulat is indult a választáson, bizonyítja azt, hogy majdnem 19 ezer magyar választó szerint az RMDSZ által felvállalt irány a helyes.
Mindazok ellenére, hogy a városi tanácsban sajnos a tanácsos nagyon sokszor egy-két nappal a gyűlés előtt, legrosszabb esetben a gyűlés napján kapja meg a határozati javaslatot, a mi feladatunk az, hogy ezeket a tanácsosi javaslatokat részben a frakcióban, részben pedig az érdekeltekkel megbeszéljük azokban a körzetekben, ahol a tanácsosok kifejtik a munkájukat. A frakció ezek alapján fogja eldönteni azt, hogy milyen álláspontot képviseljen. Az előfordulhat, hogy különböző véleményekkel lépnek be a tanácsosok, és ezt egyeztetni kell a frakción belül.”
Többségi kétharmad
Arra a kérdésünkre, hogy mire számíthat az elkövetkező négy évben a nagyváradi magyar közösség, Biró Rozália így válaszolt: „Ennek a döntésnek a hátterében, hogy nem akarnak magyar alpolgármestert, az áll, hogy a magyar közösséget vissza szeretnék szorítani. Úgy gondolják, hogy a magyar közösség érdekeit majd ők maguk fogják a megfelelő módon képviselni. Ha a következő négy évben ez a helyzet nem változik, akkor nem számíthatunk a nyitottságukra, a megértésükre és a támogatásukra, hanem sokkal inkább számíthatunk arra, hogy a többség érdekeit képviselik majd. Nekünk minden létező lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy bár kisebbségben, a végrehajtó hatalmon kívül, de a helyi törvényhozásban működve elérjük azokat a célokat, amelyeket felvállaltunk.” Meg kívántuk szólaltatni a tanácsülés szünetében Ilie Bolojan polgármestert is, aki azonban elhárította a kérésünket arra hivatkozva, hogy a következő napokban sajtótájékoztatót fog tartani. Maga az ülés a továbbiakban a megszokott rend szerint zajlott le, a tanácsosok megválasztották Mircea Mălant és Ovidiu Mureșant alpolgármestereknek, végezetül pedig a helyi tanács bizottságainak személyi összetételét állították össze. A tanácsülés utáni ünnepi koccintásra a nagy érdeklődő seregből jobbára csak az USL tanácsosok és a pártszövetség tagjai illetve szimpatizánsai maradtak ott.
Pap István
erdon.ro. Erdély.ma

2012. június 22.

Tulipános kudarc Nagyváradon
Tizenhat év után először nincs magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A Körös-parti várost a következő négy évben Ilie Bolojan polgármester mellett egy szociáldemokrata (PSD) és egy szintén nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester vezeti – döntöttek a testület csütörtöki alakuló ülésén. A döntéshozó testületben a Szociálliberális Unió (USL) a huszonhét tanácsosi helyből 18-at szerzett meg, tehát a szavazatok kétharmadával rendelkezik. Emiatt a hétről hatfősre csökkent RMDSZ-frakcióval nem újították meg az elmúlt mandátumban megszokott helyi szintű koalíciót, és alpolgármesteri helyet sem sikerült kialkudnia a szövetségnek.
A testületben rajtuk kívül a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kapott még helyet három tanácsossal – az ő soraikból nemrég visszavonult polgármesterjelöltjük, Mihai Groza.
Hibát követett el az USL?
Ilie Bolojant, az USL jelöltjét az előzőnél is jelentősen nagyobb szavazati aránnyal, 66 százalékkal választották újra a nagyváradiak. Az elöljáró eskütétele után tartott rövid beszédében kijelentette: valamennyi váradi polgármestere lesz, függetlenül attól, hogy rá szavazott-e. Némiképp meglepő módon az USL liberális fele nem Florica Cherecheşt jelölte az alpolgármesteri tisztségbe, aki január óta foglalta el ezt a helyet, hanem egy új arcot, Mircea Mălan ügyvédet. Szociáldemokrata részről az elmúlt mandátumban is tanácsosként dolgozó Ovidiu Mureşan szerezte meg az alpolgármesteri széket. Sem a PDL, sem az RMDSZ nem állított alpolgármester-jelöltet – azt ugyanis már korábban tudni lehetett, hogy sem a országos pártvezetés szintjén, sem helyileg nem sikerült ezt kialkudni a kétharmadot szerzett pártszövetséggel.
Biró Rozália, a város volt RMDSZ-es alpolgármestere a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az USL komoly hibát követett el, amikor úgy döntött: kihagyja a magyar képviseletet a helyi végrehajtó hatalomból. „Az USL úgy véli, önmagában is képes képviselni a 25 százalékos váradi magyar közösség érdekeit. Idővel ki fog derülni, hogy ez nem így van” – jelentette ki a csütörtöktől egyszerű városi tanácsosként dolgozó Biró Rozália. Az SZKT-elnök elmondta, frakciója nem lesz a szó klasszikus értelmében ellenzékben Váradon, a magyar közösség érdekeit figyelembe véve szavaz, vagy nem szavaz meg egy-egy javaslatot.
Szatmárnémetiben sem lesz alpolgármester
Nem lesz magyar alpolgármester Szatmárnémetiben sem, a szövetségnek egyik alpolgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie – tudtuk meg Kereskényi Gábortól, a szatmárnémeti szervezet elnökétől. Kereskényi, aki az elmúlt négy évben maga látta el az alpolgármesteri teendőket Ilyés Gyula polgármester mellett, elmondta: az 1992 és 1996 közötti idők látszanak visszatérni, amikor az RMDSZ nem rendelkezett képviselettel a város vezetésében.
Hozzátette: nehéz négy év elé néz a szatmárnémeti RMDSZ, hisz számos fontos tisztségtől esett el, ezért a jövőben a szervezetépítésre, a lakossággal való kapcsolattartásra helyezik a hangsúlyt. A Szatmár Megyei Tanács vezetésében viszont lesz magyar, Csehi Árpád leköszönő megyei tanácselnök tölti be az RMDSZ által kialkudott alelnöki széket. Az elmúlt években a szövetség magáénak mondhatta a tanácselnöki széket és az egyik alelnöki posztot.
Horváth Annát jelölik Kolozsváron
Horváth Anna az RMDSZ kolozsvári alpolgármester-jelöltje, a Kolozs megyei alelnöki tisztségre pedig Vákár Istvánt jelöli a szövetség – döntött csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Máté András megyei elnök a Krónikának elmondta: Vákár István egyedül jelentkezett az alelnöki tisztségre, míg az alpolgármester-jelöltet Horváth Anna és Csoma Botond közül választották ki.
Kérdésünkre Máté András elmondta: már tárgyaltak a román pártok képviselőivel a lehetséges koalícióról, az egyeztetéseket péntek délig mindenképp befejezik, hiszen délután két órakor kerül sor a frissen megválasztott kolozsvári tanács alakuló ülésére. Hozzáfűzte: az MKT-n választási kampányértékelőt is tartottak, ahol pozitívumként könyvelték el az elért eredményeket.
Józsa váltja Csegzit Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen Józsa Tibort, a polgármesteri hivatal közterekért felelős igazgatóságának vezetőjét jelöli alpolgármesternek az RMDSZ. A közgazdász végzettségű Józsa Tibor 1978. május 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermek apja. Mint arról beszámoltunk, Józsán kívül még két személy volt esélyes a tisztség betöltésére.
Egyik Peti András, Borbély László volt környezetvédelmi miniszter tanácsosa, a Transilvania repülőtér igazgatótanácsának alelnöke, a másik Bakos Levente, közgazdász, egyetemi tanár. Utóbbi nem vállalta a jelölést. A megyei tanács alelnöki tisztségére Lokodi Edit Emőke jelenlegi tanácselnököt jelöli a szövetség, míg a tisztségre szintén esélyes Kelemen Márton – Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök fia – a frakció vezetője lesz.
Vasile Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ-nek keményen meg kell küzdenie a megyei alelnöki tisztségért. A politikus úgy vélte, hogy az USL és az RMDSZ által központi szinten megkötött egyezség nem alkalmazható a megye valamennyi településén. Elmondta – például Szászrégenben –, ahol az USL 10 tanácsosi mandátumot szerzett meg a 19-ből – nem engedik át az RMDSZ-nek az alpolgármesteri tisztséget. Mint ismertes, a kisvárost két mandátumon át az RMDSZ-es Nagy András vezette. Babos Krisztina, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Pap Melinda. Krónika (Kolozsvár)

2012. június 23.

