udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131447
találat
lapozás: 1-30 ... 127651-127680 | 127681-127710 | 127711-127740 ... 131431-131447
Névmutató:
2017. július 10.
Keresztény családok fesztiválja (Kézdivásárhely)
Tegnap este Szabó Balázs magyarországi énekes és dalszerző koncertjével ért véget a kézdivásárhelyi sportcsarnokban és környékén a második alkalommal megszervezett Családos Keresztény Fesztivál (Csakis). A legtöbb részt vevő család helybeli volt, de érkeztek a megye több településéről, Hargita megyéből, Brassóból és Kolozsvárról is.
Kocsis Zoltán főszervező elmondása szerint az volt a céljuk, hogy olyan programot kínáljanak a családoknak, amelyet máshol nem nagyon találnak meg, és nyissanak mindenki felé, ne legyen templomba zárt rendezvény, hanem legyen fesztiválhangulata, ahol lehet játszani, mozogni, vetélkedni, áhítaton részt venni, koncertezni, bulizni – mindezt keresztény módon. Ennek az elképzelésnek a kivitelezésé-ben az önkormányzat nagyon jó partnerre talált a Manna Egyesületben. A program változatos és színes volt, több tevékenység lebonyolításába besegített a Zöld Nap és a Pro Pectus Egyesület, valamint a KSE kerékpárszakosztálya is. A második és harmadik nap reggeli áhítattal kezdődött Ruszka Sándor és Orbán Lajos lelkipásztorok közreműködésével. Mindkét nap előadást tartott Komlósi Piroska családterapeuta, aki gyakorlati kérdéseket feszegetett az együttélésről és a házasság mindennapos problémáiról. A gyermekek számára a kézműves-foglalkozások mellett lovaglási lehetőséget is biztosítottak. A legnagyobb tömeget a szombat esti Csiszér László-koncert vonzott a sportcsarnokba. Kocsis Zoltán azt is elárulta, hogy lesz folytatás, jövőre júliusban ismét megszervezik a fesztivált.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 10.
Kelemen Hunor: Hiányzik a bizalom többség és kisebbség között
Az építkezés évszázada áll a magyar közösség mögött, de az elmúlt esztendő is az újrakezdésről szólt – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton a felvidéki V. Martosi Szabadegyetemen megszervezett, Kárpát-medencei körkép című nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.
„Talpon kell maradni, ez száz esztendeje így van Erdélyben, és ennek most is így kell lennie, amikor közösségünk identitásának megőrzéséről, újrateremtéséről van szó. Talpon kell maradni gazdasági, szociális, társadalmi értelemben is, mert senkinek nem lehet az a célja, hogy magyarként szegényebb legyen, mint a szász vagy a sváb, a román, a szerb vagy az ukrán szomszédja” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a résztvevőkkel ismertette a múlt év decemberi parlamenti választások eredményeit, amelynek köszönhetően a magyar közösség – a 2008-as és 2012-es választásokat követően – újra arányos képviseletet tudhat magának a parlamentben. „2016-ban olyan lépést tettünk, amelyre az elmúlt 26 esztendőben nem volt példa: azt mondtuk, össze kell fognunk, hiszen a magyar emberek ezt várják el tőlünk. A szövetség listáját megnyitottuk, a Magyar Polgári Párt élt is ezzel a lehetőséggel.” Az RMDSZ 6,5 százaléka ma sok mindenre elegendő, a parlamenti együttműködési megállapodásnak is valós eredményei vannak: bővítették a nyelvi jogokat az egészségügy és a szociális intézmények területén, bevezették a differenciált kisérettségit és érettségit, megoldották a történelmi magyar egyházak lelkészképzőinek állami finanszírozását, elhárítottak minden akadályt a kisebbségi pedagógusképző központ létrehozása elől. A kormánykoalícióval folytatott tárgyalásokat követő hatalmas magyarellenes vitáról – amikor is a nyelvi jogok bővítését, a kisebbségi törvény elfogadását, március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítását kérte a szövetség – Kelemen elmondta: ezt nem érdemelte meg a közösség. Kelemen Hunor a következő időszak legnagyobb kihívásának tekinti egy olyan párbeszéd elindítását, amellyel meg tudják győzni a többségi nemzetet és annak véleményformálóit arról, hogy ahogyan a magyarok az elmúlt ezer és száz esztendőben is értéket alkottak, úgy gazdagítják ma is Romániát. Az erős bizalom jellemzi azokat a társadalmakat, amelyeknek jók a gazdasági mutatói. Romániában ma az egyik legnagyobb probléma a bizalom hiánya többség és kisebbség között is – részletezte a szövetségi elnök. „Ma nem adottak annak a feltételei, hogy kormányra lépjünk, és úgy véljük, a következő esztendőben ennek politikai feltételeit nem is lehet megteremteni. Viszont nekünk mindig élni kell a lehetőséggel – a kormányválsághoz hasonló esetekben is –, hogy előrelépjünk a magyarok jogainak bővítése érdekében” – összegzett Kelemen Hunor.
A fórumon részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 10.
Kitüntetésözön székelyföldieknek (A Magyar Művészetért Díjak)
A Magyar Művészetért Díj gáláját – alapításának 30. évében – idén két helyszínen: július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, szombaton pedig Kézdivásárhelyen a Vigadó színháztermében tartották meg. Árpád fejedelem-díjban Pászka Lehel sepsiszentgyörgyi lovas íjász, Gubcsi Lajos Ex Libris díjban pedig tizenkét háromszéki és csíkszeredai személyiség, illetve intézmény részesült. A harminc év alatt – Budapestet leszámítva – a legtöbb, 9–9 Ex Libris díjat csíkszeredaiak és kézdivásárhelyiek kaptak.
A díjátadó gálán elsőként Dobra Imola, a Vigadó munkatársa tolmácsolta Bokor Tibor polgármester üzenetét és gratulációját, majd Gubcsi Lajos, az 1987-ben megalapított, A Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke üdvözölte a gála résztvevőit, külön köszönetet mondva Beke Ernőnek, a Gyűjtemények Háza tulajdonosának, aki az elmúlt fél évben oroszlánrészt vállalt a rendezvény megszervezésében. Elmondta, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt A Magyar Művészetért Díjból a művészetek valamennyi ágában tizenöt másik díj nőtt ki, köztük a pontosan tíz évvel ezelőtt alapított Árpád fejedelem- és az Ex Libris díj. 1300 díjat adtak eddig át a Kárpát-medence azon kiemelkedő személyiségeinek és közösségeinek, templomainak, városainak, egyesületeinek, iskoláinak, várainak, akik/amelyek nemcsak megbecsülik, képviselik, ápolják és védik a magyar örökséget, hanem alkotó vagy egyéb szorgalmas munkájukkal mindennap újjá is teremtik azt a jövő számára. Ezt követően Szabó Enikő, a Csíki Játékszín színművésze magyar költők műveiből összeállított, Versek és dalok című egyéni műsorából adott elő részleteket Varga Nándor gitár- és Szabó Zsolt zongorakíséretében, majd Bagoly Anabella Illyés Gyula Haza a magasban című versét, Kalányos Roland pedig egy zeneszámot adott elő (mindketten a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulói). Gubcsi Lajos elsőként a herendi porcelánból készült Árpád fejedelem-díjat adta át Pászka Lehelnek, a kivételes tehetségű sepsiszentgyörgyi lovas íjásznak. Két mondat a laudációból: „A világrekord 2015-ben született – Pászka Lehel az Óriáspince-tetőn egy 400 méteres pályán kantár és nyereg nélkül vágtázó lóról 37.73 másodperc alatt 15 célzott lövést adott le, s mindannyiszor célba talált. A székelyek világrekordere lett, Guinness-rekordot állítva fel.” Ezt követően a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-iskola Diákszínpadának művészi csoportja lépett színpadra, akik Babits Mihály Jónás könyve című művét adták elő, majd az Ex Libris díjak átadása következett. Elsőként Ex Libris díjban részesült a világ egyik legelismertebb élő magyar tudósa, a székelyföldi származású, Bostonban és Budapesten élő fizikus, hálózatkutató, Barabási Albert László. Egy mondat a laudációból: „Többek között Barabási érdeme, hogy a 90-es évek végén rájöttek: a hálózatok többsége nem véletlenszerű, nagyon bonyolult matematikai összefüggések fedezhetők fel bennük – s közben egy út a csíki Karcfalváról a világ közepébe.” A jelenleg Bostonban tartózkodó tudós díját Csíkszeredában élő édesanyja vette át. A következő Ex Libris díjat a csíkszeredai Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, volt főtanfelügyelő, közíró, kutató, tíz könyv szerzője, a Lármafa-talákozók szervezője vette át. Ugyancsak Gubcsi Lajos Ex Libris díjban részesült a Gyűjtemények Háza és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad is. A díjat Molnár Jánosnak, a Diákszínpad jelenlegi vezetőjének nyújtották át. Bejan András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója is átvette a Gubcsi Lajos Ex Libris díjat. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetségnek a magyar nyelv ápolásában vállalt szerepéért odaítélt Ex Libris díjat Péter Sándor magyartanár, a pedagógusszövetség sepsiszentgyörgyi elnöke vette át. A következő díjazott Sántha Attila kézdivásárhelyi író, költő, lapszerkesztő volt. Két mondat a laudációból: „Az Előretolt Helyőrség volt, ha nem is az egyetlen, ám a legnagyobb hatású csoport a prérin, amely az utóbbi évtizedekben komolyan elgondolkodott az irodalom mibenlétéről, papírra vetette elképzeléseit, és annak szellemében is próbált cselekedni. Mi mondtuk ki azt, hogy egyetlen urat ismerünk el magunk felett: az olvasót.” Ugyancsak Ex Libris díjban részesült Szabó Enikő csíkszeredai színművésznő, és díjazták Szima Csaba helytörténészt, a céhes város szülöttjét, Felső-Háromszék és egész Erdély elkötelezett lokálpatriótáját. Idén egy szakácsot, a város szülöttjét, a budapesti Bábel vendéglő vezető séfjét, Veres Istvánt is kitüntették, aki erre az alkalomra hazautazott, hogy személyesen vegye át a díjat. Utolsóként Vetró Bodoni András szobrászművész, a Nagy Mózes Közművelődési Egyesület Hagyományőrző Társaságának keretében működő 15. Székely Határőr Gyalogezred I. zászlóalja 1. századának parancsnoka vette át a díjat. Végezetül az ünnepséget és a díjazottakat Beder Imre református lelkész áldotta meg.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 10.
