udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 244 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 241-244

Névmutató: Csomortányi István

2015. szeptember 4.

Nagyváradi Ady-központ – Az EMNP feljelentette a Mecénás Alapítványt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen a nagyváradi Ady-központ ügyében, amelyet a Mecénás Alapítvány épített meg magyar állami támogatásból. Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke tegnap jelentette be: azért fordult a vádhatósághoz, mert szeretné tudni, mi történt azzal a mintegy 800 ezer euróval, amivel szerinte a Mecénás Alapítvány és az RMDSZ Bihar megyei vezetői nem tudnak elszámolni. Csomortányi kifejtette, hogy a nagyváradi konferencia-központot és egy egynegyedében sem elkészült, hotelnek épülő ingatlant tartalmazó Ady-központ értéke becslések szerint legfeljebb 295 ezer euró, holott a Mecénás Alapítvány 1,1 millió eurót kapott a magyar államtól. Csomortányi azt kérte az ügyészségtől, vizsgálja meg, mi történt a pénzzel.
Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alapítvány ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta: a magyar állammal tételesen elszámoltak, ezt elfogadta Budapest, így rendelkeznek elszámolási bizonylattal. Szerinte a romániai korrupcióellenes ügyészség nem illetékes kivizsgálni az ügyet, mert magyar közpénzről van szó, a korrupcióellenes ügyészség pedig csak román közpénzekkel kapcsolatban vizsgálódhat. Hozzátette: ennek ellenére reméli, hogy a vádhatóság mihamarabb lezárja a vizsgálatot, megállapítva, hogy nem létezik ügy. Elmondta: Tőkés László öt évvel ezelőtt feljelentést tett már a magyar kormánynál, és az a vizsgálat is lezárult.
Az Ady-központ megépítésére az akkor még Tőkés László református püspök által vezetett Királyhágó-melléki Református Egyházkerület kapott támogatást az első Orbán-kormánytól, majd 2002-ben a Medgyessy-kormány átirányította a pénzt a Mecénás Alapítványnak, amely Érmindszent (Ady Endre szülőfaluja) helyett Nagyváradra, az önkormányzattól 49 éves koncesszióba vett telekre építette a központot. A nagyváradi önkormányzat tavaly februárban megszavazta a város tulajdonában levő Léda-ház és az Ady-központ cseréjét.
Az ingatlancsere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra, az Ady-konferencia-központ és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsülték. Az önkormányzat végül augusztusban árverésen adta el az Ady-központot, amelyet a Lotus Center vásárolt meg 920 ezer euróért. A Lotus Center alapítója a tavaly elhunyt Mudura Sándor volt, aki részt vett a Mecénás Alapítvány létrehozásában is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 7.

„Sántít az egyenlő távolságtartás elve”
Nyolcszázezer forint kártérítést nyert egy peren Tőkés László Budapesten, egy róla szóló könyv miatt – első fokon. Többek között erről is beszámolt hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján, ugyanakkor a Mecénással kapcsolatos feljelentésről is állást foglalt.
„Külön gratulálok Csomortányi Istvánnak, aki folytatja azt a harcot, amit püspökként elkezdtem” – mondta hétfőn Tőkés László, aki közleményben is üdvözölte azt, hogy Csomortányi büntetőfeljelentést tett a DNA-nál az Ady-központ ügyében. Mint ismeretes, 2002-ben a Széchenyi Terv keretében az akkori magyar kormányzat a Királyhágómelléki Egyházkerület ama projektjére adott 1,1 millió eurónyi összeget, hogy Adyfalván, Szatmár megyében komplexumot építsenek. Ám közben kormányváltás lett, és a Bihar megyei RMDSZ közbenjárására az új kormányfő, Medgyessy Péter úgy határozott, hogy a pénzt átirányítja a Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítványhoz, amelynek vezetését Szabó Ödönre bízták. A pénzből – a projekt szerint – Váradon építettek volna Ady-központot, azaz konferenciatermet és hotelt, de utóbbi máig sem készült el, a félkész komplexumot pedig végül az önkormányzattal elcserélték egy másik ingatlanra, az Ady-központot pedig nemrégiben a néhai Mudura Sándor családjához kötődő cég szerezte meg, árverésen. Csomortányi István szerint ez is gyanús, és az is, hogy a támogatási összeg jelentős része eltűnt, és azzal a mai napig nem számoltak el – ezért tett feljelentést a DNA-nál.
Reakció
Az ügyről hétfőn Tőkés közleményt is kiadott, ebben így fogalmaz: „Az egyházkerület vezető képviselői több rendben is a pártoktól való egyenlő távolság elvét hangoztatva próbálták igazolni a korrupció gyanújával vád alá helyezett Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ iránti pártos viszonyukat. (…) Az ún. egyenlő távolság elve azonban abban a tekintetben is eleve sántít, hogy nem egyházi irányelv, hanem eredetileg egy, a Markó Béla volt pártelnök nevéhez fűződő RMDSZ-doktrína. (…) jelen összefüggésben nem lehet kérdéses, hogy egyházaink (…) nem lehetnek egyenlő távolságra a Mecénás Alapítvány vezérkarát kitevő bihari RMDSZ-potentátoktól, valamint azoktól, akik egyházunk elorzott tulajdonához fűződő jogát védelmezik. Az Anyaszentegyház éppen úgy nem állhat egyforma közelségben a mentelmi jognak örvendő Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselővel, mint ahogyan a Gyurcsány Ferenchez és Orbán Viktorhoz viszonyított távolságuk sem lehet azonos”.
Újságírói kérdésként felmerült tegnap, hogy mi történik, ha esetleg bírósági eljárás lesz az ügyből, amit ebben az esetben román hatóságok indítanának, de mivel magyarországi közpénz volt a támogatás, a károsult a magyar állam, ezért utóbbinak is be kellene lépnie az esetleges eljárásba. Csomortányi István szerint ez jó kérdés, egyelőre nem tudják, de még nem is tart ilyen szakaszában az ügy, ezért ez később fog kiderülni.
Megnyerte
Egy másik témáról szólva Tőkés László tudatta: első fokon megnyerte azt a pert, amit Budapesten indított, a Noran Libro kiadó ellen. Ez jelentette meg ugyanis az időközben súlyos betegségben elhunyt Andrassew Iván könyvét, Ne vígy minket a késértésbe címmel. A 2012-ben megjelent kötet Tőkés László életéről szól, bíráló formában, magánlevelezésekből, netes forrásokból is közölve részleteket. Tőkésék Szász Jelnőt, a Magyar Polgári Párt volt elnökét sejtik a kiadvány mögött, valamint az RDMSZ akkori választási ellenkampánya részének gondolják a könyv megjelenését. A tegnapi tájékoztatón jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Tőkés irodavezetője is, aki emlékeztetett: a könyvet akkoriban sok magyar helyi vezetőnek is megküldte valaki postán, Nagyváradon adva fel a küldeményeket – ők pedig hiába próbálták kideríteni, ki volt a feladó, a posta nem adta ki az információt. Nos, a Tőkés által indított perben első fokú ítélet van: a bíróság 800 ezer forintnyi nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, azaz a kiadót. A bírák azt látták ugyanis igazolva, hogy a kötetben szereplő adatok megszerzése során a kiadó magántitok- és levéltitok-sértést követett el.
A tájékoztató egyéb témáinak során Tőkés László fontosnak látta cáfolni azt, hogy Magyarországon élne, azt hangoztatta, hogy új családjával Váradra költöztek, és bár ő a Fidesz-KDNP listáján lett EP-képviselő, erdélyi képviselőnek tekinti magát. Néhány kontextusban felmerült a migránsügy is. Erről Szilágyi Zsolt többek között azt mondta, szerinte „nemsokára Romániában, Erdélyben is szembesülni fogunk vele”. Tőkés László szerint pedig „A migránsok inváziójának jelenlegi körülményei között meg kell védenünk Európát, értékeinket és országainkat.” Hozzátette: szolidárisnak kell lennünk a menekültekkel, üldözöttekkel, de ez nem jelenthet önfeladást. Azt jelezte, hogy Orbán Viktor politikáját támogatja.
Váltás
Belső szervezési ügyről is szó esett a tájékoztatón. Mint kiderült, eddig tartott Orbán Mihály tevékenysége, mint Tőkés László itteni irodavezetője. Helyette mostantól Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke lesz egyben Tőkés irodavezetője is. Szilágyi Zsolt jelezte: ezért ismét többet lesz Váradon, bár brüsszeli feladatainak is igyekszik megfelelni, valamint a pártvezetéssel kapcsolatos, sokszor utazásokkal járó munkájának is.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

2015. szeptember 8.

