udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
467
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 451-467
Névmutató:
Apáczai Csere János
2004. szeptember 22.
Brassóban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület őszi rendezvénysorozatát Gyulai Nagy Margit és Albert Sándor képzőművészek közös tárlatával indítja szept. 24-én a Reménység Házában. /Tárlatnyitó Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./2004. szeptember 29.
Két magyar kulturális eseményre, két képzőművészeti tárlat megnyitására is sor került a hétvégén Brassóban. Az elsőt, a Képzőművészeti Múzeum kistermében rendezték meg. Az 1961-ben, Brassóban született Ronsinecz László, amatőr képzőművész tárlatának címe: A vég nélküli mese. A második az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által, a Reménység Házában szervezett kiállítás, Albert Sándor és Gyulai Nagy Margit közös kiállítása. /Képzőművészeti tárlatok a Cenk alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. október 12.
A szakmai szolgáltatások, a továbbképzések és a cserekapcsolatok színvonalának emelésére regionális együttműködési megállapodást kötött okt. 11-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Házával Nyíregyházán. Hajdu Sándor, a nyírségi intézmény igazgatója elmondta: a felek együttműködnek a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, a tanítók és a tanárok szakmai tudásának fejlesztésében, képzési programok, tanfolyami tematikák kölcsönös kidolgozásában, megvalósításában. /Magyar–román pedagógiai együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./2004. november 19.
Nov. 12-13-án került sor Brassóban a helyi Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által tizenegyedik alkalommal megszervezett Bartalis János Szavalóversenyre. Az egyesület elnöke Házy Bakó Eszter elmondta, hogy az évek során erre a versenyre összesen 321 versmondó jelentkezett. Idén 35 versmondó jelent meg és két énekmondó is. A zsűri elnöke, Kozsik József színművész elmondta, hogy az idei verseny volt a legszínvonalasabb. /(tóásó áron zoltán): Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./2004. december 6.
Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2005. január 7.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület január 4-én két Magyarországon élő költő, Czegő Zoltán és Kaiser László vendégszereplésével kezdte el ez évi rendezvénysorozatát. Kaiser László az olvasástól egyre inkább elforduló fiatal generáció magatartásáról beszélt. Czegő Zoltán szerinte a társadalom idézi elő bajt azzal, hogy szabadosságot és a szórakozási lehetőségek megszámlálhatatlan formáját kínálja az egyénnek. /Kertész Melinda: Bánkódó költők – derűs olvasók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./2005. január 20.
Brassóban a magyar kulturális események zömének szervezője az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. Az egyesület legnagyobb gondja, hogy nincs székháza, rendezvényeinek leginkább a Reménység Háza ad otthont. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője az egyesület szervezőjeként, mindeneseként elmondhatja, hogy sikeres volt az elmúlt év. A húsvét előtti hímestojás-író tanfolyamot és kiállítást Ferencz Ágnes képzőművész vezette. A Költészet Napján volt már eddig Versmondó Maraton és Költők Társaságában elnevezésű rendezvény az EMIL négy tagjával. Idén májusban a Reménység Házi Sokadalom lesz a soron következő rendezvényük. Idén 12. alkalommal tartják meg a Bartalis János Szavalóversenyt. Az RMDSZ-szel közösen tartották a március 15-i, valamint a Szent István-napi rendezvényt. Lendvay Évának, az egyesület tiszteletbeli elnökének 70. születésnapjára meglepetésként szeretnék kiadni a bukaresti rádióban sugárzott esszéit. Az egyesület fő támogatója a Reménység Háza, de segít a Brassó Megyei Tanács is, támogatja őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány. /Tóásó Áron Zoltán: Brassói magyar közművelődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./2005. február 4.
Megjelent a Civil Brassó 2005. Készült a Brassai Társaság kezdeményezésére, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és a Brassói Magyar Házért Egyesület támogatásával. Felelős kiadó: Puskás-Bajkó Gábor. A könyvecskében óvodások, iskolák, középiskolák, egyesületek, szervezetek, a sajtó és a művészek vallanak magukról, tevékenységükről. /Civil Brassó: közösségünk kézikönyve. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 4./2005. február 15.
Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban. A világháború szétzilálta a kezdeményezéseket. A csapatok újjászervezésére csak 1922–23-ban került sor, a főhatalom megváltozása után. Az 1922–23-as tanévben a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Római Katolikus Főgimnáziumban indult újra az erdélyi magyar cserkészet. 1929 a teljes megújulás éve, megtartják a háború utáni első országos kongresszust, sor kerül Bukarestben a második országos nagytáborra. 1940–44 között az észak-erdélyi cserkészet a Magyar Cserkészszövetség keretei között tevékenykedett, de erdélyi sajátosságait megőrizte. A második világháború befejezése után a megszilárduló egyeduralmi rendszer mindenütt leszámolt a cserkészettel. Cserkészvezetők tízei és százai járták meg a börtönöket, munkatáborokat, kényszermunkatelepeket. 1990 februárjában két nap eltéréssel Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron alakult magyar cserkészcsapat, létrejönnek a mai Budvár, illetve Apáczai Csere János cserkészcsapatok próbaőrsei. Csíkszeredában országos szervezet létrehozását határozta el a lelkes csoport. Gyergyószárhegyen 1990. május 15–24. között tartották a Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító közgyűlését, megfogalmazták a működési szabályzatot, megválasztották a RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket. 1992-ben Kommandón, később Sepsibesenyőn szervezte meg a szövetség saját vezetőképző táborait. 1995 tavaszán Gyergyószárhegyen több mint ezer cserkész vett részt a jubileumi ünnepségen, az RMCSSZ megalakulásának 5 éves évfordulóján. Ebből az alkalomból kerül sor a szárhegyi parkban egy kopjafa felállítására. Ekkor a szövetség 4000 cserkészből, öregcserkészből, roverből, kiscserkészből és csaknem 200 felnőtt vezetőből és segédvezetőből állt. Egymás után alakultak meg a csapatok Erdély különböző részeiben. Több cserkész-rendezvényből hagyományt teremtettek, ilyenek például a szamosújvári rovásírásverseny, illetve a nagybányai regős napok. 2002 februárjától a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagszervezetét alkotják a cserkészek. A 2004-es év folyamán alapító tagjai lettek a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének. /Salló Emőke cserkészvezető, az RMCSSZ külügyi bizottságának médiareferense: 15 év az ifjúság nevelésében. A Romániai Magyar Cserkészszövetség rövid története. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./2005. március 5.
Brassóban másodszori összehívásra, február 22-én megtartotta tisztújító közgyűlését az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. A nagyon kevés résztvevő megerősítette Házy Bakó Eszter elnöki tisztségét és újraválasztotta Márk Attila vezetőségi tagot. A vezetőtanács új tagjai: Bartha Judit tanár, Antal Tünde tanár és Vetró András képzőművész, tanár. Az Apáczai Csere János KE idén is közös hímestojás-írásírást szervez március 9-én. Pürkereci népművészek hétfalusi csángó motívumokat mutatnak be az érdeklődőknek. A brassói magyar fiatal képzőművészek „Apró örömök” című kiállítása március 18-án lesz. /A Cenk alatti város közművelődési hírei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ 2005. március 14.
Március 12-én Csíkszeredán, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában rendezték meg a Kittaibel Pálról elnevezett Kárpát-medencei biológia- és környezetvédelmi verseny romániai szakaszát. Hargita megye 1994-től kapcsolódott be résztvevőként és szervezőként. Az erős nemzetközi mezőnyben a helyi diákok évről évre jó eredményeket érnek el. Az országos szakaszra Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, valamint Hargita megyéből érkeztek résztvevők. A nemzetközi döntőt Mosonmagyaróváron rendezik. /Környezetvédő diákok versenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./2005. március 19.
Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében árveréssel egybekötött kiállítás nyílt a képzőművészek adományaiból, a cél a kollégium támogatása. /Szőcsné Márton Ráchel, az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagja: Egy kiállítás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2005. március 22.
Színvonalas írásbeli dolgozatok, sok szép versmondás és versértelmezés, összegezte véleményét Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny X. országos szakaszáról a magyarországi és erdélyi főiskolai, gimnáziumi tanárokból álló zsűri tagja. A hét végén befejeződött, három napos rendezvény a Kárpát-medencei, egyre bővülő anyanyelvi mozgalom része. A kolozsvári nyertesek közül többen vesznek majd részt áprilisban Győrben, a Kazinczy Ferenc vetélkedő döntőjén, magyarországi, délvidéki, kárpátaljai és felvidéki társaikkal. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákja, Tusa Illyés Anna nyerte meg, a Szép magyar beszédben a kolozsvári, református kollégista Bessenyei Gedő István jeleskedett. A Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny IX.-X. osztályos kategóriájában Balogh Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen líceum tanulója kapott első helyezést, a felsőbb osztályosok közül pedig Kelemen Csongor, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákja. A kolozsvári Georgius Aranka Társaság ebből az alkalomból tetszetős kiadvánnyal örvendeztette meg tagjait. /(Rostás-Péter Emese): Véget ért az Aranka György verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./2005. március 22.
Kolozsváron a nemrég visszaszolgáltatott Református Kollégium rendbetétele óriási anyagi erőfeszítést jelent. Az épületet részben sikerült felújítani, a további javítási munkálatok azonban társadalmi összefogást igényelnek. Az Apáczai Csere János Társaság felhívására a művésztársadalom reagált. A képzőművészek adományaiból értékes gyűjtemény került a kollégium birtokába, amelyből a múlt évben rendezett árverésen több munka is elkelt. A szervezők a megmaradt és új munkákkal kiegészített gyűjteményt ismét árverésen igyekeztek értékesíteni. Most azonban az előbbinél jóval kevesebb sikerrel. A rendezvényt Székely Árpád igazgató nyitotta meg. /N. J.: Kiállítás a Református Kollégiumban. Az árverés csupán szimbolikus volt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2005. április 29.
Április 25-én Brassóban a városi tanács ülésén dr. Binder Pál tanárt, írót, helytörténészt Brassó város díszpolgárává avatták, Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetőjének kezdeményezésére. Dr. Binder Pál (1935-1995) főművében a „Közös múltunk”-ban a középkori Brassó lakosságáról írt, számos írása között említhetők A céhes élet Brassóban, az Erdélyi Magyar Evangélikus egyházközségek, iskolák története és névtára 1542-1860 között című helytörténeti művei. 1995-ben a Román Tudományos Akadémia kitüntette az A. D. Xenopol díjjal. /Dr. Binder Pál Brassó díszpolgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./2005. május 11.
Május 14-én avatják Apáca faluban az Apáczai Csere János emlékházat. Emellett megnyílik a képzőművészeti kiállítás is. Több mint 30 erdélyi képzőművész adományozta alkotásait a helyi képtár számára. /Apáczai Csere János Emlékház Apácán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2005. május 24.
Május 21-én, Brassóban, Reménység Házában sikeres volt a Sokadalom. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület (ACSJKE) elnöke beszámolt arról, hogy 1400-an látogatottak el a Sokadalomra. Fellépett a Búzavirág népitánc-együttes, a népdalokat játszó brassói Góbé zenekar, a másodikosok Sirülő tánccsoportja, a kolozsvári egyetemisták Passamezzo Historikus Együttese, akik Mátyás király-korabeli játékokat mutattak be, a csíkszeredai Pörgettyű Játszóház is nagy érdeklődésnek örvendett. Az est sztárvendége pedig Erdély egyik leghíresebb zenekara volt, a TransylMania. Ötödik alkalommal rendezte meg az ACSJKE és Reménység Háza Református Keresztyén Központ a Sokadalmat. /(Tóásó Áron): Nagy sikernek örvendett a Sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./2005. június 4.
Május 26-án kezdődtek Kolozsváron az Apáczai-napok az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban, melyet Wolf Rudolf igazgatónyitott meg. Megkoszorúzták Apáczai Csere János szobrát. A rendezvényen a képzőművészeti osztályok bemutatták munkáikat. Elkezdődtek a különböző nyelvi, ügyességi, sport és irodalmi vetélkedők. /Bikfalvi Emese, Visky Zsolt: Apáczai Csere János Elméleti Líceum. Sokszínű programok az iskolanapokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2005. június 7.
Június 2-4. között zajlottak le a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban az Áprily Napok. Fellépett az iskola kórusa, a Grimasz színjátszó, a Búzavirág néptánc- és az angol nyelvű színjátszó csoport. Június 3-án az iskola dísztermében sor került az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által szervezett A kisebbségi oktatás Romániában az integráció küszöbén című előadásra. A diákköri ülésszakon az iskola tehetséges diákjai olvasták fel tudományos dolgozataikat. Petki Pál, az iskola igazgatója úgy értékelte, hogy a rendezvények sikeresek voltak. Idén négy osztály végez. Jövőre ugyancsak négy osztályt indítanak. /(Tóásó áron Zoltán): Áprily Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2005. június 13.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ legújabb évkönyve megörökíti a diákok és a tanári kar névsorát. Könyvtári jelentés és statisztikai összefoglalás zárja ezt a számbavételt. Tavaly 34 nappalis osztály mellett 18 esti tagozatos osztálya volt a Brassainak (az utóbbiakból 14 román tannyelvű). A több mint száz tanerő 1247 diákot oktatott. A könyvtár állománya 28 958 kötet, az évi gyarapodás mindössze 157 könyvet tett ki. Az évkönyv a tanárok tudományos dolgozatait is tartalmazza: Fazakas István Apáczai Csere János munkásságáról, Gaal György és Simon Gábor Brassai Sámuelről, Kováts Ildikó az iskola rajztanításának történetéről közöl adatokat. A Málnási Ferenc Irodalmi Kör az írókkal folytatott levelezést tette közkinccsé, Újvárosi Tamás pedig a magyarság sorsát kutatta a Fehér és Hunyad megyei szórványvidéken. /Gergely Gyula: A legújabb Brassai-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./