udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
484
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 481-484
Névmutató:
Bíró Zsolt
2014. március 11.
Nyomatékosítottuk: itthon vagyunk
Verőfényes délutánnal indult a postaréti Székely Szabadság Napja, ám sajnálatos módon az estére beharangozott polgári séta a forgatókönyvtől eltérően alakult. Míg a kék-aranyba öltözött délutánt az autonómiatörekvések közös, békés és törvénykövető céljai kovácsolták össze, addig az estét a petárdák hangja verte fel.
A találkozásokról és új ismeretségek kötéséről szólt a hétfő délutáni, öt óráig tartó postaréti várakozás. A kórusok előadása és a szavalatok mellett bőven volt ideje mindenkinek a kedélyes beszélgetésekre, egymás üdvözlésére. „Hiszünk abban, hogy lemegyünk a főtérre” – mosolyog ránk egy erdőszentgyörgyi személy, majd felkiált, hogy jé, a mellette lévő emberrel a Székelyek Nagy Menetelésén is találkozott, aki akkor épp egy óriási katalán zászlót lengetett.
„Azért jöttem ki, mert székely szabadságot és autonómiát szeretnék. Én már átéltem egy autonómiát a kommunizmusban” – utalt az egykori magyar autonóm tartományra az elektromos kerekesszékében ülő Papp Melinda. „Nem tartok attól, hogy bármi bántódásom esne azért, mert mozgásomban korlátozott vagyok” – fogalmazott, majd hozzátette: „mi nem akarunk senkit bántani”. A székelykakasdi csoport egyik tagjával is beszédbe elegyedtünk, aki elmondta, hogy közösségük régóta áll az autonómiatörekvésekben a Székely Nemzeti Tanács mellett, és narancssárga pólóikban idén is ők vigyáznak a színpad körüli rendre.
Beszédek
A harangszóval kezdődő rendezvény résztvevőit Izsák Balázs köszöntötte, majd Nagy László unitárius főjegyző Jakab apostol szavaival üdvözölte az egybegyűlteket. Kifejtette, hogy nagy alázattal és tisztelettel áll az emlékmű és az összegyűlt tömeg előtt, mert „valamit szívetekben hordoztok, amiért élni, tenni, cselekedni akartok”. A beszéd Tamási Áron híres idézetére épült, és az otthon kérdését járta körbe.
„Mi azért gyűltünk össze, mert nyomatékosítani szeretnénk, itthon vagyunk, és belenéztünk a szabadság ama tükrébe, amelyből nem sugárzik vissza más, mint az, hogy cselekedni kell. Az lehet boldog, aki mindennapjait ebben a cselekvésben tudja élni” – zárult az egyházi méltóság gondolatsora, és a közös imádság alatt még a kifeszített székely zászlóval játszó gyerekek is összefogták kezüket.
A következő felszólaló Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt, aki beszédében kifejtette, a székely szabadság eszméje mindig a történelmi viszonyoknak megfelelően alakult, de sosem változott: az intézményi rendszer szabadsága 1596 véres farsangján és Madéfalván át vezet a kökösi hídig és a Postarétig. A bejelentésre, hogy Magyarország is beavatkozik abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság döntése ellen indított az Európai Unió Törvényszékénél, a tömeg örömujjongásban tört ki, ám rögtön ezután kifütyülte azt a gondolatot, miszerint az autonómia ügye akkor lesz győztes, ha Romániát is sikerül az ügy mellé állítani.
„A Victoria palotába az út Kökösön és Berecken át vezet” – hangsúlyozta Izsák, aki ezt a gondolatát kétszer is kénytelen volt elismételni. A baszk párt üzenetét Iker Merodio közvetítette, aki a székelyek jövőjével kapcsolatos optimizmusát osztotta meg, majd azzal biztatta az egybegyűlteket, hogy őseik földjén magasra emelt zászlóval folytassák a békés küzdelmüket, és ki fogják vívni Székelyföld autonómiáját és az ezzel járó prosperitást is.
A rendezvényen nem lehetett jelen Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, akinek üzenetében ez állt: „Nem hagyjuk a román kormány csapdájába csalatni magunkat. Szabadságunkért rendületlenül kiállunk”. Beszéde a Hajrá, Erdély! Hajrá, Székelyföld! Hajrá, Partium! üdvözléssel zárult.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszédét azzal a gondolattal indította, hogy 25 éve nem oldódott meg a székelység ügye. Állítását azzal igazolta, hogy míg Törökországban a vasárnapi szimpátiatüntetés miatt a rendőrség lezárta Isztambul legnagyobb utcáját, Vásárhelyen ez nem lehetséges. „Kijátszanak minket egymás ellen, a pártoskodás pedig felülírja a nemzeti érdeket. Ha felül tudnánk kerekedni a közösséget fogva tartó kishitűségen és közönyön, nem lenne az az erő, amely meg tudna állítani” – fogalmazott Biró, aki beszédét azzal fejezte be, hogy március 15-én is a Postaréten lesz, a magyar szabadság napján.
A belgiumi Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség Párt (EFA) igazgatója beszédében többek között kitért arra is, hogy nem szolgálja az autonómiát, ha minden döntést Brüsszelben és Bukarestben hoznak meg, és szerinte az sem normális, hogy Erdélynek, a székelységnek nincs beleszólása a román ügyekbe. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felszólalásában kitért arra, hogy „tudjuk, mit akarunk, nem igaz, hogy nem tudjuk. Bukarestben is tudják ezt. Azért próbálkoznak lebeszélni róla: néha a könnyű élet ígéretével, titkos paktumokkal vagy nyíltan, a nevünkben fellépőknek bársonyszéket és előjogokat biztosítva”.
Marc Gafarot Monjo a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője szerint az autonómia szótól nemcsak Bukarestben, hanem világszerte félnek. „Bukarest azt próbálja megelőzni, hogy a székelyek kezükbe vegyék sorsukat” – fogalmazott a tavaly is szónokoló politikus, aki szerint le kell szokunk arról, hogy magunkat kisebbségnek nevezzük, mert „önök és mi, katalánok is, nemzeti közösség vagyunk”.
A vértanúk emlékművének megkoszorúzása és a himnuszok eléneklése előtt Izsák Balázs felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a tömeg igen felkiáltásokkal fogadott.
Zűrös polgári séta
A Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett megemlékezés végén Izsák Balázs polgári sétára hívta a résztvevőket, amelynek kapcsán szigorúan hangsúlyozta, hogy a forgalom nincs lezárva, ezért arra kér mindenkit, hogy – ahogy Kökös és Bereck között – itt is a járdán haladva, békésen kísérje a tömeg őket a prefektúráig, majd ott ne álljanak meg, hanem menjenek békésen haza.
A tömegből azonban nem mindenki gondolta így, többen is szándékosan az úttestre mentek, provokálva ezzel a rendezvény szervezőit, illetve a csendőrséget. Ebben főként a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fiataljai voltak az „úttörők”, akik eltakart arccal, de jellegzetes viseletükkel provokálták a rendőröket, többször is konfliktusba keveredve velük. A Szent György tér közelében rendőrautóval terelték vissza a fiatalokat a járdára, a szemközti buszmegállóban is egy busznyi csendőr tartózkodott, bevetésre készen, de beavatkozásukra végül nem került sor.
A tüntetők a város főterére érve megint levonultak az útra, ezzel ismét akadályozva a forgalmat. A szervezők hangosbemondó segítségével folyamatosan arra kérték a tömeget, hogy maradjanak a járdán, a rendőrök és csendőrök pedig visszaszorították a rendbontókat. A prefektúra előtt rögtönzött tüntetést alakult ki, amelyet a csendőrök próbáltak feloszlatni, végül Izsák Balázs hangosbemondón kérte a tömeget, hogy menjen mindenki haza, majd ő maga állt a tömeg élére, hogy hazavezesse őket.
A HVIM-esek azonban maradtak, hosszú perceken keresztül farkasszemet néztek a teljes harci felszerelésben kivezényelt csendőrökkel. Amikor kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják az úttestet a Kultúrpalota előtt, a csendőrök zárták soraikat, és visszaszorították a HVIM-eseket a járdára, majd szétzavarták a fiatalokat. Mindeközben Vesszen Trianon, és Autonómiát, Autonómiát jelszavakat skandálták.
A néhány tucat rendbontó fiatalról a többezres tömeg jó része nem is tudott. A polgári séta alatt több vélemény is elhangzott az út másik oldalán levő járdáról. Voltak olyan magyarok, akik arról beszéltek, hogy az ilyen megmozdulások egy újabb fekete márciust szülhetnek. Egy-egy román nemzetiségű is átkiabált, olyan mondatok hangzottak el, hogy Romániában vagyunk, mások pedig az „Itthon vagyunk!” jelmondatot próbálták románra fordítani. Az autonómiát követelő kiáltások még egy ideig visszhangzottak a központban, végül elcsendesedett a tömeg.
Daniel l. Manea alezredes, a csendőrség szóvivője azt nyilatkozta, jelentős incidensek nélkül fejeződött be a demonstráció. „Kisebb összetűzések abból alakultak ki, hogy a főtérre vonuló tömeg helyenként megpróbált az úttesten haladni, ezt pedig a rendfenntartók megakadályozták. Egy résztvevő egy petárdát is felrobbantott a tömegben, de ez elszigetelt eset volt” – tette hozzá a szóvivő. Az alezredes azt is elmondta, senkit nem állítottak elő a rendezvény kapcsán.