Nem Hitler adta vissza Észak-Erdélyt
1940. szeptember 6-án vonult be a Királyi Honvédség Nagyváradra. Erre a napra emlékeztek 2015. szeptember 6-án, vasárnap hat órától a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székházának dísztermében.
A visszaemlékező eseményen Raffay Ernő történész tartott előadást Észak- és Kelet-Erdély visszacsatolása 1940-ben címmel. A szervezők nevében Nagy József Barna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi elnöke köszöntötte a PKE dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget, majd Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke szólt az egybegyűltekhez. Kifejtette, hogy 1940-ben az volt az igazságos, „és ma is az jelentené az igazságtételt, ha a törvénytelenül és igazságtalanul elszakított területek visszakerülnének Magyarországhoz. A trianoni békediktátum egy igazságtalan rablóbéke volt, melynek a mai napig isszuk a levét” – fogalmazott Tőkés László, aki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a határrevíziónak jelen pillanatban nincs esélye. „Mivel a politikai és népességi körülmények figyelembe vételével nem lehet valóságalapja bárminémű területfelülvizsgálatnak, éppen ezért a járható utat kell keresnünk”. Ezt a járható utat a „területért jogokat” formulában foglalta össze Tőkés László, kifejtve, hogy ha Magyarország nem nyerheti vissza a magyar haza elszakított részeit, akkor ezzel szemben legalább teljes körű jogokat nyerjen a külhonban szakadt magyarság. „A korlátozott önrendelkezés, vagyis az autonómia jelenthetné a megoldást, ami megállíthatná azt a leépülési folymatot, amely az elmúlt évszázadban végbement. De nem csupán a politikai rendezésen, hanem a mi erkölcsi alapállásunkon, szellemiségünkön, cselekvőképsségünkön múlik, hogy ki tudjuk-e vívni a bennünket megillető jogokat” – szögezte le Tőkés László, majd így folytatta: „Sajnos a külhoni magyarság és az anyaország sincs abban a helyzetben, hogy ezt a jogérvényesítést ki tudjuk harcolni. Gyökeres változásra van szükség a magyar politikában és a magyarság állapotában ahhoz, hogy erről a célkitűzésről egyáltalán beszélhessünk”. Végezetül a politikus felhívta a figyelmet a magyarság fogyásának negatív folyamatára, ami miatt nagyon meggyengült a magyar közösség.
A revízió alapja
Tőkés László beszéde után tartotta meg előadását Raffay Ernő történész, aki elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a trianoni béke megkötésével Magyarország területének 71,3 százalékát, lakosságának pedig két harmadát vették el, a magyar nemzetiségűek egy harmada került idegen uralom alá. „Példátlan méltánytalanság volt ez a magyarsággal szemben” – szögezte le Raffay Ernő, elárulva azt, hogy így gondolták ezt a korabeli magyar politikusok is, hiszen mindenkinek, a baloldali közéleti személyiségeknek is az volt az elvük, hogy amikor lehet, Magyarország szerezzen vissza annyi területet, amennyit csak lehet.
Politikai próbálkozások
Raffay elmondta, hogy a két világháború között Magyarország arra törekedett, hogy az őt gyűrűbe fogó Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia alkotta szövetséget szétbontsa. Először egy lengyel-magyar-román szövetséggel próbálkoztak, ami azért nem valósult meg, mert a románok nem voltak hajlandóak visszadni Magyarországnak a Szatmárnémeti-Nagyvárad vonalat. Majd egy jugoszláv-magyar szövetséget próbáltak kiépíteni a magyar politikusok, ez viszont Olaszország ellenállásán hiúsult meg, mely balkáni hatalmi törekvéseinek gátját látta ebben a szövetkezésben. „A csehszlovákokkal érdemben sosem lehetett tárgyalni” – fűzte hozzá a történész, aki a továbbiakban elmondta, hogy a geopolitikai helyzet akkor változott radikálisan, amikor Németországban Hitler került hatalomra, akinek deklarált törekvése volt az első világháborút lezáró békerendszer felülvizsgálata.
Nem Hitler adta
Ebben a kontextusban szögezte le Raffay Ernő azt, hogy nem igaz az a széltében-hosszában hangoztatott tézis, miszerint Magyarország Hitler tenyeréből kapta vissza Észak-Erdélyt. 1940 július 2-án Csáky István külügyminiszter ugyanis nyilatkozatot tett közzé, melyben háborút helyezett kilátásba Románia ellen, ami kiváltotta Hitler dühét, hiszen ő már készült a Szovjetunió megtámadására, és ehhez szüksége volt a romániai olajra. Hitler ennek nyomán írt levelet a román királynak, amelyben szorgalmazta azt, hogy Románia kezdjen tárgyalásokba Magyarországgal a területi problémákról. Hitler azzal győzte meg Romániát, hogy jogosnak ítélte meg a magyar, illetve a bolgár területi igényeket, és amennyiben Románia nem bocsátkozik tárgyalásokba, akkor magyar és szovjet csapatok fogják megtámadni az országot. Románia tehát nem Németország kényszerítésére, hanem amúgy is szorult helyeztében bocsátkozott tárgyalásokba a határrevízióról.
Alkudozás
Az 1940 augusztusában Magyarországgal folytatott szörényvári (Drobeta -Turnu Severin) tárgyalásokon a román fél eleinte 14 ezer négyzetméternyi területet ajánlott fel Magyarországnak, utóbbi ennek a területnek a többszörösét kérte. A románok végső ajánlata 27 ezer négyzetkilométer volt azzal a feltétellel, hogy a Romániának megmaradó területről áttelepítenék a teljes magyar lakosságot. Ezt a magyar fél nem fogadta el. Ekkor kérte Románia a döntőbíráskodást Németországtól és Olaszországtól. Hitler korábban már bejelentette, hogy Magyarország maximum negyvenezer négyzetkilométert kaphat vissza, de az 1940 augusztus 30-án aláirt második bécsi döntés során végül több mint 43 négyzetkilométert nyert vissza Magyarország. A második bécsi döntés eredményeképpen került vissza Magyarországhoz Nagyvárad is, ahova a magyar katonaság 1940 szeptember 6-án vonult be Horthy Miklós kormányzó vezetésével. Raffay Ernő előadása után Csomortányi Istvántól, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke átnyújtotta neki a Partium zászlóját, majd levetítették az 1940 szeptember 6-iki bevonulásról és ünnepségekről készült korabeli filmfelvélt. Az esemény utolsó részében felléptek a Váradi Dalnokok és a Nagyváradi Asszonykórus.
Pap István
erdon.ro

2015. szeptember 12.

Nem jelentenek fel magyarokat
Meggondolatlan magánakciónak minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége az alakulat Bihar megyei szervezetének elnöke által kezdeményezett, a nagyváradi Mecénás Alapítvány elleni ügyészségi feljelentést.
A párt közleményben tisztázta tegnap: Csomortányi Istvánt nem hatalmazta fel az országos elnökség arra, hogy feljelentést tegyen a nagyváradi Ady-központ ügyében a korrupcióellenes ügyészségnél az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány ellen, mely szerinte eltulajdonította a központ felépítésére szánt pályázati összeg egy részét. Az EMNP országos elnöksége által kibocsátott mai közlemény szerint Csomortányit szankcióban részesítették, illetve leszögezik: noha elítélik a köztisztviselők korrupciós ügyeit, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, de nem tartják szerencsésnek a román vádhatóság szerveinél való feljelentésüket. Magyarok ellen pedig semmi esetre sem tesznek feljelentést, és felhatalmazást sem adnak ilyesmire. „Minden további ezzel kapcsolatos hír rosszindulatú rágalom, és a néppárt lejáratásának szándékával történik” – teszik hozzá. A közleményt megelőzően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta: a feljelentés azt bizonyítja, hogy az EMNP RMDSZ-szel szemben táplált szándékai egyáltalán nem jóindulatúak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 14.

A Néppárt Bihar megyei szervezete elnökének közleménye
Csomortányi István: „A harcot az igazságért és a közösségünk bizalmával sorozatosan visszaélő magyar tisztségviselők felelősségének megállapításáért nem hagyom abba.”
A kisiklatott nagyváradi Ady-központ ügye az elmúlt másfél évtized erdélyi korrupciós botrányainak egyik legsúlyosabbika. Miután 2002-ben az RMDSZ és a magyar szocialisták közreműködése nyomán, történelmi egyházaink megkárosításával, egy tulipános pártalapítvány segítségével, bihari RMDSZ-es politikusok közreműködésével eltüntettek közel egy millió euró közpénzt, azt kell látnunk, hogy a felelősök megnevezése és a tisztességes elszámolás bemutatása helyett a szégyenletes ügy kapcsán Kelemen Hunor nem csupán a tolvajok nevében kiált segítségért, de a teljes Kárpát-medencei magyar közvéleményt is félrevezeti.
Az Ady-központ és a nagyváradi Mecénás Alapítvány ügyében ez év augusztus 31-én tettem feljelentést ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) nagyváradi területi szolgálatánál. A feljelentés kezdeményezője és aláírója nem más, mint jómagam, Csomortányi István. Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökeként én ismerem a legjobban az ügyet, hiszen az eredeti, az érmindszenti Ady-központ fejlesztésére vonatkozó pályázatot kezdeményező Tőkés László, a KREK egykori püspöke mellett egy évtizede harcolok az igazság feltárásáért és a felelősök megnevezésért. A feljelentés megtételéhez az ügy helyi jellege miatt nem tartottam szükségesnek az országos jóváhagyást, úgy gondoltam, hogy ez az ügy ránk, nagyváradiakra tartozik, itt kell megoldanunk.
Méltatlan és példátlan
Elfogadhatatlan és méltatlan, hogy miután az Ady-központ körüli korrupciós ügy részleteit pártelnökként pontosan kell ismernie, párttársai számonkérése és a botrány tisztázása helyett Kelemen Hunor a nyilvánosság előtt úgy állítja be a történteket, mintha néppártos gyakorlat lenne tisztességes RMDSZ-es politikusokat feljelenteni. Elfogadhatatlan és példátlan, hogy Kelemen Hunor mindezt úgy teszi, hogy közben az egyik korrupciós botrányból a másikba bukdácsoló bihari párttársai ügyét összemossa az erdélyi magyarság egyik legfontosabb ügyével, a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelöltállítással. Az, ahogyan a saját tulajdonában lévő Transindex.ro hírportálon, gyakorlatilag önmagával készített interjúban próbál összefüggést tákolni pártja nagyváradi korrupciós botránya és a marosvásárhelyi nemzeti ügy között, az erdélyi magyar közéletben eddig ismeretlen és példátlan, sőt, magyar szocialista szövetségesei módszereit túlszárnyaló félrevezetés és manipuláció. Elfogadhatatlan és tisztességtelen az, ahogyan a csúsztatás kedvéért a Bihar megyei szervezetünk bélyegzőjével és nevében iktatott dokumentumot az országos szervezet által megfogalmazott anyagként mutatják be, kihasználva azt a tényt, hogy a pártok megyei szervezetei nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel.
Következmények nélkül
Fontos tudni, hogy csupán az elmúlt időszakban kénytelen voltam kétszer is nyílt levélben kérni segítséget Kelemen Hunor pártelnöktől bihari társai botrányai kapcsán. Sajnos eredménytelenül – írja közleményében Csomortányi István. – A bihari RMDSZ élén háborítatlanul folytathatja munkáját az a Kiss Sándor megyei elnök, akit 4,3 millió euró kenőpénz elfogadása miatt vittek el bilincsben éppen a DNA nyomozói, vagy az a Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, aki mai napig nem tisztázta, hogyan jutott családja tulajdonába a nagyváradi Szent László plébánia nagy értékű belvárosi kántorlakja, és aki képviselőként alig pár hete iktatott törvénymódosító javaslatot a „csak” felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek újraválaszthatósága érdekében. De következmények nélkül politizálhat Bihar megyében az a Biró Rozália is, aki mosolyogva szavaz korrupt román szocialista szenátortársai mentelmi jogának felfüggesztése ellen. És folytathatnánk a sort.
Zaklatássorozat
Bihar megyében másfél évtizede folyik a küzdelem a helyi magyar közélet tisztességének visszaadásáért, melynek legnehezebb időszaka éppen a magyarországi szocialisták kormányzására esett. A helyi RMDSZ-hez majdhogynem haza jártak Medgyessy Péter, Kuncze Gábor, Gyurcsány Ferenc, Demszky Gábor, Nyakó István vagy Újhelyi István. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tétlenségében mégis cinkosságot vállalt bihari párttársaival akkor is és most is. Abban, hogy Kelemen Hunor magyarok elleni feljelentésekről beszél, mégis az a legvisszatetszőbb, hogy éppen embereinek az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzése kapcsán tett feljelentése után zajlott az utóbbi negyed század legnagyobb hazai zaklatássorozata azzal, hogy a román hatóságok Szatmár, Beszterce és Hunyad megyékben több ezer (!), a Néppárt bejegyzését támogató magyar embert idéztek be kihallgatásra és vegzáltak hónapokon át. Tették ezt úgy, hogy közben az RMDSZ nagyrészt kormánypárt volt. Azóta is példátlan súlyú magyarok által magyarokkal szemben elkövetett tett ez.
Fentiek tükrében, a félrevezetés és manipuláció megakadályozása érdekében, hogy a Bihar megyében folyó korrupció elleni harcot ne lehessen összemosni semmilyen más üggyel, a mai napon az Ady-központ ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének pecsétjével és megyei elnöki minőségemben tett feljelentésemet visszavonom és magánszemélyként, a saját nevemben újraiktatom a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) nagyváradi területi szolgálatánál. Ezzel is világossá kívánom tenni, hogy szigorúan helyi, Bihar megyei ügyről és kezdeményezésről van szó, de meggyőződésem, hogy a korrupció elleni küzdelem sikerre vitele közös, összmagyar érdek. A harcot az igazságért és a közösségünk bizalmával sorozatosan visszaélő magyar tisztségviselők felelősségének megállapításáért nem hagyom abba.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke
Nagyvárad, 2015. szeptember 11.
erdon.ro

2015. október 1.

