udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1090
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1081-1090
Névmutató:
2002. december 20.
A magyar iskola létrehozása ellen szavazott Szilágysomlyón az önkormányzat. Egyetlen román tanácsos sem szavazta meg Szilágysomlyón az RMDSZ-es városatyák által beterjesztett határozattervezetet, amellyel önálló magyar iskola létrehozását hagyták volna jóvá. Előzőleg 218 szülő, 33 tanár és 773 magánszemély kérvényezte a magyar tagozat különválasztását. A vegyes tanintézményben most négyszáz magyar diák tanul. A magyar iskola legelszántabb ellenzője Octavian Gutu, Szilágysomlyó kormánypárti polgármestere, egykori Szilágy megyei főtanfelügyelő, aki szeparatizmusnak minősítette a két nemzetiséghez tartozó diákok különválasztását. Erdei János RMDSZ-es tanácsos kijelentette: nem hagyják annyiban a dolgot, a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé terjesztik az ügyet. A szilágysomlyói magyarság kezdeményezését Vida Gyula Szilágy megyei RMDSZ-es képviselő, valamint Seres Dénes szenátor is támogatta. Seres nem tartja célravezetőnek a tiltakozást, mivel a konfliktus kiélezése nem vezetne eredményre. Ioan Driha Szilágy megyei főtanfelügyelő szerint a jelenlegi állapotok egyeznek a tanügyi törvényben foglaltakkal. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Szeparatistának címkézik a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2002. december 24.
Matuska Márton elsőként kezdte s a mai napig kutatja a délvidéki magyarság fájdalmas múltját. Most Aracs-díjat kapott munkásságáért. Matuska Márton elmondta, hogy több túlélőtől hallott a szerb partizánok vérengzéséről. Egy férfi elmondta: 1944 végén Csurogon kocsin hordta a kivégzett magyarok hulláját a dögtemetőbe, s munka után lapáttal takarította a vért a kocsi deszkájáról. Megboldogult Kecskés Ferenc plébános bizalmasan megmutatta, hogy a bezdáni egyházi halotti anyakönyvben az ottani mintegy száz áldozat neve fel van jegyezve. Matuska elkezdte az adatgyűjtést. A túlélők egy része önként jelentkezett tanúnak. Sokan még ma is hallgatnak. A szerbiai magyar politikai pártokba tömörülő politikusok kivétel nélkül mind támogatták a törekvést, hogy az adatokat gyűjteni kell tovább. Támogatásuk eszmei, nagyon hiányzik az anyagi. A munka sok kiadással jár, s erre gyakran nincs meg a fedezetem. Az értelmiség vegyes fogadtatásban részesítette Matuska munkáját. Az Aracs-díj a legnagyobb és egyben az egyetlen nyilvános elismerés. A hivatásos kritikusok nem írtak könyvéről, az egyetlen Vajda Gáboron kívül. Matuska felkereste ebben az ügyben Herceg János írót, aki fájdalmas hangvételű levelet írt neki. Nagyon nagy a szerb hallgató többség. A legfrissebb példa erre Csurog falu idén megjelent szerb monográfiája, melyet szerb szakértők írtak, köztük hat tudós - tudományok doktora és egyetemi tanár. A monográfiában ez áll: "Kertelés nélkül azt is ki kellett mondani, hogy a felszabadulás után számtalan személyes leszámolásra és magyar polgári lakosok likvidálására került sor jogi ítélet nélkül, amit meg lehet magyarázni, de nem lehet igazolni. A két eseményt azonban nem lehet egyensúlyba állítani, mert szükséges megérteni az időt, amelyben ez történt (...) Ez lényegében spontán reakció volt, ami semmiképpen nem valamiféle kiirtási politikának a kifejezője." A szerb hivatalos hatalom nem akarja látni, hogy a magyarságnak is voltak sérelmei, a magyarok éppúgy elnyomást, jogtalanságot, megaláztatást, kisemmizést éltek át 1918-tól, amikor országunkat szétosztották a győztesek között, mint a szerbség 1941-től. Nincsen megérthető, megmagyarázható tömegmészárlás egy faluban. A kiirtás kérdését pedig nem lett volna szabad felvetniük a monográfia tudós szerzőinek, hiszen a magyarságot Csurogon valóban kiirtották. Hol van Csurogon a magyar ártatlan áldozatok emlékműve? Hol van Zsablyán? A zsablyai magyarok tömegsírját meg sem lehet közelíteni. A magyar parlamentben már 1942-ben napirenden szerepelt az az évi vérengzés ügye. A magyarság kárára elkövetett vérengzés pedig a belgrádiban még ennyi idő után, 2002 végéig sem került napirendre. A Csurogról, Zsablyáról, Mozsorról kiirtott magyarok még mindig mindannyian háborús bűnösnek számítanak. A kivégzettek, legalább húszezren, szintén. A magyar áldozatok hivatalosan kivétel nélkül mindannyian háborús bűnösként vannak számon tartva. Nem került még elő az a dokumentum, de bizonyítékok vannak a létezésére, amely arról szól, hogy 1944-ben vagy 1945-ben az akkori zsablyai járás minden magyar lakóját háborús bűnössé nyilvánították. Mindezzel képtelenek szembenézni a szerb politikusok és történészek. Harminc magyar papot válogatott módszerekkel kínoztak, aláztak, gyaláztak meg. Reök Andorról nem sokat tudok, leginkább Csuka János könyvéből tájékozódhattam felőle. Deák Leó a kisebbségi magyarság igaz jótevője, áldozatkész vezetője volt. A háború után kivégezték. Deák Leót - minden jogi szabályt mellőzve - egyszerűen elhozták Tito pribékjei Budapestről. A két háború közötti teljes vajdasági magyar politikusi vezetőgárdát kiirtották a háború végén. A vajdasági magyarság szellemi vezetők és lelki ápolók nélkül maradt, a véresen erőszakos kommunista ideológiának kiszolgáltatva. /Dévavári Dattler Zoltán (Hét Nap, Szabadka): Lámpás a ködben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./2003. január 4.
Csáki Csilla marosvásárhelyi-budapesti rendező szakos egyetemi hallgatóként állította színpadra a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében Eugène Ionesco A kötelesség oltárán című áldrámáját. December 29-én volt a bemutató. Ötletgazdag a rendezés, a Tompa Miklós Társulat négy tehetséges képviselője - László Csaba, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba és Zayzon Zsolt - szerepelt. A rendező elképzeléseit segítette Kiss Zsuzsanna dramaturgként és Deák Réka díszlet- és jelmeztervezőként. /N. M. K. [Nagy Miklós Kund]: Az abszurditás bugyraiban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./ 2003. január 14.
Jövő tanévben létrehozzák a magyar általános iskolát Szilágysomlyón - ígérte Seres Dénes RMDSZ-szenátor jan. 12-én Zsibón, a Magyar Házban tartott fórumon. Seres szerint a város polgármestere hibáztatható azért, hogy az idei tanévben nem jártak sikerrel. Az épület romos állapotban van, és hiányzik a pénz a felújításokra. Seres elmondta, a tanév elején a tanfelügyelőség be akarta záratni a szamosgoroszlói és selymesilosvai magyar általános iskolákat, mert nem volt elégséges a tanulólétszám. "Az ügyet az országos RMDSZ elé terjesztettem, és nagy viták árán sikerült elérni, hogy megmaradjanak az iskolák." - mondotta. A találkozón a szenátor beszámolt a zilahi Kálvineum visszaszerzéséről is. Elmondta, hogy a zilahi városháza szerződést kötött a református egyházzal, amelynek értelmében az előbbi további öt évre használhatja az ingatlant művelődési célokra. /Deák Zoltán: Seres Dénes: lesz magyar iskola. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./2003. január 17.
Műszaki nehézségek miatt kénytelenek elhalasztani a zsibói Wesselényi Miklós-szobor avatását a szervezők, a helyi és a megyei RMDSZ, valamint a zsibói református egyházközség. Az eredetileg március 15-ére kitűzött avatási időpontot többek között azért kellett halasztani, mert a rossz időjárási viszonyok miatt a szervezők nem vállalták, hogy elszállítják a szobor gipszváltozatát Zilahról Nagybányára, ahol a végleges változat egy bronzöntő műhelyben elkészülhetne. Az alkotással a zsibói Wesselényi Társaság és a református egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület zilahi fiókszervezete ifjabb Wesselényi Miklósnak állítana emléket, melyet a Wesselényi hazatér című rendezvényen avatnának fel. A szobrot a zsibói református templom kertjében helyezik el, a főbejárat mellett. Az egész alakos szobor alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Seres Dénes RMDSZ-szenátor elmondta, kérni fogja a Határon Túli Magyarok Hivatalának anyagi támogatását. /Deák Zoltán: Elhalasztják az avatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2003. január 17.