A Gábor Áron-díj kitüntetettje
A szervezők este nyolc órára hirdették meg a Gábor Áron-díj átadásának ünnepi rendezvényét, amelyre meghívtak minden marosszéki küldöttet, küldött-helyettest. Az időpont az események miatt huszonöt percet késett. A díj átadására a Kultúrpalota kistermében került sor.
Idén a Gábor Áron-díjat a Csíki Székely Múzeum munkaközössége kapta azért az áldozatos munkáért, amelyet a magyarságtudat, népünk kultúrkincseinek megőrzése, népszerűsítése terén kifejtettek, az itt dolgozók kutatásaik eredményeivel gazdagították a Székelységben élő népek kulturális örökségét, hozzájárultak a kultúrkincseinknek következő nemzedékek általi megismeréséhez, átörökítéséhez.
Szekeres Attila István laudációját Gazda Zoltán színművész olvasta fel. A díjat Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke adta át Gyarmati Zsoltnak, a Csíki Székely Múzeum igazgatójának.
Bakó Zoltán, Becze Dalma, Vass Gyopár
Székelyhon.ro,2014. március 13.
A székelyek pártját fogták a marosvásárhelyi román újságírók
Míg szerdai sajtótájékoztatóján Marosvásárhely polgármestere elítélte a hétfői autonómiatüntetést, a román újságírók többsége úgy vélekedett, Dorin Floreának jóvá kellett volna hagynia a székelyek felvonulását.
„Mi vagyunk a többség, tőlünk függ, hogy teljesülnek-e a követeléseik vagy sem. Kérniük pedig szabad a magyaroknak” – mondta az egyik újságíró a polgármesteri sajtótájékoztatót megelőző beszélgetésen. A román sajtósok többsége egyetértett abban, hogy „Marosvásárhelyen mindjárt hamarosan már megmozdulni sem szabad”.
Egyikük, Adrian Giurgea szerint ha Florea jóváhagyja a menetelést, egy óra alatt véget ért volna az egész, és nem történtek volna incidensek. A tavaly sokkal több résztvevő volt, megengedték, nem volt semmi gond – magyarázta. „Marosvásárhelyen nem lehet felvonulni, nem lehet jelszavakat kiabálni, de még a piacokon sem lehet kétnyelvű cédulákat osztogatni, mert az is bűncselekménynek minősül” – fejtegette az újságíró.
A román sajtó képviselői szerint nem tiltható meg az, hogy egy rendezvényről az emberek a főtérre menjenek, vagy egyáltalán a városban járkáljanak, alkotmányos joga mindenkinek ott sétálni, vagy közlekedni, ahol kedve tartja.
Jövőre sem engedélyezi
Dorin Florea azonban kijelentette: jövőre sem engedélyezi a felvonulást, mert szerinte a hétfői tüntetés újból csatatérré változtatta Marosvásárhelyt. A polgármester javaslatára egy felirat került a városháza homlokzatára, amelyen román és magyar nyelven az olvasható, hogy „Marosvásárhely - Harmónia, nem konfliktus!”.
Ezután valamennyi hivatalos okiratra is felkerül ez a szlogen, akkor is, ha az belföldre, akkor is, ha külföldre készül – mondta az előljáró, aki szerint kampány előtt, alatt és után szerveznek hasonló megmozdulásokat a politikusok. Florea szerint néhány személyt letartóztattak hétfő este, amit újságírói kérdésre a rendőrség és a csendőrség is cáfolt.
Sikerként értékeli a hétfői rendezvényt Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt eljnöke. „Székelyföldnek van hivatalos zászalaja, himnusza, most már ünnepnapja is” – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján a politikus, aki szerint a székely jelképeket, vagy érzelmeket senki nem tudja kiirtani, ezért a március 10-t minden évben megünnepelik, és követelik az autonómiát. Közölte: a szélsőséges megnyilvánulásoktól az MPP vezetősége elhatárolódik, a jövőre vonatkozóan pedig javasolja, a szervezők vonják le a következtetéseket, hogy zökkenőmentesebben szervezhessék meg.
Antal Erika
maszol.ro,2014. március 17.
Szabadságról több megközelítésben
A központi ünnepségüket nem Háromszéken szervező erdélyi magyar politikai szervezetek vezetői, illetve Tőkés László EP-képviselő is a szabadság motívumát emelte ki ünnepi beszédében: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt, hogy az erdélyi magyarságnak mindennap meg kell küzdenie a szabadságáért, Bíró Zsolt MPP-elnök azt, hogy ma is érvényes a Szabadság, egyenlőség, testvériség! jelszó, Tőkés László pedig arra figyelmeztetett: mostani szabadságharcunk az autonómiaharc.
Kolozsváron az Új Jobboldal ellentüntetést szervezett, de országszerte incidensek nélkül zajlottak le a március 15-i ünnepségek – ezt Victor Ponta miniszterelnök a hatóságok professzionalizmusának tulajdonította. Kelemen Hunor Szacsvay Imre 1848-as országgyűlési jegyző nagyváradi szobránál mondott ünnepi beszédében kijelentette, az erdélyi magyarság kétségkívül szabadabb most, mint húsz évvel ezelőtt, de szabadsága nem stabil, és az elmúlt időszakban felerősödtek, elszaporodtak a közösség elleni támadások. Úgy vélte azonban, félreismerik a magyar közösséget azok, akik azt hiszik, hogy az szó nélkül hagyja a jogsértések sorozatát. „Ha baj van, mi, erdélyi magyarok nem bújunk el, mi emelt fővel vállaljuk identitásunkat. (...) Nem fordulunk egymás ellen, összezárunk, és egy emberként állunk ki jogainkért” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint a mai nemzedék szabadságharca a közösségi jogokért vívott mindennapos küzdelem. Az RMDSZ nagyváradi rendezvényét heves szélvihar és az eleredő eső zavarta meg.
Bíró Zsolt szerint az erdélyi magyarságnak ma is a Szabadság, egyenlőség, testvériség! hármas jelszavával kell utcára vonulnia jogaiért. A Magyar Polgári Párt elnöke Tusnádfürdőn elmondta, Bukarestnek és a nagyvilágnak is méltányolnia kellene az erdélyi magyarok „nyakkendős autonómiaharcát”, azt, hogy a közösség nem erőszakos úton próbálja elérni céljait. Felemlítette, két évtized alatt 600 ezer magyar tűnt el Erdélyből. „Ha a folyamatot nem tudjuk megállítani, az erdélyi szászok sorsára jutunk. Ha nem az ő sorsukat szánjuk gyerekeinknek, unokáinknak, új úton kell elindulnunk” – fogalmazott Bíró Zsolt. Hozzátette, az erdélyi magyarságnak és a székelységnek azon az úton kell tovább haladnia, amelyen tavaly októberben a Székelyek nagy menetelésén elindult. Tőkés László szerint az erdélyi magyarság mostani szabadságharca az autonómiaharc. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke ugyancsak Nagyváradon, Szacsvay Imre szobránál mondott beszédet a nemzeti ünnepen. Megemlítette, a 2014-es évet a partiumi autonómia évévé nyilvánította az EMNT, de nem szabad megelégedni csak a Székelyföld vagy csak a Partium autonómiájával, Erdély autonómiájáért is síkra kell szállni. Arra utalván, hogy Románia jelenlegi himnusza is Petőfi Nemzeti dalából ihletődött, kijelentette: a szabadság egy és oszthatatlan, és egy elnyomó nép soha nem lehet szabad. „Ha minket elnyomnak Romániában, ez a románok korlátozott szabadságát is jelenti” – fogalmazott Tőkés László. Úgy vélte, ma is érvényes az Unió Erdéllyel! jelszó, és kijelentette, a jelenkori szabadság kivívásához a szabadságharc mellett igazságharcra is szükség van. Victor Ponta megköszönte az állami hatóságoknak, hogy nem történtek incidensek a március 15-i rendezvényeken. „Feltűnt, hogy az illetékes állami intézmények milyen professzionalizmussal viszonyultak a magyar nemzetiségű román állampolgárok számára fontos momentumhoz. Az a tény, hogy nem történtek incidensek, a helyzetet feleslegesen kiélező provokációk, azt bizonyítja, hogy a hatóságok jól végezték munkájukat” – áll a kormány sajtóirodájának közleményében, mely szerint Ponta üdvözölte, hogy az állami hatóságok „példát mutattak” civilizált és demokratikus viselkedésből, annak ellenére, hogy időnként „izgató és veszélyes” szónoklatokkal szembesültek, amelyeket megítélése szerint provokációként is lehet értelmezni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. március 18.
Emlékállítás és évforduló
Alkonyatba nyúló, csendes és méltóságteljes rendezvényen Eimann Károly (1828–1902) 1848–49-beli honvéd főhadnagy jeltelen sírhalmára állítottak kopjafát a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi ifjúsági szervezete, a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) fiataljai pénteken este a vártemplomi temetőben, ugyanis az egykori díszes síremlék az eltelt évtizedek áldozata lett.