Reformátorok gyülekezete (Unitárius Ifjúsági Konferencia)
A hétvégén Vargyason Légy te is reformátor címmel tartott 41. Unitárius Ifjúsági Konferencia nem csak témájában szólt a reformációról, de ténylegesen is az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) megújulását indította el. Az unitárius ifjúság színe-virága – harminchat településről mintegy kétszázan érkeztek – műhelymunkák során fejtette ki véleményét az egyletről, az oktatási rendszerről, a lelkészségről és az istentiszteletről, javaslatokat fogalmazott meg, hogy azok modernebbé, közérthetőbbé váljanak. Ezentúl más módon szervezik az ODFIE legjelentősebb eseményeit is, azt remélik, sokszínűségük által többekhez eljuthatnak majd.
A pénteki tábornyitást Tőkés-Bencze Zsuzsanna gyergyószentmiklósi lelkész ifjúsági istentisztelete jelentette. A tényleges munka szombat délelőtt vette kezdetét, amikor a fiatalok Rácz Norbert kolozsvári, Molnár Imola nagyváradi és Tófalvi Tamás székelyszentmihályi lelkész, illetve Gergely Noémi volt ODFIE-alelnök vezetésével csoportokba szerveződve gondolkodtak, keresték a megoldást a felsorolt területek megreformálására. Fülöp Júlia ODFIE-elnök úgy nyilatkozott, a műhelymunkák célja az volt, hogy az egyletesek maguk mondják el, mit is jelent számukra napjainkban a reformáció: akarják-e, képesek-e megfogalmazni mindazt, amiről úgy gondolják, újdonságot hoz életükbe, előbbre visz, és megoldást jelentene néhány általuk meghaladottnak érzett kérdés megközelítésére. Mózes Andrea főszervező eredményesnek mondta munkájukat, kérdésfelvetéseikre sok használható ötlet érkezett. Az istentiszteletet megújító javaslatok közt szerepelt, hogy a bibliai textust ne a lelkész, hanem valamelyik egyháztag olvassa fel, a prédikáció pedig ne nyúljon el, mindössze tizenöt-harminc perces legyen, s üdvözlendő lenne az is, hogy a csendes imára, az elmélyülésre több időt adnának a lelkészek. A lelkipásztoroktól azt várnák el, lélekgondozói munkát is végezzenek, viselkedjenek hitelesen a hétköznapokban is, és szervezzenek több olyan tevékenységet, amelyek által szélesebb köröket – a legfiatalabbaktól a legidősebbekig – lehet megszólítani. Az iskola vonzóbbá válna számukra, ha a tanárok nemcsak információátadókként dolgoznának, hanem interaktívvá tennék az órákat, s figyelembe vennék a diákok érdeklődését, tantárgyak iránti fogékonyságát, azaz több óra legyen abból, amit szeretnek, amit szívesen tanulnak. Az egylettől azt várnák el, hogy rendezvényeinek időtartama hosszabb legyen. Az ODFIE néhány népszerű programjának megújulásáról is döntöttek. Mai formájában megszűnik a színjátszó-találkozó és a szavaló- és népdalverseny, de helyüket átveszi a tizenegy művészeti ágat összefogó ARTZ. Az összművészeti találkozó keretében szavalók, színjátszók, kreatív írók, slam poetryt művelők, népdalénekesek, néptáncosok, fotósok, grafikusok, festők, zenészek és kézművesek adnak találkát egymásnak – úgy vélik, így sokkal többen megmutathatják tehetségüket, s többeket sarkallhatnak teremtő munkára.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 10.
Helyünk a Kárpát-medencében
Szabadegyetemek idejét éljük, nemsokára ismét Tusványos lesz a Kárpát-medencei magyarság szellemi-politikai középpontja, múlt héten Kárpátalján, hétvégén pedig Felvidéken zajlott hasonló rendezvény. A Martosi Szabadegyetemen – akárcsak Tusnádfürdőn szokás – nemzetpolitikai kerekasztalt is rendeztek, amely egyfajta seregszemléje a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarságnak. Érdemes ezért Felvidék irányába vetnünk tekintetünket: a nemzeti összetartozás, a térség más államaiban élő magyar közösség iránti szolidaritás belső, morális parancsa ez elsősorban, de a romániai magyarság helyzetének mélyebb megértésében, a közösségünk előtt álló kihívások és lehetőségek pontosabb számbavételében is segít, ha regionális kitekintésben gondolkodunk.
A külhoni magyar vezetők beszámolója alapján úgy tűnik, a legjobb helyzetben a vajdasági közösség leledzik: Pásztor István VMSZ-elnök szerint a szerbiai magyarságot meg is becsülik az országban, autonómiája van, a szervezet kormánytényező, intézményrendszere erősödik. Az országban dúló háború miatt a kárpátaljai magyarság sorsa a legmostohább: a gazdasági-szociális nehézségek mellett a magyarellenes megnyilvánulások is felerősödtek Ukrajnában, az állami hatóságok nem sietnek ezek elítélésével. Mi több, a kisebbségben élő nemzeti közösség jogainak bővítése helyett azok csorbítása zajlik, a kijevi parlamentben hamarosan szavazásra kerülő új tanügyi törvény például már nem szavatolja a nemzetiségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz – mutatott rá Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Valahol e két véglet között keresi helyét a felvidéki, illetve az erdélyi magyarság: a két közösség helyzete sok tekintetben hasonló egyebek mellett a mindenkori szlovák, illetve román kormányok asszimilációs, homogenizációs törekvései miatt. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke például arról beszélt most, hogy Szlovákiában az elmúlt évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott – nekünk, Székelyföldön élőknek aligha kell hosszan fejtegetni, milyen eszközökkel lehet egy régiót hátrányba taszítani központosítással, infrastruktúrájának elsorvasztásával stb. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig arra hívta fel a figyelmet: Romániában nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a magyarságra, ami bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről – ennek következményeit naponta tapasztaljuk.
A Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarság helyzetében tehát igen sok a közös elem, a számos negatívum mellett azonban pozitívumot is találunk: a külhoni magyar vezetők mindenike méltatta Magyarország támogatását a magyar közösségek identitásának megőrzésében, gazdasági megerősítésében. És nemcsak azért fontos ez, mert nem volt mindig így, hanem azért is, mert az anyaország támogatása lehet az egyik alappillére a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megerősödésének.
:Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 10.
A Nemzeti Levéltár orosz Gulág-anyagokat is digitalizálni szeretne
A magyar levéltárak Gulág-dokumentumai mellett az orosz levéltárakban található dokumentumokat is szeretnék digitalizálni – mondta a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Mikó Zsuzsanna elmondta: a magyar levéltári anyagokból több ezer oldalt digitalizáltak már. Fontos lenne viszont megismerni annak a csaknem 600 ezer magyarnak a sorsát is, aki a szovjet táborokba került. Közülük ugyanis csak azokról van magyar levéltári anyag, akik haza is tértek.
A főigazgató-helyettes kiemelte: úgy gondolják nemcsak dokumentumokat kell bemutatni, hanem azokat is, akik „átélték a borzalmakat", ezért igyekeztek a személyes történetekre helyezni a hangsúlyt.
Mikó Zsuzsanna beszélt arról is, hogy elkészült az a dokumentumfilm, amelynek főszereplője Marton Ernesztina, aki 17 éves volt, amikor elvitték Budapestről, majd kémkedés és terrorizmus vádja miatt tíz évet töltött munkatáborban. A szakember elmondta: ezek nyilvánvalóan koholt vádak voltak, azt a célt szolgálták, hogy megfélemlítsék a társadalmat: „akik a rendszer számára nem megfelelőek", azok bármikor hasonló helyzetbe kerülhetnek.
A levéltár főigazgató helyettese a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kitért arra is: a filmbemutató helyszíne, a Városliget sem véletlen, mert annak idején ott ítélték el Marton Ernesztinát. Hozzátette, azt szeretnék, ha minél szélesebb körben levetítenék a filmet és az iskolákba is eljutna.
MTI; Erdély.ma2017. július 11.
Helyettes államtitkár: cél a külhoni jogászképzés megerősítése
A külhoni magyar jogászképzés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden a fővárosban. Szilágyi Péter azokat a határon túli magyar fiatalokat köszöntötte, akik a Szász Pál ösztöndíjprogram keretében szakmai gyakorlatukat kezdték meg a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.
A helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte: a múlt században élt erdélyi magyar jogászról elnevezett, immár ötödik alkalommal meghirdetett ösztöndíjprogram létrehozásával az volt a nemzetpolitikai államtitkárság célja, hogy megerősítse a külhoni magyar jogászképzést és olyan szakértői gárdát hozzon létre, amely a nemzet iránt elkötelezetten, magabiztosan jár el a szakmai kérdésekben, és versenyképes tudásával hozzájárul a magyar jogász szakma nemzetközi megbecsültségéhez.
Szilágyi Péter hozzátette: a külhoni magyar régiókban történő érdekérvényesítés jövőbeni ereje nagyban függ a jogászgeneráció felkészültségétől, a fiatal magyar jogászok elhivatottsága és megfelelő szakmai képzése így a nemzetpolitika számára kiemelt jelentőséggel bír.