Szilágy megye településeit a legkisebb részletekben leíró földrajzi atlasz kiadását tervezik Zilahon. Ha a kiadvány elkészül, akkor Szilágy megye lenne Kolozs után a második megye az országban, amely európai színvonalú atlasszal rendelkezik. Mivel a megyében 270 település található, a megyei önkormányzat egyedül képtelen a költségeket állni, azonban együttes erővel, községenként 5-7 millió, a városok esetében pedig 10-12 millió lejes hozzájárulással ki lehetne adni az atlaszt. A kiadvány készítői a földrajzi térképeken feltüntetik majd azokat az idegenforgalmi látványosságokat is, amelyek az egyes vidékeken találhatók. /Deák Zoltán: Készül a Szilágyság atlasza. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2003. január 20.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten jan. 18-án átadták a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait. Alapítványi fődíjat kapott Csikós Nagy Béla közgazdász akadémikus gazdaságtudományi-kutatói életművéért és Szabó István filmrendező-egyetemi tanár filmalkotói és művésztanári életművéért. Az alapítvány Pázmány Péter felsőoktatási díjat adományozott Fabiny Tibor teológiai tanárnak, Izsák Lajos történész, egyetemi tanárnak. Kerekes Sándor közgazdász, egyetemi tanárnak, Deák Ferenc kutatási díját Kemény István szociológusnak, Nagyné Szegvári Katalin jogász, egyetemi tanárnak, Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott Magyar Józsefné Wild Katalin egyetemi tanár, Z. Orbán Erzsébet tanár, Kodály Zoltán közművelődési díjat ítéltek Csepeli István fafaragó népművésznek, a Rajkó Zenekarnak, ifj. Sapszon Ferenc karnagynak és zenetanárnak, Kemény Zsigmond-díjat adományoztak Szilágyi István Kossuth-díjas, Kolozsváron élő írónak. Nemes Nagy Ágnes-esszédíjjal jutalmazta az alapítvány Bányai János újvidéki irodalomtörténészt, egyetemi tanárt és Hankiss Elemér szociológust, egyetemi tanárt. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjátadása. Kemény Zsigmond-díjat kapott Szilágyi István író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2003. január 27.
Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ 2003. február 7.
Zilahon egy munkásszállóban, a TCI-tömbházban 46 egyszobás lakás van, melyekben 80 család lakik /összesen 230 személy/ víz, fűtés és áram nélkül. Zömüket valamikor a nyolcvanas években csábította ide egy nagyüzem, amely 1990 után bezárta kapuit. Orrfacsaró bűz árad az épületből. A lépcsőház minden egyes emeletéről hiányoznak az ablakok, egyikből-másikból egy-egy kémény kandikál ki. A bejárati ajtónál hatalmas szemétkupac van. A földszinten ugyanis senki sem lakik, így az emeletekről ide hordják az emberek a háztartási hulladékot. A negyedik emeleten lakik Bulz Ernő családjával, ő kérte, jöjjenek el hozzá a laptól. Egyetlen szoba van, nincs konyha, sem vécé. A padló cementből van, az ablak is csupán egysoros. A villanyáramot már régebben kikapcsolták. A vizet is hordani kell, vederrel egy közeli kazánházból. A tömbház megtelik romákkal, akik meglátogatják itt élő rokonaikat. Aztán kezdődnek az ajtóbetörések, a viták. A házban azért nincs áram, mert senki sem fizeti. Zilah alpolgármestere, Fekete Károly tisztában van a TCI-tömbházban uralkodó állapotokkal. Szerinte van remény az épület felújítására. /ifj. Cseke Péter, Deák Zoltán: Munkásszállók lakói: az "újszegények". = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2003. február 14.