S mert március 14-e a Magyar Polgári Párt születésnapja is, az emlékjelavatón személyesen is tiszteletét tette a párt elnöke, Bíró Zsolt, Kulcsár-Terza József, a szervezet megyei elnöke, Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök, valamint az MPP felsőháromszéki, orbaiszéki, erdővidéki és csíki képviselete is. Nagy Gábor, a MERT helyi elnöke nyitotta meg a népes hallgatóság előtt zajló megemlékezést. A német nemzetiségű, de református vallású magyar szabadságharcos tiszt életéről Takó Imre nyugalmazott tanár beszélt. Elmondta: Eimann a bácskai szabadságharc résztvevője volt, s Háromszékre letelepedése után a Rikán Belüli Honvédegylet tagjaként élt. 73 évesen hunyt el Sepsiszentgyörgyön. A kopjás megemlékezés jó alkalmat nyújtott arra, hogy szóljon március idusának mai üzenetéről Bíró Zolt országos elnök, aki örömét fejezte ki, mert a soron következő magyarországi választásokon való részvételünkkel megtörtént a magyar nemzet jelképes és mégis valós egyesítése. Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok – a rendezvényt támogató helyi önkormányzat képviseletében – kiemelte, hogy a néhai Kónya Ádám síremlékeink védelmében indított mentőmunkája szükségességére most éppen a MERT fiataljai feleltek határozott igennel és lelkes munkájukkal. Szavalt Kilyén László és Molnár Helénke, a Mikes Kelemen Főgimnázium hatodikos, illetve tizedikes tanulója. Hajdú Loránd, a Vártemplomi Református Egyházközség fiatal és tehetséges kántorának énekével zárult a jubiláló megemlékezés. A feledésből visszaidézett főhadnagy kopjájánál (Gazda Zoltán és Ferencz Botond alkotása) az ünnepséget kezdeményező MERT, a Magyar Polgári Párt, az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, a Hatvannégy Vármegye szervezete és a Hagyományos Vitézi Rend helyezte el az emlékezés virágkoszorúit. Áldást mondott tiszteletes Bucsi Zsolt vártemplomi segédlelkész. Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. március 21.
RMDSZ–MPP-együttműködés polgári EP-jelölt nélkül
Hosszútávú stratégiai megállapodást írt alá pénteken Kolozsváron az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP). Kelemen Hunor szövetségi elnök és Biró Zsolt, a polgári párt elnöke közös sajtótájékoztatón jelentette be, a partnerségi megállapodás túlmutat a május 25-ei európai parlamenti választásokon, és önkormányzati szintre is kiterjesztenék.
Bár a megállapodást megelőző több mint négy hónapos időszakban felmerült, hogy az MPP jelöltje foglalja el az RMDSZ EP-jelöltlistájának a harmadik helyét, a polgári párt (amelynek felkérését többek között Böjte Csaba is visszautasította) erről lemondott, de a szervezet támogatni fogja a szövetséget a voksolást megelőző kampányban – hangsúlyozta Biró Zsolt pártelnök, aki a rendszerváltás utáni erdélyi magyar politikai élet kontextusában történelminek nevezte az RMDSZ-szel kötött együttműködést.
„Gyakran vitáztunk a polgári párttal, de számunkra mindig világos volt, hogy a céljaink közösek, csak az eszközeink különböznek” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Mint mondta, a megállapodásba belefoglalták, hogy a két szervezet közös munkacsoportot hoz létre a szövetség által korábban beharangozott autonómia-törvénytervezet kidolgozására.
Biró Zsolt újságírói kérdésre elmondta, a munkacsoport létrehozása után döntenek arról, hogy a tervezetet mikor bocsájtják közvitára. „Abban állapodtunk meg, hogy a határidőt szorosra szabjuk" – tette hozzá.
Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro,2014. március 27.
Az önfeladás lépcsőfokai
A Magyar Polgári Párt (MPP) 2008-as bejegyzése után az RMDSZ-sajtó és a magát szövetségként meghatározó párthoz tartozó politikusok előszeretettel nevezték az új politikai erőt kívülről vezérelt szervezetnek. Megítélésük szerint ugyanis Traian Băsescu elnöknek köze volt ahhoz, hogy a pártot egyáltalán életre hívhatták, s nem bukott el a román demokrácia útvesztőiben, mint négy évvel korábban a Magyar Polgári Szövetség. Cinikus és arcátlan retorika volt ez azok részéről, akiknek kottáját 1996-tól mindmáig Bukarestben írják.
A lejtő kezdete
De a politikában egyáltalán nem szokatlanok az ordas hazugságok, az alaptalan rágalmak, a kérdés csak az, akad-e elég ember a saját táborban, aki beveszi azokat. Bizonyára akadt, hiszen az új párt a bejegyzése után néhány hónappal megrendezett választásokon a magyar szavazatoknak kevesebb, mint egyötödét nyerte el. Örök vita lehet, hogy ez kevés-e a körülményekhez, a kedvezőtlen peremfeltételekhez képest, tény viszont, hogy a politikailag aktív erdélyi magyar többség megmaradt a tulipán bűvöletében. Az MPP nem indult a 2008-as parlamenti választásokon, annak dacára, hogy a középgárda ezt egyértelműen elvárta volna. S ezt diktálta volna az a jelszó is, amelynek jegyében a párt megalakult – a választás szabadsága –, amely az alapító elnök, Szász Jenő szerint az autonómiánál is fontosabb célkitűzése volt a pártnak. Végül ezt diktálta volna a párt létérdeke is, hiszen a román törvénykezés szerint megszüntethető az a párt, amely kétszer egymás után nem indul a parlamenti választásokon.
Az MPP volt 2008-ban a nemzeti autonomista oldal zászlóshajója, amelyet azonban elnöke zátonyra futtatott. A tisztségválasztó közgyűlés halogatása, zagyva nyilatkozatok a bejegyzés adta legitimitásról, a kisgyermekről, akinek nem engedjük el a kezét, az autonómiapolitika végét jelentő kormányzati szerepvállalás pozitív színbe helyezése, az MPP által támogatott független jelöltek elvérzése a 2008-as választásokon mind hozzájárultak ahhoz, hogy Tőkés László leszögezze: az MPP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez a nyilatkozat, valamint az EMNT elvszerű, célorientált megegyezése az RMDSZ-szel a 2009-es európai parlamenti választások előtt volt az MPP-n belüli 2010-es politikai tisztogatás fő hivatkozási alapja. Nem számított, hogy a bíróság nem sokkal korábban a kizártaknak adott igazat. A küldöttek bedőltek a féktelen demagógiának, miszerint az EMNT maga alá akarta gyűrni az MPP-t, hogy az EMNT-hez húzó küldöttek fullasztották botrányba a 2009 márciusában megtartott gyergyószentmiklósi küldöttgyűlést és nem Szász Jenő, aki elfogadtatta, hogy a meghívottainak is szavazati joga legyen, hogy a jogvita valójában politikai vita lett volna.
Elvszerűtlenség és bosszú
Adós maradt volna viszont Szász Jenő azzal a válasszal: miben állt volna ez a politikai vita eszmei síkon, mi a különbség az EMNT és az MPP programja között. Merőben taktikai kérdésben elfoglalt pozíció, az EMNT–RMDSZ koalíció megkötése volt az exelnök válasza erre a kérdésre. Nem sokkal azután, hogy 2008-ban azon siránkozott, hogy az RMDSZ nem kötött egyezséget pártjával, s így magyar képviselet nem vált elég erőssé ahhoz, hogy megkerülhetetlen tényező legyen a kormányalakításkor, Szász az RMDSZ-szel szembeni rendíthetetlen ellenállás képviselőjeként akarta beállítani magát. Az sem számított, hogy 2008 nyarán kész volt megkötni a belső koalíciót az RMDSZ-szel és az RMDSZ-listáján indulni, csak az akadályozta meg a megegyezést, hogy az RMDSZ az utolsó pillanatban olyan megalázó és az előzetes egyezséggel szemben álló feltételeket támasztott, amelyek már elfogadhatatlanok voltak.
Ehhez képest sajátos fordulatot vettek az események, amikor a 2012-es parlamenti választásokon mind Szász Jenő, mind pedig utóda, Biró Zsolt az RMDSZ támogatására szólította fel híveit. Azóta egyre közelebb került az MPP az RMDSZ-hez, a közeledés a minap megkötött hosszú távú együttműködési megállapodásban, egyfajta stratégiai egyezségben csúcsosodott.
Vajon mi motiválhat egy pártvezetőt, jelen esetben Biró Zsoltot, hogy szembeforduljon meghirdetett elveivel, szólamaival, kikezdje pártja szavahihetőségét, megrendítse szavazótáborának bizalmát. Az egyik magyarázóelv az lehet, hogy egyszerűen borsot akartak törni az EMNP vezetői és védnöke orra alá. A 2009-es szakítástól Szász Jenő és emberei egyik fő törekvése, hogy keresztbe tegyenek Tőkés Lászlónak. Szász ebben a bosszúvezérelt hadjáratban attól sem riadt vissza, hogy célpontjának magánéletét is bevigye a politikai küzdelembe. Ez azonban elég vérszegény magyarázat lenne.
Van egy másik kézenfekvő hipotézis is. Az MPP nem indult két ízben a parlamenti választásokon, a román jog szerint így bármikor törvényen kívül helyezhető. Puszta léte a román hatalom jóindulatán múlik. No, ez már komoly tét. 2008-ban az MPP aligha lehetett kívülről vezérelt szervezet. Még akkor sem, ha Băsescu azzal kívánt törleszteni az RMDSZ ismételt támadásaiért, hogy netán odahatott a jogérvényesítés terén az új magyar párt bejegyzésére. Az MPP-t akkor még kötötte a nemzeti oldal kohéziója, időközben azonban Szász Jenő vezényletével a párt túlment minden határon. Most pedig, midőn egzisztenciája a román hatalom kezében van, könnyen elképzelhető, hogy kénytelen engedni a színfalak mögötti politikai zsarolásnak.
Mert politikailag ez a pillanat a legkevésbé sem alkalmas az RMDSZ-szel való szövetségkötésre. A szervezet ismét a kormányon van, ismét úgy legitimálja a román hatalmat, hogy a legfontosabb kérdésben, s a mindmáig érvényes RMDSZ program lényegében, az autonómiakérdésben ígéret szintjén sincs előrelépés.
Sic transit gloria mundi.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár),2014. március 28.
Biró Zsolt: most ennyit tudtunk elérni
Azon túl, hogy az RMDSZ-szel aláírt együttműködési szerződés fontos lépésnek és kitörési lehetőségnek számít a Magyar Polgári Párt életében, az erdélyi magyar politikai pluralizmust legitimálja – vélekedik a Krónikának adott interjúban Biró Zsolt, az MPP országos elnöke.
– Hosszútávú stratégiai megállapodást írt alá a múlt héten az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A polgári párt szemszögéből miért volt fontos ezt a lépést megtenni?
– A Magyar Polgári Párt szempontjából mindenképpen előrelépésnek és kitörésnek számít, hiszen a protokollum olyan tételeket tartalmaz, melyek eszközöket biztosítanak céljaink megvalósításához. Láthatóvá teszi az MPP-t és bevonja a közös munkába; itt elsősorban az autonómia-törvénytervezet, valamint az európai parlamenti választási program kidolgozására gondolok.
– A választások előtt az MPP rendszerint egy „nemzeti válogatott felállítását” szokta szorgalmazni. Nem érzi kissé úgy, hogy ehhez képest a polgári fiúk most egy klubcsapat labdaszedőivé szegültek?
– Azért én visszautasítanám ezt a megfogalmazást, hisz a nemzeti válogatott gondolatáról nem mondtunk le, csakhogy adott körülmények között most ennyit tudtunk elérni. Sajnáljuk, hogy az RMDSZ nem tartotta fontosnak egy olyan koalíció létrejöttét, amely véleményünk szerint sokkal nagyobb mozgósító erővel bírt volna, mint a jelenlegi lista. A mostani megállapodás – és ebben minden politikai szervezet egyetért, még az is, amely nem részese az együttműködésnek – a közösség szempontjából is értékelhető, hiszen magyar–magyar egyezségre szükség van.
A szerződés aláírása ugyanakkor nagyon fontos lépés az erdélyi magyar pluralista rendszer hitelesítésében. Az RMDSZ – vagy nevezzem én is klubcsapatnak –, amely eddig egyedül szerette volna uralni a mezőnyt, most azáltal, hogy egy másik magyar alakulattal protokollumot kötött, egyértelműen elismerte, hogy nem egyedüli szereplője az erdélyi magyar közéletnek. Ezzel meg jelentős áttörést értünk el, és egy lépést tettünk egy majdani válogatott felállítása felé.
– Mégis, nem mondtak le túl könnyen az EP-jelöltlista esetleg befutónak számító, oly sokáig áhított harmadik helyéről?
– Mindig is amondója voltam: maradjunk a realitásoknál. Az MPP nem egy elvtelen alkut szorgalmazott, amiben csak a saját csoport- vagy pártérdekeit tartotta volna szem előtt. Ennél sokkal fontosabbnak tartjuk a közösségi érdeket. Úgy, ahogy nem magunknak kötöttük az egyezséget, nem magunknak kértük azt a helyet sem. Böjte Csaba ferences atya személyében mi egy olyan civil közéleti szereplőt javasoltunk a listára, aki a teljes erdélyi magyar közösség bizalmát élvezi. Örültünk annak, hogy a szövetség is pozitívan viszonyult a kérdéshez, ám tudomásul kellett vennünk, hogy Csaba testvér – aki egyébként a megállapodást is, a listát is támogatásáról biztosította – nem szándékozik politikai pályára lépni.
– Nemrég még arról beszélt, hogy az erdélyi magyar politikai szerveknek közös autonómiastatútumot kellene kidolgozniuk. Ehhez képest az RMDSZ egy olyan kész tervezetet tett a polgáriak elé, ami nem nyerte el maradéktalanul az ön tetszését.
– Pontosítanom kell: egyrészt mi ezt egy munkaváltozatnak tekintjük, másrészt a Magyar Polgári Pártnak megvan az autonómiatervezete és megvan az autonómiakoncepciója – mind a Székelyföld, mind Erdély tekintetében. Mindez nem újdonság, hisz ezeket az MPP programja is tartalmazza. Mindig is világosan fogalmaztunk: mi a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiastatútumot tartjuk zsinórmértéknek. Az, hogy az RMDSZ hajlandónak mutatkozik sajátos jogállásról, autonómiáról beszélni, üdvözlendő. Azáltal, hogy a két párt létrehoz egy közös munkacsoportot, szakembereink betekintési lehetőséget kapnak az itt folyó műhelymunkába.
– A betekintési lehetőségeken kívül, a bizottság polgári párti tagjainak lesz-e esélyük arra, hogy észrevételeikkel befolyásolják a statútum alakulását?
– Természetesen, hisz ez a közös munkacsoport felállításának a lényege. Az a célunk, hogy beleszólásunk által az RMDSZ változatát minél közelebb hozzuk az SZNT tervezetéhez.
– A felsoroltakon túl mitől jó a magát jobboldali pártnak tartó MPP-nek az RMDSZ-hez való közeledés és az Erdélyi Magyar Néppárttól való fokozatos eltávolodás? Nem tartanak attól, hogy megmaradt választóik egy részét elveszítik?
– Mi a saját utunkat járjuk. Nem szeretnék mások dolgaival foglalkozni. Az MPP-nek van egy jó programja, vannak komoly célkitűzései, nekünk, a vezetőknek pedig az a feladatunk, hogy ezeket elérjük, megvalósítsuk, és errefelé húzzuk a közösség szekerét. Ehhez próbálunk társakat keresni, és örülünk annak, ha szövetségeseket találunk.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),2014. március 31.
Elismert monopólium
Politikai megállapodást kötött egy héttel ezelőtt az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP). A dokumentum értelmében a felek vállalták, hogy együttműködnek a közelgő európai parlamenti választásokon, valamint az autonómiatörekvéseknek a román parlamentben, a nemzetközi közvélemény előtt és a székelyföldi magyar többségű önkormányzatokban való képviseletében.
Azt is vállalták, hogy együttműködnek minden olyan szervezettel, amely felvállalja az erdélyi autonómiatörekvések képviseletét. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Biró Zsolt MPP-elnök által a sajtó nyilvánossága előtt aláírt dokumentum kitér arra, hogy az MPP-t is bevonják az RMDSZ EP-választási programja kidolgozásába, és az MPP támogatja az RMDSZ választási kampányát.
A megállapodás látszólag mindkét félnek egyformán kedvező, azonban az RMDSZ többet nyert, mint az MPP. Igaz ugyan, hogy a kispárt elvileg saját javaslatokkal állhat elő az RMDSZ választási programjának kidolgozásakor, és bizonyára jól jön a nemzetközi szervezeteknél is a szövetség által nyújtott támogatás, a legfontosabbról, a választási szereplésről – akár az RMDSZ-szel szövetségben – azonban lemondott.
És éppen ez az RMDSZ nagy nyeresége: az MPP-nek tett engedményekkel sikerült a polgáriakat pacifikálnia, így nem kellett „feláldoznia" saját jelöltjei közül egyet sem. Az RMDSZ által felkínált támogatás fejében az MPP lemondott arról, hogy saját politikussal vegyen részt az Európai Parlamenti megmérettetésen, így az RMDSZ-lista a mostani együttműködési megállapodás ellenére is egypártinak tekinthető, az MPP-nek vélhetően kevés befolyása lesz az RMDSZ színeiben megválasztott honatyák tevékenységére.
Bár a megállapodás leszögezi a felek identitáshoz való jogát, mindezek nyomán az MPP tulajdonképpen elismerte az RMDSZ elsőbbségét, és besorolt a szövetség uszályába. A mostani megállapodással az RMDSZ kikapcsolta gyengébbnek tűnő politikai riválisát, amely amúgy eddig is sokkal szívélyesebb ellenzéke volt, mint a porondon most az RMDSZ-szel egyedül szemben maradt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az MPP már korábban jelezte: nem okoz gondot, hogy az EP-lista nem koalíciós lista lesz, hanem kizárólag az RMDSZ-é, most pedig már arra sem tart igényt, hogy saját jelöltjét indíthassa rajta. Az EMNP ezzel szemben az RMDSZ-szel való együttműködés feltételévé azt tette, hogy koalíciós listát indítsanak, amelyen minden bizonnyal befutó helyet kértek volna annak a Tőkés Lászlónak, aki a 2009-es közös lista első helyezettjeként, húzónévként képes volt az RMDSZ-szel kevésbé szimpatizáló polgárok voksait is begyűjteni, így maradhatott meg a három erdélyi magyar EP-képviselő.
Az RMDSZ ehelyett inkább ragaszkodott a saját listához, és az „oszd meg és uralkodj" elv mentén megkísérelte kevesebb vizet zavaró riválisát, az MPP-t lekenyerezni. Igyekezete sikerrel járt, az MPP pedig azáltal, hogy nem csupán a koalíciós listáról, de a befutónak remélt helyre kerülő saját jelölt állításáról is lemondott, betagozódott az RMDSZ által képviselt irányvonalba, és elismerte annak monopóliumát a romániai magyar közösség képviseletére.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
Krónika (Kolozsvár),2014. április 8.
Választások után: ezt mondták a külhoni politikusok
A külhoni politikusok történelmi jelentőségűnek nevezték, hogy a világ magyarsága részt vehetett a magyarországi országgyűlési választáson. Az erdélyi magyar politikusok szerint a Fidesz-KDNP választási sikere biztos hátországot ad az autonómiatörekvéseknek.
Tőkés László korszakváltónak nevezte, hogy a külhoni magyarok hosszú idő után ismét részt vehettek a magyarországi választáson.
„Huszonöt évvel a rendszerváltozás kezdete után testet ölteni látszik, az akkor lelkiekben megfogalmazott tétel, valósággá válik, közjogi valósággá válik az akkor kifejezett eszmény” – vélte az európai parlamenti képviselő.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elismerően szólt a várakozáson felüli külhoni szavazók számáról.
„Megnyugtató kimondani, hogy azok közül, akik regisztráltak, rengetegen éltek a szavazás jogával. Péntek délután a szabadkai főkonzulátuson mintegy 15 ezer levélszavazat volt már, ez azt gondolom, hogy a legvérmesebb várakozásoknak megfelel” – állapította meg a VMSZ elnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt mondta: Kárpátalján rendben zajlott a szavazás.
„Kárpátalján is részt vettek a magyar állampolgárok a választásokon. A választások mind a két konzulátuson nyugodtan zajlottak” – emelte ki a KMKSZ elnöke.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke reményét fejezte ki, hogy a régi-új Magyar kormány ezen túl is folytatja a párbeszédet a Kárpát-medence magyarságának kérdéseiről a külhoni magyar pártok vezetőivel.
„(A kormány) tudja képviselni azokat az érdekeket, amelyek az unióban és más nemzetközi intézményekben szükségesek! Azt várjuk, hogy támogassa, ahogy eddig is tette, az erdélyi magyarságnak az RMDSZ által megfogalmazott érdekeit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a Fidesz-KDNP választási sikere biztos garanciája az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseinek.
„Örülünk a sikernek és annak is, hogy részesei lehettünk mi is, erdélyi magyarok, az a több száz önkéntes, akik az elmúlt években a honosításban, a regisztrációban és most a levélszavazatok összegyűjtésében segítettek. Jó, hogy egy biztos hátországunk van az erdélyi magyar autonómiatörekvések támogatására” – húzta alá az EMNP elnöke.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azt mondta, a harmadik Orbán-kormány egyértelmű garanciát jelent arra, hogy kiteljesedik a nemzetegyesítési folyamat, amely az elmúlt négy esztendőben elkezdődött.
A Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerint az elért eredmény a felvidéki magyarságnak is segíthet. „Bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban – már csak azért is, mert nagyon komoly mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP és annak miniszterelnök jelöltje Orbán Viktor – megindulnak kétoldalú tárgyalások azokban a témákban, amelyek bennünket nagyon érintenek. Többek között a már említett kettős állampolgárság is” – állapította meg Berényi József.
Gratulált a Fidesz-KDNP győzelméhez Bugár Béla is. A Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnöke szerint az új magyar kormánynak – a felvidéki magyarok érdekében –tárgyalóasztalhoz kell ülnie a Fico-kabinettel.
hirado.hu / Duna Tv, Híradó. Erdély.ma2014. április 8.
Kell az erős Magyarország (Gratuláltak az erdélyi politikusok)
Mindhárom erdélyi magyar politikai alakulat vezetője, illetve Tőkés László európai parlamenti képviselő is gratulált a Fidesz–KDNP szövetség választási győzelméhez: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt emelte ki, Magyarország a mi érdekeink szószólója is lehet, Biró Zsolt, az MPP elnöke a nemzeti integráció elmélyítését reméli az újabb Orbán-kormánytól, Toró T. Tibor szerint Magyarország biztos hátországa lesz autonómiatörekvéseinknek, Tőkés László pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a külhoni szavazatoknak döntő szerepük volt a kormánypártok győzelmében.
Kelemen Hunor szerint a vasárnapi választások nyomán létrejövő legitim, erős Magyar kormány az erdélyi magyarságnak is a szószólója lehet a régióban és Brüsszelben. Az RMDSZ elnöke – aki vasárnap este az RMDSZ több képviselőjével közösen Budapesten, a FIDESZ–KDNP központjában várta az országgyűlési választások eredményeit – személyesen is gratulált Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak a választási eredményért, amely szerinte annyira egyértelmű, hogy nem is kell magyarázni. Kelemen hozzátette, a nemzetpolitikában többéves összehangolt munkára van szükség, ezért kölcsönös érdek, hogy a magyar kormány folytasson párbeszédet a Kárpát-medencei magyarság kérdéseiről a demokratikus magyar pártok vezetőivel, és törekedjék konszenzusra. „A határon túli magyarság kérdése nem lehet a megosztás tárgya Magyarországon” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint a következő esztendők legjelentősebb kihívása, hogy el kell érni az őshonos kisebbségek védelmének az Európai Unión belüli szabályozását. Kelemen azt is kiemelte, a kormányon lévő RMDSZ segítségével a magyar–román államközi kapcsolatok javítására is sor kerülhet a közeljövőben.
Biró Zsolt MPP-elnök szerint az április 6-i történelmi pillanattal újabb bizonyságot nyert, hogy képesek vagyunk tizenötmillió magyarban gondolkodni, és immár valóság az a tény, hogy nincsen határon inneni és határon túli magyar ügy, csupán egyetlen közös magyar ügy. „Az MPP számára a harmadik Orbán-kormány egyértelmű garanciát jelent arra, hogy kiteljesedik a nemzetegyesítési folyamat, amelynek az elmúlt négy esztendőben tanúi voltunk. Összefüggő Kárpát-medencei hálózatokat kell létrehozni a gazdaság, a szociálpolitika, az oktatás és a kultúra terén egyaránt” – taglalta az új kormányra háruló nemzetpolitikai feladatokat Biró Zsolt. Az MPP elnöke szerint az Orbán-kormány erős felhatalmazása azt is jelenti, hogy ma már az anyaországban nem lehet kijátszani a „határon túli” kártyát, és hogy a választópolgárok döntő többsége elutasította a gyűlöletbeszédre és ellenségképre épülő kampányt. Jelenti továbbá, hogy egy erős anyaország támogatását magunk mögött tudva folytathatjuk küzdelmünket az önrendelkezés iránt – tette hozzá az MPP elnöke.
Toró T. Tibor azért tartotta fontosnak az autonómiatörekvéseket támogató magyarországi politikai erők győzelmét, mert a magyar kormány „nemzetközi színtéren képviselheti, felerősítheti” az erdélyi magyar közösség törekvéseit. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a nemzetpolitikában már az elmúlt négy évben megszülettek a fontos stratégiai döntések, úgy véli, a következő négy évben a nemzetegyesítés konkrét szintjeire, például a gazdasági integrációra kell koncentrálni. „Ebben a folyamatban az Orbán-kormány számíthat támogatásunkra” – mondta Toró T. Tibor. A politikus nagy örömnek nyilvánította, hogy a határon túli magyarok is részesei lehetnek a Fidesz választási sikerének, és kiemelte, a választói névjegyzékbe felvett erdélyi magyarok közel kétharmada az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az EMNP segítségével regisztrált, és a levélszavazatok több mint kétharmadát e két szervezet gyűjtötte össze és juttatta el a külképviseletekhez. Tőkés László bravúrosnak nevezte Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP győzelmét. Hozzátette, a többi volt kommunista országban „menet közben kihullottak a rendszerváltozás elindítói”, Magyarországon pedig „a balliberális oldal inkább ellenforradalmi erőként jelenült meg”. Az EMNT elnöke örömmel nyugtázta: a külhoni szavazatoknak döntő szerep jutott abban, hogy a Fidesz–KDNP szövetségnek sikerült döntő többséget szereznie. A politikus szerint a rendszerváltozásnak szerves részét képezi a nemzetpolitikai rendszerváltozás is. „Az elmúlt négy évben sikerült három alapvető fontosságú törvényben megalapozni az újfajta nemzetpolitikát. A következőkben ezeket a törvényeket kell élettel, tartalommal megtölteni” – jelentette ki Tőkés László.
Traian Băsescu gratulált Orbán Viktornak
Traian Băsescu államfő gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek az országgyűlési választáson aratott győzelméhez, és sikert kívánt számára újabb mandátuma célkitűzéseinek megvalósításához. „Kihasználom ezt az alkalmat, hogy őszintén gratuláljak a magyar népnek. Kifejezem mély meggyőződésemet, hogy a népeink közötti hagyományos barátságra alapuló kétoldalú kapcsolataink minden szinten megerősödnek, a román és a magyar polgárok javát szolgálva” – írta Băsescu az Orbán Viktorhoz intézett üzenetében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 10.
Variációk autonómiastatútumra
Az RMDSZ autonómiastatútuma számos pozitív elemet tartalmaz, bár nem éppen ugyanaz, amit a Magyar Polgári Párt (MPP) elképzelt” – fejtette ki csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Biró Zsolt, a polgári párt elnöke.
Mint rámutatott, a lényeges különbség az, hogy az RMDSZ a meglevő törvényeket kihasználva a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok társulásával hozná létre a Székelyföldet, míg az MPP a történelmi Székelyföldhöz tartozó 153 önkormányzat társulását szorgalmazza. A kettő közötti különbség az, hogy az RMDSZ változatában a magyar lakosság aránya 54 százalékos lenne, míg az MPP által javasoltban 75 százalék, tudtuk meg.
„A statútum különben tartalmaz minden olyan fejezetet, amit az autonómia feltételez, többek között gazdasági, pénzügyi, adópolitikai, nyersanyagok helyben való felhasználására vonatkozó előírásokat is” – ecsetelte a polgári párti politikus.
Biró Zsolt ugyanakkor elmondta, a Fidesz eredményváróján, Budapesten találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, aki azt mondta neki, hogy jelenleg az EP-kampányra való felkészülés a prioritás. „A magyar közösség 25 éve vár az autonómiára, néhány hét késés már nem jelent gondot” – véli Biró.
Az MPP különben három személyt nevesített az autonómiastatútumot véglegesítő közös munkacsoportba: Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Márton Zoltán makfalvi elöljáró és Kulcsár Terza József háromszéki pártelnök munkáját SZNT-tagokkal kiegészülő szakértői testület támogatja.
Az RMDSZ–MPP-együttműködés révén két munkacsoport dolgozik, az egyik az autonómiastatútumot, a másik az RMDSZ EP-választási programját dolgozza ki. „Egyelőre még egyik sem ült össze, de a kampány kezdetéig összefésülik a javaslatokat. Az MPP kampányban való részvétele annál hangsúlyosabb lesz, minél inkább vállalható a program” – szögezte Bíró Zsolt.
Mint elhangzott, a program valamennyi fejezetéhez fogalmaztak meg javaslatokat. A csütörtöki sajtótájékoztatón Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a turizmusra vonatkozókat ismertette.
Hangsúlyozta, be kell azonosítani a turisztikai potenciállal rendelkező településeket, ezek fejlesztésére kell pénzt szerezni, mert ebből a környező falvak is profitálhatnak, fontos továbbá a brassói repülőtér, ugyanakkor a bukaresti és brüsszeli képviselőknek hangsúlyosabban kell népszerűsíteniük a térséget.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro2014. április 11.
Tőkés harmadik a Fidesz EP-listáján
ÖSSZEFOGLALÓ – Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke foglalja el a Fidesz európai parlamenti jelöltlistája harmadik helyét – jelentette be csütörtökön az Orbán Viktor vezette kormánypárt.
A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András.
Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen
A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak.
Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is.
Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása
Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.
Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét.
A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés.
Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni.
Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László.
Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott.
„Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke.
Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni
Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe.
Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson.
„Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök.
Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért.
Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről.
Az állandó lakcím az irányadó
Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban.
Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak. Krónika (Kolozsvár)2014. április 21.
A méltányosság döntsön Köröstárkányban"
Idén is megtartották a Pro Tharkan Egyesület szervezte megemlékezést nagypénteken a köröstárkányi emlékműnél, melyet újabb viszály övez. Jelen volt mások mellett Bíró Zsolt MPP-elnök, illetve Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke is.
Ahogyan már szinte hozzátartozik a Köröstárkányban tartott nagypénteki megemlékezésekhez, a délelőtti istentiszteletről távozók jórésze megállás nélkül ballagott el az első és második világháború, illetve az 1919 húsvéti mészárlás áldozatainak emlékét őrző, 1999-ben avatott emlékmű előtt. Az eddig is megvolt feszültséget (a falu egyik része a vérengzés dátum szerinti évfordulóján, a másik része a mindenkori nagypénteken tart megemlékezést) tovább szítja, hogy az emlékművet egy turulmadárral kívánják kiegészíteni, amit elvileg mindenki támogat, ám a kivitelezés módjában vannak nézetkülönbségek (lásd. BN, március 31.). A mintegy 70 megjelentet (köztük kéttucatnyi cserkészt), kiknek nagyobb része meghívott és vendég volt, Gábor Ferenc, a Pro Tharkan Egyesület elnöke köszöntötte, az emlékmű kerítésén fáklyák lobogtak, illetve a román, magyar, EU-s, a tárkányi és a Magyarok Világszövetségének zászlaját lengette a szél (a publikum soraiban még egy Jobbik Magyarországért Mozgalom-zászlót is lobogtatott a kellemes tavaszi szellő).
Döntsön a méltányosság
A felszólalók sorában először dr. Csapó József volt szenátor, az emlékmű védnöke méltatta Gábor Ferenc érdemeit az emlékműállításban, szerinte kötelességünk emlékezni a nemzetet próbára tevő nagy eseményekre. Bíró Zsolt, az MPP országos elnöke, mint a már említett turul adományozója, egyebek mellett arról beszélt, hogy nagypéntek nélkül nincs feltámadás, az emlékmű kiegészítésének szánt madár pedig már a jövőbe vetett reményt jelképezné. Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének alelnöke Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus-át mondta el, majd Patrubány Miklós MVSZ-elnök állt a mikrofon elé. "Személyes kudarcként élem meg, hogy a köröstárkányiak összefogása ma távolabbinak tűnik, mint valaha", fogalmazott a "turul ügyre", illetve a két időpontban tartott megemlékezésekre utalva, hozzátéve: mindkét fél tud cáfolhatatlan észérveket felsorakoztatni, melyekkel nem lehet igazságot tenni. Meglátása szerint egy megoldás van: "a méltányosság kell döntsön", mégpedig azok javára, akik annak idején kiharcolták az emlékművet.
Szorosabb együttműködés
Patrubány Miklós külön méltatta a Pinka-völgyi települések több mint 500 kilométert utazott küldöttségeinek jelenlétét. (Tíz magyarok, horvátok és németek lakta nyugat-magyarországi település - Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Magyarkeresztes, Nagynarda, Németkeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa - ellenszegülve a trianoni döntésnek kiharcolta 1923-ban megtörtént visszacsatolását az anyaországhoz Ausztriától - szerz.megj.). Mint mondta, az MVSZ közreműködésével szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszenek a Fekete Körös-völgyi magyar falvak és a Pinka-völgyi települések között. A beszédek közt szavalatokkal közreműködtek a cserkészek, illetve Lajter Márkó érsemjéni/debreceni diák, utánuk pedig harangszó kísérte az egy perces néma főhajtást, majd koszorúzás következett, és a himnuszok eléneklésével ért véget az ünnepség, mely után a szervezők a kultúrházba várták nagypénteki böjtös ebédre a vendégeket.
Rencz Csaba. erdon.ro2014. május 4.
Fenntartható fejlődés Erdőszentgyörgyön
Fenntartható fejlődés helyi, kistérségi és regionális szinten – Erdőszentgyörgy kulcsfontosságú szerepe a térségben címmel tartottak beszélgetést április 26-án, szombaton Erdőszentgyörgyön, a városnapok keretében. Az eseményen jelen volt Zsigmond Barna Pál főkonzul is. „Ha mi itt akarunk élni, be kell kapcsolódnunk mindabba, ami velünk történik" – szögezte le a beszélgetés elején Csibi Attila, a város polgármestere, majd megköszönte az anyaországi támogatásokat, figyelmet, partnerséget.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szerint Erdőszentgyörgy az egész Maros megyei magyarság szívügye, akár csak más városok, települések, ezért tartja fontosnak a fejlesztések tudatos megtervezését főként a mai világban, amikor „ripsz-ropsz kell dönteni" – fogalmazott a szervezet elnöke.
Erdőszentgyörgy vezető szerepe a Kisküküllő-mentén mindig megmarad Kelemen Márton, Maros megye Tanácsának alelnöke szerint. Úgy véli, ez a kiemelt státus nem csak megtiszteltetés a településnek, hanem felelősség is: szükség van a helyi erőforrások kiaknázására és a helyi értékek megmutatására. Erdőszentgyörgynek autonómiára van szüksége – mondta Biró Zsolt, MPP-elnök, aki szerint vannak magyar ügyek, amelyek mellé politikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek fel kell sorakozni. Kiemelte ugyanakkor, mint jelentős pénzügyi erőforrást, az EU által nyújtott támogatásokat, amelyek révén fejleszthetők úgy a kisgazdaságok, mint a városok.
Zsigmond Barna Pál főkonzul elmondta, évekkel ezelőtt a település védjegyének számított az erdőszentgyörgyi krémes, így most is a helyi értékekre építve kell beépülni a köztudatba. „Meg kell határozni, hogy Marosvásárhely és Szováta között hogyan akarja pozicionálni magát Erdőszentgyörgy, ki kell találni, hogy mivel tudják itt megállítani az átrobogó turistákat" – fogalmazott a főkonzul, hangsúlyozva, ennek a régiónak a mezőgazdaság és a turizmus jelenthet kitörési pontot. A főkonzul rámutatott: az iskola, az egészségügy, a hétköznapi dolgok a legfontosabbak, mert ezek tartják meg a közösséget. Úgy véli ugyanakkor, hogy a jó példákat el lehet és el is kell tanulni. „Nem baj, hogy hasonlítunk másokra, de figyeljünk, vigyázzunk a helyi sajátosságainkra, hiszen azoktól leszünk önmagunk" – mondta. csikszereda.gov.hu. Erdély.ma2014. május 9.
Az erdélyi magyar politikus és az idő
Az erdélyi magyar politikus egy két lábon járó intézmény. A legjelentősebbek közül való, nem holmi sóhivatal. Vállát közéletünk legsúlyosabb gondjai terhelik, ezért aztán érthető, ha minden apróságra, határidőre, ígéretre nem tud eléggé figyelni.
Ha Bukarestben dolgozik, egy egész ország problémáinak súlya nehezedik rá, ha Székelyföldön, akkor mindezekre rátevődnek a helyiek is. Már-már össze is roskadna alattuk – csakis közössége feltétel nélküli szeretete tartja benne a lelket, és készteti arra, hogy a minden oldalról, ellenzékétől, Bukarestből, az igazságszolgáltatási szervektől érkező nyomás ellenére folytassa a szolgálatot. Mert az erdélyi magyar politikus nem öncélúan politizál – szolgál. Nem önmagáért dolgozik – érettünk. Nem funkcióért, pénzért – micsoda eretnek gondolat! –, de megmaradásunkért, jövőnkért, nemzeti ügyünkért.
Ezért aztán az erdélyi magyar politikus roppant elfoglalt, és fölöttébb tiszteletre méltó. Hogy is várhatnánk el tőle, hogy – hozzánk, hús-vér emberekhez hasonlóan – esetleg találkozzon más párthoz tartozó kollégáival, leüljenek egy asztal mellé, és beszélgessenek közös dolgainkról? Az erdélyi magyar politikus nem találkozik senkivel. Főleg nem más pártbeli magyar politikussal. Vagy ha mégis, akkor mindig csak a jövőben, és akkor is csak úgy, hogy előbb bejelenti a sajtó előtt: egyeztetni fognak. Aztán – néhány hét múlva – bejelenti ismét. Az erdélyi magyar politikus időszámítása ugyanis egyáltalán nem egyezik a világival. Így aztán mi csak ne csodálkozzunk azon, ha például Kelemen Hunor RMDSZ-elnök május 8-án is azt mondja, amit szövetségese, Bíró Zsolt MPP-elnök március 25-én, éspedig hogy jövő héten vegyes munkacsoport ül össze egyeztetni az autonómiatervezetről. Melyet egyébként – ugyancsak Kelemen Hunor korábbi nyilatkozatai szerint – réges-régen, még tavaly decemberben, majd idén január végén közvitára bocsátottak. Hogy azóta sem látta senki? Ne legyünk kicsinyesek, és ne akadjunk fenn mindenféle apróságon! Ha eltelt már huszonöt év, mit számít még az a néhány hét, amíg kidolgozzák végre az autonómiastatútumot? – idézhetnénk Bíró Zsolt – világi időszámítás szerint – április 10-én elhangzott szavait. Mert az erdélyi magyar politikus történelmi léptékben, legalább negyedszázados távlatokban gondolkodik... Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. május 12.
FUEN: követeljük, hogy az EU foglalja az európai szerződésbe a kisebbségvédelmet
,,Irányváltásra van szükség az EU-ban, értékként kell az etnikai és nyelvi sokféleségre tekinteni, és védeni ezt az értéket, biztosítani az őshonos közösségeket, hogy meglévő jogaikat európai szintű szabályozás és ellenőrzési mechanizmus védi, amelyet a jó gyakorlatok és megoldások kölcsönös megosztása egészít ki"– fogalmazott Vincze Lóránt a FUEN flensburgi kongresszusán. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, a FUEN alelnöke mutatta be a kongresszus kisebbségi kiáltványát, amely az új európai mandátumban nyitott, és közvetlen párbeszédet kér az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a FUEN-ben tömörülő kisebbségi közösségek között. Azt kérik az EU-tól, hogy állapítson meg ütemtervet a kiáltványban foglaltak életbe ültetésére, és az új EB egyik biztosának hatásköre terjedjen ki a kisebbségvédelemre is.
Az európai kisebbségi szervezetek május 7–10. között a németországi Flensburgban vettek részt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója 65. kongresszusán. A szombaton délelőtt tartott éves közgyűlés kisebbségi kiáltványt fogadott el, amely elfogadhatatlannak nevezi, hogy az EB sorozatosan utasít el minden kisebbségvédelemre vonatkozó javaslatot és felvetést, ugyanakkor a dokumentum méltányolja azokat az ajánlás jellegű jelentéseket és határozatokat, amelyeket az Európa Tanács vagy az Európai Parlament fogadott el ebben a témában.
A flensburgi kisebbségi kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek nem jelentenek fenyegetést Európa és a tagállamok kohéziója szempontjából, ellenkezőleg, sokszínűségükkel a társadalmat gazdagítják. ,,A nemzeti kisebbségek a kiáltványban követelik, hogy az EU egyértelműen foglalja az európai szerződésekbe az őshonos közösségek és nyelvi kisebbségek védelmét. A dokumentum külön kitér az európai jó megoldások gyakorlatba ültetésére más tagállamokban, olyan intézkedések révén, amelyeket maguk az ott élő közösségek is kielégítőnek találnak, beleértve az önrendelkezések és autonómiák rendszerét" – fogalmazott a FUEN alelnöke. A tízpontos határozat bírálja a koppenhágai kritériumrendszer kettős mércéjét, és kéri, hogy az EU valamennyi tagállamán kérje számon a kisebbségi jogok kidolgozását és alkalmazását.
,,A flensburgi FUEN-kiáltvány újrafogalmazza az európai kisebbségvédelem legfontosabb tennivalóit, és nyilvánvalóvá teszi, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, mégpedig úgy, hogy hatáskörébe emeli a szabadságjogok ezen területét" – hangsúlyozta a FUEN kongresszusán Vincze Lóránt.
FUEN-tag lett a Magyar Polgári Párt
A Magyar Polgári Párt sikerként értékeli, hogy egy olyan rangos nemzetközi szervezet soraiban tudhatja magát, mint az európai nemzeti közösségeket és kisebbségeket tömörítő FUEN. A május 10-i közgyűlésen hivatalosan is bejelentették, hogy támogatói tagságot szerzett a Magyar Polgári Párt. Az MPP célja, hogy a nemzetközi porondon is hallassa hangját, felhívja a figyelmet az erdélyi és székelyföldi magyarság helyzetére. "A romániai magyarság lélekszámából kiindulva természetes, hogy ezt a régiót, illetve az itt élő magyar közösséget több szervezet is képviselje. Az MPP régi törekvése, hogy tagfelvételt nyerjen, és örülünk, hogy ezt most, a szervezet 65. kongresszusa alkalmával sikerült elérnünk, külön örülünk annak, hogy most azok is támogatták kérésünket, akik eddig esetleg ellenezték azt" – értékelte az eseményt Biró Zsolt pártelnök. Népújság (Marosvásárhely)2014. május 17.
Hivatkozási alap a Kalmár-jelentés
Kalmár Ferenc magyar keresztény-demokrata politikus volt a vendége csütörtökön, Kolozsváron a Járosi Andor Keresztyén Műhelynek. A Kalmár által összeállított és az európai nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést idén áprilisban fogadta el az Európa Tanács (ET) 71 igen szavazattal, 11-11 tartózkodással, illetve nemleges vokssal. A rendezvény másik vendége Korodi Attila RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke volt.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket. Csinta Samu újságíró, az esemény moderátora a jelentés előzményeiről faggatta először a magyar politikust.
– Az Európa Tanácsban akkor születtek meg a nemzeti kisebbségek kérdéskörével foglalkozó dokumentumok, amikor Európában krízishelyzet volt ilyen téren. Az 1990-es évek elején szavazták meg a kisebbségvédelmi keretegyezményt, 2003-ban pedig a Gross-jelentést, amely az autonómiákról szól. Kovács Elvira vajdasági képviselő asszonnyal közösen kezdeményeztem, hogy készüljön jelentés a kisebbségekről. Mivel összegyűjtöttük a kellő számú aláírást, a tanács rábólintott az elkészítésére. A raportőri tisztséggel eredetileg egy görög képviselőt akartak megbízni. Elképzelhetik, milyen lett volna ez a jelentés, ha egy olyan politikus készíti el, amelynek országa nem írta alá és nem ratifikálta az 1990-es évekbeli kisebbségi keretegyezményt, és ahol az alkotmány nem ismeri el a nemzeti kisebbségek létét – magyarázta Kalmár Ferenc. Szabadság (Kolozsvár)2014. május 27.
A Magyar Polgári Párt közleménye
Bölcsességről tettek tanúbizonyságot az erdélyi magyar szavazók azáltal, hogy részvételükkel, voksaikkal a magyar listát támogatták.
Meggyőződésünk, hogy nemcsak az erdélyi, de egész Kárpát-medencei magyarságunk megmaradása és jövője szempontjából hosszú távon csakis az erős magyar etnikai alapokon álló politizálásra lehet és kell építeni. Külön köszönetet érdemelnek a Magyar Polgári Párt tagjai, szimpatizánsai, azok, akik mindezt felismerve, a pártpolitikai és egyéni sérelmeken felülemelkedve nem hagyták cserben a magyar listát. Nagy szükség volt rájuk, hogy továbbra is biztosítva legyen az erdélyi magyarok európai parlamenti részvétele.
A siker egyben kötelez is!
A Magyar Polgári Párt nevében reményünket fejezzük ki, hogy Erdély és Székelyföld ügyének képviselete nem szenved csorbát a következő öt évben. Elvárjuk, hogy most mandátumot szerzett képviselőink bátor és következetes szószólói legyenek az erdélyi magyar érdeknek, legyen szó nyelvi jogokról, gazdasági érdekérvényesítésről vagy Székelyföld autonómiájának kérdéséről.
A magunk részéről mindig figyelmeztetni fogunk a kampányban tett ígéretekre!
Ugyanakkor a Magyar Polgári Párt nevében gratulálunk minden magyar képviselőnek, aki az európai parlamenti választások alkalmával mandátumot szerzett. Bízunk benne, hogy mindannyian elsődleges szempontjuknak tekintik a magyar ügy képviseletét a nemzetközi politikai színtéren.
Külön öröm számunkra, hogy az anyaországban a Fidesz-KDNP pártszövetség ismételten elsöprő sikert aratva, Európában a legnagyobb arányban járult hozzá az néppárti frakció sikeréhez.
A Fidesz-KDNP nemzeti listája megteremti annak lehetőségét, hogy az Európai Unió szintjén is bizonyítsuk a magyar nemzet egységét, hiszen immár a vajdasági és kárpátaljai magyarok is képviselőt küldhetnek Brüsszelbe. Ez a frakció, kiegészülve az Erdélyben és Felvidéken mandátumot szerzett képviselőkkel, közösen teremti meg azt az erős magyar etnikai alapon nyugvó politizálást, amely együttes erővel képviselheti kultúránkat, értékeinket és érdekeinket!
A Magyar Polgári Párt nevében
Biró Zsolt elnök. Népújság (Marosvásárhely)2014. június 3.
EMNP: 25 év legjobb kampánya után bűnbakot keres az RMDSZ
Papp Előd, az EMNP alelnöke a Duna Tv Közbeszéd című műsorában Száva Enikővel beszélgetve. Biró ugyanis az Erdélyi Magyar Néppártra utalt, amikor ennek néhány képviselője a választási kampányban az RMDSZ elleni tiltakozó szavazásra buzdított.
Papp Előd megdöbbentőnek nevezte Biró Zsolt kijelentését. Ez a „politikának a legalja” – tette hozzá az EMNP alelnöke, aki cáfolva a vádakat, úgy fogalmazott, hogy az MPP zárta ki magát a „rendes politikai pártok soraiból”, amikor „letérdepeltek, és elfoglalták a kisszéket az RMDSZ konyhájában”. Száva Enikő azon felvétésére, hogy a választások előtt az EMNP vezetői homályosan fogalmaztak, amikor arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy mire buzdítják szimpatizánsaikat, Papp kitérő választ adva arról beszélt, hogy most már tény: ha az EMNP is külön részt vesz a választásokon, most egy erdélyi magyar képviselő sem lenne Brüsszelben.
Papp Előd szerint most bűnbakot keres az RMDSZ, a megoldás pedig egy közös választási lista lett volna, csak így lenne három erdélyi magyar képviselő az Európai Parlamentben.
Az EMNP alelnöke ezután nem csak ironikusan beszélt az elmúlt 20 év legjobb kampányáról, amit az RMDSZ folytatott, elmondva, hogy Kovács Péter főtitkár szerint a mostani két képviselő több mint a néhai három képviselő, a 8,94 százalék pedig kevesebb, mint a 6,3 százalék, hanem olyan részletekről is beszélt, miszerint az RMDSZ gépkocsivezetői, akik szavazni vitték az embereket, teljesítménybérezést kaptak.
Papp Előd az EMNP által szervezett autonómiakaravánról elmondta, hogy ennek célja népszerűsíteni az autonómia gondolatát, és nem fognak ezzel leállni, mert a következőkben városok után a falvakra is elviszik az autonómiakaravánt.
Az EMNP alelnöke arról is beszélt, hogy ők a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét elfogadják „úgy, ahogy van”, esetleg csupán minimális változtatásokat eszközölnének rajta.
Papp Előd a beszélgetés végén kifejtette azon véleményét, hogy az RMDSZ „erősebb hangon” kellene beszéljen kormánykoalíciós partnerével, amikor ennek képviselői támadják az erdélyi magyarságot. dunatv.hu. Erdély.ma2014. június 12.
Befellegzett a polgáriak és az RMDSZ partnerségének?
Az RMDSZ-szel kötött megállapodás felülvizsgálatát javasolták csütörtöki sajtótájékoztatójukon a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének képviselői.
A párt legerősebb területi szervezete azt kéri, hogy a polgáriak a jövő héten üljenek tárgyalóasztalhoz a szövetség országos vezetőségével, egyeztessenek a Székelyföld autonómiatervezetéről, valamint arról a válaszlevélről, amit a kormány a Székely Nemzeti Tanácsnak küldött autonómiaügyben.
Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, a polgári párt tagjai és a szimpatizánsok közül sokan úgy vélik, az RMDSZ bekebelezte az MPP-t.
„Megnyugtatunk mindenkit, az MPP nem olvadt be, önállóan politizál, az RMDSZ-el kötött partnerség a nemzetstratégiai célok megvalósításáért jött létre – tette hozzá Bálint József, aki szerint úgy tűnik, a párt országos vezetősége hiszékenyebb, mint a tagság. – Az együttműködés révén önkormányzati vezetőinknek nem kell folyamatosan védekező állásba helyezkedniük, de hosszú távon nincs értelme az együttműködésnek, mert az megkérdőjelezi az MPP létét.”
„Az RMDSZ úgy tesz, mintha nem kormányozna”
Bálint felrótta az RMDSZ-nek, hogy még mindig nem készült el az autonómia-törvénytervezet, a szövetség nem áll ki következetesen a nemzeti jelképek mellett, nincs forrásmegosztás a magyar szervezetek között, a kormánypénzek felett csak az RMDSZ rendelkezik.
Kulcsár Terza József, a polgáriak Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint az RMDSZ úgy tesz, mintha nem lenne a kormány tagja, például az SZNT-nek küldött válaszlevél is olyan, mintha a szövetség nem lenne a koalícióban.
Biró Zsolt: az MPP nem erre számított
A portálunknak nyilatkozó Biró Zsolt, az MPP elnöke is elismerte, többet várt az RMDSZ-szel kötött együttműködéstől. „A közösen aláírt dokumentumban az áll, a két párt tiszteletben tartja egymás identitását, adott esetben versenyeznek, és ha a magyarság érdeke úgy kívánja, együttműködnek. Az összefogás egyik alapfeltétele volt, hogy létrehozzuk azt a munkabizottságot, amely az autonómiastatútumon dolgozik, ám ez is csak egy ízben ült össze” – kommentálta a pártelnök.
Biró szerint az RMDSZ-nek felróható, hogy kerüli a statútumtémát, úgy véli, ez továbbra sem prioritás számukra. „Nem jártak el tisztességesen, hiszen átadtak egy munkadokumentumot, mi pedig elmondtuk, ennek nem sok köze van az autonómiához, de ők azzal védekeztek, hogy ez nem a végleges tervezet, még van kettő-három. Ezzel komolytalanná teszik az ügyet” – fogalmazott a polgári párt elnöke.
Az MPP által megfogalmazott bírálatok kapcsán Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát hívtuk fel, aki úgy nyilatkozott: ha a polgári párt komolyan gondolja az együttműködést, semmiképp nem a sajtón keresztül kellene üzengetnie.
„Biró Zsolt vegye fel a telefont, és hívja fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, vagy Kulcsár Terza József hívjon fel engem, és beszéljünk a problémákról! Azt már megszoktuk, hogy Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hetente nyílt levélben vagy a sajtón keresztül üzenget nekünk, de az MPP-től nem ezt várjuk. Ha én a feleségemnek akarok mondani valamit, nem a Krónika révén fogok üzenni” – fogalmazott Kovács Péter.
Bíró Blanka. Székelyhon.ro