udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 131447 találat lapozás: 1-30 ... 127621-127650 | 127651-127680 | 127681-127710 ... 131431-131447

Névmutató:

2017. július 8.

Félsziget-pótló fesztiválra készülnek Gernyeszegen
Hatalmas – nemzetközi kitekintésű – fesztivál házigazdája lesz 10 évig a gernyeszegi Teleki-kastély, amelynek tulajdonosa, Teleki Kálmán partnerszerződést írt alá a fesztiválszervezőkkel. Mivel a több évig Marosvásárhelyen (Marosszentgyörgyön) szervezett Félsziget fesztivál megszűnt, a megye nagyobb zenei fesztivál nélkül maradt, a szervezők úgy döntöttek, hogy két nagyobb horderejű rendezvénnyel próbálkoznak.
Az egyik a megyeszékhelyen, a Félsziget korábbi helyszínén július 6-9. között zajló VIBE Fesztivál, míg a másik a szeptember 1-3-ra tervezett AWAKE fesztivál, amelynek helyszíne a gernyeszegi Teleki-kastély és annak környéke lesz. A VIBE és az Awake szervezői úgy döntöttek, közös jeggyel lehet majd kedvezményesen fesztiválozni, így a két fesztiválra együtt 260 lejért lehet bérletet váltani. A Double pass bérlet tulajdonosai, amelyet az eventim.ro hálózaton lehet kiváltani, a gernyeszegi fesztiválon is részt vehetnek.
„A VIBE Fesztivál szervezőiként szeretnénk, ha Marosvásárhely kulturális és egyetemi központi jellege megerősödne, és látható, hozzáférhető programok várnák a helyieket és a városba látogatókat. Támogatunk minden olyan rendezvényt, ami előrelépés Marosvásárhelynek és a megyének, és a helyi közösségnek pluszértéket nyújt. Az idén debütáló Awake és VIBE Fesztivál egyaránt segít, hogy Marosvásárhelyt visszahelyezzük a fesztiváltérképre” – mondta el Rés Konrád Gergely, a VIBE fesztiváligazgatója.
„Szeretnénk minél több fiatalt arra biztatni, hogy ismerje meg a fesztiválok világát. Gyakorlatilag ez a közös célunk: a zenekedvelő közösséget élő zenés eseményekre csábítani, a fesztiválokra hívni, melyek igazából sokkal többet nyújtanak a zenénél” – jelentette ki Laura Coroianu, az Awake fesztiváligazgatója.
Mindkét fesztivállal az a szándék, hogy hozzájáruljanak Maros megye turisztikai kínálatának szélesítéséhez. Az Awake fesztiválon, kihasználva a kastélykert fákkal övezett, dísztóval rendelkező területét, nemcsak zenei élményt nyújtanak az érdeklődőknek, hanem a művészetek és a természet harmóniájára is hangsúlyt fektetnek. A Teleki-birtok tündéri tájképébe különböző kreatív elemeket illesztenek be. Lesznek installációk, filmvetítések, interaktív színjátékok, spoken word poetry stb. A fellépők között lesz Rag’n’Bone Man, aki a 2017-es év zenei felfedezettje, továbbá Tom Odell, Dirtyphonics, Aeroplane, az Irie Maffia és még sokan mások. A teljes lista a www.awakefestival.ro honlapon érhető el. Igen szigorúak a részvételi feltételek. Karszalagos belépőrendszer lesz. A résztvevőknek nem szabad ételt vagy italt és háziállatokat bevinni a fesztivál területére. A gyerekek 12 éves korig díjmentesen léphetnek be, de csak szülő vagy nagykorú felügyeletével, a 12 és 17 év közötti fiataloknak jegyet kell váltaniuk, esetükben is a nagykorú személy jelenléte kötelező lesz.
Kolcsár Gyula, Gernyeszeg polgármestere elmondta, hogy a községnek is nagy kihívást jelent egy ilyen méretű fesztivál megszervezése, hiszen az önkormányzatnak kell gondoskodnia arról, hogy a helyszínt biztosító Teleki-kastély mellett megfelelő logisztika álljon a szervezők rendelkezésére. Első lépésként felkeresték a lakókat, és jegyzéket készítettek a szervezőknek azokról, akik a fesztivál idején vendégeket fogadnának, vagy megengedik, hogy a fiatalok az udvaron sátorozzanak. Megfelelő parkolóhelyet kell biztosítani, továbbá meg kell oldani a főúton a folyamatos forgalmat, de a közbiztonságot is erősíteni kell – mondta a polgármester, aki azt is elárulta, hogy a fesztiválnak külön áramellátást biztosítanak, és az ehhez szükséges engedélyeztetésben is segítenek. Folyamatosan kapcsolatban vannak a főszervezőkkel. A polgármester szerint a község csak nyerhet egy ilyen nagyszabású rendezvénnyel, hiszen nemcsak a kastély, hanem a település, de még a környék is ismertebbé válik, és az idegenforgalom hozzájárulhat a helyi szolgáltatások fellendítéséhez, továbbá a szállásadóknak is haszonnal jár. Biztos lesznek szervezési és egyéb gondok, amelyeket az elkövetkezendőkben kiküszöbölnek, de örül annak, hogy a község támogatja a kezdeményezést. Emiatt az idén nem is szerveztek falunapokat, reméli, hogy egy minőségi rendezvény ezt is pótolja majd.
Teleki Kálmán lapunknak elmondta, Horia Grigoraş marosvásárhelyi rendezvényszervező kereste meg az egyik legnagyobb bukaresti szakcéget, az Emagicot, és beajánlotta egy nagyszabású zenei fesztivál helyszíneként a gernyeszegi Teleki-kastélyt és környékét. Így léptek kapcsolatba a tulajdonossal a bukaresti cég képviselői, sikerült megegyezni velük és 10 évre szerződést kötni.
– A kastély épületét nem érinti a fesztivál, a koncertek helyszíne a park lesz. Az értékesebb fákat, szobrokat körbekerítjük, reméljük, hogy az esemény alatt érintetlenül maradnak. A sátortábor pedig a közeli legelőn, illetve a park egy részében lesz. Rengeteg embert várnak a szervezők, így izgalmas lesz az első fesztivál, de a tapasztalatukra alapozva, remélem, nem lesz gond – mondta Teleki Kálmán, és hozzátette: a bérleti díjat a kastély felújítására fordítja. Nagyon sok szaktanulmányt kell még készíteni ahhoz, hogy előkészítsenek egy európai uniós pályázatot. A folyamatot elindították, de minden pénzforrást meg kell találni ennek érdekében.
Az Emagic cég 2005-től működik, az országban több nagyszabású fesztivált, koncertet szervezett. Többek között olyan sztárokat és világhírű előadókat, együtteseket hozott az országba, mint Madonna, a Depeche Mode, Shakira, Kylie, a Metallica, Lenny Kravitz, az Iron Maiden, a Deep Purple, Roger Waters, Status Quo, Red Hot Chili Peppers, Roxette, Lady Gaga, Sting. A cég a B’estfest és a Tuborg Green Fest fesztivál kezdeményezője és szervezője. Ilyen szakmai névjegykártyával garantált, hogy színvonalas fesztiválsorozat indul el az idéntől Gernyeszegen.
Vajda György / Népújság (Marosvásárhely)

2017. július 8.

Emlékműavatás és zászlótárlat
Beszámolóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt dr. Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közép-erdélyi régiójának alelnöke – a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében sorra került beszélgetésen az EMKE pár múltbeli, jelenlegi és jövőbeni kezdeményezéséről, képviseletéről, rendezvényéről esett szó.
– Elsőként a beregszászi, kishegyi honfoglalási emlékmű avatásáról szólnék, amelyen az EMKE képviseletében voltam jelen július elsején – mondta dr. Ábrám Zoltán. – A kárpátaljai település határában, a csizaji szőlészet területén 1890-ben gazdag leletet, honfoglalás kori tehetős polgárok sírját találták fegyverekkel, kincsekkel és különösen fontos, speciálisan magyar süvegcsúccsal. Ezt megünneplendő, a megtalálás 125. évfordulójára időzítették a helyi szervezők az emlékműavatást, de nem kapták meg időben az engedélyeket, így az idénre tolódott mindez. Az alkotást Szilágyi Sándor apa-fia helybéli művészcsapat készítette, Sándor Attila székelyudvarhelyi művész pedig a hét kopjafát, amelyek körülveszik. Az avatóünnepség kárpátaljai sajátosságok szerint zajlott, részt vettek rajta ukrán és magyarországi hivatalosságok is. Az emlékmű szép példája a szolidaritásnak, alulról jövő kezdeményezés, egyesületek és vállalkozók pénzéből sikerült felállítani. További kárpátaljai érdekesség és népek közötti összekötő elem II. Rákóczi Ferenc, aki Kárpátalján jellegzetes kapocsként működött a nemzetiségek között. A ruszinok például máig imádják, településeket neveztek el róla. Talán jobban kihangsúlyozva Rákóczi szellemiségét, eredményesebben tudnánk erősíteni az erdélyi–kárpátaljai összetartozást. Az utóbbi az összmagyarság legszegényebb része, erősíteni kellene őket, akár testvérvárosi, egyházi kapcsolatok létrehozásával is. A hitéletük, lelkiségük közel áll hozzánk. A hivatalos kapcsolat Magyarországgal nagyon bürokratikus, ezért önkormányzati szinten nehéz összeköttetést teremteni, ráadásul ha Magyarország nem támogatná nagyon keményen a kárpátaljai magyarságot, talán ma már nem is léteznének.
A továbbiakban két kiállításról szólnék. Az egyik a Marosvásárhelyen már bemutatott Erdélyi református élet című fotótárlat, amely az idén 500 éves reformáció, 450 éves magyar református egyház és csíksomlyói búcsú előtt is tiszteleg. Ökumenikus egybecsengés ez, a negyven fotóból álló kiállítás jelenleg Csengerben van, de visszatér az országba. Megjelent róla egy kis könyvecske is. Ehhez csatlakozott Ábrám Noémi mariazelli zarándokútjának beszámolója, a két eseményt az ökumené keretében együtt mutattuk be, a tárlatot EMKE-rendezvényként hirdettük meg.
A soron következő tárlattervünk reményeink szerint az idén megvalósul. Sokszor nem vagyunk teljesen tisztában a fogalmakkal, tudatlanok vagyunk, nincsenek helyes információink például a székely zászlóról, avagy az autonómia fogalmáról. Ennek a jobbítására szeptember 17-én déli 12 órakor kettős esemény veszi kezdetét az EMKE szervezésében: egy tárlatnyitó és egy előadás. Eljön Balog László az általa működtetett budapesti magán-zászlómúzeum képviseletében, valamint Hévízi Józsa, aki az autonómia fogalmáról tart majd előadást. Az értekezés mellett zászlókiállítást állítunk fel autonóm területek zászlaiból. Iskolás osztályok is meglátogathatnák, lehetne nyílt óra mindebből.
A megyében a továbbiakban pár helyen bemutatnám a tárlatot, és azok előtt tisztelegnék vele, akik az autonómia, illetve a helyi magyar kisebbségek melletti harcban vesztették életüket. Még ha elsőre hihetetlennek tűnik is, sokan vannak: érett férfiemberek, akik a stressz, a hiábavalónak tűnő küzdelem nyomására megbetegedtek, akiknek a szíve fiatalon, életük teljében felmondta a szolgálatot. Nekik is szeretnék emléket állítani ezzel a rendezvénnyel.
K. NAGY BOTOND / Népújság (Marosvásárhely)

