udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
936
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 931-936
Névmutató:
Csiky Gergely
2003. december 30.
Temesváron a Csiky Gergely Színházban egyéni műsorral, a Csókacsevetelővel mutatkozott be a közönségnek a magyar társulathoz szerződött Éder Enikő. Ez volt a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhely idei első előadása. /Szekernyés Irén: Éder Enikő bemutatkozó előadása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./2004. február 10.
Gál Zoltán nem is olyan rég Aradon kezdte meg képzőművészi pályafutását, jelenleg a Berlin központjában található Nering und Stern Galéria munkatársa. A német parlament felújításában is közreműködött. Tagja a Német Képzőművészeti Szövetség berlin-spandaui fiókjának. Gál Zoltán elmesélte, hogy Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportba járta, Ujj János tanár volt az osztályfőnöke. Az aradi képzőművészeti iskolában végezte hároméves grafikusi tanulmányait. 1997-től 2000-ig aktív tagja volt a Ion Andreescu Képzőművészeti Körnek, minden csoportos kiállításon részt vett. Azután Németországba ment, ahol képzőművészeti iskolát végzett, majd felajánlották, hogy egy év két hónapos gyorstalpaló tanfolyammal német grafikusi diplomát szerezhet. Gál Zoltán élt a lehetőséggel. /Karácsonyi Zsolt: A változást próbálja tükrözni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./2004. február 24.
Sikeres és értékes volt Temesváron Tar Mónika Színek című, Szilágyi Domokos verseiből összeállított egyéni műsora a Krecsányi Ignác Műhely stúdiótermében. /Szekernyés Irén: Tar Mónika egyéni műsora a Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./2004. február 24.
Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./2004. március 2.
Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./2004. március 4.
A legutóbbi tanácsülésen ismét napirendre tűzték az Arad megye rövid leírására vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ ugyanis kifogásolta, hogy abban a magyarokról egy árva szó sem esett. Az új változatban egyszer szerepel az a szó, hogy magyar. Az RMDSZ módosításokat kért, ennek ellenére például 1848-ról az olvasható a leírásban ,,…a forradalom Aradot az erdélyi román nemzet előterébe helyezte”. Tizenhárom vértanú? Világosi fegyverletétel? Erről nem esik szó. Arad középiskoláinak névsorából kihagyták az egyetlen magyar iskolát, a Csiky Gergely Líceumot. A szerzők viszont még többet írtak a kétezer éves román jelenlétről, az Arad környékén élt dák törzseknek a görög-macedón világgal gazdasági kapcsolatairól (!). A magyarok az új változatban kaptak egy fél mondatot: ,,Ehhez a fejlődéshez jelentősen hozzájárult a X–XI. századtól jelen lévő magyar lakosság (…).” Ezt a változatot megszavazták a tanács tagjai. Szép lassan minden hivatalos monográfiából, Arad megye rövid leírásaiból kiszorítják a magyarokat. A kormánypárt minek strapálja magát a magyar történelem sorsfordító eseményeinek felsorolásával, ha a magyar képviselők ezt nem követelik? /Irházi János: Köszönjük a fél mondatot! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2004. március 8.
Márc. 6-án Temesváron megalapították a Megyei Civil Tanácsot, hogy fórumot teremtsenek a különböző civil szervezetek és szerveződések számára a szűkebb közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására. Az oktatási, művelődési, szociális, gazdasági, szervezési munkacsoportok tevékenységét ismertető rövid beszámolók után terítékre kerültek a megye magyarságát foglalkoztató napi problémák. Az oktatási munkacsoport /köztük Delesega Gyula, a Civil Tanács elnöke/ fontosnak tartja a temesvári egyetemeken spontánul alakult magyar diákcsoportok összefogását, a szegedi kapcsolat erősítését. Egyesek szerint a Csiky Gergely Színházban belső ellentétek nehezítik a társulat munkáját. Többen kifogásolták, az ország nyugati csücskének egyetlen magyar nyelvű hivatásos művészeti intézménye elhanyagolja a vidéket. Évek óta nem járt Lugoson, Zsombolyán, Dettán, Nagyszentmiklóson, Végváron, és Óteleken. /(Sipos): A magyarság gondjai a Civil Tanácsban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./2004. március 9.
A Temes Megyei RMDSZ Elnöksége és a Temes Megyei Civil Tanács nyilatkozatot adott ki a temesvári Csiky Gergely Színházról. Aggasztó, hogy jó ideje a Csiky Gergely Színház nem sikeres előadásai kapcsán, hanem a falak közül kihallatszó botrányok okán került a közfigyelem előterébe. 2003 májusa óta a társulat nem állt közönség elé új bemutatóval, és a műsorra tűzött előadások sem elégítik ki teljes mértékben a régió magyarságának elvárásait. A színház hagyományos tájelőadásai évek óta hiányoznak. /Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./2004. április 16.
Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ 2004. április 20.
Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíró „Állandóan változékonyan” című könyve sok vitára adott alkalmat. Sokan hiányosnak, mások felületesnek minősítették. Erről kérdezte Fall Ilona a szerzőt. Örült annak, hogy a 175 éves temesvári színészetről szóló könyve bemutatóját a színház ötvenedik születésnapjának előestéjén tartották meg. Sokan hiába keresték nevüket a könyvben, de Darvay Nagy Adrienne nem a jelenlegi Csiky Gergely Színház elmúlt ötven évét kívánta feldolgozni. A szerző azt a sajátos jelenséget vizsgálta: hogyan lehet majd két évszázadon keresztül hivatásos magyar színházat fenntartani olyan vidéken, ahol a magyarság mindenkor szórványban élt. Többen nehezményezték, hogy a 175 éves színjátszásról szóló könyvben aránytalanul nagy helyet foglalnak el az elmúlt tíz év történései. Darvay megindokolta: a fiatal Demeter András személyisége, lendülete kellett ahhoz, hogy a temesvári színház sikeres, ma már nemzetközileg elismert legyen. /Fall Ilona: “Senkit se szerettem volna megbántani” – Beszélgetés Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíróval. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./ 2004. április 30.
Országszerte ápr. 30-án zárul az első osztályba való beiratkozások határideje. Eddig kevés gyereket írattak be az első osztályokba, a Csiky Gergely Iskolacsoportba mindössze hetet. Matekovits Mihály helyettes tanfelügyelő szerint idén első alkalommal nem szeptemberben, hanem áprilisban írathatták be első osztályba a gyerekeket. Lehet, hogy ez keveseknek jutott tudomására. Mikelakán megszűnik egy tanítói állás. A mikelakai pedagógusok kb. száz magyar nevű családot látogattak meg, s mindössze négy gyerek iratkozott be az első osztályba. 1990-ben 12 ezer magyar vándorolt ki erről a vidékről. A szülők kérésére Tornyán újraindul a magyar oktatás. Simonyifalván több gyerek iratkozott be, mint amennyire számítottak, s ott még egy tanítói állásra lesz szükség lesz. /Nagyálmos Ildikó: Aradon kevés az első osztályos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./ 2004. május 4.
Ápr. 30-án zajlott le Aradon az Aradi Gyermekpalota és a Pécsi Szivárvány Gyermekház által szervezett partnervárosok vetélkedőjének második fordulója. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Borostyán csapata végzett az első helyen. /(Sólya): A csikysek taroltak a partnervárosok vetélkedőjén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./2004. május 11.
Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./2004. május 12.
A temesvári Csiky Gergely és az Állami Német Színház lesz a házigazdája a máj. 14–23 között második alkalommal megtartandó Kisebbségi Színházi Fesztiválnak. Tíz nap alatt harminc előadást mutat be tizenhat színtársulat, illetve egyéni előadó magyarul, németül, szerbül, jiddisül és románul. Tíz magyar társulat: a temesvári Csiky Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós és Ariel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a nagyváradi Szigligeti Ede, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Harag György, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a kolozsvári Állami Magyar Színház lép fel. Demeter András, a Csiky Gergely társulat igazgató hatalmas kihívásnak látja a fesztivált. /(Pataki Zoltán): II. Kisebbségi Színházi Fesztivál: „Nagy kihívás a temesvári magyar színtársulat és közönsége számára is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ 2004. május 15.
Máj. 14-én Temesváron a Csiky Gergely Színház Café Molnár előadásával kezdetét vette a II. Interetnikus Színházi Fesztivál. A rendezők tíz nap alatt 800 színészt és színházi szakembert, 18 hivatásos színházat látnak vendégül. /(Sz. I.): II. Interetnikus Színházi Fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./2004. május 19.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./2004. május 28.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának A dilis Resner című előadása nyerte el a temesvári Etnikumközi Színházi Fesztivál Jecza Péter-díját, egy Daphné-motívumot megjelenítő bronzszobrocskát – tájékoztatott Demeter András, a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója. A díjat a közönség szavazatai alapján ítélték oda. /B.A.M.: Jecza Péter-díj A dilis Resnernek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./2004. június 4.
Egy hét alatt két nemzetközi rendezvényen is szerepelnek az aradi Kölcsey Színpad diákszínjátszói. A Nyíregyházán múlt szombaton megtartott Suliexpo elnevezésű rendezvényen hét ország általános és középiskolásai találkoztak különböző versenyeken – szavalás, népi tánc, népművészet, ének, moderntánc stb. –, s ott az aradi Kölcsey Színpad színjátszói (a Csiky Gergely Líceum növendékei) harmadik díjat nyertek a Tabarin, a csodadoktor c. vásári komédiával. Jún. 4-én a gyermekcsoport elindul Lakitelekre a hagyományos, kétévenként tartott nemzetközi fesztiválra, amelyen Seprődi János: A híres igazlátó c. mesejátékával szerepel. /A Kölcsey gyermekszínpad Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./2004. június 29.
Idén csak szakmai küldöttség képviselte a temesvári Csiky Gergely Színházat a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán. Demeter András István igazgató, Fall Ilona, Kocsárdi Levente, Asztalos Géza és László Péter színművészek jelen voltak a rangos fesztiválon. /(Sz. I.): Temesvárról csak színházi küldöttség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./2004. július 7.
Temesváron Daniel Vighi író a vendéglőként működő Pelikán hajó fedélzetén szervezett vitafórumot, amelynek meghívottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely Színház rendezője. Elhangzott, hogy rosszszándékú, a színművészethez keveset konyító bürokraták akadályozzák az alkotók munkáját. Legutóbb a Csiky Gergely Színházban, a Matei Visnyec: A kommunizmus története elmebetegeknek című, a meghirdetett határidőre el nem készült előadás (rendező Victor Ioan Frunza, díszlettervező Adriana Grand) bemutatója körül történtek olyan rendellenességek, amelyek Demeter András István, a társulat direktora, illetve a díszlettervező, a rendező, a zeneszerező és más alkotók közötti, a színházi életben példátlan pereskedésbe fulladt. Ildikó Jarcsek Zamfirescu színésznőnek is az állásába került az a „bűne", hogy védelmébe vett egy díszlet-elemet és kitartott az elvei mellett. Eddig hét bírósági per volt, amelyeket egytől egyig az alkotók nyerték meg. – Ennek ellenére nem kívánatos személyek lettünk a magyar színháznál – jelentette ki Victor Ioan Frunza rendező. A vitaesten azonban hiányzott a másik érintett fél, Demeter András István színházigazgató és hiányzott a magyar közösség képviselete. /(Pataki Zoltán): A Pelikán hajó – „átvilágították" a temesvári magyar színházat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./