udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1461
találat
lapozás: 1-30 ... 1381-1410 | 1411-1440 | 1441-1461
Névmutató:
Tamás Sándor
2017. július 28.
Az a cél, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa munkáját
A jövő év elején zajló magyarországi parlamenti választásokról tájékoztatják telefonon az elkövetkező héten, naponta 10 és 17 óra között Kovászna megye lakóit az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének munkatársai.
A választáson részt vehet minden Romániában élő magyar állampolgár abban az esetben, ha regisztrált a Nemzeti Választási Irodánál vagy már az előző években szavazott.
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke arra bátorít mindenkit, hogy éljen a szavazási lehetőséggel. „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozza járulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését. Azért fontos a szavazás, mert látjuk, hogy olyan nemzeti kormány van Magyarországon, amely értünk is tesz, nemcsak politikai nyilatkozatot, hanem megmaradásunkat, fejlődésünket segítő gyakorlati programokat indított el a határon túl, és ezen belül Erdélyben is. Azt szeretnénk, hogy minél több szavazatot kapjon, hogy olyan többsége legyen az Orbán kormánynak, amely nyugodt építkezést tud biztosítani. Ennek alapvető feltétele a választáson való részvétel minden magyar állampolgár részéről, ennek előfeltétele viszont a magyarországi választási rendszer értelmében a regisztráció.” – fogalmazott az elnök.
Abban az esetben, ha valaki részt kíván venni a jövő évi magyarországi választáson, de még nem regisztrált nagyon fontos, hogy mielőbb megtegye a legközelebbi RMDSZ irodában vagy online a https://www.regisztracio.ro honlapon, ahol részletes információkat is talál, valamint érdeklődni lehet a 0800-444-666-os zöldszámon.
Ha viszont még nem rendelkezik magyar állampolgársággal, igényelheti azt a legközelebbi RMDSZ-Eurotrans irodában. Az eskütételre az igénylés után 3-5 hónappal kerül sor, ezért, ha szavazni szeretne, legkésőbb 2017. augusztus végéig igényelje. Eskütételkor pedig ne felejtsen el regisztrálni a választásokra.
A szavazólapot levélben fogja megkapni az eskütételkor megadott címre. Ha azóta változtak a személyes adatok (lakhely, név), akkor érdemes újra regisztrálni.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete városi irodáinak elérhetőségei:
Nyitvatartás: hétfő-csütörtök: 8-16 óra, péntek: 8-14 óra között.
Sepsiszentgyörgyi iroda: Martinovics Ignác utca, 2. szám, Beör-palota első emelete tel.: 0735-610100; Kovásznai iroda: Szabadság utca, 12. szám, telefonszám: 0734-639897; Kézdivásárhelyi iroda: Apafi Mihály utca, 1. szám, tel.: 0721-297540; Baróti iroda: Szabadság tér, 7-es th, A lh, 3-as lakrész, tel.: 0267-377773, 0734-640118. az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája; Erdély.ma2017. augusztus 1.
Választáson való részvételre buzdítanak
Regisztrálni kell
A háromszéki embereknek egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországot milyen kormány vezeti, ezért – ha már megteremtetett ennek lehetősége – el kell menni szavazni, hangoztatta Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a júliusi megyeinfón.
Minden magyar állampolgár szavazhat, de csak akkor, ha regisztrált. Természetesen csak az regisztrálhat, aki korábban megkapta a magyar állampolgárságot – emlékeztetett Tamás Sándor. Látjuk, hogy most olyan nemzeti kormánya van Magyarországnak, amely nem csak politikai nyilatkozatokat tesz, hanem megmaradásunkat, fejlődésünket segítő programokat kezdeményez – tette hozzá.
– Igen, az a célunk, hogy az Orbán Viktor vezette kormány folytathassa a munkát, és ehhez mi, háromszékiek is hozzá akarunk járulni. 2014-ben a mai nemzeti kormány pártja mintegy 65 ezer szavazatot kapott Erdélyből, ami éppen „átbillentette” a kétharmadot – jelentette ki Tamás. Aki augusztus végéig kéri a magyar állampolgárságot, az jó eséllyel december végéig meg is kapja, és marad ideje regisztrálni a választások előtt. Aki már regisztrált, annak nem kell még egyszer megtennie – foglalta össze a megyetanácselnök.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 12.
Salvador Dalítól Mátyás királyig – brandépítésről beszélgettek a SIC Feszten
A több évszázados Mátyás király marketingjétől a személyes és szakmai brand kialakításáig kaptak hasznos tanácsokat a SIC Feszt résztvevői augusztus 11-én Csomakőrösön.
Porcsalmi Bálint, kampányszakértő, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint mindenkinek van brandje, ami az alapján alakul ki, amit saját magunk és a környezetünk gondol, illetve mond, beazonosítva ezáltal bennünket. Tükrözi személyiségünket, meghatároz és megkülönböztet bármi mástól. A saját brandünk építésénél arra kell törekednünk, hogy röviden, velősen, egyszerűen kommunikáljunk. Az első benyomástól kezdődik, gondolva itt a bemutatkozásra vagy kézfogásra.
A személyes brand az az igyekezet, hogy az egyénnek hírnevet építsünk és fenntartsuk. Ennek kialakításához pedig nemcsak idő, hanem tartalom és teljesítmény is kell.
orcsalmi Bálint azt tanácsolta a fiataloknak, hogy saját brandjük kialakításakor és erősítésekor tisztázzák magukban, kik is ők valójában, kikhez akarnak szólni, és érdemes számot vetni azokkal a kommunikációs csatornákkal is, amelyek által másokhoz el kívánnak jutni. „A siker titka, hogy mindenkinek nem lehet tetszeni. Továbbá elengedhetetlen a hitelesség, amelyet kiváló módon erősíthetünk személyes sztorikkal. A saját brand építésben fontosabb a hitelesség és egyéniség, mint a tökéletesség” – magyarázta. Sikeres az lesz, aki önmagát adja, és aki tudatosan foglalkozik az önkép fenntartásával.
Dalí bajusza, Mátyás király védjegye
Tamás Sándor egyike azon székelyföldi politikusoknak, aki maga is kiépítette saját brandjét. Kovászna Megye Tanácsa elnökének pödört bajusza védjegyévé vált. Előadásában szó volt Salvador Dali bajuszáról, egy halüzletről és Mátyás király okos marketingjéről.
„Mátyás király 550 évvel ezelőtt jól pozícionálta magát, nagyszerűen alkalmazta a mai szakkönyvekben leírt brandépítési elméleteket. Kitalált egy védjegyet: Mátyás az igazságos, álruhában közvélemény-kutatást végzet az emberek körében, sztorit faragott az országjárásaiból. Ezeket a történeteket még ma is előszeretettel olvassuk. A politikai brandnek ma is a legfontosabb kérdése a pozicionálás, a közvélemény-kutatás, a legjobb hírhordozó pedig az „elégedett vevő” – emelte ki az elnök. maszol.ro2017. augusztus 14.
Székelyföld brandje felértékelődik
Vastagabb pénztárcáért
Az elkövetkező tíz évben mind Budapesten, mind Bukarestben Székelyföld fel fog értékelődni. Ez fogalmazódott meg a 4. SIC Feszt – Székelyföldi Szabadegyetem Székelyföld mint brand című előadásán, amelyen a székely megyék önkormányzati képviselői beszéltek a térség jövőjéről.