A Szász Pál ösztöndíjprogram első számú célja a magyar és a többségi nemzet jogi nyelvét egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerző jogászok képzése. A 15 millió forintos keretből megvalósuló programra azok a magyar fiatalok jelentkezhetnek, akik a szomszédos országok valamely felsőoktatási intézményében jogászképzésben vesznek részt nappali tagozaton, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és legalább két sikeresen lezárt tanulmányi félévet igazolni tudnak.
Az idén húsz ösztöndíjas vesz részt a programban, akik három külhoni magyar régióból - Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról - érkeztek. A szakmai program a Budapesti Ügyvédi Kamara közreműködésével zajlik - közölte az államtitkárság. (MTI)2017. július 11.
Jelentés Kárpátaljáról: „Kirázott a hideg ettől az életigenléstől”
Mohai Balázs fotóriporter képei egy sokat szenvedő, mégis hallatlanul összetartó közösségről tudósítanak.
A legnagyobb gyerek tüdőgyulladásban halt meg – szól a Mohai Balázs fotóriporterrel a reformatus.hu-n megjelent interjú egyik legnyomasztóbb mondata. Micsoda nyomor és kilátástalanság lehet ott, ahol egy ilyen egyszerű betegség végezhet egy különben egészséges gyerekkel?
Az ilyen és ehhez hasonló részletek ellenére egyáltalán nem a lemondás sugárzik az MTI tehetséges fotósának szavaiból, aki Beregszászon és környékén élő református közösségek hétköznapjait dokumentálta. Az Index már közölt egy válogatást Mohai képeiből, amelyeket most a Külügyminisztériumban is kiállítottak.
A fotós a hosszú ideig tartó terepmunkán nagyjából 350 magyar református családhoz jutott el, alaposan rálátott hát az ottani életre.
Gazdasági válság, kelet-ukrajnai háború, bűnözés – alighanem bármelyik híradónéző fel tudja sorolni a kárpátaljai életre jellemzőnek gondolt tényezőit. Mohai Balázs mégsem ezekről, hanem a megtapasztalt hitről, reményről és szeretetről beszél. Vallomása éppen ezért különösen erőteljese. Kiválasztottam a legerősebb részleteket:
„Számomra inkább a nagyon jó közösségek voltak szembetűnők, valamint az, hogy mindenki a maguk természetességében éli meg a hétköznapokat."
„A templomok tele vannak, a gyerekektől az idősek köréig bevett formula, hogy azt mondják, ha sikerült valami, az az Úr segítségével történt."
„Szerintem a közösségélményük, a magyarságtudatuk is erősen köthető az egyházhoz. Erős fogódzó ez nekik.”
„Jelenleg a kárpátaljai családok húsz százalékából költözik a családfenntartó apuka akár fél évre is távol, hogy biztosítsa a család megélhetését”.
„Kirázott a hideg ettől a mélyről jövő, hittel átitatott életigenléstől. Furcsa kettőség ez. Míg vizuálisan és a hangulat alapján is minden rendben, váratlanul elképesztően fájdalmas élettörténetek bontakoznak ki. Azt hiszem, sokat gazdagodtam, szélesedett a látásmódom az ő pozitív életfelfogásuk, természetes boldogságérzésük által.”
Ablonczy Bálint / valasz.hu2017. július 11.
Rétvári: Makovecz-program a határon túli magyar hallgatókért
Csaknem négyszáz külhoni magyar hallgató részesülhet a Makovecz-ösztöndíjban, amelyre a kormány 234 millió forintot fordít - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden, Budapesten.
Rétvári Bence az ELTE Kárpát-medencei magyar nyári egyetemének megnyitóján kifejtette: a Kárpát-medencei program célja, hogy "bárki, bárhonnan, bárhová el tudjon menni" pár hónapra vagy félévre tanulmányokat folytatni, illetve oktatni. A "magyar Erasmus" a hallgatókat és oktatókat egyaránt segíteni akarja ebben - jelezte.
A program támogatási kerete a hallgatók számára 234 millió forint, míg magyarországi oktatók kiküldésére az oktatói ösztöndíjprogram keretében 140 millió forintot különítettek el. A régiós megoszlásban Erdély áll első helyen, amelyet Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság követ.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy hasonló ösztöndíjprogram jön létre a jövőben a V4-ek országai között.
Kitért arra is, hogy egységes felsőoktatási térben gondolnak, és ebben a magyar identitásnak nagyon fontos szerepe van. A globalizációval szemben a nemzeti érdekben és képviseletében hisznek - hangsúlyozta.
Rétvári Bence kiemelte: számos helyen van a Kárpát-medencében a magyar felsőoktatás. Magyarországról 11 felsőoktatási intézmény 15 alapképzést és kétféle mesterképzést kínál a határon túli felsőoktatási intézményekben, amelyekben 1200 hallgató vesz részt. A külhoni régiókban 20, a szomszédos államok jogrendszere szerint működő felsőoktatási intézmény csaknem 300 alap-, osztatlan, mester- és doktori képzésben biztosít magyar nyelvű oktatást, amelyeken több mint 16 ezer hallgató folytatott tanulmányokat. Emellett a diaszpórában 211 magyar iskola, oktatási program működik.
A felsőoktatásba belépés megalapozását szolgálja a középiskolás korosztályban a Határtalanul! program: míg tavaly 990 pályázat érkezett egész évben, addig idén az eddigi három fordulóban, már több mint 1400, és egy pályázati kör még hátra van - jelezte. Hozzátette, hogy tavaly 28 ezer diák tudott határon túlra utazni, a számuk ebben az évben több mint 40 ezer lehet.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 695 magyar nyelvű óvoda, 1089 általános iskola és 161 középiskola működik. Óvodákban 47 552 kisgyermeket gondoznak, általános iskolában 156 607 diák tanul, magyar nyelvű középiskolákba pedig 51 607 diák jár a külhoni területeken. Az államtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy az általános iskolába járókat magyar nyelvű középiskola választására ösztönözzék.
Az államtitkár beszámolt a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról is, amelyre több mint 17 milliárdot fordítanak. Emellett támogatnak szórványprogramokat, tematikus nyelvi táborokat, magyar nyelvű tankönyvek kiadását.
Kitért arra is, hogy 230 tanár vehet részt nyári továbbképzésen, és 2000 tanár szülőföldi évközi továbbképzéseken, emellett 1500-an Kárpát-medencei nyári akadémiákon.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a rendezvény lehetőséget kínál a Kárpát-medencei magyar egyetemisták számára a kapcsolattartásra, a tudományos tapasztalatcserére. Hiánypótló és nagyon fontos programról van szó - hangsúlyozta.
Mezey Barna, az ELTE rektora közölte: 22. alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, amelyen külhoni magyar oktatók és hallgatók vesznek részt.
Rámutatott: az ELTE-nek kiemelt felelőssége, hogy nemzetstratégiai kérdésekben segítséget nyújtson a kormánynak, a nemzeti értékeket őrizze és gondozza. Célként jelölte meg a határon túli értelmiség utánpótlásának biztosítása mellett, hogy a magyar szaknyelvet és tudományos nyelvet ápolják egy olyan időszakban, amikor rendkívüli módon romlik a nyelv.
Jelezte: a rendezvényen közel 160-an vesznek részt évről évre. Az idén az egyhetes nyári egyetem az eddigi négy mellett három újabb szekcióval bővül, a társadalomtudományival, a tanító- és óvóképzésivel, valamint a gyógypedagógiaival.
A nyári egyetem mellett most is megszervezik a határon túli intézmények kétnapos fórumát. A témák között szerepel majd a hallgatói, oktatói mobilitás, a kihelyezett képzések lehetősége is - mondta a rektor. Kitért arra is, hogy a Márton Áron Szakkollégium is bekapcsolódik a programokba. (MTI)2017. július 11.
1848-ban létezett Románia. Avram Iancu a Román Nemzetért harcolt
Sabin Ghermant leoltja az egyik ügyeletes nemzetféltő. Hogy merészeli azt mondani, hogy 1848-ban Románia nem létezett?
Mindenkinek joga van (látszólag megalapozott, nem éppen nyilvánvalóan téves) vélemények kifejtésére, de senkinek sem engedhető meg, hogy nem-igazságokat mondjon, senkinek sincs joga botrányos kijelentésekkel misztifikálni a történelmet.
Sabin Gherman úr a România liberă 2017. június 30-i, pénteki kiadásának 9. oldalán tette közzé saját „véleményeit”: kimunkáltan és odavetetten, gyakran mocskos szavak használatával. Joga van hozzá, még akkor is, ha számos „véleménye” kétséges, mintha a romániai és főleg az erdélyi helyzet felületes ismeretéből született volna.
De visszautasítjuk S. G. csalárd kísérletét az 1848-as Magyar Forradalom főbenjáró hibájának mentegetésére: a magyar vezetők kompromittálták az akkor kihirdetett helyes ideáljaikat azzal, hogy a Forradalom Programjába belevették a történelem menetével ellentétes imperialista kívánságot: az abszolút többséget alkotó románok által lakott Erdély megszállására tett kísérletet.
Kossuth felkiáltása: „Prosperáljunk, prosperáljunk, magyarosítsunk el minden horvátot, románt és szlávot, mert különben elveszünk!” (nem világos, honnan vette a szerző az idézetet, a román fordítású szövegre sem ad ki a Google-kereső más román nyelvű forrást – a szerk.). Wesseleni (helyesen: Wesselényi – a szerk.)pedig: „Csak azok a románok kapnak állampolgári jogokat, akik magyarrá válnak.” (lásd, mint fent – a szerk.). Bárki számára világos: nem szolgálhatsz két urat; nem követelhetsz szabadságot a saját nemzetednek úgy, hogy közben más nemzet leigázására törekedsz.
A következőt állítja S. G. ügyetlenül ócsárolva: Azonnak, akik azt mondják, hogy „a magyarok [1848.] március 15-én Erdéllyel akarnak egyesülni azt is tudniuk kellene, hogy Avram Iancu Bécsért harcolt, nem Bukarestért”!!! És ráerősítve még a blaszfémiára: „Arról nem is beszélve, hogy 1848-ban Románia még nem is létezett”!!! Hogyan közölhetett a România liberă ilyesmit!?!
Nem azt állítjuk, hogy S. G. történelmi téren tudatlan, mert alapos okunk van azt állítani, hogy sokkal inkább a rosszindulat és a közvélemény manipulálásának szándéka magyarázza azt a furcsa módszert, amit ez az ember alkalmaz. Bűnös állításokkal nem mentheted meg sem a pészédések (PSD, Szociáldemokrata Párt – a szerk.), sem az eremdéeszesek becsületét, akik nemrég nevetséges éjszakai tranzakciókig süllyedtek.
A szabadság és demokrácia eszméit 1848-ban – akárcsak ma is – a románok is támogatták. Csakhogy ők nem ihattak a szabadság idegen megszállás mérgével kevert borából.
Maguk a józan magyarok állították: „Erdélyben két hatalom dönthet az egyesülés sorsáról – az Országgyűlés és a román nép. Az Országgyűlés csak néhány száz embert képvisel, a románság az egész Erdélyt jelenti. Erdély egyesülése a románok egyetértése nélkül olyan dolog, amihez hozzá sem szabad látnunk” (E szövegrészlet alapján joggal feltételezhető, hogy az idézetek Radu Theodoru kommunista író, majd 1989 után a szélsőséges Nagy-Románia Pártban politizáló szerző Urmaşii lui Attila/Attila örökösei című áltörténelmi könyvéből származnak – a szerk.).
A balázsfalvi Szabadság-mezőn összegyűlt románok egyértelműen hangot adtak helyes álláspontjuknak: társadalmi szabadságot és nemzeti szabadságot követelnek. A budapestiek agresszivitását látva politikailag és katonailag is megszervezték magukat, hogy ellenálljanak az idegen megszállásnak. Ilyen körülmények között a pillanatnyi helyzetből kiindulva hoztak létre szövetségeket és kapcsolatokat. A balázsfalvi Nemzetgyűlés elutasította az „egyesülést” Magyarországgal, a nép pedig kikiáltotta: „Mi az Országgal akarunk egyesülni”, vagyis Románországgal. Avram Iancu pedig helyt adott ennek a felszólításnak, melynek célja az volt, hogy
kivezessen egy nemzetet abból a (dél-afrikaihoz hasonló) apartheidból, amit telepesek és megszállók kényszerítettek Erdélyre.
Az „Ország” pedig Románia volt 1848-ban is, hiszen még egy feldarabolt vagy megszállt népnek is van saját országa, a mienk pedig mindig is Románország volt: Moldva, Erdély, Munténia. Avram Iancu Bukarestért, a Román Nemzetért harcolt. És Bukarest Iancu harca révén néhány évtizeddel később az újra-kiegészített Ország Fővárosa lett.
Amikor a magyar kormányfő 2016 decemberében azt mondta, hogy őszinteségből magyarázza a románoknak el, hogy a magyarok nem örülhetnek a december 1-i ünnepnek, a Romániai Keresztény Polgári Fórum (FCCR) levelet küldött neki, melyben arra kérte, hogy kezelje keresztényi módon ezt a kérdést és vegye figyelembe, hogy egyes emberek vagy egyes népek életében vannak olyan pillanatok, amikor jelentős igazságtételek történnek.
Az igazságtétel haszonélvezői örülnek és nagylelkűeknek kell lenniük (Maniu 1918-ban: „Nem akarunk elnyomókból elnyomókká válni.”). A többiek, a jogtalan kiváltságaikat elvesztőknek pedig a felebarát iránti szeretettel kell fogadniuk a változást és ők is tehermentesítettnek kell érezniük magukat, annak örvendezve, hogy már nem nyomják el a testvéreiket.
Liviu Petrina / https://foter.ro/cikk2017. július 11.
Közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát a kormány
A kormány közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát - tájékoztatta hétfőn az Agerpres hírügynökséget a kormány sajtóirodája.
A prioritás listát, a miniszterekkel történt egyeztetés után, Mihai Tudose miniszterelnök és Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes tette közzé. Ezek közé tartozik, hogy a munkaügyi miniszter augusztus 1-jéig előterjeszti a kormánynak a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó 448-as törvény módosításait és ezen személyek állami segélyének növelésére vonatkozó javaslatát 2018. január 1-jei hatállyal. Szeptember 1-jéig a miniszter javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja a feketemunka csökkentése.
A kormányfőtitkárság számba veszi az összes adót és illetéket és javaslatot terjeszt elő ezek csökkentésére (szeptember 1.), ugyanakkor kidolgozza a 3000+900 mentőautó vásárlását célzó beszerzési eljárás módszertanát.
Az oktatási minisztérium feladata, hogy augusztus 1-jén megkezdődhessen a tankönyvtörvény vitája és az is, hogy megoldja azt, hogy a következő három évben az összes tanintézményben legyen internet. Augusztus 15-ig kell megkezdődnie a délutáni oktatásra vonatkozó jogszabály vitájának, szeptember 1-jéig pedig elő kell terjeszteni a tanügyi törvényre vonatkozó összes módosító javaslatot.
A fejlesztési minisztériumnak augusztus 15-ig kell közvitára bocsátania a helyi pénzügyi hivatalokra vonatkozó jogszabályt és véglegesítenie kell a Közigazgatási Törvénykönyvet, amely 2018. január 1-jén lép életbe.
A pénzügyminisztériumnak július 15-ig kell elfogadtatnia a kormánnyal azokat a módosításokat, amely szerint minden romániai alkalmazott legalább a minimálbérnek megfelelő szinten fizeti a társadalombiztosításokat - ez 2017. augusztus 1-jén lép életbe. Ugyanakkor augusztus 1-jétől vitára kell bocsátani az áfa-begyűjtés új modelljét, amelyet szeptember 1-jétől alkalmaznak, augusztus 15-ig pedig ki kell dolgozni az Adótörvénykönyvre vonatkozó összes módosító javaslatot, hogy ezt szeptember 15-ig elfogadhassa a kormány/parlament.
A turisztikai minisztériumnak augusztus 1-jéig kell előterjesztenie a 2017-2020-as időszakra vonatkozó befektetési mestertervet és ki kell dolgoznia a turizmus törvényét, amelynek első olvasatát szeptember 1-jén tárgyalja a kormány.
A távközlési minisztérium szeptember 1-jéig kapott határidőt, hogy tervet dolgozzon ki a Román Posta talpra állítására.
A mezőgazdasági minisztériumnak szeptember 1-jéig kell előterjesztenie hét román termék támogatására vonatkozó elképzelését. maszol.ro2017. július 11.
„A kutatásom meghatározza az életemet”
Kedves Anett másodéves a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között mesterképzésen. Eddigi kutatásait a különböző reprezentációs formák vizsgálata köré szervezte, ezen kívül minden érdekli, ami a vizualitás vonzáskörébe tartozik. A Tényképek kiállítás keretében kutatási tárgyait, néhány jellemző Andory Aladics Zoltán fényképet mutatott be.
Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Kultúratudomány/művelődésszervező szakos harmadéves diákjai az elmúlt hónapban olyan kiállítást szerveztek, aminek keretében a tanszéken tanulók kutatási témáit a nagyközönségnek is bemutatták. A kiállítást először a Tranzit házban lehetett megtekinteni, utána felkerült a Bölcsészkar folyosóira, legutóbb a Vibe fesztiválon találkozhattunk vele. A bemutatott témákból nyújtunk ízelítőt a következő napokban – a diákoktól kérdeztük meg, miért fontos számukra kutatási területük, mit tartanak a legvagányabbnak benne, illetve mi érdekli még őket a nagyvilágból. Összesen nyolc interjú készült. Ebben a részben Kedves Anettel beszélgetünk, aki a Tényképek kiállítás keretében kutatási tárgyait, néhány jellemző Andory Aladics Zoltán fényképet mutatott be.
- Miért érdekel a vizuális reprezentáció, ezen belül Andory Aladics Zoltán alkotásai?
- A vizualitás gyerekkorom óta érdekel, a reprezentációkutatás pedig egyetemi tanulmányaim óta. Tehát a vizuális reprezentációkutatás az én „terülj, terülj asztalkám”. Andory Aladics Zoltán – 20. századi csíkszeredai fényképész – üvegnegatív felvételeivel a Csíki Székely Múzeumban találkoztam először, 2014-ben, egy szakmai gyakorlat alkalmával. Ekkor másod éves egyetemi hallgató voltam, és azóta sokat foglalkoztam a témával, szűkebb értelemben kimondottan a fényképész képeslapjaival. Jelenleg a felvételek mögötti ideológia foglalkoztat, és az a történelmi, társadalmi, művelődéstörténeti kontextus, amely meghatározta ezeket a reprezentációkat.
- Szerinted miért fontos ezzel foglalkozni?
- Számomra azért fontos, mert érzem, hogy meghatározza a gondolkodásmódomat, azt, ahogyan figyelem a környezetemet és a világot, tehát a kutatásom meghatározza az életemet. Tapasztalom, hogy a tudományos munka lehet kihívás, motiváció, sikerélmény és személyes elégtétel.
- Milyen kezdeti támogatást kaptál az egyetemen a kutatásodhoz?
- Ha a támogatást úgy értelmezzük, hogy a tanáraim bár felügyelték a munkámat, mégis engedték, hogy a saját fejem után menjek, majd engedtek kibontakozni, akkor minden támogatást megkaptam az egyetemen, amire egy diáknak és egy kezdő kutatónak szüksége lehet.
