udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 1261-1290 | 1291-1320 | 1321-1350 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2000. október 25.
Háromnapos ünnepség színtere volt Dés: a XXII. Samus-fesztivál. Jelen volt két magyarországi küldöttség is. A testvérváros Balassagyarmat és Tokaj. A kultúrházban megnyílt Kósa Róbert Sándornak, a dési Radio Fir kulturális szerkesztőjének a rendezésében bemutatott A keresztszimbólum az erdélyi faluban című etnográfiai kiállítása. A háromnapos program részeként a vendégek meglátogatták a sóbányát, a désaknai református templomot, a dési református templomot. Sikeres volt a sportvetélkedő. A fesztivál fénypontja a népviseletbemutató és együttesek felvonulása, majd a gálaműsor volt. A dési Aranyeső kis- és nagycsoportja képviselte a magyar folklórt. /Lukács Éva: Dés. Maradandó emlék az idei Samus-fesztivál. Tovább bővültek a testvérvárosi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2000. október 26.
A magyarországi Fejér megyéből érkeztek küldöttek - polgármesterek, tanácsosok - Kolozsvárra, okt. 25-én tárgyaltak a Kolozs megyei tanácsosokkal. A magyarországi vendégek ezzel viszonozzák itteni kollégáik áprilisban tett Fejér megyei látogatását. A megbeszélésen részt vett Ioan Rus Kolozs megyei tanácselnök, Serban Gratian és Kerekes Sándor alelnökök, Alföldi László magyar főkonzul, valamint Bogdan Cerghizan prefektus. Az üdvözlő beszédekben kiemelték: elsőrendű fontosságú, hogy kiépítsék a térségek közötti és határokon átnyúló együttműködést. Alföldi László főkonzul fontosnak ítélte, hogy erre a találkozóra a két választás között került sor, hiszen ez is mutatja a valós együttműködési szándék folytatását. Fertő László, a Fejér megyei közgyűlés elnöke bemutatta megyéjüket, hangsúlyozva, hogy Fejér megye Magyarország legfejlettebb megyéi közé tartozik, hiszen Budapest után náluk a legnagyobb az egy főre eső nemzeti bruttó össztermék. Elmondta, hogy kapcsolatot szeretnének teremteni több Kolozs megyei településsel és polgármesterrel. Fertő László elmondta, hogy szándéknyilatkozatot ír majd alá itteni kollégájával, Ioan Rus megyei elnökkel, amely a két megye szorosabb jövőbeni kapcsolatáról szól. /(újvári:) Komoly kapcsolatteremtési szándék Kolozs megyével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2000. október 27.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Templom és iskola tematikájú háromnapos nemzetközi konferenciát az elmúlt hét végén. Nemzetközivé a holland előadóvendégek tették. Csűry István (Nagyvárad) a nevelés tekintélyéről tartott előadást. Eszmefuttatásában a hiteles emberek összefogását szorgalmazta. Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a romániai magyar zeneoktatás gondjait taglalta. Az erdélyi felcseperedett zenei tehetségek zöme elmegy. Egy beszédes szám: 16 európai hangversenyzenekar élén Kolozsváron végzett koncertmester áll. Kérésüket, hogy legyen magyar nyelvű zenei oktatás Kolozsváron, elutasították, annak ellenére, hogy a növendékek negyven százaléka magyar ajkú. Nem marad más hátra, mint egyházi keretek között megoldani az anyanyelvű zenei oktatást. Tolnay István tanügyi tanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem célkitűzéseit vázolta, mondván: az új váradi tanintézmény chartájába foglalta a keresztyén értékek őrzését, ápolását és továbbadását. Tőkés Elek egyházkerületi tanácsos (Kolozsvár) az egyházi iskolákról szólt. Jelenleg mintegy 2200 gimnazista és főiskolás tanul a református iskolákban. Szó esett még a magyar nyelvű szakiskolák beindításnak igényéről, meg arról a gondról, hogy az erdélyi magyar családok negyven százaléka nem tudja megvenni a méregdrága tankönyvcsomagot. A konferencián bemutatták a Magzatvédelem - életvédelem című kötetet. A zárónapon leleplezték Pápai Páriz Ferenc emlékplakettjét, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész készített. - Dr. Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, a konferencia szervezője kifejtette: nincs túl nagy divatja a keresztyén iskolaalapításnak Erdélyben. Nagy az ódzkodás az egyházi iskolák és a keresztyén szellemiség terjedésétől. - Az Aranyos völgyében tucatszám épülnek ortodox kolostorok, templomok. Ezekre mindig jut elegendő állami pénz, miközben több száz éves magyar kollégiumok málladoznak. /Gittai István: Konferencia Nagyenyeden. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 27./2000. október 27.
Kolozsváron okt. 28-án a Szent Mihály-templomban tartják a 6. vitézzé avatás ceremóniáját. Berecky Árpád, a Romániai Független Vitézi Lovagrend országos törzskapitánya arról tájékoztatott, hogy egész Erdélyből hetvenkét, köztük számos köztiszteletben álló kolozsvári személyt avatnak lovaggá. A Független Vitézi Rendet 1921-ben Vitéz Nagybányai Horthy Miklós alapította, jelenleg négy világrészen működnek csoportjai. Legfőbb elöljárója vitéz József Árpád királyi herceg, második embere vitéz Radnóczy Antal dandártábornok főkapitány. Utóbbinak alárendeltje minden országos törzskapitány. /Szombaton vitézavatás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2000. október 31.
A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./2000. november 3.
Sok helyen fellép a gyergyószárhegyi CIKA néptánccsoport. Vezetője, Danguly Ervin elmondta, hogy 1996 óta foglalkozik a csoporttal. Elmondta, hogy segítenek egymásnak, közös hétvégi programokat készítenek. Készítettek egy koreografált előadást A tánc címmel. Csoportjuk terjesztette a táncházat, több helyen sikerrel elindították, azóta járnak is a fiatalok. Munkájuk segítségét remélik a bejegyeztetett Cika Alapítványtól. /Gál Éva Emese: Táncházmozgalom a Gyergyói-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2000. november 4.
Az elektronikus médiában máris mozdul valami: felelősségre vonják azt, aki az alkotmánnyal ellenkező különvéleményt jelent be a nyilvánosság előtt. Florin Calinescu, a PRO TV sztárja okt. 3-án műsorában kifejtette, hogy nem ismer el romániai etnikai kisebbségeket, sem jogukat az iskolához, mert Amerikában is mindenki angolul tanul. Kijelentette továbbá, hogy a magyar beruházók jelenléte veszélyt jelent Románia számára, és minden magyar honfitársának esküt kellene tennie, hogy lojális a román államhoz. A műsor elhangzását követően három RMDSZ-képviselő: Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Márton Árpád levélben tiltakozott a PRO TV vezetőségénél és az Országos Audiovizuális Tanácsnál, szó szerint idézve Calinescu "eredeti" kijelentéseit. Az Országos Audiovizuális Tanács okt. 20-án 12 330-as számú közleményében bejelentette, hogy az említett műsorban elhangzott kommentárok ellentmondanak az Alkotmány szellemének, ezért Florin Calinescut nyilvános figyelmeztetésben részesíti. /Barabás István: Másfajta cenzorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./2000. november 10.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pro Professione Alapítvány támogatásával néhány hónapja megkezdődött Hargita megye művészeti múltjának alapos dokumentálása. A tervezett tanulmánysorozat és dokumentáció most készül. A Székelyföldi képzőművészek és műemlékek elnevezésű tervezet dokumentációjába bekerült, többek között, Siklódy Ferenc portrécsarnoka. A portrégaléria anyaggyűjtését Szatmári László végezte. Mindez egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikonnak is megvetné az alapjait. Ehhez a munkához kapcsolódik a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény minden egyes darabjának digitális megörökítése és felmérése. Másik jelentős anyag a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium állagmegóvási terve. A dokumentáció tartalmazza a jeles iskola múltját felelevenítő tanulmányt is. A harmadik súlypontos anyag Gyergyószárhegyről szól, és a hozzá kötődő jeles személyekről. /Szatmári László: Székelyföldi képzőművészek és műemlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./2000. november 13.
Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2000. november 14.
Románia nem szünteti meg a magyar sertéshús importjára kivetett büntetővámot - jelentette be Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter. A miniszter bejelentése néhány nappal azelőtt hangzott el, hogy Varsóban a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagországainak kormányfői tanácskozást tartanak. A miniszter szerint a hazai állattenyésztők védelmére hivatkozva bevezetett büntető intézkedést addig nem lehet feloldani, amíg a CEFTA-tagállamok nem alkalmaznak egyforma exporttámogatási politikát. - Október végén Mugur Isarescu miniszterelnök találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel, a román miniszterelnök megígérte: megvizsgálják a magyar húsimporttal szemben egyoldalúan alkalmazott büntetővámok feloldásának lehetőségét. - Románia akkor hajlandó megvizsgálni a magyar húst sújtó büntetővámok eltörlését, ha Magyarország további engedményeket ad Romániának a CEFTÁ-n belül. - A román kormány tavaly júliusban szüntette meg a magyar sertés- és baromfihús, valamint a hústermékek romániai importjának kedvezményes CEFTA-vámját. A rendelet eredetileg egy évre szólt, de idén nyáron a román kormány minden különösebb indoklás nélkül úgy döntött: meghatározatlan időre fenntartják az egyedül Magyarországgal szemben alkalmazott korlátozó intézkedést. /Románia fenntartja a magyar húsra kivetett büntetővámot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2000. november 16.
Nov. 15-én sem sikerült megoldani a székelyudvarhelyi tanács megalakulása kapcsán kialakult kötélhúzást. A választások nyomán ugyanis a városi tanács nem tudott megalakulni, előbb az RMDSZ tanácsosai tagadták meg a Szász Jenő polgármestert támogató Udvarhelyért Polgári Egyesület pár tanácsosának mandátum-igazolását, ezután az UPE lépett. Két táborra szakadt a tanács. Nov. 15-én Hargita megye prefektusa újra összehívta az alakuló tanácsülést, Szász Jenő polgármester nem volt jelen, az ülés összesen két percet tartott, Kontesveller József prefektus, Romfeld Mária-Magdolna, a prefektúra vezérigazgatója ugyanis konstatálták: nincs meg a szükséges kétharmados jelenlét. Az UPE tanácsosai nem jöttek el, ők Szász Jenő polgármesterrel együtt úgy vélik, hogy a tanács hivatalosan megalakult, a kilenc tanácsos már alpolgármestert is választott. A prefektus bejelentette: nov. 20-án újra összehívja az alakuló ülést. Szász Jenő polgármester nov. 17-re rendkívüli tanácsülést hívott össze, a két tábor nem közeledett. Székelyudvarhelyen körvonalazódnak az új választások. /Szondy Zoltán: Tovább tart a cirkusz Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./2000. november 17.
Nov. 14-én Gyergyószentmiklóson volt az RMDSZ Kampánykaravánjának utolsó székelyföldi állomása. Megérkezett Frunda György államelnökjelölt, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Kelemen Hunor képviselőjelöltek, Sógor Csaba és Dézsi Zoltán szenátorjelöltek, Kontesveller József prefektus és Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Frunda György az eltelt időszak eredményeiről szólt, mint a módosított földtörvény, tanügyi törvény, közigazgatási törvény, valamint az RMDSZ célkitűzéseiről, mint a magánosítás, az új nyugdíjrendszer, a fiatalok megsegítése munkahelyekkel és bankkölcsönökkel, és arról, hogy az igazságszolgáltatás ne etnikai vagy anyagi alapon, csak törvények alapján működjön. Kifejtette, ahhoz, hogy a magyar kérdés megoldása Romániában valóban modell legyen, pozitív diszkrimináció szükséges. Markó Béla szövetségi elnök beszédében emlékeztetett, hogy 90 után visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat, a közös magyarságtudatot, de nem tudják kimondani azt a szót: "Haza". A haza a Székelyfölddel kezdődik, és Erdélyben folytatódik, ha meg tudják teremteni benne az otthonosságérzetet. Az erdélyi magyarságban van elég erő, energia, tudás és emlékezete a múltnak, hogy kiegyenlítse a hátrányt, és a szülőföldből hazát teremtsen. A lakossági kérdésfelvetésekben akadtak bíráló felszólalások is: a Duna-csatornához hurcolt, javaiktól megfosztott áldozatok rehabilitációjának kérdéskörében dr. Garda Dezső ismertette a volt munkaszolgálatosoknak jogokat biztosító törvénytervezetet, amelyet Kerekes Károly képviselő dolgozott ki. Kelemen Hunor államtitkár fölemlítette az adósságokat, amelyeket az Iliescu-féle államvezetés hagyott hátra 96-ban, a 25 ezer milliárd lej, valamint egy 800 millió dolláros hitel, amelyet az eltelt négy évben kellett megfizetnie az országnak. Sógor Csaba megemlítette, hogy Gyergyószentmiklós az országban egyetlen magyar nyelvű vasúti helységnévtáblával megelőzte az RMDSZ-eredményeket. /Gál Éva Emese: Balkáni körülmények között is tisztességesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./2000. november 18.
Egy évtizeddel a változások után sem sikerült megoldani az anyanyelvű oktatás kérdését a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A magyar tanárok, az RMDSZ számos alkalommal kérte az intézmény vezetőségét és az Oktatási Minisztériumot, hogy engedélyezze a magyar nyelvű képzés újraindítását a zeneakadémián, eredménytelenül. Áprilistól új vezetősége van az akadémiának: Aurel Marc a rektor. A Szabadság munkatársa a rektort, Angi István professzort, zeneesztétát és Kötő József oktatási államtitkárt kérdezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar nyelvű oktatásáról. Aurel Marc rektor szerint nem jogos a kérés. Az első évesek között sok a magyar nemzetiségű. Szerinte a zenében nincsenek nyelvi különbségek, a zene nyelve mindenki számára érthető, továbbá a magyar nyelvű oktatás esetén a magyar diákok lehetőségei szűkülnének. Kötő József hangsúlyozta, hogy a zenekultúra ugyanolyan része az anyanyelvnek és az identitást megőrző kultúrának, mint maga a nyelv Kidolgozták az anyanyelvi képzés tervét. Kötő államtitkári minőségében lejött Kolozsvárra, és részt vett a szenátusi ülésen, amelynek a témája az anyanyelvi képzés volt. Az intézmény akkori rektora és szenátusa azonban elutasították a kérést. - Kolozsvári látogatása alkalmával Max van der Stoel EBESZ-főbiztossal is tárgyalásokat folytattak. Kötő újra kezdeményezni fogja az anyanyelvi képzést. Angi István leszögezte: a zene anyanyelven történő oktatása nemcsak jog, hanem kötelesség is. - Az akadémián korábban is létezett magyar csoport. Ez az ötvenes években alakult meg, és egészen a nyolcvanas évek elejéig működött. Az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a magyar csoport visszaállítását. Rengeteg próbálkozás volt, de kemény ellenállásba ütköztek. - A Nagyváradon létrehozott Partiumi Keresztény Egyetemen jelenleg egy magyar zenetanárképző csoport is működik. Idén végez az első generáció, mintegy tizenöt személy. Ez sem működik azonban zökkenőmentesen. Az intézet akkreditálásakor csak az egyházzenei fakultás címet hagyták jóvá, eredetileg mi zenetanári-egyházzeneit kértünk. A Tanügyminisztérium megígérte az intézmény vezetőségének, hogy a kérdést rendezni fogják. /Papp Annamária: Megoldásra vár az anyanyelvű oktatás kérdése a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A 80-as évekig működött magyar csoport az akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2000. november 18.
Nov. 12-én Margittán Ady-emlékünnepséget rendeztek, a fő vendég Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, az MDF elnöke volt. Dávid Ibolya a Balogh Péter alkotta Ady-mellszobor előtt mondott beszédet. Mondanivalójának lényegét a költőtől vette: "Őrzők, vigyázzatok a strázsán". A továbbiakban Alföldi László főkonzul, Rákóczi Lajos képviselő és Muzsnay Árpád EMKE-elnök szólt a megjelentekhez. Dávid Ibolya az újságíróknak kifejtette, hogy a tavalyi szégyenletes rendbontás nem fog megismétlődni, meggyőződése, hogy a románság is rájön végre, a mártírokra való emlékezés nem ellenük irányul. /Őrzők a strázsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./2000. november 20.
A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./2000. november 24.
A Castellum Alapítvány /melyet az erdélyi nemesi, történelmi családok leszármazottai hoztak létre/ nov. 18-án Marosvásárhelyen Bánffy Miklósra emlékezett. Bánffy alakját Csép Sándor tévés személyiség idézte. A sokoldalú Bánffy Miklós tehetséges festőművész, grafikus volt; 1916-ban ő szervezte az utolsó királyi koronázási ünnepséget; képviselő és főispán; később Horthy külügyminisztere; egy ideig a Nemzeti Színházat majd az Operát vezette; titkos diplomáciai megbízatásokat kapott; saját könyveit és a másokét illusztrálta; kiváló karikatúrista is volt. Igazi reneszánsz egyéniség, akinek színdarabjai is maradandó irodalmi értéket képeznek. Az esten Király László nagyenyedi történelemtanár Bánffy Miklós izgalmas szépirodalmi vállalkozásáról, az Erdélyi történet című trilógiáról értekezett. A regényt Móricz Zsigmond "az erdélyi irodalom leggrandiózusabb művének" nevezte. Kós Károly is úgy vélte: Bánffynak a magyar széppróza első sorában van a helye. De voltak, akik dilettáns műnek tekintették, mint például Illés Endre. Az esten a műről és szerzőjéről Csép Sándor dr. Csávossy Györggyel, Láng Zsolt íróval és Király Lászlóval beszélgetett. A Castellum Alapítvány ezzel az irodalmi esettel sorozatot indított, melynek keretében felmérik, száma veszik mindazokat a maradandó értéket, amit e kommunizmus által szétzilált társadalmi osztály kimagasló egyéniségei alkottak. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. Bánffy Miklósra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2000. november 24.
Gheorghe Bucse dandártábornok, a román légierő vezérkari főnöke nov. 21-23. között látogatást tett Magyarországon kollégája, Talla István vezérőrnagy meghívására - közölte a román Védelmi Minisztérium. A a két vezérkari főnök megvitatta a magyar és a román légierőben kezdett reformok menetét, a haditechnika beszerzésének új programjait, a NATO-elvárásoknak megfelelő kiképzés módját. Megbeszélték a két légierő közti együttműködés jegyzőkönyvének tervezetét, és meghatározták a jövő évre tervbe vett kétoldalú tevékenységet. /Magyarországon a légierő vezérkari főnöke. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2000. november 25.
A 80 éves István Lajos Korond kitartó krónikása. Legalább 60 éves írói tevékenységet mondhat magáénak, maradandót elsősorban néprajzosként alkotott. A Kriterion Népismereti dolgozatok című sorozatának majdnem mindegyik kötetében szerepelt, a legtöbb hazai lapban úgyszintén. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó két munkáját szerkesztette kötetbe (Babonás népi gyógyítások Korondon, 1999; A korondi aragonit-bánya története, 1999). Idén nyáron végre megjelent Korondi sokadalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, melyben helyet kapott legtöbb figyelemreméltó munkája. /K. Kovács András: A 80 éves István Lajos köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2000. november 26.
A romániai katolikusok és ortodoxok Németországban párbeszédet kezdtek. A Renovabis rendezésében Freisingben, München mellett 4. nemzetközi ökuménikus kongresszusukat tartották Közép- és Kelet-Európa keresztény egyházai szeptember 14-16. között. A tanácskozáson a fő hangsúly az ortodox-katolikus párbeszéden volt, hiszen e térség országaiban az együttélés során éppen e két egyház konfrontálódik. Romániából az ortodox egyházat Daniel Ciobotea iasi-i metropolita, a görög katolikus egyházat Virgil Bercea nagyváradi püspök, a román nyelvű latin rítusú római katolikus egyházat dr. Wilhelm Danca bukaresti teológiai tanár képviselte, míg az erdélyi magyar római katolikus latin rítusú egyház részéről dr. Székely Dénes gyulafehérvári teológiai tanár volt jelen. Elsőként Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök tartott előadást egyháza szenvedéseiről és reményéről. Kifejtette, hogy templomaikat, anyagi javaikat még mindig nem kapták vissza (2680 templomból 406-ot adtak vissza és jelenleg 150 új templomot építenek). Ő az egyedüli püspök, akinek még mindig nincs székesegyháza, míg az ortodox testvéregyháznak kettő van ugyanabban a városban. Elismeréssel szólt a római katolikus egyház szerepéről az üldöztetés idején. Daniel Ciobotea metropolita elmondta, hogy Románia többségében ortodox ország (86 százalék), s mint ilyen, az elmúlt évben meghívta és fogadta II. János Pál pápát (1999. május 7-9). A pápalátogatás ökumenikus volt és ortodox szempontból pozitív, de párbeszéd már korábban is létezett az ortodox és katolikus egyház között. Dr. Székely Dénes szerint nincs igazi párbeszéd. A két egyház gondolkodásban messze van egymástól. Ezt a távolságot még a pápalátogatásnak sem sikerült lényegesen csökkentenie. Továbbá zavaró tényező az ortodox egyház és az állam viszonya, valamint a demokráciában is még mindig érezhető diszkrimináció. Miközben az ortodox egyház minden állami támogatást megkap, hogy ingatlanjait (templomok, kolostorok stb.) gyarapítsa - Erdély területén nagy igyekezettel és előszeretettel, addig a zömében magyar kisebbséget képviselő római katolikus egyház a papíron meglevő ígéretek ellenére sem kapta vissza épületeit, anyagi javait. /(Sz. D.): / Konfrontáció vagy együttműködés? Ökumenikus párbeszéd Kelet- és Közép-Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 26./2000. november 28.
Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter kijelentette: Ha az embernek két rossz közül kell választania, a leglogikusabb a kisebb rosszat választani. Az RMDSZ-nek meg kell mondania választóinak, hogy nem értékeli pozitívan Iliescu volt államfő tevékenységét, és szavazzanak a kisebbik rosszra. Az RMDSZ-nek el kell mondania, hogy ez nem pozitív, hanem Vadim-ellenes szavazat. A miniszter szerint az RMDSZ-nek az RTDP-vel való koalíciója mellett szóló érv az, hogy kormányzati pozícióból jobban lehet az érdekeket érvényesíteni. Ő azonban szkeptikus, úgy véli, hogy az RMDSZ nem fog koalícióra lépni az RTDP-vel. /Eckstein-Kovács: A kisebb rosszat kell választani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./