udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131447
találat
lapozás: 1-30 ... 130711-130740 | 130741-130770 | 130771-130800 ... 131431-131447
Névmutató:
2017. november 21.
A szórvány sokat tehet a nemes cél érdekében
A szórvány is támogatja az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést és az aláírásgyűjtő kampány idején hozzájárul a maga részével a Minority SafePack sikeréhez – fogalmazott Winkler Gyula Déván a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén. A tisztújító gyűlésen részt vett Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a Nőszervezet alelnöke. „A Nőszervezet négyéves tevékenysége beérett. Az RMDSZ kongresszusa megszavazta a nők hangsúlyosabb jelenlétét szabályozó kvótát, és ennek alapján most már a Hunyad megyei küldöttek 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Fontos ez a momentum, mert ezáltal a nőknek lehetőségük van megmutatni, hogy nem ördögtől való, ha a nők is beleszólnak a közéletbe, a politikai döntésekbe. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy újabb, tettre kész embereket vonunk be a Szövetség életébe, közelebb kerülve ezáltal a közösségünkhöz” – emelte ki a Hunyad Megyei Képviselők Tanácsának ülésén Hegedüs Csilla. Mint mondta, 2018 a centenárium és a magyarországi parlamenti választások miatt is fontos év az erdélyi magyarok számára. „A centenárium alkalmából programcsomagot dolgozunk ki, amely az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában szlogen köré szerveződik, célja, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyeket a magyar közösség hozott létre. De nagyon fontos az is, hogy reális, őszinte párbeszédet kezdeményezzünk a többséggel, hogy megismerjék jobban közösségünket, céljainkat, hiszen csak együtt, partnerségben tudjuk elérni, amit szeretnénk: itthon érezni magunkat szülőföldünkön” – hangsúlyozta, arra kérve a résztvevőket, hogy jöjjenek ötletekkel, hogyan lehet a román–magyar párbeszédet a leghatékonyabban elindítani, hiszen itt, a szórványban a mindennapokban ez megtörténik. Hegedüs Csilla ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi választási rendszer más, mint a romániai, a magyar állampolgároknak előzetesen regisztrálniuk kell, ebben pedig az RMDSZ munkatársai segítséget nyújtanak. „2017 a közösségi rendezvények éve volt Hunyad megyében, ezt sikeres kezdeményezésként könyvelhetjük el, ugyanis amellett, hogy megtartottuk a hagyományossá vált rendezvényeinket, sikerült olyan kulturális ajánlatot összeállítani, amely nemcsak a Magyar Napok idején, hanem egész évben megmozgatta a magyar közösséget” – értékelte Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki elmondta, az év hátralevő részében a szervezet legfontosabb kihívása az európai kisebbségjogi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése. „Hunyad megyében 4000 aláírás összegyűjtését tűztük ki célul, ez is része lesz annak a 250 ezer aláírásnak, amelyet a Szövetség vállalt fel, és annak az egymillió aláírásnak, amelyet az Európai Unióban azért fognak összegyűjteni a nemzeti kisebbségek, hogy ötvenmillió ember igényét nyomatékosítsák, hogy az őshonos kisebbségek jogos elvárásait nem lehet többé a szőnyeg alá seperni. Az elmúlt időszak ismét bebizonyította, hogy a nemzeti közösségek kérdése még mindig kényelmetlen az Európai Unióban. Az is egyértelmű, hogy nyugaton továbbra is igyekeznek összemosni az őshonos kisebbségek és a migránsok kérdéskörét. Különbséget kell tenni nemcsak a menekültek és a gazdasági migránsok között, hanem meg kell értetni a nyugat-európai társadalmakkal, hogy az őshonos nemzeti közösségek joggal várhatják el, hogy az EU szintjén ismerjék el: minden nyelv egyenjogú Európában és minden kultúra egyformán értékes, hogy egy olyan közösség, mint a romániai magyar nemzeti közösség, amely 1000 éve értéket alkot szülőföldjén, európai elismertségben kell hogy részesüljön” – hangsúlyozta Winkler Gyula, hozzátéve, a megmérettetés időszaka van, hiszen a tömbben élő magyarság után most a szórványnak is hozzá kell tennie a maga részét a negyedmillió aláíráshoz, hogy az RMDSZ vállalása határidőre meglegyen.A Hunyad Megyei Képviselők Tanácsa a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában ülésezett szombaton délelőtt, napirendjén Winkler Gyula megyei elnök politikai tájékoztatója, az európai kisebbségi kezdeményezést támogató aláírások összegyűjtése, a regisztrációs kampány és tisztújítás szerepelt. A megyei szervezet tisztségviselői közül négyen folytatják eddigi tevékenységüket, Széll Lőrinc az MKT elnökeként, Burján Gergely az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének politikai alelnökeként, a dévai kisrégió alelnöke továbbra is Borsai Zoltán, a Zsil-völgyi alelnök Antal Amália. A csapat új tagjai: Samoilă Karin, a vajdahunyadi kisrégió alelnöke és Stoica Alex ifjúsági alelnök. Ezt követően a Hunyad megyei küldöttgyűlés ülésezett, amelynek napirendjén az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete működési alapszabályzatának módosítása volt, ezzel a küldöttek bevezették az RMDSZ kongresszusán elfogadott módosításokat, ezek között a legfontosabb újítás, hogy az MKT és a küldöttgyűlés tagjainak 15 százalékát a Nőszervezet nevesíti. Délután Kocsis Attila elnök vezetésével ülésezett a Hunyad Megyei Magyar Állandó Konferencia, amely a megyében működő magyar civilszervezetek, történelmi egyházak, pedagógusok és az RMDSZ egyeztető fóruma. Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája; Nyugati Jelen (Arad)2017. november 21.
Csanádpalotai színjátszók kisjenő-erdőhegyi fellépése
Reméljük, egy szép hagyomány indult útjára
Amint azt előzetesen közöltük, szombaton este a Kisjenői Művelődési Házban a csanádpalotai Kelemen László Amatőr Színtársulat három komédiával kedveskedett a helybeli és a környékbeli magyaroknak. Az előadás kezdetén Bíró Zoltán városi tanácsos, RMDSZ-helybeli elnök (a szervező helyi RMDSZ nevében) köszöntötte a száznál több egybegyűltet, majd Asztalos P. Kálmán csanádpalotai költő Váram című versének a megszólaltatásával indította útjára az előadást. A költemény igen aktuális, a szórványsors kérdéseit feszegette átütő erővel, ugyanis a magyar szórványközösség megtartása csakis a hit, a remény és a szeretet eszközeivel, gyakorlásával elképzelhető. A költemény aktualitását a Magyar Nyelv Napja mellett a Magyar Szórvány Napja is előmozdította. Az előadás Tóth István csanádpalotai nyugalmazott kultúrigazgató közreműködésével valósult meg. A továbbiakban Szügyi Andrásné rendezésében a 21 tagú társaság nagy átéléssel adta elő Rejtő Jenő Nagy választék kicsinyben, Nóti Károly A nyúl, továbbá Rejtő Jenő Szabad a vásár című vérbő humorú darabjait. A hálás közönség a produkciókat hosszan tartó tapssal jutalmazta. Reméljük, a testvértelepülés, Csanádpalota Kelemen László Amatőr Színtársulatának a kisjenő-erdőhegyi fellépése egy szép hagyomány kezdetét jelentette.Az előadás létrejöttéért külön köszönet az RMDSZ kisjenői szervezetének. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)2017. november 21.
Csíky Boldizsár és Orbán György zeneszerzőket ünnepelte a Concerto Budapest
Az idén 80 esztendős Csíky Boldizsár és a 70 éves Orbán György műveivel ünnepelte a marosvásárhelyi születésű zeneszerzőket a Concerto Budapest koncertje a Pesti Vigadóban.
A műsorban Orbán György 1984-es első Serenatája és Hegedűversenye mellett Csíky Boldizsár Obsessiones című művének magyarországi bemutatója és a Gulag hangzott el Rácz Zoltán vezényletével, közreműködött Kruppa Bálint hegedűművész és a Szent Efrém Férfikar (karnagy Bubnó Tamás).
A 2008-ban, Kolozsváron bemutatott Gulag című szimfonikus emlékműve hátteréről Csíky Boldizsár az MTI-nek elmondta: kevesek tudatában él Magyarországon, hogy a Duna-deltában, Erdélyben, többek között Barcaföldváron milyen koncentrációs táborok voltak, de ennek az emberi szenvedés szempontjából bele kell kerülnie a köztudatba.
Az emberekben sok el nem hangzó gondolat, érzés maradt, amely kísértő erővel nyomasztja őket, s ilyen ki nem mondott, be nem fejezett gondolat folytatódik az idén nyáron komponált Obsessionesben, amelyben az előző művek visszhangjai is megjelennek. Mindkét műnek feszült hangulata van, amelyet a „színekkel rendelkező” zenekar értőn, méltó módon adott vissza – fogalmazott, kiemelve: a kiváló drámai érzékkel rendelkező karmester olyan képességgel is rendelkezik, amely a művek kontinuitását, összefüggő előadását, folyamatosságát biztosítja. Mint mondta, a műsor összeállítása egy gesztus volt feléjük, marosvásárhelyi születésű zeneszerzők felé.
Az egyéni nyelv maga a stílus, s ennek megtalálása korszakunkban komoly probléma – hangsúlyozta a zeneszerző, hozzátéve: az foglalkoztatja a legjobban, hogy sikerült-e egy olyan nyelvezetet kialakítania, amelyről rá lehet ismerni, de lehet, hogy ez csak egy álom. A közös zenei nyelv, amelyet minden szerző ismert, Mozart színre lépésével bomlott fel – emlékeztetett.
Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző 1961-ben végzett a Kolozsvári Zeneakadémián, 1961-től 1981-ig a Zenei Líceumban tanított, 1990-ig a Marosvásárhelyi Filharmónia művészeti titkára, 1997-ig igazgatója volt. Csíky Boldizsár felidézte, hogy nyugdíjazása után szabadabb lett, azóta több művet is komponált, míg előtte kétfelé orientálta a zenei képességeit.
Csíky Boldizsár a közelmúltban Pro Cultura Hungarica kitüntetést vehetett át. Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Gebe-Fügi Renáta nyerte a Mozart Fesztivál énekversenyét
Fiatal magyar énekes, Gebe-Fügi Renáta (a borítókép jobb szélén) nyerte a Mozart Fesztivál keretében megrendezett előadói versenyt, amelyre idén az énekesek jelentkezhettek. Jövőre vonósnégyes kategóriában méretkeznek meg a hangszeres előadók.
Izgatottság vibrált a kolozsvári zeneakadémia stúdiótermében vasárnap este a Mozart Fesztivál keretében megrendezett előadói verseny díjkiosztásakor. Silvia Sbârciu, a Román Mozart Társaság elnöke elmondta: a versenyre 15 énekes és hat zongorakísérő iratkozott fel, 13 énekes méretkezett meg.
A zsűri elnöke, Axel Bauni, a berlini Művészeti Egyetem oktatója az erős mezőnyt emelte ki. A zsűri tagja volt továbbá Ioana Bentoiu, a Lausanne-i Zeneművészeti Egyetem oktatója, Elizabeth Askren francia–amerikai karmester, Bianca Manoleanu, a bukaresti Zeneművészeti Egyetem oktatója, aki maga is több évtizedes sikeres daléneklést tudhat maga mögött, és nem utolsósorban Ramona Eremia zeneakadémiai oktató a házigazda intézmény részéről. A három dobogós helyezést elért énekes mellett díjazták a legjobb zongorakísérőt (Luca Pulbere doktoranduszt) és a legjobb duót – Christine Razec (szoprán) és Alexandru Lazăr (zongora). A díjazottak Mozart-dalokat és áriákat adtak elő.
Kellemes meglepetés volt a harmadik díjas krajovai Andreea Marinescu szoprán: igazi Mozart-hangszíne van, a továbbiakban a hangtechnikára kellene hangsúlyt fektetnie (zongorán kísérte: Adelina Sabău). A kolozsvári zeneakadémia mesteri tagozatos szopránja, Alina Maria Grigore átéléssel tolmácsolta a Mozart-műveket (zongorán kísért: Iulia Suciu docens). Christine Razec még csak alapképzésben részesül a kolozsvári zeneakadémia ének szakán: neki az ária tolmácsolása sikerült a legjobban.
Az első díjas Gebe-Fügi Renáta hangjára már egy korábbi hangversenyen is felfigyeltem. Akkor templomi hangversenyen énekelt szólót, ahol az akusztika jó szolgálatot tesz az énekesnek. Most viszont teljes mértékben meggyőződhettem arról, hogy véleményem megalapozott volt: gyönyörű hangszíne van, muzikálisan énekel, hangtechnikája nem hagy kívánni valót maga után. Zongorakísérője, Luca Pulbere sem hiába kapta a legjobb zongorakísérőt megillető elismerést: kiválóan kísért.
A nyertesek alap- vagy mesteri tanulmányaikat folytatják, tehát nagyon fiatalok. Ha komolyan veszik tanulmányaikat, akkor pár év múlva szép karrier vár rájuk. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Vallomások, vágyak a Minerva-ház galériájában
A Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében. Szente-Szabó Ákos festészeti és grafikai kiállítása nyílt meg
Az Eszterlánc című tárlatot Nagy T. Katalin művészettörténész kellett volna megnyissa, ám a méltató nem ért el Kolozsvárra, így szavait az est házigazdája, Tibori Szabó Zoltán tolmácsolta a közönségnek.
„Ákos vérbeli lírikus, kissé átitatva a századelő szplínes melankóliájával”, jellemezte az alkotót Nagy T. Katalin, a kiállított alkotásokról pedig úgy vélte: keveredik rajtuk a valós élmény és a képzelet világa. A tárlat olyan akár egy képes napló, de a személyes vallomások „általános, mindenkit érintő dolgokról szólnak, szeretetről, összetartozásról, vágyakról.”
A kiállítás november 27- ig tekinthető meg, munkanapokon 10 és 16 óra között a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében (Jókai/Napoca utca 16. szám).
Szente-Szabó Ákos baróti születésű képzőművész, a Szolnoki Művésztelep alkotói közösségéhez tartozik. Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Viszonylatok
Az ötszáz éves reformáció valamint Arany János és Kodály Zoltán születésének kétszázadik illetve százharminc ötödik évfordulója alkalmából rendezett Viszonylatok című képzőművészeti kiállításnak nyújt otthont Kolozsváron az evangélikus egyház Reményik Sándor Galériája. Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének (EMME) és az Apáczai Galériának a szervezésében megnyílt tárlaton ötvenöt hazai és külföldi művész hatvanhét, a tematika ihlette munkája – festmények, grafikák, szobrok, kerámiák – tekinthető meg november 30-ig, munkanapokon 9-18 óra között.
Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete apáczais kiállításainak sajátos hangulatuk van. Megálmodójuk, Székely Géza művészpedagógus évek hosszú sora óta munkálkodik eme sajátos jelleg kialakításán és megőrzésén: jelesül a kerek évfordulók meghatározta tematikus tárlatok megszervezésén. S ha ezek az évfordulók néha látszólag egymástól nagyon is távol álló eseményeket, személyiségeket hoznak össze, amilyen volt például a hétszáz éves Kolozsvárt, Shakespearet és Kandinszkijt megidéző tárlat, vagy a Johann Sebastian Bachot, Orbán Balázst és Moholy Nagy Lászlót, illetve Hamvas Bélát, Kassák Lajost és Tamási Áront egy fedél alá terelő kiállítás, ezt a mostanit, a kerek évfordulós egybeesésen túl is, a tökéletes tematikai összhang jellemzi. Hiszen mind a reformációnak, mind pedig Arany János és Kodály Zoltán munkásságának az eredeti, tiszta forrásból táplálkozó megújulás, a nemzeti értékek, az anyanyelv és zenei anyanyelv ápolása, védelme, gazdagítása volt a meghatározó tényezője.
Az Apáczai Galéria felújítási munkálatai miatt a jelenlegi tárlatnak az evangélikus egyház működtette Reményik Sándor Galéria nyújt otthont. Ez a tény pedig még fokozza is ezt a sajátos harmóniát, amire Fogarasi Szép Krisztina, a tárlat kurátora jól ráérzett.
A kétszáz ezelőtt született Arany János hatvanhat éves korában, 1882 októberében hunyt el, két hónappal később, 1882 decemberében pedig megszületett Kodály Zoltán. „Arany János az én előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka” – írta a zeneszerző pályájának kezdetén. És nem véletlenül, hiszen a zeneköltő sok mindenben folytatója és kiteljesítője a költő által elkezdetteknek. Arany ugyanis népdalokat is gyűjtött, sőt dallamukat saját kezűleg kottázta le. A sokáig kiadatlanul maradt, 150 népdalt tartalmazó gyűjteményt pedig halálának 70. évfordulóján az akkor éppen 70 éves Kodály adta közre. A klasszikusaink verseire komponált Megkésett melódiái között pedig két megzenésített Arany-vers található. De Kodály több népballadát is feldolgozott, beemelve azokat a magas művészetbe, ami szintén Arany hatást sejtet. Mindez valahol természetes is, hiszen klasszikusaink, és köztük Arany János munkássága a mai napig termékenyítőleg hat. A babérkoszorú díjas Balla Zsófia például éppen a napokban vallotta be a Kolozsvár Társaságnál, egy Demény Péterrel folytatott beszélgetésben, milyen élvezettel merül el Arany költészetében. S amikor azt olvasom klasszikusunk Régi panasz című versében hogy „Mennyi szájhős! Mennyi lárma!/ S egyre sűlyedt a naszád” másfél évszázaddal ezelőtti szavai annyira találóak, hogy íróját akár kortársamként is tisztelhetem.