2017. július 8.

Czakó Gábor: Nyelvédesanyánk (Nyelvrégészeti bevezető)
A régész az ősök tárgyi hagyatékából olvassa ki a hajdaniak viselt dolgait. A nyelvrégész a nyelvben kutakodik ugyanezért. Különleges kincsesbányák a népdalok, közmondások, szólások, de a magányos szavak is! Jó előre bocsátani, hogy a nyelvrégészet nem a szavak eredetét, ilyen-olyan származását stb. kutatja, hanem a bennük rögzült jelentést, továbbá ennek kapcsolatait.
Ráadásul nemcsak a közvetlen vagy első jelentést, hanem leginkább a mélyebb szellemit vagy legalább az átvitt értelmet. Például a moldvai magyarok nyelvében a részes – évszázadokkal a román fejedelemségek megalapítása előtt! – szabad gazdálkodót jelentett, aki a falu határából reá jutott földdarabot művelte, a szabad területeken állatait legeltette. Földesura nem volt, lakóhelyén sem hűbéri, sem egyházi hatalom nem létezett. Jóval később, talán fél évezred múlva, a román államiság kezdetén, a vajda beiktatásakor kialkudott ún. ajándék összeg kivételével más adóval, legkivált állami adókkal és úrbéri szolgálatokkal nem tartozott. Részes szavunk tehát több dolog tanúja.
Először annak, hogy a magyar részes gazdák előbb éltek a ma Moldvának nevezett területen – Etelközben –, mint a románok bojárjai és fejedelmei. Pár év óta ennek régészeti bizonyítékai is előkerültek, s ma is örvendeztetik az ásatókat!
Másodszor: ősfoglalók voltak. A magyar főhatalom a 900-as évek végén elvonult fölülük, és ők a saját uraik lettek. Sem állam, sem feudális arisztokrácia nem uralkodott rajtuk. Harmadszor: életmintájuk hatott a Kárpátokon belüli magyarság köreiben is. Végig, Etelköztől a Szörénységig, a hegység magasabb, „uratlan” részein megjelentek a részesek, és élvezték a szabad életet és gazdálkodást!
Negyedszer: „…a forrófalviak nem örökösen szolgamód élő jobbágyok, hanem sorsukat többé-kevésbé maguk intéző szabadparasztok, úgynevezett »részesek« voltak, nem robotoltak, hanem terményeiknek csak bizonyos részét adták át a bojároknak.” Halász Pétertől tudjuk, hogy a részes szó rezesként került át a románba, majd tért vissza a magyar nyelvbe. Tehát az őshonos magyarok a századok múlva megjelent román hatalom ellenében is megtartottak ősi jogaikból annyit, amennyit bírtak.
(Egyébként e szavunk gyöke: rész, ennek rokonai: rét, réteg, jelenti valamely testnek összetett vagy válékony részeit, továbbá az elválasztás által nyílt rés, és az apró részekre morzsoló reszel. Innen jellegzetes süteményünk neve: rétes – jegyzi már a Czuczor–Fogarasi.)
* A szólások közül véve példát a „lőttek neki” kifejezés azt jelenti, hogy az illetőnek „vége, meghalt”. A „lőttek neki” az angol szótárakban „to be washed up”, szó szerint „kimosták, bekenték” jelentésű, tehát semmi lövöldözés.
Nálunk kik lőttek, mikor, miért?
Benedek Elek írja, hogy „a XVIII. század utolján, mielőtt a koporsót a sírba leeresztették, háromszor lőttek bele. Ugyanezt tették hajdan a székelyek is.” A sírba lövés olvasható a Malonyay Dezső szerkesztette, A magyar nép művészete 2. kötetének 277. oldalán is. Kortársunk, Bárdi László ujguriai úti beszámolója szerint a néhai sírba helyezése előtt – főként a hegyvidéki ujgurok – háromszor nyilaznak a kiásott gödörbe. Mongol és kínai régészek számos hun sírban találtak a tetemek alatti rétegben nyílhegyeket. „Lőttek nekik”? Bárdi és mások magyarázata szerint a sírba lövés azért történt, hogy megakadályozzák a későbbi kísértetjárást, és a gonosz szellemeket elriasszák.
A sírba lövés szokása kimúlt, a szólás megmaradt!
* Még egy szólás és még egy lelet: „megütötte a bokáját”. Sima Tan és fia, Sima Qian (Kr. e. 145–85?) udvari történetírók Kínában följegyezték, hogy a hunoknál szokásos büntetés volt a bűnös bokájának összetörése. Ez a büntetés nem szerepel Szent István törvényei között, és persze utódai jogkönyveiben sem, a szólás képe mégis máig él! A hunoktól maradt ránk? Kibírt – meglehet! – másfél ezer évet? Kétezret?
Ha nem is ismerjük pontosan, mióta, de annyit legalább illik tudnunk, miért és mit beszélünk. (folytatjuk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 8.

Elkezdődött a Családos Keresztény Fesztivál (Kézdivásárhely)
A kézdivásárhelyi sportcsarnokban és környékén tegnap délután kezdődött és vasárnap este ér véget a második alkalommal megszervezett Családos Keresztény Fesztivál, a Csakis, ami a Családban keresztényként Istennel jelmondat rövidítése.
Az első fesztivál a múlt év augusztusában több mint hétszáz résztvevővel zajlott. A szervezők a rendezvénnyel egy nyári pihenési és töltekezési lehetőséget szeretnének biztosítani a családoknak. A fesztivál programja és légköre kimondottan keresztény jellegű, áhítatokkal, előadásokkal, lelkigondozói és fórumbeszélgetésekkel kívánják erősíteni a házassági kötelékeket Isten segedelmével. Emellett játékok, gyerekfoglalkozások, ifjúsági programok, vetélkedők és sporttevékenységek várnak a gyermekekre. A fesztivál fő előadója, akárcsak előző évben, Komlósi Piroska családterapeuta, nagycsaládos családgondozó. Esténként zenei élményt szolgáltat, dicsőítést vezet a Reménység együttes, Csiszér László és Szabó Balázs. A két és fél napos rendezvényt tegnap este Beder Imre református lelkipásztor és Kerekes László római katolikus plébános nyitotta meg, majd a koncert előtt családos esti imát tartottak.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 8.

