udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 1411-1440 | 1441-1470 | 1471-1500 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2001. május 3.
Az enyedi börtön nyolcvanas évekbeli politikai elítéltjeiről forgat dokumentumfilmet a Pro Demokratia Egyesület csíkszeredai szervezete, európai uniós PHARE-támogatással. A szervezők fő célja a közvélemény elé tárni a nyolcvanas évek ellenállási mozgalmát, amelynek megismertetése a román társadalom öntudatában is nagy űrt tölt ki. A program szerint mintegy húsz volt elítélt vallomását rögzítenék, ami összesen ötven-hatvan óra terjedelmű nyersanyagot eredményez. Az anyagot bérmentesen bocsátanák történészek és különböző intézmények rendelkezésére. Ugyanakkor a felgyűlt anyagokból dokumentumfilmet állítanak össze, melyet szintén bérmentve adnak át az érdekelt televíziós társaságoknak. Mindezek mellett könyv formájában is kiadják, mind magyar, mind román nyelvre lefordítva. A Heltai Alapítvány székhelyén tartott beszélgetésen jelen volt Borbély Ernő, Doina Cornea és Iulius Filip, mindannyian az enyedi börtön egykori foglyai. Mint elmondták, a köztudatban csak a diktatórikus rendszer ötvenes évekbeli áldozatai élnek elevenen, bár az ellenállás a rendszer összeomlásáig fennállt. Borbély Ernő szerint ennek oka, hogy a kommunista rendszer volt bírái, ügyészei és egyéb magas rangú köztisztviselői ma is vezető pozíciókat töltenek be az államapparátusban. A jelenlevők nehezményezték, hogy a román állam nem kitüntetésre, de kézfogásra sem tartotta érdemesnek őket. /Lázár Lehel: Börtönbeli élmények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ 2001. május 4.
Máj. 3-án Szlobodan Krapovics jugoszláv védelmi miniszter Bukarestben tárgyalásokat folytatott Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszterrel. A jugoszláv védelmi miniszter hivatalos bukaresti látogatásán a Balkán politikai-katonai helyzetének áttekintése, a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodás megvitatása, valamint a kétoldalú kapcsolatok áttekintése szerepelt. Krapovics szerint a jövőben nem a NATO lesz az európai biztonság egyetlen kulcseleme, mivel már vizsgálják egy európai biztonsági struktúra kialakításának lehetőségét. A jugoszláv védelmi miniszter szerint hazája jónak és korrektnek tartja a Koszovóban lévő nemzetközi katonai erőkkel való együttműködést, ami kezdetét jelenti az európai gazdasági és politikai struktúrákba való jugoszláv integrálódásnak. Krapovics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia szeretné megőrizni régi barátait. Úgy vélekedett, hogy Jugoszlávia és Románia a térség két olyan jelentős állama, amelyeknek kétoldalú együttműködése az egész térség hasznára válik. /Nem a NATO az európai biztonság kulcseleme? Román-jugoszláv katonai tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./2001. május 7.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a szegedi Progress Alapítvány közötti együttműködés három évvel ezelőtt kezdődött, amikor közösen EU-pályázatot nyertek az Oktatási Központ létrehozására Marosvásárhelyen. Azóta az RMGE-székházban megteremtették a feltételeket a közösen szervezett tanfolyamok lebonyolítására. A székházban máj. 4-én népművészeti és iparművészeti kiállítás nyílt meg. A rendezvényen jelen volt Jellinek Márta, a szegedi Dél-alföldi Népművészeti Egyesület (DANE) ügyvezető igazgatója is. A kiállítás megszervezését Kovács Mária, a szegedi Progress Alapítvány kuratóriumának alelnöke kezdeményezte és szintén ő volt az, aki megteremtette a kapcsolatot az RMGE és a DANE között, azzal a céllal, hogy a Maros megyei népművészettel és iparművészettel foglalkozók termékeit Magyarországon minősítsék, lehetőséget biztosítva a termékek törvényes forgalmazására, értékesítésére. Jellinek Márta a jelenlévőket meghívta Szegedre, a DANE Alkotóházába, ahol máj. 19-én nyitják meg a határon túli magyarok, szomszédos országok és testvérvárosok népművészeinek, kézműveseinek mintatermét. /A népművészet mint üzlet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./2001. május 7.
