udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131558
találat
lapozás: 1-30 ... 1441-1470 | 1471-1500 | 1501-1530 ... 131551-131558
Névmutató:
1991. március 25.
A bukaresti katonai törvényszék márc. 25-én enyhe ítéleteket hozott /1 és 5 év között/ a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 21 tagja perében. Népirtás vádjával senkit sem ítéltek el, több vádlottat felmentettek. A vádlottak javai ellen foganatosított intézkedéseket megszüntették. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./1991. március 25.
Megjelent a Tinikoktél című ifjúsági folyóirat első száma, kiadja a nemrég alakult kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó. /Tinikoktél (Kolozsvár ), márc. 25./1991. március 26.
A Gandul liber /Brassó/ 12. számában olvasói levelet közölnek. A szerző gyűlölettel ír a "magyar férgekről", a hazátlanokról, kifejtve, hogy "néhány éven belül egy szál nemrománt sem találunk román földön." /Lapozgató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./1991. március 27.
Tordaszentlászló könyvtárából három hete teherautóval a zúzdába vitték a magyar könyveket és folyóiratokat, így a Korunk és a Művelődés teljes kollekcióját és a teljes Jókai-sorozatot. 1988-ban volt hasonló akció, akkor is csak magyar könyveket vittek el. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1991. március 27.
A nyelv az, mely jogot ad egy etnikumnak, hogy egy területet uraljon - mondotta Constantin Andreescu a román képviselőház és szenátus együttes ülésén, amelyen emlékezett meg Románia és Besszarábia egyesülésének 73. évfordulójáról. A képviselők erőteljes hangon tiltakoztak az ellen, hogy ezt a területet kitépték Nagy-Románia testéből. Vasile Diaconu a Kígyó sziget elrablását is sérelmezte. Victor Surdu kijelentette, hogy a Prut és a Dnyeszter közötti terület román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ 1991. március 27.
Molnár János, azóta Szegeden élő könyvtáros, akkor református tiszteletes könyvet készül írni az erdélyi szamizdatról, az 1982-ben megjelent Ellenpontok című folyóiratról. Az Ellenpontok szerkesztője Ara-Kovács Attila volt /azóta Nagyváradról áttelepült Magyarországra/, munkatársa Tóth Károly Antal nagyváradi tanár volt, akinek azután el kellett hagynia az országot. Szőcs Géza is tagja volt a szerkesztőségnek. Letartóztatásuk után Tóth Károly Antalt, feleségét és Szőcs Gézát megverték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ 1991. március 27.
Adrian Nastase külügyminiszter az Adevarul lapnak nyilatkozva kijelentette: egyelőre el kell fogadni az egy román nép, két román ország gondolatát. A kölcsönös kötődés állandó erősítésével gazdasági, kulturális konföderációt kell kiépíteni a Moldovai Köztársasággal. /MTI/1991. március 27.
Márc. 15-én röplapot kapott, írja Kolumbán Gábor, az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának elnöke, abban az áll, hogy az RMDSZ a székely nemzetet nem ismeri el, csak a szórványmagyarságot képviseli. Meg kell alapítani a Székely Pártot, hirdeti a Székely Ifjak Fóruma SZIF/. Kolumbán visszautasítja ezt a nézetet, de hajlandó vitatkozni a SZIF vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./1991. március 27.
Temesváron értelmiségi tanácskozást rendezett /márc. 25-27./ a román írószövetség, Temes megye kulturális felügyelősége és két amerikai kutatóintézet. A szimpóziumon ismert kelet-európai személyiségek vettek részt /Magyarországról többek között Haraszti Miklós/. A résztvevők megvitatták a nacionalizmus és a kisebbségi kérdés problematikáját. /MTI/1991. március 27.
Az 1991. évi sajtófesztiválon, Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete /Budapest/ szervezésében több erdélyi magyar sajtóterméket bemutattak. Szándékukban áll az erdélyi lapok terjesztése, mondta Kiss Béla, az egyesület elnöke. 1991. március 27.
Adrian Nastase külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Lengyelországba utazott. /MTI/1991. március 28.
Az 1990. jún. 25-én hivatalosan megalakult és a Hargita megyei törvényszéken bejegyezett Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen a Legfelsőbb Ügyészség 1990. nov. 8-án rendkívüli óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást 1991. márciusára halasztották, miközben jan. 12-én Csíkszeredában megtartották a cserkészek második kongresszusát. Ekkor felmérték, hogy jelenleg 28 helységben 38 csapat működik 630 taggal és 1000 tagjelölttel. Eddig a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ lapjai támadták a legelképesztőbb vádakkal a magyar cserkészmozgalmat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./1991. március 28.
A Romániai Németek Demokratikus Fóruma kisebbségvédelmi törvénytervezetet nyújtott be Iliescunak és a parlamentnek. /MTI/1991. március 29.
A szenátus ülésén Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, továbbá a Nemzeti Megmentési Front alapszabályzatát, mert túlzottan nagy hatalmat ad a miniszterelnöknek. Koalíciós kormányra van szükség, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A kormánypárt nyilatkozatban utasította vissza Birladeanu vádjait, ugyanakkor konzervativizmusáért, a reformeszmékkel való szembenállásáért elmarasztalta Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét. /MTI/1991. március 29.
Tizenkét egyházi vezető táviratban kérte a kormánytól, hogy a keresztény állampolgárok szabadon dönthessék el, melyik naptár szerint akarják megünnepelni húsvétot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./1991. március 29.
A kormány lemondását és a királyság visszaállítását követelte Doina Cornea bukaresti sajtóértekezletén. /MTI/1991. március 29.
Hosszú szünet után újrakezdte tevékenységét a Rezeda magyar népi ének- és táncegyüttes Temesváron. /Új Szó (Temesvár), márc. 29./1991. március 30.
Szent István király idejében alapították a csanádi egyházmegyét, amelynek területét 1918-ban három ország között osztották fel. A Romániához tartozó részt 1930-ban nyilvánították önálló egyházmegyének, ekkor nevezték ki Pacha Ágostont Temesvár első püspökének. "Utána, hosszú szünet után, én következtem" - mondta Sebastian Kräuter temesvári római katolikus püspök, a bánsági egyházmegye püspöke. A bánsági egyházmegye Arad, Temes és Krassó-Szörény megyét foglalja magába, ahol a katolikus hívek nyolc nemzethez tartoznak: 114 ezren magyarok, 40 ezren németek, 15 ezren románok, 7500-an bolgárok, 7000-en horvátok, és vannak még csehek, szlovákok és cigányok is. A cigányokon kívül mindegyik népnek anyanyelvén hirdetik az igét. A németek továbbra is elmennek, 1989 óta 6000 ment el erről a vidékről, egész falvak ürülnek ki. A katolikus románok túlnyomó része Moldvából települ át, moldvai csángók, akik nyelvüket elvesztették, de hitüket megőrizték. 1943-ban még csak 1600 római katolikus román élt a Bánságban. /Bánság bánata és öröme. Beszélgetés Sebastian Kräuter temesvári római katolikus püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./ 1991. március 30.
Az erdélyi románok történelmük egyik legsötétebb korszakánk tekintik az első világháború előtti időket. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt javasolta, hogy azokat a jogokat adják meg a magyarságnak, amelyek az erdélyi románságot megillették a századforduló idején. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./1991. március 30.
Teodor Melescanu külügyminiszter bejelentette, hogy külügyminisztériumi nyilatkozattal elhatárolják magukat Adrian Motiu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentésétől, miszerint a Görögországban élő románok híján vannak az alapvető nemzetiségi jogoknak. Görögország visszautasította ezt a bírálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./