Salamon Konrád: Csődöt mondott tömegdemokrácia
Az idei könyvhétre jelent meg Salamon Konrád kötete: a Harag és elfogultság nélkül című könyv. Csődöt mondott a tömegdemokrácia Európában – vélekednek az elemzők. Egy nagy országban a kormányvezető agresszív migránstömeget zúdít saját társadalmára. A földrész átfogó politikai szervezetét egy alkoholista vezeti, és a nemzetállamok választott kormányaitól el akarja venni a hatalom nagy részét, s azt egy senkik által nem választott bürokrácia kezébe adni. Salamon Konrád történész professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
– Professzor úr, vannak, akik fölvetik, hogy a demokrácia valójában nem a nép uralma, hanem a csőcseléké. Noha a démosz az ógörögben a népet jelentette, vélhetően a proletár szó jelentése áll közelebb a csőcselékhez. Vélhető-e, hogy nem téves szóértelmezés, hanem a mai európai politika minősége áll motívumként a demokrácia szó gyökerének új keresése mögött?
– Az ókori görögök az arisztokrácia (kiválóak uralma), illetve demokrácia (nép uralma) mellett beszéltek az ochlokráciáról, azaz a csőcselék uralmáról is. Lényegét tekintve ez utóbbi megvalósulását jelenti az euró-amerikai civilizációban finomkodva tömegdemokráciának nevezett állapot. A kommunista elméletben ugyan a proletár nem a csőcseléket jelenti, de a kommunista gyakorlatban – hasonlóan a másik két totális diktatúrához, fasizmus, nemzetiszocializmus – a csőcselékuralom valósult meg. Ezt a jelenséget nevezte Ortega spanyol gondolkodó a tömegek lázadásának. A demokráciákban pedig az általános választójog megvalósulásával olyan műveletlen (köztük erkölcsileg is kétes múltú) emberek tömegei kaptak választójogot, akik képtelenek voltak a politikai irányzatok, pártok közt eligazodni, s akiknek a szavazatát csak nagyon egyszerűen fogalmazott jelszavakkal, mindenekelőtt ígéretekkel lehetett elnyerni. Ezért a legfelkészültebb politikusok sem tehetik meg, hogy ne alkalmazkodjanak ezekhez a tömegigényekhez. S mivel az ilyen szavazókat az egyes politikusok lejáratásával lehet a legkönnyebben megnyerni, a szavazatszerzés érdekében általánossá váltak a gyűlöletkampányok. Ezek következtében kiéleződtek a társadalmak belső ellentétei, és a társadalmi együttműködés szinte lehetetlenné vált, ami a demokrácia jó és sikeres működését is lehetetlenné teszi. Diktatúrában ugyanis lehet erőszakkal kormányozni, de a demokrácia csak az együttmunkálkodásra való hajlandóságra épülhet. Ez azonban az utóbbi időkben egyre lehetetlenebb. Sőt, immár a legrégibb demokráciákban annak is tanúi lehetünk, hogy a demokratikus választás után kisebbségben maradt pártok szavazói nem hajlandóak tudomásul venni a választás eredményét, és utcai tüntetésekkel, randalírozásokkal igyekeznek lehetetlenné tenni, hogy a többséget kapott kormányzati erő hozzáláthasson programjának a választópolgárok „jóindulatú együttműködésére” támaszkodó megvalósításához. A tömegdemokrácia tehát hátat fordít a demokrácia legfontosabb intézményének, a titkos szavazásnak, és követeléseit utcai erőszakkal igyekszik megvalósítani. Ez a csőcselékuralom igazi arca.
– Egy nagy nyugat-európai ország vezetőjéről évek óta tudják, hogy hatalmas kárt okozott népének is, a kontinensnek is bődületes dilettantizmusával, „szelfis” bugyuta fényképezkedésével. Mégis ő a legesélyesebb arra, hogy hamarosan újraválasszák, hiszen még nála is alkalmatlanabbat állítottak versenybe vele. Elképzelhető-e, hogy a nyugat-európai tömegdemokráciát egy agyafúrt oligarchia manipulálja?
– A tömegdemokrácia a demokrácia kiüresedése, válsága. Ezt a válságot minden nemzetközi szervezet a maga javára igyekszik kihasználni. Különösen előnyös helyzetben van a nemzetközi tőke, amelynek működését a tömegdemokráciák nemhogy ellenőrizni, de átlátni is képtelenek. Messze vagyunk tehát azoktól az elképzelésektől, melyeket az 1956-os forradalom idején Mindszenty bíboros így fogalmazott meg: „szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon…” A nyugat-európai tömegdemokráciák tehát olyan szétesett helyzetben vannak, hogy azokat már manipulálni sem kell. Jól mutatja ezt, hogy még a muzulmán hódítás ellen sem tud védekezni. Ebben természetesen szerepe van annak is, hogy a tömegek lázadása folytán olyan politikusok is az élre kerülhetnek, akik meg sem értik koruk alapvető kérdéseit, s a sajtójuk által elbutított tömegekhez hasonlóan fogalmuk sincs Európa végpusztulásának veszélyéről.
– Az Európa-ellenes – ám álságosan önmagát Európa krémjének füllentő – oligarchia hatalmas pénzzel és évtizedek alatt fölépített struktúrával rendelkezik. Hogyan tudja ezt a történelem süllyesztőjébe nyomni olyan valóban európai, nemzetközi civil szerveződés, amely pénzzel nem rendelkezik, ám hálózata folyamatosan bővül, és óriási szellemi fölényben van a pénzügyi oligarchia eltartottjaival szemben?
– A pusztulással csak azok szállhatnak szembe sikeresen, akik – Németh Lászlót idézve – meg tudják valósítani a minőség forradalmát. Mindenekelőtt feltárják a tényeket. Ennek érdekében felhagynak a politikailag korrektnek mondott, de inkább politikailag kreténnek nevezhető beszédmóddal. Visszaállítják jogaiba a demokráciát, amelynek első lépéseként választójogot csak bizonyos iskolai végzettséggel rendelkező és erkölcsileg feddhetetlen emberek kaphatnak. Biztosítják azt, hogy a múlt minden értékét – akár bal-, akár jobboldali – a társadalom tisztelettel ápolja. Erkölcsi megújulást hirdetnek, s felszámolják azt az öngyilkos helyzetet, amely a legtöbb emberrel elhitette, hogy jogai vannak, de kötelességei nincsenek. S mindennek alapja az új nemzedékek gondos, követelményekre épülő nevelése, hogy az iskolákat ne műveletlen és neveletlen fiatalok hagyják el.
Lejegyezte: Molnár Pál / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 8.

Arany János, a nagy túlélő
(Beszélgetés Dánielisz Endre irodalomtörténésszel Szalonta Aranyáról)
A kétszáz éve született Arany János emlékének legismertebb nagyszalontai ápolója, Dánielisz Endre 92 éve az elmúlt közel egy évszázad zaklatott történetének lenyomata. Az ő „idegenvezetésével” igyekeztünk felfedezni Szalonta Aranyát.
– Nem sikerült megfejtenem, ezért a segítségét kérem: milyen eredetű név a Dánielisz?
– Az őseim ősei lengyelországi németek voltak, Danielek, ezt valamikor megfejelték egy -nak, -nek raggal, Petrus filius Danielis, azaz Daniel fia Péter. Az első, Nagyszalontára érkezett Dánielisz a nagyapám volt, Békéscsabáról jött, ahol több Dánielisz is élt, valamennyi fésűs kisiparos. Piacozni rándult át, aztán úgy döntött, itt telepszik le. Csabáról hozott feleséget, tizenhárom gyerekük született, tizenegy fel is nőtt. Köztük édesapám, aki kitanulta a mesterséget, igaz, míg a galíciai fronton harcolt, az apja dolgozott helyette. Rám meg úgy nézzen, hogy érettségizett fésűs segéd oklevelem van!
– Ezek szerint önt is fésűkészítőnek szánták?
– Nem feltétlenül, de dolgozni kellett, segíteni az édesapámnak, bár ő már gépesíteni is kezdett. Már Romániában éltünk, román nyelvű óvodába jártam, de egy tavaszi dalocskán és a „doamna” kifejezésen kívül semmi sem ragadt rám. Amúgy magyarul beszéltünk, magyarul játszottunk, magyar meséket hallgattunk. A református iskolába írattak be, de négy osztály elvégzése után, 1936-ban a szülők úgy döntöttek, hogy kezdjek el inaskodni, de azért folytassam a tanulást is az ismétlő iskolának nevezett román intézményben. Ott azonban csak mezőgazdaságot, gazdálkodást oktattak. Ezt azért mégsem, mondták a szüleim, menjek inkább gimnáziumba. Ma is csodálkozom, hogy négy magyar elemi után román nyelvű gimnáziumi osztályban hogyan voltam képes talpon maradni. Az oktatás azonban nem volt ingyenes, édesanyám igyekezett meggyőzni, hogy elégedjem meg a három gimnáziumi osztállyal, így lettem végül fésűs segéd. De jött akkor a kis magyar világ, én meg könyörögni kezdtem, hadd végezzem el a negyediket is, együtt jártam például Tőkés László püspök édesanyjával. Az iskola vége aztán már megint a román, sőt, a kommunista világba csúszott bele.
– Ennyi elég is volt a tanítóskodáshoz?
– Akkoriban igen. Előzményként azonban fontos megemlíteni, hogy mivel a fésűsségből már nem lehetett megélni, a szüleim korábban átvették a körösrévi Zichy-barlang melletti szálloda és étterem kezelését. A nyarakat barlangvezetőként töltöttem, szerettem is, pénzt is kerestem vele. A román-szovjet betörés elől azonban a szüleimnek menekülniük kellett, Élesden húzták meg magukat egy ideig, én is ott kötöttem ki. Egy vasárnapi ebéd alatt került a kezembe a kolozsvári Világosság című újság, azt olvastam benne, hogy nagy szükség van tanítókra, mivel sok fiatal maradt a háborúban, az anyaországból idetelepítettek pedig elmenekültek a román világ elől. Az is benne volt az újságban, hogy tanítókat fognak kiképezni, Kolozsváron kell jelentkezni. Kis híján otthagytam a vasárnapi ebédet, felültem az első arra jövő román katonai teherautóra, másfél hónap múltán pedig úgy jöttem haza Kolozsvárról, hogy okleveles tanító vagyok. Isten veled, fésűkészítő ipar!
– Az egyetemi tanulmányokat más kényszerítette ki, vagy saját belső igényessége?
– Egyértelműen én akartam tovább tanulni, előbb a teológián, aztán a Bolyai Egyetem pedagógia-lélektan szakán, bár a megszüntetéséig néprajzot is tanultam. Friss diplomásként Aradra helyeztek ki, a korábban elhanyagolt Dél-Erdély felemelése a kommunista világ első éveiben prioritás volt, 26 éves fiatalemberként tanítóképzőbe kerültem, csupa fiatal lány közé, egyiküket el is akartam venni, de ő mást szeretett. Szalontára visszakerülve a pedagógia-lélektan mellett orosztanárként is dolgoztam, majd miután a szovjetek elmenetelével megszűnt az orosz nyelv tanítása, átképeztem magam franciatanárnak, később latintanárnak. Sok esetben egyetlen órával jártam a tanítványaim előtt. Aztán elkezdtem magyar irodalmat is tanítani.
– Ebben a minőségében került az Arany-hagyaték környékére?
– A szalontai Arany-emlékápolást az Arany János Emlékegyesület kezdte, de azt a kommunisták felszámolták. Hazatérte után az illegális kommunista, Moszkvát is megjárt Bonczos István alapította az Arany János Irodalmi Kört, amely elsősorban a szocialista és szovjet irodalom népszerűsítésére jött létre, ennek vezetését bízták egy Aradról frissen érkezett tanárra – azaz rám. Tíz éven át művelhettem, amikor megjelent a Securitate az életemben, azt kifogásolva, hogy miközben valamennyi iskolai osztály kétnyelvű lett, micsoda dolog, hogy a színház és az irodalmi kör csak magyar nyelven működik. Besúgókat szerveztek be, aztán egyszer be is vittek, le kellett mondanom a kör vezetéséről, illetve az Arany Múzeum éléről. Nem adtam fel, a pionírházba mentem bábszínházat tanítani, mesekört vezetni. A líceumba az orosz, francia és a latin nyelv már említett oktatása hozott vissza, húsz év múlva pedig ki akartak nevezni aligazgatónak. Az ára az volt, hogy jelenteni kellett volna a Szekunak, s mivel nem vállaltam, másik iskolába, alsó tagozatra helyeztek. Onnan mentem nyugdíjba is.
– Mennyire élt Szalontán azokban az időkben az Arany-tudat?
– Jómagam elsősorban az emléktárgyak révén ismertem meg Arany Jánost, de mindig benne volt a levegőben. Mikó Pál tanító bácsi hívására lettem múzeumi idegenvezető, ő a földszinten várta a vendégeket, mi, diákok, harmadmagammal pedig egy-egy emeletre ügyeltünk fel. Gyerekkoromban azonban még csak vasárnap volt nyitva az emlékház, a kommunizmus hozta be, hogy egész héten nyitva tartó múzeummá váljon. A háború utolsó évében, amikor már nem tudták tartani Szalontát, a magyar parancsnok kiürítette a várost, a lakosság kétharmada elmenekült, a környékbeli románság, cigányság, no meg a szegényebb magyarok pedig kirámolták az üresen maradt lakásokat. Elsősorban élelemre vadásztak, de vittek, amit mozdíthattak. Akkor a múzeumot is kirabolták, de a Csonka-tornyot olyan masszív vaskapu védte, hogy gránáttal sem tudták berobbantani. Végül egy hátsó ablakon hatoltak be, és belülről robbantották ki a zárat. A nagyon szép Arany János-szobát tönkretették, pénz, kincs után keresve felvágták a párnákat, dunyhát, azóta sem került elő például a Gyulai Páltól kapott szőnyeg. Összesen 135 Arany János-emléktárgy veszett akkor oda. A könyvek, kéziratok szerencsére nem érdekelték őket.
– Múzeumigazgatóként hogyan igyekezett megismertetni nagy költőnk életének fontosabb állomásait, életművét?
– A földszintről felfelé haladtunk Arany életében is, míg a harmadik emeleten eljutottunk ahhoz a karosszékhez, amelyben kiejtette a pipát a kezéből, és meghalt. Elméletileg itt véget kellett volna érnie a tárlatvezetésnek, de a negyedik emeleten feltámasztottuk Arany Jánost. Mindezt művei fordításainak bemutatása révén, hogy a látogató lássa: Arany él, mi több, a világ minden pontján jelen van. A múzeum kialakításában jelentős momentum volt 1956 – persze még a magyar forradalom előtti hónapok –, amikor egyre többen érkeztek Magyarországról, a román kulturális minisztérium számára pedig fontos volt színvonalas Arany-múzeum kialakítása. Áldoztak is rá, öt lakóház árát fektették be az épület felújításába, az akkori múzeumtechnikának megfelelő, új tárlók beszerzésébe. Ezeket készülnek lecserélni a közeljövőben.
– Jól érzem, hogy az Arany-bicentenárium eseményei nem feltétlenül a kedve szerint valók?
– Ez már valóban nem az én világom. De ne aggódjanak, Arany János mindent túlél, és kizárólag ez számít.
DÁNIELISZ ENDRE
Irodalomtörténész, pedagógiai író, iskolapszichológus, Nagyszalontán született 1925. április 6-án. Szülőhelyén végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanár Aradon; 1956-tól 1966-ig a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója, majd ugyanitt iskolapszichológus, tanár. Több hazai és magyarországi kiadványban közölt, románul a Familia című nagyváradi folyóiratban. Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi és a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kolozsvár, 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kolozsvár, 1977) a Tanulók Könyvtárában. Törös Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1., Budapest, 1966) s a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát. A Mesetarisznya sorozat számára készült Kalevipoeg-feldolgozása (1970) németül is megjelent. Tevékeny szerepet tölt be Nagyszalonta irodalmi életében: a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelője. A Bonczos István és felesége, Nagy Ilona írók által alapított nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör aktív szerzője és előadója volt (1955–1980), az újjáalakított kör tiszteletbeli örökös elnöke és aktív résztvevője. Fontosabb kötetei: Arany-emlékek Nagyszalontán. Tanulmányok, dokumentumok (Kriterion–Gondolat, Bukarest–Budapest, 1984), Arany János a szalontai iskolában (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1992), „Szülőhelyem, Szalonta...”. Tanulmányok, esszék Arany János köréből (Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1992). Arany szellemében. Nagyszalonta művelődéséért (Arany János Művelődési Egyesület, Nagyszalonta, 2001), Nagyszalonta jeles szülöttei (1–3., Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2001). Díjak, elismerések: Magyar Kultúra Lovagja (2005), Fényes Elek-díj (2007).
Csinta Samu / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 8.

Pedagógusokat várnak Csángóföldre
Ahogy bővült az iskolai magyar oktatás a moldvai csángó falvakban, egyre több székelyföldi és helyi fiatal vállalt munkát a programban, a jelenlegi negyvenöt oktató kétharmadát ők képezik, az iskolán kívüli délutáni tanításra pedig még mindig van magyarországi jelentkező – tájékoztatott Márton Attila, a moldvai csángó magyar oktatási program irányítója. A kollégák összeszoktak, jó az együttműködés közöttük, de az élet úgy hozta, egyesek meggyökereztek a programban, mások néhány év után váltanak. A következő tanévre nyolc megüresedett állásra hirdetett pályázatot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, jelentkezni július 21-ig lehet.
Idén végeznek az első tanítóképzős ösztöndíjasok, akikkel a pedagógusszövetség hat évre kötött szerződést: három évig támogatták a moldvai fiatalokat, hogy a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi kihelyezett tanítóképzőjében szerezzenek oklevelet, és legkevesebb három évig kell tanítaniuk a magyar oktatási programban. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a csángó fiatalok szerezzenek minél magasabb fokú képesítést magyar nyelven, és tudásukat otthon, saját közösségükben kamatoztassák. Az oktatási program vezetője lapunknak elmondta, míg a csíkszeredai középiskolai továbbtanulás kezdetben nagy érdeklődésnek örvendett, jó néhány évig hanyatlóban volt, jelenleg ismét felívelőben van, idén tizenheten felvételiznek a hargitai megyeközpont magyar osztályaiba. Őket előzőleg már otthon felmérték, hogy meggyőződjenek, nyelvi tudásuk elegendő-e ahhoz, hogy megbirkózzanak a nyelvi váltással, hisz a nyolc osztályt román tannyelvű iskolában végezték, a heti három magyar óra, a délutáni program és a táborok nyújtottak-e annyit, hogy megállják helyüket a magyar iskolában. A jelentkezők korábban meglátogatták a csíkszeredai kollégiumot és iskolát, otthon román nyelven képességvizsgáztak, majd letették a magyar nyelv ismeretét ellenőrző képességpróbát Csíkszeredában, és az iratkozáskor magyar osztályba kérték felvételüket, az eredményt a jövő heti számítógépes elosztáskor tudják meg. A bejutóknak szeptemberben egyhetes felzárkóztató tábort tartanak Csíkszeredában, ezzel készítik elő a diákokat a tanévkezdésre. Jelenleg huszonkilenc moldvai csángó faluban működik az RMPSZ magyar állami támogatással fenntartott magyar oktatási programja, amelyben közel kétezer diák vesz részt, ezek közül huszonhét faluban iskolai magyar órákat is tartanak közel ezerháromszáz tanulónak, Szitáson és Újfaluban csak délutáni tanítás van magyar nyelven. Ezenkívül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Máriafalván és Lujzikalagorban iskolán kívüli magyar nyelvű tevékenységeken foglalkozik a gyermekekkel. Az elmúlt tanévben a pedagógusszövetség az óvodás kor előtti kicsinyeket is bevonta a programba, Lészpeden, Pusztinán és Magyarfaluban tizenkét főnyi csoportokban tartottak napi kétórás játékos foglalkozásokat. Márton Attila elmondta, ezzel kívánják előkészíteni a magyar óvoda indítását, ha ez nem lehetséges, akkor az iskolához hasonlóan magyar nyelvű tevékenységeket tartanának naponta a román óvodába járó kisgyermekeknek. Az oktatási program vezetője szerint a szülők egyre fontosabbnak tartják, hogy gyermekeik tudjanak magyarul, érzik a kétnyelvűség előnyét, szívesen engedik el gyermekeiket táborokba is. Ezen a nyáron a huszonkilenc oktatási helyszínről hetvenegy táborba mennek a csángó gyermekek, ezek egy része magyarországi jutalomtábor, a többit a tanítók, tanárok szervezik pályázati összegekből.
(Az üres pedagógusi állások betöltésére kiírt pályázat részleteiről bővebben a www.rmpsz.ro honlapon lehet tájékozódni.)
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 8.