Az előző napokban a lapok tele voltak Radu Berceanu demokrata párti képviselő nyilatkozatával, mely szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kulturális bizottság által jóváhagyott jelentés a csángókról a magyar kisebbség közé sorolja azokat, ezáltal erőszakosan elmagyarosítva őket. Ezek szerint Piatra Neamton, Suceavában és Jászvásárban mintegy 260 000 magyar él - hangoztatta Berceanu, s az ügy tisztázására nemzetközi bizottság létrehozását kérte. Egyben bírálta Frunda György szenátor magatartását is, aki - bár a jogi bizottság tagja - részt vett a kulturális bizottság munkálatain, és támogatta a jelentést. - Az Európa Tanács kulturális, tudományos és oktatási bizottságának ülésén Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő jelentésében feltárta a csángók jelenlegi helyzetét, fényt vetve azok jogos igényeire, valamint alapvető jogaik lábbaltiprására. Tytti Isohookana-Asunmaa megállapítása szerint a csángók követelései nem politikai, hanem kulturális jellegűek - hagyományaik megőrzésére, anyanyelvi oktatásra és anyanyelvi egyházi szertartásra tartanak igényt. Az anyanyelvi oktatást a román alkotmány előírásai szerint alkalmazni lehet és kell a csángó kisebbség esetében is. Ehhez pedig meg kell teremteni a megfelelő körülményeket, a tanárokat pedig fizetni kell - áll a jelentésben. - Frunda György, az ET emberjogi bizottságának második alelnöke elmondta: a tervezetet az állandó bizottság valószínűleg még ebben hónapban az Isztambulban megrendezett ülésén fogadja el. Frunda György szenátor szerint jelentős lépés ez a csángó kisebbség számára, amelynek pozitív következményei lesznek, s egyben bízik abban, hogy végre sikerül feloldani azt a diverziót, melynek nyomán a csángókat megosztották román és magyar csángókra; a jelentés tudniillik azt a megállapítást is tartalmazza, hogy a csángó kisebbség egy archaikus magyar nyelvet beszél. /Napirenden a csángó-kérdés. Egy archaikus magyar nyelvet beszélnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./2001. május 8.
Máj. 7-én Vasile Soporan Kolozs megye prefektusa megbeszélésre hívta Gheorghe Funar polgármestert. A találkozón a helyi közigazgatási törvény előírásairól esett szó elsősorban. A szóvivő szerint a megbeszélés során a törvénynek a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló előírásait egyik fél sem vetette fel. Megegyeztek abban, hogy minden hétfőn a megyei tanács elnöke, a prefektus és a polgármester megbeszélést tart a törvény alkalmazási módjáról, a felmerülő kérdésekről. A polgármester szóba hozta az unitárius egyháznak visszaszolgáltatott ingatlan kérdését is. Máj. 11-én Funar polgármester Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszterrel is találkozik. A polgármester felveti az unitárius egyház ingatlanában levő pedagógus szakkönyvtár kérdését. /Soporannal találkozott a polgármester. Kerülgették a helyhatósági törvény kisebbségi előírásait. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2001. május 10.
Az EBESZ leköszönő főbiztosát fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök is. A vendég az RMDSZ-RTDP egyezményről, a helyi közigazgatási törvény alkalmazásáról, a felsőoktatásról érdeklődött. Üdvözölte az akkreditációs bizottság döntését, az ősztől három szakkal beinduló erdélyi magyar tudományegyetemet. Egyetértettek abban, hogy szükséges a státustörvény széleskörű megismertetése. A helyi közigazgatási törvény példaként szolgálhat azon országok számára, amelyeknek a nemzeti közösségek anyanyelvhasználatához való jogát kell megoldaniuk - jelentette ki máj. 9-én Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a Cotroceni-palotában tett látogatása során. A főbiztos pozitívan értékelte a jogszabályt, amely lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségek számára, hogy anyanyelvüket használhassák a közigazgatásban. - Stoel elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogyan Románia a roma kérdést próbálja orvosolni. A főbiztos szerint Romániának sikerült megtennie az első lépéseket ezek megoldása érdekében. /Max van der Stoel: Példaértékű a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./2001. május 11.