Az újraszerveződött Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Kör Déván február 12-én megtartotta első találkozóját. Lelkes magyar értelmiségiek ezzel felelevenítik a hajdani Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társaság munkásságát. Az első találkozón Schreiber István megyei EMKE-elnök emlékezett dr. Torma Zsófia szászvárosi régésznő munkásságáról, a világviszonylatban is nagy jelentőséggel bíró tordosi és alsótatárlaki leletekre támaszkodó régészeti megállapításairól. Javaslatok is elhangzottak. Többek között a magyar történelmi egyházak temetőiben nyugvó neves emberek sírjainak a rendbetételét, rendszeres gondozását szorgalmazta Deák Piroska magyartanár. Hasznos ötlet volt a régi folyóiratok, esetleg könyvek, újságok begyűjtése, megőrzése. A régi polgári házak felszámolásakor rengeteg régi könyv, újság kerül a hulladékgyűjtőkbe. A régészeti kör felvállalta, hogy ezeket megpróbálja összegyűjteni, rendszerezni, megőrizni a következő nemzedékeknek. /Schreiber-Gáspár: Helytörténeti kör indult Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./2003. február 20.
Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /2003. február 26.
Az Erdélyben nyolc-kilenc évvel ezelőtt állt szobrok, emlékművek közül a legtöbbet lebontották. A legtöbb mellett ott a megjegyzés: jelenlegi sorsa ismeretlen. Buziásról a Ceausescu-korszak utolsó éveiben eltűnt a Deák-pad. Senkit nem kérdeztek meg az emlékmű sorsáról. A település magyarságának nem kis anyagi áldozattal kellett elkészíttetnie az eredeti mását. Szükséges lenne az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodásba belevenni az egykori köztéri szobrok, emlékművek hollétének tisztázását. /Ujj János: Nyomtalanul? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./2003. március 1.
Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./ 2003. március 4.
Febr. 23-án Nyárádszeredán megalakult a Lokálpatrióta Polgári Kör. Csíki Sándor elmondta: az ötlet három esztendővel korábban született, az akkor elhalt kezdeményezés fonalát felvéve, egy gödöllői lokálpatrióta klub mintájára került sor a megalakulásra. Az egyesület céljaként a szeredai közélet élénkítését, a lakosságnak a helyi problémák megoldásába való bevonását, aktivizálását nevezték meg. Hajlandóak együttműködni az egyházakkal, más civil szervezetekkel, valamint azRMDSZ-szel. Támogatni szándékoznak minden, a helyi kulturális értékek megőrzésé érdekében kifejtett erőfeszítést: falumúzeum megnyitását, falumonográfia összeállítását tervezik, továbbá az oktatási intézmények névadását. Erre vonatkozóan a helyi tanács már a múlt esztendő elején döntést hozott, mely szerint az általános iskola a Deák Farkas, a középiskola pedig a Bocskai István nevét kapná. Az iskolák igazgatói azonban azóta is vonakodnak a határozat végrehajtásától. Az egyesület hivatalos bejegyzéséről mindaddig lemondanak, ameddig az maradhat az RMDSZ keretein belül. - Nagyváradon a Polgári Együttműködés Mozgalom ez év elején bejegyzést nyert és jogi személlyé vált Magyar Polgári Egyesület néven. Az alapító tagok febr. 27-én megtartották első ülésüket, várják tagok, pártolók, megalakult vagy megalakulandó polgári körök bejelentkezését. Felkérték tagjaikat, hogy együtt vegyenek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megrendezendő márc. 15-ei ünnepségeken; mindenkit szeretettel várnak a Magyar Polgári Egyesület márc. 21-ei nyilvános fórumára. / Sz. L.: Lokálpatrióta Polgári Kör alakult Nyárádszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./2003. március 12.
Márc. 7-9. között háromnapos felkészítő tanfolyamon vettek részt Parajdon azok a szállásszervezők és vendéglátók, akik a falusi turizmus területén fejtik ki tevékenységüket. A felkészítő tanfolyam szervezője magyarországi részről Orosz Sándorné, a József Nádor Szakképző Iskola igazgatóhelyettese volt. A tanácskozás közös konzultációval zárult. /Deáky András, Gyimesbükk: Szállásszervezők és vendéglátók tréningje Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./2003. március 26.
Márc. 21-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközi választási közgyűlését. Az egyházkerület új generális direktora Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese lett és megválasztották az Igazgató Tanács hiányzó négy lelkészi és három világi tagját azok helyébe, akik korábban lemondtak tisztségükről. Az időközi tisztújítással "évek óta tartó zavaros helyzet végére tesznek pontot" - fogalmazott Tőkés László püspök. Az esztendők óta tartó belviszályok nyomán megüresedett főjegyzői tisztségbe néhány hónapja ifj. Csűry Istvánt, a korábbi generális direktort választották. Ezt a tisztséget előzőleg Balogh Barnabás biharvajdai parókus látta el, a főjegyző pedig Csernák Béla bihari lelkipásztor volt, ám nézeteltérések miatt nekik távozniuk kellett vezetői tisztségükből. A közgyűlést követően avatták fel Arany János mellszobrát a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának aulájában. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa méltatta. Másnap Pitti Katalin, a világhírű budapesti operaénekes adott koncertet az egyetem nagytermében. /Rendkívüli választások Királyhágómelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2003. április 1.
Román osztály létrehozásáról tartottak márc. 31-én tanácsülést Gyimesbükkön, a Bákó megyéhez tartozó magyar többségű faluban. Összecsaptak az indulatok, a jelen levő román szülők kifejtették: a többségben magyarok lakta falurész iskolájában - vagy annak környékén - román osztályt óhajtanak gyermekeiknek. Román oktatást kérnek a románok - hirdette öles betűs címmel márc. 27-i számában a Desteptarea című Bákó megyei napilap, amely az évek folyamán már többször felhívta magára a figyelmet a csángókérdésben tanúsított különösen ellenséges magatartásával. A lap azt állította, hogy a községben 1991 és 1997 között törvénytelenül működött a magyar oktatás, ám ekkor már beteljesedett tényként azt jóváhagyták. Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes azt nyilatkozta, hogy a gyimesbükki helyzet "nem normális", s "a helybéli magyar kisebbségnek több joga van, mint a románoknak".A mintegy 5600 főt számláló község Csík vármegyéhez tartozott, 1950-ban szakították ki állítólag lakossági kérésre a székelyföldi központú közigazgatásból. Deáky András iskolaigazgató, az 1963-ban megszüntetett magyar oktatás újraszervezője, a helybéli RMDSZ-szervezet elnöke évek óta harcban áll. Gyimesbükkön hiába magyar többségű a község, a hét iskolából kettőben oktatnak magyarul, s a mintegy hétszáz tanuló közül csak mintegy kétszázan járnak magyar osztályba. Az igazgató hangsúlyozta: ő nem ellenzi a román oktatás létrehozását a magyarok lakta részeken is, de nem a magyar iskolával egy épületben. A tanácsülésen a beadvánnyal kapcsolatban semmilyen konkrét döntés nem született. Rédai Attila: Etnikai feszültségek Gyimesbükkön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1.2003. május 21.
Máj. 17-én és 18-án a Magyarok Világszövetségének elnöke Kossuth-emlékzászlókat adott át három településen a csángómagyaroknak: a moldvai Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában magyar nyelvű mise keretében, másnap az erdélyi Gyimesfelsőlokon, délben pedig Gyimesbükkön került sor a zászlók átadására. A bükki Deáky András egy kárpátaljai település magyar közösségének ajánlotta fel a Kossuth-emlékzászló költségeinek támogatását, míg a most közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó hegyvidéki településre érkező zászló költségeit Zabolai Csekme Éva és Kvacskay Károly svájci állampolgárok fedezték. A zászlóátadáson jelen volt Berszán Lajos gyimesfelsőloki és Antal Imre gyimesbükki plébános. /Kossuth-emlékzászlók a csángóknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./2003. május 22.
Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban megnyílt Deák Alpár festőművész tárlata. A festmények központi témája a torockói táj volt, minden egyes művével megragadva egy-egy részletét a Székelykő alatti magyar falunak. /P. Gy. A.: Szép, mint a májusi délután. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./2003. május 23.
Márc. 31. óta nem tartott ülést Gyimesbükk önkormányzata. Deáky András, a helyi RMDSZ elnöke szerint így próbálják elodázni az új román osztályok létesítésével kapcsolatos kérdés megoldását. A Bákó megyei tanfelügyelőség viszont jóváhagyta a román tagozat létesítését.Deáky szerint az iskolai év kezdetéig meg fogják osztani az itteni magyarságot. Különböző módszerekkel rá fogják venni őket arra, hogy a román osztályba írassák a gyerekeket. /Rédai Attila: Jóváhagyták az új román tagozatot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./