- Melyek voltak az első általad megtett lépések a kutatás előkészítéséhez?
- Felvettem a kapcsolatot képeslapgyűjtőkkel, intézmények vezetőivel és munkatársaival, majd elkezdtem én is „gyűjteni” az Andory Aladics Zoltán nevéhez köthető képeslapokat digitalizált formában.
- Mi volt a legvagányabb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan?
- A legeslegvagányabb élményem most történt, nem rég, a magiszteri dolgozat írása kellős közepén. Sok pozitív visszajelzést kaptam a kutatásommal kapcsolatban, de a lelkem mélyén éreztem, hogy valami még hiányzik. Valami, ami kellőképpen alátámasztja a hipotéziseimet, és nem kell többé a „spekuláció” árnyékaiban megfogalmaznom a következtetéseimet. Aztán megismertem egy ügyes leányzót, aki a saját kutatása kapcsán hivatkozott egy bizonyos 1941-ben kiadott turisztikai útikönyvre. Amikor a kezembe fogtam ezt a 10x15-ös kis könyvecskét, és belelapoztam, azt hittem nem látok jól… Az útikönyv fényképes illusztrációinak nagy részét Andory Aladics Zoltán készítette. Így került meg a hiányzó láncszem. Mi ez, ha nem szerencse? Vagányság.
- Mi volt a legcikibb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan?
- Az utóbbi négy évben elég sokat beszéltem az Aladics-képeslapokról konferenciákon is, de a legtöbbet az egyetemen, szemináriumokon, a csoporttársaimnak. Láttam rajtuk, hogy szegények már szinte kívülről fújják a mondókámat… Pedig a mondókámat nem csak nekik szántam, hanem a tanáraimnak is – mert szükségem volt a rendszeres szakmai visszajelzésre. A különbség az volt, hogy a tanárok félévente változtak, a csoporttársak pedig maradtak. Ebben a helyzetben elég kínos volt újra és újra beszélni a vesszőparipámról. De legalább jókedvű beszélgetések voltak ezek, sokat mosolyogtunk – főleg a csoporttársaim.
- Mit jelent számodra fiatal kutatónak lenni terepen, amikor csak magadra számíthatsz?
- Az én esetemben a fénykép maga a terep, így akkor vagyok terepen (ha ragaszkodunk ehhez a terminushoz), amikor konkrétan a fényképeket vizsgálom. Ebben a kutatói élethelyzetben szeretek csak magamra számítani. Végül is arról próbálok beszélni, hogy számomra milyen aktuális jelentésekkel bírnak ezek a múlt századi felvételek.
- Amikor terepen voltál, melyek voltak azok a mentális kapaszkodók, amelyek segítettek abban, hogy véghezvidd, amit elkezdtél?
- Ez a jellegű kutatás számomra sosem volt teher. Tehát a jókedv, és az abból adódó motiváció mindig segített az előrehaladásban. Hogyan hasznosítod ezt a kutatást a tanulmányaidban, hogyan a mindennapokban? Néprajz szakon végeztem, jelenleg is vizuális antropológia témakörben végzek kutatásokat. A fényképek érvényes értelmezéséhez elengedhetetlen, hogy te magad is érts egy keveset a fényképezéshez. A mindennapokban foglalkozok fényképezéssel (is), de mindig igyekszem szerényen és a kellő belső etikai megfontolás alapján felhívni arra a figyelmet, hogy nekem nem szakmám a fényképészet. A kutatásommal együtt járó sajátos rálátást a fényképekre és a fényképezésre azonban igyekszem alkalmazni akkor, amikor én vagyok a fényképezőgép mögött.
- Melyek azok a dolgok, amiket nem az egyetemen, hanem a kutatási gyakorlat során tanultál?
- Sajátos rálátás a vizuális objektumokra, kutatói önállóság és kutatói önfegyelem.
- Ezen kívül milyen kutatási területek érdekelnek? Érdekel, hogy a vizuális objektumok hogyan tesznek láthatóvá és hogyan rejtenek el társadalmi szubjektumokat, valamint az, hogy ezek a folyamatok hogyan ágyazódnak be hatalmi viszonyokba és különböző igazságrezsimekbe. Emellett érdeklődöm a fotó- és filmtörténet, valamint a (néprajzi) filmezés iránt.
(az interjút Molnár Bea készítette) Transindex.ro2017. július 11.
Hadállásainkat meg kell erősítenünk
A reformáció 500. és a magyar református egyház 450. évében jubileumi megemlékezés és ünnepi istentisztelet helyszíne volt július 9-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza bal partján fekvő Árpád-kori ősi település, Milota.
A helyi református egyházközség és az önkormányzat közös szervezésében megtartott, a helybélieket és környékbelieket megmozdító rendezvényre távolabbról is érkeztek meghívottak, akiket az Amicis Rézfúvós Együttes szakrális jellegű muzsikája fogadott a református gyülekezeti ház udvarán. Ugyanitt köszöntötte Pálinkás Gyula házigazda lelkipásztor a jeles vendégeket, köztük is első renden Tőkés László európai parlamenti képviselőt, továbbá a különböző elöljárókat és a híveket.
Tilki Attila, a körzet országgyűlési képviselője református és ugyanakkor kuruc fellegvárként mutatta be és méltatta a tiszaháti Milotát és lakóit, a kitartó hűség és a józan paraszti ész kettősségében megmaradt közösséget. „Az egykori reformáció intelmei ma is aktuálisak, különösen Európa nagy közösségének színterén, ahol számunkra érthetetlen okokból lopakodó jogalkotással kockáztatják az évezredes kultúrát, értékrendet” – vélte a fideszes politikus.
A vendégek üdvözlése után tárlatnyitó következett. A Fülöp Sándor festőművész, tanár gazdag munkásságának töredékét bemutató kiállítás létrejöttéről az alkotó fia, Fülöp István volt országgyűlési képviselő, a Mátészalkai Járási Hivatal jelenlegi vezetője, egyben pedig a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke beszélt röviden, felidézve édesapja alakját. Vitéz Ferenc főiskolai docens, debreceni irodalmár bensőséges hangvételű méltatásában Fülöp Sándor (1928–2012) pedagógusi munkásságát is piedesztálra helyezte, nemcsak alkotóművészetének erényeit és eredményeit.
A kiállított művek megtekintése után az egybegyűltek átvonultak a templomba az ünnepi istentiszteletre, amely zene- és énekszóval, köszöntésekkel vette kezdetét. Paládi László gondnok és Bunna Istvánné polgármester üdvözölték a megjelenteket, kzötük több megyei és helyi elöljárót, majd a lelkipásztor és neje által betanított hittanos gyermekek verses-dalos szolgálata következett. Nem maradt el az egyházközség női karának bizonyságtétele sem.
Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője az úrasztalánál elmondott apostoli köszöntésében a félezer éves reformáció történelmi jelentősége mellett annak korszerűségét is vázolta. A folyamatos önvizsgálat és megújulás melletti elkötelezettség korunkban is elvárás egyház, közösség és egyén iránt egyaránt. Nagy elődeink, a magyar reformátorok és egyházalapítók – köztük a kálvini reformáció egyik megszilárdítója, kiváló egyházi író és pedagógus, a Milotán született Nyilas István püspök – nyomdokában haladva kell őrt és helyt állnunk helyeinken – biztatott a püspökhelyettes. Ecclesia semper reformari debet! Azaz az egyház reformációját mindig tovább kell vinni. De az „új reformáció” már nem csupán az egyházra terjesztendő ki, hanem társadalmunk minden szegmensére – szögezte le végül.
Szószéki igehirdetésében Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke a 20. zsoltárt idézve, a gyülekezettel együtt fohászkodva („Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején”) összegezte a keresztény Európára, a Magyarországra és az egész magyarságra leselkedő veszélyeket, amelyeket egyedül állhatatos istenhitünkkel és bizodalmunkkal háríthatunk el. A közös hit és a református egység jegyében, a mesterségesen meghúzott határok fölötti nemzetegyesítés mai feladatai közepette mutatott rá arra a megszentelt örökségre, aminek ápolására és továbbvitelére a kétezer év kötelez, illetve az ötszáz és a négyszázötven éves évfordulók emlékeztetnek, figyelmeztetnek.
Az igehirdető beszélt a 16-17. századi nemzetmentő harcokról és azok egyházi vonatkozásairól is, az előtte szólóhoz hasonlóan méltatva a reformáció korszakalkotó jelentőségét. Napjaink harc nélküli háborúit összegezve a lelki, hitbéli, szellemi hadállásaink megerősítését szorgalmazta prédikációjában a püspök. „A hitnek nemes harcát kell megvívnunk mindig és mindenütt – hitünk erejével felfegyverkezve készüljünk a jövőre!” – mondotta Tőkés László, aki az alapigére visszautalva jó, nemes és rátermett vezetőkért is könyörgött a gyülekezettel egyetemben, hiszen „az Úr megsegíti felkentjét; meghallgatja őt szent egeiből jobbjának segítő erejével”.
Az istentisztelet után került sor a Milotai Nyilas István (1571–1624) előtti tisztelgésre, megkoszorúzva a templom előtt 1911 óta álló emlékművét. Az előbb nagykállói, majd szatmári lelkész, esperes 1614-ben annak a Tiszántúli Református Egyházkerületnek lett a püspöke, amely 1557-ben jött létre a Debrecen-nagyváradvidéki és Szatmárvidéki Szuperintendentiák egyesülésével. (Tíz évvel ezután a reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben, a Heidelbergi kátét és a II. helvét hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét.) 1618-ban Milotai Nyilas István lemondott a szuperintendensi tisztségről, hogy Bethlen Gábor fejedelem főprédikátorként Gyulafehérvárott szolgálhasson, haláláig.
Ezen az emlékezetes vasárnapon a milotaiak első alkalommal találkozhattak és beszélgethettek el az 1989-es temesvári népfölkelés emblematikus alakjával. Tőkés László otthonában kereste fel tisztelete jeléül a 85 esztendős Szabó Jánosnét, mindenki Tanár Nénijét, generációk oktatóját-nevelőjét. https://tokeslaszlo.eu/cikk2017. július 11.
A gyűlöletbeszédről és a toleranciáról
Vannak dolgok, amelyeket ki kell mondani. Még akkor is, ha egyeseknek fáj. Nagy szorongással figyelem, hogy mennyire infantilis döntéseket hoznak az Európai Unióban azok, akiknek feladata lenne a biztonság, a határok és a nemzeti szuverenitás megőrzése. Arról a fajta szuverenitásról beszélek, amelyet a tagállamok részben feladtak, hogy tagjai lehessenek a brancsnak, amelyben aztán együtt erősekké válhatnak. De nem erősek. Ha azt nézzük, hogy „dübörgő” gazdaság épült, amely – nem ismerve a határokat – szemérmetlenül tarhál itt, a keleti végeken is, de úgy, hogy teljesen lepusztítja azt a termelői környezetet, amelyet előtte – úgy ahogy – évszázadokon át működtetett a székely vidék.
Amikor a múlt évezred kilencvenes éveinek elején a közös Európáról beszélgettünk, nagy öröm és megelégedettség volt bennem, hiszen azt reméltem, hogy végre megoldódnak a sajátos nemzetiségi gondjaink is, és úgy fordulunk át a harmadik évezredbe, hogy látjuk majd a perspektíváinkat. Átjöttünk immár ide, itt vagyunk a szépnek és újnak gondolt világban, de a vélt remény egyre távolabbi. Az EU visszarendelte a nemzetiségi problémákat a nemzeti hatáskörbe. A többi ma is csak javaslat, csók a halottnak. Úgyhogy itt vagyunk most is, részei annak a politikai nemzetnek, amelynek az ölébe hulltunk Trianonban. Ebben az állapotban leledzünk idestova száz esztendeje. Talán leszámíthatjuk a négyéves Kicsi Magyar Világot, ha le, de nagy köszönet abban sem volt…
Szépnek és hangzatosnak tűnt az Európa Tanács 1201-es ajánlása anno, majd a nagy semmi, ami utána jött. Miközben mintegy 60 őshonos kisebbség él 40 milliós lélekszámban az EU-ban – durván az 510 milliós összlakosság 8 százaléka –, és sajnálatos módon csak akkor jelentkezik eléggé markánsan, ha – tegyük fel – labdarúgó-bajnokságot vagy összeurópai konferenciát szerveznek számukra. Hogyha naponta áramlanak befelé az újabb és újabb erőszakos kontingensek, amelyek kikövetelik maguknak az alanyi jogon való ellátást, s megnevezik az országot, ahol élni kívánnak, akkor ez folyamatosan maga után vonja az etnikai arányok állandó változását. Napról napra növekszik az a tömeg, amely idehozza valamely egzotikus országból a maga másfajta és nálunk kezelhetetlen nyavalyáit, mintha – a látszólagos jólét dacára – nem lenne nekünk így is elég bajunk.
Napról napra romlik a komfortérzetünk és a biztonságtudatunk ebben az országban. Hadd ne beszéljünk most arról, hogy miért kényszerült negyedik világgá zülleni Kelet-Európa… Mi vagyunk a Nyugat utcaseprői, konyhamalacai, hullamosói, olykor többdiplomásan kényszerülünk elvégezni azt, amit az annyira ajnározott migránsok soha nem fognak. Minden egyes Európán kívüli idegennel csökkennek a jogaink és romlanak a kilátásaink. Ismételten elhalasztódnak a megoldások, és sohanapig tolódnak.
A túlzott és bután értelmezett toleranciáról, a struccpolitikáról szólni még nem meríti ki a gyűlöletbeszéd fogalmát. A beszéd így sem más, mint falra hányt borsó. Hallgatni viszont vétek.
Simó Márton / Hargita Népe (Csíkszereda)2017. július 11.
Van jövő, de óvni kell: újabb magyar óvodai csoportot kérnek Györgyfalván
Szeptember elején vitatja meg a Kolozs megyei tanfelügyelőség, hogy van-e lehetőség a Kolozsvár melletti Györgyfalván egy második magyar nyelvű óvodai csoport létrehozására. Ennek érdekében a szülők több kérvényt is benyújtottak.
Új, egy második magyar nyelvű óvodai csoport létrehozását kérik a Kolozsvár melletti Györgyfalván élő szülők, akik hétfői közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a faluba az utóbbi időben rengeteg fiatal, kisgyerekes család költözött ki, a tendencia pedig folytatódik, a demográfiai mutatók tehát egyértelműen pozitívak, ezért nagy szükség lenne még egy csoportra, a Kolozs megyei tanfelügyelőségtől azonban egyelőre csak szóbeli ígéretet kaptak.
A közlemény szerint Györgyfalva óvodájába a 2017/2018-as tanévre 38 magyar kisgyereket írattak be, ezen felül 12 olyan gyermek neve került fel a listára, akik 2018-ban töltik be a 3 évet, szüleik azonban már most kifejezték igényüket, hogy a kicsik a falu óvodájába járjanak.
A szülők aláírásokat gyűjtöttek, majd kérvényt nyújtottak be az iskola – amelyhez az óvoda tartozik – vezetőtanácsához, a tanfelügyelőséghez és a prefektushoz. A tanfelügyelőségtől szóbeli ígéretet kaptak, hogy augusztus végén rendeződik a györgyfalvi óvoda sorsa, a szülők így remélik, hogy a következő tanévben létrehozzák a második csoportot, és sikerül új óvónőt is találni az új csoport mellé.
Nem léphetik át a szaktárca által jóváhagyott keretszámokat
Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának megerősítette, hogy a györgyfalvi szülők kérést juttattak el hozzájuk, a megyei intézmény vezetőtanácsa viszont úgy döntött: az ilyen jellegű témákat szeptember első felében bírálják el.
Akkorra derül ki ugyanis, hogy hány óvodai csoport és iskolai osztály lesz, amely a jóváhagyás ellenére létszámhiány miatt mégsem tud elindulni. Szerinte egyelőre nincs mit tenni, az oktatási minisztérium ugyanis az elfogadott beiskolázási tervben szereplő számokon felül nem engedélyez plusznormákat, azaz osztályokat, csoportokat és az ezekhez tartozó pedagógusi állásokat.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)2017. július 11.
A fő célpont: Kövesi
Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a 2009-es elnökválasztáson állítólag elkövetett választási csalás kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságnak valójában egyetlen célja van: Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének a „kilövése. Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a 2009-es elnökválasztáson állítólag elkövetett választási csalás kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságnak valójában egyetlen célja van: Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének a „kilövése.”
Mint emlékezetes, egy bukaresti újságíró, Dan Andronic írt először arról, hogy az elnökválasztás estéjén Gabriel Oprea későbbi belügyminiszter otthonában több akkori állami vezető is összegyűlt, köztük George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori igazgatója, és Kövesi, aki akkoriban a legfőbb ügyészi tisztséget töltötte be. Andronic konkrétumok említése nélkül azt próbálta sugallni, hogy az összegyűlt személyek közbeléphettek annak érdekében, hogy Traian Băsescu addigi elnök nyerje meg a választást. A hír kapóra jött a DNA-vizsgálatok által folyamatosan tépázott kormánypártoknak – mindkét alakulat elnöke ellen eljárás zajlik, sőt Liviu Dragnea PSD-elnök ellen már egy felfüggesztett szabadságvesztésről szóló jogerős ítélet is született –, és gyorsan életre hívták az ügy kivizsgálásával megbízott bizottságot.
Amelynek tevékenysége tökéletesen kimeríti a pótcselekvés fogalmát: mivel az akkori választási jegyzőkönyveket már megsemmisítették, tevékenysége arra szorítkozik, hogy akkori állami vezetőket hív be meghallgatásra nagy médiaérdeklődés közepette. Azt egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja, hogy bárki is bevallaná: igen, elcsaltuk a választásokat, és mivel más módszer nemigen mutatkozik a vádak beigazolására, a bizottság egyrészt olyan eszköz, amellyel el lehet terelni a figyelmet a kormány gazdasággal kapcsolatos, ámokfutással határos pávatáncáról.
Másrészt viszont látható, hogy a legfőbb célpont nem más, mint a korrupcióellenes ügyészség vezetője. Aki erre szintén rájött, ezért több alkalommal is megtagadta, hogy részt vegyen a bizottsági meghallgatáson, legitimálva a kormányoldal és egy rablómeséket terjesztő újságíró által generált médiacirkuszt.
Hogy emiatt bírósági feljelentéssel fenyegetik a főügyészt, illetve bepanaszolták az igazságügy-miniszternél, azt jelzi: a cél az, hogy minél jobban sikerüljön meghurcolni, és minél inkább sikerüljön megtépázni a számos korrupt politikust rács mögé juttató intézmény vezetőjét.
A „meccsbe” a DNA-nál és a legfőbb ügyészségnél átvilágítást elrendelő régi-új igazságügy-miniszter, Tudorel Toader is beszállt, vélhetően a menedzseri tevékenységet érintő vizsgálatokkal hálálva meg, hogy megtarthatta tárcáját. Ezzel és azáltal, hogy kiszivárgott egy vélhetően manipulált, Kövesi kompromittálását célzó hangfelvétel, gyakorlatilag teljes a főügyészre irányuló össztűz. Akinek a teljes feddhetetlenségéről amúgy mi sem vagyunk meggyőződve, és az általa vezetett intézmény tevékenysége kapcsán is is számos esetben fölmerül a hiba, sőt visszaélés elkövetésének a gyanúja.
Csakhogy itt határozottan nem úgy tűnik, hogy a kormányoldal akciójának a célja a DNA tevékenységének jobbá és hatékonyabbá tétele lenne. Hanem az, hogy Kövesi levadászásával és a DNA elleni folyamatos támadásokkal lejárassák az intézményt. Vagy legalábbis egy hozzájuk hű főügyész kinevezésének kikényszerítésével a saját befolyásuk alá vonják. Ami ugyanúgy a korrupcióellenes küzdelem ellehetetlenítését eredményezné, mint az ügyészség teljes beszántása.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)2017. július 11.
Erdélyi Páva-válogató: elsők között Szamosújvár, Kalotaszeg
Hétvégén a Maros megyei Mikházán zajlott az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza népszerű rendezvénye, a Fölszállott a páva. Az idei tehetségkutatóra 231 produkciót neveztek be a Kárpát-medencéből.
Annyi biztos, valamikor a negyvenes években volt a Nyárád menti Mikháza ferences kolostorának kalotaszegi kántora, ma is emlékeznek a Jegenyéről jött emberre. Elmondások szerint a kántorunknak olyan fenséges hangja volt, hogy ha belekezdett, forrásvizet fakasztott a határban. Fr. Benedek testvér szerint: ha a jegenyei kántor bár egy oktávval magasabbra veszi, ma elképzelhetően borvizet merünk a Barátok kútjából. A pompás kalotaszegi legények láttán a helyiek úgy ültek be a Széllyes Sándor Csűrszínházba, hogy ha a szóban forgó legények kicsit is kitesznek magukért, a sok forrásvízre kétségtelenül bor jöhet. Ámde eljöttek még Mikházára a messzi gyimesiek, lám, a történelem kereke forog. Talán csak emlékeznek még, hogy hajdanán a mikházi ferencesek gyalog, saruban eljártak a Gyímesekbe, sőt Bákóig is elmenve szerre beköszöntek a csángó falvakba.
A 2012-ben kezdeményezett, Fölszállott a páva című népzene és néptánc tehetségkutató versennyel az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza tisztelegni kívánt mindazok előtt, akik Bartók és Kodály szellemi örököseiként az 1978-ban indult Röpülj páva óta eltelt négy évtized alatt életben tartották nemzeti kultúránk legősibb ágát, a népi kultúrát. Az indulás évében lett 40 éves az 1972-ben indult táncház mozgalom, amely hat évvel ezelőtt abban a nemzetközi elismerésben részesült, hogy a magyar táncház módszer bekerült az UNESCO szellemi kulturális öröksége legjobb eljárásainak regiszterébe. A fő szervezők az idei tehetségkutató versenyre engedélyezték a gyerekek mellett a felnőttek (16-tól 35 éves korosztály) benevezését is.
Az idei tehetségkutatóra 231 produkciót neveztek be a Kárpát-medencéből, mintegy 1000 fő részvételével. A produkciókat a beérkezett demófelvételeket elbíráló zsűri a pályázati anyag alapján hívta meg a területi válogatókra. A grémium hat területi válogatót nevezett meg, melyre 201 produkciót hívott. A válogatókat Szarvason, Hajdúböszörményen, Keszthelyen, Tatabányán, Budapesten, végül a hatodikat, az erdélyi válogatót Mikházán szervezték. Miért is ne a Nyárádmentén, hiszen járt erre száz és egynéhány esztendeje Bartók Béla, gyűjtött Jobbágytelkén, Mikházán, Nyárádköszvényesen. Itt volt most a Gyimesek, Kalotaszeg, Udvarhelyszék, a Nyárádmente, Mezőföld, a Mezőség, Magyarszovát, élmény volt e tájegységek dalait, táncait, muzsikáját látni, hallani.
Szóra bírtuk Farkas Józsefet, a budapesti Hagyományok Háza munkatársát, aki részletezte a folytatást. Mikházát követően július 18-19- én Budapesten ül össze a 24 tagú arányosító zsűri, végignéznek valamennyi rögzített produkciót, a versenyzőkkel folytatott interjúkat, és döntenek, milyen pontszámtól fölfelé kerülnek adásba a produkciók. Farkas meggyőződéssel mondja, a Páva
szerencsés találkozási fóruma a kárpát-medencei magyar népi kultúrának, s nemcsak. A 2014-es Páva televíziós nézettsége meghaladta az X-faktorét, s a középdöntőtől 44 országban élő magyarok sokasága követte figyelemmel a versenyeket. S ez a 44 ország természetesen nem kizárólag Európát jelenti. A mérések megmutatták, hogy a műsort Amerikából, Afrikából, Ázsiából, Ausztráliából is követték. Összegezve: negyvennyolc produkció jut be a Duna Tv adásaiba. November-decemberben lesz 4 elődöntő, 2 középdöntő és a csúcs, a döntőt december 29-én nézhetjük – tájékoztatott a Hagyományok Háza munkatársa.
A zsűri szerint elképzelhető, hogy a Mikházán bemutatott produkciókból több is elődöntős lesz, sőt a középdöntőbe, s miért ne, a döntőbe is bekerül. Mindenesetre a Kalotaszegi Legénytársulat 65 pontot szerzett, Gorzó Boglárka Kolozsvárról ugyanannyit, míg a szamosújvári Ördöngös zenekar csúcspontozásért, vagyis 69 pontért adta tehetségét.
Szélyes Ferenc Jászai-díjas színművész, a mikházai vetélkedő helyszínéül szolgáló Csűrszínház kitalálója és házigazdája nagyon elégedett. A hivatásos színjátszás mellett miért ne férne meg itt a népi kultúra? Erre volt a pompás ház kitalálva. Szélyes Ferenc is csak Kodályba kapaszkodhat: „Mai napig ez a zenerendszer a gyökere egész népünk zenei gondolkodásának. Nemzeti öntudatunk tudatalatti részének, a talán soha egészen nem tudatosíthatónak éppen ösztönösségében döntő elemei nyelvi és zenei képzeteink.”
LOKODI IMRE / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 11.
A tehetségekre összpontosítanak és a nagyközönség felé nyitnak a PKE-n
A tehetséggondozásra és a nagyközönség felé történő nyitásra helyezi a hangsúlyt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészet-grafika szaka, de a nemrég indított inkubátorprogram keretében a volt diákokat is felkarolják.
A legkorszerűbb infrastruktúra és sokrétű szakmai tevékenység várja a jelentkezőket a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészet szakán, ahol alapképzésen két szakirány – mozgó- és tervezőgrafika – működik, mesterin vizuális kommunikációt tanulhatnak. A nagyváradi felsőoktatási intézmény a tehetséggondozásra helyezi a hangsúlyt, legyen szó jelenlegi vagy volt diákokról – mondta a Krónikának Balázs Zoltán, a Művészeti tanszék vezetője. Igyekeznek minél több tehetséggondozó programot indítani, de az idén átadott új épületben inkubátorstúdió is van, ahol saját és közös projekteken dolgozhatnak a hallgatók és az intézmény volt diákjai.
„Ez nyitott kapu az egyetemen belül, ahol lehet alkotni, együttműködni” – magyarázta a tanszékvezető, aki szerint itt cégekkel, intézményekkel közösen dolgoznak. Legutóbb egy IT-cégnél dolgozó volt diákjuk tartott applikációs workshopot a hallgatóiknak.
Emellett jól felszerelt fotó-videó stúdió, rajzterem is várja a fiatalokat, és a hagyományos grafikai műhely is megújul. „Felszereltség szempontjából rendben vagyunk” – fogalmaz a tanszékvezető, hozzátéve, hogy a szak újraakkreditálása is folyamatban van. A két szakirány szétválasztása után – melyek közül első év befejeztével választanak a diákok – a szakmesteri fejlesztését tervezik, de távlati terveik között szerepel egy kurátori mesterképző indítása is. „Ezek a hallgatók segíthetnék a művészeket” – fogalmaz a tanszékvezető, indoklásul hozzátéve, hogy csupán Bukarestben lehet kurátori ismereteket szerezni. Az elmúlt évtizedben az érdeklődők köre változott, míg kezdetben a hallgatók mintegy 70 százaléka székelyföldi volt, mára megfordult az arány, a diákok zöme a térségből és Magyarországról érkezik. „Minden évfolyamon van két-három magyarországi” – meséli Balázs Zoltán hozzátéve, a diákok egyharmada rendszerint mesterin is marad, de a Sapientiáról és a Nagyváradi Egyetemről is jönnek végzősök.
Vizuális nevelés elemista kortól
A tehetséggondozás mellett a nagyközönség felé való nyitás is hangsúlyt kap: második alkalommal szerveztek kreativitási versenyt középiskolásoknak, grafikai szekcióban 80 pályamű érkezett, de videószekcióban is egyre több, jobb minőségű nevezés van. Fontos volt, hogy elkezdjünk kommunikálni a középiskolásokkal” – fogalmazott Balázs Zoltán, aki szerint egy-egy versenyzőt később a felvételin látnak viszont. A vizuális nevelést a többi korosztályra is kiterjesztenék, a hallgatók bevonásával elemistáknak is szerveztek workshopokat, és a jövőben az 5–8. osztályosokat is bevonnák a projektbe.
„Művészek is” születnek.