Máj. 9-én a magyar parlament a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvényjavaslatról folytatott vitát. Balla Mihály (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat illeszkedik a nemzetközi joghoz. A magyar külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatta az EU-tagállamokat és a szomszédos országokat a törvényjavaslat kérdésében. Molnár Gyula (MSZP) leszögezte: a szövegben nem sikerült feloldani a dilemmát, miszerint a határon túli magyarság problémáinak jelentős része nem Magyarországon és Magyarországról oldható meg, ez a többségi nemzetekkel való megállapodásban rejlik, ám ennek támogatására nem sikerült az EU-t érdekeltté tenni. Lezsák Sándor (MDF) Szabó Dezsőt idézte: minden magyar felelős minden magyarért. Szerinte ezen gondolat törvényi formában történő megjelenítése a törvényjavaslat. Bauer Tamás (SZDSZ) hangsúlyozta: frakciója elutasítja a törvényjavaslatot. Martonyi János külügyminiszter tévedésnek nevezte Bauer kritikáját. Emlékeztetett arra, hogy a magyar közösség politikai pártjai Romániában és Szlovákiában is kormánykoalíciós tényezővé vált, és képviselői ott ültek a MÁÉRT ülésén és szakbizottságaiban. Balczó Zoltán (MIÉP) frakciója nevében támogatta a törvényjavaslatot. Orbán Viktor szavait idézve kiemelte: a nemzet egyesítésének határokon átívelő programja felé tett első lépés a státustörvény magvalósítása. /Ma zárul a vita a státustörvényről A Fidesz szerint alapvető kritika nem hangzott el. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2001. május 12.
Máj. 11-én Kolozsvárra látogatott Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter, majd Vasile Soporan prefektussal, Bartolomeu Anania ortodox püspökkel, Gheorghe Funar polgármesterrel, a nemzeti színház, illetve a magyar színház és opera vezetőségével, valamint a történelmi múzeum igazgatójával találkozott. A miniszter kijelentette: ellenzi az ásatások földdel történő betömését. - Az ásatásokat folytatni kell mindaddig, míg kiderül, mit rejt a föld. A romokat nyugati mintára, kivilágított föld alatti sétányok formájában kell megőrizni - tette hozzá. Kónya-Hamar Sándor képviselő emlékeztetett: Theodorescu annak a műemlékvédő bizottságnak volt az elnöke, amely pár évvel ezelőtt a gödrök betöméséről rendelkezett. /Kiss Olivér: Nem tömik be a főtéri gödröket Razvan Theodorescu ragaszkodik a romokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2001. május 12.
Emlékeztető, múltidéző, érzelmes útikalauz, művészeti album - így is nevezhető Botár Edit Kolozsvár /Glória Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, immár második kiadásához érkezett kötete. A százegy, Kolozsvár múltját és jelenét megörökítő akvarell reprodukcióját és pauszpapíron átsejlő rajzát tartalmazó kötet az erdélyi könyvkiadás különleges teljesítménye. Botár Edit megőrizte a hajdanvolt Hóstátot, ahol ma lakótelepi típusházak állnak. Botár Edit albumában még ott az érintetlen Magyar utca is. Az albumból látható, milyen is volt az egykori kincses Kolozsvár. A vaskos kötetet a régi és az új utcanevekkel megjelölt térkép egészíti ki. /Németh Júlia: Kolozsvár, amilyennek Botár Edit látja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2001. május 14.
Molnár Gusztáv és lapja, a két nyelven - románul és magyarul - megjelenő Provincia felvetette Erdély helyzetét a román gazdasági életen belül. "A provincia hozzájárulásához képest összehasonlíthatatlanul kevesebbet kap az országos leosztásból, mint amennyi járna neki. A központ másfelé irányítja vagy zsebre teszi a pénzt... Erdély jövedelmének lefölözése a tatárjáráshoz hasonlítható" - állapította meg Caius Dobrescu. "Bukarest nem nyújt megoldást az ország kérdéseire" - írta a folyóiratban Daniel Vighi. A bürokratikus gépezet változatlan. A folyóirat a besszarábiai helyzetről is beszámolt. Az ottani román anyanyelvűek közül csak 10-15 százalék vallja magát románnak, a többi identitását tekintve moldovai. S az ottani román nacionalista pártok magára hagyták, Voronyinék karjába taszították e tömeget - vallotta Vladimir Socor, a kérdés szakértője. /Zsehránszky István: Átható tekintet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2001. május 14.
Hatodik alkalommal tartották meg a hajdani csíkszeredai zenetanár, Sarkadi Elek emlékére szervezett kórustalálkozót. A gimnázium egykori zsidó származású tanáráról minden év májusában megemlékeznek. A Sarkadi Elekről elnevezett csíkszeredai dalegylet a tavaly ünnepelte megalakulásának 110. évfordulóját. Az idei ünnepségen tíz kórus lépett fel: a Nagy István Művészeti Líceum több kórusa, a Canticum Novum Szentegyházáról, az Ady Endre Általános Iskola kórusa, a baróti református egyházközség Zathureczki vegyeskara, a Harmónia kamarakórus Csíkszeredából, a sepsibodoki református egyházközség ifjúsági kórusa, a Vox Montana vegyeskar Szentegyházáról, valamint a Sarkadi Elek Dalegylet. /Sarkadi Elek emlékére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2001. május 15.
Hargitafürdőn gyűlt össze a romániai magyar írótársadalom színe-java. A mintegy 70-75 (a meghívott kb. 150-ből) résztvevővel lezajlott eszmecserét a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztősége szervezte, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Gyergyószárhegyi Alkotótáborral együtt. Az írók többsége úgy vélte: főként a szociális juttatások miatt benn kell maradniuk a Romániai Írószövetségben, továbbá az alapítványt kompetens kuratórium által eredményesen kell működtetni. Végül semmiféle konkrét határozat nem született. Gálfalvi György szerint a "kibeszélés terápiája" történt. Kovács András Ferenc értelmetlennek minősítette az egész találkozót, mondván: haza kell menni és verset, novellát, regényt írni. Végül Gálfalvi György visszaadta értekezletvezetői mandátumát. Azt viszont megígérték: közleményt állítanak össze, és azt eljuttatják a sajtóhoz. /Máthé Éva: "Kibeszéléses terápia volt" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Pomogáts Béla elmondta, annak semmi akadálya, hogy az erdélyi magyar írók a Magyar Írószövetség keretén belül találják meg az önszerveződés lehetőségét, írószövetségi tagozat működhet bármelyik erdélyi városban. Mindezek mellett azt tanácsolta, hogy a romániai írószövetségi tagságról sem kell lemondani, hiszen ennek nem csupán anyagi következményei lehetnek, de azért is, mert hasznos és méltányos lenne fenntartani az intézményesített kapcsolatokat magyar és román írók között. Az erdélyi magyar írók nagy része tagja mind a magyarországi, mind a romániai írószövetségnek, ráadásul a székelyudvarhelyi székhelyű Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány létrehozói is. /Hetven író tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásukról /máj. 10-12./ közleményt adtak ki. A résztvevők úgy döntöttek, hogy a jövő évi írótalálkozóig képviseletüket az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány látja el. Az alapítvány mellett egy kolozsvári programiroda működik. - Az erdélyi magyar írók találkozóit rendszeresítik. /Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Papp Sándor Zsigmond sommásan elutasított minden fajta írói szerveztet, örömmel üdvözölte, hogy Hargitafürdőn az írók nem alapítottak újabb "sóhivatalt" (Erdélyi Magyar Írószövetség), hanem a meglévő alapítvánnyal megelégedtek. Szerinte az alapítósdi idejétmúlt, a szervezetalapítás az igazi alkotók életében pótcselekvés. Papp Sándor Zsigmond elégnek tartja hogy két szövetség tagjai lehetnek, a Magyar és a Román Írószövetségé. /Papp Sándor Zsigmond: Gittegyletek alkonya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./2001. május 16.
Máj. 17-én kezdődnek a XXXI. Marosvásárhelyi Zenei Napok, tájékoztatott Vasile Cazant, a filharmónia művészeti igazgatója. Máj. 18-án két magyarországi vendégművész szerepel, a bariton Jekl Lászlót Gráf Zsuzsanna zongoraművész kíséri. A következő napokban többek között a nagykárolyi Collegium régizene együttes tagjai és a fiatal előadóművészek Szőnyi Zoltán vezényletével lépnek fel. /Csütörtöktől Marosvásárhelyi Zenei Napok. A változatosság jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./2001. május 19.
Máj. 18-án Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban bemutatták Ferenczy György Erdély Golgotája című, 1941-ben kiadott, és a Sedan Kiadó által román nyelven újra közölt könyvét. A hírhedt mű témája a magyar sovinizmus 1940-44 közötti erdélyi román mártírjai. Gheorghe Funar polgármester kijelentette: "Ezer éves ellenségeink újból megismételhetik a könyvben leírt atrocitásokat, ezért intézkedem, hogy a városban minden illegálisan tartott fegyvert idejében elkobozzanak, és hogy ebben az országban ne alkalmazzanak idegen törvényeket". /Könyvbemutató a városházán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ A könyvben olvasható: "Erdély szent földje mártírjainak állít emléket, akik a szélsőséges és soviniszta magyarok intoleranciájának, a vak gyűlöletének, valamint gyilkos indulatának váltak áldozataivá." 1940-44 időszakát akarják ezzel a "művel" ismételten átírni. Történelemhamisításról van szó, a kiadvány hemzseg a sok hazugságtól, csúsztatástól, abból a politikai célból, hogy a nemzetállam keretében egy közösség ellen tömeghangulatot teremtsenek. Mostanra időzítették ezt a kiadást, mert közeledik a közigazgatási törvény életbe léptetésének ideje, egyre aktuálisabbá válik a magyar státustörvény elfogadása. A könyv a bécsi döntés nyomán Észak-Erdélyt visszafoglaló "barbár és állati ösztönökkel felruházott, vandálok módjára viselkedő" magyarokról szól, akiknek tetteire "Európa civilizált országainak történelmében nincs példa". - Iuliufurok és hajdúgyőzők, sajnos egyre többen vannak, rájuk épít a mindenkori román hivatalos és nemhivatalos propagandaszerkezet. A kolozsvári polgármester jelenlétében lezajlott könyvbemutatóról, a Szabadság kivételével, láthatóan egyetlen helyi lap sem tudósított. /Ördög I. Béla: Könyvek és szponzoraik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./2001. május 19.
Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tart a Project on Ethnic Relations amerikai nemkormányzati szervezet és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Témája: a helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén. Eredetileg Octav Cosmanca miniszter is jelezte részvételét, végül azonban munkatársa képviseli. Várták Vasile Dancu köztájékoztatásügyi minisztert is, aki azonban lemondta részvételét. 18-án előadást tartott többek között Frunda György szenátor, Markó Attila helyettes államtitkár és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. /(Máthé Éva): Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban - PER-rendezvény Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2001. május 21.