EMNP: kooperációt és kerítést
Újabb kerítést szeretne az EMNP: azt szorgalmazzák, hogy Románia is építsen ilyet, mert tetszik nekik a magyar, amit megoldásnak vélnek. Erről is szó volt a tájékoztatójukon, meg az önkormányzati választásról is.
Készül már a jövő év tavaszának végén esedékes önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Erről is beszéltek a tömörülés vezetői – Szilágyi Zsolt országos elnök és Csomortányi István Bihar megyei szervezeti elnök – nagyváradi tájékoztatójukon. Mint mondták, más és más stratégiát alkalmaznak majd azokon a vidékeken, ahol 80-90%-os arányú a magyarok jelenléte, valamint ahol 10-20%-os. Már dolgoznak a jelöltlisták összeállításán is, és szerintük jól haladnak ezzel. Csomortányi István hozzátette: Bihar megyében mostanra történelmi mélypontra esett a magyarság képviselete a megyei tanácsban is és a nagyváradi helyiben is. A közelgő választáson ismét azt szorgalmazzák, hogy működjön együtt az EMNP és az RMDSZ, de ennek akadályai vannak. Csomortányi szerint a következők: „A magyar-magyar kooperáció közös érdek, de a korrupció elleni küzdelem is. Márpedig e kettő Bihar megyében szemben áll egymással. A Bihar megyei RMDSZ megosztott. Van egy mérsékelt, együttműködésre hajló szárnya, és egy szélsőséges, egypártrendszer-hívő szárnya is, amelyik elutasít mindenféle kooperációt. Bízom benne, hogy ez a kérdés jó felé fog eldőlni, és Biharban, de főleg Váradon lesz megállapodás. Többet azonban akkor tudunk mondani majd, ha a Bihar megyei RMDSZ-ben lezárulnak a hatalmi harcok.”
„Biharba se jöjjenek”
A migránsügy volt a tájékoztató másik témája, aminek kapcsán Szilágyi Zsolt országos EMNP-elnök többek között azt mondta: szorgalmazzák, hogy „Románia is építsen kerítést a határra a Bánságban”, ugyanolyat, amilyet a mostani magyar vezetés építtetett. Szerintük ezzel Románia úgymond üzenetet küldene a menekülteknek, hogy ne jöjjenek erre. Szilágyi Zsolt hozzátette: szerinte „ez nem határzár, mert a zöldhatáron eddig sem volt szabad közlekedni, még a schengeni övezetben sem”. Ugyanakkor meglátása szerint az ország „ezzel bizonyítaná, hogy képes megvédeni az Unió határait, és méltó a schengeni csatlakozásra”.
Lapunkban beszámoltunk arról, hogy pár hete országszerte, így Bihar megyében is összeírták, hogy mennyi hely lenne a középiskolai és egyetemi bentlakásokban, ha esetleg – a bukaresti vezetés szerint is hangsúlyozottan csak esetleg – menekülteket kellene majd elszállásolni. Bihar megye néhány kisebb településéről jelezték, hogy vannak helyek – összesen pár százat írtak össze -, majd az érintett tanintézetek elkezdtek visszatáncolni, jelezve, hogy még sincsenek. A bukaresti kormánypárt részéről pedig Liviu Dragnea akkoriban megfeddte az összeírás kezdeményezőit, el is határolódva ettől, meg nem is, mondván, hogy a kezdeményező oktatásügyi tárca velük nem egyeztetett. Minderről az EMNP elnöke Váradon azt mondta: kérik, hogy a kormány tisztázza, továbbra is téma-e e kollégiumokban való esetleges elhelyezés, vagy sem. Mert ha igen, akkor az EMNP „békés eszközökkel, de tiltakozni fog”.
Ugyanakkor Szilágyi Zsolt méltatta a mostani magyarországi vezetés lépéseit migránsügyekben, továbbá gratulált Klaus Iohannis romániai államfőnek és az itteni kormánynak, mert elutasítani igyekeznek a kvótarendszert. Ez utóbbi ugyanis az EMNP elnöke szerint „nem megoldás, csak tüneti kezelés – az igazi megoldás az EU-n kívül van, Görögország határainak védelmében és a konfliktushelyzetek az adott államokban való kezelésében áll”.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

2015. október 6.

Szilágyi Zsolt: szabadság nélkül nincs teljes értékű élet
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ebben az évben is megemlékezett az aradi vértanúkról.
Október 5-én este, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszöntötte. Mint elmondta, október 6-át Magyarország kormánya 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá, s a hősökre való emlékezés ma azért különösen fontos, mert olyan példát adtak nekünk, amiből erőt meríthetünk a mindennapokban.
A Nagyváradi Asszonykórus lélekemelő szolgálata után Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Rövid emlékező beszédében a szabadság szeretetének fontosságára hívta fel a figyelmet. „A szabadságért minden időben és korban küzdeni kellett és kell, hiszen szabadság nélkül nem élhetünk teljes értékű életet. A szabadságért való küzdelem jegyében törtek ki forradalmaink 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben Temesváron is” – mondta Szilágyi, aki felelevenítette, hogy milyen emlékezetes volt számára, temesvári diákként 1988-ban, majd 89-ben, titokban, a „szekuritáté” megfigyelése alatt, elutazni Aradara, a vesztőhely közelébe.
A Néppárt elnöke hozzátette: „Az ifjúságnak a temesvári – és mindegyik – forradalom azt üzeni, hogy szabadság nélkül nincs teljes értékű élet. A szabadság szeretete olyan érték, amihez a mai korban is igazodni lehet. Ennek fényében érthetjük meg azt, hogy ma is a szabadságért küzdenek azok, akik meg akarják védeni Európa határait, keresztény kultúránkat.”
Szilágyi Zsolt beszéde után négy békéscsabai színész – Nagy Erika, Mészáros Mihály, Szabó Lajos, Tomanek Gábor – adta elő A magyar szabadság szentjei című összeállítást. Az eredeti dokumentumokra, visszaemlékezésekre épülő drámai előadást nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. A megemlékezés végén a Váradi Dalnokok dalárdája adta elő az alkalomhoz illő műsorát. A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget.
Október 6-án délelőtt, az EMNT és a Néppárt vezetői megkoszorúzták Nagy Sándor József nagyváradi származású aradi mártír emléktábláját is. A Néppárt nevében koszorút helyezett el Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke, Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke, Moldován Lajos, a Néppárt nagyváradi elnöke és a nagyváradi elnökség több tagja. Az EMNT és Tőkés László EP-képviselő nevében koszorút helyezett el Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke, Orbán Mihály, a képviselő irodavezetője és Agyagási Ernő, az EMNT Bihar megyei alelnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma

2015. október 9.

Közérdekű, mégis titkos – Akadályozott adatgyűjtés Bihar megyében
A közpénzek elköltését nyilvántartó, bárki számára elérhető online adatbázist szeretne létrehozni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete, de az 544-es törvény alapján tizenhét önkormányzat felé megfogalmazott kérvényüket nyolc polgármesteri hivatal válasz nélkül hagyta, nyolc kitérő választ adott, érdemleges reagálást csupán a margittaitól kaptak.
„Az egyik kérvényben az alkalmazottaik névsorát és beosztását kértük, természetesen a bérezésre és egyebekre vonatkozó személyes adatok nélkül, a másikban pedig a 2012. június óta megkötött önkormányzati szerződések listáját kértük ki. Azt, hogy milyen munkálatokra, kivel és mennyiért kötöttek megállapodásokat az adófizetők pénzén” – magyarázta csütörtöki sajtótájékoztatóján Csomortányi István (képünkön).
Az EMNP Bihar megyei vezetője rámutatott, hogy bár ezek közérdekű információk, mégsem kezelik nyilvánosan. A válaszadók közül hatan ugyanazzal a szöveggel hárították el a kérést, éspedig azzal, hogy az adatok megtalálhatóak a hivatal honlapján és a közbeszerzési eljárások országos rendszerében.
Csakhogy a politikus tapasztalatai szerint a projektek többségét gyakran kisebb részekre tagolják, megkerülve ezáltal a közbeszerzési eljárást, és közvetlen tárgyalás révén kötnek megállapodásokat.
A hivatalok holnapjai is gyakorta hiányosak és nincsenek aktualizálva, mondta. Noha a közigazgatási törvény szerint kötelesek lennének a tanácsi határozatokat publikálni, ez legtöbbször nem történik meg. Hegyközcsatárban például 2012 óta próbálják elérni, hogy legalább az ülések időpontját hirdessék ki írásban és megfelelő időben – ahogyan azt a jogszabály is előírja, de az RMDSZ-vezetésű polgármesteri hivatalnál másodjára sem tettek eleget ebbéli jelzésüknek, míg a prefektúrán emelt panaszukat Delorean Gyula alprefektus vizsgálta ki, elutasítván azt. Ezt azzal indokolták, hogy a panaszt nem helyi tanácsos emelte, és nem csatoltak hozzá bizonyítékot a szabálytalanságra.
„Legalább annyit elértünk, hogy azóta írásban is meghirdetik az üléseiket” – tette hozzá Csomortányi. Ugyanakkor szégyenteljesnek nevezte, hogy a többségében magyar vezetésű önkormányzatokban az EMNP-s tanácsosok egyetlen javaslatát sem fogadták el, és a legtöbb helyen nem élnek az anyanyelv-használati jogokkal.
A néppárti vezető leszögezte, hogy a napokban másodjára is kérvényezni fogják a már említett adatokat, és ha ezúttal sem járnak sikerrel, akkor a kormányhivatalnál emelnek panaszt, és szükség esetén a bírósághoz fordulnak.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

2015. október 9.

Szegregálják a néppártot
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatójának témáját a Bihar megyei önkormányzatokban zajló munka, a néppárt tanácsosai által tapasztalt nehézségek, és az a – „korántsem barátságos” – hangulat képezte, amely által véleménye szerint az RMDSZ-esek akadályozni próbálják őket.
Csomortányi kifejtette, hogy 14 bihari önkormányzatban vannak a néppártnak képviselői, és Paptamásit leszámítva mindenhol súlyos problémáik adódnak a polgármesterekkel és a jegyzőkkel a közérdekű információk kezelését illetően. Az EMNP megyei szervezete ugyanis egy honlapot kíván létrehozni, amelyen nyilvánossá szeretnék tenni a magyar többségű települések önkormányzatai által alkalmazott személyek névsorát, valamint az ezen önkormányzatok által kötött szerződéseket. Ezért júliusban 17 helyhatósághoz küldtek ki adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmet. „Nem kértünk bonyolult dolgokat. Az egyik kérvényünk arra vonatkozott, hogy közöljék az önkormányzat által alkalmazott személyek névsorát, s mindegyik személy beosztását. Nem kértünk sem a fizetésükre vonatkozó, sem pedig egyéb személyes adatokat, amelyek nem közérdekűek. Ennek ellenére ezt megtagadták.
A másik kérvényben a 2012 júniusa és 2015 júliusa között – azaz a jelenlegi mandátum alatt – az illető önkormányzatok által megkötött valamennyi szerződésről kértük a paktum tárgyát, kivel kötötték meg azt és milyen összegre. Ezt is visszautasították azzal, hogy nézzük meg az adatokat az országos hivatalos közbeszerzési oldalon, melyek nincsenek frissítve, tehát az adatok nem elérhetők. Egyébként ezekhez a szerződésekhez tartoznak a tanácsadói, a különböző szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, és ide tartoznak a küszöbérték alatti kis értékű szerződések is, mert nagyon sok esetben az önkormányzatok úgy kerülik el a közbeszerzési eljárást, hogy egy-egy szerződést feldarabolnak, és így nyilván a kisebb szerződések az összeghatár alatt vannak” – összegezte Csomortányi. Mint hozzátette, a 17 önkormányzat közül a margittai volt az, amelyik érdemben kezelte a kérvényeket, ám elég nehéz elhinni, hogy a három év és pár hónap alatt mindössze 150 szerződést kötöttek volna.
A további 16 önkormányzatból nyolc nem válaszolt semmilyen formában, és nyolc kerülő választ adott, melyből hatban egy az egyben ugyanaz a válasz szerepelt, tehát összedolgoztak, vélte Csomortányi.
Az EMNP bihari elnöke elmondta: júliusban iktatták e kérvényeiket, a törvény szerint 10 napon belül jelezniük kell a hivataloknak, hogy legkésőbb 30 napon belül válaszolnak. A napokban ismét kiküldi a néppárt a kérvényeit a 17 önkormányzatnak.
Egyébként Csomortányi azt is nehezményezi, hogy a 2012-es helyhatósági választások óta azokban a helyi önkormányzatokban, ahol EMNP-s tanácsos van (kivéve Paptamásit), egyetlen határozattervezetet sem bocsátanak az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok a néppárti tanácsosok rendelkezésére, akik a helyi tanácsülések jegyzőkönyveit sem tudják sok esetben megszerezni.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2015. október 25.

Elhelyezték az emlékezés koszorúit
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek, s a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg a péntek délelőtti ünnepélyes megemlékezésen.
A Szózat eléneklésével vette kezdetét az ünnepség, majd Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, Pesten, a Kossuth téren is épp zajlik a megemlékezés, melyet Nagyváradon annál a táblánál tartanak, melyet 1956 emlékére, annak ötvenéves évfordulója alkalmából állítottak az egyházkerület vezetői.
Mártírok – csillagok
Bár a foradalmat leverték, mégsem volt sikeretelen, s 56 kapcsán 1989 is eszünkbe jut – azok a napok, amikor Tőkés László köré gyűltek az emberek, s ez szikrája volt a kommunizmus elleni foradalom kitörésének.
Varga Vilmos színművész szavalata következett, Márai Sándor Mennyből az angyal című verse hangoztt el.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felszóllalása során kihangsúlyozta: a magyarok megemlékezései mindig a szabadságharchoz kötődnek, meg elbukott mártírjainkra – csillagokra, amelyek szabadságunk egén fénylenek. Az 1956-os eseményeknek eleinte nem volt etnikai élük, de mire a megtorlás szelleme Erdélybe ért, már volt, hangzott el. Milyen ez a demokrácia, tette fel a retorikus kérdést, ha még az akkor meghurcolt egyetemistákat sem rehabilitálták? Van-e igazság abban a rendszerben, mely mindeközben igazságosnak, demokratikusnak és szabadnak hirdeit magát? Elfeledhetjük-e az évek múltán beköszöntő tragédiákat – a csángó oktatás és a Bolyai egyetem megszűnését, a Sass Kálmán perében ártatlanul eltélteket?A szabadság utáni vágy nem racionális dimenzióban születik, olyan mint a légszomj és az éhség, nem tudjuk befolyásolni, hangzott el.
Kis csapat
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke kifejtette: kár, hogy egyesek pártos célokra használják fel nemzeti ünnepeinket. Az a kis csapat, mely részt vesz a megemlékezésen, nem más, mint „a nyáj maradéka”, ők azok, akik tovább viszik a fáklyát és éltetik az eszmét. És épp ezért minden jelenlét örvendetes, a tanároké és diákoké egyaránt. Ilyenkor emlékezünk a 48-as márciusi ifjakra, az 56-os pesti srácokra és a szabadságra vágyó nagyváradi ifjakra is, akik mindvégig élen jártak a szabadságért való harcban. Sajnos nagymértékben kioltották bennünk a szabadságszeretetet, ez tükröződik e találkozón is, tette hozzá.
Cselekedni kell
Változásra van szüksége Európának, de nem úgy, hogy mások diktálják az ütemet, migráns áradatok veszik kezükbe Európa sorsát – nekünk kell a cselekvés élére állnunk. Akárcsak annak idején, amikor a magyar kezébe vette a sorsát, s nem hagyta, hogy a szovjet kommunista hatalom diktáljon. Mert ha nem, régi új elvtársak fognak diktálni megint, s fullajtáraik arra hajtják a magyarságot, amerre a roman hatalom akarja.
A Partiumi Keresztény Egyetem épülete hosszú éveken át a Román Kommunista Párt székhelye volt, ennek az épületnek a sorsa tükrözi az azóta megtett utat jóban-rosszban. Fontos, hogy itt lehetünk egyházunk és egyetemünk központjában, tudván, hogy azok az idők nem fognak soha visszatérni. Tőkés László a migráns-üggyel kapcsolatban kihangsúlyozta: nem hasonlíthatók össze az 56-os menekültek a mostaniakkal, akik többszázezren vannak, de vajon akad-e közöttük akár egy foradalmár. Egyúttal a nyugati nagyhatalmaknak a keleti tűzfészekhez való felemás viszonyulásáról is szólt – mint mondta, nagymértékben nekik tulajdonítható, hogy ilyen helyezt alakult ki. Hasonlóképpen, mint az 56-os forradalom idején, amikor Magyarországot is sorsára hagyták, csupán koldusalamizsnában részesítették.
Egyek vagyunk
A pártos irányvonalat sérti, ha lármafákat gyújtunk, ha nem a hivatal hozza fonyadt koszorúit, sérti őket az igazság és a szabadság szeretete, mondta Tőkés László. „Ne hagyjuk, ez a mi szabadságharcunk, önrendelkezésért folytatott küzdelmünk. Ezért is csatlakoztunk a Székely Nemzeti Tanácshoz – sajnos egyes hangok szerint zavarják a partiumiakat a székely autonómia kezdeményezések, ám ezt csak a roman titkosszolgálat terjesztheti, egyek vagyunk a nemzeti tanáccsal, hátrébb állunk ugyan, mint a székelyek, de ez nem szégyen, s arra sarkall, hogy csatlakozzunk hozzájuk, szolidaritást vállalva a székely testvérekkel”– mondta Tőkés László, majd elhelyezte a tábla előtt az emlékezés koszorúját.
Koszorúk
Tőkés Lászlót követően János Szabolcs rektor, majd ez Erdélyi Magyar Néppárt nevében Szilágyi Zsolt, Csomortányi István és Moldován Gellért koszorúzott, az EMNT nevében Kálmán Balázs partiumi elnök és Török Sándor Bihar megyei elnök, a MINTA ifjúsági szervezet nevében Székely Beáta és Dénes Andrea, az egyetem nevében pedig Tőkés Tamás és Körtvélyesi Kinga helyezett el koszorút, majd mások is virágcsokrokat, koszorúkat helyeztek el. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.
Neumann Andrea

2015. október 26.

Szolidaritás székelyföldi testvéreinkkel
Nagyváradon is lármafát gyújtottak a székelyföldi autonómiatörekvésekkel és önrendelkezési igényekkel szolidaritást vállalók. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Partiumi Autonómia Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt hívta a nagyváradi magyar polgárokat a város feletti dombok egyikére.
Este 18 óra után nem csak nagyváradi magyarok érkeztek a helyszínre, hanem Szekszárdról és Sarkadról is jelen voltak magyar testvéreink. A megjelenteket Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke köszöntötte, majd Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke tartott rövid beszédet.
Szilágyi elmondta: minden magyar számára, bárhol is éljen, azért kell fontos legyen az önrendelkezés- és az autonómia ügye, mert csak ez jelenthet megmaradást és felemelkedést a Magyarország határain kívül élő magyarok számára.
A pártelnök kijelentette: székelyföldi testvéreinkkel szolidaritást vállalva, saját magyarságunkkal vállalunk szolidaritást.
Ezt követően a Nagyvárad feletti dombon is felgyulladt az erdélyi magyarság önrendelkezési igényét jelképező lármafa.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
erdon.ro

2015. november 13.

Sajtótájékoztatót tartottak aktuális politikai kérdésekről
November 13-án magyar és román nyelvű sajtótájékoztatónak volt a helyszíne Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi központi irodája. Képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Csomortányi Istvánnal, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökével együtt tájékoztatta a médiát az EMNT és az EMNP stratégiai együttműködésének irányelveiről és pászmáiról, a két szervezet legutóbbi országos küldöttgyűlésein elfogadott határozatok nyomán.
A civil és a politikai szféra partnerségének egyre hangsúlyosabbá kell válnia a nemzeti-polgári oldalon a lassan közeledő választások fényében, mind Erdélyben, mind Partiumban – fogalmazta meg Tőkés László, majd bemutatta az EMNT kézdivásárhelyi küldöttgyűlésén elfogadott cselekvési-intézkedési terv programpontjait. Ezek legtöbbje valamilyen módon az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek keretei közé illeszkedik, de olyan is van, amely a Nemzeti Együttműködési Rendszerbe.
A továbbiakban erdélyi EP-képviselőnk az aktuális romániai politikai helyzetet tekintette át, szerinte a kialakult válság legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupcióellen, tisztulásra, sőt „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Ezzel egyetértve Tőkés László felhívta a figyelmet: a korrumpálódott, lezüllött, utálatossá vált, a közbizalmat eljátszott politikai osztálynak sajnos része az az RMDSZ is, amely az erdélyi magyarság fölött inkább uralkodni akar, semmint azt szolgálni. A Csomortányi Istvánnal közösen kiadott Nyilatkozat jórészt azt az álságos helyzetet világítja meg, amelyben az RMDSZ megpróbálja kívül helyezni magát azon a belpolitikai válságon, amelynek ő maga is egyik okozója. Az EMNT elnöke, a Néppárt védnöke külön kiemelte: a jövő évi választásokra készülve mind a tanács, mind a párt harcot hirdet az általános korrupció ellen, de az erdélyi magyar közélet és politika megtisztulásáért is küzdeni fog. Partiumban, illetve Biharban ezen a téren különösképpen sok a tennivaló – húzta alá Tőkés László.
A Néppárt megyei elnöke több példával is illusztrálta, hogy az RMDSZ mind országos, mind helyi szinten többször kezdeményezett vagy támogatott olyan akciókat, amelyek a polgári demokratikus fejlődést gátolták és a jogállamiságot sértették, vagy olykor „csak” a jóérzést és tisztességet. Az EMNT elnökével egyetértve szólította fel maga is az RMDSZ-t, hogy a szervezet belső megtisztulása révén tegye lehetővé a választási összefogást ott, ahol a magyar érdek ezt megköveteli majd.
Az összefogás és szolidaritás szép példájaként idézték fel a sajtótájékoztatón az október 24-i őrtűzgyújtást, amely ugyan Székelyföld határainak kivilágítását célozta, de a partiumi és a határon túli helyszíneken azonos időpontban fellobbant őrtüzek a nemzeti együvé tartozást is sikeresen demonstrálták.
A migrációs válság várható eszkalációja kapcsán ismételten leszögezték: meg kell védeni Európát, országainkat és nemzeteinket azon veszélyektől, amelyek ezzel a jelenséggel együtt járnak. Románia számára is követendő példát mutat az intézkedések tekintetében Magyarország – mondta Csomortányi István, míg Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózatában bárki aláírhatja azt a petíciót, melyben a Fidesz kezdeményezéséhez csatlakozva határozottan elutasítja az illegálisan bevándoroltaknak az uniós tagállamokra való ráerőltetését egy kvótarendszer alapján. Mind a magyar, mind a román állampolgársággal rendelkezők leadhatják kézjegyeiket a lakhelyükhöz legközelebb eső EMNT-irodában. A szervezők ugyanakkor remélik, hogy önkéntesek is segíteni fogják az aláírásgyűjtést.
tokeslaszlo.eu/cikk

2016. január 20.