A tehetséggondozás részét képezi a volt hallgatókkal való foglalkozás is, számukra egy kiállítássorozatot indítottak, idén Szabó Réka, Kovács Kinga és László Hajnalka tárlatát láthatták a váradiak, míg ősszel újabb volt hallgatók kerülnek sorra. Közülük többen már nemzetközi szinten is bemutatkoztak, Indiában, Dél-Koreában. Szeretnénk folytatni, hogy lássák, hogy itt művészek is születnek” – fogalmaz Balázs Zoltán, aki szerint a projekt „lépésről lépésre” indult be, és pozitív példa a hallgatóknak, támogatás a pályakezdőknek. További tervük egy kortárs művészeti galéria és egy szakfolyóirat indítása is. „Kialakult egy művészetkedvelő közönség, amely, ha szervezünk valamit, jön” – mondja a tanszékvezető. Programokból pedig nincs hiány, a workshopok, szakmai kirándulások mellett táborok újraindítását tervezik, míg a nagyközönséget számos tárlat, filmvetítés várja. Első vidéki helyszínként évente megszervezik a Filmtettfesztet, levetítik a BuSho (Budapest Short) Nemzetközi Rövidfilmfesztivál és a budaörsi Primanima Nemzetközi Első Filmes Animációs Fesztivál legjobbjait, de a Mediawave-vel és a kecskeméti Animációs Filmfesztivállal (KAFF) is együttműködnek. Emellett számos tárlattal mutatkoznak be jelenlegi és volt diákjaik Nagyváradon és más városokban egyaránt, például a Szent László Napokon egy nap négy kiállítást nyitottak meg. Az Antik Sándor képzőművész, egyetemi tanár által immár harmadik éve vezetett Art Generator tehetséggondozó műhely Multimédia alkotások tárlata és a Photo Ludens fotótárlat a hallgatók munkáiból állt össze, de bemutatták a váradi vár 3D-s rekonstrukcióját is, melyet a mesteris Bíró Róbert készített.
A másik két kiállítás a sepsiszentgyörgyi dizájnhéttel és a csernátoni dizájntáborral való partnerségnek volt köszönhető, melyeknek a PKE diákjai rendszeres résztvevői, de Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után ősszel Csíkszeredában is bemutatkoznak. A PKE képzőművészet-grafika szakán 35 (23 ingyenes, 12 költségtérítéses), a vizuális kommunikáció mesterképzőn 23 (10 ingyenes, 13 fizetéses) hely várja a jelentkezőket, július 17-étől lehet beiratkozni.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)2017. július 11.
Új román tankönyv magyar ötödikeseknek
Jóváhagyta az értékelő bizottság azokat az V. osztályos tankönyveket, amelyekből a diákok végre idegen nyelvként tanulhatják a románt. A 2017-2018-as tanévben ötödiket kezdő évfolyam lesz az első, amelyik nem csak az elemiben, hanem a középiskolában is új módszer szerint bővítheti román nyelvtudását, a VIII. osztály végi szakaszzáró vizsgán, majd az érettségin pedig differenciált tételek alapján mérik tudását. Értesülésünk szerint a középiskolában román nyelvet és irodalmat oktató tanárok két tankönyv közül válogathatnak majd ősztől. Hosszú évekig tartó bizonygatás-alkudozás után a román politikai elit is megérett annak az elvnek az elfogadására, hogy a nem román anyanyelvű diákok sokkal hatékonyabban tudják elsajátítani a számukra idegen nyelvnek számító románt, ha azt más módszerek alapján oktatják számukra.
Az egyik szerzője a csíkszeredai Bartolf Hedwig tanárnő, aki ajánlásában azt ígéri: az új tankönyv lényegesen megkönnyíti a tanárok munkáját és a gyerekek tanulását. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet problémás az áttérés az új módszerre a tanárok részéről, Bartolf tanárnő elmondta: gördülékeny váltásra számít, a diákok életét pedig határozottan megkönnyíti ez az új módszer. Az általa szerkesztett tankönyvben ugyanis sokkal kevesebb a nyelvtan, az is feladatokba beépítve. Ez nem azt jelenti, hogy ötödikben ezentúl nem veszik komolyan a nyelvtant, de az elméleti rész elmarad, ami eddig nagyon megnehezítette a tanulási folyamatot, sok diáknak vette el a kedvét a román nyelvtantól – magyarázta.
Elmondta: a tankönyv nagy hangsúlyt fektet a gyerekek kommunikációs készségeinek, képességeinek a fejlesztésére, a hallás utáni megértésre, a beszédtechnikára. A tapasztalat az, hogy a diákok passzív szókincse sokkal gazdagabb az aktívnál. A tankönyvbe foglalt gyakorlatok célja, hogy ezek segítségével a gyermekek minél bátrabban használják a mindennapi kommunikáció során az elméleti tudást – magyarázta.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 11.
A Bélzerénd Feszt 2017-es sikereÖsszefogva, egy kis falu is szervezhet nagyot
Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, pénteken és szombaton Bélzerénd Feszt 2017 címmel szervezték meg a falunapokat, amelyeknek a programja pénteken 19 órakor a hivatalos megnyitóval indult. A szabadtéri színpadról Haász Tibor tőzmiskei polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatta vendégeit, Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt, parlamenti képviselőt és Parasca Teodor tőzmiskei alpolgármestert. Üdvözlőszavait követően a parlamenti képviselő örömének adott hangot, amiért egyre több magyarlakta településen, most már Bélzerinden is szervezetten felvállalták a hagyományőrzést, anyanyelvű kultúránk ápolásának a fontosságát. Miután vendéglátójának, Haász Tibor polgármesternek gratulált a Tőzmiske Község négy településén tapasztalható komoly eredményekhez, a közönségnek jó szórakozást kívánt a további programhoz. Parasca Teodor alpolgármester is gratulált a szervezőknek a Bélzerénd Feszt idei programjához.
A kulturális program a simonyifalvi és vadászi gyermekekből álló Algo Ritmus zenekar nagyszerű fellépésével indult, majd a Tesó Együttes élő koncertjével folytatódott, 23 óráról Bódi Csabi ugyancsak nagy sikerű koncertjére került sor, majd kora hajnalig tartó szabadtéri diszkó következett DJ Duka közreműködésével.
Futball, néptánc, cselgáncs
Szombaton déltől körmérkőzéses futballbajnokságot szerveztek 6 helybeli és környékbeli csapat részvételével. A tornát végül is a Másnaposok csapata nyerte meg a Leveles és a Bélzerénd nevet viselő csapatok előtt. A 6. helyen zárt, de a népszerűségi listán bizonyára élen végzett a Kőművesek csapata, amelynek tagjai, Must Attila, Gyarmati János, Veres Zoltán, Bódi Arnold, Kiss Imre, Vékás József, Vékás Tamás és Vass Arnold egy új targoncával érkeztek a helyszínre, hogy sérülés vagy rosszullét esetén bárkit elszállíthassanak.
17 órakor Komori Borbély Kitti műsorvezető az ágyai Kistőzike néptánccsoportot kérte szabadtéri színpadra, ahol népi játékokat és táncokat mutattak be Erdős Márta vezetésével, vastaps közepette. Utánuk a nagyzerindi Kisibolya néptánccsoport fellépése aratott nagy sikert Kiss Csilla betanításával.
Az ágyai Nagytőzike látványos elemekkel színezett, a lányoknak a levegőben történő kiforgatásával egybekötött tánca élményszámba ment. Ugyanakkor a nagyzerindi Nagyibolyások csapata sem hagyta magát, ugyanis Kiss Csilla vezetésével elemenként felépített, ízlésesen kidolgozott tánccal serkentették vastapsra a közönséget. A néptáncműsor házigazdája, a simonyifalvi Leveles néptánccsoport lendületes tánca is nagy sikert aratott.
A továbbiakban Komlósi Róbert nagyzerindi alpolgármester tartott rövid ismertetőt a cselgáncs harcművészet megszületéséről, ami 1881-ben, Jigoro Kano japán nagymester nevéhez kötődik. A Nagyzerindi Cselgáncsklub 2012-ben alakult, akkor jegyezték be a Román Cselgáncsszövetséghez. Azóta Téglás Róbert testnevelő tanár irányításával a nagyzerindi gyermekek az országos korosztályos bajnokságokon több mint 300 érmet szereztek. 2016-ban Gali Zsombor II., Kiss Krisztián III., Ádám Dominik ugyancsak III. helyezést ért el, míg Szilágyi Arnold és Komlósi Erik országos bajnokok lettek. Idén Erdős Máté III., Ozsvár Botond III., Kiss Krisztián III., míg Komlósi Erik országos bajnoki címet szerzett, de még sok verseny hátravan. A Nagyzerindi Cselgáncsklub működését Nagyzerind Község Tanácsa és Polgármesteri Hivatala támogatja – fejezte be az ismertetőt Komlósi Róbert. A továbbiakban a cselgáncsozó fiataloknak és a gyermekeknek az akrobatikai elemekkel is teletűzdelt, látványos bemutatójának tapsolt a közönség.
Koncert, diszkó, köszönet
A Bélzerénd Feszt 2017 programja 22 órától Bódi Guszti és Margó élő koncertjével, majd DJ Duka közreműködésével hajnalig tartó szabadtéri diszkóval zárult. A szervezők ezúttal is köszönetet mondanak Péter Dalmának, a Simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola igazgatójának, aki nem csak a rendezvény megszervezésében, de az anyagiak biztosításához szükséges pályázat elkészítésében is sokat segített. Ugyanakkor köszönet jár Haász Tibor polgármesternek és a tőzmiskei önkormányzatnak, továbbá az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a Bélzerénd Feszt 2017 rendezvényének a támogatásáért. Utoljára, de nem utolsósorban köszönet jár Komori Borbély Kittinek és férjének, Norbertnek, illetve a fő szervező, Mihály Andrea községi tanácsosnak és az őt mindenben támogató férjének, Zsoltnak. Ugyanakkor köszönet jár mindazoknak, akik a kétnapos rendezvény során a munkájukkal járultak hozzá a vendégek ellátásához, a belépőjegyek okán ebéd- és italjegyre jogosultaknak a kiszolgálásáház, a Bélzerénd Feszt 2017 rendezvénysorozatának a sikeréhez.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)