udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2000. december 6.
A második világháború után Európában először fordul elő, hogy egy párt, melynek vezetői a gépfegyverrel való kormányzást emlegetik programjukban, ilyen sok szavazatot kapjon demokratikus választásokon - jelentette ki Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Szerinte nemcsak a romániai magyarság, de az egész román társadalom érdeke, hogy Vadim Tudor ne legyen köztársasági elnök: ki kell mondani, hogy Iliescura kell ütni a pecsétet. /Márton Árpád képviselő szavazásra buzdított. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./2000. december 6.
Dec. 4-én tartottak megbeszélést Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetői a Magyar Állandó Értekezlet december 13-14-én Budapesten sorra kerülő 3. ülésének előkészítéséről, jelen volt Németh Zsolt, Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. A magyar kormány olyan státustörvény-tervezetet kíván letenni a Magyar Állandó Értekezlet asztalára, amely a határátlépés problémájára is megoldást ajánl határon túli magyaroknak. Németh Zsolt szerint ebben a jogszabályban kell biztosítani a határátlépéssel és a magyarországi tartózkodással kapcsolatos jogosultságokat is. A felajánlott jogokkal azok a Magyarország határain kívül élő magyar nemzetiségű személyek élhetnének, akik megszerzik a határon túli magyar igazolványt. Markó Béla szerint a határon túli vezetők mindannyian kedvezően fogadták a magyar kormány kibővített, új ajánlatát. Markó Béla hangsúlyozta, hogy ez az okmány nem helyettesíti a romániai magyarok román útlevelét. "Az igazolvány arra szolgál, hogy tulajdonosa az akkor éppen létező lehető legkedvezményesebben lépje át a határt. Kapjon vízummentességet, ha ez lehetséges, de ha nem, kapjon illetékmentességet, hosszú lejáratú vízumot″- tette hozzá. /Határon túli magyar igazolvány a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Az egyeztetésen kiemelten foglalkoztak a MÁÉRT napirendjére kerülő, a ″szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény″ végleges szövegtervezetének kidolgozásával is. Az egyeztetésen elhangzott érdemi hozzászólások és felvetések alapján a HTMH és a Külügyminisztérium szakértői az elkövetkezendő napokban véglegesítik a törvénynek a MÁÉRT jóváhagyására bocsátandó szövegtervezetét, amelyet véleményezésre eljuttatnak a határon túli magyar szervezetekhez. /A MÁÉRT decemberi tanácskozásáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./2000. december 7.
Dec. 10-én lesz az elnökválasztás második fordulója. A magyar történelmi egyházak vezetőit kifejtették, hogy a magyarságnak a két rossz közül a kisebbik rosszat kell választania. Ezt hangsúlyozta Jakab Gábor római katolikus plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője. Ugyanezen a véleményen voltak a többi egyházak képviselői is. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: Hitlerrel is úgy kezdődött, hogy nem voltak elegen, akik ellene voksoljanak. ″Az erdélyi magyarnak bíznia kell Isten hatalmában, nem szabad kétségbe esnie és lemondania.″ - mondta a püspök. Tőkés László királyhágómelléki református püspök szerint mindenkinek a lelkiismeretére kell bízni a döntést. Hasonlóan vélekedett Szabó Árpád unitárius püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Meggyőződésük szerint cselekedjenek a magyar szavazók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 7.
Nyílt levéllel fordult az erdélyi református egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez három lelkész, Pap Géza, Kató Béla és Ötvös József. Pap Géza megköszönte a bizalmat, hogy püspöknek jelölték, majd ismertették a közösen készített, egyeztetett programjukat. Problémákat kell megoldani, ellenkező esetben az egyház ″középkori állapotokban maradva fog belépni a harmadik évezredbe.″ Nem hatalmas püspökre és elhanyagolható közösségre, hanem kicsi püspökre és erős testületre van szükség. A püspök hatáskörét korlátozni kell, feladatkörét munkatársai között kell megosztani. /Az Erdélyi Református Egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez! = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Érdekes, hogy szinte egyidőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben megalakult a Református Megújulási Közösség, a másikban, az Erdélyi Református Egyházkerületben pedig színre léptek a hasonlóan változtatást akarók.2000. december 8.
Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, államelnök-jelölt, Ceausescu hajdani udvari költője, aki a választás második fordulóján, dec. 10-én Iliescuval mérkőzik az elnöki címért, híres szélsőséges, uszító kijelentéseiről. Ebből idéz néhányat a Magyar Nemzet: ″Hatalomra jutásom esetén a magyaroknak egyik szemükkel bőröndjükön, a másikkal a határvonalon kellene lenniük.″ ″Jó lesz golyóálló mellénnyel járni az országban, mert gépfegyverrel fogom kormányozni az országot.″ ″Gheorghe Funart nevezném ki miniszterelnöknek.″ ″Törvényen kívül nevezném a szegregacionalista RMDSZ-t, és meglincseltetném annak vezetőit.″ ″A magyarokat, akik Európa idegbeteg emberei, állandó jelleggel nyugtatókkal injekcióznám.″ ″Militarizálnám Hargita és Kovászna megyét.″ ″A multikulturális egyetemnek Horthy-Hitler nevet adnám.″ /Vadim Tudor ″aranyköpéseiből″. = Magyar Nemzet, dec. 8./2000. december 8.
Ábrahám Lajos, Csíkszentmárton idén megválasztott polgármestere aggodalmát fejezte ki, ugyanis egy román alapítvány, a Napsugár Alapítvány (Raza Soarelui) tervezetet készített egy csíkszentmártoni "sokoldalu gyermeksegito kozpont″ /az eredeti helyesírás szerint/ létesítéséről. Ion Proca, a megyei gyerekvédelmi hivatal igazgatója és Marius Gambrea, az alapítvány képviselője közölte: az alapítvány megvásárolta Szentmártonban a volt gyerekotthonnal szembeni ingatlant, itt szeretnék említett központjukat működtetni, ehhez kérték a helyi polgármesteri hivatal jóváhagyása. "Nem kapták meg, és elmondtam nekik is, hogy miért: a község nem akar egy második Cserehátot″ - mondja a polgármester. Az alapítvány óvodát is kíván működtetni, az alkalmazottaknak pedig szállást akar. Ábrahám Lajos feltette a kérdést: miért van szükség két ilyen jellegű intézményre Szentmártonban? Az aggodalom a tervezett központ majdani nyelvhasználatával kapcsolatos. /Szondy Zoltán: Aggodalmak Csíkszentmártonban. Újabb Csereháttól félnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./2000. december 8.
A helyi lapokat szemlézi időnként a Romániai Magyar Szó. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, főszerkesztő: Silimon-Várday Zoltán) utóbbi számaiban irodalmi összeállítás volt, Tóga István, a Romániai Teleház Egyesület elnöke nyilatkozott. Interjút közöltek Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművésszel. Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) - erre a kiadványra a groteszk humor jellemző, lehetne mondani, hogy posztmodern. Mindenről ironikusan beszél. Az okt. 23-i budapesti ünnepségekről például: ″igenis, elítéljük Vladimir Sergej Fjodorov közkatonának a forradalom során tapasztalható furcsa magatartását!″ Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet lapja) beszámolt a tizedik TMD Gólyafesztiválról és a második Temesvári Táncháztalálkozóról. - (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele, november 7-i szám) hozta az érdekvédelmi szervezet programjának a szociálpolitikát és az egészségügyet taglaló fejezetét és bemutatta a fogyatékos személyekkel foglalkozó kolozsvári Gondviselés Egyesületet. /(Szonda Szabolcs): Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2000. december 8.
Nagy port kavart fel a román sajtóban Méray Tibor Párizsban élő magyar újságíró Budapesta 1956. Atunci si dupa 44 de ani című könyve, amely nemrég jelent meg a bukaresti Compania Kiadónál, Marilena Alexandrescu, Vlad Ranetescu és Tibori Szabó Zoltán fordításában. A mű eredeti (francia nyelvű) változata 1966-ban látott napvilágot a Robert Laffont Kiadó gondozásában. A szerző kibővítette könyvét olyan információkkal, amelyekre az eltelt 44 év alatt derült fény. Könyve írásakor Méray felhívást intézett a forradalom résztvevőihez, hogy tanúvallomásokat, dokumentumokat küldjenek neki. A felhívás eredményeként egy vaskos füzetet kapott, Sámson Mihály egykori egyetemista feljegyzéseit, ennek tartalmát a könyv megírásakor felhasználta. Sámson Mihály a forradalom áldozata lett, még október 23-án. A szerző kitért Romániára is. Nemcsak azért, mert Nagy Imrét Snagovra hurcolták, hanem azért is, mert a magyar forradalomnak romániai következményei is voltak. Az akkori román vezetőség határozatot hozott egy főparancsnokság alakításáról, amelynek feladata a rend fenntartása volt a Román Népköztársaság területén; intézkedéseket hoztak, hogy a magyar nyelvű lapokat (Előre, Utunk) "megbízható aktivisták″ őrizzék. - Méray többször említést tett Valter Roman (Petre Roman DP-elnök apja) forradalom utáni szerepéről. A könyvből kiderült az is: Valter Roman csupán halála előtt merte elmondani fiának, hogy magyar származású. /Mezei Kinga: A hitelesség hullámhosszán. Kényelmetlen történelmi "tanúvallomás″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2000. december 12.
Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2000. december 12.
Hollanda Dénes egyetemi tanár /Marosvásárhely/ 1998-ban létrehozta a Hollanda Alapítványt, amelynek célja a magyar nyelvű magánegyetem megteremtésének elősegítése volt. Ez a lépése dékáni tisztségébe került. Arra viszont nem gondolt, hogy erdélyi magyarok között is lesznek olyanok, akik nem támogatják. Az 1999-ben az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázatát az RMDSZ csúcsvezetésének a nyomására utasították vissza. Földterület vásárlására, annak telekkönyveztetésére kértek anyagi segítséget. Ez lett volna az alapfeltétele annak, hogy a legrövidebb időn belül elkezdhessék az építkezést. Az elutasításnál arra hivatkoztak, hogy Marosvásárhelyen nincsenek meg az egyetemalapításhoz szükséges feltételek. Valójában itt adott a jól képzett tanári kar: a Petru Maior Műszaki Egyetemen húsz tanár magyar, ami az összlétszám egyötödét jelenti. A diákok között pedig harmincöt százalék ez az arány. Vásárhelyen magyar tanárok oktatnak magyar diákokat - román nyelven. - Április 9-én, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének két tagja, Frunda György és Borbély László az egyetem rektoránál puhatolózott a magyar nyelvű oktatás bevezetésének lehetőségéről. Az egyetem vezetősége ezt visszautasította. Ezután Marga tanügyminiszter javasolta: engedélyez egy új szakot, a másik hármon megduplázza a beiskolázási keretszámokat, ha az egyetem szenátusa beleegyezik abba, hogy ugyanazon szakokon ugyanolyan - ötvenes - létszámú magyar csoportokat indítsanak. A szenátus ezt az ajánlatot is visszautasította. - Az RMDSZ hallgat. Markó Béla fél éve halogatja, hogy leüljön Hollandával tárgyalni. - A Hollanda Alapítvány ezután beszüntette működését. Amikor létrejött a Sapientia Alapítvány, azt gondolták, hogy a marosvásárhelyi műszaki kar minden nehézség nélkül beépülhet a majdani erdélyi magánegyetembe. Erre elkészítették a tervet. Hollanda szerint évi kétmilliárd forintnyi befektetéssel már három év után beindítható a műszaki karon az oktatás. /Szentgyörgyi László: Elképzelés már van, pénz még nincs. Beszélgetés Hollanda Dénes egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./2000. december 13.
Az új kabinet beiktatására valószínűleg karácsony és új év között kerül sor - nyilatkozta a Szabadságnak Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca várományosa. A jövőben ezen minisztérium hatáskörébe tartozik majd a Kisebbségvédelmi Hivatal is. Dancu kifejtette: ″Három minisztériummal lesz több mint előzőleg, de lecsökken a nagy bérezésű tisztségek a száma. Eddig a kormányfőnek alárendelve több államtitkársági rangú ügynökség működött. Ezeket az új kabinet beépíti különböző minisztériumokba, és ez létszámcsökkentést, vagyis költségcsökkentést is jelent. Minden eddigi tervben minimálisan 30 százalékos költségcsökkentéssel számoltunk.″ /Gál Mária: Karácsony utánra várható az új kormány beiktatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2000. december 14.
Dec. 13-án Budapesten, a kormány Béla király úti vendégházában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár nyitóbeszédével kezdődött el a harmadik Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A magyar-magyar csúcsnak tartott kétnapos megbeszélésen a státustörvényként emlegetett /végleges változatában: A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet/ kidolgozásával kapcsolatban az államtitkár kifejtette: figyelembe vették az európai uniós jog-gyakorlatot, az érvényes magyar jogszabályokat, és biztosítani akarják a megadható legnagyobb kedvezményeket a határon túli magyaroknak. ″Nagy ugrásra vállalkozunk, arra készülünk, hogy átjussunk azon a szakadékon, amelyet 80 év ékelt magyar és magyar közé.″ Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben köszöntötte a MÁÉRT részvevőit. Ezt követően a tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott, ahol felszólalt Orbán Viktor magyar kormányfő és Martonyi János külügyminiszter is. A választási kampányunk során is tapasztalhattam, hogy az erdélyi magyarság elvárásai nagyok és egyértelműek, ami a státustörvényt illeti - nyilatkozta a tanácskozás előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. ″Teljesen természetes, hogy szeretnénk Magyarországon egy olyan jogállást, ami nem a turistákéhoz hasonló″ - mondotta. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet megszületésével a folyamatot nem kell lezárni, mert az további alapot biztosít az együttgondolkodásnak. Az RMDSZ azt szeretné, ha a most születendő kerettörvény kidolgozásában az RMDSZ szakemberei is részt vennének. A magyarországi ellenzék soraiból Tabajdi Csaba MSZP-képviselő elmondta: a mostani tervezet sokkal reálisabb és megfelel a magyarországi társadalom és a határon túli magyarok elvárásainak. A képviselő a törvénytervezet nagy hibájának tartja, hogy nem határozza meg ki a kedvezményezettje, szerinte a meghatározás nélkül a parlamenti pártok nem fogják elfogadni. (Az ellenzéki felvetésre válaszoló Orbán Viktor szerint kerettörvényről van szó, és alacsonyabb rendű szabályozás fogja pontosan meghatározni a törvény kedvezményezettjeit.) /Vass Enikő: A legnagyobb megadható kedvezményeket a határon túli magyaroknak! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Speciális helyzetben vannak a határon túli magyarok, éppen ezért szervezett keretet biztosítunk a Magyar Állandó Értekezlet ülésein arra, hogy elmondhassák helyzetértékelésüket és véleményüket a legidőszerűbb kérdésekről - jelentette ki Orbán Viktor a tanácskozáson elmondott beszédében. Hangsúlyozta az anyaországi és a határon túli magyar közösségekben tapasztalt demográfiai hanyatlás gyors megállításának szükségességét, mert félő, hogy előbb vagy utóbb nem lesz alanya az elfogadott törvénynek. ″ A magyar kormány szándékai szerint a jövőben érzékelhető családtámogatási rendszert alakítanak ki a határon túliak számára is, és ez azokra vonatkozik majd, akik magyar nyelvű iskolákba járatják gyerekeiket″ - közölte a miniszterelnök. Orbán Viktor jelezte, hogy a törvénytervezet elfogadása mindenképpen segítené a határon túli magyar közösségek oktatási, hitéleti és gazdasági helyzetét. Senkinek sem kell attól tartania, hogy valakik elől elveszik a munkahelyeket a határon túliak, jelenleg is mintegy 90 ezer betöltetlen munkahely áll rendelkezésre. A kormányfő beszélt arról is, hogy a határátlépésnél a legnagyobb kedvezményeket biztosítják a határon túli magyaroknak, és kívánatosnak nevezte, hogy Romániát vegyék le a vízumkötelezett országok listájáról, mert ez megkönnyítené a dolgokat. ″A magyar igazolvánnyal rendelkező személyek akár nemzeti vízumot is kaphatnak Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után″ - állította Orbán Viktor. A kormányfő jelezte: nem akarja senki sem megmondani Budapestről, hogy ki a magyar, erre a határon túli magyar szervezetek jogosultak. /Félő, hogy előbb-utóbb nem lesz alanya a státustörvénynek? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Mádl Ferenc biztos abban, hogy a magyar-magyar kapcsolatok érdekében tett erőfeszítések fontos kézzelfogható eredményeket hoznak - közölte levelében a finnugor világkongresszuson tartózkodó köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőivel. Levelét Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ismertette a Máért dec. 13-i ülésén. Az államfő leszögezte: rendkívüli jelentőségűnek tartja az idei értekezlet napirendjén szereplő kérdéseket a magyar-magyar kapcsolatok jövője szempontjából. /Mádl Ferenc levelet intézett a Máérthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2000. december 14.
Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2000. december 14.
A Krasznabéltek és Szokond között elhelyezkedő Felsőboldád (Stana) különös falu: megfogyatkozott, elöregedett román lakosságával és gyermekzsivajtól hangos, az eredeti települést jóval túlnőtt cigánytelepével mintegy előrevetíti a megye többi helységének sorsát. Az ″alsó falu″ mintegy kétszáz lakosa közül 40-50 nyugdíjas kor alatti. A cigánytelepen viszont már több mint 900-an élnek - legalább egyharmaduk óvodás, illetve iskoláskorú gyerek. Többségük óvodát egyáltalán nem, iskolát is csak elvétve látott eddig belülről. Erre a jelenségre hívták fel a Caritas szervezet munkatársainak figyelmét a Társadalomvédelmi Hivatal illetékesei. A Caritas emberei minden családot végiglátogattak. A főként fakanalak faragásából, bádogosmunkák készítéséből és piacozásból élő, minden hozzáférhető pénz-, ruha- és élelmiszersegélyt ″összegyűjtő″ cigányok főleg tiszta ivóvízre és házaikat a tulajdonképpeni faluval összekötő útra áhítoztak már évtizedek óta. A Caritas emberei pályázaton elnyert pénzből nekiálltak a kútfúrásnak, útépítésnek. Ursan Vasile cigányvajda mozgósította népét: minden család számára kiszabta az elvégzendő munkát. Még az út rendbetételére szánt kavicsot is ők terítették szét. A nemrég elkészült artézi kút vizéből mindkét falurésznek jut bőven. Szeptemberben pedig beindult az óvoda is. Krüzselyi Orsolya programvezető úgy véli: az itt elkezdődött felzárkóztatási folyamatot csak a kölcsönös tiszteleten, megértésen alapuló partnerkapcsolatra alapozva lehet sikerre vinni. - Felsőboldádnak minden esélye megvan hozzá, hogy néhány éven belül itt is az erdődihez hasonló, a nagyszámú cigány lakosság felzárkóztatását, társadalmi integrálódását lehetővé tevő intézményrendszer épüljön ki. /Felsőboldád: új, partneri viszonyon alapuló Caritas-program. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./2000. december 15.
Dec. 14-én Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Állandó Értekezlet. A tanácskozáson jelen voltak a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői, akik zárónyilatkozatot fogadtak el a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, mind az SZDSZ, mind az MSZP megfogalmazta fenntartásait - de abban a magyar ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. A törvénytervezet szerint a Magyarországgal szomszédos országokban ″magyar igazolvány″ kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult bizottságok alakulnak. A civil szervezetek, egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok részvételével olyan bizottságok alakulnak, amelyeknek a feladata: ajánlatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mik legyenek a státustörvény kedvezményezettjei. Ezen ajánlások alapján a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - terjesztette elő Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó vitáján a törvényjavaslatnak. A törvény kedvezményezettje kell hogy tudjon magyarul, ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolványt kap. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő a sajtónak azt nyilatkozta: pártja nem ért egyet a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Szükségtelennek minősítette az ajánló szervezetek létrehozását, véleménye szerint félő, hogy ezzel az etnokorrupciót fogják elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői úgy értékelték: ezek a szervezetek dolgozni átláthatóan fognak, és nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Apróbb változtatás után az SZDSZ képviselője végül hajlandó volt aláírni a záródokumentumot. Eörsi elmondta: a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerűen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a törvénytervezet MÁÉRT-on való elfogadását, mondván: új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája. Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, majd pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, a magyarországi parlamenti pártok között, az országgyűlési képviselők fele plusz egy szavazata is elég elfogadásához. /Vass Enikő: ″Magyar igazolvány″ a határon túli magyaroknak. Befejezte ülését a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2000. december 15.
December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2000. december 16.
Dec. 15-én a parlament az RTDP javaslatára Valer Dorneanut választotta meg a képviselőházának elnökének. A Mediafax értesülései szerint az egyik külügyi államtitkári tisztséget Bogdan Chirieacnak, a bukaresti Adevarul munkatársának ajánlották fel. A másik két államtitkári tisztségre Cristian Niculescut és Mihnea Motocot nevezték meg. A pénzügyminisztériumba visszakerül a Vacaroiu-kormány egyik tisztségviselője, Gheorghe Oana. /Dorneanu lett a képviselőház elnöke. Rendkívüli ülésszak januárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2000. december 16.
Az most létrehozandó tájékoztatásügyi minisztérium három hivatalt fog magába foglalni: a bel- és külügyi kapcsolatokért felelős hivatalt, a határon túli románokkal foglalkozó hivatalt és a kisebbségügyi hivatalt. Vasile Dancu, az RTDP által kijelölt tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, mivel nincs ″politikai színezettsége″, nem áll szándékában politikai hovatartozás szerint válogatni meg munkatársait. Ezért nem látja akadályát annak, hogy együtt dolgozzon az előző kabinet szakembereivel. /Dancu: nem számít a politikai hovatartozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Nem tartják ″a legszerencsésebb megoldásnak″ a távozó kormány eddigi kisebbségügyi miniszterei azt, hogy az új kormányzati struktúra kialakításakor az RTDP a nemzeti kisebbségi hivatal jelentőségének lefokozását tervezi. Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök ugyanis bejelentette: a készülő új kormányában nem lesz a kisebbségek kérdésével foglalkozó miniszter, a nemzeti kisebbségi hivatalt pedig beolvasztják a most létrehozandó tájékoztatási minisztériumba, amelyet a kolozsvári szociológus, Vasile Dancu vezet majd. /Lefokozzák a Kisebbségvédelmi Hivatalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2000. december 19.
Marosvásárhelyen dec. 4-7. között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. Vasile Cazant, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatóje elmondta, hogy 1990-ben Csíky Boldizsár, az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. A színvonalas találkozó sikeres volt. A nyitóhangversenyt a Kecskeméti Zenekar tartotta, Csíky Boldizsár egyik zeneművét adták elő. A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazene-hangverseny. /Antal Erika: Musica sacra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./2000. december 21.
Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./