Örökségünkről, magyarságunkról (Honismereti tábor Baróton)
Történész, nyelvész, népi gyógyászati kutató, régész, Kelet-kutató, botanikus, zenész, egyetemista, sőt, diák is tett azért, hogy sikeres legyen a Magyar örökség – IV. Erdővidéki Honismereti Szabadegyetem és Tábor. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és az Erdővidék Múzeuma által szervezett négynapos eseményen többek közt olyan ismert szakemberek tartottak előadást, mint Obrusánszky Borbála, Czeglédi Katalin, Sántha Attila, Sófalvi Szabolcs és Darkó Jenő, előadás hangzott el a Volga–Urál vidékének földrajzi neveiről, székelyföldi templomvárak kutatásáról, antik források nyomán az ókori sztyeppék népeiről és az erdővidéki népi gyógynövényismeretről, górcső alá vették a székely kölcsönszavakat, és megismertették Nopcsa Ferenc történetét is, aki albán király akart lenni.
Demeter László, Erdővidék Múzeumának vezetője úgy nyilatkozott, annak örvend igazán, hogy immár negyedik éve sikerül megszólítaniuk, Barótra hívniuk azokat a kutatókat, akik jól ismerik történelmünket, néprajzunkat, nyelvünket, hagyományainkat, és készek közkinccsé tenni munkásságuk eredményeit. Demeter a tábor – szó szerinti értelemben – kézzel fogható eredményének a táborozóknak ma bemutatásra kerülő Kelet Kapuja című, magát magyar történelmi folyóiratként meghatározó, B5-ös méretben, kétezer példányban napvilágot látott lapot mondta. A negyedévente kiadott tekintélyes terjedelmű lap – az első szám 110 oldalas – szerzői elsősorban anyaországiak és erdélyiek, de mongol és azerbajdzsáni szakemberek is jelezték már, szívesen publikálnának benne.
A tábor ideje alatt állandó programként a bibarcfalvi Tordai Iluska, a köpeci Nagy Adél, Lakatos Csilla és Hoffmann Edit bútorfestést, nemezelést és agyagozást oktatott, s készült segítségükkel otthonunkat szebbé tevő dísz, nemezből labda, karkötő és sál, a baróti Nagy Alpár – bár még csak elemista! – rovásírást tanított minden érdeklődőnek.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 8.

Közösségeik elmúlt egy évét értékelték a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi Szabadegyetemen
Az elmúlt egy év közösségeiket és pártjaikat érintő legfontosabb történéseiről számoltak be, illetve célkitűzéseiket és terveiket ismertették a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán szombaton.
A Kárpát-medencei körkép címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés az utolsó közéleti fórum volt a szerdától vasárnap estig tartó – a magyarok felvidéki találkozóhelyeként jellemzett – szabadegyetemen. A beszélgetésen – amely az egy cél, egy akarat gondolatisága mentén zajlott – Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vett részt.
Menyhárt József elmondta: a tavalyi tisztújítás után pártja „a magyar társadalom szövetének erősítése” érdekében megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, illetve tettek lépéseket a Most-Híd szlovák-magyar párt irányába is, a magyarságot érintő kérdésekben megindítandó együttgondolkodás céljával. A nemzetpolitika eszköztárának kibővítésével és megerősítésével kapcsolatban kiemelte: gazdaságilag meg kell erősíteni a helyi magyarságot, amit elmondása szerint az is fontossá tett, hogy az utóbbi évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott Szlovákiában. Ebben rendkívül fontos eszköznek nevezte a megújított Baross Gábor tervet (a Felvidék gazdaságfejlesztési terve), amelyet még idén augusztusban társadalmi vitára bocsátanak. A Szlovákiában idén novemberre kitűzött megyei választásokról azt mondta: meg kell tartaniuk és tovább kell építeniük a magyarság jelenlegi megyei képviseletét, ami azért is fontos, mert a térségi politika kiemelt szerepet játszhat a magyarlakta régiók felvirágoztatásában.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újrateremtésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az erdélyi magyarságnak, amely az újrakezdések évszázadát tudhatja maga mögött, a tavaly novemberi romániai parlamenti választásokon sikerült a 2008-as szintre visszaerősítenie parlamenti képviseletét. Hozzáfűzte: közösségépítéssel telt évek és sok munka gyümölcseként, listájukon a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek is helyet engedve, 30 képviselői mandátumot szereztek a román törvényhozásban, és sikerült bővíteniük a magyarság nyelvi és oktatási jogait. Hozzátette: a törvényhozáson belüli együttműködésnek köszönhetően több százmillió eurónak megfelelő összegű területfejlesztési uniós forrásokhoz sikerülhet hozzájutnia a magyarok által is lakott megyéknek.
Kelemen Hunor elmondta: bár pártjuk minden egyes alkalommal rámutat, hogy amikor autonómiáról beszélnek, nem Erdély elszakítására gondolnak, a magyarokat ennek ellenére továbbra is nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége, ami óriási bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről.
Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: pártjuk a tavalyi választások után kormánytényezővé vált, négy államtitkári posztot is kaptak, így most a VMSZ „mindenhol a hatalomban van.” Rámutatott: nem volt egyszerű döntés koalíciót kötni a Szerb Haladó Párttal, annak tagjainak a kilencvenes években tapasztalt előélete miatt, de így sikerült elérniük, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítették a vajdasági magyarság fejlődését célzó alapelveket.
Hangsúlyozta: a vajdasági magyar közösség ma megbecsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa, és a magyarországi támogatásoknak köszönhetően jelentős bővítések vannak az intézményrendszerben is. Elmondta: a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a helyi magyarság gazdasági megerősödéséhez, abban több mint hétezer pályázó vett részt. Hozzáfűzte: sikerült megértetniük a többségi nemzet képviselőivel, hogy a gazdaságfejlesztés nekik is érdekük, így bízik benne, hogy jövőre már a másfél éve indult program konkrét eredményeiről tud majd beszámolni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek közül – az országban dúló háború miatt – a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben.
„Ebben a nehéz helyzetben is körülményeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon” – szögezte le. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy a KMKSZ társadalmi beágyazottsága mély, a helyi felnőtt magyar lakosság csaknem fele tagja a szervezetnek, és ez eddig is segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudjon maradni.
A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem (SJE) hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnap estig tart, de politikai témájú fórumainak sora a nemzetpolitikai kerekasztallal már lezárult. A Martfeszt utolsó napja a helyi református templomban tartott közös istentisztelettel kezdődik, s az aznapi programban kiemelt helyet kapnak a tavalyi rendezvényen elhunyt fiatal sportoló, Kovács Kata Zsófia emlékére tartott sportesemények is. Az ötödik Martosi Szabadegyetemet vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja.
MTI; erdely.ma

2017. július 9.

Szombaton letették a krasznai református óvoda alapkövét
Óvodát épít Krasznán a Szilágysomlyói Református Egyházmegye, amelynek alapkőletételére 2017. július 8-án került sor, a reformáció 500. éves évfordulója alkalmából szervezett Egyházmegyei Gyülekezeti Napon.
Az ünnepségen jelen volt Seres Dénes parlamenti képviselő, aki felszólalásában büszkén gratulált a református egyház kezdeményezéséhez. „Nagy szeretettel és tisztelettel gondolunk a református egyház elmúlt 500 évére, és elődeinkre, akik megőrizték hitüket, értékeiket, és átruházták azt nemzedékről nemzedékre. Mi szebbet tehetnénk, mint alapkövet letenni egy óvodának, hiszen ez jelenti gyermekeink és családjaink jövőjét. Biztonságban, jólétben, szülőföldünk szeretetének szellemében nevelhetjük fel őket. Fontos, hogy általuk megőrizzük hitünket, és elődeinktől példát véve, bátran és optimistán nézzünk egy újabb 500 év elé” – mondta el az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke.
„Az épülő óvoda jó példája annak, amikor az egyházi és világi intézmények gyümölcsözően együttműködnek. Mindnyájan azt szeretnénk, hogy korszerű és modern, 21. századi épületben formálódhatnának gyermekeink, olyan elvek mentén, amelyek kiállták az idők próbáját. Bölcs döntés Krasznára egyházi óvodát építeni, mert demográfiai növekedést mutat közösségünk. A jelenlegi délutáni óvodánk sorsa kérdőjeles, mert az épületet vissza kell szolgáltatni eredeti tulajdonosának, viszont az új óvoda biztos otthont jelent gyermekeink számára” – szólalt fel Bogya Miklós polgármester, aki az alkalmat kihasználva, köszönetet mondott mindenkinek, aki közreműködik az óvoda létrehozásában.
A Kárpát-medencei óvodai programra pályázott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, általuk építi fel Krasznán az óvoda épületét a Szilágysomlyói Református Egyházmegye. Az intézményt az egyházmegye, Kraszna Község Polgármesteri Hivatala és a helyi iskola közösen működteti majd és tartja fent. maszol.ro

2017. július 9.