Máj. 19-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban köszöntötték 75. születésnapján Kallós Zoltán folklórkutatót. Megjelent többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Halmos Béla, a magyar táncház-mozgalom egyik "nagy öregje." Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ nevében Markó Béla, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Néprajzi Társaság nevében Tánczos Vilmos köszöntötte a folklórkutatás "élő klasszikusát", az MVSZ nevében pedig Patrubány Miklós mondott méltató szavakat. Több budapesti együttes is fellépett a műsoron, Kallós-gyűjtéseket játszott a magyarlapádi Pirospántlikás és a kolozsvári Zurboló együttes, válaszúti táncokat adott elő a szintén kolozsvári Ördögtérgye. Ezenkívül muzsikált még a kolozsvári Tarisznyás, az erdélyiként meghatározott Palló, valamint a Bodzafa együttes, amelynek énekese, Panek Kati szintén meleg szavakkal köszöntötte Kallós Zoltánt. Fellépett még a moldvai Ónodi Marika, Petrás Marika, a széki Csorba János, valamint Kóka Rozália. Ezután a vendégek Kallós Zoltán szülőfalujába, Válaszútra voltak hivatalosak születésnapi vacsorára. Kötő József, az EMKE, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala, Elekes Botond a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jókívánságait adták át. Tőkés László püspök adta áldását az ünnepeltre és életművére. /Sándor Boglárka Ágnes - Valkai Krisztina: A szeretet és az azonosulás életműve. A 75 éves Kallós Zoltánt köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A bejáratnál maga a házigazda fogadta a vendégeket, a teremben pedig a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes mezőségi népviseletbe öltözött tagjai segítettek az eligazodásban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem csak a Szövetséget képviseli, hanem magánemberként is részt vesz az ünnepségen. "Kallós Zoltánnak mindannyian tanítványai vagyunk. Mindannyiunk számára fölfedezte a hiteles népdalt, népzenét, ami által egy másik Erdélyt ismertetett meg velünk" - mondta. Tánczos Vilmos a Kriza János Néprajzi Társaság nevében szólalt fel. Kiemelte, Kallós Zoltán a gyűjtésekre és nem az anyagok feldolgozására összpontosított, aminek értéke most érezhető, amikor már szinte nincs mit gyűjteni. "Zoli bácsi élő klasszikusunk, Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i, Martin György-i mércével mérhetjük munkáját" - mutatott rá. - "Nyugodt lélekkel búcsúzom. A népzenét, ha ilyen közönsége van, és ilyen gárda áll a hátam mögött, nem kell félteni" - vallotta Kallós Zoltán. /Mindannyian Kallós-tanítványok vagyunk. A népzenei élet színe-java köszöntötte a hetvenöt éves néprajzkutatót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2001. május 21.
Máj. 18-án Páskándi Gézára, a Szatmárhegyen született íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek születése napján. A költő hajdani szülőházának helyén álló épület falán három évvel ezelőtt elhelyezett emléktábla előtt a Kárpát-medencei magyarság művelődési és politikai életének megannyi jeles képviselője tisztelgett. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ elnöke nyitotta meg. Páskándi Géza műveiről Kötő József, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Dudás Károly író, a szabadkai Hét Nap című újság megbízott főszerkesztője és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt. A Páskándi-emléktáblát megkoszorúzták a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia vezetői, a magyarság Kárpát-medencei művelődési szervezeteinek képviselői, valamint a helybéli RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) vezetői. /Páskándi Géza-emlékünnepséget tartottak Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ A Kölcsey Kör és a partiumi EMKE munkája eredményeképpen a májusi tisztelgés Páskándi Géza szatmárhegyi emléktáblája előtt újabb útvonallal bővítette az irodalomtörténeti zarándoklatok sorát. /S. Muzsnay Magda: Szatmárhegy - egy újabb zarándokhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2001. május 23.
Kolozsváron többféleképpen értelmezik a máj. 23-án életbe lépő 215-ös számú közigazgatási törvény egyes előírásait. Ionel Flesariu államtitkár Kolozsváron úgy nyilatkozott: az új törvény több, Románia által aláírt és ratifikált nemzetközi egyezmény előírásait is magába foglalja. Példaként a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját hozta. Flesariu elmondta, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó előírást csupán "az elkövetkező időszakban" alkalmazzák, miután a kormány összeállítja azon települések jegyzékét, ahol a magyar vagy más nemzetiségű lakosok aránya meghaladja a törvényben meghatározott 20 százalékot. Kolozsvár polgármesterének azon felvetésére reagálva, hogy az 1992-ben végzett népszámlálást nem lehet figyelembe venni, mivel ennek adatai már nem érvényesek, Flesariu elmondta: a kormány hatáskörébe tartozik meghatározni, mikor szerveznek népszámlálást. Az utolsó cenzus adatai az újabb népszámlálás eredményeinek közzé tételéig érvényesek. A törvény értelmében a polgármestereknek az illető településen a 20 százalékot meghaladó kisebbség nyelvét ismerő személyeket kell alkalmaznia, kérésükre pedig a kisebbség nyelvén kell kibocsátania különböző iratokat. Amennyiben a tanácsosok egyharmada például magyar, a tanácsülés összehívására vonatkozó iratot, a tanács napirendjét magyarul is meg kell szerkeszteni. Ezenkívül a tanácsosok magyarul szólalhatnak fel, és tolmácsot biztosítanak nekik. Vasile Soporan prefektus nem nyilatkozott arra vonatkozóan, mit tesz, amennyiben Gheorghe Funar polgármester nem fogja betartani az új törvény egyes előírásait. Funar bejelentette: a városban nem alkalmazható a közigazgatási törvény, hiszen a város magyar nemzetiségű lakói nem haladják meg a 11 százalékot. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Gheorghe Funar álláspontja nevetséges. Amennyiben Gheorghe Funar polgármester nem tarja be az anyanyelv használatára vonatkozó törvényes előírást, tette kimeríti a hivatali visszaélés bűncselekményét. A megyei útügyi igazgatósághoz rendelés érkezett több száz kétnyelvű tábla elkészítésére. /Kiss Olivér: Rendelés több száz kétnyelvű helységnévtáblára. A Cluj-Napoca/Kolozsvár még nincs közöttük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2001. május 24.
Funar, Kolozsvár polgármestere hajthatatlan marad: nem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó előírásait. Ugyanakkor azt szeretné, ha - a törvénnyel ellentétben - a városi tanácsosok lemondanának a különböző önálló vállalkozások vezetőtanácsában betöltött tisztségükről. Máj. 23-án Kolozsváron Ionel Flesariu, a közigazgatási minisztérium államtitkára közel egy órán át ecsetelte az új törvény bizonyos előírásait. A tanácsosok egyes tisztségeinek összeférhetetlenségéről kifejtette: a városatyák megtarthatják a vezetőtanácsokban betöltött tisztségeiket, hisz a két tisztség közötti összeférhetetlenség csupán a 2004-ben megválasztott tanácsosokra érvényes. A prefektus figyelmeztette Funart: nem a törvény értelmezésének megvitatásáért gyűltek össze, hanem kérdéseket lehet feltenni. - Figyelmeztetem Önt, hogy nem 1989 előtt élünk, amikor értékes útmutatásokat adtak. Az az idő lejárt - mondta Funar polgármester. Vasile Soporan prefektus emlékeztette a polgármestert Kolozsvár gazdasági és szociális mutatóiról: 11% munkanélküliség (az 1996-os 8%-hoz képest), a város lakosságának 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a külföldi befektetések elkerülik a várost. - Remélem, hogy Kolozsvár elérkezett a normalitás eléréséhez szükséges érettséghez és az új törvény nem gerjeszt újabb feszültségeket - mondta Soporan. /Kiss Olivér: Kolozsváron egyelőre nem alkalmazzák a helyhatósági törvényt indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2001. május 25.
Erdélyből két település - Szilágynagyfalu és Zabola - kapott helyet abban a falumonográfia sorozatban, melyet a magyar állam millenniumára való emlékezéssel jelentetnek meg az anyaországban. A "Száz magyar falu könyvesháza" című sorozat (főszerkesztője Kosáry Domokos) több kötete megjelent már, folyó év augusztus 20-ig befejezik mindannyi nyomtatását. A honfoglalás millenniumi megemlékezésére 1896-ban, több mint száz évvel ezelőtt jelentették meg a "Magyarország vármegyéi és városai" című monográfia-sorozatot. De nem mindegyik látott nyomdafestéket a milleniumi évben, így Petri Mór Szilágy megyét bemutató monumentális műve csaka múlt század első éveiben jelent meg. Ugyancsak késéssel, de Erdélyben tudomásunk szerint az egyetlen könyv volt a "Szilágysági magyarság" c. kötet, mely Petri Mór művét folytatta a millecentenárium jegyében; abban több helység mikromonográfiáját a szilágynagyfalui helytörténész, néprajzkutató Major Miklós írta, aki a hazai és a magyarországi Földrajzi Társaságnak is tagja. A több mint 200 oldalas könyvhöz száz régi és új fényképet is mellékelt. A könyv nyomdai munkálatai most folynak; bemutatójára nyár közepén kerül sor a száz falu egyikében, Szilágynagyfaluban. Major Miklós most fejezte be Szilágyborzásról szóló könyvét. /Fejér László: Szilágynagyfalu - száz magyar faluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./