Megalakult az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége
A bíróságon januárban bejegyzett Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége megalakulásáról számoltak be tegnap a szövetség vezetői Kolozsváron. Jakab Ernő elnök elmondta: a szövetséget 16 erdélyi magyar gazdaegyesület hozta létre, és a mai ülésen további öt egyesület csatlakozási kérelméről döntenek.
A szövetség az erdélyi magyar gazdatársadalom érdekképviseletében vállal szerepet, és emellett a falugazdász-hálózat erdélyi meghonosítását, az erdélyi magyar gazdák kataszterének összeállítását tűzte ki céljául. A szövetség ugyanakkor kéri felvételét a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumába, ahol jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) képviseli az erdélyi magyar gazdatársadalmat. Csomortányi István, a szövetség partiumi alelnöke úgy vélekedett, hogy bőven van tennivaló ezen a területen. A szakmai tanácsadás, a képzések és a tanulmányutak szervezését is a kitűzött célok között említette. Tiboldi László, a szövetség székelyföldi alelnöke elmondta, a magyarországiak mellett a romániai szakmai szervezetekkel is együtt szeretnének működni, és a „Budapest–Bukarest–Brüsszel háromszögből” próbálnak forrásokat szerezni működésükhöz.
Az MTI kérdésére Csomortányi István felidézte, korábban az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületét próbálták ernyőszervezetté alakítani, ezt a kísérletet azonban sikerrel támadta meg a bíróságon az 1990 óta működő RMGE. Ezért választották most a szövetségi formát a gazdaszervezetek együttműködésére. Az alelnök úgy vélte, jut mindenkinek munka az erdélyi magyar gazdák segítése terén. MTI. Erdély.ma

2016. január 26.

Szerveződő gazdák
Kárpát-medencei összefogást szorgalmaznak
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete nemcsak megyénkben, hanem a hajdani Marosszékhez tartozó településeken, gazdakörökben is azon fáradozik, hogy összefogja a gazdálkodókat, s segítse őket abban, hogy az 1989 utániradikális mezőgazdasági átalakulás útvesztőiben fenn tudjanak maradni, élet- és versenyképes vállalkozásokat indítsanak be, amelyek jövőt biztosíthatnak az itthon maradáshoz. Az RMGE Maros tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az idén sikerült megalakítani az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét, ami új lendületet adhat a gazdaegyesületeknek. Az elmúlt év eredményeiről és az idei tervekről Csomoss Attila mérnökkel, az RMGE Maros elnökével beszélgettünk.
– Milyen évet zárt az RMGE Maros?
– A 2015-ös év nehezen indult. Az első hónapokban a költségvetésünk aggodalomra adott okot. Kevés tagsági díjat tudtunk begyűjteni a gazdáktól, így még a működési költségeket sem tudtuk lefedni. Ez egyre jobban megerősítette az egyesület azon szándékát, hogy az érdekvédelmi tevékenység biztosításához szükség lenne olyan gazdasági szolgáltatást is végezni, amiből jövedelem származik. Szerencsénkre a tavaly is sikerült – immár hagyományosan – mind a romániai, mind a magyarországi pályázati lehetőségeket kihasználni, így az év közepére valahogy kiegyenlítettük a költségvetési mérlegünket, de ezek a pályázatok bizonytalanok, nem minden esetben számíthatunk rájuk. Mindezek ellenére már március végén meg tudtuk szervezni az egyesület megalakulásának 25. évfordulós ünnepségét is, amely tisztújító közgyűlés is volt. Ezen több mint 150 gazda vett részt tagszervezeteink képviseletében, és nagy számban eljöttek azok a határon belüli és túli vendégek is, akikkel immár negyedszázada rendszeres kapcsolatunk van.
– Milyen jövedelemkiegészítő gazdasági tevékenységre gondoltak?
– Egyesületünk több éve szervez tanfolyamokat, ugyanakkor az új vezetőség egyetértett azzal, hogy a bérbe vett 41 hektár kaszálót úgy kezeljük, hogy ezért megkapjuk az APIA-n keresztül mind a földalapú, mind az ökogazdálkodásért járó támogatást. Ezekkel egészítenénk ki a jövedelmünket.
– Milyen jelentősebb rendezvényen vett részt tavaly az RMGE Maros?
– Mint ismeretes, rendszeres kapcsolataink vannak az anyaországi gazdaszervezetekkel, ugyanakkor a mezőgazdasági minisztériummal is. A szaktárca szándéka, hogy összefogja a Kárpát-medencei gazdákat, ezért is a szeptember végén Budapesten megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) külön csarnokot biztosítottak a Kárpát-medencei gazdaszervezeteknek. Ezek között 20 négyzetméteren, 20 őstermelővel és kézművessel jelen volt az RMGE Maros is. Kiállítottunk zöldségeket, bort, pálinkát. Majdnem egymillióan látogatták meg a standunkat, a tárcavezető az öt nap alatt háromszor fordult meg nálunk, és igen nagyra értékelte termékeinket. Ezenkívül mi is azon igyekszünk, hogy ne csak a magyarországi, hanem a Kárpát-medence más magyar gazdaegyesületeivel is vegyük fel és alakítsunk ki működőképes kapcsolatot. Küldötteink jártak különböző szaktanácskozásokon, találkozókon, kerekasztal-beszélgetéseken, voltak a Vajdaságban, Szlovéniában, Horvátországban, sőt ez utóbbiak eljöttek hozzánk a Haller-kastélyban rendezett pálinkalovagrend megalakulási ünnepségére. A magyar mezőgazdasági minisztérium Kárpát-medencei magyar gazdatalálkozót szervezett december 4-én és 5- én Gödöllőn, amelyen egyesületünk küldöttsége is jelen volt. Ezenkívül a 15. alkalommal látogattunk el Szatymazra. Tavaly sikerült megoldani, hogy egy nagyobb számú csoport látogasson el a hódmezővásárhelyi állat- és termékkiállításra, és a szegedi gabonatermesztő kísérleti állomáson is jártak tagjaink.
– Van-e visszajelzés a külföldre látogató tagoktól arról, hogy felhasználják az ottani tapasztalatokat, látottakat a saját gazdaságaikban?
– Van, s hogy csak az utóbbi helyszínt említsem, a gabonatermesztő kísérleti állomástól kaptunk egy bizonyos mennyiségű búza vetőmagot, amelyet átadtunk a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának, ahol először egy kísérleti, majd nagytermelésben háromhektáros parcellán is elvetették. Hat kukoricaféléből álló, sokkal kisebb mennyiségű vetőmagot átadtunk a marosszentgyörgyi kísérleti állomáson dolgozó, hozzánk tartozó mérnöknőnek, aki a magok kikelésétől a begyűjtésig követte a fajták meghonosításának lehetőségét, technológiáját. Más példa: Fazakas Miklós karácsonfalvi gazda Magyarországról hozott paradicsompalántákat, ott leste el a termesztési technológiát, amelyet a majdnem egyhektáros fóliasátrában alkalmaz, és így télen is folyamatosan árut tud juttatni a piacra.
– Tudomásunk szerint a magyarországi mezőgazdasági minisztérium korábban lehetőséget biztosított arra, hogy az ebben a szakmában tanuló erdélyi magyar diákok betekintést nyerjenek az intézmény működésébe, és ezáltal kapcsolatot teremtsenek mind a civil szférában, mind az állami mezőgazdasági intézményeknél dolgozó szakemberekkel. Megvan-e még ez a lehetőség?
– Tavaly vettünk részt a magyarországi mezőgazdasági minisztérium oktatási csereprogramjában, ennek a szervezését átadtuk a Sapientia EMTE-nek. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca 10 hónapon át 40-40 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat biztosít három hallgatónak. Az erre jogosultakat az egyetem ajánlja, az RMGE Maros kézbesíti az ösztöndíjat azzal a feltétellel, hogy a diák egyetemi tanulmányait követően – vagy akár közben is – gazdálkodik és bekapcsolódik a gazdaszervezet életébe. Ez nagyon jól működik. Tavaly a három ösztöndíjas hallgató közül kettő segített abban, hogy Mikházán a Csűrszínházban megszervezzük a gazdanapot és abban is, hogy az OMÉK-on megfelelő kínálattal tudjunk szerepelni. Ha már a minisztériumi támogatásnál tartunk, akkor meg kell említenem, hogy tavaly a miniszter saját költségvetéséből 400.000 forint célirányos támogatást kaptunk, amelyet kipótoltunk, és sikerült lecserélni 33 éves VW gépkocsinkat egy fiatalabbal (ugyanis a gépkocsi a tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen).
– Úgy tudom, hogy nemcsak a magyarországi szaktárcával, hanem a romániai minisztériummal, szakhatóságokkal is jók a kapcsolataik.
– Az RMGE Maros tagja a romániai mezőgazdasági termelők szövetségei, egyesületei által alkotott ligának, a LAPAR-nak. Ez a szervezet rendszeresen tájékoztat, amikor valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabálytervezet születik, akár a parlamentben, akár a minisztériumban dolgoznak valamilyen rendeleten. Mindegyre megkapjuk a tervezeteket, amelyeket tanulmányozunk és visszaküldhetjük a módosító kiegészítő javaslatainkat, amelyeket nem egy esetben figyelembe vesznek. Ez a rendszer jól működik.
– Milyen konkrét segítséget nyújtanak még a tagoknak?
– A mezőgazdasági terménypiacot szabályzó 145/2014-es törvény alapján 27 községben felvállaltuk, hogy segítünk a termelői könyvecskék kiváltásában, láttamozásában. Csak Nyárádkarácsonban több mint 200 gazda kérését bíráltuk felül és láttamoztuk a könyvecskéiket. Segítünk abban is, hogy felbecsüljük a termést, és minél pontosabban határozzuk meg azt a felesleget, amelyet piacon lehet majd értékesíteni. Megjegyzem, nem csak tagjainknak, hanem bármely gazdának segítünk ebben a munkában.
– Beszéljünk a 2016-os tervekről.
– Azzal kezdeném, hogy január 8-án kibocsátott törvényszéki végzés alapján kolozsvári székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, amelyet 16 erdélyi, kistérségi gazdaegyesület hozott létre. A megalakulást követően, a január 19-i közgyűlésen az EMGESZ vezetői további öt egyesület csatlakozási kérelmét fogadták el, így a szövetség 21 tagúra bővül. Az EMGESZ elnöke Jakab Ernő lett, Csomortányi István a Partiumért, Hupka Félix Közép-Erdélyért, Tiboldi László Hargita és Kovászna megyéért, magam Maros megyéért felelős alelnöki beosztást vállaltunk. A szövetség fő célja, hogy a kistérségekben eredményesen működő gazdaegyesületeket egy szervezetbe tömörítse, s így átfogó érdekérvényesítő munkát végezhessenek. Szeretnénk tovább bővíteni a már említett magyarországi kapcsolatokat, akár a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumában is. Nagyon fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban tájékoztassuk tagságunkat a pályázati lehetőségekről, napirenden adjunk át szakmai információkat, továbbképzési lehetőségeket biztosítsunk. Tárgyaltunk arról is, hogy termelési és értékesítési szövetkezetek alapítását szorgalmazzuk. Arról is beszéltünk, hogy a hajdani Hangya szövetkezet mintájára alacsony kamatú hitelszövetkezetet hozunk létre, amellyel a gazdákat segítenénk abban, hogy például a pályázatokhoz szükséges önrészt fedezhessék.
– Az RMGE-nek van egy országos szervezete. Miért volt szükség az EMGESZ megalakítására?
– Azért, mert az RMGE országos szervezete nem úgy működik, ahogy kellene. Több gazdaszervezet korábban javasolta, hogy minden egyes megyében legyen egy jogi személyiséggel rendelkező magyar gazdaegyesület, és az így megalakult, létező megyei szervezetek hozzák létre az országos szövetséget. Az RMGE országos vezetősége ezt nem akarta, vagy nem értette meg ennek az elvét. A kolozsvári egyesület kinevezte magát országos szervezetnek, és elvárták, hogy mindenki csatlakozzon hozzájuk. Nem alulról kezdeményezett, demokratikusan megszervezett ernyőszervezetet képzeltek el. Az EMGESZ viszont pont ilyen elveken alapszik.
– Említette, hogy az EMGESZ egyik célkitűzése a mezőgazdasági terménybegyűjtő és értékesítő központok, szövetkezetek létrejöttének a támogatása. Ez valóban több Maros megyei kistérségben is felmerült, de a gazdák közül sokakat az 1989 előtti mezőgazdasági termelőszövetkezetekre emlékezteti, s ezért idegenkednek az ilyen jellegű társulásoktól. Így hát bár a szándék létezik, valós akarat még nincs az említett központok létrehozására. Miként próbálja meggyőzni az RMGE Maros tagságát arról, hogy ez a jövő?
– Március 30-ig a gazdakörökben megtartjuk a tavalyi tevékenységet értékelő beszámolót, és felvázoljuk az idei terveket, ugyanakkor újra szeretnénk indítani azokat a szakköröket, amelyek különböző okok miatt beszüntették a tevékenységüket. Ezeken a találkozókon mondjuk majd el, hogy szükség van a szövetkezetek megalakítására, amelyeket nem a régi, hanem az új gazdasági követelményeknek megfelelően, más alapokon működtetünk. Az OMÉK-on való részvételünk igazolta, hogy vannak olyan helyi termelőink, akik kiváló, piacképes terméket állítanak elő. Gödöllőn, a decemberi találkozón arról is beszéltünk, hogy valószínűleg lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpát-medencei termelők termékeit rendszeresen egy bizonyos budapesti áruházba szállítsuk. A magyarországi mezőgazdasági minisztérium szorgalmazná, hogy a nagyobb Kárpát-medencei állattenyésztő és húsfeldolgozó vállalatok alakítsanak ki egy közös termékpiacot. Most már bátran beszélhetünk arról is, hogy vannak olyan mezőgazdasági termékeink, amelyeket saját védjeggyel ellátva exportálhatunk. De ehhez megfelelő minőségű kínálatot kell biztosítanunk, amit nem lehet külön-külön, csak összefogással, közös begyűjtő- értékesítő központok közvetítésével elérni. Ez a jövő. Nem állunk messze tőle, csak lépnünk kell, mert van esély arra, hogy mindezt működőképessé tegyük. Ezen fogunk dolgozni az idén, nemcsak az RMGE Maroshoz tartozó, hanem az EMGESZ-be lépő szervezetekkel közösen is.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)