Orgonaavató és Fényes Elek-megemlékezés Csokalyon
Mintegy két és fél évtizede némult el az az orgona, melynek újra hallhattuk restaurálás utáni hangját Csokalyon, a családi falunap alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten. Később Fényes Elekre is emlékeztek.
Többszörösen is alkalom nyílt az ünneplésre vasárnap a Székelyhídhoz tartozó Csokalyon. Egyrészt családi napnak nevezett falunapi ünnepséget tartottak, ennek keretében került sor ünnepi istentiszteletre. Igét hirdetett Rákosi Jenő érmelléki esperes, aki a 84. zsoltárból idézett, abból, mely a Lombsátor ünnepén, a szabadítót ünnepelve született. Ezzel vont párhuzamot a közel 100 évvel ezelőtti trianoni döntéssel, kifejtve: a zsidók állama mintegy 1900 év után újralétesült, bennünk pedig egyetlen évszázad után lankad a lelkesedés, az erő. Előbbieknek hitükhöz biztos pontot nyújtott a templom, vagy akár csak egy siratófal is, ilyen biztos pont kell legyen nekünk is a szétszórtság állapotában a templom. Örömre ad okot az aratókra váró búzaföld látványa, a találkozásokra alkalmat adó családi nap, vagy éppen az újra megszólaló orgona hangja. Utóbbi gondolathoz csatlakozott a köszöntések után a házigazdák nevében Jakó Sándor Zsigmond jankafalvi, Csokalyon beszolgáló lelkipásztor, aki a hangszerről elmondta: készítője hivatalosan ismeretlen, de stílusjegyei alapján 99%, hogy a váradi Jónás István munkája, és a felirata szerint néhai Szalai Zsuzsanna “hagyatékából” épült 1864-ben. Az orgona újbóli birtokbavételét a lelkész úgy fogalmazta meg, hogy az olyan, mint amikor az unoka megtalálja a nagymama sokat koptatott bibliáját: nem porfogó immár, hanem a hangszerek királynőjeként újra elfoglalta méltó helyét a templomban.
Műemlék-hangszer
A javítás felvállalásával “zsákbamacskát vett” Kovács Tibor orgonajavító mester, hiszen nem tudta, mi rejtőzik a hangszer belsejében. Erről ő maga elmondta: műemlék-hangszerről lévén szó, az eredeti anyagok felhasználásával dolgozott, néhány elemet ki kellett azonban cserélni, párat ezek közül át is adott megbízóinak, emlékül. A munka “átadásaként” rövid koncertet is adott, melyhez a barokk stílusú, pedál nélküli orgonához illő Mozart, Fischer és Pachelbel-darabokat választott (s melyek – ezt már mi tesszük hozzá – terjedelmükkel nem tették próbára a hallgatóság türelmét, hiszen mégis csak egy istentiszteleten voltunk).
Az ünnepség a templommal szemben, az utca túloldalán lévő Fényes Elek emlékparkban folytatódott. A magyar közgazdasági statisztika 210 éve született (1807–1876) megteremtőjének szobra előtt Béres Csaba polgármester a pozitív gondolkodás fontosságáról beszélt, illetve maga is hozzájárult pár bejelentéssel a csokalyi statisztika javításához: a víz- és csatornahálózat folyamatban lévő építése mellett egy pályázatot nyertek utcák aszfaltozására, illetve az önkormányzat megnyert bizonyos peres eljárást, melynek nyomán területekhez jut, ez utat nyit például közösségi ház építéséhez, vagy éppen Fényes Elek szülőházának újjáépítéséhez.
“Fényes” múlt, jövő
Cseke Attila szenátor egyebek mellett reményét fejezte ki, hogy minden csokalyi méltó tud maradni a nagy elődhöz, aki mindig büszkén vállalta itteni gyökereit, s aki jó példa arra, hogy kis közösség is tud nagy embereket adni a társadalomnak, a nemzetnek. Kifejtette: az otthonról hozott józan paraszti ész, a bölcsesség és a szorgalom hozzájárul ahhoz, hogy Csokalynak ne csak a múltja, de a jövője is “fényes” legyen. A beszédek közben Csomaközi Daiana mondta el egy másik érmelléki híresség, Számadó Ernő egy versét, majd a politikusok, intézményi képviselők koszorúzták meg a szobrot, közöttük a statisztikus nevét viselő helyi iskola vezetője és egy diákja, illetve Laczka Éva és Benoist György, a Magyar Statisztikai Társaság elnökségi tagjai. Mindeközben az utcán már felsorakoztak a családi nap fogathajtó versenyére érkezett fogatok, hogy felvonuljanak a falu utcáin, ezekre a vendégek illetve az érdeklődők is felülhettek. Ez már a program délutáni, majd esti programját nyitotta, melyek részleteire visszatérünk.
Rencz Csaba / erdon.ro

2017. július 9.

Művészeteket és művészeti értékeket felkaroló fesztivál – újból felcsendült a régizene
Kilenc napon keresztül nyolc országból érkező tizennégy együttes, öt egyéni előadó huszonkét koncerten szólaltatja meg a régizenét: szombaton ünnepélyes keretek között nyitották meg a Mikó-várban a Csíkszeredai Régizene Fesztivált.
Ez az első alkalom, hogy a fesztivál és a Régizenei Nyári Egyetem azonos időben zajlik, ez utóbbin tizenkét mesterkurzust tartanak 85 diáknak. Ugyanakkor a Csíkszeredai Régizene Fesztivál idén is elnyerte az Európai Fesztivál Szövetség Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért minősítést.
Évfordulók esztendeje
Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője rámutatott, a mostani fesztivál szervezése könnyen adta magát, hiszen sok évforduló van ebben az évben: a reformáció ötszázadik éve, Claudio Monteverdi születésének négyszázötvenedik éve, Georg Philip Telemann halálának kétszázötvenedik évfordulója és Kájoni János halálának háromszázharmincadik évfordulója.
Házi évforduló is van, a nyári egyetemet tizedik alkalommal tartják meg. A programokat is ennek megfelelően építették fel, majdnem mindenik koncert valamelyik évfordulóhoz lesz hozzárendelve. „Tudjuk, hogy reformáció kulturális forradalom is egyben. Ha nem lett volna, valószínű, hogy ma másképp hallgatnánk a komolyzenét. A vallásszabadság ugyanakkor gazdasági felemelkedést is jelentett abban az időben, nyomdák, iskolák jöttek létre. A Biblia tanítására az emberek rövid ideig nem csak úgy tekintettek, mint egy kultúrtermék, hanem napi szinten alkalmazták és ez hozta a nagy változást a mindennapokba. Erről lesz egy kerekasztal-beszélgetés is szerda este. A legtöbb együttes a reformáció eseményéhez kapcsolta a műsorát.
Az összefogás eredménye
A fesztivál a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület szervezésében valósult meg, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala társszervezésében. Ferencz Angéla, a kulturális központ igazgatója megköszönte a segítséget a támogatóknak, valamint mindazoknak, akik velük együtt dolgoztak, álmodtak, terveztek. A fesztivál egyik partnere a Román Kulturális Intézet, amelynek a megnyitón jelenlevő képviselője, az intézet alelnöke, Krizbai Béla Dan elmondta, bíznak abban, hogy együttesen sikerül megteremteniük egy új nemzeti és nemzetközi fesztiválközönséget, amelynek tagjai ugyanúgy elkötelezettek a művészetek, a művészeti értékek, mint a helyi közösségek és az európai értékek iránt. „Meggyőződésem, hogy minden, amit önök megvalósítottak ebben a gyönyörű városban, elválaszthatatlan mindattól a történelmi hagyatéktól és attól a kultúrától, amelyet mi mindannyian képviselünk, és amelyért szívvel-lélekkel küzdünk és élünk” – fejtette ki.
Lőrincz Csilla megyei önkormányzati képviselő hangsúlyozta, a Hargita megyei önkormányzat tizenkét éve támogatja a fesztivált, de ez a támogatás mit sem érne, ha a fesztivál mögött nem állna egy lelkes, elhivatott csapat, amely évről évre megbízható szakmaisággal szervezi meg Európa egyik legjobb fesztiválját. Értékteremtő, értékfeltáró és értékmentő munka ez. Úgy véli, a fesztivál révén a helyi közösség találkozhat Európával, ihletet, erőt meríthet a közös európai gyökerekből és ő maga is megmutathatja élő kultúrája értékeit a világnak. A hétköznapokban gyakran nehezen megnyíló székely kultúrában nagy szükségünk van a találkozásokra. Művészekkel, hangzásokkal, nyelvekkel, egymással, régi jó barátokkal, múlttal és jelennel, a saját hangunkkal, önmagunkkal.
Büszkeség a csíkiaknak
Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere a város kulturális élete ékkövének nevezte a fesztivált. Kájoni János sorai nyomán úgy gondolja, ez a rendezvény hazát, nemzetet szolgál, régi értékeink felelevenítésével, Istent dicsőít a gregorián egyházi énekek színpadra vitelével. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről felszólaló Hadászi Gabriella konzul köszöntőbeszédében kifejtette, a régizene az, ami nem tudott elavulni.
Ezért történhet meg, hogy a több száz évvel ezelőtt műveket játszani, hallani akarjuk. „A régizene kiállta az idő próbáját. Elég szép, elég komoly és elég mély ahhoz, hogy ma is szeressék és élvezzék” – mutatott rá a konzul, hozzátéve, Csíkszereda joggal lehet büszke arra, hogy évről évre otthont ad a rendezvénynek. A megnyitó után a Carmina Renascentia együttes nyitókoncertjét lehetett meghallgatni, majd a Codex együttes és Kiss Noémi lépett színpadra. Vasárnap Gyergyószárhegyen Kájoni Jánosra emlékeztek a fesztivál keretében, a csíkszeredai Millenniumi templomban pedig Erich Türk orgonaművész Luther-korálok feldolgozásai az észak-német barokk zenében címmel koncertezett. Hétfőn a Márton Áron Főgimnáziumban délután három órától a svájci Sam Chapman lantművész az Alexander-technikáról tart előadást, este nyolc órától pedig a Concerto Spiralis koncertezik.
Péter Beáta / Székelyhon.ro

2017. július 10.