Horváth Annát választották Kolozsvár alpolgármesterévé
Emil Boc egységet akar, nem széthúzást
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal zsúfolásig megtelt üvegtermében alakult meg június 22-én, pénteken a Kolozsvári Városi Tanács. Először érvényesítették a 27 városi tanácsos mandátumát, akik egyenként letették az esküt. A négy RMDSZ-es tanácsos a román „jur” szó után magyarul is megesküdött a törvények tiszteletben tartására. Ezt követte Emil Boc újraválasztott polgármester eskütétele, majd titkos szavazással megválasztották a két alpolgármestert. Az RMDSZ Horváth Annát jelölte, aki 14 szavazattal lett Kolozsvár új magyar alpolgármestere. A tanácsosi testület Gheorghe Şurubarut, a Demokrata-liberális Párt (PD-L) jelöltjét választotta meg a másik alpolgármesternek. Mivel a tanácsülésen újra fellángolt a régi, a PD-L és az USL közötti vita, Emil Boc igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, mondván: a tanácsosoknak az egységre és nem a széthúzásra kell összpontosítaniuk.
Legalább kétszáz ember toporgott pénteken kora délután a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal üvegtermében, ahol beiktatták az új városi tanácsot, amelybe négy RMDSZ-es tanácsos került: Csoma Botond, Geréd Imre, Horváth Anna és Oláh Emese.
Rögtön az ülés megkezdése után fellángolt a régi vita a Demokrata-Liberális Párt és a Szociál-liberális Szövetség (USL) tanácsosai között, mivel az USL-s tanácsosok külön-külön frakciót akartak alakítani a Szociáldemokrata Párti (PSD) és a nemzeti liberális párti (PNL) tanácsosoknak, ezt a PDL kifogásolta. Az USL-sek azzal érveltek, hogy joguk van több frakcióvezetőt megnevezni, kénytelen-kelletlen a PD-L végül beleegyezett. A tanácsosi mandátumokat érvényesítő bizottság elnöke, a PD-L-s Adrian Popa javasolta a 27 városi tanácsos mandátumának érvényesítését, majd a testület elfogadta azt, és a tanácsosok egyenként letették az esküt. Az RMDSZ-es tanácsosok két nyelven mondták ki azt, hogy a törvényeket tiszteletben tartják, és városi tanácsosként a közösség javát szolgálják. Radu Moisint megválasztották az elkövetkező három hónap ülésvezetőjének, majd Emil Boc is letette az esküt. Az újraválasztott polgármester elmondta: minden kolozsvári polgármestere akar lenni. Városvezetőként pedig az egységet és nem a széthúzást szorgalmazza. Továbbá arról biztosította a jelenlevőket, hogy igyekszik együttműködni az USL által vezetett Kolozs Megyei Tanáccsal és a prefektusi hivatallal.
– A mostanihoz hasonló volt a helyzet 2007-ben, és akkor is a közösség érdekeit szem előtt tarva megtaláltam politikai ellenfeleimmel a közös hangot. Gheorghe Vuşcan prefektus folytatta a békítgetést, amikor azt nyilatkozta: ha Kolozsváron törvényesség, átláthatóság és normalitás áll be, akkor ez az egész országra nézve kötelező lesz.
A pártok megnevezték alpolgármester-jelöltjüket. Az RMDSZ Horváth Annát jelölte, a Demokrata-Liberális Párt Gheorghe Şurubarut, aki már ezt megelőzően is városi tanácsos volt. A szociáldemokraták jelöltje Mircea Jorj lett, a liberálisoké pedig Steluţa Cătăniciu. Radu Moisin ülésvezető tanácsos ismertette a szavazás mikéntjét, majd megtörtént a titkos szavazás.
Adrian Popa tanácsos, a tanácsosi mandátumokat érvényesítő és a szavazást lefolytató bizottság elnöke olvasta fel a végeredményt: Horváth Anna és Gheorghe Şurubaru 14-14 szavazatot kaptak, míg az USL-jelöltek 13-13-at. Az alpolgármesterek eskütételén Horváth Anna románul és magyarul is letette az esküt.
Ezt követően megalakították a szakbizottságokat. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a 2012–2016-os mandátumban és ugyanaz a hat szakbizottság működik. Ami az RMDSZ-es tanácsosok szakbizottságbeli részvételét illeti, a pénzügyi és az urbanisztikai szakbizottság tagja Oláh Emese, a jogi szakbizottságba bekerült Csoma Botond. A kulturális-tanügyi szakbizottságban Horváth Anna dolgozik majd elnökként. Geréd Imre az ifjúsági és sport bizottságban tevékenykedik. A hatodik bizottságba – külügyi kapcsolatok – az RMDSZ nem jelölt senkit.
Horváth Anna, Kolozsvár új magyar alpolgármestere a sajtón keresztül mondott köszönetet a kolozsvári magyaroknak, akik szavazatukkal lehetővé tették, hogy négy RMDSZ-es tanácsosa és magyar alpolgármestere legyen a városi tanácsnak. Majd közös munkára szólította fel tanácsostársait, pártállástól függetlenül.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

2012. június 25.

Megalakultak a helyi tanácsok
Megalakultak a hétvégén a városi tanácsok: míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron magyar alpolgármestert választottak, Szatmárnémetiben az RMDSZ kiszorult a városvezetésből. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kétharmados többsége ellenére is együttműködik az EMNP-vel.
marosvásárhelyi választásokat megnyerő Dorin Floreának péntek óta úgymond négy alpolgármestere van: két régi és két új. Miközben a frissen megalakult önkormányzat az RMDSZ-es Józsa Tibornak és a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjének, Ioana Ciotlăuşnak szavazott bizalmat, a negyedik mandátuma elején járó demokrata-liberális polgármester kijelentette: ő továbbra is PDL-s társával, Claudiu Maiorral és még a tanácsosi mandátumtól is eleső Csegzi Sándorral kíván együtt dolgozni.
Mindkettőjük megőrzi titkárságát és irodáját, és a továbbiakban Florea személyes tanácsadójaként szerepelnek a városházi munkatársak lajstromán. Az elöljáró egyelőre nem kívánta elárulni, hogy milyen irodahelyiséget és feladatköröket szán az RMDSZ–USL helyi koalíció által megválasztott új alpolgármestereknek.
„Én a város érdekeit helyezem előtérbe, nem a mindenféle egyezségeket kötő politikusokét” – magyarázta döntését a frissen beiktatott Dorin Florea. Négy évvel ezelőtt, amikor a tanács szintén nem az ő kedve szerint választotta meg az egyik alpolgármestert, Florea Marius Ichimmel szemben is hasonló taktikát alkalmazott. A liberális alpolgármestert a Hangyaépület egyik manzárdszobájába száműzte, és semmiféle feladattal nem látta el. A megalázott Ichim néhány hónap után beadta felmondását, helyébe pedig a polgármester favoritja, Claudiu Maior került.
Józsa Tibor, az ismeretlen ismerős Vásárhelyen
Az RMDSZ csúcspolitikusai által támogatott, ám a helyi szervezet választmánya előtt szinte ismeretlennek számító Józsa Tibor a Krónikának elmondta: a következő négy évben keveset politizálna, viszont annál többet foglalkozna a közigazgatással és a város gondjaival. Az alpolgármester úgy véli, a legfontosabb feladat visszaszerezni a polgármesteri hivatalban csalódott lakosok bizalmát. Azt szeretné, hogy Marosvásárhely ismét a nyugalom, a csend városa legyen, ahol virágzik a magyar kultúra, és ahonnan az ifjak nem kényszerülnek elköltözni.
„Ugyanakkor azt mondom, hogy a fülünket eresszük le az emberek felé, és figyeljünk oda, mit szeretnének” – tette hozzá. A Floreával való jövendőbeli együttműködésről a volt városházi igazgató elmondta, hogy a múltban korrekt és eredményes munkaviszonyban voltak, és reméli – a polgármester legfrissebb, egyáltalán nem hízelgő nyilatkozatai ellenére – visszaáll a kettőjük közötti kölcsönös bizalom.
Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ választmányi ülésén visszatérő motívum volt, hogy a testületi tagok egyáltalán vagy alig ismerik, Józsa elmondta: „az idéntől lettem felkérve, hogy lépjek be az RMDSZ-be”. „Nem tudom, hogy ki az, aki nem hallott rólam. Elismerem, hogy nem voltam kirakatban, hogy mindenki bámuljon, de nem most kezdtem a közéleti tevékenységet” – nyilatkozta a Vásárhely.ro portálnak a fiatal alpolgármester. „Én nem tartok a székemhez, ha majd úgy érzem, hogy nem tudok teljesíteni, akkor lemondom a széket” – replikázott Józsa azon választmányi tagoknak, akik megkérdőjelezték az alkalmasságát az alpolgármesteri tisztségre.
Elbukott anyanyelvvizsga
A közgazdász-végzettségű Józsát rögtön beiktatása után számos támadás érte magyar részről. A „lemondom a székemet” és a választmányi ülésen elhangzott hasonló kijelentéseire számos ironikus megjegyzés jelent meg a Székelyhon.ro honlapon. Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalát tanulmányozva kiderül, Józsa nemcsak az anyanyelvén való kommunikációval, de a helyesírással is hadilábon áll. „Erdemes meghalgatni ...... valaszuk Frunda Gyorgy -Rmdsz”, „Frunda Gyorgy –polgarmester lehet ha elmegyunk szavazni egyutt iunius 10 en”, „csucs.......szavazzunk Frunda Gyorgy polgarmester”, „Csak sajnos meg nincsenek bicigli utak.... a zold festekel amivel a foter jardajat festete le a polgarmester inkabb vonalazott volna bicigli savokat.....de majd mi megteszuk meg egy het van hatra !!!!” – ezek a megjegyzések voltak olvashatók péntek estig az újdonsült alpolgármester üzenőfalán.
„Ne vonja kétségbe senki a magyarságomat, anyám-apám magyar volt. A középiskolát és az egyetemet románul végeztem, de szerintem helyesen beszélek magyarul. Az is lehet, hogy bizonyos dolgokat nem én írtam, az is, hogy véletlenül elütöttem a betűket, mert telefonról töltöttem fel. És különben is, nem olyan nagy hiba, amiért el legyek ítélve” – mondta a vádak kapcsán lapunknak Józsa Tibor, aki eltávolította közösségi oldaláról a kampányban írt bejegyzéseket.
Horváth Anna az alpolgármester Kolozsváron
Akárcsak Marosvásárhelyen, Kolozsváron is magyar alpolgármester segíti Emil Boc városvezető munkáját. A PDL-vel kötött koalíciónak köszönhetően a helyi tanács pénteki alakuló ülésén az RMDSZ részéről Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de a szövetség önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen. A másik alpolgármester a PDL-s Gheorghe Şurubaru lett. Az önkormányzati testületben az USL 12, a PDL 10, az RMDSZ 4, míg a PPDD egy mandátummal rendelkezik.
A helyhatósági választásokat minimális fölénnyel megnyerő Emil Boc beiktatásakor elmondta, minden kolozsvári polgármestere akar lenni, nemcsak azoké, akik megválasztották. A volt kormányfő, aki immár harmadik mandátumát kezdte meg a kolozsvári városháza élén, elmondta: a város fejlesztéséhez minden jó ötletet fel fog használni, függetlenül attól, hogy a hatalomtól, az ellenzéktől vagy a civil társadalom felöl érkezik. Az ellenzéki polgármester hozzátette, a kolozsváriak érdekében együtt fog működni a kormánykoalíció által kinevezett prefektussal és az USL-s megyei tanácselnökkel is.
Halasztott ülés Károlyban, román vezetés Szatmáron
Nagykároly kivételével Szatmár megyében is megalakultak a helyi tanácsok, illetve a megyei képviselőtestület. A kisvárosban a hétvégén a 19 tanácsosból mindössze 12 jelent meg az alakuló ülésen, ezért halasztani kellett az ünnepi eseményt – a prefektúra tájékoztatása szerint szerdán ülnek ismét össze. A találkozóról a 8 USL-színekben tisztségbe jutott képviselő hiányzott, akik minden bizonnyal azért maradtak távol, hogy nyomást gyakoroljanak az RMDSZ és a Német Demokrata Fórom által alkotott, 12 személyes frakcióra annak érdekében, hogy engedjék át nekik az alpolgármesteri posztot.
Kovács Jenő, az RMDSZ színeiben ismét mandátumhoz jutott polgármester korábban a helyi sajtónak nyilatkozva beszélt arról, hogy ismét a volt alpolgármestert, Keizer Lajost kívánja megbízni az alpolgármesteri teendőkkel. Nagykárolyban egyébként mindössze két párt jutott be a tanácsba: az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum által alkotott koalíció, illetve az USL-szövetség.
A szatmárnémeti tanács is megalakult a hétvégén – itt az USL-s Dorel Coica polgármester munkáját Radu Roca és Marcela Papici segítik majd alpolgármesterként, miután a kétharmados többséget szerzett pártszövetségnek nem volt szüksége az RMDSZ támogatására, így az eddig polgármester és alpolgármestert is adó szövetség ellenzékbe került. A Szatmár megyei képviselőtestületnek ellenben az USL-vel kötött országos egyezménynek köszönhetően RMDSZ-es alelnöke lett.
A megye vezetésében személyi csere nem történt, mindössze az erőviszonyok rendeződtek át: Csehi Árpád, aki eddig tanácselnökként tevékenykedett, alelnökként folytatja, míg a liberális Adrian Ştef volt alelnök elfoglalhatja a tanácselnöki széket, a szociáldemokrata Mircea Govor eddigi alelnök pedig megtartja tisztségét.
RMDSZ–EMNP-együttműködés Szentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Néppárttal működik együtt az RMDSZ, annak ellenére, hogy a szövetség megszerezte a kétharmados többséget az önkormányzatban. Antal Árpád polgármester alpolgármester-rangú tisztséget ajánlott fel Nemes Elődnek, a néppárt háromszéki elnökének, listavezetőjének.
A két politikus pénteken közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a következő négy évben közösen dolgoznak a város érdekében, Nemes Előd pedig a közösségfejlesztési egyesület vezetését látja el. Antal Árpád hangsúlyozta, ez valójában a negyedik alpolgármesteri tisztség, feladata a közösségépítés mellett a székely szórvány és a székely csángó programok koordinálása. „Nem szabad lesöpörni a legyőzötteket, fontos, hogy a győztesek alázattal viszonyuljanak azokhoz, akik gyangébben szerepeltek a választásokon” – fogalmazott a polgármester, aki bízik benne, hogy az együttműködésből a szentgyörgyiek nyernek.
Sepsiszentgyörgyön pénteken alakult meg az új döntéshozó testület, amelynek 14 RMDSZ-es, két–két EMNP-s, nemzeti liberális párti (PNL) és Szociáldemokrata Párti (PSD), valamint egy MPP-s képviselője van. Az ülésen az alpolgármestereket is megválasztották, mindkét tisztséget RMDSZ-es jelölt tölti be: Sztakics Éva folytatja az elmúlt négy évben elkezdett munkáját, Tischler Ferenc szociális és egyházi ügyekkel foglalkozik, Czimbalmos Kozma Csaba pedig továbbra is a városmenedzser tisztséget tölti be. Codrin Munteanu prefektus az ülésen az önkormányzati korrupció megelőzéséről szóló kézikönyvet adott át Antal Árpádnak, aki a város zászlójával ajándékozta meg a kormánymegbízottat, melyet az a közigazgatási bíróságon támadott meg.
Pénteken tette le hivatali esküjét Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is, és megkezdte második mandátumát. A megyei tanács a héten tartja alakuló ülését, az RMDSZ az alelnöki tisztségekre Henning László eddigi alelnököt és Nagy Józsefet, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség korábbi igazgatóját javasolja.
Változatlan városvezetés Csíkszeredában
A régi polgármesterrel és alpolgármesterekkel, de zömében új tagokkal folytatja a munkát Csíkszereda önkormányzata, amely szombaton tartotta alakuló ülését. Ráduly Róbert Kálmán régi-új városvezető mellett újra Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknek szavazott bizalmat a testület. Az elöljárókat adó RMDSZ-frakció 13 tanácsossal rendelkezik a 19 tagú testületben, az EMNP, az MPP és az USL két-két mandátumot mondhat magáénak. Ráduly elmondta, a konfrontáció helyett a továbbiakban is az együttműködést fogja keresni. A testület összetétele az alakuló ülésen hiányos maradt: formai hiba miatt nem igazolták az MPP-s Bokor Márton mandátumát, ez ugyanis nem lehetett jelen az ülésen, az általa bemutatott orvosi igazolás érvényessége pedig egy nappal az ülés előtt lejárt.
MCL–RMDSZ-koalíció alakul Aradon
A PDL által alapított Keresztény-Liberális Mozgalommal (MCL) lép koalícióra az RMDSZ Aradon a helyi, illetve megyei önkormányzatban, döntött pénteken a megyei szervezet állandó tanácsa. Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntés meghozatalakor a PDL-vel való eddigi jó együttműködésre alapoztak, és a továbbiakban folytatnák az elkezdett projekteket. A támogatás fejében az RMDSZ a következő négy évben is megkapná az alpolgármesteri tisztséget, mondta a tisztséget eddig betöltő Bognár, aki most is a legesélyesebb a posztra. Az RMDSZ két tanácsosának a támogatásával a 12 mandátumot szerzett MCL-nek egyszerű többsége lesz a 23 tagú testületben. A néppárt miatt nincs magyar alpolgármester?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosának szavazatán múlt, hogy Kolozs községnek nem lett magyar alpolgármestere – véli az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Amint a szövetség közleményéből kiderült a 13 tagú tanács 7–6 arányban szavazta le az RMDSZ alpolgármester-jelöltjét, Debreczeni Józsefet. „Megítélésünk szerint ez az eset is azt példázza, hogy az egyéni érdekek, illetve az RMDSZ-szel való nyílt szembenállás képes felülírni a közösségi elköteleződést. Sajnálatosnak tartjuk, hiszen a magyar célokat csak magyar emberek tudják képviselni” – olvasható a Máté András megyei elnök által aláírt közleményben.
Kurucz József, a kolozsi tanács EMNP-s tagja a Krónikának elmondta, a szavazat eredménye annak köszönhető, hogy az RMDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tudott olyan jelöltet állítani, amely valóban a közösség érdekeit képviselné, tiszta háttérrel rendelkezne, és így méltó lenne a támogatásra.
„Korábban próbáltunk arról is tárgyalni, hogy a szövetség támogassa a néppárt által javasolt alpolgármester-jelöltet, akit más pártok is segítettek volna, az RMDSZ azonban teljesen elzárkózott ettől a lehetőségtől” – magyarázta Kurucz. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy valakit csak azért kellene megszavazni, mert magyar nemzetiségű, ehelyett a szövetség jelöltjeinek tettekkel és felmutatott eredményekkel kellene támogatókat szerezniük.
„Magunk mögött kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a magyarság és öszszefogás címszó alatt toborozzunk szavazatokat” – fogalmazott az EMNP képviselője, aki hozzátette, a szavazás titkos volt, így senkinek nem kellene tudnia, hogy melyik tanácsos kire adta le voksát.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Pap Melinda, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2012. június 25.

„Váron kívül” Nagyváradon
Húsz év után először nem lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A helyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testületben kétharmados többséggel rendelkező szociálliberálisok érvényesítették számbeli fölényüket, így a liberális Mircea Mălan és a szociáldemokrata Ovidiu Mureşan lesz Ilie Bolojan polgármester két helyettese. Mivel az USL és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelennek bizonyultak, a szövetség nem is tett javaslatot az alpolgármesteri tisztségre. „Az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem szükséges magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek képviselnie. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében” – fogalmazott Biró Rozália, az RMDSZ tanácsosi frakciójának vezetője, korábbi alpolgármester.
Az ÚMSZ érdeklődésére Delorean Gyula nagyváradi városi tanácsos elmondta, „sokkal nehezebben lehet majd érvényre juttatni kisebbségi akaratunkat és jogainkat. Egy dolog váron belül intézni ügyeinket, és teljesen más váron kívül”.
Delorean szerint a Bihar Megyei Tanácsban egyértelműen jobb lesz a helyzet, bár az adott szó akkor igaz, ha betartják. A megyei testület esetében az előzetes egyeztetések alapján alelnöki tisztséget kap az RMDSZ.
Horváth Anna lesz László Attila utódja?
Bár lapzártánkig sem a Demokrata Liberális Párttal (PDL), sem pedig a Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) nem sikerült még megegyezni a Kolozs megyei, illetve kolozsvári együttműködés minden részletéről, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa tegnap délután eldöntötte: Horváth Annát javasolja Kolozsvár alpolgármesterének, Vákár Istvánt pedig a megyei tanács alelnökének. Máté András Levente, a szövetség Kolozs megyei elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a tárgyalásokat tovább folytatják a két román párttal, „bármi elképzelhető”. Mint korábban írtuk, egy Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció hétfőn négy megyére szóló paktumról egyeztetett az USL két társelnökével Bukarestben. Ennek keretében a Kolozs Megye Tanácsában is USL-RMDSZ többség alakulna, Horia Uioreanu tanácselnök egyik helyettese, a most kijelölt Vákár István lesz. Lényegesen bonyolítja a tárgyalásokat, hogy Kolozsvár polgármesteri tisztségét a PDL-s Emil Boc nyerte, és az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy „ellenséges” vagy „baráti” képviselő-testület alakul a kincses városban. Mint korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, Kolozsváron inkább a PDL-vel kellene szövetkezni a város érdekében. A városi tanács ma délután 2-kor, a megyei testület pedig délután 6 órakor alakul meg.
USL–RMDSZ-paktum Szatmár és Maros megyében
Mint korábban írtuk, Csehi Árpád és Lokodi Edit Emőke egy fokozattal lejjebb folytatják munkájukat a következő négy évben, Szatmár, illetve Maros megyei alelnökké választásukat az országos szinten megkötött USL–RMDSZ-paktumba is belefoglalták. A marosvásárhelyi tanács mai alakuló ülésén valószínűleg Józsa Tibort választják Dorin Florea egyik helyettesének, és Szatmárnémetiben is előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy Kereskényi Gábor legyen Dorin Coica polgármester helyettese. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. június 27.

Törölték Nyirő József temetési engedélyét
Hargita Megyei Törvényszék elfogadta Augusta-Cristina Urzica prefektus keresetét, és megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott, Nyirő József nevére szóló temetkezési engedélyt.
Kardalus Erika bíró, a törvényszék szóvivője az MTI-nek elmondta, a törvényszéknek harminc napon belül kell eljuttatnia a megindokolt ítéletet a feleknek, akik az ezt követő tizenöt napban nyújthatnak be fellebbezést az ítélet ellen.
A temetkezési engedély jogszerűségét Hargita megye kormánybiztosa Mircea Dusa miniszter személyes közbelépése nyomán támadta meg, miután tudomására jutott, hogy a „székely apostol" földi maradványait akarják újratemetni. Erdély.ma

2012. június 30.

Victor Ponta plagizált doktori dolgozatában?!
Az Egyetemi Címeket, Okleveleket és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanács (CNATDCU) tegnapi ülésén hozott határozata értelmében Victor Ponta kormányfő plagizált a doktori dolgozatában, és a tanács azt javasolja az oktatási tárcának, hogy vonja vissza a doktori titulust.
A tanács ülésén a 21 tagból 13 vett részt, ők szavazták meg a döntést.
A döntést követően a CNATDCU elküldte az oktatási tárcának a Victor Ponta doktori titulusának visszavonását indítványozó javaslatot.
Marius Andruh, a CNATDCU vezetőtanácsának elnöke kijelentette, oldalanként ellenőrizték a 307 oldalas doktori dolgozatot, és megállapították, hogy 85 oldal a forrás megnevezése nélkül tartalmaz kimásolt szövegeket, és ezeket nagyon könnyű felfedezni. Ami a könyvészetet illeti, a dolgozat közel 40 oldala esetében nincs megjelölve a forrás.
Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter, aki csütörtökön kiadott egy rendeletet a CNATDCU átszervezésére, azt állítja, hogy a tanácsnak nem áll hatáskörében ilyen döntést hozni. Pop szerint a plagizálási ügyekkel az Országos Etikai Tanács foglalkozik, és ez az egyetlen szerv, amely dönteni tud a kormányfő esetében felmerült plagizálási vád kapcsán.
Mircea Miclea volt oktatási miniszter, a tanács tagja már a délelőtt folyamán úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök plagizált, s véleményét a tanács több tagja is osztja. Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter a tanács ülésének helyszínére sietett, és ott kijelentette, hogy Miclea törvénytelenül járt el, amikor Ponta plágium-ügyéről nyilatkozott. Megerősítette csütörtökön hozott döntését, mely szerint a testületet feloszlatta. Mivel a tárcavezető feloszlatta a tanácsot, ennek a Ponta plagizálására vonatkozó döntése közjogi szempontból nem érvényes.
A Nature folyóirat szerint Victor Ponta kormányfőt plagizálással vádolják. A folyóirat szerint a Ponta által írt, a Nemzetközi Ítélőtábláról szóló doktori dolgozat több mint fele máshonnan másolt szövegekből áll.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

2012. július 10.

Félnek az igazságtól
Kezét-lábát eszi le Puiu Haşotti kultúrminiszter, minden erejével meg akarja akadályozni, hogy DNS-minták alapján vizsgálják a havasalföldi vajdák eredetét. A tét nagy: kutatók azt feltételezik, hogy a havasalföldi román fejedelemség alapítójának számító Basarab dinasztia ázsiai, pontosabban kun eredetű (az elmélet egyik szülőatyja Neagu Djuvara történész, aki ráadásként azt is állítja, hogy I. Basarab katolikus vallású volt). Jogaiba akarjuk helyezni a történelmi igazságot – jelentette ki Alexandru Simion, a Román Akadémia kutatója.
És épp ez a történelmi igazság lehet nagyon kellemetlen némelyek számára. Lesújtó következménye lehet a Basarab család ázsiai eredetének. Havasalföld egykori uraira, az országalapítókra nem fog ráilleni a dákoromán kontinuitás elve. Ha maguk a fejedelmek kun gyökerűek, talán a nép is velük együtt érkezett az „őshonos” tájakra...
De van, ami még elviselhetetlenebb. A kor környezetében a kun vérvonal szoros kapcsolatba vonja a Basarabokat IV. Kun László kun-magyar királlyal – ezt is a történészek mondják. Ha a DNS-minták igazolják az ázsiai eredetet, akkor az a feltételezés is bebizonyosodik, mely szerint I. Basarab apja, Thocomer (magyarul Tihamér, a korai Havasalföld egyik első uralkodója) Batu kán dédunokája volt – azaz Dzsingisz kán leszármazottja. Ugye már érthető, miért ellenzi a tudományos igazság napfényre kerülését a kultúrminiszter? Aki különben azt mondja, csupán a vajdák iránti tisztelet okán ellenzi a DNS-mintavételt. „Lehet, hogy a tudomány számára fontos a mintavétel, de tiszteletből az iránt, amit Havasalföld vajdái jelentettek, nem érthetek ezzel egyet” – szögezte le a miniszter.
A Curtea de Argeşen elkezdett kutatás további tervezett állomásai: coziai kolostorok (Mircea cel Bătrân sírhelye), Arnota (ott nyugszanak Matei Basarab maradványai), a Târgovişte melletti Dealu-kolostor (ott temették el Mihai Viteazul fejét). Valamit sejtenek a kutatók, ettől retteg a miniszter. Ha lesz rá hatalma, továbbra is sötétben tartja az igazságot. Ha viszont nem, jó lesz előre felkészülni a lavinára, amit a kutatás eredményei indíthatnak el. Talán az egységes nemzeti öntudatban is át kell írni egyet s mást, ha bebizonyosodik, hogy Decebal és Burebista országvezető utódainak vérvonalába ázsiai, idegen cseppek csöppentek – arról nem is beszélve, hogy esetleg túlsúlyba is kerültek.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 18.

Becsületbeli ügy
Nem marad el Bukarest megregulázása sem, Crin Antonescu ideiglenes államfő, a puccsszerű történések egyik karmestere már tegnap igyekezett felkészíteni a romániai közvéleményt arra, hogy esélytelenné vált Románia schengeni csatlakozása.
A várható brüsszeli döntés komoly büntetést jelent a hatalmával visszaélő szociálliberális kormánynak, hiszen a román külpolitika évek óta e célnak rendelt alá szinte mindent, ráadásul a hivatalos elutasítás valószínűleg valamikor az őszi parlamenti választások előtt fog elhangozni, jól időzített pofont adva ezzel a kétharmados győzelemre áhítozó balközép szövetségnek. A tervezett büntetés Victor Pontáékat célozza, az utazási korlátok felszámolásával járó schengeni csatlakozás további késleltetése viszont legkevésbé a politikusokat érinti hátrányosan. A románokkal együtt másfél milliónyi erdélyi magyar is elesik a határellenőrzés megszűnésének régóta várt megtapasztalásától. Hogy a Magyarországgal jórészt alaptalanul példát statuáló, Romániát pedig némi hezitálás után mégis megfeddni készülő uniós illetékesek miért nem vonták felelősségre ugyanilyen határozottan Franciaországot, amikor Nicolas Sarkozy államfő elrendelte a cigány bevándorlók kitoloncolását vagy Hollandiát, miután a kormányt támogató szélsőséges párt nyíltan idegengyűlölő kampányt folytatott a kelet-európai munkavállalók ellen, költői kérdés marad.
A nyomásgyakorlás mindenesetre hatékonynak tűnik Bukarest új uraival szemben, Pontáék visszakozásra kényszerültek az államfő leváltását célzó július 29-i népszavazással kapcsolatban. Kénytelenek voltak elfogadni az Alkotmánybíróság által is megkövetelt feltételt, miszerint ötvenszázalékos szavazói részvétel szükséges az érvényességhez, azaz mintegy kilencmillió voksoló mozgósítása nélkül a pozíciójából felfüggesztett Traian Basescu az eredménytől függetlenül visszatérhet az elnöki palotába. Bár az alacsony szavazói kedv Basescunak kedvez, a jobbközép politikus óriási lendülettel vetette magát a kampányba, s mindenkit voksolásra buzdít.
Ezt tette tegnapi közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, egyben arra szólítva híveit, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak. Miután a párt parlamenti jelenlétével számos súlyosan antidemokratikus lépéshez biztosította a törvényhozás működőképességét, mostani semlegesnek tűnő, de politikusainak megnyilatkozásai révén inkább Basescu ellenlábasaival szimpatizáló álláspontjával újra, immár sokadszorra megy szembe szavazóinak többségével, de az európai néppárti tagságával járó íratlan kötelezettségével is. Traian Basescu 2004-ben a most börtönben ülő szociáldemokrata Adrian Nastaséval szemben egyebek mellett a nagyszámú magyar szavazatnak köszönhetően tudott elnökválasztást nyerni úgy, hogy az RMDSZ nem átallotta a posztkommunista Románia egyik legkorruptabb rezsimjét működtető Nastasét támogatni. 2007-ben – amikor első alkalommal próbálták eltávolítani pozíciójából Basescut – az RMDSZ ismét a barikád másik oldalára állt, szemben a magyarok többségével, a 2009-es választásokon pedig a szociáldemokrata Mircea Geoanát látta volna szívesen az államfői poszton, a magyarlakta megyékben viszont fölényesen, országos szinten pedig hajszálnyi különbséggel, de Basescu győzött.
Ahogyan a régen látott egységbe tömörült román értelmiség, úgy vélhetően az erdélyi magyarok többsége is tisztában van azzal, hogy a mostani referendumon korántsem csak az eltávolítani kívánt elnök személye a tét. A jogállamiságról, a demokratikus felhatalmazás nélkül, kisstílű egyezkedések nyomán megszerzett hatalom alantas praktikáinak elutasításáról van szó. Nem román, nem magyar, hanem becsületbeli ügy.
Pataky István
Magyar Nemzet

2012. július 20.

Népszavazás: menni vagy otthon maradni?
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 1801-1826




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék