udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
304
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 301-304
Névmutató:
Brassai Sámuel
2006. szeptember 14.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatóválsága kapcsán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes ismertette álláspontját /Ami a „CSEND” mögött van, Szabadság, szept. 13./ Erre válaszoltak az érintettek: a/ Török Ferencz soha nem jött el az iskolába megbeszélni a felmerült problémákat. Három hónappal az EU-s csatlakozás előtt egy magyar közösség sorsáról annak megkérdezése és véleménye nélkül lehet dönteni, olyan körülmények között, amikor folyton a kulturális autonómiáról és annak fontosságáról beszélnek. Ha valóban akkora mulasztásokat követett el, akkor miért nem váltották le 2005 nyarán, miért hosszabbították meg a kinevezését a 2005–2006-os tanévre is? – kérdezte Kósa Mária. Estis osztályok: nemcsak román, hanem a magyar estis osztályok áthelyezéséről döntöttek, magyar tanárok katedráiról is. /Kósa Mária: „Csendzavarás”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ b/ Kósa Máriát nagyon felkészült, jól képzett vezetőként emlegetik, a tanári kar, a szülői bizottság, a diákok, és egyes kívülálló személyek kiálltak mellette. /Kis Réka: Ha megtörik a „csend” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ c/ Török Ferenc korábban nem óhajtott nyilatkozni, emlékeztetett az újságíró. /Nagy-Hintós Diana: A bűvész cilindere= Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ d/ A múltban többször is követelték, hogy tartson szorosabb kapcsolatot az iskolákkal, igazgatókkal, emlékezetett Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök. Török Ferenc nem védte meg a magyar igazgatókat a jogtalan leminősítéstől (pl. Székely Árpád esete, aki végül az RMPSZ közbelépésére megkapta a megérdemelt „nagyon jó” minősítést a „jó” helyett!). Az iskola vezető tanácsa nem talált semmilyen elmarasztalást Kósa Mária személyére vonatkozóan. /Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök: A „CSEND”-re visszatérve = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2006. szeptember 15.
Hosszas huzavona után megoldódott a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban az igazgatóválság. Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte: Kósa Mária igazgatói mandátumának meghosszabbítása mellett döntött. Kósa Mária új mandátuma a következő igazgatói versenyvizsgáig tart. /Meghosszabbított mandátum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2006. december 19.
December 16-án a Brassai Sámuel Líceumban a Kolozsvár Társaság Végtelennel játszó véges címmel szervezett emlékműsort Szilágyi Domokos halálának 30. évfordulóján. /Ferencz Zsolt: „Végtelennel játszó véges” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2007. február 5.
A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet több új kiadványát mutatták be február 2-án Kolozsváron. Demeter Éva az intézet könyvsorozatának 2. számát ismertette, amely egy 2004-es, a nyelvhasználati joggal foglalkozó sepsiszentgyörgyi konferencia anyagát és más tanulmányokat tartalmazza. A sorozat 3. számát Péntek János méltatta. Ebben a kolozsvári 13. Élőnyelv konferencia anyagát közlik a nyelvi közösségek és a nyelvi jogok témaköréből. Legfontosabb következtetése: a nyelvészek alkalmasabbak a nyelvi jogok meghatározására, mint a politikusok. Benő Attila az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat 256. számát ismertette, amely az 1997-ben Kolozsváron lezajlott, Brassai Sámuel halálának százéves évfordulója tiszteletére rendezett konferencián elhangzottakat örökíti meg. Murádin László a sorozat 257. számát mutatta be, amely Gálffy Mózesnek a magyarói nyelvjárásról szóló tanulmányait gyűjti össze. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége AESZ-füzetek sorozatának 10. kiadványát, Ágoston Mihály A Korpa-hegyeken túl… Földünk mai államnevei anyanyelvünkben című kötetét Csomortáni Magdolna méltatta: a műben megtalálhatók a térképészetben, közigazgatásban, médiában használatos elnevezések. /Ö. I. B. : Anyanyelvápoló szakfolyóirat-újdonságok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2007. február 20.
A Mátyás-napokon számos rendezvénnyel emlékeznek a város neves szülöttére Kolozsváron. A Mátyás lesz a király című előadás nyitotta meg február 18-án, vasárnap Torockón az idei, tizenötödik alkalommal megrendezett Mátyás-napokat. Az előadást a kolozsvári Pimpimpáré csoport mutatta be a Kis Szent Teréz árvaház lakóinak. Az egyhetes rendezvénysorozat további része Kolozsváron zajlik. László Bakk Anikó, a rendezvény főszervezője mutatja be a Mathias Rex – emlékhely a szülőházban című projektet. In memoriam Brassai Sámuel címmel előadást és hangversenyt tartanak február 22-én a Dávid Ferenc imateremben, ezt követően Molnár B. Lehel ismerteti a Brassai csellója elnevezésű projektet. Másnap a Mátyás-szülőház ad otthont az eseménysorozatnak: kisdiákok Mátyás király életéről szóló jeleneteket és reneszánsz táncokat mutatnak be. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Maskara nevű színjátszó csoportja bemutatja Tamási Áron Búbos vitéz című színjátékát, majd fellép a Báthory István Gimnázium ifjúsági tánccsoportja. Képzőművészeti kiállítás nyílik Amici Amarylli 2007 – Reneszánsz hangulatok címmel. A Mátyás-napok szervezését az Amaryllis Társaság kezdeményezte 1993 februárjában. Korábban két hétig is tartottak az ez alkalomból szervezett programok, a szervezők azonban tavaly úgy döntöttek: ezután egyhetes lesz az ünnepség. /Márton Éva: Mátyás-napok tánccal, maskarával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./2007. február 24.
Február 22-e Hunyadi Mátyás születésnapja. A kultúrát pártoló nagy király tiszteletére immár 15. alkalommal zajlottak a Mátyás Napok. László Bakk Anikó, az Amaryllis társaság vezetője elmondta: bízik abban, hogy 2008-ban a Mátyás Napokat sikerül már Kolozsvár híres fiának szülőházában tartani. A Mátyás Napok keretén belül került sor az In memoriam Brassai Sámuel címet viselő rendezvényre, melyen a közönség megtekinthette Brassai Sámuel csellóját is. Benkő Judit zenekritikus előadásából kiderült, hogy a polihisztort elsősorban zongoristaként tartották számon. Az estet a Concordia vonósnégyes koncertje zárta. /K. B. : Brassai csellója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2007. március 28.
A tanintézetek biztonságára vonatkozó, a napokban megjelent törvény értelmében az iskolák vezető tanácsa a szülőkkel és a diákokkal egyeztetve dönt arról, hogy a tanulók milyen módon jelzik majd az iskolához való tartozást: sálat, kitűzőt, egyenruhát viselnek, vagy másféleképpen kívánják tudatni, hogy az iskola diákjai. – Harmadik éve vezettük be a hosszú, illetve rövid ujjú pamut felső viseletét, amelyen rajta van az iskola címere és elnevezése – közölte Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium /Kolozsvár/ igazgatója. A gyerekek büszkén hordják a fiatalok körében amúgy is divatos ruhadarabot. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatója úgy vélte: ünnepi nyakkendője már van az iskolának, de egy kitűző használata megfelelne az odatartozás megjelenítéséhez. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumban /Kolozsvár/ is rányomtatták az iskola nevét a pamut felsőre, tájékoztatott Kósa Mária igazgatónő. /Kitűzőt, sálat vagy egyenruhát az iskolásoknak. A tanintézetek és a diákok biztonságát szolgálná az intézkedés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2007. június 7.
A Brassai Sámuel Líceumban bemutatták az immár hatodik évfolyamát taposó Közmag ifjúsági közgazdasági lap legfrissebb számát. Gaal György tanárszemmel azt emelte ki, hogy a kiadvány túlélte az iskola megszüntetett közgazdász osztályát, és egyedi színfoltja maradt az erdélyi magyar diáksajtónak. Szerkesztő brassais, apáczais és unitárius kollégista diákok, illetve egyetemisták. /Ö. I. B. : Megjelent a Közmag/ 2007/1-2. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./2007. június 16.
1797. június 15-én született Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel akadémikus, az utolsó magyar polihisztorok egyike. Unitárius pap apja és anyja is állandóan olvasott, utóbbinak még főzés közben is egyik kezében a könyv, másikban a fakanál volt, a szülők olykor latinul beszéltek egymással. Brassai zongorázni is otthon, zongora nélkül tanult meg az asztal szélére felrajzolt billentyűkön. 1818-tól a Makrai, majd a Bethlen családnál lett házitanító és zongoratanár, az 1830-as években Zsibón a Wesselényiek könyvtárosa volt. Kolozsvárott Bölöni Farkas Sándor támogatásával megindította a liberális szemléletű Vasárnapi Újságot, melynek egy személyben volt írója, szerkesztője és korrektora. 1837 és 1848 között a kolozsvári unitárius kollégium földrajz- és történelemtanára volt, magyar nyelvű beköszöntőjében sürgette, hogy az iskolában magyar legyen az oktatás nyelve. 1839-ben az Akadémia levelező tagjának választotta. 1848-ban belépett a nemzetőrségbe. A szabadságharc leverése után bujdosnia kellett. 1859-ben tért vissza Kolozsvárra, ahol részt vett Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításában. A múzeumba költözött, ahol kedvére hódolhatott botanikai szenvedélyének és az egész kertet füvészkertté változtatta. 1865-ben az Akadémia rendes, 1887-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1872-től 1884-ig, nyugalomba vonulásáig, a kolozsvári egyetemen a matematika professzora, majd a természettudományi kar dékánja volt. Nyugdíjba vonulása után is tanított általános nyelvtudományt és szanszkrit nyelvet. Elsőként írta le a később kommunikatív mondatszerkezetnek, témarémának nevezett elméletet. Számos irodalmi vitát kezdeményezett, amelyek főként kritikái miatt indultak: vitatkozott Gyulai Pállal a nőírókról, Jókaival a római nőnevekről, Szemere Miklóssal, Mentovich Ferenccel és Szarvas Gáborral. Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zeneelmélet kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Brassai beszélt görögül, latinul, németül, franciául, angolul, olaszul, oroszul és törökül, de a szanszkrit és a héber nyelvnek is mestere volt. Jókai írta róla, hogy minden hajszála más-más tudományban őszült meg. Bár szerette a hölgyek társaságát, soha nem nősült meg. Számos hölgy ismerőse, de csak egyetlen szerelme, Barra Gábor könyvkereskedő szép özvegye volt. 1897, június 24-én hunyt el. Szellemi hagyatéka felbecsülhetetlen forrás az őt követő nemzedékek számára. /Zsikai Mária 210 éve született Brassai Sámuel. = Népújság (Marosvásárhely), 2007. jún. 16./2007. július 10.
Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum idei Brassai-hete azzal tűnt ki, hogy hat évkönyv-, illetve folyóiratszám bemutatójára került sor. Az évkönyv (Az 1557-ben alapított Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2005–2006-os tanévre. Szerkesztette dr. Gaal György) a maga 182 oldalával az eddigieknél jóval terjedelmesebb. Az évkönyv szerint az iskolában nappali tagozaton 717, az estin 329 diák tanult, összesen az iskolában 80 tanerő 1046 fiatalt oktatott. Háromévi szünetelés után újraéledt a Védett Burok című diáklap. Az angol nyelv népszerűségére jellemző, hogy a School Nyúúz című diáklap már a 13. számát jelenteti meg. A Brassai az egyetlen megyebeli magyar tannyelvű iskola, ahol román diáklap is megjelenik. Az idén már a 3. számához érkezett az „ALTFEL (Másként). Revista Liceului Sámuel Brassai”. A Brassai kereteiből már kilépő Közmag közgazdasági lap a VI. évfolyamánál tart. Főszerkesztője Plesa Róbert egyetemista. Egy búcsúszám is van, az Utolsó Szó. A Brassai esti tagozatának egyetlen kiadványa. – Ultimul cuvant. Unica revista a seralului Liceului „Brassai Sámuel. A 24 oldalas, kétnyelvű kiadványt Fejér Ákos földrajztanár állította össze. Román és magyar estis diákok vallanak benne, hogyan is kerültek az estibe. Ez a szám az 1949-től megszakítás nélkül működő esti tagozat búcsúja akar lenni. A Brassaiban ugyanis megszűnik az esti tagozat. /G. Gy. : Sajtóélet a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2007. július 11.
Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2007. szeptember 15.
Megjelent Fazakas István kolozsvári kutató Erdély nagy pedagógusai című antológiája /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ Bibliotheca Transsylvanica művelődéstörténeti sorozat 54. köteteként. Kereszturi Pállal kezdve, Brassai Sámuelig, hét tudós életművének bemutatásával, az 1600-tól 1900-ig terjedő háromszáz évet fogja át. /Barabás István: Örök leckék. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./2007. szeptember 18.
Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2007. szeptember 24.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek során hármas könyvbemutató volt. Dr. Fazakas István Erdély nagy pedagógusai neveléstörténeti antológiája /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ hét híres személyiséget – Kereszturi Pál, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kovásznai Sándor, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas és Brassai Sámuel – mutat be. A másik két kötet, dr. Rezi Elek Teológia és népszolgálat című könyve és Sánta Ferenc Isten a szekéren című novelláskötete az Erdélyi Unitárius Egyház kiadásában jelent meg Kolozsváron. A Teológia és népszolgálat Ferencz József unitárius püspök életét és teológiai munkásságát mutatja be. Sánta Ferenc műveit több mint húsz nyelvre fordították le, „de a legnehezebben erdélyi magyar nyelvre, mivel az Isten a szekéren című novelláskötet az első Erdélyben megjelenő alkotása” – mondta Krajnik Nagy Károly, a kötet méltatója. /Valkai Krisztina: Az Unitárius Kollégium szélesre tárja a kapuit, és beengedi a történelmet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2007. szeptember 25.
Száz éve halt meg Kőváry László történész /Torda, 1819. júl. 17. – Kolozsvár, 1907. szept. 25.), nevét még utca őrzi Kolozsváron. Kőváry Lászlót a kolozsvári unitárius kollégiumban többek között Brassai Sámuel is oktatta, aki nagy hatással volt szellemi fejlődésére. Kőváry Székelyhonról (1842) és Erdélyország statisztikája című köteteivel megalapozza írói hírnevét. Fontosabb munkái: Györke-könyvtár (gyermekkönyvek, 1843–1854), Erdély nevezetesebb családjai (1854), Száz történelmi rege, Történelmi adomák (1857), Erdély történelme (hat kötet 1859–1866), Magyar családi és közéleti részletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából (1860), Erdély története 1848–49-ben (1861) Erdély építészeti emlékei (1866), Erdély régiségei és történelmi emlékei (1892), A száz évet élt Brassai Sámuel pályafutása és munkái (1897), A milleneum lefolyásának története és a millenaris emlékalkotások (1897), Visszaemlékezések a forradalom derűsebb napjaira (1898). Sokféle feladatot látott el Kolozsváron, többek között a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara titkára, a statisztikai bizottság elnöke, Kolozsvár közgazdasági előadója, a Sétatér igazgatója, a temetői és befásítási bizottság elnöke, az Unitárius Főgimnázium gondnoka volt. Gergely Istvánné, a kolozsvári Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta: Kőváry László történetíró sírját évekkel ezelőtt az erdélyi unitárius egyház váltotta meg. /(N. -H. D.): Száz éve halt meg Kőváry László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2007. október 4.
A Kolozsvári Unitárius Kollégium alapításának évfordulójára jelent meg dr. Gaal György szerkesztésében a Brassai Füzetek 4. száma: Hatvan a négyszázötvenből. Címe arra utal, hogy az 1948-ban államosított kollégium, amely 1957-ben felvette Brassai Sámuel nevét, felvállalta és ápolta – amennyire az akkori körülmények lehetővé tették – az unitárius iskolai hagyományokat. Ezért közel hat évtizedes múltja szerves része az Unitárius Kollégium 450 éves történelmének. A kötet Boda Károly, az intézet egykori tanára és igazgatója tanulmányával indul, címe: A kolozsvári Brassai Sámuel Líceum rövid története különös tekintettel az utóbbi évtizedekre. A líceum diáklapja volt a Fiatal Szívvel. Tízéves a Bogáncs, az immár Erdély-szerte híres néptáncegyüttes. A Brassai Füzetek mostani számába adattár is található, amelyből megismerhető a líceum 1948–1990 közötti teljes tanári kara. A kiválóan megszerkesztett kötet a Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből című, és szintén a 450. évfordulóra megjelent könyv kiegészítőjének tekinthető. /Dr. Fazakas István: Brassai-füzetek – Hatvan a négyszázötvenből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2007. október 15.
Október 13-án az utolsó erdélyi magyar polihisztor születésének 210. és halálának 110. évfordulója alkalmából Brassai Sámuel Emléknapot rendeztek Kolozsváron az Unitárius Kollégiumban. Az emléknap előzeteseként október 12-én tartották az „Erdélyi magyar gazdasági gondolkodás a 19–20. században” című vetélkedőt. Október 13-án az emlékgyűlést Szabó Árpád unitárius püspök nyitotta meg. A püspök szerint megérett az idő arra, hogy kolozsvári köztéri szobor hirdesse Brassai nagyságát. Péntek János professzor Brassai nyelvészeti munkásságának eredményeit vette számba. Többek között neki is köszönhető, hogy 1841-ben a magyart fogadták el az addigi latin nyelv helyébe a hivatalos fórumokon. Somai József az erdélyi magyar közgazdaságtan előfutárának nevezte Brassai Sámuelt, neki köszönhetően jutottak el a köztudatba a közgazdasági kifejezések. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), elnöke Brassainak az intézmény 1859-es megalapításában vállalt szerepét emelte ki. Brassainak az EMÉ-val való együttműködése azután is folytatódott, hogy átment az 1872-ben megalapított egyetemre. Az emléknap a Házsongárdi temetőben Brassai Sámuel síremlékének megkoszorúzásával zárult. /Ö. I. B. : Brassai Sámuelre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2007. november 2.
Folyamatosan pusztul az Erdély Pantheonjaként ismert kolozsvári Házsongárdi temető, amelyben legalább 60-70 sírt kellene műemlékké nyilvánítani. A temető történelmi részében körülbelül 400-500 nagyon régi, többnyire magyar sírhely létezik, közülük némelyik több mint 400 éves. Az 1585-ben alapított Házsongárdban nyugszik többek között Brassai Sámuel polihisztor, Apáczai Csere János pedagógus, Bölöni Farkas Sándor, Dsida Jenő, Jósika Miklós írók, Bánffy György, Erdély főkormányzója, Kós Károly építész, Mikó Imre történész, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász és Szilágyi Domokos költő. Gaal György kolozsvári helytörténész, a Házsongárd Alapítvány elnöke szerint az 1960-as évektől kezdődött a nagyfokú pusztítás a temetőben. A sírkert védetté nyilvánítása érdekében már több próbálkozás történt. A rendszerváltás előtt Balogh Edgár erdélyi magyar író, publicista és Jakó Zsigmond történész próbálta elérni a hatóságoknál, hogy vegyék védelmükbe a sírkertet, de sikertelenül. 1989 után ismét kérték a kolozsváriak, hogy több kripta kerüljön fel az országos jelentőségű műemlékeket tartalmazó listára, de hasztalanul. Gaal György szerint a leghatékonyabb védelmet az nyújtaná, ha a temetőnek már a XIX. század végén kialakult történelmi részét lezárná a kolozsvári polgármesteri hivatal, és megtiltaná az ottani nyughelyek kiváltását. /Folyamatosan pusztul Erdély pantheonja, a Házsongárdi temető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./2008. február 22.
Nem érez olyan mély ellentmondást az állami és felekezeti oktatás között, mint ahogy a sajtóvita nyomán az olvasókban kialakulhatott, pedig világi iskolában tanít, írta Kassay Ildikó /Brassai Sámuel Elméleti Líceum/. Többek között az önismeret hiányára utal az is, hogy túlzott elvárásokat tápláltak az egyházakkal szemben. Ezt mindenképpen indokolta az a nemzetmentő szerep, amit az egyház Trianon után, de különösen a kommunizmus éveiben felvállalt. Az esélyegyenlőség elve az iskolák tanári karának a megválasztása során csorbul, írta a hozzászóló. Az egyházi iskolák vezetőinek jogukban áll megválasztani tanáraikat, míg az állami intézmények vezetőinek nincs. Ezért hátrányos helyzetben vannak az állami iskolák. Ezt megszüntetni csak úgy lehet, ha a világi iskolák is megválaszthatnák alkalmazottaikat. Remélhető, hogy a készülő tanügyi törvény áttörést hoz ebben a vonatkozásban. A legnehezebb probléma itt mégis az állami intézmény zavartalan működéséhez szükséges iskolaépület biztosítása ott, ahol az egyház nem teszi ezt lehetővé. Ki lehetne dolgozni egy olyan példaértékű modellt, amely az ugyanabban az épületben működő egyházi és világi iskolák együttélését szabályozná. /Kassay Ildikó, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum matematika szakos tanára: Kié az iskola? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Előzmény. Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2008. március 10.
Élre törne a magyar tannyelvű intézmények ranglistáján a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium. Kósa Mária igazgatónő úgy véli, az iskola történetében az egyik legnagyobb fordulópontot az 1977-es tanügyi átszervezés hozta: ekkor alakították mechanikai profilú ipari líceummá a tanintézetet, és csupán az 1990–1991-es tanévtől kezdődően működhetett újra gimnáziumként. „A kolozsvári magyar tannyelvű intézmények közti versenyben, egy nem hivatalos ranglistán még mindig a harmadik helyen állunk, mert még mindig ipari líceumként könyvel el a kolozsvári közvélemény: az első a Báthory István Gimnázium, a második pedig az Apáczai Csere János Gimnázium” – mondta az intézményvezető. A gimnáziumban jelenleg 649 diák tanul, hét elemi, nyolc V–VIII. osztályt és tizenkét IX–XII. osztályt működtetnek. Az iskola tanulói már első osztálytól tanulják az angol nyelvet, ötödik osztálytól heti három órában. Az Unitárius Egyház az 1999/83-as sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a Kossuth utcai (1989. december 21. sugárút) ingatlanát, és a Brassai Sámuel Gimnáziummal egy épületben működteti – immár tizenötödik éve – a János Zsigmond Unitárius Teológiai Líceumot is. Visszaszolgáltatott épületről lévén szó, az önkormányzat nem támogatja az épületjavítási munkálatokat, így a tatarozáshoz szükséges pénzkeretet a szponzorok, valamint a szülői bizottság hozzájárulása biztosítják. Az unitárius püspökséggel megegyeztek abban, hogy az épületet korlátlan ideig használhatják, havi bér ellenében. /Gyergyai Csaba: A hírnév visszaszerzése a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./