S talán az sem véletlen, hogy a 200 éve született költőt Nagy-Britanniában idén Montgomery díszpolgárává avatták. Október 22-én, halála 135. évfordulójának napján pedig a királyi önkény ellen tiltakozó, máglyahalált halt walesi bárdok története fényfestéssel elevenedett meg a walesi főváros, Cardiff 12. századi templomának falain. A patinás település főterén, a „magyar Shakespeare” révén, ahogyan Montgomery polgármestere nevezte költőnket, több százan ismerkedhettek saját történelmükkel, és hallgathatták meg angol fordításban a Walesi bárdokat. Az Arany-évfordulóról a BBC is megemlékezett, sőt az is elhangzott, hogy neki köszönhetően a történetet többen ismerik Magyarországon, mint Walesben.
Ami pedig a költő és a reformáció kapcsolatát illeti, Pröhle Gergelynek, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának a közlése alapján éppen a magyar kálvinista egyház 1567-es megalakulásának színhelyén, Debrecenben, született meg „Arany első ismert kézirata, a debreceni református kollégiumban, feltehetően stílusgyakorlatként írt prédikáció.” Élete utolsó évében pedig úgy vélte: „Jó éneket írni nincs a mai kor szellemében, mert vallási élet nélkül költői sincs”. Vajon ma mit mondana? De persze azóta eltelt 135 esztendő. Pröhle szerint pedig: „Kár azon merengeni, hogy mit gondolna Arany a „mai kor szelleméről”, (...) ugyanakkor egyházainknak, gyülekezeteinknek is oda kell figyelniük a kortárs kultúrára, irodalomra, azokra a jelzésekre, amelyek az e világban élő protestáns közösség felé érkeznek. (…) a hagyomány jegyében, ismeretében vitázhatunk, eszmét cserélhetünk hitről, szabadságról, modernitásról, nemzeti identitásról. Egyet nem tehetünk meg, éspedig hogy elzárkózunk a kívülről jövő hatások elől, bármily sokkolók is legyenek azok olykor. A bezárkózás ugyanis egyenes út a szellemi tunyaság és az eljelentéktelenedés felé”– véli a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, evangélikus országos felügyelő.
Egyébként minden bizonnyal sokkoló, kívülről jövő hatás lehetett maga a reformáció is, mégis már fél évezreddel ezelőtt termékeny talajra talált nálunk. S ha csak Szenczi Molnár Albert latin-magyar szótárára, magyarra átültetett zsoltáraira és bibliafordítására gondolunk, olyan kincsekkel gazdagodtunk, amelyek évszázadokra meghatározták nyelvünk alakulását. Németh Júlia / Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Gazdag programkínálat a Puck Bábszínházban
Dacia moziban, a Montessori Iskolában és a Hófehérke Óvodában játssza előadásait ezen a héten a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata, olvasható az intézmény közleményében. A székhelyén, a monostori
Szerdán útnak indul a Mesekosár című sorozat, szombaton pedig folytatódik a Mi a manó? kör, a bábszínház gyerekeknek szóló színházi nevelési programja. Mindezekkel párhuzamosan készül az évad negyedik bemutatója. A Kovács Ildikó rendezőnek szánt megemlékezés szervezése is fokozott ritmusban zajlik, ugyanúgy mint a Mikulást váró ünnepségé.
A Csipike pénteken, november 24-én, 10 órai kezdettel a monostori Dacia Moziban is látható.
November 22-ével kezdődően, egész évadon át (összesen nyolc hónapon keresztül), havonta egy alkalommal egy sajátos bábos foglalkozásra kerül sor, derül ki a közleményből. A gyerekek egy mesefilm megnézését követően Rekita Rozália színművész és Forró Ágnes képzőművész irányításával készített bábokkal, közösen eljátsszák a történetet. A bábos játékok helyszíne a Hófehérke Óvoda lesz. A kisgyerekek minden alkalommal hazavihetik az adott meséhez készült bábokat.
A felvételeken bemutatott történeteket a Kolozsvári TV Magyar Adásával közösen, Forró Ágnes és Rekita Rozália készítették 2001–2002-ben, a Mesekosár műsor keretében.
Az első alkalommal november 22-én, A brémai muzsikusok kerül bemutatásra és eljátszásra. A következő mesék ütemterve: december 5-én a Mikulás mese, januárban A ravasz róka, a kismalac és a hóliba, februárban a Seprűnyélen világgá című mese, márciusban A nagyravágyó feketerigó (Lázár Ervin), áprilisban A tyúk és a tojás, valamint az Öt tojás mesék, májusban La Fontaine meséje, A teknősbéka és a nyúl, júniusban pedig Lázár Ervin A szökevény szeplők című meséje lesz a bábos foglalkozások alapja.
Drámajátékokkal egybekötött Csipike
November 25-én szombaton 11 órától a Csipike látható a bábszínház színpadán. Előtte 10 órától pedig második alkalommal valósul meg a gyerekeknek szóló színházi nevelési program, a Mi a manó? kör. A havonta egyszer megszervezett tevékenységen a bábszínház egy-egy előadására készülnek fel drámajátékok segítségével a gyerekek.
Az első Mi a manó? kör Szegény Dzsoni és Árnika történetére készítette fel a játszani szerető gyerekeket, most pedig a Fodor Sándor közismert meseregényéből készült bábelőadás, a Csipike előtt kerül sor a 6–12 éves gyerekeknek szóló színházi nevelési programra. A foglalkozáson a hatalom témája kerül előtérbe. Csoportvezető: Kocsis Tünde drámapedagógus, rendező, a Puck Bábszínház irodalmi titkára.
A foglalkozásra 10, maximum 12 gyerek jelentkezhet. A részvétel csak előzetes jelentkezéssel lehetséges. A tevékenységet 6 éven felülieknek ajánlják, felső korhatár 12 év. Jelentkezés: Sipos Krisztina közönségszervezőnél a következő telefonszámon: 0731-837693, vagy e-mail-címen: [email protected]. Jelentkezési határidő: november 24., péntek 15 óra. Szabadság (Kolozsvár)2017. november 21.
Hátrányban a magyar ötödikesek, egyelőre a tankönyvek magyar fordítására vonatkozó licitet sem hirdették meg
A román iskolákba ugyan megérkeztek végre az ötödikes tankönyvek, a magyar diákok viszont továbbra sem tudják, mikor számíthatnak a kiadványokra. A kisebbségi államtitkár szerint mindez nem a minisztériumtól függ.
Hátrányos helyzetben vannak a magyar iskolába járó ötödikes diákok, ugyanis míg román tagozatos kollégáik a napokban végre kézhez kapják a tanév eleje óta késlekedő tankönyveket, ők azt sem tudják, meddig kell még várniuk az anyanyelvükre lefordított kiadványokra. Liviu Pop oktatási miniszter a hétvégén büszkén számolt be arról, hogy – több mint két hónappal az iskolakezdés után – ezen a héten kézhez kapják tankönyveiket az ötödikesek, arról azonban megfeledkezett, hogy a magyar tagozatos tanulókat gyakorlatilag diszkrimináció éri.
Ráadásul a kisebbségi oktatásért felelős minisztériumi és megyei oktatási illetékesek sem tudnak választ adni arra, hogy körülbelül mikor számíthatnak a pedagógusok és diákjaik a hivatalos tankönyvek magyar fordítására.
Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár a Krónika erre vonatkozó kérdésére hétfőn úgy fogalmazott: „sajnos nem tudok pontos időt meghatározni, de mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez minél hamarabb megtörténjen”. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint a magyar nyelvű tankönyvek hiánya diszkriminálja a magyar diákokat, és noha fontosnak tartják a „tarthatatlan tankönyvprobléma” mihamarabbi megoldását, mindez nem rajtuk múlik. Kovács Irén Erzsébet kifejtette: a tankönyvkiadás a szabadpiac szabályai szerint működik, a tankönyv a kiadó tulajdona, tehát az ő feladata fordítót keresni. Újabb miniszteri ígéret tankönyvügyben, hétfő az új határidő Hétfőre ígéri az ötödik osztályosok új tankönyveit Liviu Pop oktatási miniszter. A tárcavezető szombaton úgy nyilatkozott, hogy a határidőt nem tartó kiadók jelentős bírságra számíthatnak.
„Ez összetett és költséges eljárás, hiszen nemcsak a nyomtatott változatot, hanem a digitális verziót is le kell fordítani” – tette hozzá az államtitkár. Állítása szerint már egy ideje próbálkoznak a probléma megoldásával, többször egyeztettek az oktatási miniszterrel és az Országos Értékelési és Vizsgaközpont igazgatójával – ez utóbbi intézmény hatáskörébe tartozik a tankönyvek lefordítására kiírt közbeszerzési eljárás lebonyolítása. Egyelőre azonban nem jutottak túl messzire, hiszen a licitet még meg sem hirdették, most ott tartanak, hogy Liviu Pop ígéretet tett arra, hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást. Pop egyébként hétfőn elmondta: az ország 39 megyéjébe érkeztek meg a tankönyvek, késést Hargita, Suceava és Dâmboviţa megyében jeleztek.
Romlott a helyzet, lejárt az útmutató
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő is megerősítette, hogy a magyar diákok helyzete nem változott, sőt inkább romlott a tanévkezdéshez képest. November közepéig ugyanis rendelkezésre állt a szaktárca által összeállított és Bihar megyei pedagógusok által önkéntes alapon magyarra fordított útmutató, amely viszont csak a tananyag első két hónapját fedte le, így mostantól használhatatlan. Emiatt a magyar tagozaton a tanárok részéről is jóval nagyobb erőfeszítésre van szükség, többet kell készülniük, kénytelenek több információt felírni a táblára, és a házi feladatokat is részletesen le kell írniuk, hiszen nincs segédeszköz, tankönyv, amit a diákok otthon használhatnának.
Kiss Imre szerint kénytelenek a pedagógusok leleményességére és pluszmunkájára hagyatkozni, hogy a magyar diákok oktatása is megfelelő szintű maradjon a tankönyvhiány ellenére. Háromszéken ezt úgy igyekeznek megoldani, hogy a pedagógusok kaptak egy-egy példányt a román tankönyvből, hogy legalább az segítse munkájukat.
Kiss Imre arra is kitért: egy-egy tantárgyból öt-hat alternatív tankönyv is elkészült román nyelven, ezekből legalább egyet kellene szakszerűen lefordítani magyarra. „Az elhamarkodott munkának nincs értelme, eddig is sok hibát jeleztek a tankönyvekben, jól megszervezett fordításra, jó minőségű kiadványokra van szükségünk” – szögezte le a főtanfelügyelő.
A többi évfolyamon sem jobb a helyzet
A probléma sajnos nem új keletű, a magyar iskolákban nem először találkoznak krónikus tankönyvhiánnyal, hiszen – amint arra Kiss Imre is rámutatott – harmadik és negyedik osztályban sem áll rendelkezésre minden kiadvány. Pontosabban a harmadik és a negyedik osztályosok csak az idegennyelv tantárgyakból kapták meg a kiadványokat, illetve a negyedikesek a román nyelv és irodalom tankönyvet is kézhez kapták. Az ötödikesek pedig még jó ideig csak a román és a magyar nyelv és irodalom tankönyvből „gazdálkodhatnak”.
A hatodikosok és hetedikesek jobb helyzetben vannak, ők csak zenéből és vallásból nem kaptak könyveket, nyolcadikban ezeken kívül a latint sem tanulhatják tankönyvből, ugyanakkor a középiskolásoknak sincs latinkönyvük. A kilencedikesek és tizedikesek számára továbbá a szociológia tankönyv is hiánycikknek számít – derül ki az oktatási minisztérium adataiból.
A szülők nehezen tudnak segíteni
A tankönyvhiány nemcsak a pedagógusok és a diákok, hanem a szülők dolgát is megnehezíti. Egy sepsiszentgyörgyi édesanya arról panaszkodott, hogy segédanyag hiányában sokszor nem tud otthon segíteni a leckében. Matematikából például már nem emlékszik az elméletre, de ha át tudná futni a leírást a tankönyvben, könnyebben tudna segíteni ötödikes gyermekének. „Például egyáltalán nem emlékeztem arra, hogy bármelyik szám a nulladik hatványon egy, így egy egyszerű feladat kifogott rajtunk, tanár barátunk segítségét kellett kérnünk, ám ha lett volna tankönyv, ez pillanatok alatt kiderül” – részletezte az ötödikes kislány édesanyja. Hasonló tapasztalatokról számolt be egy marosvásárhelyi édesanya is, akinek gyermeke szintén ötödikes. Nem követhető egyáltalán az, amit tanulnak a gyerekek az iskolában. Hiányolom a leckék követhetőségét, hiszen a legtöbb tantárgyból csak az van, amit a tanár lediktál” – magyarázta. Egy sepsiszentgyörgyi pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy a mennyiség helyett a minőséget kell előtérbe helyezni. Lapunknak elmondta, eddig is használhatatlan tankönyvekből tanítottak, kénytelenek voltak a segédeszközökre, a munkafüzetekre hagyatkozni.
„A szülők beleegyezésével bevállaltuk, hogy az akkreditálás alatt levő munkafüzeteket használjuk, hogy haladni tudjunk. Átrágjuk magunkat tüzetesen a tanterven, ha kell, a román tankönyvből fordítunk, készülünk, így tanítunk” – részletezte. Rámutatott, egy jó minőségű tankönyvre azért volna szükség, hogy az elméletet otthon is átismételhesse a diák. Bíró Blanka, Hajnal Csilla / Krónika (Kolozsvár)2017. november 21.
Telefonon uszít Gyurcsány Ferenc pártja
A Demokratikus Koalíció (DK) telefonos kampánnyal hívja a fel a figyelmet aláírásgyűjtő akciójára.
Ennek lényege, hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon, így nem viseli szavazata következményeit – közölte Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke.
Elmondta: három hete indította el aláírásgyűjtő akcióját a DK, azóta a petíciót csak az interneten több mint 100 ezren írták alá, és beszámolók szerint a DK utcai aláírásgyűjtő pultjai előtt is „hosszú sorok kígyóznak”, így reményeik szerint itt is sok-sok ezer aláírás gyűlik össze. Krónika (Kolozsvár)2017. november 21.
Szemet szúrt a magyar zászló a nagykárolyi szoboravatón
Magyarázatot kért Darius Filip Szatmár megyei prefektus Nagykároly polgármesterétől, Kovács Jenőtől, amiért a településen felállított, Marchiş Otiliát és Ady Endrét ábrázoló szoborpáros hétvégi avatóünnepségén csak a magyar zászló volt látható.
A prefektus az Agerpres hírügynökségnek küldött közleményében magyarázatot kért az elöljárótól a román nemzeti jelképek hiánya miatt. Ugyanakkor kifejti, hogy miután választ kap a polgármestertől, „meghozza a megfelelő intézkedéseket”.
Ezzel egy időben Kovács Jenő, a szatmári város RMDSZ-es elöljárója elnézést kért az ügy kapcsán. A polgármester a Nagykárolyi Anziksz internetes újságnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a magyarok nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen eseményre zászlókkal vonuljanak fel.
„Meg kell tanuljuk, hogy ne provokáljuk egymást. Hogy esne nekünk, ha március 15-én egy cserkészcsapat román zászlóval állna díszőrséget a Petőfi Sándor-szobor mellett?
Arra kérem azt, aki ezt szervezte – mert nekem erről nem volt tudomásom –, hogy gondoljon bele abba, amit mondok, hogy mindez milyen hatást eredményez. Nem szabad így cselekedni! Nem szabad provokálni, hiszen ezzel úgymond lovat adunk a soviniszták alá. Ez nem volt szép dolog, nem volt szerencsés. Nagyon sajnálom! Elnézést kérek, amiért egy ilyen magasztos ünnepre árnyék vetült” – nyilatkozta a polgármester. Kovács Jenő hozzátette: nincs szükség az ilyesmire egy olyan szobor esetében, mely a román–magyar barátságot hivatott kiemelni. „Ha már mindenképpen zászlókat akartak, akkor miért nem hoztak magukkal román zászlót is?” – tette fel a kérdést a polgármester. Mint arról beszámoltunk, a hétvégén több helyszínen zajló rendezvénysorozatot tartottak Ady Endre születésének 140. évfordulója alkalmából. A szülőfalujában, Érmindszenten tartott programsorozat szombaton Nagykárolyban folytatódott, itt a Károlyi-kastély kertjében felavatták az Ady Endrét és Marchiş Otiliát ábrázoló szoborpárost – Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész alkotását. A költő szűk baráti köréhez tartozó Marchiş Otiliát (egy görögkatolikus esperes lányát, Bölöni György irodalmár, újságíró feleségét) Ady Itókának becézte. A szoboravatást az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a helyi polgármesteri hivatal közösen szervezte, az ünnepségen felszólalt Kovács Jenő polgármester és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. Krónika (Kolozsvár)2017. november 21.
Nem elég az adómentesség, stratégia is kell a műemlék épületek megmentéséhez
Komplex stratégia hiányában nem oldja meg a Kolozsvár belvárosában álló, leromlott állapotú műemlékek helyzetét a műemlékvédelmi törvény nemrég jóváhagyott módosítása, amely szerint adómentességet élveznek jövő évtől azok a felújított ingatlanok, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység – véli Guttmann Szabolcs műépítész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke.
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester szerint ugyanakkor a jogszabály elsősorban a külvárosi ingatlanok felújítását segítheti elő. „Sem így, sem úgy nem fog működni rendesen a műemlékvédelem, amíg a szociális és gazdasági háló ismeretében nincs komolyabb rálátásunk arra, hogyan lehetne közpénzeket bevonni a projektekbe” – értékelte a Krónikának Guttmann Szabolcs a műemlékvédelmi törvény októberben jóváhagyott módosítását.
Az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke rámutatott, jelenleg Romániában a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem ismerjük a tulajdonosok anyagi lehetőségeit. „Egy jó világban egy műemléket eleve olyasvalaki vesz meg, aki abban fantáziát lát, és tudja, hogy pluszkiadást jelent. Nálunk erről szó sincs, itt a szociális és civil szférától a nagymenőkig mindenki jelen van a történelmi városközpontban, óriási feszültségek vannak egy-egy udvartérben” – jelentette ki a szakember.
Újgazdagok stratégiája: műemlék mint befektetési felület
Az adómentesség előnyös lehet ugyan egy nyugdíjasnak, de nem oldja meg a restaurálás kérdését, vélte Guttmann. Egy újgazdag számára például az idén januártól bevezetett ötszörös pluszadó sem tétel, őt inkább az zavarja, hogy nem tudja reprezentációs állapotában élvezni a műemléket, tette hozzá. Ráadásul Kolozsváron is megjelent a – Bukarestben és Temesváron évek óta gondot okozó – jelenség, hogy az újgazdagok beruházási felületként tekintenek a belvárosi műemlékekre.
Már fantáziát lát az újgazdag a történelmi központban, felvásárol lakrészeket, de nem foglalkozik vele, mert várja, hogy majd magától megoldódik a probléma” – fogalmazott a szakember arra utalva, hogy a tulajdonos hagyja lepusztulni az ingatlant, míg az olyan állapotba nem kerül, hogy engedélyezik a lebontását és helyére akár többemeletes irodaház építését. „Én is alig hittem el, főtéri házak vannak ilyen állapotban. Ez egy ijesztő, de valós probléma” – hívta fel a figyelmet. Guttmann Szabolcs szerint stratégiára lenne szükség
Házról házra kell járni
Guttmann szerint az adómentesség vagy a többletadó kivetése elsősorban a középréteg körében lehet motiváló a műemlék felújítása érdekében. Ugyanakkor elismerte: elég kevés példa van a teljes korszerűsítésre, inkább foltozgatás zajlik, szerinte még messze vagyunk az ideális helyzettől. Ehhez rengeteg tényezőre, többek között a felújítási munkálatok szigorú szakmai felügyeletére lenne szükség.
„Nem az a cél, hogy újgazdag belvárosunk legyen, hanem az, hogy aki ott lakik, civilizált körülmények között éljen. Ehhez segítségre van szükség, házról házra kell járni, és nemcsak a műszaki problémákat, hanem a szociális és gazdasági problémákat is feltérképezni. Csak egy intézkedéscsomag által lehet közép- vagy hosszú távon hatékony rehabilitálási programot kidolgozni” – vélte Nagyszeben volt főépítésze.
Adómentességet élveznek jövő évtől a felújított műemlék épületek
Jövő évtől adómentességet élveznek azok a műemlék épületek, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység, és restaurálták a homlokzatukat – áll abban a törvénytervezetben, melyet szerdán fogadott el a képviselőház.
Azt is lényegesnek tartja, hogy ne csak a homlokzatokra figyeljünk, hanem egész udvarterekben gondolkodjunk, mint ahogyan Németországban teszik, ahol egy-egy udvartér mentesül az adó alól adott feltételek teljesítésekor. Ezzel mindenki jól jár, hiszen egy szociális lakás helyett egy üzlet adóját szedi be a város, cserébe az udvarterek irányába próbálja meghosszabbítani a sétálóövezeteket. „Tulajdonképpen össze kell szőni a város érdekeit a lakosság érdekeivel. És ez magától nem fog sikerülni” – hangsúlyozta Guttmann, aki szerint komplex stratégia hiányában csak abban reménykedhetünk, hogy a homlokzatokról nem esik ránk a vakolat.
Városházi jó példa Nagyváradon
Bár Nagyváradon jóval nehezebb feladata volt az önkormányzatnak, hiszen az 1900-as években épült szecessziós ingatlanok homlokzatai gazdagabb részleganyaggal rendelkeznek, Kolozsvárral ellentétben látszik, hogy a város áldoz ezekre. Kolozsváron is szó volt arról, hogy a város áldozni fog a projektre, most mintha mégis megtorpant volna” – vélekedett Guttmann. A váradi városvezetés hozzáállása szerinte azért példaértékű, mert az önkormányzat is áldoz a műemlékekre, elég csak a városháza által megvásárolt két belvárosi épületre – a szecessziós múzeum és a szabadkőműves-páholy székhelyére, azok uniós forrásokból történő teljes körű felújítására – gondolni. „A váradi városvezetés úgy gondolta, ezzel példát tud statuálni a lakóknak is. Egy-egy épületet nagyon fontos közpénzből, példaértékűen felújítani, és megmutatni, miről van szó” – értékelt. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)2017. november 21.
Dr. Vekov Károly a Sapientia Kolozsvári Karán
Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok – Sapientia EMTE
Dr. Vekov Károly történész előadása az 1956-os forradalom egyik legérdekesebb erdélyi vonatkozását, a Szoboszlay Aladár és társai román állam általi elítélését és kivégzését taglalja, külön kiemelve Szoboszlay ma már szinte ismeretlen politikai tevékenységét. Az 1956-os forradalom emlékéve alkalmából tartott, és a legújabb levéltári kutatásokra épülő előadás új fényben világítja meg ezt a különleges erdélyi magyar témát. eventbu.com/cluj-napoca2017. november 21.
XIV. Partiumi Ady Endre Szavalóverseny
A hétvégén XIV. alkalommal rendezték meg az Ady Endre Líceumban a Partiumi Ady Endre Szavalóversenyt, amelyen a partiumi, bánsági diákok mellett magyarországiak is részt vettek. A megmérettetésen kívül idén is számos tevékenység színesítette a két napot.
Az évről évre megrendezendő szavalóversenyre ezúttal szatmárnémeti, temesvári, kolozsvári, tordai, debreceni, nagybányai, berettyóújfalui, nagyszalontai, székelyhídi, margittai, és természetesen nagyváradi diákok is jelentkeztek. A pénteki megnyitón a résztvevőket Tóth Márta köszöntötte, egyben bemutatva a zsűri tagjait is: Ile Erzsébet magyartanárt, a Tanítók Házának munkatársát, Ágoston Palkó Emese magyartanárt, Boros Emőke Blanka magyartanárt, Veres-Kovács Attila lelkipásztort és Lélek Sándor Tibor bábművészt. Földes Béla, a versenyt támogató Partium Alapítvány elnöke felszólalásában elmondta: a jó nyelvtudás, a gazdag szókincs gondolkodásunkat fejleszti, éppen ezért fontosak az ilyen jellegű események, ahol a gyerekek verseket tanulnak. Ile Erzsébet, a zsűri elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szakmai szempontból is szerveződő esemény az évek során betöltötte azt a szerepet, amit felvállalt. A szavalóversenyeknek – bár úgy tűnik nincs (látványos) gyakorlati hasznuk – igenis fontos szerepük van a nevelésben, az életre nevelésnek ugyanis a művészet is része, emellett a résztvevők a közönség előtti fellépést, nagy tömeg előtt való beszédet is gyakorolhatják.
Versenyen kívül
A vetélkedőt megelőzően a közönség egy versenyen kívüli szavalatot is meghallgathatott, közvetlenül az alkotótól: Boros Erzsébet szépkorú idős hölgy nemcsak hallgatni, hanem írni is szereti a verseket, vidám, fiatalos lendülettel osztotta meg a közönséggel a legfontosabb dologról, a szeretetről papírra vetett gondolatait.
A 23 versenyző két kategóriára oszlott: a 9–10., és 11–12. osztályosok először a sorszám alapján húzott kötelező Ady-verset adtak elő, majd a második fordulóban egy szabadon választott verssel léptek a zsűri elé. A 9–10. osztályosok kategóriájában a Ki látott engem? és az Utálatos, szerelmes nációm című versek, míg a 11–12. osztályosok kategóriájában a Játék, játék, játék, és A perc-emberkék után című alkotások egyikét kellett előadniuk. Ebben az évben az elmúlt évektől eltérően a szabadon választott vers kategóriájában nemcsak Ady-verssel lehetett érkezni, így az idén a névadó költő alkotásai mellett Radnóti, József Attila, Petőfi, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes versei, és olyan kortárs költők művei is elhangzottak, mint Müller Henriettáé és Tóth Csilláé.
Eredmények
Változatos tevékenységek
A megmérettetésen kívül idén is számos tevékenység színesítette a két napot: a résztvevők ellátogattak a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központba, megkoszorúzták a Holnaposok szoborcsoportját, meglátogatták a váradi várat. A verseny fő támogatója a Communitas Alapítvány volt. János Piroska / erdon.ro2017. november 21.
Több mint ötszáz pályázat érkezett a magyar kormány gazdaságélénkítő programjára
Összesen 526 pályázat érkezett a magyar kormány által meghirdetett Maros-mezőségi gazdaságélénkítő programra, és a megfelelő pályázatok mindegyikét támogatni kívánják – annak ellenére, hogy ehhez meg kell emelni az eredetileg meghatározott pénzügyi keretet.
Sikeres volt a magyar kormánynak a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványon keresztül megvalósított programja, amely keretében a térség gazdálkodói, vállalkozói számára nyílt lehetőség eszközvásárlásra pályázni. Az alapítvány ügyvezető igazgatója, Kozma Mónika a májusi programindító bejelentés keddi összegzésén elmondta, a gazdaságélénkítő elképzelés „főpróbáját” az ősszel tartották a Maros-mezőségen, a nagy érdeklődés közepette lezajlott pályáztatás során pedig emberi kapcsolatok bizonyították a gazdák tenni és élni akarását.
A Maros megyei önkormányzat elnöke, Péter Ferenc szerint sokat jelent a program Maros megyének azon a részén, ahol „elkel a segítség” a szülőföldön maradáshoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Magyar Levente kifejtette, nem volt könnyű szülés, de reméli, most már a program megmarad és egyre erősebb lesz. „526 pályázat érkezett a mezőségi gazdálkodóktól, vállalkozóktól, erre a mennyiségre nem is gondoltunk. Az igényelt összeg mintegy 1,5 milliárd forint, azaz majdnem 5 millió euró, ez pedig jóval meghaladja az eredetileg előirányzott összeget. A pályázatok több mint 90 százalékát fogjuk tudni támogatni, a jövő év első egy, két hónapjában mindenki megkapja az igényelt összegek, aki elfogadott pályázatot nyújtott be, de ehhez előbb meg kell emeljük a támogatási keretet. Magyarország elégedett az eredménnyel, jövőre jóval nagyobb mértékben és új területeken – nagy beruházásokra is kiterjesztve – folytatjuk az erdélyi magyarság támogatását. Mindehhez kellett a politikai megállapodás a román féllel, a profi lebonyolítás, ami adott, valamint befogadókészség a gazdák részéről, amit nagy örömmel tapasztaltunk” – mondta a miniszterhelyettes.
Újságírói kérdésre hozzátette, Magyarországnak is hasznára válik a szomszédos térségek, országok fejlesztése, hiszen a közép-kelet-európai térség csak együtt tud felemelkedni.
„Románia és Magyarország viszonyának szeptemberi hullámzása sok más mellett erre a programra is kihatással volt, de hosszútávú tanulságként mindkét fél levonhatja azt, hogy egyik országnak sem érdemes vitára felcserélni erejét, hanem építeni kell. Ez egy ébresztő volt, hogy kerülni kell ezeket a helyzeteket, mert konstruktív hozzáállással sokkal többet tudunk adni állampolgárainknak. Romániára stratégiai partnerként tekintünk, az erdélyi magyarság gazdasági fejlődése Románia érdeke is. Mindkét országban rendkívül nagy a gazdasági növekedés, ez nagy potenciált jelent, amit ki kell használni” – fogalmazott Magyar Levente. A Maros-mezőségi gazdaságélénkítő pályázat győzteseinek jegyzékét december folyamán teszik közzé, a szerződéseket pedig várhatóan 2018 elején írják alá. Gáspár Botond / Székelyhon.ro2017. november 21.
Winkler: szankciókkal akarják „átnevelni” az új tagállamokat
„Megpróbálják »átnevelni« az EU keleti tagállamait, amennyiben a strukturális és kohéziós alapok csökkentésével próbálják őket rávenni menekültek és gazdasági bevándorlók befogadására" – értékelte Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a menekültválság kapcsán sokat emlegetett dublini rendelet felülvizsgálatát a Bukaresti Rádió háttérműsorában.
Az Európai Parlament plénuma csütörtökön hagyta jóvá a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság által a dublini szabályok reformtervezetéről elfogadott tárgyalási mandátumot. Az EP-álláspont a svéd Cecilia Wikström által készített jelentésen alapul.
Winkler Gyula az indítvány ellen szavazott, akárcsak erdélyi kollégája, Sógor Csaba, a Fidesz-KDNP 8 képviselője (négyen nem voltak jelen az ülésen) és a román néppárti delegáció több tagja. A román néppártiak közül ugyanakkor ketten tartózkodtak, akárcsak a magyar szocialista Újhelyi István. (A szavazás név szerint eredménye megtekinthető itt.)
Fontosabb változtatások: Állandó, automatikus és felső határ nélküli relokációs mechanizmus. A kérelmezőket a tagállamok GDP-je és népességszáma alapján osztják szét. Az új kérelmezők relokálása annak a négy tagállamnak a valamelyikébe történne, amelyek a legkevesebb menekültkérelmezőt vették át. Közös teherviselés és szolidaritás. A tervezet függővé tenné az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását a relokációban való részvételtől. Biztonsági szűrők. Az elfogadott tervezet kötelezővé teszi minden olyan országnak, amelybe elsőként érkezik menekült, hogy lefolytassa a kérelmező biztonsági átvilágítását. Akiknek a Genfi Konvenció alapján kicsi esélye van a menekültstátusz elnyerésére, azokat ne helyezik át más országba.
Winkler nem ért egyet ugyanakkor a hivatalos magyar kormányzati narratívával abban, hogy Brüsszel képtelen kezelni a menekültválságot. Hangsúlyozta, hogy ennek ellentmondanak „az elmúlt hónapok és évek történései, 2015-től kezdődően”.
„Az Európai Bizottság felismerte a problémát, sőt több mint felismerte, intézkedett is, hogy helyben (például Észak-Afrikában) kezelje azokat a válsággócokat, amelyek a migrációt okozzák. Tehát történtek pozitív lépések” – mutatott rá a képviselő.
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a migrációs válság a következő években, sőt évtizedekben is velünk lesz”, ezért „strukturális megoldásokra van szükség, és hosszú távú politikákra”. Meglátása szerint a mechanizmus felülvizsgálatának fontos hiányossága, hogy a hatályos szabályokhoz hasonlóan nem határozza meg egyértelműen, hogy ki számít menekültnek, és ki gazdasági bevándorlónak. Ugyanakkor úgy érzi, „a szóhasználaton átszűrődik az átnevelési szándék” az Európai Parlament mintegy kétharmadának részéről.
„Ez arról szól, hogy a Nyugat meg akarja győzni a Keletet, hogy nemcsak menekülteket, hanem bevándorlókat is be kell fogadni. Ha nem ez lenne a háttérben, akkor a dublini rendelet felülvizsgálata világosan meghatározná, hogy minden, ami a szövegben van, kizárólag a nemzetközi jog szerint menekült státusszal rendelkező személyekről szól. Ez pedig nem történik meg elegendő jogi biztonsággal” – értékelte a képviselő.
Winkler Gyula felidézte, hogy 2015 szeptemberében – a visegrádi négyek mellett – Románia is a kötelező kvóták ellen szavazott. Úgy vélte, a térség kormányai csupán azt képviselik uniós szinten, ami a társadalom álláspontja a migráció kérdésében. „Nem tudom, mi lesz a véleménye Romániában vagy Erdélyben a társadalomnak tíz év múlva, de azt, hogy ma mi a többségi vélemény, a politikai álláspontoknak is tükröznie kell” – fűzte hozzá.
A svéd jelentéstevő szerint az új rendszer a tagállamokat és a kérelmezőket egyaránt arra ösztönözné, hogy kövessék a dublini szabályokat. A tagállamoknak, amelyek kivétel nélkül aláírói a Genfi Egyezménynek, el kell fogadniuk, hogy korrekt módon ki kell venniük a részüket a menekültkérelmek elbírálásából. A kérelmezőknek pedig bele kell nyugodniuk, hogy nem választhatják meg, melyik tagállam folytatja le a kérelmük elbírálását. Wikström szerint a javasolt rendszer válság idején és „normál üzemmódban” is működni fog.
Winkler Gyula szerint elfogadhatatlan a szankciók bevezetése a relokációban való részvétel elutasítása miatt, hiszen „nem lehet politikákat összekeverni”, úgy, ahogy ez egyre inkább tendencia az Európai Parlamentben. „Szankciókkal akarnak átnevelni bennünket, szankciókkal akarják megváltoztatni a közvéleményt, illetve a politikai hozzáállást. Ez látható Románia és Bulgária esetében is, ahol a schengeni csatlakozást az igazságügyi ellenőrzési mechanizmussal, holott a két dolognak semmi köze egymáshoz” – fogalmazott a politikus.
A parlamenti döntés még nem jelenti az új mechanizmus elfogadását. A képviselők november 16-án csupán arról szavaztak, hogy milyen mandátummal megy az EP delegációja az Európai Tanáccsal lebonyolítandó egyeztetésekre, amelyek eredményeként létrejöhet az új, kötelező szabályozás. Szőcs Levente / maszol.ro2017. november 21.
A nyelvi Charta hatékonyabb alkalmazását és módosítását kéri a FUEN
A FUEN 18 pontból álló, az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájára vonatkozó javaslatcsomagját mutatta be kedden Vincze Loránt, a FUEN elnöke Strasbourgban, az ET Tanácsadó Testületének ülésén. A civil szervezetek, szakpolitikusok bevonásával készített javaslatcsomag szerint kötelezővé kell tenni, hogy a tagállamok hozzák összhangba a Charta előírásait a nemzeti törvénykezéssel.
Egyes tagállamokban a kormány a kisebbségekkel közösen dolgozik a Charta gyakorlatba ültetésén – ezt a jó gyakorlatot más tagállamoknak is át kell venniük. A Nyelvi Charta esetében még mindig tudatosításra van szükség, hiszen a döntéshozók, végrehajtók gyakran nincsenek tisztában kötelezettségeikkel, a kisebbségi közösségek pedig nem ismerik a számukra garantált jogokat – áll a FUEN elnöke által bemutatott dokumentumban.
„A monitoring résszel kapcsolatban a FUEN javaslatcsomagja kifejti: sok tagállam késik jelentésével, ami elfogadhatatlan, fontos lenne tudni ennek okát. A háromévente esedékes jelentések elkészítése a bürokrata logikát követi, ezért lehetővé kellene tenni, hogy a kisebbségek egyszerűbb formában és folyamatosan szóvá tehessék panaszaikat, észrevételeiket. A jelentések elkésett benyújtása ellehetetleníti a monitoringot és a Miniszteri Tanács ajánlásainak hatékonyságát is, hiszen a bennük szereplő adatok idejét múltak” – hívta fel a figyelmet a FUEN elnöke, hozzátéve: a hiányosságokat az Európa Tanács intézményeinek is meg kell vizsgálniuk és el kell ítélniük.
A FUEN aggasztónak tartja, hogy egyes tagállamok azzal érvelnek, hogy a Charta alkalmazása túlbürokratizált és költséges, és emiatt hátráltatja a kisebbségi nyelvek hatékony védelmét. A kisebbségek és a nyelvek védelme nem luxus, hanem értékmentés és kötelezettség – fogalmazott a FUEN elnöke. A kisebbségi ernyőszervezet szükségesnek tartja az európai kisebbségek Fehér Könyvének összeállítását, amely számra veszi, hogy Európa különböző helyzetben levő kisebbségeinek mi a jelenlegi helyzete, és milyen igényeik vannak. Fontos lenne, hogy maguk a kisebbségek javasolják a számukra fontos megoldásokat, azokat az államok biztosítsák számukra, ne helyettük döntsenek, róluk.
A tanácskozás során ismét felmerült egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozása, amely figyelembe veszi az eddig szerzett tapasztalatokat, a technológiai fejlődést, figyel arra, hogy a digitális korba való átlépés megváltoztatta kommunikációs és nyelvhasználati szokásainkat. A közszolgáltatások vagy az állami központosítás kérdéskörében szintén válaszokat kell adnia a Chartának. A továbbgondoláskor nyílt párbeszédre kellene törekedni, amelyben a tagállamok és az Európa Tanács intézményei mellett egyenlő partnerként jelenhetnek meg a kisebbségek és a civil szféra képviselői − áll a FUEN dokumentumában.
A Tanácsadó Testület a FUEN jelentésének számos elemét méltatta, és ígéretet tett rá, hogy behatóan foglalkozik velük. maszol.ro2017. november 21.
Tőkés László: „Protestálni” kell az Isten hatalmát megrabló földi hatalmasságok ellen
Az Isten iránti engedelmesség és lelkiismeretünk szava elől nem szabad kitérnünk, hanem hitünk megvallásával és következményeinek vállalásával kell „protestálnunk” a gonosz, az Isten hatalmát megrabló földi hatalmasságok ellen – jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.
Tőkés László a magyar reformáció 500. évfordulója tiszteletére az Európai Parlamentben rendezett konferencián hangsúlyozta, a Földet fenyegető jelenkori veszélyek és kihívások közepette, az újabbkori hatalmi koncentráció, a tovább élő kommunizmus és az új totális és globális fenyegetettségek, valamint a mostani évszázadban is tovább folytatódó világnézeti, ideológiai, vallási és háborús konfrontációk körülményei között tanulsággal kell visszatekinteni Luther Márton és reformátortársai példájára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformáció által elindított azon változásokra is figyelni kell, amelyek forradalmi módon alakították át Európa vallási, szellemi, társadalmi és politikai arculatát, hosszú távon kihatással az egész földrész fejlődésére egészen a jelenkorig.
Az Európai Unió polgárai, nemzetei és egyházai az európai kontinens jelenkori identitásvesztésének körülményei között különleges felelősséggel tartoznak a közös keresztény és protestáns örökség megőrzésében – húzta alá a képviselő.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke előadásában hangsúlyozta, az igazságot fel kell vállalni épp úgy ma is, ahogy 500 évvel ezelőtt. „Nevükön kell nevezni a dolgokat” – mondta. Noha az igazság felvállalása kockázatos lehet, de erőt ad annak, aki felvállalja – tette hozzá.
Kiemelte, a politikának is folyamatos megújulásra van szüksége, ahogy mindennapos megtérésre az egyes embernek. A reformáció nem lázadás volt a fennálló egyházi és politikai rendszerrel szemben, hanem ellenőrzött megújulási folyamat elindítása, amelynek központjában a Szentírás, Isten igéje állt. Ezért fontos szem előtt tartani, hogy milyen nézőpontból tekintünk a megújulásra, a reformáció ugyanis nem megosztotta az egyházat, hanem megújította egész Európát – hangsúlyozta.
A reformáció arra mutatott rá, hogy a megújulás lelki és szellemi természetű folyamat. Ha a trianoni diktátum eredményeképpen létrejött megosztottságban létező magyarság a lelki és szellemi megújulást nem tudja átélni, akkor rossz kimenetelű jövő vár rá. Lelki és szellemi megújulás a kulcsa tehát a magyarság és Európa megmaradásának – húzta alá Németh Zsolt.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa a konferencián elmondta, a reformáció nemzetformáló és nemzetmegtartó erő volt, amikor a külső és belső politika hatására három részre szakadt az ország. Vigasztalás volt, amikor mind gazdaságilag, mind társadalmilag kilátástalan volt a magyarság helyzete. Nyelvteremtő, és újjáteremtő, amikor megszületett az első teljes magyar nyelvű Biblia. Kultúrateremtő, amikor a reformáció irodalmával megszólaltatta a magyar nyelv gazdag lehetőségeit.
A 21. század keresztényüldöző világában közös felelősség az egységért való munkálkodás, az élet, a hit, a kultúra védelme, példát mutatva az alkotórészeire hulló, én központúvá váló világnak – húzta alá a miniszteri biztos.
Hermann János, a Partiumi Keresztény Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, a reformáció évfordulóján fontos tudni, hogy mi „történik a végeken”.
„Törekedni kell arra, hogy a vallásszabadság és a tolerancia fontosságára figyelmeztessük a világot és arra, hogy odafigyeljünk a diaszpórára és az őshonos kisebbségek sorsára” – hangsúlyozta a professzor. MTI; magyaridok.hu2017. november 22.
Rendőrök testközelben – megzsarolták az MPP elnökét?
Az, hogy rendőri és csendőri erőfitogtatással megakadályozták a magyar országzászló felvonását, azt bizonyítja, hogy Románia nem jogállam – jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Nagy Gábor.
A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi területi szervezetének elnöke szerint a szervezők nem vállalhatták a karhatalmi erők esetleges erőszakos fellépésének következményeit.
Nagy Gábor azt mondja: az MPP annak rendje és módja szerint megszerezte a csendőrség és a rendőrség jóváhagyását az esemény megtartásához. Ehhez képest az akció napján a prefektus egy átiratot küldött az engedélyt adó polgármesteri hivatalnak, amelyben betiltja a rendezvényt.
Az MPP meglátása szerint a november 15-én délelőtt kelt irat „tele van hazugságokkal”.
– Azt állítják, hogy mi nem mondtuk, hogy zászlót is akarunk felhúzni, holott ez szó szerint elhangzott a rendőrséggel és a csendőrséggel tartott egyeztetésen. Azt is mondják, hogy nem adhatnak engedélyt egy olyan esemény megünnepléséhez, amelyben több ezer románt lemészároltak. Ilyen alapon mi is kérhetnénk, hogy akkor ne ünnepeljék Sepsiszentgyörgy bevételét, mert ott meg magyar emberek estek el – mondja Nagy Gábor.
Az elnök szerint a zászlófelvonástól kénytelenek voltak eltekinteni, mert 600-700 emberrel szemben 200-250 állig felfegyverzett rendőr állt, „és ki tudja, hányan voltak civilben”, akik „kerek-perec megmondták”, hogy a zászlófelvonást megakadályozzák, és ha erre sor kerül, a tömeget feloszlatják.
– A szervezők nem vállalhatták annak kockázatát, hogy a fegyveres rendőrök nekimenjenek a tömegnek, amelynek jelentős része nőkből és gyerekekből állt. Láttuk, hogy Európát mennyire érdekli az, hogy Katalóniában a rendőrség szétveri azt a tömeget, amely az Unió egyik alapértékének nyilvántartott jogával akar élni – magyarázta Nagy.
Az MPP kitart amellett, hogy az esemény „kulturális jellegű” volt, minden provokatív felhang nélkül, annál is inkább, hogy a felvonandó zászló 1944-ig volt használatban, tehát „egy történelmi zászló, aminek semmi köze nincs Magyarország mai zászlójához”. Ugyanakkor úgy vélik, jóllehet minden engedélyt megkaptak, az eseményt megakadályozták, tehát „nem lehet szó jogállamról”, és „az a mítosz, hogy Románia mintaszerűen megoldotta a kisebbségi kérdést, november 15-én megszűnt”.
Az MPP helyi elnökének elmondása szerint „olyan szinten megy a zsarolás”, hogy Kulcsár-Terza Józsefnek, az RMDSZ színeiben parlamenti képviselethez jutott képviselőnek a titkosszolgálat felajánlotta, „amennyiben nem húznak zászlót és lemondanak az autonómia-statútumról, megépül a vidombáki nemzetközi repülőtér”.
Az MPP háromszéki és megyeszékhelyi vezetői múlt szerdára terveztek egy időszakos történelmi kiállítást, amelynek keretében egy 75 évvel ezelőtti eseményre emlékeztek, amikor – 1942. november 15-én – a sepsiszentgyörgyi országzászló-talapzatra ünnepélyesen felvonták a magyar zászlót. A zászlófelvonásra, a fenti körülmények között végül nem került sor. Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma2017. november 22.
Románia még mindig fél? (országzászló-felvonás)
A résztvevők testi épségének megőrzése érdekében a Magyar Polgári Párt képviselői szervezőként nem vállalhatták, hogy a november 15-ei, a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parki történelmi kiállítás részét jelentő országzászló-felvonást a karhatalmi szervek akár erőszak árán akadályozzák meg.
Az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, Nagy Gábor Levente ugyanakkor úgy véli, a jogállam megcsúfolása az, ahogyan mind a prefektúra, mind a karhatalmi szervek – ideértve a román titkosszolgálatot is – mindenáron megpróbálták megakadályozni a zászlófelvonást, hazugságoktól és fenyegetésektől sem riadva el.
Valótlan állításokat tartalmaznak a megyei csendőrség, valamint a prefektúra által a rendezvény napján a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak küldött átiratok – jelentett ki Nagy Gábor Levente. Elmondása szerint a csendőrség és a rendőrség képviselői is jelen voltak az engedélykérési egyeztetésen, és jóváhagyásukat adták a kiállításra, melynek részét képezte az akkori magyar országzászló (mely 1944-ig volt használatban) felvonása is.
Az elnök szerint Bedő Zoltán az MPP részéről részletesen ismertette a tudnivalókat a lobogóról – elmondva azt is, hogy nem a magyar állam jelenlegi zászlaja –, a hatóság képviselőinek pedig nem volt kifogásuk az engedély kibocsátása ellen.
Ehhez képest a november 15-én a városházára eljuttatott csendőrségi átiratban az szerepel, hogy sem zászlórúdról, sem lobogóról nem volt szó az engedélykérés során. Nagy Gábor elismerte, hogy a vonatkozó egyeztetésen elhangzottak minden részlete nem került be a tárgyalás jegyzőkönyvébe, viszont a hatósági képviselőket pontosan tájékoztatta párttársuk.
Az elnök felidézte: annak ellenére, hogy az engedélyhez jóváhagyásukat adták, a csendőrség képviselői a helyszínen már arról beszéltek, terroristaként kezelik a szervezőket, amennyiben felvonják a zászlót. A hatósági átirat is egyébként a gyülekezési törvény azon passzusát hozta fel indoklásként, mely a szélsőséges, önkényuralmi jelképekre, valamint a kapcsolódó rendezvények tiltására vonatkozik. „Ez önmagában minket különösebben nem zavart volna, az viszont, hogy fel voltak készülve, hogy bármely eszközzel – így erőszakkal – is megakadályozzák a felvonást, már más megvilágításba helyezte az egészet. Fél órával a kezdés előtt – annak ellenére, hogy reggel óta átiratokkal, fenyegetésekkel bombáztak minket – még úgy véltük, bármi áron felvonjuk az országzászlót, de ez végül a helyszínen megváltozott. Mérlegelnünk kellett” – fogalmazott Nagy Gábor.
Figyelembe vették, hogy a mintegy hat-hétszáz résztvevő között sok a gyerek, idős és a nő, továbbá nagyjából 250 állig felfegyverzett rendőrt és csendőrt vezényeltek ki. Ilyen körülmények között nem vállalhatták, hogy a felvonás erőszakos fellépésbe torkolljon, és ezek az emberek szenvedjenek. Ha egy hétezres vagy hetvenezres tömegről lett volna szó, akkor más lett volna a helyzet – magyarázta. Nagy Gábor szerint egyesek számára gyávaság volt ez a döntés, és egyszerű székely emberként nem állt volna el a felvonástól, de a résztvevők testi épségére gondolva nem vállalhatták a gesztust az előzmények miatt sem.
Ennek kapcsán Nagy Gábor elmondta: a román titkosszolgálat már régebbről tud a kiállítás tervéről, és eldöntötték, hogy mindenáron megakadályozzák. „Odáig elmentek, hogy megkeresték Kulcsár-Terza Józsefet (az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumot nyert háromszéki MPP-elnököt) azt ajánlva: mondjanak le a kiállításról, valamint az autonómiastatútumról, és akkor ők megígérik, hogy Vidombákon megépül a reptér” – fogalmazott. Lapunk megkeresésére Kulcsár-Terza József árnyalta ezt az információt. Eszerint egy román parlamenti képviselő kereste meg őt azt ígérve, hogy amennyiben a 2018-as év végéig ő mint honatya tartózkodik bármilyen kezdeményezéstől, az illető segít elindítani a reptér ügyét.
A prefektúra átiratára reflektálva Nagy Gábor Levente elmondta: Sebastian Cucu indoklása – mely szerint a 75 évvel ezelőtti országzászló-felvonás emléke több ezer román civilnek a második bécsi diktátumot követő lemészárlásának ügyével is összefügg – felveti azt a kérdést, hogy a sepsiszentgyörgyieknek nem kellene-e tiltakozniuk a román hadsereg 1944-es bevonulásának felidézése ellen, figyelembe véve a Maniu-gárda által az ártatlan magyarok soraiban elkövetett gyilkosságokat.
Nagy Gábor Levente felelevenítette: a prefektus az átiratokon túl a szervezőkkel személyesen közölte: ne feledjék, hogy a karhatalmi szervek az ő alárendeltségébe tartoznak, és általuk mindent meg fog tenni a zászlófelvonás megakadályozásáért. Úgy vélte, ez a fellépés talán annak is betudható, hogy nem volt biztos benne, nyert ügye lenne, ha a bírósághoz fordul az akció törvényességét illetően. A fenyegetés útját választotta, mivel nem került volna bíróság, amely egy történelmi zászló felvonása miatt elmarasztalta volna a szervezőket – vélekedett az elnök.
Újságírói felvetésre Nagy Gábor Levente azt mondta: tudván, hogy valószínűleg semmilyen következménye nem lenne sem rá, sem a hatóságra nézve, a prefektus inkább vállalta volna a tömeg esetleges szétveretését, semhogy utólag jogi úton megtámadja az egyébként engedélyezett akciót.
A MPP-vezető következtetésként úgy fogalmazott: egy történelmi zászló felvonásának megakadályozása azt mutatja: Románia továbbra is fél attól, hogy elveszíti Erdélyt. Másrészt november 15-én egyértelműen megdőlt az a tévhit, hogy az ország mintaértékű kisebbségpolitikát folytatna. A román jogállam alapja, hogy egyeseknek vannak jogaik, másoknak nincsenek – fogalmazott. Nagy D. István / Háromszék; Erdély.ma2017. november 22.
„Beolvadásból jeles” díjat adományozott a Minta Nagykároly polgármesterének
Mint ismeretes, november 18-án a nagykárolyi Ady Endre – Otilia Marchiș-szoborcsoport felavatására került sor, amelyen a magyar zászlók mellett nem jelentek meg a román nemzeti jelképek.
Darius Filip, Szatmár megyei prefektus magyarázatot kért Kovács Jenő, nagykárolyi polgármestertől a román nemzeti jelképek mellőzése miatt, aki ezt követően nyilvánosan bocsánatot kért a nagykárolyi románságtól, és elmondta: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen eseményre zászlókkal vonuljunk fel. Meg kell tanuljuk, hogy ne provokáljuk egymást. Hogy esne nekünk az, ha március 15-én egy cserkészcsapat román zászlóval állna díszőrséget a Petőfi Sándor-szobor mellett?”
Szervilizmusát az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta, a néhány éve elindított „Beolvadásból jeles” negatív díjjal honorálta, a mai napon elpostázva a kiállított oklevelet.
„Kovács Jenő bocsánatkérő, fölösleges szervilizmusa felháborító! Polgármesterként ő nem csak városgazda, hanem a nagykárolyi magyar közösség vezetője is. Így példát kell mutatnia a magyar kiállásban és a nemzeti identitás felvállalásában” – hangsúlyozta Tőke Ervin, a Minta elnöke.
A későbbiekben hozzátette: habár korábbiakban a nagykárolyi polgármester „nem hátrálunk meg” szavakkal bíztatta a nagykárolyi magyar lakosságot, a prefektus összeráncolt szemöldöke láttán már másként viszonyult a magyarság kérdéséhez.
„A magyarok itthon vannak Erdélyben, így egy magyar rendezvényen a magyar zászló normalitás, nem pedig provokáció”– mondta Tőke Ervin. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája; Erdély.ma