Végleges: a diákok 72,9 százalékának sikerült az érettségije
Közzétette hétfő délben honlapján az oktatási minisztérium az idei érettségi vizsgák óvások utáni eredményeit. Az átmenési arány 71,4-ről 72,9-re nőtt.
Mint ismert, az írásbeli vizsgák után 42 ezer óvást nyújtottak be. A nem végleges eredmények szerint a diákok 71,4 százalékának sikerült az érettségije. Az óvások után a sikeresen érettségizők száma 91754-ről 93 640-ra nőtt. A vizsgákra 128 509-an jelentkeztek, 72,9 százalékuk szerzett oklevelet.
sikeresen vizsgázók közül 88 311 diák most fejezte be tanulmányait (79,2 százalék az átmenési arány), 5 329 tanuló az előző évfolyamokon végzett (31,4 százalék az átmenési arány). A tízes átlagot elérők száma is nőtt, 97 helyett 126 tanuló zárta a legjobb átlaggal a vizsgákat.
A legjobb eredményeket a következő megyékben érték el: Bákó - 84,53 százalék, Szeben - 84,39, Iaşi - 84,10, Kolozs - 83,65. A leggyengébben Ilfov (44,31 százalék) és Giurgiu (51,96) megyében teljesítettek az érettségizők.
Az őszi érettségire keddtől, július 11-étől 14-éig lehet beiratkozni, illetve július 27-én azoknak, akiknek előbb pótvizsgázniuk kell valamely tantárgyból. maszol.ro

2017. július 10.

Tudose: Soros destabilizálni próbálja a kormányt
Mihai Tudose miniszterelnök azt nyilatkozta hétfőn, hogy Soros György milliárdos azon kísérlete, hogy destabilizálja a Szociáldemokrata Pártot és annak elnökét, tulajdonképpen azt jelenti, hogy destabilizálni próbálja a kormányt és az egész országot. Amikor azt kérdezték, hogy Soros Györgynek szándékában áll-e destabilizálni a PSD-t és annak elnökét, azt válaszolta: "nem gondolom, hogy feltétlen egy emberről van szó."
Mint Tudose fogalmazott, "Liviu Dragnea a párt elnöke. Természetesen, ha gyengíted a párt elnökét, gyengíted a pártot, végső soron destabilizálod a kormánykoalíciót, a kormányt és nyílván az országot". maszol.ro

2017. július 10.

HUSZONÖT HATÁRON TÚLI HALLGATÓ VESZ RÉSZT A KANDÓ KÁLMÁN NYÁRI EGYETEMEN
Az Óbudai Egyetemen az idei évben 28. alkalommal rendezik meg a Kandó Kálmán Nyári Egyetemet a határon túli magyar mérnökhallgatók számára. A rendezvény legfontosabb célja, hogy a nyári egyetemre érkező 25 hallgató - akik Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról érkeztek - elsajátítsa a szakmai magyar szókincset és segítsék elhelyezkedésüket a magyar munkaerőpiacon.
Harmadik éve rendezi meg fehérvári helyszínen a Kandó Kálmán Nyári Egyetemet. A hallgatók, akik Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Partiumból, Délvidékről érkeznek, bő egy hétig, 2017. július 8-a és július 17-e között tartózkodnak Székesfehérváron. Ez alatt az idő alatt különböző szakmai és kulturális programokat szervezünk számukra. Részt vesznek Velencei-tavi kenutúrán, parlamenti kiránduláson, megismerkednek Székesfehérvár történetével és nevezetességeivel, meghallgatnak szakmai előadásokat, részt vesznek gyárlátogatáson és interaktív laboratóriumi gyakorlatokon.
A nyári egyetem ünnepélyes megnyitója alkalmából a város és az egyetem vezetése, valamint dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke üdvözölte a résztvevőket. A megnyitón Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, olyan városba érkeztek a hallgatók, amely büszke múltjára, jelenére, és közösen tervezi a jövőt az oktatási intézményekkel annak érdekében, hogy közép-európai szinten is jegyzett város legyen. „Az Óbudai Egyetemmel közösen szeretnénk a lehető legtöbb műszaki képzést elindítani Székesfehérváron. A város iparának fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy sok és jó szakképzettséggel rendelkező mérnök jöjjön ki az egyetemről és kapjon olyan tudást és oklevelet, amellyel el tud helyezkedni.” - hangsúlyozta Mészáros Attila alpolgármester.
Dr. Réger Mihály professzor, az Óbudai Egyetem rektora a megnyitón rövid összefoglalást adott arról, hogy a határon túli kapcsolattartás terén milyen aktivitást fejt ki az egyetem. Kiemelte, hogy a határon túlon három helyszínen kínál képzést az Óbudai Egyetem valamelyik kara az ottlakó fiataloknak, Székelyudvarhely és Szabadka mellett Révkomáromban is indul a tervek szerint mesterképzés. Ezen kívül számos tudományos konferenciát rendeznek külhoni magyar intézményekkel együttműködve Szabadkán, Kassán és Erdélyben. A professzor szólt arról is, hogy az egyetem által rendezett hallgatói versenyekre is szeretettel várják a versenyzőket a határon túli felsőoktatási intézményekből.
dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke azokról a törvényi és szimbolikus keretekről beszélt, amelyekkel Magyarország megerősítette nemzetpolitikájának közjogi kereteit. Kiemelte, hogy az egységes nemzetfogalom része lett a Magyar Alkotmánynak, ahogyan az is, hogy a mindenkori Magyar Állam felelősséget visel a határain kívül élő magyarság valamennyi tagjáért. Szólt arról is, hogy az alkotmány politikai célként rögzíti a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek támogatását. Elmondta, hogy a lelki és közjogi egyesítésre vonatkozó törekvések után most a gazdasági kapcsolatok megetermtésére helyezi a hangsúlyt a kormány. Célzottan, mind a Délvidéken, mind pedig Kárpátalján és Erdélyben olyan gazdaságfejlesztési programok indulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ott élő magyar vállalkozók fejlesztésekben kapjanak lehetőséget.
Nagyné Dr. Hajnal Éva egyetemi docens, a rendezvényünk egyik főszervezője elmondta, hogy 25 hallgatót vártak Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról, akik között villamosmérnökök, informatikusok és gépészmérnökök is vannak. A hallgatók szakmai előadásokat hallhatnak, gyárlátogatásokon és kulturális programokon vesznek részt az egyetem ideje alatt. Az itt eltöltött idő segíti elhelyezkedésüket a magyar munkaerőpiacon és elsajátítják a magyar szaknyelvet is. szekesfehervar.hu

2017. július 10.

Minden idők legnagyobb nemzetközi hadgyakorlata kezdődik Romániában
Kedden kezdődik és július 20-án ér véget az idei Saber Guardian (SG17) nemzetközi hadgyakorlat Románia, Bulgária és Magyarország területén, 25 ezer NATO-katona részvételével.
A Saber Guardian összhaderőnemi közös gyakorlat, amelyet az Amerikai Erők Európai Főparancsnoksága (US EUCOM) irányításával, az Egyesült Államok Szárazföldi Erői Európai Parancsnokságának (US AREUR) vezetésével rendeznek meg 2013 óta. Eddig hagyományosan Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában tartották a gyakorlatokat, de idén a méretek és a nagyságrend miatt Magyarországot is bevonták a szervezők.
Az idei gyakorlathoz 23 NATO-tagállam tizenhét nemzeti gyakorlatát kapcsolják hozzá összesen mintegy 25 ezer fő részvételével. A Saber Guardian 2017 éleslövészetekkel egybekötött, terepen végrehajtott harcászati gyakorlatokból, valamint számítógéppel támogatott törzsvezetési gyakorlatból tevődik össze. A harcászati gyakorlatokat romániai gyakorlótereken, míg a törzsvezetési gyakorlatot Bulgáriából hajtják majd végre.
A román sajtó szerint ez lesz minden idők legnagyobb hadgyakorlata Románia területén. maszol.ro

2017. július 10.

Vádat emeltek Kiss Imola volt marosvásárhelyi városházi igazgató ellen
Csúszópénz elfogadásának vádjával bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészég (DNA) a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal volt gazdasági igazgatóját, Kiss Imolát. A vádlott szabadlábon védekezhet.
A DNA keddi közleménye által idézett vádirat szerint Kiss Imola a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatójaként 2010. szeptember elsején 10 ezer eurót kért egy üzletembertől annak cserében, hogy a városháza támogasson anyagilag egy nemzetközi futsal-tornát.
A közlemény emlékeztet, hogy Kiss Imola ellen már zajlik egy másik bűnvádi per. A volt gazdasági igazgatót hivatali visszaélés vádjával állították bíróság elé Dorin Floreával együtt 2015 decemberében. Ez az ügy a Marosvásárhelyi ASA labdarúgó klubnak nyújtott önkormányzati támogatással kapcsolatos. maszol.ro

2017. július 10.

Turistautakat jelölnek meg
EKE-tábor a Rétyi Nyírben
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) 26. vándortáborára készülve több turistaútvonal kijelöléséről döntött a Kovászna Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Természetvédelmi és Hegyimentő Szolgálat.
Erdély legnagyobb és legrégebbi magyar civil szervezetének országos akciójára július 25–30. között kerül sor a Rétyi Nyírben.
– A Bodoki-hegységben 125 kilométeren megtörtént az általános felmérés, 17 turistaútvonal kifestése, kijelölése is, ezek elérhetőek GPS-en, hamarosan letölthetőek lesznek a www.natkov.ro honlapon – jelentette be Tamás Sándor.
– Készül a digitális alaptérkép a megye természetvédelmi helyeivel. Háromszéken idén a Turizmus éve van, terveink között szerepel, hogy kiemelten támogassuk a bakancsos turizmust is – mondta el a megyei tanács elnöke, aki hozzátette: a Háromszéki EKE megalakulásának 125. évfordulója tiszteletére reprint kiadásban megjelentetik az Erdély – turistai, fürdőügyi és néprajzi folyóirat 1892-ben megjelent első kötetét.
A táborban 1500 személyre számítanak, az öt nap alatt 32 túrát indítanak a helyszínről, esténként kulturális programok, előadások várják az érdeklődőket. Regisztrálni július 20-ig lehet www.heke.ro honlapon.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. július 10.

Mit ér a jog, ha nem élünk vele?
Furcsa beszólása volt az egyik befolyásos „politikusnak”, amikor éppen a magyar nyelv használati joga került terítékre azon a megbeszélésen, amelyen részt vett az európai nemzetiségek sorsával foglalkozó testület képviselője. Arról kellett nyilatkozni, hogy hol, milyen formában sérülnek a nyelvhasználati jogok, s milyen meglátásaink vannak az esetleges gondok tekintetében.
Lévén, hogy erre a beszélgetésre engem is meghívtak, kötelességemnek éreztem szót kérni. Én máshonnan kezdtem mondókámat. Onnan, hogy vajon élünk-e legalább azokkal a jogokkal, amelyeket a törvény biztosít, s itt, Háromszéken talán könnyebben érvényesíteni lehetne? Vajon nyújtózkodunk-e legalább addig, ameddig a takaró ér? Kiharcolhatunk ugyan jogokat, de ha nem próbáljuk érvényre juttatni, szalmalángnak tűnik az egész. Nyilván, példákat is idéztem. Elsőnek a piacot, ahol mindmáig nem lehetett elérni, hogy az árusok – nemzetiségüktől függetlenül – magyarul is feliratozzák árujukat.
Említettem, hogy vannak intézményeink, amelyeknek vezetői azért vannak ilyen tisztségben, mert magyarok, de amikor a nyelvhasználatra kerül sor, a könnyebbik megoldást választják. Iskolai belső iratokat sok helyen még most is románul készítik. Engem a Közüzemek csak román nyelven fenyegetett meg elmaradás miatt, aláírta két szép magyar nevű igazgató (jobban esett volna, ha magyarul is megfenyegetnek, ha a hátsó lapon, akkor is). Nemrég az Electrica vállalat három lap mindkét oldalát teleírva értesített valamiről, legalábbis én nem olvastam azt a rengeteg szöveget, mely ugyancsak fenyegetésnek tűnt. A mi megyei illetékeseink annyit segíthettek volna, hogy szerkesztenek egy hárommondatos útbaigazítást, hadd tudja meg a magyarul is nehezen, de románul egyáltalán olvasni nem tudó áramfogyasztó is, hogy megint mit találtak ki Bukarestben!
A piaci nyelvhasználatot még más is szóvá tette, s azután következett a beszólás: itt most fontosabb dolgokról van szó, nem a piac nyelve a fontos!
Hát igen: jogunk, kötelességünk kérni is, meg követelni is! Ám ha valamit kivívunk, éljünk a lehetőséggel, a kivívott jogainkkal. Mert úgy néz ki, nehezebb érvényre juttatni a jogokat, különösen, ha valakiknek valamiért meg akarunk felelni!
Péter Sándor / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. július 10.

Honismereti előadások Baróton
Örökségünkről szabadon
Negyedik alkalommal szervezte meg Baróton Erdővidék Múzeuma és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a Magyar Örökség elnevezésű honismereti szabadegyetemet és tábort.
A csütörtökön tartott hivatalos megnyitón Demeter László, Erdővidék Múzeumának igazgatója köszöntötte a vendégeket, ezúttal is hangsúlyozva, hogy a tábor ideje alatt elhangzottak, ahogy eddig sem, ezután sem feltétlenül a hivatalos történészek által elfogadott nézőpontokat képviselik, ám ettől függetlenül a táborban mindenki szabadon elmondhatja meglátásait a magyar őstörténettel kapcsolatban. A cél nem az, hogy bárkivel is szembemenjenek, hanem, hogy gondolatokat ébresszenek a hallgatókban, és esetlegesen a méltán nagyvilág-szerte híres erdővidékiek munkásságára is ráerősítsenek.
Dr. Obrusánszky Borbála történész, orientalista úgy fogalmazott, a népünk történelmét kutatók mindig tudnak új eredményeket felmutatni, és ezek, ha most még nem is, de egy-két évtized múlva akár általánosan is elfogadottakká válhatnak – ez a tény pedig a tábor szükségességét igazolja.
Betyárkártya-kiállítás és nyelvészeti előadások
A tábor egy kiállítással kezdődött. A kiállító a gyergyóalfalusi Vargyas Ildikó képzőművész volt, aki a Betyárkártya című, színes pannókból álló kiállítását hozta el Barótra. A kiállításon az általa készített magyar betyárfigurás kártyát, illetve a figurákat (a betyárokat) bemutató könyvet is meg lehetett vásárolni.
A középiskolát Csíkszeredában végző képzőművész Pécsett járt egyetemre, ahol nemcsak művészetet, de teológiát és képzőművészet-terápiát is tanult. Élete már ott a művészet körül forgott, és azon gondolkodott, mit adhat olyan művészi dolgot az emberek, de inkább a fiatalok kezébe, ami, ha csak néhány órára is, de elvonhatja őket a számítógép, vagy az okostelefonok elöl. Férje révén jött az ötlete, hogy magyar figurás kártyát alkosson, amit meg is valósított.
A tárlatmegnyitó után Czeglédi Katalin nyelvész előadása következett A Volga-Urál vidéki földrajzi nevek magyar nyelvi kapcsolatairól, elemezve többek között a Tortoma és a Barót helyneveket is ilyen vonatkozásban. Így a hallgatóságnak elmondta, hogy a bara szó például a csuvas nyelvben is meg van, árkot, patakot, mélyedést jelent, az ót pedig az Olt folyóhoz köthető szó.
Sántha Attila kézdivásárhelyi kutató a székelyek kölcsönszavait vizsgálta előadásában, levonva azt a következtetést, hogy a székelyek igenis ott voltak a magyar nyelv megszületésénél, és emlékeznek olyan dolgokra, használnak olyan szavakat, amiket mások már nem. Több olyan, a székelyek által ma is használt szót említett – például kujak vagy radina –, melyek megtalálhatóak a ruszin nyelvben is, bizonyítván, hogy valamikor a két nép egymás mellett élhetett. A kutató szerint a Kárpátokon kívül, a mai Moldva területén, ahonnan a székelyek a bizánci előretörés miatt kellett aztán később átkeljenek a Kárpátok hágóin. Érdekes volt megállapítása, ami a zelegorkodik szót illeti. Szerinte a román salahor szóból származik, ami napszámost jelent, akik nappal dolgoztak, este meg zelegorkodtak… így maradt fenn mai jelentése.
Mezőségi daloktól az erdővidéki gyógynövényekig
A pénteki nap köpeci fiatalok népdalelőadásával kezdődött. A Nagy Adél tanítónő által betanított csoportnak ez volt az első nyilvános fellépése, szép, mezőségi népdalcsokrot adtak elő. Legközelebb a Barót Napok alkalmával, vasárnap 13.30-tól lépnek fel, ott ismét lehet majd látni, hallani őket. Ezután a múzeum melletti ifjúsági központ előterében megnyílt Benkő Mihály keletkutató fotókiállítása a mai Kazahsztán területén élő kipcsak-magyarokról. A kiállítást bemutató kutató elmondta, az ottani mazsarok, vagyis magyarok úgy tudják, hajdanán törzseik egy része nyugatra ment – ezek lennénk mi, Kárpát-medencei magyarok –, de ismerik például Hunor és Magor legendáját is.
Ezt követően a nagybaconi származású Bartha Sámuel Gergely tartott beszámolót az erdővidéki népi gyógynövény-ismeretet összefoglaló munkásságáról: mint mondta, már számos településen gyűjtött adatokat, de munkáját folytatná, és ehhez olyan erdővidékiek segítségére számít, akik rendszeresen gyűjtenek gyógynövényeket, rendelkeznek ilyen ismeretekkel. E-mail címe: [email protected], telefonszáma +36.303.003.951.
A nap hátralevő részében Kovács J. Attila botanikus, illetve Sófalvi András régész is tartott előadást.
Történelmi folyóirat születik
A szombati nap Obrusánszky Borbála, valamint Darkó Jenő történészek előadásaival kezdődött. Obrusánszky a mai Oroszország európai területén valaha élt jürkákról értekezett, elmondva, hogy ennek az ősi népnek közük nem volt a finnugor népekhez – szkíták voltak. Darkó Jenő a Szent László király idejében lejátszódott történelmi eseményeket elemezte, kitérve az akkori Magyar Királyság mai értelemben vett külpolitikai körülményeire is.
A nap eseménye a hamarosan megjelenő Kelet Kapuja című történelmi folyóirat bemutatása volt. A szerkesztők rámutattak arra, hogy a folyóiratra igenis igény van, egyrészt, mert számos, tanulmányait publikálni kívánó történészt manapság háttérbe szorítanak, másrészt viszont az olvasók is igénylik a hiteles tanulmányokat, hiszen hiába az internet, a számtalan információforrás, a hamis hír is legalább ugyanannyi.
A tábort Kun-Gazda Gergely, Harangozó Imre és Ségercz Ferenc előadásai zárták, minekutána a múzeum udvarán a baróti unitárius nőszövetség tagjainak jóvoltából puliszkás hagymatokányos vacsora várta a vendégeket.
Böjte Ferenc / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)



lapozás: 1-30 ... 127621-127650 | 127651-127680 | 127681-127710 ... 131431-131447




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék