udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1662
találat
lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 1651-1662
Névmutató:
Basescu, Traian
2011. november 24.
Romániában leváltották a szenátus elnökét
A román parlament felsőháza szerdán leváltotta a szociáldemokrata Mircea Geoana házelnököt, akit pártja egy nappal korábban kizárt soraiból – közölték román hírügynökségek.
A kizárásról szóló előző napi döntést követően a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) Geoanának a házelnöki posztról való visszahívását kérte. Kisebb vita után a szenátus meg is szavazta Geoana leváltását, a volt házelnök pedig bejelentette: megtámadja az alkotmánybíróságon a szenátus határozatát.
A parlament felső házának elnöki posztját ideiglenesen Petru Filip, a román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátora tölti be.
Az új házelnök megválasztására várhatóan jövő héten kerül sor. A PSD mellett a kormánykoalíció is állít majd jelöltet. A szociáldemokraták emberét várhatóan a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) is támogatni fogja.
A kormánykoalícióban azonban még nincs egyezség a közös jelöltről, hiszen a PD-L mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányt a parlamentben támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is igényt tart a posztra. A román sajtó információi szerint azonban a PD-L hallani sem akar arról, hogy a második legfontosabb közjogi méltósági tisztségnek számító szenátusi elnöki posztba magyar kerüljön.
Geoana 2005 és 2010 között volt a PSD elnöke. Tavaly főként azért maradt alul Victor Ponta jelenlegi pártelnökkel szemben a PSD tisztújító kongresszusán, mert 2009-ben elvesztette Traian Basescu államfővel szemben az államelnök-választást, miután a második forduló előtt még Geoana tűnt a nagy esélyesnek. Őt volt pártja azzal vádolta meg, hogy egyéni politikai ambícióira használta fel a szenátusi elnöki tisztséget, és ezért a lemondását kérték a szenátus éléről. Geoana nem volt hajlandó eleget tenni a felkérésnek, ezért döntött egykori pártja a kizárásáról.
erdon.ro2011. december 23.
Basescu: az RMDSZ akadályozza az állam reformját
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálta ismét szerdán Traian Basescu államfő, aki szerint a magyar szervezet akadályozza az állam reformját. Az RMDSZ elutasítja a vádat.
Basescu a közszolgálati rádió egyik műsorában szerdán úgy vélte, hogy az RMDSZ akadályozza az új egészségügyi törvénytervezet közvitára bocsátását, miután az idén nyáron meghiúsította a közigazgatási reformot.
Basescu és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a nyáron azt javasolta, hogy nyolc óriásmegye alakuljon a jelenlegi mintegy negyven helyett. Az RMDSZ elutasította ezt, mivel az új közigazgatási egységekben kicsi lett volna a romániai magyarok számaránya.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy visszautasítja Basescu vádját, hiszen az RMDSZ mindig támogatta a reformokat, sőt sokkal erőteljesebb reformokat is kért, mint amilyeneket a román társadalom el tud fogadni.
Kelemen elmondta: a jelenleg Ritli László által vezetett egészségügyi tárca körülbelül öt héttel ezelőtt kapott az elnöki hivataltól egy törvénytervezetet, amelynek elemzésére munkacsoport alakult a minisztériumban.
Kelemen kiemelte, hogy a tervezettel van néhány alapvető probléma, ami körültekintő elemzésre szorul. A tervezet ugyanis privatizálná a egészségbiztosítási rendszert, a jelenlegi állami pénztár szerepét nyolc regionális magánbiztosító venné át. Kelemen szerint ez a rendszer az Egyesült Államokban és Svájcban jól működik, de jelentős állami költségvetési támogatás segítségével. Az RMDSZ elnöke szerint a magánbiztosítók elsősorban profitra "haj- tanak", ami nem az adófizetők érdekeit szolgálja.
Egy másik vitatott kérdés, hogy a magánbiztosítók nem kötelesek valamennyi kórházzal szerződést kötni, így az esetleg lefedetlen kórházak a betegekkel fizettetnék meg az ellátás költségeit. Kelemen szerint a biztosítók monopolhelyzetet alakíthatnak ki családorvosok, gyógyszergyártók hálózata révén.
Aggályokat vet fel az is – mondta Kelemen –, hogy a tervezet lehetővé teszi, hogy az állami tulajdonban lévő kórházakat magáncégek működtessék, de nem tisztázza megfelelően, mi történik ezekkel a létesítményekkel, ha csődbe jut a működtető cég.
Vitás a tervezetben az is, hogy magán sürgősségi mentőszolgálati rendszer bevezetését is lehetővé teszi – mondta Kelemen Hunor.
Népújság (Marosvásárhely)2011. december 27.
Törvénytelen Székelyföld?
A közigazgatási bíróságon támadta meg a Kovászna megyei prefektúra azt a népszavazást, amelyet a magyarok által többségben lakott megye önkormányzata a Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásáról írt ki.
György Ervin, a román kormányt képviselő Kovászna megyei prefektus kedden bejelentette egy sajtótájékoztatón, hogy a Kovászna megyei tanács határozata több formai hibát tartalmaz, így a közigazgatási bírósághoz fordultak. A határozatot az önkormányzati képviselők kevesebb mint egyharmada kezdeményezte – tette hozzá a prefektus -, és az elfogadását nem előzte meg közvita.
Korábban felszólította a prefektúra az önkormányzatot a határozat visszavonására, de ez utóbbi kitartott az októberben meghozott döntés mellett.
Eszerint március 11-én Kovászna megye lakosságának két kérdésre kell válaszolnia. Az elsőben a lakosságtól azt kérdezik: egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (amely lakosainak többsége román) ne legyen része a megyének. A második kérdésben a lakosságnak arra kell válaszolnia: egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület Székelyföld nevű létrehozandó közigazgatási egység része legyen.
A román közigazgatásban ugyanis csak külön-külön létezik a három székelyföldi megye (Kovászna, Hargita és Maros), Székelyföld hivatalosan nem létezik.
A népszavazás ötlete azt követően merült fel, hogy a nyáron Traian Basescu román államfő és az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) javaslatot tett Románia közigazgatási reformjára úgy, hogy egyötödére csökkentették volna a jelenlegi megyék számát. Az így létrejövő új közigazgatási egységekben a magyarság számaránya jelentős mértékben csökkenne.
MTI
Erdély.ma2012. január 6.
Basescu támogatását kéri Tőkés László
Traian Basescu román államfő támogatását kéri Tőkés László európai parlamenti képviselő a román választási rendszer módosítása érdekében.
Egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón ismertetett és a román államfőnek címzett levelében Tőkés azt javasolja: építsék be a választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét.
Eszerint a nemzeti kisebbségek számára számarányuknak megfelelő mandátumot különítenének el, amelyekért a kisebbségi szervezetek mérkőzhetnek meg egymással.
Tőkés szerint az intézkedés megakadályozná, hogy a román pártok a valós problémák helyett magyarellenességgel próbáljanak szavazatokat szerezni, másrészt a kisebbségi közösségekben is érvényesülhetne a politikai pluralizmus.
MTI
Erdély.ma2012. január 8.
Elutasítják a román pártok az etnikai arányosság elvének beépítését a választási rendszerbe
A román ellenzéki és kormánypártok egyaránt elutasítják Tőkés László európai parlamenti képviselőnek azt a javaslatát, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét.
Tőkés pénteken tett közzé egy Traian Basescu államfőnek címzett nyílt levelet, amelyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Basescu támogatását kéri ahhoz, hogy érdemi vita kezdődjön Romániában az etnikai arányosság elvéről és annak a választási rendszerbe való beépítéséről.
Ez az elv azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei számára, így a magyar politikai erőknek is, eltörlik az öt százalékos parlamenti küszöböt, és a kisebbségi közösség számarányának megfelelő mandátumot különítenek el a parlamentben. Ezekért a helyekért kizárólag a nemzeti kisebbségek szervezetei – így a magyar politikai szervezetek is – egymással küzdenének meg.
Sever Voinescu, a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke és szóvivője “megdöbbentőnek és viccesnek” nevezte Tőkés javaslatát. Úgy vélte: amennyiben törvénymódosítási javaslatról van szó, az EMNT elnökének nem Románia elnökéhez, hanem a parlamenthez kell fordulnia. Voinescu szerint az etnikai arányosság elve sehol nem létezik.
Cristian Diaconescu, a román kormánykoalíciót támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt elnöke “egzotikusnak” nevezte a felvetést. Szerinte az európai törvénykezésben régóta nincs helye sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak, hiszen a pártoknak egyforma eséllyel kell megmérkőzniük egymással a választási küzdelemben. Szerinte elfogadhatatlan, hogy már a választások előtt ismert legyen egy nemzeti kisebbség számára a parlamentben fenntartott helyek száma.