2016. február 3.

Ahol lehet, ott sem kell a magyar anyanyelv (?)
Nem használják a magyart a lakosokkal való hivatali és hivatalos kapcsolattartásban Bihar megye magyar vezetésű településein sem – jelezte az EMNP, és CD-t postázott kedden.
Továbbra sem hajlandó összefogásra az RMDSZ, az idei önkormányzati választások kapcsán sem, holott a magyar választók nagy része már passzív, egy másik részük pedig inkább már román pártokra voksol – mondta kedden Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke. A politikus tagja volt annak az országos EMNP-s tárgyalóküldöttségnek, amelyik az RMDSZ országos vezetőivel egyeztetett a június 6-án esedékes önkormányzati választásokról, és ilyen minőségében összegzett kedden, Nagyváradon, sajtótájékoztatón. A megbeszélések pár napja voltak Kolozsváron, és azzal zárultak, hogy nem lesz együttműködés a két párt között. Zatykó Gyula szerint „Az RMDSZ nem fogadta el egyik lehetőséget sem, pedig hármat is javasoltunk. Azt, hogy jegyeztessünk be egy közös választási pártot, vagy legyenek koalíciós jelöltlistáink, vagy településenként léptessük vissza azon jelöltjeinket, akik esetében ez a másik előnyét szolgája. Az RMDSZ ehelyett továbbra is a megsemmisítésünkre törekszik. A nemzetpolitikájuk nem erős alapokon nyugszik, hanem a románokkal való alkalomszerű megegyezéseken, ami ingatag. És az is nagy tévedés, hogy a magyarok nagyobb része őket támogatná, hiszen a magyarok legnagyobb része már nem szavaz, és ez a szegmens egyre nagyobb. Egy koalíciós fellépés ezen segíthetett volna. És a mozgósítás mindkét részről továbbra is nagyon fontos.” Hozzátette: a legutóbbi választásokkor az EMNP felméréséből kiderült, hogy például a váradi magyarok egy része immár Ilie Bolojant és pártját támogatta. „Az RMDSZ akkor sem fog össze, ha gyengülni fog a magyar képviselet. Pedig több helyen már RMDSZ-esek is keresik velünk a megegyezést, Biharban és például Szatmár megyében is, de a vezetőik nem engedik ezt, ami esetleg még közöttük is párton belüli repedéseket fog okozni. A Bihar megyei RMDSZ vezetésében is vannak megegyezésre képtelen emberek” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a mostani önkormányzati választás várhatóan egyfordulós lesz, és közös fellépéssel emiatt is többet lehetett volna elérni, külön pedig kockázatosabb.
Készülnek
Ilyen körülmények között az EMNP is indít minden magyarok lakta régióban és településen polgármester- és tanácsosjelölteket. Így lesz ez a Partiumban, és szűkebben Bihar megyében is – áprilisig nyilvánosságra is hozzák, hol kiket indítanak, hamarabb pedig azért nem, mert elmondásuk szerint „a kisebb településeken amint kiderül, kiket jelölünk, azokat megpróbálják ellehetetleníteni az ellenérdekeltek”. Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta: Biharban 50 olyan település van, ahol olyan arányban élnek magyarok, hogy legalább bejuttathatnak valakit a helyi tanácsba. Ezen 50 település szinte mindegyikének esetében is lesz EMNP-s jelölt. „Helyi tárgyalások most is zajlanak az esetleges együttműködésről az RMDSZ-szel, például legutóbb Tenkén, de ott is az vált világossá, hogy az RMDSZ-esek a központi vezetésükön kívül a Bihar megyeitől is olyan utasítást kaptak, hogy ne működjenek együtt” – mondta.
3 X 2
Csomortányi István a magyar anyanyelvhasználatot illető ügyekről is szólt. Három olyan eset is van, ahol kétszer is, tehát az első elutasítást követően újra kérvényezték a váradi önkormányzatnál, hogy a magyar nyelvet is használják, és mindegyikre elutasító választ kaptak. A Sebes-Körös folyót jelző táblák esetében a vízügyi igazgatósághoz passzolta az egészet a városvezetés, az Olaszi parkból Mihály vajda parkra átkeresztelt park visszanevezésére nem hajlandó, ahogyan a váradi vásárcsarnokok és piacok esetében sem hajlandó magyar nyelven is feltüntetni azok neveit. De nem csak a román ellenkezéssel van gond, és nem csak Váradon. Csomortányi István ugyanis jelezte: további probléma, hogy Bihar megyében egyáltalán sehol nem használják a magyar nyelvet a lakosokkal való hivatali és hivatalos kapcsolattartásban, még Bihar megye azon településein sem, ahol a lakosság többsége is magyar, és a vezetőik, polgármestereik is magyarok. Pedig erre törvényileg kifejezetten van is lehetőség, pár ritka esettől eltekintve mégsem kapnak magyarul választ a hivataloktól a magyar polgárok az ügyeikre, a magyar vezetőktől sem. „A megyénkben 32 olyan település van, ahol a magyarság aránya eléri, illetve meghaladja a törvényi referenciaértéknek számító 20%-ot, ebből 24 települést kifejezetten magyarok vezetnek – mindennek ellenére egyetlenegy helyen sincs ez rendezve, sőt, még csak magyar nyelvű formanyomtatványok sem állnak rendelkezésére sehol a lakosoknak” – összegezte. Ezért az EMNP az összes hivatalos ügyintézéshez szükséges összes formanyomtatványt elkészítette magyar nyelven, kiírta ezeket CD-re, és tegnap kipostázta az összes érintett település vezetőjének. A sajtótájékoztatón meg is mutatták a postázásra váró küldeményeket. Mint Csomortányi István hozzátette, immár van tehát megoldás is, csak élni kell vele, ezt persze az összes magyar település vezetői eddig is megtehették volna, de „ehelyett a magyar önkormányzati vezetők a magyarokkal való kapcsolattartásban sem használják a magyar nyelvet hivatalosan – de közben a kampányban megint felfedezik maguknak az anyanyelvhasználat kérdését, mit témát…”
Példa
Arra, hogy a magyar településeken a magyar vezetők a magyarokkal való hivatalos kapcsolattartásban miként mellőzik a magyar nyelvet, Csomortányi István a következő példát hozta fel az EMNP keddi tájékoztatóján, a vonatkozó iratokat is bemutatva: „A borsi önkormányzattal négy éve levelezünk, hivatalos ügyekről. Mindig csakis románul válaszolnak. Sőt, immár román jogi szakértőt is alkalmaztak, hogy megmagyarázza nekünk, románul, miért nem érvényesíthetőek szerintük a magyar nyelvi jogok, és immár e román szakértő pecsétjével ellátott hivatalos leveleket kapunk, román nyelven, a közben 95%-ban magyarok lakta és magyar vezető által irányított Borsról.”
Szeghalmi Örs. erdon.ro

2016. február 3.

Nincs előrelépés az anyanyelvhasználat terén
Az Erdélyi Magyar Néppárt bihari elöljárói tegnapi sajtótájékoztatójukon beszámoltak a nyelvhasználati jogok nagyváradi helyzetéről is, külön kitérve három régebb óta húzódó ügyre.
A Sebes-Körös nevének magyar feltüntetése a nagyváradi hídfőknél évek óta téma a nagyváradi közbeszédben. Csomortányi István megyei elnök elmondta: tavaly két kérvényt is írtak az önkormányzatnak címezve, melyben kérték a folyó magyar nevének feltüntetését, ám utolsó válaszában a városvezetés a Körösök Vízügyi Igazgatóság feladatköreként nevezte meg a szóban forgó ügyet, ezáltal is elhárítva felelősségüket. 
Ugyancsak mai napig aktuális téma az Olaszi temető helyén létesített park átnevezése (valójában visszanevezése) Mihály vajda parkról Olaszi kertté, mely jogos igényt azonban szintén elutasította a városvezetés. 
A nagyváradi vásárcsarnokok neveinek és feliratainak kihelyezésekor szintén nem voltak tekintettel a magyarság számarányára, s e problémára is felhívták a figyelmet a Néppárt városi és megyei vezetői. Botrányos körülmények között és minőségben építették meg 8 millió euróból a Rogériusz negyedbeli piac helyén a vásárcsarnokot, amit a múlt év végén át is adtak, de a mai napig nincsen készen, és „természetesen elfelejtették” magyar feliratokkal, eligazító táblákkal ellátni. A megyeszékhely önkormányzata látványos magyarellenes gesztusokat ugyan nem tesz, de a többségi román nacionalisták kedvébe azzal jár, hogy szisztematikusan ignorálja és homályban tartja a város gazdag magyar múltját és maradék jelenét. S e hozzáállást a helyi hatalmi struktúrában pozíciókat szerzett RMDSZ nem képes vagy nem hajlandó ellensúlyozni.
A Néppárt megyei elnöke ugyanakkor arra is rávilágított, hogy Bihar megye más, magyarok által vezetett önkormányzatai sem állnak jobban a nyelvhasználat és a nyelvi jogok érvényesítése terén: sehol nem találhatók magyar formanyomtatványok, így azokat egy-egy CD-n – postai úton – eljuttatják a települések vezetőinek. Sajnálatosnak nevezte, hogy egyesek ismét kampánytémaként használják az anyanyelvhasználat ügyét – nyilván a folyvást alaptalanul dicsekvő RMDSZ-esekre célzott –, és külön súlyosnak nevezte, hogy a magyar kormányt is félretájékoztatják, mikor érdekérvényesítési küzdelmükről beszélnek, közben pedig a magyar önkormányzati vezetők sem tartják és tartatják be még azt sem, amit a törvény előír vagy megenged. itthon.ma//erdelyorszag

2016. február 4.

Cemo-perek: szkeptikusak a magyar elöljárók
Szkeptikusan nyilatkoztak a Krónika által megszólaltatott elöljárók a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének esélyeiről azt követően, hogy a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) bejelentette, bepereli Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmárnémeti önkormányzatát.
A civilek azért fordulnak bírósághoz, mert az említett városokban nem alkalmazzák vagy csak hiányosan, részlegesen ültetik gyakorlatba a romániai magyar közösség anyanyelvhasználatára vonatkozó törvényeket. Az elöljárók szerint a legnagyobb gond a törvény értelmezésével van.
Az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A jogszabály azonban csak a közérdekű információk többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről külön nem rendelkezik.
Kereskényi Gábor Szatmár megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, épp emiatt csupán részeredményekről tudnak beszámolni Szatmárnémetiben annak ellenére, hogy a városi tanács RMDSZ-es frakciója az elmúlt években többször is kezdeményezte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Apró, de fontos lépésnek nevezte, hogy a 2008–2012-es ciklusban elvi megállapodás született arról, hogy az újonnan kialakított utcák esetében a névadásnál figyelembe veszik a 36 százalékban magyarok által lakott megyeszékhely etnikai összetételét.
Az RMDSZ-es tanácsosok egyébként 2009-ben is tervezetet nyújtottak be a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése érdekében, a kezdeményezés azonban nem járt sikerrel. „Bármilyen koalícióban vettünk részt, a román tanácsosok ilyen kérdésekben merev álláspontot képviselnek, így pedig nagyon nehéz előrelépni – jegyezte meg Kereskényi Gábor, aki 2008–2012 között Szatmárnémeti alpolgármestere volt.
A politikus rámutatott, mindig a törvény értelmezésével van a legnagyobb probléma, mivel a román tanácsosok szerint az utca neve nem számít közérdekű információnak, a kétnyelvűség kérdése azonban még mindig kényes téma Szatmárnémetiben. „Szkeptikus vagyok, bár örülnék neki, ha a Cemo kezdeményezte perek sikerrel járnának. Szélcsendben is nehéz volt eredményeket elérni ebben a kérdésben, és attól tartok, hogy választási évben erre még kevesebb az esély" – mondta a parlamenti képviselő, aki idén polgármesteri tisztségre pályáz.
„Csupán akarat kérdése"
Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere is csak apró előrelépésről tud beszámolni. Mint mondta, a helyi tanács pozitívan bírálta el az RMDSZ-frakció beadványát, amelynek következtében a közterület-fenntartó hatóság (ADP) vállalta, hogy mihamarabb pótolja a hatáskörébe tartozó intézményekben a hiányos kétnyelvű feliratokat. Az elöljáró rámutatott, amint ez a probléma megoldódik, egy régi tanácshatározat alapján ismét kérhetik a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését.
„Ennek elfogadása csak akarat kérdése" – állapította meg az elöljáró, aki nem tudta megsaccolni, hogy a Cemo által kilátásba helyezett per milyen következményekkel járhat Nagyváradon. „Előbb-utóbb mindenkinek be kell látnia, hogy ez nem sérelmet, hanem büszkeséget kell jelentsen. Én annak örülnék, ha háromnyelvű táblák lennének, német felirattal is, mert ez azt jelentené, hogy még jelentős német kissebség él Váradon" – jegyezte meg Huszár.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke viszont úgy véli, a vásárhelyi civil szervezet kezdeményezése egyértelműen segíteni fog a magyar törekvéseknek. „Az a baj, hogy Bihar megyében 32 olyan önkormányzat van, ahol 20 százalék feletti a magyarok aránya. Ebből 24-et magyarok irányítanak, de egyetlen olyan hivatal sincs, ahol lenne magyar nyelvű formanyomtatvány. Ezért mi most mindenhova, így a nagyváradi polgármesteri hivatal számára is kipostázunk egy-egy, formanyomtatványokat tartalmazó lemezt, abban bízva, hogy innentől használni fogják" – közölte a megyei EMNP-elnök. Hozzátette, hogy ezeket a közigazgatási törvény kisebbségi jogokat biztosító jogi hátterének kíséretében borítékolták.
„Itt semmi nem biztos"
Marosvásárhelyre sem vet jó fényt, hogy a helyi önkormányzat berkeiben évek óta dúl a vita a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről – mondta korábban Peti András alpolgármester, aki szerint ahhoz, hogy a városnak jövője legyen, sokkal több olyan tettre és gesztusra lenne szükség, ami túlmutat a törvényes lehetőségeken.
Emlékeztetett: az utcanévtáblák ügyében már az elmúlt év elején született két olyan kedvezőtlen döntés, amely kimondja, Marosvásárhelyen nem diszkriminatív a kétnyelvűség hiánya. „Mindennek dacára, politikai vonalon mégis sikerült elérnünk, hogy az önkormányzat célirányosan elkülönítsen egy bizonyos összeget a kétnyelvű táblák elkészítésére, háromszoros próbálkozás után végre sikerült meghirdetni a közbeszerzési eljárást. Az más kérdés, hogy jelentkezők hiánya miatt a versenytárgyalást háromszor kellett elnapoljuk" – mondta az elöljáró.
Kérdésünkre, miszerint nem tart-e attól, hogy Dorin Florea polgármester ugyanolyan táblákat készíttet, amilyenek eddig is voltak – „Piaţa Trandafirilor tér" felirattal, s nem „Piaţa Trandafirilor – Rózsák tere" szöveggel – Peti azt mondta: egyelőre semmi nem biztos. „Ha jogállamban élünk, és a 2001 után elfogadott tanácsi határozatoknak van súlya, akkor egyértelmű, hogy a hivatal köteles valós kétnyelvűséget tükröző táblákat rendelni. Legutóbb a költségvetési forrás megjelölésénél is egyértelművé tettük, hogy a pénzt a valós kétnyelvű táblákra különítettük el" – szögezte le az alpolgármester.
Gyergyai Csaba, Szucher Ervin, Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

2016. február 9.

Az Ady központ lebontva, nevek elvetve, Püspöki diszkriminálva
Nincs már Ady központ Váradon, de amúgy magyar történelmi utcanevek sincsenek kifüggesztve továbbra sem, Biharpüspökiben pedig nincs lakossági stresszmentesítés és fejlesztés sem, változatlanul. Ezekről a témákról szólt az EMNP megyei elnöke.
Semmi sincs ma már a Nagyváradon félig sem elkészült, majd évekig torzóban állt úgynevezett Ady központból – hirtelen nekiálltak ugyanis, és pár napja lebontották az egészet. A Dinamo strand és a volt városi strand közötti ingatlan komoly viták és botrányok kiindulópontja volt már eleve, és a mai napig is az. A teljes komplexumot – tehát a soha el nem készült szálloda vázát, de a befejezett konferenciaközpont kerek épületét is – mostanában bontotta el az új tulajdonos, amely a régihez is köthető. Az új tulajdonos ugyanis a Lotus Centert is birtokló cég – a régi pedig az RMDSZ-hez köthető Mecénás Alapítvány volt, amiben az RMDSZ-esek mellett alapítói része volt a néhai Mudura Sándornak is, aki a Lotust is létrehozta. A Lotus vállalkozásait mostanában fia, és annak munkatársai viszik tovább, és ez a csoport szerezte meg nem régi az Ady központ területét, és döntött a teljes komplexum ledózerolásáról.
Mi a háttér?
Az ügy fejleményeire kedden Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke hívta fel a figyelmet, sajtótájékoztatón. Információi szerint tavaly év végén kezdték el a vitatott központ megsemmisítését, és pár napja végeztek a bontással. Épp Csomortányi volt az amúgy, aki tavaly ősszel végül feljelentést tett a DNA-nál, mert szerinte a következők érintettek: Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter, Szabó Ödön RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítvány, amelyet a nevezett RMDSZ-esek vezettek. „Sok pénzt csikartak ki úgymond központépítésre a magyar kormánytól, 1,1 millió eurót – aztán a pénz nagy része eltűnt, amit pedig a maradékból végül mégis megépítettek, azt most lebontották. Az 1,1 millió euróból csak a töredékét költötték egyáltalán erre a most lebontott épületegyüttesre, a pénz nagy része, 800 ezer euró eltűnt” – összegezte.
„Számoljon el”
Csomortányi volt az amúgy, aki tavaly ősszel végül feljelentést tett a központ ügyében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nagyváradi területi kirendeltségénél, mert szerinte a következők érintettek: Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter, Szabó Ödön RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítvány, amelyet a nevezett RMDSZ-esek vezettek. Csomortányi most összegezte, mi áll a félig elkészült és végül most lebontott váradi Ady komplexum hátterében: „2002-ben az akkori magyar kormányzat a Királyhágómelléki Egyházkerület ama projektjére adott 1,1 millió eurónyi összeget, hogy Adyfalván, Szatmár megyében komplexumot építsenek. Ám közben kormányváltás lett, és a Bihar megyei RMDSZ közbenjárására a pénzt átirányították a Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítványhoz. Ez – a projektje szerint – Váradon épített volna Ady-központot, azaz konferenciatermet és hotelt. Utóbbi soha nem készült el, a konferenciaterem igen, de azt meg sokszor bérbe adták, pénzért, esküvőkre, vagy például a Hit Gyülekezete rendezvényeire. A termet pár százezer euróból húzták fel, a kapott 1,1 millió helyett, a többi ingatlant félbehagyták, és végül eltűnt a magyar céltámogatásból 800 ezer euró. 2012-ben a váradi önkormányzat elkezdte behajtani a Mecénás Alapítvány köztartozásait, majd az RMDSZ kezdeményezésére az önkormányzattal elcserélték a félkész Ady-központot, a Léda-házra, amely így a Mecénásé lett. 2015-ben aztán a városvezetés árverésen eladta a félkész Ady-központot, és a liciten csak két cég vett részt, mindkettő a néhai Mudura Sándor családjához köthető – ezen cégek egyike nyert. A kikötés az volt, hogy két éven belül vagy befejezik az ott álló szálloda épületét, vagy újat húznak fel helyette. Ez utóbbi mellett döntöttek most, ezért bontották le az egészet.” Hozzátette: „Jól látszik, hogy amint valós piaci viszonyok között ténykedő céghez került a félkész épületegyüttes, az azonnal lebontatta – tehát a egész értéke igen alacsony volt valójában, pedig sokkal több pénzt kaptak rá, de e pénz nagy része valahol a kezeik között felszívódott. Az RMDSZ a folyamatos ködösítés és hazudozás mellett, sokszori felszólításra sem számolt el a majdnem egymillió eurónyi eltűnt pénzzel, Szabó Ödön a mai napig nem tisztázta ezt sem. Ismét felszólítjuk az elszámolásra, hiszen immár, amikor a művüket le is bontották, világosan látszik, mennyi az okozott kár”.
Utcaneveket!
A sajtótájékoztatón az EMNP helyi vezetője, Csomortányi István más témára is kitért. Mint bejelentette, ismét beadvánnyal forfultak a váradi városvezetéshez, azt kérve, hogy tüntessék fel a magyar történelmi közterület-elnevezéseket is. Megküldték ezek listáját is, ami 190 utca- és térnevet tartalmaz. Első körben a belvárosi műemléki védövezetben szeretnék ezeket látni, és erre az alkotmány mellett három nemzetközi egyezmény is jogot ad, amit Románia is ratifikált. Kérdésünkre, hogy hanyadik ilyen beadvány ez már, elmondta: „annyiszor utasították el, hogy nem is tudom, de vagy két tucatszor már kerestük ezzel a városvezetést”. Hozzátette: egyes internetes applikációkban, például a Google Mapsen és a Viberen közben néha megjelennek a magyar történelmi elnevezések is, ha itteni térségekre keresünk rá. Hol ott vannak, automatikusan, a román nevek mellett, hol eltűnnek. Egyelőre az EMNP vizsgálja, mi működteti az algoritmust, informatikust is bevonnak, és szeretnék elérni, hogy e felületeken folyamatos legyen a magyar nevek megjelenülése. Ennek mikéntjén még gondolkodnak.
Biharpüspöki újratöltve
Nagyvárad Biharpüspöki negyede is szóba került az EMNP tájékoztatóján. Csomortányi István szerint a városvezetés „Készakarva kerüli a Püspökiben szükséges fejlesztéseket, és máshova irányítja a pénzeket. Legutóbb például 16 millió euróból inkább egy fölösleges gyorsforgalmi utat építtetett, pedig közben Püspökiben továbbra is áthalad a főúton a nehézgépjármű-forgalom is, ami szennyez, stresszeli a lakosokat és a sok tonnás járművek keltette rezgések révén szétrepeszti a házaikat”. Közben most Bolojan azt tervezi, hogy újabb úttal köti össze Váradot és a Félixfürdőt, 19,5 millió euróból, „pedig ez fölösleges, van 2X2 sávos, dugómentes út most is”. Ezért az EMNP ismét azt kéri a városvezetéstől, lássanak neki inkább kerülőutat építeni Püspökiben, ami már 4 millióból megoldható lenne, nyílegyenesen összekötné a Bihari utat és a Borsi utat, kiterelve Püspöki nagy részéről a nehézforgalmat. A mostani a 4. ilyen beadványuk, és már két tüntetést is szerveztek ezért, valamint 2000 támogató aláírást is benyújtottak, mégsem történik semmi. Csomortányi azt is megemlítette: idén 27 utcát terveznek aszfaltozni Váradon, de ezek többsége Őssiben van, Püspökiben csak 3-ra szánnak pénzt: a Dealuluira (Hódasdomb), a Canteretuluira (Kántor) és a Drumul Hotaruluira (régi magyar neve nincs).
Szeghalmi Örs. erdon.ro

2016. február 10.

Új megközelítésben kér magyar utcaneveket Váradon az EMNP
A hatályban lévő jogszabályokra hivatkozva, de új megközelítés szerint kéri ismét a nagyváradi történelmi magyar utcanevek kihelyezését az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete.
A névlistával csatolt beadványukban első szakaszban a belváros történelmi, műemlékvédelem alá eső övezetében található 190 utca kétnyelvű feliratozását szorgalmazzák. Tervük szerint első lépésként a Fő (Republicii) utca és az ahhoz kapcsolódó utcákra kerülne fel a történelmi elnevezés.
„Szerintem ez a többség számára is elfogadható lenne, és utána tovább lehetne haladni a kétnyelvűsítés felé. Már vannak olyan internetes applikációk is, amelyek beállítástól függően feltüntetik a történelmi utcaneveket" – magyarázta Csomortányi István. Az EMNP megyei vezetője emlékeztetett, hogy már több mint tíz éve küzdenek ezért. 
Visszatérő téma a helyi önkormányzattal való „viszonyukban"  a többségében magyarlakta Biharpüspöki városnegyed elhanyagolása is. A néppárti politikus leszögezte, hogy bár jó tervnek tartják, hogy a városvezetés az idei pályázati pénzekből meg akarja építtetni a körgyűrű hiányzó szakaszát, hiszen az megoldaná Püspöki és Bihar község tehermentesítését, csakhogy a tényleges terelőút leghamarabb 2020-ra várható, és a városnegyedbeli fejlesztések is váratnak magukra.
Emlékeztetett arra az általuk korábban előterjesztett és számításaik szerint alig 4 millió euróból kivitelezhető nyomvonalra is, amely hamarabb megoldhatná a közlekedési problémákat. Azonban ehelyett az Ilie Bolojan polgármester vezette városvezetés milliókat költ olyan utakra, amelyek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, mutatott rá. Itt említette a tavaly év végén átadott, de még befejezetlen gyorsforgalmi utat, valamint azt a Csomortányi szerint értelmetlen, 19,5 millióra becsült presztízsberuházást, amely révén a jövőben egy új 4 kilométeres útszakasszal kötnék össze a Nufărul városnegyedet Félixfürdővel.
Újfent elszámoltatnák Szabó Ödönt
„Eltűnt 800 ezer euró. Most már világosan látszik, hogy mekkora az a kár, amit a partiumi magyar közösségnek okoztak, hiszen az 1,1 millió eurós magyar állami támogatásból csak a nagyjából 200 ezer euróra becsült Léda-házat tudták megmenteni. Ezért ismételten felszólítjuk a Mecénás Alapítványt vezető Szabó Ödönt, hogy számoljon el, mire is költötték el a partiumi magyar közösségnek szánt magyar állami támogatást" – jelentette ki kedden Csomortányi István.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei vezetője annak kapcsán szorgalmazta újra az elszámoltatást, hogy az alapítvány által 2014-ben a Léda-házra cserélt hírhedt Ady-központ új tulajdonosa lebontotta az önkormányzattól tavaly szálloda építésére, 920 ezer euróért megvásárolt telken lévő épületegyüttest. Azt a konferenciatermet és félkész hotelt, amelyre 2002-ben a magyar kormány több mint 1 millió eurót irányított át az RMDSZ-vezetők által alapított Mecénás Alapítványnak, holott az összeget korábban Tőkés László püspöksége idején a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyerte el pályázat útján egy érmindszenti kulturális központ kivitelezéséhez.
Csomortányi emlékeztetett, hogy az alapítvány a torzóban hagyott építkezés mellett az elkészült ingatlant sem kizárólag közhasznú célokra használta, és még a vállalt ösztöndíjakat sem fizette a diákoknak. „Az ügy végére az tett felkiáltójelet, hogy amint egy piaci alapokon működő társaság megvette és valódi értéke szerint kezelte, azonnal le is bontotta" – fogalmazott a néppárti vezető. Meglátása szerint ez azt jelenti, hogy az ingatlan valós értéke még attól is elmarad, amennyire azt korábban az önkormányzat a csere kapcsán becsülte. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetője lapunknak korábban többször leszögezte: a kapott támogatással hiánytalanul elszámoltak.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

2016. február 10.

Ledózerolták a botrányokat kavaró Ady-központot Váradon
A Bihar megyei RMDSZ nagyszabású kulturális és szabadidő-központjából holdbéli táj lett.
Semmi sincs ma már a Nagyváradon félig sem elkészült, majd évekig torzóban állt úgynevezett Ady központból – hirtelen nekiálltak ugyanis, és pár napja lebontották az egészet. A Dinamo strand és a volt városi strand közötti ingatlan komoly viták és botrányok kiindulópontja volt már eleve, és a mai napig is az. A teljes komplexumot – tehát a soha el nem készült szálloda vázát, de a befejezett konferenciaközpont kerek épületét is – mostanában bontotta el az új tulajdonos, amely a régihez is köthető. Az új tulajdonos ugyanis a Lotus Centert is birtokló cég – a régi pedig az RMDSZ-hez köthető Mecénás Alapítvány volt, amiben az RMDSZ-esek mellett alapítói része volt a néhai Mudura Sándornak is, aki a Lotust is létrehozta. A Lotus vállalkozásait mostanában fia, és annak munkatársai viszik tovább, és ez a csoport szerezte meg nem régi az Ady központ területét, és döntött a teljes komplexum ledózerolásáról.
Tavaly év végén kezdték el a vitatott központ megsemmisítését, és pár napja végeztek a bontással. Csomortányi istván, az EMNP Bihar megyei elnöke már tavaly ősszel végül feljelentést tett a DNA-nál, mert szerinte a következők személyek érintettek a botrányos ügyben: Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter, Szabó Ödön RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítvány, amelyet a nevezett RMDSZ-esek vezettek. „Sok pénzt csikartak ki úgymond központépítésre a magyar kormánytól, 1,1 millió eurót – aztán a pénz nagy része eltűnt, amit pedig a maradékból végül mégis megépítettek, azt most lebontották. Az 1,1 millió euróból csak a töredékét költötték egyáltalán erre a most lebontott épületegyüttesre, a pénz nagy része, 800 ezer euró eltűnt” – összegezte.
A központ ügye régóta borzolja a kedélyeket Nagyváradon.
béel. foter.ro

lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 241-244




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék