udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131447
találat
lapozás: 1-30 ... 126871-126900 | 126901-126930 | 126931-126960 ... 131431-131447
Névmutató:
2017. május 29.
Felfüggeszti az észak-koreai munkaerőimportot Románia, Csehország és Bulgária
Felfüggesztette hétfőn Bulgária, Románia és Csehország az észak-koreai munkaerőimportot, miután a phenjani hatóságokról kiderült, hogy állítólag visszatartja az állampolgárok által külföldön keresett pénzt – jelentette be a Yonhap hírügynökség szerint Bulgária dél-koreai nagykövetsége.
„Bulgária, Románia és Csehország precedenst teremtett a munkaerőimport leállításával, miután megvizsgálták, milyen bánásmódban részesülnek a határon túl dolgozó észak-koreai állampolgárok. Az, hogy ez a három kelet-európai ország nem fogad több észak-koreai dolgozót, példaértékű abban, hogy milyen aktív lépéseket tehetnek az államok az elkobzások ellen” – áll a nagykövetség közleményében.
A munkaerőexport Észak-Korea számára komoly bevételi forrást jelent. Másfelől a phenjani kormányt modern rabszolgaság vádja is éri, mivel az országban nagyon rosszak a munkakörülmények, a külföldön dolgozókat pedig megfosztják keresetüktől.
Megközelítőleg 50–60 000 észak-koreai dolgozik külföldön, elsősorban a bányaipar, erdészet, textil- és építőipar terén. Észak-Korea állítólag évi több mint 100 millió dolláros bevételre tesz szert a külföldön dolgozó állampolgárok révén. Szabadság (Kolozsvár)2017. május 29.
Anyanyelv, idegen nyelv, hivatalos nyelv
Több kedvező, az erdélyi magyarok komfort- és otthonosságérzetét növelő fejlemény is történt az elmúlt időszakban az anyanyelvhasználat biztosítása terén. Kolozsváron kikerült a kincses város magyar nevét is tartalmazó, háromnyelvű helységnévtábla, Zilahon pedig megszületett az önkormányzati határozat ugyanerről. Persze jobb lett volna, ha mindez mondjuk másfél évvel ezelőtt megtörténik, és valljuk be: a mostani előrelépéshez nagyban kellett, hogy a románság számára ma már nem bír különösebb téttel egy település magyar megnevezésének feltüntetése. Sokkal keményebb diónak ígérkezik viszont annak a törvénymódosító javaslatnak az elfogadtatása, amelyet a múlt héten terjesztett be a parlamentben az RMDSZ, és amely az anyanyelvhasználati jogokat bővítené. A kezdeményezés a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöbértéket, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban. A javaslat alternatív küszöböt is bevezetne, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék.
Ma még nem tudjuk, miként viszonyulnak az előterjesztéshez a román koalíciós pártok, fel mernek-e vállalni egy ilyen kisebbségbarát intézkedést, éppen a nagy román egyesülés centenáriumának közeledtével. Ám ha lassan is, mégis tetten érhető a szemléletváltás, lám, odajutottunk, hogy a hivatalban lévő román tanügyminiszter szerint idegen nyelvként kellene oktatni a román nyelvet a külföldön letelepedett románok gyermekei számára. Ugye emlékszünk, milyen felhördülést váltott ki, amikor mi kértük itthon ugyanezt a magyar diákok számára?
Azonban ami a többség számára soknak tűnhet, az nekünk, magyaroknak meg éppenséggel kevés, vagy legalábbis nem elegendő. Talán még emlékszünk, hogy az RMDSZ tavalyi választási programjában hangsúlyos fejezetet kapott a magyar nyelv hivatalos székelyföldi státusának az elérése, részben ezzel kérték a szavazatunkat. Márpedig a mostani javaslatban ez nem szerepel, a küszöbleszállítás és -létrehozás pedig nem egyenértékű egy nyelv hivatalos státusával.
Ugyanakkor még ha át is megy a mostani, „lájtosabb” tervezet, nagyon fontos lenne rávezetni, ösztönözni az erdélyi magyarokat – élen a politikusokkal, önkormányzati képviselőkkel –, hogy éljenek is nyelvhasználati jogaikkal. Korábban lapunk is feltárta, hogy sokan azokban a polgármesteri hivatalokban sem próbálnak magyarul ügyeket intézni, ahol erre mód lenne, számos települési önkormányzat magyar tanácsosai pedig a testület ülésein rendszerint a román nyelvet választják, mert úgy „praktikusabb”, és baj sincs belőle. Márpedig, ha tartalommal akarjuk feltölteni a szerzett, illetve a kivívni óhajtott jogokat, akkor ezen a mentalitáson változtatni kell. Az olyan – megtörtént – esetekkel pedig végképp le kell számolni, hogy egy megyei szociális és gyerekjogvédelmi igazgatóságon megszólnak, megaláznak egy fogyatékos gyerekével bizottság elé álló magyar szülőt, amiért nem beszél tökéletesen románul. Ráadásul olyan intézményről van szó, amelyet történetesen magyar tisztviselő irányít. Ha kicsit is adunk magunkra, nyelvhasználati jogaink kiterjesztésének igényével párhuzamosan megpróbáljuk felszámolni az ilyen helyzeteket.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)2017. május 29.
Egyéves a Nők a Nőkért Gizella Egyesület
Sok, színes, közösségépítő programot terveznek
Egyéves múlt a Nők a Nőkért Gizella Egyesület, amelynek elmúlt évi tevékenységét tesszük mérlegre Zámbori Magdolna elnök és Vass Csilla titkár társaságában.
– Hölgyeim, milyen célokat tartottak a legfontosabbnak az Egyesület tavalyi tevékenységében?
– Legfontosabbnak tartottuk megismertetni az emberekkel a civilszervezetünket, ezért az arad-gáji katolikus templomban karácsonykor is, húsvétkor is apró ajándékokat osztogattunk – kezdi Vass Csilla. – Anyák napjára és Nőnapra virággal kedveskedtünk a hölgyeknek, a templombúcsú alkalmával a résztvevők között kiosztottuk a Gizella-ima kinyomtatott példányait.
– Miből fedezték az ajándékozást? Visszhangra talált-e az emberek, a hívek körében a törekvésük, gyarapodott-e a támogató tagságuk?
– Megalakulásunk óta sikerült önkéntes támogatókat is találnunk – kapcsolódik a beszélgetésbe Zámbori Magdolna –, az ő anyagi támogatásaikból finanszírozzuk a tevékenységünket, de számítunk a személyi jövedelemadó azon 2%-ára is, amivel mindenki támogathatja a civilszervezeteket. Tavaly ebből a forrásból is támogatták egyesületünket.
– Milyen programokat szerveztek az elmúlt évben?
– Az összesítésből kiderült, hogy tavaly 52 aktív napot tudhatunk magunk mögött, ami azt jelenti, hetente általában egy napot az arad-gáji közösségért dolgoztunk. A velük való folyamatos együttlét, gondjaik lereagálása meghozta a gyümölcsét, hiszen mind többen álltak mellénk. Sokan adtak hangot hálájuknak, amiért rájuk is gondoltunk. Gizella-napkor mindenki megkapta a kinyomtatott imát, amiért ugyancsak hálálkodtak, ezért úgy érezzük, sikerült megvetnünk a lábunkat. Tehát elindultunk valahonnan, ahonnan a város felé is ki szeretnénk terjeszteni a munkánkat.
– Mit kell tenni a Gizella-imával?
– Azt bármilyen alkalommal el lehet mondani, de Boldog Gizellának a szentté avatásáért a Gizella-litániákon szoktunk imádkozni. Úgy érezzük, az elmúlt év alatt elértük az elénk kitűzött célt. P. Böjte Csaba testvért is megajándékoztuk a dr. Faltin Erzsébet által írt A királyné című kötettel, egyben megkérdeztük, hogy áldásos munkája mellett tudna-e Boldog Gizella hírnöke is lenni? Erre azt felelte: házi feladatnak tekinti. Komolyan vette, ami abból is látszik, hogy nagyon sok prédikációjába belefoglalja Szent Istvánt és Boldog Gizellát. Beszél az egyház- és hitépítő munkájukról. Bizakodunk abban, hogy Csaba testvér jóvoltából mind többen felfigyelnek Boldog Gizellára, akinek a szentté avatását ezzel is előre tudjuk mozdítani.
– Dédelgetnek-e olyan tervet, hogy az Egyesület autóbuszos kirándulást szervezne Németországba, felkeresné Boldog Gizella sírját?
– Én személyesen jártam ott – válaszolja Zámbori Magdolna –, pontosan nem tudom, melyik évben, de 2010 táján történt, hogy a mezőhegyesi és a marosludasi hívekkel közösen dr. Faltin Erzsébet, A királyné című monumentális mű szerzője zarándoklatot szervezett Passauba. Akkor, több mint 1000 év után, Szent István és Boldog Gizella ereklyéi újra egyesültek. Természetesen gondoltunk zarándoklat-szervezésre, de az első évi tervünkbe nem tudtuk belefoglalni. Első évben legfontosabbnak tekintettük az Egyesület céljainak megismertetését, illetve felkutatni a működés hosszú távú biztosításához szükséges támogató tagságot.
– Nem zavarja-e önöket, hogy bizonyos programjaik visszatetszést keltenek némely emberekben? Gondolok itt elsősorban az oktatási fórum megszervezésére, ami a pedagógusok körében nem talált visszhangra. Úgy érzik, hogy az anyanyelvű oktatásnak a reformálása az önök feladatkörébe tartozik?
– Mi elsősorban szülőkként kezdeményeztük a jelzett vitafórumot, hiszen az Egyesület elnökségi tagjai egyben szülők is vagyunk. Éppen ezért fontosnak tekintettük, hogy valamilyen formában elinduljon egy vita, ami valamikor oda vezethet, hogy a pedagógusok és a szülők tábora őszintén elbeszélgessen. Jól tudjuk, hogy a szülők a pedagógusokkal folytatott dialógusban teljesen másképp nyilvánulnak meg, mint amikor maguk között beszélgetnek. Ez komoly oka lehet annak, hogy a szülők az állam nyelvén taníttatják a gyermeküket, fokozva az anyanyelvű oktatás gondjait. Jó példa erre az Aurel Vlaicu Általános Iskola, ahol a gyermekeink tanulnak, de nem biztos, hogy ősztől lesz-e különálló magyar ötödik osztály. Viszhányó Aranka aligazgató közbenjárására az iskola vezetőségének jóváhagyták a minimális 10 fős V. osztályt, amihez azonban legkevesebb 10 magyar diákra van szükség, csakhogy jelenleg csupán heten vannak. Részünkről a kezdeményezés mindenfajta rosszindulat nélkül teljesen tiszta volt, mindenképp az anyanyelvű oktatásnak a javát akartuk. Éppen ezért felkerestünk vegyes házasságban élő vagy olyan magyar családokat, amelyeknek a gyermekei nem anyanyelven tanulnak. A velük folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a gondok legtöbbje a kommunikáció hiányából ered, tehát kézzelfogható, bizonyítható érvekkel kell alátámasztani az anyanyelvű oktatásnak a hatékonyságát, a szükségességét. Mindehhez azonban meg kell találni a megfelelő kommunikációt, amivel az érvényesülés érveit is tolmácsolni lehet. Az internetes módszerrel megkeresett vegyes családok visszajelzéseiből kiderült: ha nem is azonnal a magyar oktatásba, de előzetesen magyar közösségbe szívesen engednék a gyermekeiket ismerkedni, barátkozni. Ha bekerülnek egy ilyen társaságba, ahol gyakorolhatják az anyanyelvüket, sokkal könnyebben hajlanak az oktatás felé is. Ehhez viszont valamilyen módon kommunikálni kell e családokkal!
Jövőbeli tervek
– Ne bonyolódjunk túlságosan az oktatásba, inkább térjünk át az Egyesület jövőbeli terveire!
– Szeretlek apa! címmel pályázatot hirdettünk az apának címzett versíró pályázatra. Az ötlet az apáktól származik, akik a nőnapi és az anyák-napi ünnepségeken gyakran szóvá teszik, hogy őket soha nem ünneplik, köszöntik. Utánanéztünk: Romániában 2010 óta iktatták törvénybe, hogy az anyák és az apák napját minden év májusának második vasárnapján, együtt kell megszervezni. Példának okáért idén, Aradon a Család Napja elnevezéssel szerveztek közös programot. Magyarországon június utolsó vasárnapján tartják az Apák Napját, világszerte azonban februártól novemberig sok programot szentelnek az apáknak.
– Önök hogyan képzelik megszervezni az apák-napi ünnepséget?
– Úgy gondoljuk, ha az anyák napjával közösen ünnepelnénk, az tompítaná az apák-napi részét, ezért inkább a magyarországi hagyomány szerint június utolsó vasárnapján szerveznénk meg. A meghirdetett pályázat szerint a június 19-ig beküldött, apákhoz szóló verseknek a szerzőit megkérnénk, hogy szavalják el vagy olvassák fel költeményeiket. E-mailen augusztus 28-a beküldési határidő. A beérkezett versek elbírálására felkérünk egy szakavatott zsűrit, amelynek tagjai kiválasztják azokat, amelyek belekerülhetnek a Szeretlek Apa! című kötetbe, amihez hasonlóról nincs tudomásunk. Szeretnénk tisztázni: nemcsak gyermekek, hanem felnőttek verseire is számítunk, hiszen mindenkinek van vagy volt édesapja, aki bizonyára megérdemel egy szívből jövő verset.
– Milyen további terveik vannak erre az évre?
– Az említett, nyár eleji projektünk előtt anyák napján Aradon minden egyes magyar tagozaton dolgozó pedagógust felköszöntöttünk. Mindnyájan örvendtek neki, reméljük, hogy a szeretetből és szívből szervezett tevékenységeink mellé állnak. Szeretnénk biztosítani őket, hogy mindent az anyanyelvű oktatásunkért, a diáktoborzás előmozdításáért teszünk.
– Hozzávetőleg hányan vesznek részt az önök által meghirdetett programokon?
– Legnépszerűbb volt a fennállásunk féléve alkalmából szervezett töltött káposztás fogadásunk, amely komoly programmal, nagy részvétellel zajlott le, a Duna TV is filmet forgatott róla. Ugyanakkor egész évben jönnek-mennek az adományok, amelyeket ahogy kapjuk, adjuk is tovább. Mintegy 1000 kilónyi élelmiszer, ruhanemű, lábbeli, könyv érkezett hozzánk, adtuk tovább a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kisiratosi és az arad-gáji gyermekotthonba. Ugyancsak a gáji gyermekek egy fogorvos jóvoltából ingyenes fogászati kezelésben is részesültek. Megragadjuk az alkalmat ezúttal is köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt évben bármivel is támogatták vagy a jövőben támogatni kívánják az Egyesületünket. Abban reménykedünk, hogy a jelenlegi 31 fős támogató tagságunk létszáma tovább fog gyarapodni, ezért szeretettel várjuk mindazokat a hölgyeket és urakat, aki csatlakozni kívánnak az Egyesülethez, amelynek a programjaiban is aktívan részt kívánnak venni.
– Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok a további programjaikhoz.
– Mi köszönjük a lehetőséget.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)2017. május 29.
Épületek „kisebbségi sorban”
Fotókiállítás és könyvbemutató a várban
Csütörtökön délben a marosvásárhelyi vár Szűcsök bástyájában két esemény is volt a városnapok keretében. Both Gyula, a Marx József Fotóklub elnöke megnyitotta azt a tárlatot, amely a városról készült egykori és jelenlegi fotókat teszi közszemlére. A tárlat érdekes időutazást kínál azoknak, akik néhány évtizeddel ezelőtt jártak az egykori utcákon, hiszen visszavarázsolhatják azt az időszakot, amikor kevés tömbház „rondította” el a városképet.
Az érdeklődők kézbe vehették Ferencz András fiatal fotós A kő marad című albumát, amelyben több erdélyi kastély fotója található. Hatvannégy oldalon huszonhat kastélyról 45 igényes fotó készült, ezekhez rövid, magyar–román és angol felirat tartozik. A fényképeket egy pályázat során készítette, több helyen volt kiállítva és innen jött az ötlet, hogy albumban is elérhetővé tegye a fotós az alkotásokat. Olyan épületek ezek, amelyek az enyészet sorsára jutottak, néhányat megpróbáltak feljavítani, de legtöbbjük siralmas állapotban van, híven tükrözi a hányatott sorsú arisztokrácia közelmúltját, illetve a tulajdon-visszaszolgáltatást követő állapotokat. A megnyitót és a könyvbemutatót követően a szerző dedikált.
VAJDA GYÖRGY / Népújság (Marosvásárhely)2017. május 29.
Bukarest a nyelvoktatási hálózat bővítésével próbálja védeni a külhoni románság nemzeti identitását
A román nyelvoktatás az identitásmegőrzés kulcskérdése a külföldön élő románság számára, ezért Bukarest bővíteni akarja a külföldi nyelvoktatási hálózatot – hangoztatta Andreea Pastirnac, a külhoni románságért felelős miniszter egy az elvándorolt románságról szóló vasárnapi rendezvényen.
A szaktárca vezetője arra figyelmeztetett, hogy egyre több külföldre települt román családban a gyermekek – bár tudnak románul – már nehezen tudják kifejezni magukat anyanyelvükön.
Pavel Nastase oktatási miniszter beszámolt arról, hogy a külföldi román nyelvoktatási programban jelenleg 134 tanár vesz részt, akik több mint 12 ezer gyereket tanítanak 859 csoportban, 523 iskolában. Hozzátette: a külföldre települt románok gyermekei számára Romániában csaknem 5900 helyet tartanak fenn az állami felsőoktatásban.
Nastase szerint arra lenne szükség, hogy a befogadó országokban, ahol nagyszámú román közösségek élnek, bekerüljön az iskolában oktatható idegen nyelvek közé a román nyelv.
Liviu Papadima, a rendezvényt szervező Bukaresti Tudományegyetem rektorhelyettese szerint a román nyelvtanfolyamokat tavaly mintegy 7200 tanuló végezte el Spanyolországban és 4500 Olaszországban. Megszervezésük nem könnyű feladat, hiszen a tanintézmények, és helyhatóságok rugalmas hozzáállására és megfelelő nyelvtanárra van szükség – tette hozzá.
A külhoni románság napját 2015 óta május utolsó vasárnapján ünneplik. Ebből az alkalomból Klaus Johannis államfő is köszöntötte külföldön élő honfitársait.
„Azt szeretném, hogy a románok, bárhol is élnének és bármilyen területen is dolgoznának, támogassák egymást, és vegyenek részt az őket is érintő döntések meghozatalában” – olvasható az elnök üzenetében. Rámutatott: a román állam azzal fejezheti ki elismerését a külföldön dolgozó nagyszámú románság iránt, ha segíti őket. Johannis szerint tavaly történt „némi előrelépés” a konzuli szolgáltatások bővítése és az oklevelek honosítása terén, de sok még a tennivaló.
Az utóbbi negyed évszázadban – de főleg a román uniós csatlakozás óta eltelt évtizedben -legalább hárommillió román állampolgár hagyta el szülőföldjét és költözött Nyugatra. Romániának csaknem 23 millió állampolgára van, az ország állandó lakossága viszont a 2011-es népszámlálás szerint 20 millió alá csökkent. MTI; Népújság (Marosvásárhely)2017. május 29.
Kulcsár-Terza József: Be kell terjeszteni az autonómiastatútumot
Jó és fontos a közigazgatási törvény módosítására benyújtott javaslatcsomag, de ez még nem elegendő – véli Kulcsár-Terza József képviselő. Sok gondra – az anyanyelv és a szimbólumok használatára – megoldást nyújtana, de az autonómiaköveteléseket nem váltja ki, éppen ezért fontolóra kell venni a statútum mihamarabbi parlamenti beterjesztését – véli az MPP-s politikus.
„Ha normális országban élünk – amint azt a miniszterelnök szereti hangsúlyozni –, akkor elfogadja a parlament az RMDSZ által hét elején beterjesztett javaslatcsomagot. Ha leszavazzák, vagy halogatják vitáját, akkor baj van, és ezt nem szabad majd szó nélkül hagyni” – fejtette ki Kulcsár-Terza. Tudomása szerint volt egyeztetés a kormánypártokkal, de az idő mutatja meg, mennyire veszik azt komolyan. Ha egy hónapon belül semmilyen elmozdulás nem történik, akkor lépniük kell, annál is inkább, mert az RMDSZ vezetői több ízben nevezték az SZDP-vel kötött egyezségük szakítópróbájának javaslataik elfogadását. A képviselő kitart korábbi álláspontja mellett: minél hamarabb, még idén be kell terjeszteniük az autonómia¬statútumot, ha jövőre, a nagy román centenárium évfordulójára halasztják, a románok heccként értelmezhetik. Meglátása szerint ennek prioritást kellene élveznie, közösen kellene kiállniuk az egyetlen, mindenki által elfogadott autonómiatervezet mellett.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 29.
Araszolgatunk?
Jelentős előrelépést jelenthet az anyanyelv- és szimbólumhasználat terén az RMDSZ által kidolgozott, múlt hét elején benyújtott javaslatcsomag, ám pezsgőt bontani egyelőre korai lenne, elfogadásáig ugyanis még hosszú és rögös út vezet.
Kisebb győzelemként hirdették a szövetség vezetői, politikusai, hogy elkészült a közigazgatási törvényt módosító tervezetük. Először három hónappal ezelőtt kürtölték világgá, hogy átfogó jogszabályon dolgoznak, amely a kormánypártokkal való együttműködésük szakítópróbája lesz. Az akkori jelzések arról szóltak, hogy még a nyári vakáció előtt érvényes törvényként láthatjuk a nyelvi jogokat maximalizáló tervezetet. Teltek a hetek, hónapok, és sehol semmi. Belső vitákban, külső egyeztetésekben őrlődtek az elképzelések, míg végre a parlament asztalára kerülhetett a magyar képviselők által felvállalt javaslat. Egy már létező törvényt pontosító, hiányosságait javító, egyértelműsítő módosítócsomag, amely nem tesz egyebet, csak a valósághoz, no meg Románia nemzetközi vállalásaihoz igazítja a korábbi jogszabályt. Azt tényszerűsíti, amiről a világ már rég azt hiszi, hogy valóság abban az országban, amelynek vezetői nem győzik hirdetni minden fórumon, mily példásan rendezték a kisebbségek helyzetét. Mindezek dacára – vagy talán éppen ezért – nagyon fontos az a módosítócsomag, amely végre elkészült. Zavaros, sokféleképpen értelmezhető jogszabályok között tenne rendet, húszról tíz százalékra csökkentené az anyanyelvhasználati küszöböt, pontosítja az intézmények kötelezettségeit, és büntetéseket is előír, ha nem hajlandóak alkalmazkodni az előírásokhoz. Ha elfogadják, végre valósággá válik, hogy írásban és szóban is magyarul kommunikálhatunk a különböző rendű-rangú közintézményekkel, és szabadon használhatjuk regionális szimbólumainkat, tételesen a székely vagy az Erdély-zászlót is. Ha elfogadják... A tervezet benyújtása minden bizonnyal a kormánypártokkal folytatott egyeztetések miatt (is) késlekedett, hisz támogatásuk nélkül esély sincs elfogadására. Zárójelbe kerültek azonban a még fontosabb célkitűzések, a román politikai elitet felvonultató RMDSZ-kongresszuson például egyetlen szó sem hangzott el az autonómiáról, és Kelemen Hunor szövetségi elnök minden alkalommal későbbi, megfelelő időpontra ígéri a szövetség által kidolgozott, felvállalt autonómiastatútum beterjesztését. Fontos lépés lenne e most elkészült jogszabálycsomag elfogadása, de hány meg hány törvény létezik jelenleg is, amelyeket nem hajlandóak betartani a román hatóságok. A székelyföldi autonómiának valóban jelentős komponense, hogy regionális hivatalos nyelv legyen a magyar, de semmiképpen nem válthatja azt ki ez a jogszabály. Valós előrelépés helyett ismét csak araszolgatunk, alacsony mércékkel és kevés reménnyel kikövezett úton, egy nagyon bizonytalan jövő felé.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 29.
A család a szeretetről szól
Labdázni, zsákban ugrálni, bohóccal huncutkodni vagy éppen csúszdázni szaladtak a gyerekek, a lányok zöme arcfestésre várt, mások anya, apa ölében sorakoztak, míg elkészültek a kutyus alakúra csavart vagy kívánság szerint éppen karddá igazított színes lufik. Örökbe fogadott gyermekeket és családjaikat ünnepelték a Benedek-mezőn tegnap.
Kellemes zene és gyermekzsivaj töltötte be a tábort és környékét vasárnap, a szervezők – a Pro Adopt Egyesület, valamint a gyermekjogvédelmi hivatal munkatársai – már reggel azon szorgoskodtak, hogy kellemessé, tartalmassá tegyék a gyermekek és szüleik napját. Háromszék mellett Brassó, Szeben és Fehér megyéből, de a fővárosból is eljöttek az örökbe fogadó családok gyermekeikkel, éves találkozóik sorában immár tizenkettedik alkalommal ünnepeltek együtt. Külső szemlélőként úgy tűnt, egyetlen nagy családról van szó, amelynek tagjai jól ismerik egymást, és ahol a gyermekek a legfontosabbak. Egy jókedvű, virgonc kislánnyal, a kétéves Orsikával többször is keresztezik egymást útjaink. Édesanyja fáradhatatlanul, mosolyogva szalad utána. Két év várakozás és megújított iratok előzték meg a találkozásukat. December 8-a óta vannak együtt, azóta nagyon megváltozott az életük, minden más – mondja. Szavai, mozdulatai, mosolya boldogságról árulkodott. „A család a szeretetről szól, és nem a DNS-ről” – ezekkel a szavakkal üdvözölte a vendégeket Vass Mária, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője. Mint mondta, nem az számít a gyermek életében, hogy ki a vér szerinti rokona, sokkal inkább az, ki veszi körül szeretettel. Számukra az a közeg jelenti az igazi családot, ahol örülnek létezésüknek és elfogadják őket – hangsúlyozta. Lapunk érdeklődésére kifejtette: míg tavaly 18 bizonylatot adtak ki olyan családoknak, akik örökbe fogadhatnak, idén már nyolcat, az örökbe adható gyermekek száma az előző évben 27 volt, ebben az évben pedig már 21-et jegyeztek. Örökbeadás céljából ebben az évben 13 gyereket helyeztek el, míg egy évvel ezelőtt összesen 17-et. A véglegesített örökbeadások tekintetében is reményt keltőek az adatok, idén már 11-et, tavaly egész évben pedig 13 ügyet zártak le. Vass Mária nagyon fontosnak tartja, hogy a 13, örökbeadás céljából elhelyezett gyermek közül hét a nehezen örökbe adhatók köréből került ki, életkoruk szerint 4 és 14 év közöttiek. Pozitív változásként értékelte, hogy a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy részletesebben ismertessék ezeket a gyermekeket. Ezáltal a család nem csupán egy adathalmazzal találkozik, papírokat lát, hanem személyesebb információkhoz jut, betekintést nyerhet a gyermek múltjába is, fényképről megismerhetik, és ez felkelti az érdeklődésüket. Példaként említette azt a 14 éves lányt, akit múlt héten helyeztek el Fehér megyében. „Csodálatos dolog, hogy ennyi gyermeknek megadatott az, hogy egy igazi családba kerüljön” – összegzett. A Benedek-mezei rendezvény és a Pro Adopt Egyesület országos viszonylatban is egyedi – értékelte tegnap Iulia Matei. Az országos örökbefogadási hatóság tanácsadója szerint, bár a szakhatóságok más megyékben is szerveznek hasonló találkozókat, az örökbe fogadott gyermekek szülei azonban csupán megyénkben tömörültek egyesületbe. Elmondta, országszinten jelenleg mintegy háromezer örökbe fogadható gyermeket tartanak nyilván, és sok család kíván gyermeket befogadni, meglátása szerint ezt a vonatkozó, tavaly módosított jogszabály is bátorítja. Sok-sok közös játék mellett tegnap pónilovak is szórakoztatták a gyermekeket, míg a szülőknek és szakembereknek közös beszélgetésre adódott lehetőség. Eközben a közelben a Szabadtűzi Lovagrend tagjai élükön Dobai Lászlóval – a Bertis, illetve a Tribel támogatásával – a közös ebéd elkészítésén dolgoztak.
Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. május 30.
Honnan jönnek a kolozsvári egyetemisták?
Kutatók vizsgálták, hogy a társadalmi háttér miként befolyásolja a diákok felsőoktatási képzését.
A közgazdaságot/üzletkötést tanulók között vannak legnagyobb arányban, akik pragmatikusan választanak maguknak egyetemet, akiknek leginkább számít az ott kapott felsőoktatási diploma, míg a testnevelést tanulók között a legmagasabb az elhivatottság, akik azért választják azt a szakot, mert valóban szeretik, mindig is az érdekelte őket - mondta Veres Valér, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián tartott előadást azzal a címmel, hogy Honnan jönnek, hová tartanak a kolozsvári egyetemisták? A három kutatás eredményei és népszámlálási adatok összesítése alapján készült előadásban nem csak a diákok szakválasztási motivációiról volt szó, hanem arról is, hogy ezek miként differenciálódnak a társadalmi származás és nemzetiség szerint. Például mennyire érvényesül az a tendencia, hogy a szakválasztáskor az alacsonyabb társadalmi származású fiatalok a munkaerőpiacon könnyebben értékesíthető diplomák felé orientálódnak? A kérdésre a gyors válasz egyébként az, hogy nem érvényesül, de erre azért részletesebb választ is adunk, de előbb a források. A népszámlás mellett főleg a kolozsvári diákok jövőterveiről szóló online kutatás szolgált alapul, amelyet a BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kara kutatói készítettek a Mathias Corvinus Collegium felkérésére, és a diákoknak hozzávetőlegesen 10 százalékát kérdezték meg. Ezen kívül a Kincses Kolozsvár 2015 kutatást használta Veres, amiben Kolozsváron tanuló magyar fiatalokat kérdeztek meg, és ehhez jött hozzá Az életünk fordulópontjai-Erdély II. felmérés, amely az erdélyi magyarságra reprezentatív mintán készült.
Ha valakinek sikerül az érettségije, akkor annak nagy valószínűséggel jut hely az egyetemen is. Veres szerint a magyar diákoknak nagyjából háromnegyede jár érettségit adó középiskolába, ezeknek pedig nagyjából a felének sikerül az érettségije. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az érettségizettek 82 százaléka jár egyetemre, és 11 százalékuk valamilyen posztlíceumi képzésben tanul. 2011-ben az adatok szerint a 20 éveseknek - ez az első olyan életkor, amikor már biztosan mindenki befejezte a középiskolát, és ha akar, akkor egyetemen tanulhat - 44,6 százaléka volt beiskolázva, a 35,5 százalékuk egyetemre járt, 3,8 százalékuk posztlíceumban tanult, míg 4,9 százalékuk még líceumban tanult (például esti tagozaton). Veres szerint a változás után indult oktatási tömegesedés 2007-2008 környékén volt a csúcsán, azóta számszerűleg megállt a felsőoktatás diáklétszámának a növekedése, nem mennek nagyobb számban egyetemre. A jelentős expanzió és a magyarok kedvező felsőfokú diplomaszerzési esélyei ellenére a beiskolázottak nemzetiségi eloszlása nem túl kedvező a magyaroknak, a felsőfokú végzettségűek arányán belül a magyarok aránya alacsonyabb, mint az országos átlag. A 10 év fölötti romániai népesség 14,4 százalékának volt felsőfokú végzettsége 2011-ben, a romániai magyarok esetében ez az arány akkor 10,2 százalék volt.
A kutató szerint a lemaradás okait a strukturális hátrányban kell keresni, egyszerűen a fővárosban nincsenek magyarok, és a 200 00 fő fölötti nagyvárosokban is kevés magyar él, pedig ott általánosan jellemzőbb, hogy továbbtanulnak a diákok. Egyébként is jellemzőbb, hogy a városiak tanulnak tovább a felsőoktatásban. A 2011. évi népszámláláskor a 20-24 év közötti korosztály, tehát nagyjából az egyetemisták korosztálya, 58,2 százaléka élt városon és 41,8 százaléka falun. Ugyanekkor az egyetemi hallgatók körében 83,6 százalék volt a városiak aránya, míg 16,4 százalék a vidékieké. Mi a kolozsvári egyetemisták társadalmi háttere? Honnan jönnek? Kik tanulnak Kolozsváron? A romániai magyar egyetemistáknak nagyjából 40-50 százaléka tanul tovább Kolozsváron. A diákok nemzetisége és a származási településtípusa között figyelhető meg szignifikáns összefüggés: a magyar diákok nagyobb aranyban (36,2 százalék) származnak faluról, mint a románok (29,6 százalék). Veres szerint ez azért pozitív jelenség, mert a felsőoktatásba való bekerülés eléggé privilegizált, és nagy arányban a már városi, egyetemet végzett szülők gyerekei kerülnek be. Ám ehhez az is hozzájárulhat, hogy a magyar fiatalok ma már nagyobb arányban élnek falun, mint a román kortársaik. Elmondta, ezelőtt néhány évvel a romániai egyetemi hallgatóknak még a 20 százaléka sem származott faluról. Veres értelmezése szerint a románok és magyarok közötti eltérést a kínálat strukturális szerkezete magyarázza. Annak, amit a magyarok tanulhatnak Kolozsváron (főleg a BBTE-n), más a szerkezete, mint amit a románok tanulhatnak. Vagyis a felsőoktatás piacán magyar nyelven a BBTE nagyobb szeletet fed le, mint román nyelven. Más szóval, más szakokon nagyobb esélye van egy magyarnak bekerülni a Babeș-Bolyaira, mint egy románnak. Ugyanakkor, Kolozsváron magyarul nem tanulhatnak műszaki szakokon, orvosin, agronómián a fiatalok, így többen orientálódnak a tudományegyetemeken tanulható szakokra.
De ugyanakkor jelentősen érvényesül mind a románok, mind a magyarok körében az iskolai reprodukció jelensége, ami azt jelenti, hogy egy egyetemi végzettségű szülőnek a gyereke is felsőfokú tanulmányokat végez. Míg országos szinten 15 százalék körüli a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, addig az egyetemi hallgatók szüleinek a 31-34 százaléka végzett egyetemet. A felsőoktatás tömegesedése tette lehetővé nagymértékben azt, hogy alacsonyabb társadalmi származású fiatalok is nagyobb arányban tanulhatnak. A felmérések szerint a szakiskolát végzett szülők gyerekei is elég nagy arányban mennek már egyetemre. Ez alól csak a nagyon alacsony iskolai végzettségű szülők gyerekei kivételek, 1 százalékot sem érik el azoknak a diakoki, akiknek a szüleinek nincs nyolc osztályuk, az általános iskolával rendelkezők gyerekeinek az aránya a felsőoktatásban 2-4 százalék között van, míg az össznépességben a csupán általános iskolával vagy kevesebb osztályt végzettek népesség aránya 20 százalék fölött van.
Az apa foglalkozása szerint hasonló a helyzet. A fizikai munkás származású gyerekek aránya - a szakiskolát végzettek arányához hasonlóan - 21 százalék (román) és 32 százalék (magyar). A magyarok magasabb aránya itt azért várható, mert a magyarok körében magasabb a szakmunkások aránya (21,3 százalék), mint a romániai össznépességben (14,2 százalék). Mennyi pénzből gazdálkodnak a diákok? A szülőktől kapott havi pénzösszeg a kolozsvári diákok esetében átlagosan 490 lej. Nemzetiség szerinti bontásban a román diákok nagyjából 50 lejjel kapnak több pénzt otthonról, mint a magyarok. Előbbiek esetében 507 lej a havi átlag, míg utóbbi esetben 450 lej az átlagos zsebpénz. Veres ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ennek az átlagos havi összegnek jelentős a szórása (667 lej), tehát az egyes értékek számtani átlagtól vett eltéréseinek négyzetes átlaga (standard eltérés), ami megmutatja, hogy a diákok által kapott pénzösszegek átlagosan mennyivel térnek el az átlagos összegtől. A diákok negyede 100 lejnél kevesebbet kap otthonról, míg negyedük 700 lejt vagy még ennél is többet kap havonta.
Miért az adott szakot választották? A legszembetűnőbb különbség nemzetiségek szerint, hogy a magyarok sokkal nagyobb arányban (66,8 százalék) mondták, hogy érdekli őket a szakterület, amit tanulnak, mint a román hallgatók (46,9 százalék). Veres szerint általában nem szokott ilyen nagy különbség kialakulni nemzetiségi bontásban. A románok körében azok vannak többen, akik a diploma értékét nézik, tehát azt, hogy milyen diplomával tudnak könnyebben munkát találni a munkaerőpiacon. De a románok esetében az is inkább befolyásoló tényező, hogy mennyi jót hallottak az adott szakról. Veres példának a BBTE Humánerőforrás menedzser alapképzést hozta fel, aminek a jó híre nagyon gyorsan elterjedt a románok körében, és nagyon megrohanták, míg a magyarok esetében, ahol kevésbé számít a hírnév, hogy mások mit mondanak róla, sokkal később vált népszerűvé. A választási motivációt tudományterületenként, szakonként és társadalmi háttér tekintetében is vizsgálták. A bölcsészettudományokat (ide számolták a teológiát és színházi tudományokat is) és az élő természettudományokat (biológia, földrajz és környezetvédelem) választók említették nagyobb arányban, 60 százalék körül, hogy őket mindig is érdekelte ez a szakterület, míg a társadalomtudományok (a jog és a közgazdaságtan is ide számít) képviselőinél a legalacsonyabb, 45 százalék ez a motiváció. Érdekesség, hogy a magyarok egész eltérően viselkednek az össznépességi tendenciákhoz képest: az élő természettudományok 72 százalékkal ugranak ki, míg a többi esetében is 62-65 százalék között van az ilyen típusú motiváltság.
A diploma értéke egyértelműen olyan dolgokhoz áll közel például, hogy az apa vállalkozó vagy több pénzt kap a szülőktől, és a társadalmi hierarchiában magasabb pozíciót foglal el, vagyis a pénzkeresés irányába elment szülők gyerekei jobban figyelnek a diplomára. Cáfolódott az, hogy a szegényebb körülmények közül jövők fognak sokkal pragmatikusabban dönteni. A kutató szerint azok választanak diplomaorientáltan szakmát, akiknek a státusuk magasabb. A szociológus szerint az ilyen családokban általában nagyobb nyomás is nehezedik a gyerekre, mert nem mehet akármilyen szakra, nem választhat teljesen szabadon.
G. L. / Transindex.ro2017. május 30.
Jogvédők és politológusok: az RMDSZ tervezete üdvözlendő, de hiányos
Mai sajtóközleményükben az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI)/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a Politeia szakemberei üdvözlik az RMDSZ-frakció által május 23-án iktatott törvénymódosítási tervezetet, ugyanis „annak elfogadása nagy mértékben hozzájárulna a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, valamint a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről ratifikálása óta hiányos jogharmonizáció orvoslásához”. Tudatják: a Keretegyezmény 1995-ös illetve a Karta 2008-as ratifikálása óta, Romániának nem sikerült maradéktalanul átültetni vállalásait a belső jogba.
Mint ismeretes, a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete a közigazgatási törvényt módosítaná.
Emlékeztetnek: az RMDSZ felkérésére a civilek módosító javaslat-csomagot fogalmaztak meg a 215/2001-es közigazgatási törvényről, amelyet februárban eljuttattak a törvénymódosítási tervezeten dolgozó munkacsoporthoz.
A civilek örömmel veszik tudomásul, hogy a beiktatott törvénymódosítás két kulcsfontosságú kérdésben is összecseng az általuk előterjesztett javaslat-csomaggal. Értékelik, hogy a törvénymódosítási tervezet külön fejezetbe foglalja össze a nyelvhasználati jogokat. Szerintük ez nemcsak, hogy áttekinthetőbbé teszi a rendelkezéseket, hanem hosszútávon egy fontos lépést jelenthet az önálló magyar nyelvre vonatkozó nyelvtörvény irányába. Ugyanakkor a törvénytervezet szétválasztja a gyakorlati és szimbolikus nyelvi jogokat, azzal hogy az utóbbi kategóriába tartozó rendelkezéseket egy lényegesen alacsonyabb alternatív küszöbhöz kapcsolja. Ezzel olvasatukban az állam elismerheti a kisebb számú kisebbségi közösségek létét is, hiszen arra készteti a hatóságokat, hogy lényegesen tágabb körben biztosítsák a nyelvi tájkép, házasságkötés és közérdekű tájékoztatás terén a nyelvi jogokat.
Megjegyezik: a törvénytervezet számos más jó javaslatot tesz a közigazgatási törvény módosítására.
Ugyanakkor pedig felhívják a figyelmet a módosítás-tervezet azon részeire és hiányosságaira, amelyek a romániai közigazgatási nyelvhasználatban szerzett tapasztalataik és meglátásuk szerint veszélyforrásokat jelenthetnek a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetésére:
Egyrészt, vélik, a módosítás-tervezet kormányhatározat útján hagyná jóvá a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványokat. Véleménynk szerint ez nem nyújt megoldást a formanyomtatványok problémájára, ugyanis életszerűtlen, hogy az időről-időre módosuló vagy a helyi szinten kibocsátott formanyomtatványok, kormányhatározat útján időben elfogadásra és használatra kerülnének.
Másrészt, közlik, a módosítás-tervezetben a nyelvhasználati jogok alanyai a kisebbségi román állampolgárok, kisebbségiek által alapított szervezetek és a kisebbségiek érdekeit szolgáló civil szervezetek. Ez a megfogalmazás indokolatlanul zárja ki a nem román állampolgárokat és más jogi személyeket (pl. vállalkozások) a nyelvhasználati jogok élvezőinek köréből. Éppen ezért egy általánosabb összes magán- és jogi személyt magába foglaló megfogalmazás célszerűbb és indokoltabb volna, gondolják. „Ennek elmulasztása akár ahhoz a fonák helyzethez is vezethet, hogy egy magyar többségű település polgármesteri hivatalán egy felvidéki magyar, vagy egy cég magyar anyanyelvű helyi képviselője nem iktathat magyarul egy kérvényt” – olvasható a dokumentumban.
Továbbá a módosítás-tervezet értelmében a közigazgatási intézmények kisebbségi nyelvhasználatát biztosító többlet-költségek egy részét az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) biztosíthatná. Véleményük szerint a hivatal bevonása ebbe a folyamatba szükségtelen, és felesleges akadályokat gördíthet az intézmények elé. Sokkal egyszerűbb lenne egy olyan megoldás, amely az oktatás finanszírozáshoz hasonlóan (kvóta rendszer), a központi költségvetésből, célirányosan biztosítaná az intézmények és közigazgatási egységek számára a nyelvi jogok biztosításához szükséges finanszírozást. „A sajtóban megjelentek alapján ugyanakkor arról értesültünk, hogy a benyújtott javaslat csomag nem élvezi teljes mértékben a román kormány támogatását, a két kormánypárt, a PSD és az ALDE még nem fogalmazta meg ezzel kapcsolatos meglátásait. Szeretnénk kiemelni, hogy a két kormánypárt számára is kötelező figyelembe venni Románia által ratifikált egyezményeket. Emlékeztetni szeretnénk a közvéleményt és a törvénymódosítás- folyamat kiemelt politikai szereplőit, hogy a 2016. december 21-én, a kormánypártok és az RMDSZ által aláírt politikai paktum 7. pontja alapján, a felek arra kötelezik magukat, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogait garantáló nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségeket tiszteletben tartják” – áll a sajtóközleményben.
Véleményük szerint ahhoz, hogy az elfogadásra kerülő törvény-módosítást valós előrelépésnek tekinthessük, a törvény megújult szövege mindenképp megoldást kell hozzon a következő területeken:
1. Kisebbségi nyelveken történő szóbeli és írásbeli ügyintézés gyakorlati megvalósulása;
2. Kisebbségi nyelveken elérhető formanyomtatványok biztosítása;
3. Az utcanévtáblák és egyéb hagyományosan használt toponímiák kihelyezésének kötelezettsége a kisebbségek nyelvein;
4. A többnyelvűség megvalósításához szükséges többletköltségek biztosítása.
Felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás javaslat önmagában nem garantálja a szükséges kisebbségjogi rendelkezések életbeléptetését, mindössze az első lépés a nyelvhasználati jogok bővítése tekintetében, mindaddig, amíg a parlamenti többség azt nem szavazza meg. A törvénymódosítás folyamat eredményessége a szakbizottsági munka és parlamenti viták alkalmával fog eldőlni. Bíznak benne, hogy ezek sikeresek és eredményesek lesznek.
A civilek módosító javaslatai az alábbi linken találhatóak:https://www.politeia-kolozsvar.ro/civil-szervezetek-javaslata-a-2152001-es-helyhatosagi-torveny-modositasahoz/. szabadsag.ro2017. május 30.
Továbbadják a vers szeretetét
Elkezdődött a Gyermeknap, csodanap. Hétfőn közel 75 gyerek szavalt a gyergyószentmiklósi művelődési ház színháztermében. A 19. Gyermeknapi Versmondók Találkozójának témája a kenyér volt.
Kedves, néhol korukat meghazudtoló, mélyértelmű versekkel készültek Gyergyószék óvodásai, kisiskolásai. Vajda Gyöngyvér műsorvezető, a Figura Stúdió Színház színésze először a gyerekek bevonásával ismertette a színpadon felsorakoztatott, kenyérsütéshez szükséges eszközöket, a szitát, dagasztótekenyőt, penetét, kenyérverő-botot, pityókatörőt és hasonlókat, majd sorjában a hozzávalókat is. Miután a félénkebb szavalókban is feloldódni látszott a szorongás, mikrofonhoz szólította a versmondókat, akik kivétel nélkül ügyesen helytálltak. Poráczki Judit, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár munkatársa, Máthé Annamária, a Figura Stúdió Színház színésze és Korpos Szabolcs zenetanár értékelték a versmondásokat, de nem rangsoroltak, minden résztvevő emléklappal, kisebb ajándékkal térhetett haza. Máthé Annamária megjegyezte, naponta többször is összeül a család a kenyér mellé, ahogy ez alkalommal is a kenyér hozta össze a gyerekeket.
Gergely Imre / Székelyhon.ro2017. május 30.
Újraélednek a népi hagyományok
A nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület szervezésében idén is megrendezésre kerül a sokat által várt népzene-, valamint néptánctábor.
Az egyesület egész éves munkája mellett a nyári, vakációs időszakban egy-egy intenzív felkészüléssel, munkával, ugyanakkor sok-sok szórakozással teli hétre várja a tanulni vágyókat július elején a népzenetáborba, majd rögtön ezután a néptánctáborba.
A népzenetáborba, melyet immár negyedik alkalommal szervez meg az egyesület olyan kezdő és haladó résztvevőket várnak, akik megismerkednének valamely népi hangszerrel vagy elmélyítenék tudásukat e téren. A tábor július 3-7 között kerül megrendezésre, a résztvevők pedig a következő hangszereken tanulhatnak majd: hegedű, citera, furulya, nagybőgő, moldvai dob, koboz, illetve népi ének. A résztvevők kiváló, szakképzett oktatók segítségével ismerkedhetnek meg az egyes hangszerek, és a zene varázslatos világával. A tábor ideje alatt a hangszereket a szervevők biztosítják, így a résztvevők akár több hangszert is kipróbálhatnak a hét folyamán.
A népzenetábor ideje alatt a Sepsiszentgyörgyről érkező Demeter Miklós és családja segítségével a résztvevők népi mesterségeket is tanulhatnak majd. Útmutatásuk révén moldvai-csángó népi játékok is készülnek majd a hét folyamán, kipróbálhatják a nemezelést, illetve udmurt táncházban is részt vehetnek majd a táborozók.
A második tábor, a néptánctábor második alkalommal kerül megrendezésre, ebben az évben július 10-15-e között. A népzenetáborhoz hasonlóan ide is mind kezdőket, mind haladókat várnak. A résztvevők Maier Rai és Kati, Benedek Árpád, Bodó Emese és Veress Zoltán segítségével ismerkednek majd meg az egyes tájegységek jellegzetes táncaival. A tánc mellett a hét folyamán szabadtéri játékokra, kézműves foglalkozásra és kirándulásra is sor kerül majd. A Panyoláról érkező Papp Imre és Nagy Dóra révén Mátyás korabeli játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők.
A néptánctábor ideje alatt 3 zenekar biztosítja majd a talpalávalót: a Csillagocska, a Soroglya és a Rigófütty zenekar. Minden nap 17:00 órai kezdettel nyílt táncházat szerveznek, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a Szent László Közösségi Házba.
Jelentkezni mindkét táborba a 0745 149 251-es telefonszámon lehet. A táborok kiemelt támogatója a Communitas Alapítvány. A szervezők minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak.
Bagosi Andrea / szatmar.ro2017. május 30.
Tamás: a sepsiszentgyörgyi kórház be fogja tartani a kisebbségi anyanyelvhasználatról szóló törvényt
Jövő év első napjától kezdve a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház biztosítani fogja, hogy a páciensek anyanyelvükön kommunikálhassanak az egészségügyi személyzettel, ahogy azt a törvény előírja – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök.
Tamás Sándor üdvözölte azt az áprilisban elfogadott jogszabályt, melynek értelmében azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot vagy lélekszáma az 5000 főt, ott az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények kötelesek az illető kisebbség nyelvén beszélő szakszemélyzetet alkalmazni. A megyei tanács elnöke elmondta, már tárgyalt az általa vezetett intézmény hatáskörébe tartozó megyei kórház vezetőségével a törvény gyakorlatba ültetéséről – számol be az Agerpres. Tamás Sándor hozzátette: korábban már több esetben is gondot okozott, hogy magyar ajkú betegek nem tudták elmondani panaszaikat, mert nem volt magyarul beszélő orvos vagy ápoló az osztályon. Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy a törvény tovább fokozza majd az amúgy is súlyos orvoshiányt, a Kovászna megyei tanács elnöke azt válaszolta: reméli, hogy az egységes bértörvény megállítja az orvosok elvándorlását az országból, sőt, az eddig kivándorolt szakemberek is hazatérnek majd.
Tamás Sándor leszögezte: nem feltétlenül magyar etnikumú, hanem magyarul értő és beszélő szakszemélyzetre van szükség a magyar páciensek ellátásához. Ugyanakkor kijelentette: az egészségügyben magyar nyelvhasználatot biztosító törvény valós igényből született, és nem „fölösleges luxus”, ahogyan a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevezte a jogszabályt.
Növekszik a turistaforgalom Háromszéken Látványosan emelkedett a Háromszékre látogató turisták száma, országos szinten Kolozs megye után, Kovászna megyében a legnagyobb a növekedés, jelentette be Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke rámutatott az év első hónapjában Kolozs megyében 31,3 százalékkal nőtt a turisták száma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, míg Kovászna megye e tekintetben országos szinten a második 27,7 százalékos növekedéssel.
A politikus példaként említette, hogy Teleorman megyében 25 százalékkal csökkent az idegenforgalom. Kovászna megye tanácsának elnöke úgy véli, beérett az éveken keresztül folytatott népszerűsítés, román újságírók, blogerek száznál több írást jelentettek meg a térségről a különböző tanulmányi utak eredményeképpen, a Blue Air járatain megtalálható magazinban is részletes írás ismerteti Háromszék látványosságait. Az irány jó, ezt a munkát folytatni kell – szögezte le Tamás Sándor.
Mint mondta: a következő két hónapban a lovasturizmus fellegvára lesz a térség. Július 7–9. között Bodokon szervezik meg az országos kettesfogathajtó-bajnokság második fordulóját, egyúttal felavatják az új fogathajtópályát. Július 14-16 között szervezik meg a maksai Óriáspince-tetőn a Nemzeti Vágta hivatalos előfutamának számító Székely Vágtát, de még azelőtt lesz Huszártoborzó.
2017 a Turizmus Éve Háromszéken, azzal a céllal hirdették meg, hogy összefogják a turizmus szereplőit, így javítva a versenyképességet. Tavaly százezer turista 500 vendégéjszakát töltött Kovászna megyében, 90 százalékuk román nemzetiségű, a vendégek mindössze 5- 7 százaléka érkezett Magyarországról. Székelyhon.ro2017. május 30.
Megjelent az Erdélyi Gyopár 150. lapszáma
Százötvenedszer vehet kezébe friss Erdélyi Gyopárt az olvasó.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület utódkiadványa ez, melynek elődje az Erdély folyóirat volt 1892-től betiltásáig. Az örökséghez hűen a természetjárót szolgálja a lap tartalma, Erdély értékeire összpontosítva, a turistaélet nagyszerűségét mutatva be, mintegy csábítóként azok számára, akik ezen örömökből még nem kértek részt.
A 150. lapszám is friss eseményekről számol be, mindenről, ami égen-földön a természetben megtalálható... ez alkalommal sok turistahumorral is fűszerezve. Hírt kaphat az olvasó arról, hogy az EKE-osztályok számos rendezvénye mellett Jókai Mór Teljesítménytúra volt huszadszorra, szintén teljesítménytúrával emlékeztek a gyergyóiak negyedik alkalommal Erőss Zsoltra, de a Kitty-emlékverseny sem maradt el.
Összeállt az EKE XXVI. Vándortáborának teljes programja, az összes túralehetőség megtalálható az Erdélyi Gyopárban, lehet tehát válogatni közülük már most annak, aki a Rétyi Nyírben a turistaság legnagyobb találkozóján töltené szabadsága egy részét. Aki csak virtuálisan kirándulna, annak ajánljuk a Hazajárás Erdélybe sorozat újabb részét, melynek címe Télbúcsúztató túrák a Páringtól a Répátig, de várlátogatásra is nyílik lehetőség Keresztváron. A Tündér-barlang titkait fedi fel Kinda Tibor, Hargitafürdő Janus-arcát mutatja meg Zsigmond Enikő, Molnár Zoltán pedig újabb utazásra hív a nyári csillagképek között. A felsorolás csak morzsa abból, amit az ünnepi lapszám kínál, hiszen szó van ebben még a maroshévízi Urmánczy-fürdőről, a nyári gombásztúrákon gyűjthető gasztronómiai különlegességekről, és arról a különleges flóráról is, amit a Csalhó Nemzeti Park rejteget. Aki nem akar tudatlanul állni egy-egy meteorológiai állomás kapujában, vagy nem akarja varázsgömbnek nevezni az ott látható üveggolyóbist, annak is segít a tudásbővítésben e folyóirat, amelyre elő lehet fizetni és érdemes keresni az EKE-osztályoknál. maszol.ro2017. május 30.
Bajba kerülhet a román gazdaság – sorra kapja Bukarest a figyelmeztetéseket
Hiába a kirobbanónak tűnő első negyedévi gazdasági növekedés, az elmúlt napokban az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap is arra figyelmeztette Romániát, hogy a pénzosztogató intézkedéseknek rossz vége lehet. Ezt a hazai gazdasági szakemberek is jó ideje hajtogatják már, de a Grindeanu-kormány és a koalíció az intésekre egyelőre ügyet sem vet.
Az Európai Bizottság a napokban arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés – a Traian Băsescu mandátuma idején elhíresült MTO – megvalósíthatatlannak tűnik, mivel a strukturális költségvetési hiány 2016-ban 2,6 százalékra nőtt, amely igencsak messze van az előirányzott 0,5 százaléktól. A figyelmeztetés mellett az Európai Bizottság azt indítványozta az Európai Unió Tanácsának, hogy tegyen konkrét javaslatot a romániai illetékeseknek a jelentős eltérés megszüntetésének érdekében.
Az EU Tanácsának most már nem egészen egy hónapja van a javaslattételre. Ha a helyzet nem változik, akkor a Románia elleni brüsszeli szankciók sokba kerülhetnek majd az országnak, hiszen egyebek között az Európai Beruházási Bank is megváltoztathatja a romániai hitelfolyósítás stratégiáját, mi több, az unió felfüggesztheti a Romániának juttatott strukturális és kohéziós alapok folyósítását is.
Románia strukturális deficitje a bruttó nemzeti össztermék alapján számított korábbi 0,6 százalékról (amely szintén 0,1 százalékkal lépte túl az engedélyezett szintet) azért érte el a 2,6 százalékot, mivel a költségvetési kiadások messze meghaladták a bevételeket. Ezzel az ország igen sérülékennyé vált az esetleges újabb gazdasági válságok esetén.
Az Európai Bizottság szerint középtávon a román kormánynak csökkentenie kell a nettó költségvetési kiadásokat, ami egyebek között az adók, illetékek emelését, újabbak bevezetését, bér- és nyugdíjcsökkentést vagy pedig a beruházásokra fordított összegek további visszafogását feltételezi. Ráadásul az idei költségvetési deficitet 3,5 százalékosra becsülik Brüsszelben, vagyis – ha a mutatók a hátralévő hónapokban nem javulnak – a román gazdasági makrostabilitás igencsak törékennyé válik.
Brüsszeli javaslatok
Az Európai Bizottság szerint az Európai Tanácsnak három fontosabb lépést kellene javasolnia Romániának, öthónapos határidővel. A Grindeanu-kormánynak többek között el kell érnie, hogy a javakra és szolgáltatásokra költött költségvetési összegek, illetve az adókból és illetékekből származó bevételek közötti különbség ne haladja meg, 2016-hoz viszonyítva, a 3,3 százalékot. Brüsszel szerint ezzel 0,5 százalékon stabilizálható a strukturális deficit.
Ugyanakkor a kormánynak minden költségvetési pluszbevételt a hiány csökkentésére kell majd fordítania. Így tehát Romániának a következő öt hónap során mindenekelőtt költségvetési takarékosságra kell törekednie, hogy elkerülje a túlzott deficit miatti kötelezettségszegési eljárást.
Ha Románia nem lép fel kellő hatékonysággal a költségvetési hiány csökkentéséért, akkor a kötelezettségszegési eljárás beindításával Brüsszel drasztikus intézkedéseket hozhat az ország ellen, így például a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékával egyenlő büntetést szabhat ki, de – amint már szó volt róla – felfüggesztheti a strukturális és kohéziós alapokból történő pénzfolyósítást. Ami az amúgy is krónikus pénzhiánnyal küszködő ország esetében igen súlyos csapás lenne.
Figyelmeztet az IMF is
Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap a napokban nyilvánosságra hozta a Romániára vonatkozó jelentését, amelyet május elején véglegesített a washingtoni székhelyű pénzintézet romániai küldöttsége. E szerint 2018-ban a román államháztartási hiány GDP-arányosan elérheti a 3,9 százalékot.
A túlzott deficitre nézve a legnagyobb kockázatot, a valutaalap szerint, a román szenátus által a múlt héten megszavazott, de még képviselőházi jóváhagyásra váró egységes bértörvény jelenti, amely a közszférában dolgozóknak átlagban 56 százalékkal emeli a bérét a következő öt évben.
A kormány 2018. január 1-jétől egy százalékponttal, 18 százalékra akarja mérsékelni a hozzáadott értékadót, és csökkenteni akarja a társadalombiztosítási járulékokat. A valutaalap változatlanul 4,2 százalékos román gazdasági növekedést valószínűsített az idei évre, miközben a kormány 5,2 százalékos GDP-bővüléssel számol.
Az IMF igazgatótanácsa azt tanácsolta Bukarestnek, ne a belföldi fogyasztást serkentse, hanem a közberuházásokat ösztönözze az életszínvonal fenntartható növelése érdekében, egyben pedig úgy vélte, hogy az adópolitika enyhítése, a szerkezeti reformok lelassulása veszélybe sodorják az elmúlt évek eredményeit.
Bukarest: nincs ok aggodalomra
A kormány és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a voltaképpeni kormányfő –, Liviu Dragnea azt állítja, hogy az országban a legnagyobb rendjén mennek a dolgok. A politikus szerint az egységes bértörvény nem jelent veszélyt az államháztartásra, mert a bérek fokozatosan fognak emelkedni, ami lehetővé teszi, hogy az idén Románia tartani tudja a vállalt 3 százalékos államháztartási hiányt.
Válaszként a brüsszeli figyelmeztetésre a kormánykoalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, közös levélben kérnek majd magyarázatot az Európai Bizottság elnökétől, Jean-Claude Junckertől arra, hogy az általa vezetett testület miért bírálja a Gridneanu-kormány gazdasági intézkedéseit. Szerintük Brüsszel bírálatai lejáratják a román kormányt a választók és a külföld előtt, utóbbi pedig azzal a következménnyel járhat, hogy csökkennek a Romániában irányuló a külföldi tőkebefektetések.
Liviu Dragnea szerint jelenleg az országban semmilyen gazdasági mutató nem ad okot Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap aggodalmaira. A szociáldemokraták elnöke szerint ebben az esetben felmerül a kérdés, vajon Brüsszel nem arra törekszik, hogy leállítsa a román gazdaság fejlődését?
Bogdán Tibor / maszol.ro2017. május 30.
Csúcsok egymás közt
Mintha utoljára tennének-vágnának oda garast az asztalra. Mintha egyszer s mindenkorra, hogy végre vegye tudomásul vakablakában a vétlen világ is. Mert mehet ugyan egy ideig, de jó felé nem mehet ez a világ, amelyben nem csak kenyeret, de országnyi részeket kapnak ki, sodornak el maradék s jövendő népünk gyermekeinek kezéből, előlük s alóluk.
Költők. Most Faludy György meg Csoóri Sándor. Vélük égre szállna sírva a roskatag vándor.
Mintha ma is, vértelen, de végtelen szövetségben értenének egyet abban, ami szeretetben és azzal benépesített ország lehet egy nemzet alatt, annyi temető meg csatatér fölött.
A szeretet, akár a szeretett, abszolút emberhez kötött.
Állat is megtapasztalja s firtatja ugyan azt, aminek híja van, de okát nem leli. Minden a miénk, az is, ami embertelenségben emberi.
Az ember boldogan s kéjben is nyugtalan, ha fogyóban a megtartó föld a talpa alatt, mert óriás ganajtúrók pusztítják el alóla, és mindazokat is titkon vagy nyíltan, akik gátat vetnek s vethetnének a mállónak s a múlónak idejekorán.
Ők, eme kettő sem vala egyetlen páros az emberi különbözőségben. Gondjaik, más-más földrészeken, egy volt a magyarok országának áldozó munka és aggodalom gyepes mezein, szikkadt, letarolt tarlóin. – S mire mentek?! – ordítja magában hangtalan, ki megnyikkanni sem mer, mert az igaz szó halálos is lehet. És a haza világán ebben az egyben van csupán igazuk…
A nép, kinek nincs szabadsága, készít magának mély hangon bőgő tárogatót; az elé hívott szabadságharcokból forradalmakat. Nyugtalan alszik ágya deszkaszélén, éberen. Az el- s leszámolóban egyre kevesebb a félelem. Hány ezer teret megnevezhet az agg, de még eleven, ahol a félsz helyet nem kapott, mert megvolt mindiglen a hazai sorrend: elébb van a miénk, azután az enyém, még ha halál is.
Faludy Györgyöt ki lehetett verni, be lehetett zárni, kinyomorítani a magyarok országából, ám belőle a tevőleges aggodalmat sosem. A fájdalom nemzeti, a fájás egyszemélyes.
„Lehull a lomb, árkász-csizmák tapossák,
alájuk terült avarnak az ország.
Rémálmok járnak, szelek fújnak, és
valaki dönt, hogy lesz-e ébredés?” (1957)
Amikor ezt írta, 47 éves volt, menekülőben ama szovjet árkász-csizmák elől.
Csoóri Sándor óceánon is átverő, itthoni hullámok között érte el annyi vetés és számvetés után, sokszor megalázva és megszomorítva, a feszülethordozó megfogalmazást.
„Hol találhatnék megint
új otthont s új hazát magamnak?
Sehol! Sehol! – dörmögi hátam mögött
egy zúzmarás hang – hisz elkártyázott köpeny
az egész ország, krisztusi gönc –” (2004)
Hegycsúcsokat hasonlítgatni sose! Együvé ölelni – talán.
Faludy versének négy sora (In memoriam című vers) kötetben sosem jelent meg eddig, most az Elfeledett versek címűben, immár holtában. Csoórié az Elkártyázott köpeny címűben (2004). Nem integetnek vissza nekünk. Nem integetnek, csak nyugtalanok, ám intenek, óvnak és serkentenek. A nemzet minden ingét vegyük magunkra, mert a miénkek azok, és leginkább ránk találnak! Idegenről lefoszlanak, mint hitvány gerincről, madárijesztőről a rongy.
Czegő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. május 30.
Ajánló
KÖNYVBEMUTATÓ
Ma 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében mutatják be a Dózsa György halálának 500. évfordulójára emlékére szervezett tudományos konferencia előadásait tartalmazó, Dózsa című kötetet. Dr. Balázs Lajos egyetemi tanár A Dózsa-konferencia és -kötet időszerűsége címmel, Oláh-Gál Róbert Bolyai-kutató A Dózsa-genealógia és Bolyai János gondolatai Dózsa Györgyről címmel tart előadást. A kötetet Sarány István főszerkesztő és Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet igazgatója mutatja be.
SZÍNHÁZ
Május 31-én, szerdán 19 órától a kézdivásárhelyi Vigadó nagytermében a Városi Színház előadja Ray Cooney Ketten a neten című darabját.
HUMORPINCE
A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Pinceklubjában május 31-én, szerdán 18 órától a Humorpince meghívottjai a Sepsiszentgyörgyi Irodalmi Kerekasztal (SIKER) tagjai, akik felolvasó estet tartanak Tavaszi színkavalkád címmel.
ZENE
* Május 31-én, szerdán 18 órától a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban pünkösdi hangversenyt ad a Georgius Kamarazenekar és a Csíki Kamarazenekar. A koncert előtt Pap Attila lelkész hirdet igét. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. május 30.
Borbolyék riogatással és szekusozással vádaskodnak kanyaróügyben
Hisztéria- és rémhírkeltéssel vádolják a sajtót Hargita megye elöljárói a közegészségügyi igazgatóságnak a kanyaróval és a csíksomlyói zarándoklattal összefüggésben megfogalmazott felhívásával kapcsolatban.
Borboly Csaba tanácselnök és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kedden közös felhívásban fordult a nyilvánossághoz, leszögezve: a térségben nincs járványveszély, ezért mindenkit várnak a szombati búcsúba. Borboly szerint nem tesz jót a térségnek a hangulatkeltés, beárnyékolhatja a pünkösdi ünnepeket, ha a média a kanyarójárvánnyal „riogat”. „Ne higgyenek az első negatív sajtóhírnek, egészséges környezetben, szép természetben élünk. A hisztéria, a rémhírkeltés csak rosszat hozott Székelyföldnek" – jelentette ki Borboly Csaba. A Facebook közösségi oldalra feltöltött, Borbollyal közös nyilatkozatában ugyanakkor Ráduly Róbert arról beszél: a román államnak mindig az volt az érdeke, hogy megpróbálja ellehetetleníteni a fontos közösségi, vallási ünnepeinket.
A polgármester úgy véli, a mostani nem több „gyenge balliberális, részben pedig szekus diverziónál”, ám szerinte a zarándok ember elhivatott, nem lehet eltántorítani „rémhírek terjesztésével”. Borboly Csaba szerint nagyobb az esélye egy lábtörésnek, mint hogy valaki elkapja a kanyarót a csíksomlyói búcsún. A tanácselnök ezt már azután jelentette ki, miután megbeszélést folytatott a témában Tar Gyöngyivel, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjével és Urbán Erik ferences szerzetessel. A székelyföldi elöljárók állásfoglalása azonban azért is furcsa, mivel kanyaróügyben nem folyt pánikkeltés a médiában, ráadásul a témában szakértői nyilatkozat alapján született sajtóhír. Tar Gyöngyi, Hargita megye tiszti főorvosa hétfőn többek között az Agerpres és az MTI hírügynökségekkel közölte, hogy eltanácsolja a szombati csíksomlyói zarándoklattól azokat a kisgyerekeket, akik még nem kaptak kanyaró elleni védőoltást, és az oltásaik ellenőrzésére kéri a zarándoklatra készülő fiatal felnőtteket. A közegészségügyi igazgató ismertetése szerint a csíksomlyói negyedben, a roma közösségben észleltek egy gócpontot, jelenleg több mint 20 megbetegedésről tudnak.
Tar Gyöngyi a tanácselnökkel folytatott keddi megbeszélésen úgy pontosított: nincs járvány, a lakosság jelentős része be van oltva kanyaró ellen. Ugyanakkor a szakember felhívta a figyelmet, hogy a nagy tömegek járványtani szempontból eleve veszélyt rejtenek, de a lakosság nagy része megkapta az oltást. „Akik esetében nem lehet biztosra tudni, azoknak javasolt, hogy kerüljék a nagy tömegeket” – idézte a tiszti főorvost Hargita Megye Tanácsának közleménye. Urbán Erik ferences szerzetes szerint minden évben történnek sajnálatos esetek, mindazonáltal azt javasolta a zarándokoknak, hogy saját felelősségre, de vegyenek részt a búcsún. Krónika (Kolozsvár)2017. május 30.
Előadás a békediktátumról és következményeiről
Sok érdeklődőt vonzott pénteken Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető tanára érdekes és tartalmas előadása a trianoni békediktátumról és annak hozadékairól a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központba.
A kutató professzort Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke hívta meg városunkba. Ő is köszöntötte a professzort és a szép számú közönséget, kiemelve, hogy 2020-ban lesz száz éve annak, hogy a Nagy-Trianon palotában aláírták a hírhedt „békediktátumot”, ami Magyarországot szétdarabolta. Erre az eseményre több rendezvénnyel is emlékezik az MPE.
Vizi László Tamás nem csak egy előadást, de könyvbemutatót is tartott, hiszen a tavaly jelent meg A sérelmi politizálástól a nemzeti összetartozásig című kötete, amely a Trianon, revízió, határkérdés, nemzetegyesítés 1920 – 2010 alcímet kapta. Az előadó ezt a témát járta körül láthatóan nagy tudással, kuriózumokkal is fűszerezve előadását. Szó esett a trianoni diktátum aláírásának körülményeiről, illetve az 1920-as januári tárgyalásokról, gróf Apponyi Albert szerepéről. Mint megtudtuk, Apponyi hiába tartott nagy hatású beszédet az említett tárgyaláson, bemutatva Teleki Pál úgynevezett „vörös térképét” is, Magyarország sorsát már eldöntötték a nagyhatalmak. A júniusi aláírásra csak hosszas egyeztetés után találtak, pontosabban jelöltek ki két politikust (Benárd Ágostont és Drasche-Lázár Alfrédet), akik Magyarország nevében is aláírták a diktátumot.
Az előadás további részében szó volt azokról a magyar (de érdekes módon angol és olasz) tervekről, elképzelésekről, amelyek ezt az igazságtalan határmódosítást orvosolhatták volna. Részletesen szó volt többek között Ottlik László Új Hungária tervéről, Lord Rothermere határkiigazítási tervéről, a Magyar Revíziós Liga elképzeléseiről, Bethlen István terveiről, vagy éppen Gömbös Gyula volt magyar miniszterelnök alig ismert, a gazdasági határmódosítást szorgalmazó tervéről. A szerző röviden szólt a trianoni igazságtalanságot részben helyreállító hátramódosításokról, majd a megismételt Trianonról, a párizsi döntésekről.
A kommunista diktatúrában ezt a kérdéskört elhallgatták, szőnyeg alá söpörték. A szocialista államok között látszólag „baráti”, „testvéri” viszony volt, így szó sem lehetett semmilyen határon túli politikáról, nemzetben való gondolkodásról. A rendszerváltás után a kommunista gyökerű, valamint a liberális pártok és értelmiségiek ugyanezt a politikát folytatták, ők sem akartak tenni semmit a határon túlra került magyarokért. A Horn-kormány feltétel nélkül aláírta a „baráti együttműködésről, jószomszédságról, megértésről” szóló alapszerződéseket, ezek – ahogy az előadó fogalmazott – „az álszent gesztusok azonban nemhogy érdemi eredményeket nem hoztak, hanem további önfeladáshoz vezettek”.
Ezzel ellentétben már az első Orbán-kormány érdemi lépéseket kívánt tenni a határon túli magyarok érdekében, ezért segítették Erdélyben és Partiumban a magyar nyelvű egyetem alapítását, majd létrehozták a csatolt részek magyarjainak a Magyar igazolványt, és nagyban bővítették a határon túli magyarok különböző formájú támogatását. A Gyurcsány-kormány a 2004-es népszavazás kudarcával, Magyarországot a határon túli magyarokkal riogató politikájával egyértelműen megmutatta, mit várhatunk az utódkommunistáktól, mondta Vizi. A második Orbán-kormány viszont újabb kézzel fogható intézkedéseket tett, teljesen új alapokra helyezte a nemzetpolitikát. Előbb lehetővé tette, hogy könnyített eljárásban mindenki visszaigényelhesse magyar állampolgárságát, majd megalkotta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az előadást követően sokan gratuláltak az előadónak és a szervezőknek, majd Vizi László Tamás dedikálta a helyszínen megvásárolható kötetét.
Szőke Mária / Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. május 30.
Aggódik a magyar diákokért a Civil Elkötelezettség Mozgalom
A korábban felröppent hírekkel ellentétben még mindig nem végleges a beiskolázási terv Maros megyében, így nem lehet pontosan tudni, hogy hány magyar osztály indul ősszel a megyében és Marosvásárhelyen – hívta fel a figyelmet hétfőn a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo).
A szervezet állásfoglalásában rámutatott: a szaktárca a gyereklétszám alapján megállapította, hogy Maros megyében 170 kilencedik osztály indul a következő tanévben, ebből 53 vagy 54 magyar nyelvű lesz. Ezeket a számadatokat a minisztérium még azelőtt közölte, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceumnak megtiltották volna a kilencedikes osztályok indítását. „A fenti számadatokból az következik, hogy a magyar nyolcadikosoknak lesz lehetőségük magyar tannyelvű osztályban továbbtanulni, ha ezt választják.
Az viszont nem mindegy, hogy milyen szakok közül választhatnak, a város mely iskoláiban folytathatják majd a magyar fiatalok a tanulmányaikat” – jegyzik meg a közleményben. A Cemo emlékeztet: mivel a katolikus iskola idén nem indíthat 3 kilencedikes osztályt, félő, hogy a magyar fiatalokat a népszerűtlenebb szakiskolák felé fogják irányítani, velük fogják „feltölteni” az osztályokat. „Érdemes elgondolkodniuk a döntéshozóknak azon, hogy ezeket a kimaradó osztályokat vegyék át azok a magyar tanintézetek, amelyek hasonló profillal rendelkeznek, például a Bolyai Gimnázium vagy a Református Kollégium” – közölte továbbá a Cemo. Krónika (Kolozsvár)