Puiu Hasotti, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője “antidemokratikus aberrációnak” nevezte az ötletet, amit szerinte nem lehet beépíteni a román választási rendszerbe. Catalin Ivan, a szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője szerint az arányosság elvét nem csak a nemzeti kisebbségek számára kell biztosítani, hanem Románia valamennyi lakosa számára. A képviselő nem ért egyet az etnikai arányosság elvének bevezetésével, mivel a romániai magyarságot nem érinti hátrányosan a jelenlegi választási rendszer.
Daniel Constantin, a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Tőkés kezdeményezése nem más, mint egy “kétségbeesett” kísérlet arra, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét a 2012-es választások után is. Constantin szerint ezt a javaslatot sem a felelős román pártok, sem Basescu nem veheti figyelembe.
MTI2012. január 10.
Kelemen Hunor szerint kivitelezhetetlen az etnikai arányosság elve
Kivitelezhetetlennek nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden azt a javaslatot, hogy építsék be a romániai választási rendszerbe az etnikai arányosság elvét, és töröljék el valamennyi nemzeti kisebbség szervezetei számára a parlamenti küszöböt.
Az etnikai arányosság elvét először november végén Toró T. Tibor, az újonnan létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke vetette fel, a múlt héten pedig Tőkés László nyílt levélben fordult Traian Basescu államfőhöz, hogy járuljon hozzá érdemi vita elkezdéséhez az etnikai arányosság elvéről.
Az EMNP és Tőkés László azt szeretné, ha a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei számára eltörölnék az ötszázalékos parlamenti küszöböt, így a romániai magyar politikai szervezetek a magyarság mintegy 6,5 százalékos számarányának megfelelő számú mandátumért küzdhetnének meg egymással anélkül, hogy veszélyeztetnék ezáltal a magyarság parlamenti képviseletét.
Kelemen az MTI kérdésére Tőkés kezdeményezése kapcsán elmondta: nem veszi komolyan sem javaslatát, sem saját magát az, aki meg akar oldani egy problémát és nyílt levélben fordul az államfőhöz. Az RMDSZ elnöke szerint az EMNP és Tőkés javaslata „a tudományos-fantasztikus irodalom kategóriájába tartozik, nem a komolyan vehető, megvalósítható felvetések közé”.
A politikus kitért arra is, hogy az RMDSZ azt szeretné: március második felében kerüljön sor a romániai időközi választásokra. Az RMDSZ jelöltjei által 2008-ban elnyert törvényhozói mandátumok közül ugyanis három időközben megüresedett. Így egy-egy Kolozs, Hargita és Bihar megyei egyéni választókerületben kell kiírnia időközi választást a kormánynak.
Kelemen Hunor meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ jelöltjei nyernek majd Hargita és Bihar megyében. Ebben a két kerületben az EMNP és az MPP is akar indítani jelölteket. Kelemen szerint kialakulhat magyar-magyar küzdelem, de csak akkor, ha a nem RMDSZ-es magyar jelöltek román párt listáján vagy függetlenként szállnak versenybe. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanis a román választási törvény csak parlamenti pártok részvételét teszi lehetővé az időközi választásokon. MTI
Erdély.ma2012. január 11.
Az államfő segítségét kéri a római katolikus egyház
Az egyházak több mint 20 éve szeretnék visszakapni a kommunista diktatúra idején elkobzott levéltári dokumentumaikat.
Traian Basescu segítségét kérik a romániai római katolikus és görög katolikus püspökök, hogy visszakaphassák a diktatúra idején államosított levéltári dokumentumaikat. Az egyházi levéltárak visszaszolgáltatásáról szóló törvényt tavaly novemberben fogadta el a Képviselőház, de a Szociáldemokrata Párt azt az Alkotmánybíróságon támadta meg.
A dokumentumok között több évszázados iratok is vannak, amelyekről azt sem lehet tudni, hogy megvannak-e még – mondta a Duna TV Híradójának Tamás József római katolikus püspök.
A csíkszeredai levéltárban mintegy 900 Hargita megyében államosított egyházi anyakönyvet őriznek. Egyelőre ezeket sem tudják visszaszolgáltatni, mert a Képviselőház által elfogadott jogszabályt a Szociáldemokrata Párt Alkotmánybíróságon támadta meg.
A romániai katolikus püspökök nyílt levelükben arra kérik Traian Basescu államelnököt: írja alá a jogszabályt, hogy az érvénybe léphessen.
hirado.hu
Erdély.ma2012. január 12.
Cáfolta Antal Árpád, hogy Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának nincs román alkalmazottja
Partnerek lehetünk az etnikai arányosság elvét a közigazgatásban, államigazgatásban alkalmazó törvény elfogadtatása ügyében Dan Voiculescuval és a Konzervatív Párttal – fogalmazott ironikusan mai sajtótájékoztatóján Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A PC szenátora a napokban nyílt levelet intézett Traian Basescu államelnökhöz, amelyben többek közt azt állította, Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalában a 119 alkalmazottból egy sem román nemzetiségű.
Az etnikai diszkrimináció vádját Antal Árpád kategorikusan cáfolta. Egyrészt felhívta arra a figyelmet, hogy nincs is olyan nyilvántartás, amelyben az alkalmazottak nemzetiségi hovatartozását feltüntetnék, illetve annak eldöntése látatlanban, hogy egy személy minek vallja magát, nem lehetséges. Egy empirikus tapasztalattal támasztotta alá, hogy igenis vannak román nemzetiségű alkalmazottak a városházán: több munkatárssal is román nyelven folyik a komunikáció. Volt, hogy néhány állás meghirdetésekor bizonyos funkciók esetében feltételnek szabták a magyar nyelv ismeretét, de a Voiculescu-féle vád hamis, amely a román politikai közbeszédben jelenleg egyre erősödő, magyarellenes hangok sorába illeszkedik Antal Árpád szerint. A magyar kártyát egyre többen próbálják kijátszani 2012 folyamán is, főleg a választások közeledtével, vélte, hozzátéve: a legnagyobb magyar többségű város polgármestereként még inkább ki van téve ezeknek a támadásoknak. (tudósítónktól)
Transindex.ro2012. január 25.
12 napja tüntetnek
Háromezer ember tüntetett kedden Bukarestben a parlament elött. A katonai érdekvédelmi szakszervezet hívására gyültek össze a demonstrálók. A fövárosban több utat lezártak, és korlátozták a tüntetés körzetében a közlekedést.
Egy körülbelül 2 ezer fős tömeg átvonult a Román Televízió épülete elé, ahol tovább követelték Traian Basescu és kormány távozását. 12 napja tartanak Romániában az utcai megmozdulások. Nem csak a fövárosban, hanem az ország nagyobb városaiban kisebb-nagyobb tömegek vonulnak fel. Erdély TV
Erdély.ma2012. február 6.
Lemondott Emil Boc miniszterelnök
A román miniszterelnök, Emil Boc a kormány február 6-i, hétfői gyűlésén jelentette be, hogy benyújtja lemondását
Emil Boc miniszterelnök hétfőn bejelentette a kormány gyűlésén, nem ragaszkodik a hatalomhoz, előbbrevaló számára, hogy az országban jellemző feszült hangulat rendeződjön, valamint az ország gazdasági stabilitása továbbra is biztosított legyen. Emil Boc megköszönte a kormány támogatását és segítségét.
A kormányváltás hírét az Evenimentul Zilei napilap röppentette fel a hétvégi kiadásában. A lap a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) belső köreiből származó információkra hivatkozva közölte: immár Emil Boc is belátta, elkerülhetetlen a távozása. A lap úgy tudja, Bocot technokrata miniszterelnök követi majd a bukaresti Victoria palotában, a kormány tagjainak többsége azonban továbbra is politikai háttérrel rendelkezik.
A lap több lehetséges kormányfőjelölt nevét is megszellőztette. Úgy vélte, Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója annak ellenére jelölt, hogy több kormányalakítási felkérést elutasított az utóbbi időben. Szóba került Lucian Croitoru neve is, aki Isarescu tanácsadója a nemzeti bankban, és egyszer már jelölték a miniszterelnöki székbe. A lehetséges jelöltek között említette George Maiort, a román titkosszolgálat vezetőjét, és Mihai Razvan Ungureanu korábbi külügyminisztert, aki jelenleg a külföldi hírszerzés vezetője.
Emil Boc első kormánya 2008 karácsonyán lépett hivatalba. Akkor a kormányfő egy nagykoalíciós kormányt vezetett. 2009 őszén azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozott a hatalomból, és megbuktatta a Boc-kormányt. A tisztségébe újraválasztott Traian Basescu elnök azonban két sikertelen jelölt után ismét Emil Bocot jelölte a miniszterelnöki tisztségbe, aki 2009 karácsonyán a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött koalíciós szerződést, és megalakította második kormányát.
szatmar.ro
Erdély.ma2012. február 6.
Basescu Mihai Razvan Ungureanut bízta meg kormányalakítással
Traian Basescu román államfő Mihai Razvan Ungureanut, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Ungureanu kijelentette, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tartja legfontosabb feladatának.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy a délutáni órákban a parlamenti pártok vezetőivel tanácskozott. E tanácskozások eredményeit összefoglalva elmondta, a koalíció pártjai azt kérték, hogy a koalíció kereteiben folytatódjon a kormányzás. Az ellenzék az elnök lemondását kérte és előre hozott választásokat sürgetett. Basescu elmondta, ha az ellenzék érveit veszi alapul, akkor öt hónapig átmeneti kormánynak kellett volna intézni az ország ügyeit. Közölte: a koalíciós pártok „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését.
Az államfő úgy vélte, az új kormánynak az lesz a legfontosabb feladata, hogy emelje a lakosság életszínvonalát, erről azonban leghamarabb áprilisban lehet beszélni. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor Románia nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseire, folytatnia kell a korrupció elleni harcot, és növelnie kell az EU-s források felhasználásának hatásfokát. Kiemelt célnak mondta az államfő a munkahelyek létrehozását, melynek módozatai között a bányászat újraélesztését is említette.
A miniszterelnök-jelölti minőségében megszólaló Ungureanu kijelentette, úgy érzi, politikai függetlensége megengedi, hogy az ország „jó adminisztrátora” legyen. Hozzátette, már másnap reggel tárgyalásokat kezd a koalíciós pártokkal a kormányalakításról. Megjegyezte, az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tekinti első számú prioritásának.
Mihai Razvan Ungureanu 1968-ban született Iasiban; a történelemtudományok doktora, a Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora. A Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormányban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be 2004 decembere és 2007 februárja között. 2007 novembere óta a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) főnöke.
MTI
Erdély.ma2012. február 6.
Ismertette javasolt kormányának összetételét a román miniszterelnök-jelölt
Mihai Razvan Ungureanu kijelölt román miniszterelnök szerdán ismertette javasolt kormányának összetételét, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi miniszterei is szerepelnek.
Az Ungureanu által ismertetett miniszteri listán az RMDSZ-es miniszterek, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes mellett a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű párt két minisztere is rajta van, akárcsak Catalin Predoiu igazságügyi és Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter. A román kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) kicserélte tárcavezetőit.
Ungureanu a román külföldi hírszerző szolgálat vezetője, akit hétfőn nevezett ki Traian Basescu államfő miniszterelnök-jelöltnek. A tervek szerint csütörtökön szavaz a parlament az új kormány hivatalba iktatásáról.
erdon.ro2012. február 7.
Emil Boc leköszönt
Predoiu az ideiglenes kormányfő
Emil Boc miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy úgy döntött, visszaadja kormánya mandátumát.
”Azért adtam vissza a mandátumot, mert nem ragaszkodom a hatalomhoz, számomra kevésbé fontos, hogy még néhány hónapig, a novemberi választásokig funkcióban maradjak. Azért döntöttem a kormány mandátumának visszaadásáról, hogy feloldjam az országban tapasztalható politikai és szociális feszültségét, de azért is, hogy a románok ne veszítsék el, amit megnyertek: az ország politikai stabilitását” – mondotta Boc.
Az elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy Traian Basescu államfő tudomásul vette Emil Boc miniszterelnök lemondását, és az új kormány megalakulásáig Catalin Predoiu igazságügy-minisztert bízza meg a kormány irányításával.
A döntés szokatlannak számít, hisz korábban az átmeneti kormányzást az új kormány hivatalba lépéséig a távozó miniszterelnök látta el. Az ideiglenesség időszaka a 2009-es kormányválság idején 71 napig tartott. Ekkor a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott első Boc-kormány után Emil Boc vezette az ideiglenes kabinetet is.
Catalin Predoiu egyébként a Boc-kormány politikailag nem elkötelezett tagja.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a Romániával kötött megállapodás Emil Boc kormányfő lemondása után is folytatódik, nyilatkozta a Reutersnek Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
”Nem látok okot arra, hogy ez bármilyen módon befolyásolhatná a megállapodást. Arra számítunk, hogy a megállapodás folytatódik” – nyilatkozta Franks.
Valószínűleg nincs veszélyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által Románia számára jóváhagyott támogatási program a kormány lemondása után sem – vélekedtek a kabinet lemondásának hétfői bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szakértői kommentárjukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bárki lesz is Románia következő miniszterelnöke, illetve bármilyen összetételű kormány élén áll majd, nem várható jelentősebb visszalépés a reformfolyamatban, nem számítva olyan intézkedéseket, amelyek “normálisnak tekinthetők” egy választási évben.
A JP Morgan elemzői közölték, hogy egyébként is a romániai reformok lassulását és “a választásokhoz kötődő kormányzati kiadások” növekedését várták az idén, és továbbra is ez a várakozásuk.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Emil Boc kormányfő lemondása után elmondta, a szövetségnek az az álláspontja, hogy az ekképpen kialakult politikai helyzetre nem jelent megoldást egy technokrata kormányfő.
A szövetség elnöke ismételten hangsúlyozta, az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha létrejön egy megegyezés a koalíción belül, ezt támogatja az államelnök is, valamint az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak erről a kérdésről. Mára Kelemen összehívta az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsát.
Az ideiglenes miniszterelnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megtartsa a Boc-kormány minisztereit. Szerinte minden tisztségviselő, ha jóhiszeműen és szakértelemmel áll a feladatához, tagja maradhat a Predoiu-kormánynak. A legfontosabb teendő az ország gazdasági-politikai stabilitásának megőrzése.
Tisztségbe lépése után a kormányfő megbeszélést folytatott a miniszterekkel.
Tegnap délután Traian Basescu találkozott a parlamenti pártok vezetőivel. A PDL és az UNPR a technokrata kormányfőt és politikusi kormányt akar, az RMDSZ kitart a Kelemen Hunor által ismertetett szándék mellett. Az ellenzék lemondásra szólította az elnököt és előrehozott választásokat sürgetett. Basescu határozottan kijelentette: nem egyezik bele az előrehozott választásokba, mert veszélyeztetnék az ország stabilitását.
Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke nyugalomra intett, azt állítva, az államelnök menesztése az új parlament feladata lesz, választások előtt lemondatni az elnököt nem szabályszerű.
A bukaresti Egyetem téren a tegnap is folytatódott a tiltakozók tüntetése, a kormányfő lemondása kevésnek bizonyult, továbbra is követelik az előrehozott választásokat és az államelnök távozását.
Népújság (Marosvásárhely)2012. február 28.
Megszavazták a külföldi hírszerzés új vezetőjének a kinevezését
A román parlament megszavazta kedden, hogy Teodor Melescanu ellenzéki politikus legyen a román külföldi hírszerzés új igazgatója.
Melescanut egy nappal korábban kérte fel Traian Basescu román államfő a tisztség betöltésére, miután február elején a jelenlegi miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu lemondott a titkosszolgálat éléről azt követően, hogy a kormányalakítás feladatával bízta meg őt az államfő.
A parlamenti szavazáson az ellenzék nem vett részt, mivel egy hónapja bojkottálja a törvényhozás munkáját. Ők elégedetlenek amiatt, hogy az államfő nem írt ki előre hozott parlamenti választásokat.
A kormánykoalíciót alkotó erők azonban így is biztosítani tudták a parlament döntőképességét, és Melescanu 238 támogató voksot kapott, valamint egy ellenszavazatot.
Melescanu az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora volt, de bejelentette, hogy felfüggeszti párttagságát. Korábban védelmi és külügyminiszter is volt.
erdon.ro2012. február 29.
A magyar kormány üdvözli az akkreditálást
A magyar kormány nagy örömmel értesült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) keddi akkreditációjáról – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek.
A helyettes államtitkár kiemelte: hosszú folyamat eredménye az akkreditáció. A Sapientián folyó komoly szakmai munka eredménye a keddi döntés, amely értelmében az intézmény diplomát bocsáthat ki, és részesülhet román állami támogatásban. Reméljük, hogy ezek a források is meg fognak nyílni a Sapientia számára, hiszen az onnan kikerülő szakemberek is gazdagítják Románia gazdaságát – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Ahhoz, hogy a jogszabály hatályba léphessen, Traian Basescu államfőnek kell még aláírnia a törvényt. A szenátus már korábban elfogadta a jogszabályt, miután a felsőoktatás minőségét vizsgáló állami hatóság többéves ellenőrzés után megállapította, hogy az egyetem eleget tesz a romániai akkreditációs törvényeknek.
Az EMTE Erdély magyar nyelvű magánegyeteme, amelyet a történelmi magyar egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozott létre. Az intézmény a magyar állam támogatásából tartja fenn magát.
Három oktatási helyszínen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron az egyetemnek négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók.
Népújság (Marosvásárhely)2012. április 5.
Basescu felmentette tisztségéből Borbély Lászlót
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma2012. április 6.
Lemondott Borbély László miniszter
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)2012. április 11.
Korlátozná a kettős állampolgárok jogait egy kormánypárti képviselő
Egy kormánypárti képviselő kezdeményezése megtiltaná, hogy közjogi méltóságok lehessenek vagy katonai tisztséget töltsenek be azok a román állampolgárok, akik egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek.
Adrian Gurzau, a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) Kolozs megyei parlamenti képviselője olyan alkotmánymódosító indítványt nyújtott be a képviselőház jogi bizottságában, miszerint a kettős állampolgárok ne tölthessenek be közméltósági tisztségeket és katonai funkciókat – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A képviselő szerint ugyanis csak azok képviselhetik a román állampolgárok érdekeit a parlamentben, akik kizárólag a román államnak állampolgárai, szerinte ugyanis „nem lehet szolgálni egyszerre két államot és két népet".
Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője – aki tagja a jogi bizottságnak is – az MTI-nek szerdán elmondta: az alkotmánymódosítást jelenleg a román képviselőház jogi bizottsága tárgyalja, de az egyeztetéseken csak a kormány két pártja, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a 23 tagú bizottságból csak négy képviselő vesz részt a bizottság ez irányú munkájában.
Az RMDSZ vezetői már többször leszögezték, hogy az idei őszi parlamenti választások előtt nincs lehetőség arra, hogy módosítsák az alkotmányt, hiszen a parlamentben nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többség, ezért a magyar szervezet nem tekinti prioritásnak ezt a kérdést.
Máté szerint a bizottság előkészítő tevékenysége nem érvényes, ugyanis a jogi bizottságban is kétharmados többségre lenne szükség. Ugyanakkor Daniel Buda, a kormány fő erejét alkotó PD-L képviselője – aki a jogi bizottság elnöke – kijelentette, hogy a grémium a jövő hét elejéig véglegesíti az alkotmány módosított változatát, amit majd a képviselőház elé terjesztenek, ezt követően a szenátusban folytatódik az alaptörvény módosításának vitája.
Az alkotmány módosítását főleg Traian Basescu államfő szorgalmazza, aki a múlt héten felajánlotta az ellenzéki pártoknak: lemond elnöki mandátumának két évéről azért, hogy a parlamenti választásokkal egyszerre tarthassák meg az elnökválasztást is. Ezért cserében azt kérte, hogy az ellenzék vegyen részt az alkotmánymódosítás parlamenti vitáján, és fogadja el törvényhozók létszámának csökkentését, valamint a jelenlegi két házas parlament helyett az egykamarás törvényhozói testület bevezetését, amiről még 2009-ben népszavazást tartottak Romániában Basescu kezdeményezésére. Az ellenzék elutasította az államfő ajánlatát.
A kettős állampolgárok jogainak korlátozása nem új ötlet a román politikában, egy évvel ezelőtt a román ellenzéki szociáldemokraták fenyegetőztek: törvényben tiltják meg a kettős állampolgároknak, hogy köztisztségeket töltsenek be.
MTI. Erdély.ma2012. április 12.
Korodi Attila: Pregnáns és erős vélemény Verespatak ügyében
Tegnap reggel a Környezetvédelmi Minisztérium székházában Razvan Ungureanu miniszterelnök beiktatta a tárca élére Korodi Attilát, aki Borbély Lászlót váltja a miniszteri székben lemondását követően. Mint ismeretes, a 35 éves Korodi Attilát a 2004-es parlamenti választásokat követően az RMDSZ államtitkárnak nevezte ki a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumba, ahol az európai integrációs igazgatóságot vezette, majd 2007 áprilisában lett miniszter, e tisztséget egy évig töltötte be, helyét az a Borbély László vette át, aki a stafétát elődjének adta vissza. Eddig Korodi Attila a képviselőház külügyi bizottságát vezette.
Korodi Attila kinevezését megelőző napon Traian Basescu államelnök sajtótájékoztatón határozottan kijelentette, hogy az idén rendezni kell a Verespatak, valamint a rézbánya, illetve a palagáz amerikai kitermelésének ügyét, ezt várja el a régi-új tárcavezetőtől. Szerdán a miniszter azt nyilatkozta, szeretné, ha a minisztérium hozzájárulna a verespataki bányaprojekt és a palagáz ügyében meghozott döntésekhez, hangsúlyozta, az általa átvett intézmény mindkét témakörben objektív és pragmatikus véleményt alakít ki.
"Azért dolgozunk a minisztériumban, hogy objektív és pragmatikus véleményt alakítsunk ki. Én úgy gondolom, egy Környezetvédelmi Minisztériumnak elsősorban a környezetvédelmi kérdésekre kell összpontosítania és azután következnek azok a döntések, amelyeket meg kell hoznia. Én szeretném, ha a minisztérium hozzájárulna ezekhez a döntésekhez", mondotta Korodi újságírói kérdésre válaszolva, azt követően, hogy átvette miniszteri mandátumát.
A miniszterelnök kifejtette, szükség van arra, hogy Korodi Attila ellenőrizze a helyzetet a minisztériumban és alkalmazkodjék az "intézmény mechanizmusához" mielőtt választ adna ezekben a témákban. A kormányülést követően Korodi Attila a Népújságnak elmondta, várható volt az államelnök konzekvens véleménynyilvánítása az említett sarkalatos ügyekben.
– Azt gondolom, hogy Verespatak ügyében a környezetvédelmi minisztériumnak el kell végeznie feladatát, majd ezt követően egy pregnáns és erős véleményt kell kialakítania arról, hogy mit javasol a kormánynak. A másik két beruházást illetően a következő hetekben derül ki, hogy pontosan mi a szerepünk. A palagáz- kitermeléssel kapcsolatban, információm szerint, a minisztérium nincsen bekapcsolódva a konkrét stratégiai engedélyeztetés, illetve a környezeti hatástanulmány kibocsátási folyamatába. A Cuprumin bánya esetében pedig hamarosan kiderül, hogy milyen feladatkörök várnak ránk, mert tudomásom szerint a kitermeléshez környezetvédelmi engedélyeztetés szükséges. Az említettek, megszokott feladatok, nem látok ebben semmi különlegest, annyi, hogy természetesen a Verespatak nagyon mediatizált téma – mondta a miniszter.
A Borbély László által kezdeményezett környezetvédelmi programokkal kapcsolatban Korodi Attila kifejtette, néhány "témában" az általa kívánt hangsúlyokat beviszi a minisztérium működésébe, de mivel a minisztérium már rendelkezik költségvetéssel, előtervezett struktúrával, ezek működtetését biztosítja, mert fontosak. A projektfinanszírozások terén nem lesz változás, hiszen figyelembe kell venni a költségvetési határokat, s a már meghirdetett időszakokat. Persze, lesznek újdonságok – fűzte hozzá –, de nem a beruházási típusok területén.
Jelentősebb jogszabály-módosítást sem tervez az új miniszter. Amennyiben szakhatósági véleményezés, vagy egy adott téma rendezéséhez szabályzatkeret szükséges, ezeket megteszi a minisztérium, de jelentősebb törvénytervezetet nem szándékoznak benyújtani a kormányhoz.
– A következő három hétben azzal foglalkozom, hogy a legutolsó fejleményeket elemzem és ennek megfelelően folytassam elődöm munkáját – mondta rövid, a Népújságnak adott exkluzív interjújában Korodi Attila.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)2012. április 13.
Három magyar jelölt a kolozsvári polgármesteri székre
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Gergely Balázst, a párt alelnökét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsost jelölte a kolozsvári polgármesteri tisztségre.
A kolozsvári Farkas utcában, a Szent György szobor előtt mutatta be pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári polgármester-jelöltjét és tanácsosjelöltjeit. Gergely Balázs, a párt országos alelnöke, kolozsvári polgármesterjelöltje emlékeztetett rá, az utóbbi hetekben kezdeményezték a magyar pártok közötti egyeztetéseket, de mert javaslatuk válasz nélkül maradt, lépéskényszerbe kerültek. Hozzátette, azzal a feltétellel vállalta el a jelöltséget, hogy ha az április végi határidőig megegyezés születik a magyar pártok között, kész visszalépni. Gergely Balázs hozzátette, egy közelmúltban készített felmérés azt jelzi, jelentős azoknak a kolozsvári magyaroknak a száma, akik nem mennének el szavazni, ha csak az RMDSZ jelöltjeire szavazhatnának, és akiket az EMNP választási indulása szólít az urnákhoz. Az EMNP alelnöke kijelentette, a kolozsvári magyarok fásultságát, közömbösségét tartja a legnagyobb ellenségnek, amelyet választási indulásával le szeretne győzni.
Pénteken délután rangsorolta önkormányzati képviselőjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlése, és ez alkalommal erősítette meg a testület Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét. A Traian Basescu államfő kisebbségi tanácsadói tisztségéről nemrég lemondott politikus az MTI-nek elmondta, nem örül annak, hogy megoszlanak a kolozsvári magyar szavazatok, de e helyzeten maga nem tud változtatni. „Gergely Balázzsal eddig is beszélő viszonyban voltam, ez után is abban maradok. Van azonban az az országos döntés, hogy ha versenyzünk, akkor mindenütt legyen verseny. Ennek a rációját is elismerem" – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter.
A Magyar Polgári Párt (MPP) már hónapokkal ezelőtt Fodor Alpár vállalkozót jelölte a polgármesteri tisztségre.
MTI. Erdély.ma