Kozma Mónika, a Maros Megyei Tanács elnöki kabinetvezetője szerint sok esetben felmerül a kérdés, hogy Maros megye Székelyföld része vagy sem. „Azonban a cél az, hogy mindhárom megye együttesen legyen Székelyföld. És ha arról beszélünk, hogy milyen fejlesztések kellenének ahhoz, hogy Székelyföld valóban egy nemzetközi hírű brand legyen, akkor azt gondolom, hogy elsősorban fiatalosabbá kell tenni. Meg kell szerettetnünk a fiatalokkal, hogy itthon, szülőföldjükön éljenek, és büszkén viselhessék azt, hogy Székelyföldön lakom”, emelte ki Kozma Mónika.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a brand egy eszköz, és ilyen szempontból próbálják keresni, hogy miként lehet eredményessé, hasznosíthatóvá tenni a térség javára azt, amit akarnak. Borboly megjegyezte, a brandépítés is hozzátartozik az autonómiakoncepció megvalósításához, és ebben a folyamatban egy rendkívül fontos kérdés az is, hogy milyen tevékenységekkel lehet Székelyföldnek pluszjövedelmet hozni, hiszen minden márkanévnek az eszmei értéke mellett van egy anyagi oldala is, amit a „pénztárca vastagságában lehet mérni”. Ezért pedig számos területen dolgozni kell, mint a székely termék mozgalom, de a márkanév építését elősegíti a magyar – magyar kapcsolat megerősödése is, a gasztronómiánk, a kultúránk vagy különböző sajátos események szervezése. Borboly szerint Székelyföld egy turisztikai célpont, ezt a jelleget pedig még lehet erősíteni. „Kevesebb cirkusz és még több munka, és akkor még több turista fog jönni”, jegyezte meg.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint Székelyföld mint márkanév, elsősorban az emberek szívébe van bejegyezve. „Szó esett a kulturális-, turisztikai-, gazdasági, vagy a gasztronómiai brandről, de meggyőződésem, ha Székelyföldnek van egy politikai brandje, akkor lehet a többit is erre ráépíteni”, emelte ki. Tamás nyomatékosította, elsősorban azt kell meghatározni, hogy milyen jövőt szeretnénk, merünk-e nagyot álmodni politikai kérdésekben is, és ezt sikerül-e megvalósítani. „Az is meggyőződésem, hogy az elkövetkező tíz évben Székelyföld mint politikai brand, piacon lesz mind Budapesten, mind Bukarestben, és azért, mert az elmúlt években egységesen jelenítettük meg. Tehát Székelyföld ügye egy előkelő téma lesz”, hangsúlyozta a megyetanácselnök.
Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 14.
Székelyföld felértékelődik (SIC Feszt Csomakőrösön)
Székelyföld jövőjéről, aktuálpolitikai kérdésekről és a jövő évi magyarországi parlamenti választásról, Székelyföldről mint erős brandről beszélt a csomakőrösi SIC Feszt szabadegyetemen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Kozma Mónika, Maros Megye Tanácsa elnöki kabinetjének vezetője – áll a szervezők közleményében. A rendezvényen a politikai témák mellett gazdálkodási lehetőségekről is szó esett, szombaton családi napot tartottak, esténként koncertek zajlottak.
„Székelyföld mindenekelőtt politikai brand. És még inkább azzá válik, hiszen úgy látjuk, hogy az elkövetkező tíz évben mind Budapesten, mind Bukarestben Székelyföld felértékelődik” – vélekedett Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke arra is felhívta a figyelmet: 2018-ban Magyarországon parlamenti választásokat tartanak, és „a négy évvel ezelőtti megmérettetéshez hasonlóan vagy még azon túlmutatóan szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Orbán Viktor kormánya nyugodtan tudja folytatni azt a munkát, amelyet elkezdett, mert meggyőződésünk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségekre – beleértve Erdély, Székelyföld ügyét is – nagy hatása van a nemzeti kormány tevékenységének, mert nemcsak politikai nyilatkozatokat tesz, hanem olyan gazdaságélénkítő, családi vállalkozásokat segítő, a bölcsődétől az egyetemig terjedő oktatási hálózat kiépítését segítő programjai vannak, amelyek számunkra nem politikai kérdések, hanem létkérdések” – idézte a tanácselnököt a szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács közleménye.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy véli, a brand egy eszköz, amelynek megvan az anyagi értéke is az eszmei mellett. Az egységes megjelenítés nemcsak egy cég, de egy térség egészének hasznára válhat. Ismertette a székely termék mozgalom létrejöttét, azt, hogy miként érték el a termékek minőségének és ezáltal értékének is a növelését. A brand építésének másik pozitív hatása a magyar–magyar kapcsolat megerősödése. Kozma Mónika, a Maros megyei tanács elnöki kabinetvezetője kiemelte: az a céljuk, hogy Kovászna és Hargita megyével együttesen, közös összefogással alkossák Székelyföldet, amelyet fiatalosabbá kell tenni, és meg kell szerettetni a fiatalokkal.
Mezőgazdasági jövőkép címmel a háromszéki gazdák részvételével interaktív előadásnak is helyet adott a SIC Feszt. A szakmai beszélgetést Könczei István, a Hárit fiatal gazdákért felelős képviselője vezette, résztvevői: Orbán Miklós, az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője, Márton Árpád RMDSZ-es képviselő és Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság irodavezetője. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője ismertette Petre Daea tárcavezető hivatalos levélben megfogalmazott intézkedési tervezeteit, amelyek a mező- és állatgazdálkodókra, pályázati lehetőségekre, állami támogatásokra, adócsökkentésekre vonatkoznak. A SIC Feszten szombaton immár másodjára tartottak családi napot a Háromszéki Ifjúsági Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola szervezésében. „A hagyományteremtő szándékkal tavaly elindított kezdeményezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend a háromszéki családok körében, ebben az évben több mint ötszáz érdeklődőt vonzott” – mondotta Grüman Éva, a családi nap főszervezője. A HalVirág Bábszínház szórakoztatta a kicsiket, fellépett Zöldi Lara, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola diákja, valamint olyan kézműves, ügyességi, készség- és képességfejlesztő foglalkozások is várták a kicsiket és nagyokat, mint a hangyasuli, bútorfestés, családi fotózás, agyagozás, nemezelés, szövés, mézespogácsa-díszítés, origami, családi fotózás, ügyességi játékok, látványpékség, Legendárium, de fakanálbáb-készítés és légvár is volt. Kondor Ágota, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének alelnöke, mentálhigiénés szakember Mitől nő a nő? címmel tartott előadást, Máthé Kriszta doTERRA-szaktanácsadó az Illóolajok a családban című beszélgetést vezette, dr. Bodó Erika, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyász szakorvosa a szülők kérdéseire válaszolt, este pedig a Folker együttes táncházzal zárta az eseményt. (farcádi) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. augusztus 14.
Élni akarunk székelyként, magyarként (Emléktáblát avattak az ojtozi csata 100. évfordulóján)
Emléktáblát avattak az 1916–17-ben az Ojtozi-szorosban elesett magyar katonák emlékére, történészkonferenciát tartottak, amelyen a száz évvel ezelőtti csatát járták körül neves meghívottak, szentmisét celebráltak, amelyen Márton Áron emlékét is felidézték – az idei berecki falunapok egybeestek az ojtozi csata századik évfordulójával, érthető hát, hogy az emlékezés és a jövőbe tekintés került a középpontba.
A falunapok nyitányaként szombat délután a helyi önkormányzat és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében történészkonferenciát tartottak a művelődési központ nagytermében. Neves hazai és magyarországi hadtörténészek, történészek, levéltárosok és muzeológusok különböző szemszögből közelítették meg és mutatták be a száz évvel ezelőtti ojtozi csatát. Többek között előadások hangzottak el az 1916-os román betörés háromszéki hatásairól, a román hadsereg 1917-es újjászületéséről, a soproni vasezred történetéről – olyan igazságok hangzottak el, amelyek nem szerepelnek a román történelem-, illetve tankönyvekben. A sikeres rendezvény ötletgazdája Lukács Bence Ákos konzul volt. Illésfalvi Péter hadtörténész előadása során vitéz Bodó Lajos korabeli fényképét is bemutatta, hangsúlyozva, hogy a konferencián jelen van annak unokája, Bodó István Csíkszeredából. Az előadásokat vita követte, majd a jelenlevők számára alternatív programot szerveztek: a Gábor Áron-emlékházat, a művelődési központ alagsorában berendezett falumúzeumot vagy a római castrumot lehetett megtekinteni. Tegnap reggel a kívül-belül felújított ojtoztelepi római katolikus templomban szentmisére került sor, amelyet Tamás József segédpüspök celebrált. Csomós László berecki plébános – miután a maga és az egyházközség nevében köszöntötte a vendégeket és a híveket – arra emlékeztetett: az ojtozi csata centenáriumán azért gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a hazájukat védő magyar katonák hősiessége előtt és emléket állítsanak nekik. Ugyanakkor arra kérte a jelenlevőket, hogy Márton Áron püspökre is emlékezzenek, aki 1916 szeptemberétől 1917 decemberéig a magyar hadsereg katonájaként az Ojtozi-szorosban is harcolt. „Számunkra ne csak emlékezés legyen ez a nap, hanem szóljon hőseink hitének és kitartásának elsajátításáról is. Ha mi is példájuk szerint élünk, akkor életünk harcait bár néha elveszítjük, hitünkben soha össze nem törünk. Száz év távlatából is él a nemzet, mert töretlen a hite. A világ húzhat határokat, de a hitünk országát csak Isten teheti nagyobbá. Vágyjunk erre a hitre, és akkor meglesz mindenünk” – mondotta többek között a berecki egyházközség plébánosa, majd felkérte a püspök atyát, hogy mutassa be a legszentebb áldozatot az itt elesett hősökért, népünkért és hazánkért. Az egyházfő az ünnepi szentmisét az Ojtozi-szorosban elesett katonák emlékének ajánlotta fel.
A szentmisét követően a jelenlevők a templomkertbe vonultak, hogy felavassák az emléktáblát az 1916–17-ben az Ojtozi-szorosban harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. A leleplezésre váró emléktábla előtt első világháborús honvédegyenruhában és korabeli fegyverzetben díszőrséget állt négy hagyományőrző és a Történelmi Vitézi Rend kézdi- és sepsiszéki állományának több tagja, rajtuk kívül huszáregyenruhát és a 15. Székely Határőr Gyalogezred egyenruháját viselő hagyományőrzők is jelen voltak a megemlékezésen, amely a magyar himnusz eléneklésével kezdődött.
Elsőként az esemény házigazdája, Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere szólt az egybegyűltekhez, köszöntötte a jeles vendégeket, az egyházi és világi méltóságokat, Sopron és Tótkomlós küldöttségét, valamint Kiss László ezredest, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséját. Az elöljáró kivételes napnak, az összefogás napjának nevezte az eseményt, és köszönetet mondott Grezsa István kormánybiztosnak és Magyarország kormányának az ojtoztelepi templom felújításában nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Grezsa István kormánybiztos arra emlékeztetett, hogy a Honvédkövet pontosan tíz évvel ezelőtt állították fel. Kiemelte: ezen a napon nemcsak a magyar honvédekre emlékeznek, hanem, ahogy azt minden katonai hagyomány diktálja, az elesett ellenségről is megemlékeznek, évszázadokon keresztül ezt a szorost nemcsak magyar és székely hősök tetemei borítják, hanem román, német és orosz katonák is elestek itt. Jelképes, hogy a soproni 18-asok az ország nyugati végéből ide, a legkeletibb részre, Ojtozba kerültek, ahol a magyar hazát védték. A trianoni diktátum közelgő századik évfordulója kapcsán azt hangsúlyozta: ideje annak, hogy eljöjjön a Kárpát-medencében élő népek megbékélése, és jó lenne, ha a visegrádi négyek kibővülne Romániával is, de ehhez őszintén kell egymás szemébe nézni. „Minden veszteség és minden negatív folyamat ellenére élni akarunk székelyként, magyarként, ahogy az Úr rendelt bennünket” – zárta beszédét a kormánybiztos.
Firtl Mátyás, Sopron és térsége országgyűlési képviselője, a Magyar Országyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy Sopron egyik legszebb parkjában, az Erzsébet kertben áll 2013 óta gróf Bánffy Miklós egykori külügyminiszter szobra, amelyet a város legnagyobb ünnepén, a Hűség napján lepleztek le, mert a soproniaknak a várost és környékét ő mentette meg, 1921-ben népszavazással dönthettek sorsukról, jövőjükről a trianoni döntés ellenében. A zalánpataki Préda Barna hagyományőrző Futó Dezső főhadnagy Emlékezzünk! című versét adta elő, majd Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mondta el ünnepi beszédét, aki azt emelte ki, hogy a haza megvédése aligha sikerült volna a székelyek és a soproniak nélkül, akik hősiesen harcoltak a magyar honért itt és máshol. Arra is figyelmeztetett, hogy a nagy háború centenáriumán erkölcsi kötelességünk a még meglévő honvédsírok felkutatása és egy olyan adattár létrehozása, amely megőrzi az elesett honvédek nevét. Szász Henrietta Tóth Árpád Katonasír című versét szavalta el, majd Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes ügyvivője emlékezett az ojtozi csata centenáriumára, és köszönetet mondott Pál Andor berecki vállalkozónak a templom felújításáért. Kozma Eszter tanuló csángó katonabúcsúztatót énekelt, majd Dimény Zoltán, Farkas Balázs és Grezsa István leleplezte a templom falán levő márvány emléktáblát, amelyet a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap, Bereck önkormányzata és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa állíttatott az Ojtozi-szoros térségében 1916–17-ben harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök áldotta meg, majd koszorúzás következett. A soproniak a tíz évvel ezelőtt felállított Honvédkövet is megkoszorúzták. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. augusztus 16.
Levél az államfőtől
A kapuk továbbra is nyitottak a párbeszédre Klaus Johannis államfő és a magyar közösség képviselői között. Legalábbis ezt sugallja az a levél, amit a napokban kapott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az államelnöki hivataltól.
Tamás Sándor érdeklődésünkre megjegyezte, az is lehet, hogy csak egy protokolláris, szépen megfogalmazott levélről van szó, viszont eddig hasonlóval még nem találkozott a román államelnöki hivatal részéről.
A megyetanácselnök elmondta, az a tanácsos, akivel közösen szervezték Klaus Johannis székelyföldi látogatását, a levélben megköszönte az együttműködést, és értékelte az ez alkalomra összeállított programot.
„Azzal az ígérettel zárul a levél, ami tulajdonképpen az államelnök utolsó mondata is volt a látogatás végén, hogy ez egy kezdet, és folytatjuk. Tehát azon túl, hogy egy szép protokolláris gesztus, azt gondolom, ennek lesz folytatása, mivel nyilván válaszolni fogok erre a levélre, ami arról fog szólni, hogy egy konkrét időpontot kérünk az elnök úrtól, amikor tudjuk folytatni a párbeszédet” – nyilatkozta lapunknak Tamás Sándor.
Kiss Edit / Székely Hírmondó; Erdély.ma2017. augusztus 18.
A székely zászlóról Londonban
Az összetartozás szimbóluma
Nagysikerű előadást tartott Székelyföldről és a székely zászlóról Londonban dr. Szekeres Attila heraldikus. Az augusztus 7-e és 11-e között sorra került Zászlótudományi Világkongresszusnak mintegy száz résztvevője volt a világ minden tájáról.
A zászló a legnagyobb karriert befutott jelhordozó, a zászló maga a történelem, a székely zászló a székely történelem része – mondta az eseménnyel kapcsolatos tegnapi sajtóértekezlet bevezetőjeként Tamás Sándor.
– Mi is pontosan tudjuk, hogy miért fontos megvédenünk, és ők is pontosan tudják, hogy miért fontos támadni: a zászló a közösségi összetartozás és identitástudat jelképe – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
A 43 előadás közül jól elkülönült a Székelyföld történelmét is bemutató, A székely zászló alakulása az utóbbi négy évszázadban című prezentáció. Kiderült: Európában még „hallottak forma” Erdélyről (Szekeres erdélyiként, és nem romániaiként jelentkezett be), de az óceánon túlról érkezetteknek teljesen ismeretlen volt a téma. Az előadás a mostani székely zászlót előképeivel vezette fel: az 1601-es székely gyalogsági zászlóval, valamint Székely Mózes 1603-ból származó lovassági zászlójával, amelyekben már ott van a két alapvető jelkép: a nap és a hold.
– Ezúttal is tisztelettel felkérném a zászlókészítőket, hogy a székely zászlóra ne nyolcágú csillagot, hanem 16 sugarú napot varrjanak, amelynek a szélrózsa irányába mutató sugarai egyenesek, a közbeesők lángszerűek legyenek, mert ezt lehet heraldikailag értelmezni – mondta a szakember.
Szekeres rámutatott: a román hatalom tiltásával, akarata ellenére, az eredetileg a Székely Nemzeti Tanács számára tervezett zászlóból igazi nemzeti szimbólumot kreált.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 21.
Augusztus 20.: először volt szabadtéri kenyéráldás Váradon – Szoboravatás Kézdiszentléleken
Az új kenyér megáldásával és megszentelésével ünnepelték vasárnap Nagyváradon, a Szent László téren az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet.
A Szent László Egyesület, a helyi önkormányzat és több civil szervezet által szervezett ünnepség keretében tartott eseményen mind a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselője részt vett, és 250 kilogramm kenyeret osztottak szét.
A téren napközben népzene- és néptáncelőadásokra, fellépésekre várták az érdeklődőket, délután pedig kézművesfoglalkozást tartottak.
Nagyváradon ez volt az első év, hogy kültéri rendezvényeket szerveztek az államalapítás és az új kenyér ünnepén. Az ötlet a Szent László Egyesülettől eredt, az elképzelést pedig a helyi önkormányzat is felkarolta. Az ünneplés azonban nem volt mentes a viszályoktól és a nézeteltérésektől, néhány napja ugyanis az RMDSZ-es többségű megyei tanács bejelentette, hogy a Szent László téren tartott Szent István-napi ünneppel párhuzamosan a Rhédey-kertben szervez egész napos programokat.
Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából Kézdiszentléleken, a település katolikus templomával szemben lévő téren Szent László-szobrot avattak a helyi és a megyei önkormányzat, valamint az egyházi elöljárók jelenlétében. Az eseményre a hagyományosan a nemzeti ünnepen tartott perkői búcsú keretében került sor.
„Az ezeréves magyar államra emlékezve mindig ünnepelünk. Így tettük ma Kézdiszentléleken és a Perkőn is. Ünnepeltük a Szent István királyunk által alapított, Szent László királyunk által védett időtlen magyar Hazát. Azt a hazát, melyet a nagyvilágban bárhol élő magyar emberek hite, életereje, anyanyelve, tenni akarása testesít meg és éltet” – fogalmazott az ünnep kapcsán Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. Háromszéken augusztus 20-án az a települések határában történő őrtűzgyújtás is hagyománynak számít: az első őrtűz idén Perkőn lobban fel, a tervek szerint pedig további 23 település csatlakozik az akcióhoz. Krónika (Kolozsvár)2017. augusztus 21.
Szent László-szobrot avattak Kézdiszentléleken
Szent István-búcsú a Perkőn
A tegnapi kézdiszentléleki Szent István-búcsú fénypontja volt a Szent László-szobor-avatás. A helybeliekkel együtt ünnepelt a három magyarországi testvértelepülés, Budapest XI. kerülete, Szentgál és Alsónyék küldöttsége is. A Perkőn mondott szentbeszédében Tamás József segédpüspök hangsúlyozta: „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette.”
Az egész napos rendezvény szokás szerint a főtéren álló Szent István-szobornál kezdődött, ahol házigazdaként Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a szép számban megjelent helybelieket, a búcsúra határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a világi és egyházi elöljárókat, valamint a testvértelepülések küldöttségeit. Az ünnepléshez megfelelő hangulatot az egyházi énekkar és Balogh Mónika Beáta énekes teremtette meg. Az elöljáró rövid beszédében országalapító szent királyunk alakját és történelemalakító szerepét méltatta, majd koszorúzás következett. A szent király kőszobrától a tömeg a templom közelében kialakított Szent László parkhoz és -szoborhoz vonult, ahol Balogh Tibor polgármester mondott elsőként ünnepi beszédet. A szobor két oldalán díszőrséget állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy „vitéze”. „Az idei Szent László-emlékév alkalmat teremtett arra, hogy a községünkben kialakított teret elnevezzük róla, azt egy őt ábrázoló mellszoborral ékesítsük. Köszönet Bartalis Béla kőfaragónak a szobor talapzatáért, Todor Elődnek a szobor elkészítéséért, Venczel Róbertnek a park kivitelezéséért, Gál Bélának pedig a villanyhálózat kiépítéséért, valamint minden kollégámnak, a támogatóknak, akik hozzájárultak a terv kivitelezéséhez” – mondotta a polgármester. Tamás Sándor, a megyei önkormányat elnöke párhuzamot vont a két szent király alakja között. „Szent István országépítő nagy művét László király folytatta. Szent László megerősítette a magyar államot, amelyet megvédett minden külső támadástól és belső ármánytól, a hatalmasságok között reálpolitikát folytatva biztosította országunk függetlenségét. Megvédte a magyarokat a nomád népek pusztításától. Bár pontosan tudjuk, hogy Felvidéken és Székelyföldön azért maradt meg több Szent László-emlék, mert az ország többi részén a törökök leromboltak, földig égettek számtalan templomot, mégis arányaihoz mérten Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásainak. Hisszük a Szent László-pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes krónika egyik, a szent királlyal kapcsolatos iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt, azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott, tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra. Székelyföldön belül, Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő tetején álló kápolna, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja szintén a két Árpád-házi szent király alakját méltatta, augusztus 20-át a magyarság legfontosabb ünnepének nevezve. A vezető konzul hitet, kitartást és állhatatosságot kívánt minden magyar érzelmű embernek, Kézdiszentlélek lakóinak, kiemelve, hogy ez az egyetlen felső-háromszéki település, ahol mindkét szent királynak szobrot állítottak. A szobrot Tamás Sándor és Balogh Tibor leplezte le, majd Tamás József segédpüspök áldása után a szoboravatás koszorúzással zárult. Ezt követően indult a búcsújárók körmenete a Perkőre, útközben minden település és a nagyszámú zarándok elvégezte a segédpüspökkel a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben állított emlékjeleknél. Mivel az idei ünnep vasárnapra esett, az előző évekhez viszonyítva a zarándokok száma megkétszereződött. Az ősi kápolna mögötti szabadtéri oltárnál 12 óra után kezdődött a búcsús szentmise, amelynek főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Tamás József szentbeszédé¬ben arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette, ő testesítette meg a történelem folyamán legelőször a keresztény királyok eszményképét, ő volt az első olyan király, aki szentté tudott lenni, és népének olyan atyja, akit azóta is tisztelettel és szeretettel vesznek körül és szentként tiszteltnek” – mondotta a főpap, aki négy nagy emberi bűnt – kevélység, kapzsiság, hazugság és erkölcstelenség – sorolt fel, amelyek a mi életünket, keresztény értékeinket próbálják tönkretenni. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Délután három órától a nyeregben Szent István-napi ünnepség kezdődött, amelynek során a kőszínpadon előadták Az államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást, amelyet néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett. A Szent László királynak szentelt idei első őrtüzet 22 órakor a Perkőn gyújtották meg, majd még huszonhárom háromszéki településen lobbantak fel a lángok.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. augusztus 23.
Székelyföld, a borvíznagyhatalom (Konferencia az ásványvizekről)
A Kárpát-medence ásványvizei címmel tartanak nemzetközi tudományos konferenciát immár 13. alkalommal, ezúttal – első ízben – Sepsiszentgyörgyön. Az előadások pénteken lesznek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanulmányi központjában. A rendezvényről a konferencia három társelnöke közül ketten, Máthé István, a Sapientia EMTE docense és Nagy József, az Aquasic Egyesület igazgatója, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tartott beharangozó sajtótájékoztatót tegnap a megyeházán.
Tamás Sándor örömét fejezte ki, hogy a tudományos konferencia helyszínéül Háromszéket, Sepsiszentgyörgyöt választották, hisz, mint mondta, ez büszkeség forrása, ugyanis Székelyföld Európa borvíznagyhatalma. Csupán Háromszéken több mint 600 borvízforrást tartanak számon. Ilyen térség Kovászna Vajnafalvával együtt, Bálványos és a Felső-Olt mente. Románia ásványvizeinek harmada Székelyföldön található. A cél, hogy a gyógyvizes kezelőközpontok működtetésével és a népi feredők használatával párhuzamosan az ásványvíz turisztikai és gazdasági vonzatát is fellendítsék.
Az elnök felemlítette: a megyeháza korábban kiadta Kisgyörgy Zoltán Háromszéki borvizeskönyv című kötetét, ez alkalomra az Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán és Tatár Márta szerzőcsoport Székelyföldi mofettás könyv – Gyógygázok az egészség szolgálatában című kiadványa látott napvilágot. Ugyanebben a sorozatban előkészületben Nagy Botond A háromszéki ásványvizek hőskora című tanulmánya, valamint Kisgyörgy Zoltán nagy címkegyűjteményének albuma.
Nagy József elmondta, fontosnak tartották, hogy Háromszék is bekapcsolódjék szervezőként egy ilyen nemzetközi tudományos konferenciába. Nem utolsósorban azért, mert a Kovászna megyei borvízipar visszaesett, és hátha felkeltik potenciális beruházók érdeklődését. Ugyanis a régi nagy töltödék közül a bodoki és a málnásfürdői zárva áll, a bibarcfalvi éppen csak döcög. Jelenleg palackozás folyik Szentkatolnán, és gyógyvizet töltenek Előpatakon, Málnásfürdőn és Sugásfürdőn. A konferencia szakmai részéről Máthé István beszélt. Előzményeiről elmondta: a Sapientia és a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány közösen indította a sorozatot, ennek ötletgazdája néhai Makfalvi Zoltán csíkszeredai geológus. 2005 őszén szervezték az elsőt. Fő céljuk volt a szakembereket megszólítani. 2006-ban úgy döntöttek, minden második évben Magyarországon szervezik, aztán Szlovákia is bekapcsolódott. Hétszer tartották Csíkszeredában, négyszer Miskolcon, egyszer Mohácson, a felvidéki Herlányban és egyszer Herkulesfürdőn, most Sepsiszentgyörgyöt választották.
A főszervező ismertette: a rendezvény célja szakmai fórumot biztosítani azoknak a szakembereknek, akik a Kárpát-medencében ásványvizek feltárásával, kutatásával, tanulmányozásával, hasznosításával és védelmével foglalkoznak. A konferencia témakörei: ásványvíz és közegészségügy, az ásványvizek geokémiája, biológiája, az ásványvizek kutatása, feltárása, védelme, a gyógyvizek, termálvizek hasznosítása, a geotermális energia mint az ásvány- és gyógyvízfelhasználás mellékterméke, az ásványvíz palackozása, balneológia és egészségturizmus. Eddig mintegy 75-en jelentkeztek, 35–35-en Magyarországról és Romániából, öten Szlovákiából. Tizennyolc előadás hangzik el, ezekből konferenciakötetet szerkesztettek, és tegnap a frissen kikerült könyvet már kézbe is vehették az érdeklődők. A konferencia nyitó előadását Kisgyörgy Zoltán tartja Háromszék mint ásványvíz- és szén-dioxid-nagyhatalom címmel. Értekezik még többek között Gyila Sándor a kovásznai ásványvizek és szén-dioxid-feltörések geofizikai paramétereiről, Incze Réka a Kovászna megyei mofettákban feltört gázok radonösszetevejőnek gyógyhatásáról, Tatár Márta a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórházban végzett kutatások és ötven év tapasztalata alapján a szénsavas ásványvízfürdők szerepéről a szív-érrendszeri betegek rehabilitációs kezelésében, Sikó-Barabási Sándor a torjai Büdös-barlangról. Ugyanakkor bemutatják a mofettákról szóló, frissen megjelent könyvet. A konferenciát szombaton szakmai kirándulás zárja. Ellátogatnak Bálványosfürdőre az Apor lányok feredőjéhez, a torjai Büdös-barlanghoz és környékére, a Grand Hotel Bálványos wellnessközpontjába, a Szent Anna-tóhoz és a Mohos tőzegláphoz. A tegnapi tájékoztatón felmerült: ha Székelyföld borvíznagyhatalom, mégis mivel magyarázható a háromszéki töltödék hanyatlása? A tanácselnök a romániai privatizációs rendszerre mutatott, és arra, hogy olyanok kezébe kerültek a borvíztöltödék, akik nem megfelelően működtették azokat. A megyeháza meg szerette volna vásárolni a bodoki palackozót, ám a hazai törvénykezés ezt nem tette lehetővé. Ugyanis önkormányzatként nem ajánlhattak többet, mint a hivatalosan felértékelt ár, így idegen kézbe került a gyár, s azóta sem indult újra.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. augusztus 29.
Nagyobb arányú részesedést kérnek az ásványvíz-palackozásból a székelyek
Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.
Az ásványvíz-palackozás utáni haszonnak csak töredékei maradnak a helyieknél, holott az iparágból származó nyereségnek a térség fejlődését kellene szolgálnia – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hétvégén lezajlott, Kárpát-medence ásványvizei című nemzetközi tudományos konferencián. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ képviselőivel már több alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a kitermelés után fizetett illeték nagyobb hányada maradjon az érintett településen.
„Ha a Székelyföld és Erdélyország működtetését a helyiek kézbe vehetnék, akkor a borvizek gazdasági hasznát is szülőföldünk fejlesztésére fordíthatnánk” – fejtette ki a tanácselnök.
Tamás Sándor rámutatott, az országban palackozott mintegy kétmilliárd liter ásványvíz több mint fele Székelyföldről származik. Csak Háromszéken több mint 600 ásvány- és gyógyvizet tartanak számon, a Romániában minősített és palackozásra engedélyezett ásványvízforrások jegyzéke szerint az 56 forrásból 20 Székelyföldön található. „Ez a jórészt itthoni piacra, de külföldre is eljutó több százmillió palacknyi ásványvíz székely termék. Ezt a tényt a címkéknek is hirdetniük kellene, hiszen sem a magyar felirat, sem a régi forrásnevek használatára vonatkozóan nincs tiltó rendelkezés” – részletezte. Az elöljáró arra kérte a konferencián résztvevő szakembereket, hogy vizsgálják, kutassák a vizek, mofetták gyógyhatását, dolgozzanak ki saját módszereket, „állítsák az emberek szolgálatába ezt a természeti adottságot”.
Az említett törvénymódosító javaslatot egyébként évek óta odázzák – mutatott rá Fejér László Ödön háromszéki szenátor, aki meg is jegyezte: valószínű, hogy alkotmánymódosításra lesz szükség, hogy át tudják vinni a törvényhozáson. „Az RMDSZ a 6,5 százalékával nem tudja átvinni ezt a módosítást, több ízben tárgyaltunk erről a szociáldemokratákkal, de nem jutottunk dűlőre. Nem adjuk fel: ahányszor alkalom adódik, mindig elővesszük a tervezetet” – részletezte a politikus. Továbbá rámutatott, a bányatörvényt minden évben valaki meg akarja változtatni, ilyenkor hozakodnak elő a javaslatukkal, hogy az ásványvíz bányailletékének 50 százaléka maradjon helyben, az önkormányzatoknál.
„Azért nem akarják módosítani a bányatörvényt, mert még mindig tisztázatlan, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű. Meglátásunk szerint a homok, a kavics, az ásványvíz helyi köztulajdonba kellene hogy kerüljön, és a kitermelés után befizetett illeték 50 százaléka maradhatna a helyi önkormányzatoknál. Ez a decentralizáció egy fontos lépése lehetne, ám valószínű, hogy csak alkotmánymódosítással lehet rendezni” – mondta Fejér László Ödön. Szerinte az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)2017. augusztus 29.
Magyarországi orvosokkal pótolják a hazai egészségügy hiányosságait
Kecskeméti orvosok végeznek szűrővizsgálatokat a háromszéki Gidófalván. Az ingyenes egészségügyi program szeptember 4-én kezdődik Kovászna és Bács-Kiskun megyék együttműködése révén.
„Kovászna Megye Tanácsa azzal a céllal indította ingyenes szűrőprogramjait, hogy a romániai egészségügyi rendszer hiányosságát valamelyest pótolja, az elmúlt évek tapasztalata pedig egyértelműen megmutatta, milyen nagy szükség van az egészségügyi szűrésekre.
A hazai egészségügyi ellátás nagy gondokkal küszködik, a háziorvosi rendszer akadozik, megelőzésre alig van keret, holott az életmentő lehet, mint az többször kiderült a szűréseken. Jász-Nagykun-Szolnok testvérmegyével és Bács-Kiskun partnermegyével közösen indítottuk a szűrőprogramokat, nyáron a szolnokiak voltak, most a kecskemétieket várjuk” – tájékoztatott Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke.
Szeptember 4–8. között naponta 9 és 16 óra között a gidófalvi Czetz János Általános Iskolában belgyógyászati, bőrgyógyászati, fül-orr-gégészeti, gasztroenterológiai, gyerekgyógyászati, ideggyógyászati, kardiológiai, nőgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati, valamint EKG-, ultrahang- és laborvizsgálatokat végeznek a Bács-Kiskun megyei kórház szakorvosai és asszisztensei Gidófalva és a hozzá tartozó falvak – Étfalvazoltán, Angyalos és Fotosmartonos – lakói számára.
A program szakmai partnere a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf-kórház. A 2013-ban indult programnak köszönhetően a Szolnok megyei kórház szakorvosai és asszisztensei eddig tíz háromszéki faluban végeztek egészségügyi szűrést, míg a kecskeméti megyei kórház szakemberei hat település lakóinak egészségi állapotát mérték fel.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro2017. augusztus 30.
Gidófalván szűrnek a kecskeméti orvosok
Szeptember 4-én indul Gidófalva községben az az ingyenes egészségügyi szűrőprogram, amely Kovászna megyei és Bács-Kiskun megyei együttműködés keretében jött létre.
„Kovászna Megye Tanácsa azzal a céllal indította ingyenes szűrőprogramjait, hogy a romániai rossz egészségügyi rendszer hiányosságát valamelyest pótolja, az elmúlt évek tapasztalata pedig egyértelműen megmutatta, milyen nagy szükség van az ilyen programokra. A hazai egészségügyi ellátás nagy gondokkal küszködik, a háziorvosi rendszer akadozik, megelőzésre alig van keret, holott életmentő lehet, mint az többször kiderült a szűréseken. Jász-Nagykun-Szolnok testvérmegyével és Bács-Kiskun partnermegyével közösen indítottuk a szűrőprogramokat, nyáron a szolnokiak voltak, most a kecskemétieket várjuk” – tájékoztatott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Szeptember 4–8. között, naponta 9-16 óra között a gidófalvi Czetz János Általános Iskolában belgyógyászati, bőrgyógyászati, EKG, fül-orr-gégészeti, gasztroenterológiai, gyerekgyógyászati, ideggyógyászati, kardiológiai, nőgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati, laborvizsgálatokat, valamint EKG- és ultrahang vizsgálatot végeznek a Bács-Kiskun Megyei Kórház szakorvosai és asszisztensei Gidófalva, Étfalvazoltán, Angyalos és Fotosmartonos lakói számára. A program szakmai partnere a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház.
A 2013-ban indult programnak köszönhetően a Szolnok Megyei Kórház szakorvosai és asszisztensei Kommandón és Barátoson, Vargyason, Köpecen, Felsőrákoson, Mikóújfaluban, Málnásfaluban, Málnásfürdőn, Zalánpatakon és Sepsibükszádon végeztek egészségügyi szűrést, míg a kecskeméti megyei kórház szakemberei Sepsibodok, Oltszem, Zalán, Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos lakóit mérték fel.
Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája; Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 31.
Elakadt a tervezés, távolodik a kivitelezés (Gyárfás Jenő Képtár)
Harmadik alkalommal fut neki Kovászna Megye Tanácsa, hogy tervezőt találjanak a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár korszerűsítési munkálatainak lezárásához. A testület vezetői szerint jelen helyzetben legkevesebb négy hónap múlva juthatnak oda, hogy az átalakított tervek elkészüljenek, ezt pedig a kivitelező kiválasztása követi, ami újabb közbeszerzési eljárást igényel. Ami biztos: az áprilisban remélt 2018 eleji nyitás elmarad, az új határidő pedig nehezen megtippelhető.
Henning László, a megyei tanács alelnöke érdeklődésünkre kifejtette: a napokban harmadik alkalommal hirdetik meg a tervezést a közbeszerzési elektronikus rendszerben. Az előző két alkalommal nem volt jelentkező. Az alelnök szerint megtörténhet, hogy sokan azért maradnak távol, mert a munkálat nem nagy összegű, s az is elriaszthat egyeseket, hogy már nyolcvan százalékban készen álló felújításról-korszerűsítésről van szó, melynek áttervezése össze¬tettebb feladat. Ráadásul az ingatlan a város központjában áll, „állandóan szem előtt van”, talán ezért is nem vágnak bele. A tervet újravették, a kiírást pedig úgy alakították, hogy lehetőleg kerüljön jelentkező. A kiválasztási eljárás nagyjából két hónapot vesz igénybe, a tervezés újabb kettőt, tehát ez a folyamat év végére zárulhat le, amit a kivitelező megtalálása követ. Tekintve, hogy ez újabb közbeszerzést igényel, csak találgatni lehet, mikor jutnak a munkálatok végére. A kivitelezés egyébként sem egyszerű, ugyanazon elvek mentén, mint a tervezés – magyarázta Henning László. Amint arról áprilisban beszámoltunk, a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó képtár lassan hat éve zárva van, miután a művelődési minisztérium által levezényelt korszerűsítési program menet közben leállt, a kivitelező távozott, majd a megyei önkormányzat viszonylag nehezen visszaszerezte az időlegesen a szaktárcának átadott ingatlant. Henning László akkor arról tájékoztatott, hogy a költségvetés végső változatában 108 ezer lejt szánnak kizárólag a tervezésre, és elviekben a tervek legkésőbb júliusig elkészültek volna. Az alelnök a kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán akkor sem bocsátkozott különösebb becslésekbe, megfogalmazása szerint normális esetben év végéig vagy 2018 januárjáig le lehetett volna zárni a munkálatokat. Henning László hozzátette: a Székely Nemzeti Múzeum vezetőségével egyébként úgy egyeztek, márciusban már egy eseményre is sor kerülhet a képtár falai között. Amint jeleztük, a tervet azért kell átalakítani, mert a múzeum időközben úgy látta, pár változtatásra lenne szükség. Az alelnök szerint még mindig nem tudni, mekkora lehet a végső összeg, amit a munkálatok befejezésére a megyei önkormányzatnak elő kell teremtenie, ugyanis ez csak a terv elkészülte után válhat világossá, illetve a kivitelezési közbeszerzést követően újból változhat. Tamás Sándor megyeitanács-elnök tavaly novemberben jelentette be, hogy több mint egyéves huzavona után visszakapták a képtár kezelési jogát, így az önkormányzat végre nekiláthat, hogy saját forrásokból befejezze a felújítást. Az elnök akkor mintegy 800 ezer lejre becsülte a még szükséges összeget (a művelődési tárca mintegy 1,4 millió lejt ruházott be a műemlék épületek restaurálását célzó, még Kelemen Hunor által indított programon keresztül). A minisztérium által öt évvel ezelőtt kiválasztott kivitelező nagyjából nyolcvan százalékban végezte el a rá bízott feladatokat, aztán a kifizetések elmaradása miatt összecsomagolt és távozott. Tamás Sándor akkor elmondta: felkértek egy szakvállalatot, hogy tisztázza, honnan kell folytatni a munkát, addig a megyei önkormányzat nem ruházhat be saját ingatlanába, mert könnyen előfordulhat, hogy meggyűlik a baja a számvevőszékkel. A felmérés elkészült, annak ismeretében Tamás Sándor azt is megjegyezte: ennyi idő után úgy látják, talán jobb lett volna, ha az önkormányzat egyedül lát neki a korszerűsítésnek, nagyon valószínű, hogy sokkal rövidebb idő alatt lezárták volna az egészet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 5.
Készülnek a centenáriumra Háromszéken
Bár nem kötelező, munkacsoportot alakít a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a román egyesülés centenáriumára készülve, melynek keretében magyar vonatkozású rendezvényeket is szerveznének.
Antal Árpád polgármester pénteken azt mondta, a testület feladata az lesz, hogy feltérképezze a városban azokat a helyszíneket, intézményeket, ahol rendezvényeket tudnak majd szervezni. A munkacsoport tagjai összeírják javaslataikat, majd az elkészült „lajstromot” közvitára bocsátják – tette hozzá a polgármester. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke korábban bejelentette, a centenárium évében.
Nemzetközi konferenciát szerveznek Keöpeczi Sebestyén József munkásságáról, hiszen a háromszéki származású, 1964-ben Kolozsváron elhunyt heraldikus készítette Románia ma is használatos címerét. A tanácselnök megfogalmazta, a centenáriumból nem maradhatnak ki, így a megyei önkormányzat is készül „a maga módján”. Emlékeztetett: Háromszéken is fontos események történtek 1916 és 1918 között, ezekre fontos felhívni a figyelmet, és az emlékműveket is fel kell újítani. A centenárium kérdése a Pro Democraţia Egyesület Sepsibesenyőn szervezett táborában is felmerült. Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a tábor meghívottjaként kifejtette, már diákkorban érdemes a román–magyar párbeszédet elkezdeni, lebontani az előítéleteket a magyar közösség iránt.
Grüman emlékeztetett, a román politikai vezetők szerint Románia kisebbségpolitikája példaértékű, azonban nem kérdezik meg a magyar közösséget, hogy valóban így van-e.
„Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével még inkább szükség van a párbeszédre, hogy megtalálják azokat a közös pontokat, amelyek összehozhatják a román, a magyar és a többi kisebbségi közösségeket” – fogalmazott előadásában az alelnök. Grüman azt javasolta az egyesület vezetőinek, hogy közösen szervezzenek eseményeket, amelyeken megvitathatják a kisebbségi kérdést.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)2017. szeptember 6.
A fogyasztóvédő úgy működik, mint a Ku-Klux-Klan
A fogyasztóvédelem jó néhány képviselője, különösen a háromszéki hivatal vezére Székelyföldön úgy viselkedik, mint Amerikában száz évvel ezelőtt a Ku-Klux-Klan – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának és az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke tegnap újságírói kérdésre válaszolva egy sajtótájékoztatón.
A téma annak kapcsán került előtérbe, hogy a múlt héten székelyudvarhelyi bevásárlóközpontnál történt provokáció nyomán az üzletházat megbírságolta a fogyasztóvédelem arra hivatkozva, hogy az elárusító nem tudott románul. Az ügy fejleményeként átfogó vizsgálatot indított a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy sérül-e a Kovászna, Hargita és Maros megyei üzletekben a vásárlók román nyelvű tájékoztatáshoz való joga, jelezte a Krónika. A Mircea Gheorghe Diacon vezette háromszéki hivatal Sepsiszentgyörgyön megbírságolt egy fánksütőt, mert a kiszolgáló állítólag nem tudott románul, és nem szolgálta ki a román nyelven hozzá fordulókat. Erre nincs bizonyítékuk, de több feljelentést kaptak az ügyben, nyilatkozta a hivatalvezető. Az eset után nyomozva lapunk megkereste a megbírságolt sepsiszentgyörgyi fánksütőt. A helyszínen tegnap egy magyar és egy román anyanyelvű munkatársat találtunk. Elmondták, az eset több mint egy hónappal ezelőtt történt. Semmi olyasmiről nem volt szó, hogy nem kívánnak valakit kiszolgálni, csupán a hölgy nem akarta megérteni, hogy még várni kell, hiszen a tésztának kelnie kell előbb, csak utána süthető. Feljelentése nyomán rótták ki a bírságot. Tamás Sándor elmondta, több tucat példát tud, hogy kettős mércét alkalmaznak a megyei fogyasztóvédők, csak a cégvezetők hallgatnak, mert félnek, hogy másnap is kiszállnak ellenőrizni. Igaz ugyan, hogy román vidéken is járnak, de ott ugyanolyan hibákért, amikért magyar vidékeken súlyos pénzbírságokat rónak ki, csak figyelmeztetnek. Diacon azt is kijelentette, „minden magyarnak levágnám a lábát a láncfűrésszel, ha tehetném” – mondotta az elnök. A román állam támogatásával működik ez a hajsza Székelyföldön, egyesek úgy viselkednek, mint száz évvel ezelőtt Amerikában a Ku-Klux-Klan. (A Wikipédia szócikke szerint titkosan szerveződő társaságok, melyek sok ezer ártatlan embert félemlítettek, korbácsoltak és öltek meg bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt.) Azontúl, hogy megbélyegeznek egy népcsoportot, oda fogunk jutni, hogy hamarosan az utcán is nyílt atrocitásokra fognak felszólítani – osztotta meg aggodalmait Tamás Sándor. Sok esetben a bíróság, ügyészség szemet huny az atrocitások fölött. Meg akarnak félemlíteni, egy láthatatlan hatalom, egy „mély állam” – miként Kelemen Hunor fogalmazott – áll a háttérben. Olyan személyek vezetnek állami intézményeket, jelesül a háromszéki fogyasztóvédelmi hivatalt, akik alkalmatlanok és méltatlanok a köztisztségre, és közösség elleni izgatást kreáltak – ez bűncselekmény. Annak ellenére, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta, miért volt alkalmatlan és méltatlan a rendőrség, majd a polgárőrség kötelékeiben maradni, a bukaresti hatalmasok őt ott tarják és működtetik. Az elnök a Háromszékben 2016. január 27-én megjelent Rendőrnek nem jó, fogyasztóvédőnek igen? című tényfeltáró riportunkat említette. „Ilyesmi megengedhetetlen egy 21. századi országban. Fel kell tárni a visszaéléseket, és ország világ előtt tálalni kell úgy, hogy azt hallják meg Washingtonban is” – szögezte le.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 8.
Iskolatáskák előkészítősöknek
Különböző díszítésű, piros és kék iskolatáskákat adott át tegnap a megyei önkormányzat a háromszéki iskolák vezetőinek az előkészítő osztályosok számára. Az öt éve indított programban idén 2100 csomagot ajándékoztak. A diáklétszám alapján Sepsiszentgyörgyön a legtöbbet, százhúszat a Váradi József Általános Iskola kapta, a legkevesebbet, hatot a Speciális Iskola.
A régi és a nyári versenyvizsgán mandátumot nyert új igazgatók első találkozóját tartotta tegnap a megyei tanfelügyelőség a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a kezdő kisdiákoknak szánt ajándék átadása ennek volt az első mozzanata. Tamás Sándor megyeitanács-elnök elmondta, valamennyivel több csomagot készítettek, mint ahány előkészítős szerepel a nyilvántartásban, mivel megszokott, hogy néhányan csak utolsó pillanatban jelennek meg az iskolában, így, ahol hiányt jegyeznek, még kérhetnek táskát. Ezeket egyébként nem üresen adják: tolltartó, tízórais doboz, színes ceruza és jegyzetfüzet is helyet kap benne. Elmondta, Sepsiszentgyörgyön a Váradi- és a Speciális Iskolában kezd a legtöbb, illetve legkevesebb kisdiák, falun Árapatak vezet 114 előkészítőssel, Kökös és Málnás hat-hat diákkal szerepel a sor végén. Megjegyezzük, Gidófalva sem áll jobban, mivel Fotoson egyetlen kezdő sincs, az első osztályt egyetlen tanuló képviseli, másodikos, harmadikos és negyedikes nincs. Az iskola egy tanulóval nem működhet, így ettől a tanévtől megszűnik. Lapunk érdeklődésére Zsigmond Zoltán, a gidófalvi Czetz János Általános Iskola igazgatója elmondta, községszinten csupán nyolc előkészítős diák kezdi meg a tanévet. A 2013-ban indított iskolatáska-program második évében, 2014-ben volt a legtöbb előkészítő osztályos diák Háromszéken, akkor a megyei önkormányzat 2252 csomagot ajándékozott az iskoláknak.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 12.
Háromszéken feljelentik a fogyasztóvédőket, ha román nyelvtudást ellenőriznek
A háromszéki RMDSZ panaszt tesz azokra a fogyasztóvédőkre, akik azt vizsgálják, hogy ki, hogyan beszéli a román nyelvet, mutatott rá Tamás Sándor.
A szövetség háromszéki elnöke keddi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kauflandos miccs-botrányt követően arról értesült, hogy a fogyasztóvédők ellenőrzik a cégeknél, hogy ki, hogyan beszél románul. Tamás Sándor felhívással fordul mindenkihez, hogy ha ez valóban megtörténik, azt hozzák nyilvánosságra, mert ehhez a fogyasztóvédőknek nincs joguk és ilyen esetben az RMDSZ eljárást kezdeményez.
A háromszéki tanácselnök kifejtette: fenntartja korábbi nyilatkozatát, amelyben egyes fogyasztóvédők tevékenységét a száz évvel ezelőtt Amerikában működő a Ku Klux Klánhoz hasonlította, mert állami segédlettel alkalmazzák a kettős mércét és meg akarnak bélyegezni egy népcsoportot. Hozzátette: biztos abban, hogy nem fogják becsületsértésért beperelni, de ha mégis megtörténik, akkor áll elébe, és állítását bizonyítékokkal támasztja alá.
Tamás Sándor a sajtótájékoztatón megismételte, hogy a háromszéki fogyasztóvédők vezetőjét, Mircea Diacont inkompetensnek tartja, aki állami segédlettel tölti be ezt a fontos tisztséget, holott alkalmatlannak bizonyult a rendőrségnél, a polgárőrségnél is. A tanácselnök úgy nyilatkozott: nem tudja honnan van benne ennyi szenvedély és káröröm, hogy minden ellen hadjáratot indít, többek között a Székely Vágta, a Székely termék vagy a SIC – Terra Siculorum autós matrica ellen is. A tanácselnök szerint a háromszéki főfogyasztóvédő sorozatosan kárörvendő magatartást tanúsít.
A székelyudvarhelyi kaufland botrány kapcsán megszólaltatott Mircea Diacon a háromszéki fogyasztóvédők vezetője a sajtónak azt nyilatkozta: Sepsiszentgyörgyön is voltak bejelentések, hogy a románokat nem szolgáltak ki. Mircea Diacon szerint Kovászna megyében is ellenőrzik az üzleteket, de nem az alkalmazottak román tudását tesztelik, hanem azt vizsgálják, miként alkalmazzák a kötelező román feliratokra vonatkozó törvényt. A fogyasztóvédő szerint Kovászna megyében is voltak bejelentések, hogy a románokat nem szolgálták ki, például egy sepsiszentgyörgyi fánksütő alkalmazottjára panaszkodtak több ízben a vásárlók, hogy nem tud románul. Diacon szerint erre nincs bizonyíték, de mivel többen is bejelentést tettek, a vállalkozót megbírságolták.
Kovács Zsolt / maszol.ro2017. szeptember 12.
Ösztöndíj a háromszéki turizmusról írt szakdolgozatokért
Országos szinten nincs összehangolt koncepció a turizmus fejlesztésére – állapította meg Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke kedden, amikor átadta három, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán végző fiatalnak a Háromszék turizmusáról írt szakdolgozatáért megítélt ösztöndíjat.
Márciusban a Turizmus Éve nyitókonferencián Tamás Sándor és Fosztó Mónika a BBTE Közgazdaságtudományi Kara Üzletigazgatási Tanszékének sepsiszentgyörgyi vezetője partnerszerződést írt alá. Az együttműködés részeként a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ösztöndíjalapot hozott létre, egyenként 1500 lejes ösztöndíjat hirdetett meg az egyetemistáknak, akik szakdolgozatukat Háromszék turizmusáról írják.
Tamás Sándor kiemelte, azt szeretnék, hogy a turizmusban érdekelt fiatalok aktívan bekapcsolódjanak a térség idegenforgalmi körforgásába, ezért folytatják a programot. Rámutatott, Háromszék turizmusának fejlesztési rendszerét több olyan tényező alkotja, amelyeket az elmúlt években a megyei tanács felvállalt: az alárendeltségükbe tartozó sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola báros, szakács és pincér.- képzéseket szervez, infrastrukturális beruházásokat eszközölnek, építik a kommandói ifjúsági tábort, próbálják erősíteni és tartalommal feltölteni a magánszektort.
A három díjazott közül Nagy Enikő az URIK (Uzon, Réty, Illyefalva és Kökös) kistérség turisztikai és gazdasági fenntartható fejlődését tanulmányozta, Réti Szende Borbála a Kovászna városi turisztikai információs központ tevékenységét vizsgálta, javasolta a Kovászna és Kommandó közötti keskeny nyomtávú gőzmozdony felújítását, dokumentumfilm készítését, vadaspark létrehozását a Tündérvölgyben, valamint wellness központ kialakítását. A miklósvári Demeter Norbert Miklósvár falusi turizmusának turisztikai lehetőségeit tárta fel.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro