udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
360
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 331-360
Névmutató:
Demeter János
2004. október 12.
A Háromszék okt. 7-i számában Antal Árpád András egész oldalas fizetett politikai hirdetésben ismertette szándékait. A megjelenés előtti napon kész szöveget nem hozott be a szerkesztőség reklámirodájába, hanem utolsó pillanatban a lap egyik újságírójának kellett vele interjút készítenie. Jóval lapzárta után Demeter János, a megye RMDSZ-es tanácselnöke telefonon hívta a szerkesztőt, nála van Antal Árpád András, és azt szeretné, ha a fizetett politikai hirdetésében nem jelenne meg Márton Árpád neve, helyette csak ,,egy képviselő” legyen. A szerkesztő közölte, már nem tud segíteni. Ezután Antal Árpád bement a nyomdába, és azt állította – valótlanul! – a nyomdászoknak, hogy engedélyt kapott arra, hogy a lap mesterpéldányán változtasson. Kivett egy bekezdést (amelyben egyébként bírálta Márton Árpádot), az újság így jelent meg. A Háromszék szerkesztőségében felháborodást keltett mindez. Egyesek szerint ilyesmire még a megyei párttitkár sem vetemedett volna a kommunista diktatúrában. /Mózes László: Nincs határ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./2004. november 3.
Kertész Gábor 1928-ban, Vajdakamaráson született. Édesapja ott volt lelkipásztor. 1946-ban az életére emlékező Varga Lászlóval együtt került a Bolyai Egyetem jogi karára, és jó barátok lettek. 1948-ban a régi professzorokat kiutasították az országból. Helyüket analfabéta zugügyvédek foglalták el, és tanítottak jog helyett évenként változó marxista ideológiát. A harmadév végén meglepetésszerűen a közgazdászoknak diplomát adtak és elbocsátották őket az egyetemről. Ott maradtak körülbelül tizenöten, negyedéves jogászok, közülük három átállt kommunistának. Januárban minden előkészítés nélkül kipécéztek négy hallgatót, Pásztori Ildikót, akinek édesapja, a Szociáldemokrata Párt egyik köztiszteletben álló vezetője már börtönben ült, Nagy József földbirtokos fiút, Kertész Gábort és Varga Lászlót. Ez volt az első koncepciós per Kolozsvárt. Demeter János dékán, aki később Budapesten díszsírhelyet kapott az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezéséért, vezette a megbeszélést, elsorolva a legképtelenebb vádakat. Hárman megpróbálták védeni igazukat. Kertész Gábor viszont minden ráolvasott bűnre csak a vállát vonta meg. Az eredmény: hármukat kicsapták az ország valamennyi főiskolájáról. Kertész Gábornak megkegyelmeztek. Elvégezte az egyetemet. Egyetem után behívták munkaszolgálatos katonának. Bányában, vasútépítésnél dolgoztatták. Pár hónap múlva szabadon engedték. Amint valami állásféléhez jutott, újra behívták. Ezt háromszor is megismételték vele. Végre súlyos mellhártyagyulladással lett ügyvéd Zilahon. Közben folytatta komoly tanulmányait, tartotta a kapcsolatot Dobai István nemzetközi jogásszal és Varga Lászlóval. Kertész Gábor fedezte fel Wesselényi Miklósnak egy 1846-ban írt levelét, melyben azt fejtette ki, hogy a magyar nemzet a különböző nemzetiségek közötti szétszórt állapotában fel fog szívódni. Vonuljon össze a magyarság akkora területre, melyet be tud lakni a baráti nemzetiségekkel, a németekkel és a zsidókkal, a többi területet ürítse ki és adjon ott teljes autonómiát az ellenséges hangulatú nemzetiségeknek, vallotta Wesselényi. Ez a levél vezette Kertész Gábort a lakosságcsere tervezésére, megosztva gondolatait Dobai Istvánnal. A másik elmélete: minden kérdésben döntő joggal kell felruházni a szakértőket. Ez lenne az általa gerontokráciának nevezett társadalmi rend, mely, amint azt az ötvenhatos magyar forradalom megfogalmazta a pártfeletti, azaz pártatlan közhatalom igényével. Az 1956 magyar forradalomért Kertész Gábor is lelkesedett. 1957 márciusában letartóztatták, a Dobai per fővádlottaival egy napon. Kertész Gábor nem védekezett, önmagáról mindent nyugodtan vallott, de ha mások bűneiről kérdezték, azokat is mind magára vállalta. A tárgyaláson vallotta: egész Erdélynek Magyarországhoz kell tartoznia. Ezzel a magatartásával érdemelte ki Kertész Gábor nemcsak a 25 évi kényszermunkát, hanem az iratcsomóján a jelet, hogy nem hagyhatja el élve a börtönt. A börtönéletet különben is nehezen bírta. Akiket megjelöltek, azok nem kaphattak orvosi kezelést. Gábornak betegdiéta járt volna, soha nem kapta meg. Beteg tüdejére nem kapott gyógyszert. Összezárták egy félkegyelmű besúgóval, aki naponta verte őt. Kertész Gábort tudatosan, következetesen meggyilkolták. Rákos lett, leírhatatlan kínok között halt meg. Így gyilkolták meg a kommunisták Kertész Gábort, Erdély egyik legkiválóbb, legtehetségesebb emberét. /Varga László: Kertész Gábor emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1., 3./2004. november 9.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az erdélyi magyarság és az RMDSZ nevében kérni fogja a nov. 9-én Sepsiszentgyörgyre látogató Hiller Istvánt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy a magyarországi kormánypártok ne ellenezzék a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja kérte a Kovászna Megyei Tanács vezetőségét, hogy az MSZP elnökével tervezett találkozón tiltakozzon a magyarországi kormánypártok álláspontja ellen. /Kettős állampolgárság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./2004. november 10.
Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2004. november 10.
Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke Hiller István szocialista pártelnöknek címzett levelet adott át Vass Lajos államtitkárnak. A nyílt levélben Demeter János kifejtette: Háromszék magyarsága őrzi tovább egy régi ország képzeletbeli határait, a régi dicsőséget, a Nemzet határait. Az új idők, ,,Erdély nagy romlása” akkor következett be, amikor a magyarországi pártok összetévesztették a nemzetpolitikát a pártpolitikával, a nemzeti érdeket a pártérdekkel, és próbálták a maguk képére faragni a Trianon utáni elszakadt magyarságot Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken. Az erdélyi magyarság lélekben soha nem szakadt el nemzetétől. Nem szakadt el, mert ez a lelki közösség tartotta életben az elmúlt esztendőkben. Nem az erdélyi magyarság felelős a trianoni tragédiáért, azonban a mindenkori magyar kormány a felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak. Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. /Egységes magyar nemzetet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./2004. november 10.
Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2005. január 20.
Sepsiszentgyörgyön a Nemzeti Bank volt épületét, melyet 2004-ben a kormány átadott a Megyei Tanácsnak, a Nastase-kabinet utolsó kormányülésén a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek adományozta. Az ügy a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után pattant ki, akkor derült fény arra, hogy az említett egyház emellett Marosvásárhelyen, de Erdély-szerte több más városban is, újabb hatalmas ingatlanvagyonra tett szert. A parlament az ügyről semmit nem tudott – jelentette ki Márton Árpád képviselő. A törvényhozásnak, sajnos, a hasonló döntésekre még csak rá sem kell bólintania – tette hozzá. A korábbi tulajdonos, a Kovászna megyei önkormányzat szerencsére idejében tudomást szerzett az említett kormánydöntésről, jelezte Demeter János elnök. Így a törvény előírta 30 napos időhatáron belül fellebbezést nyújtottak be a Tariceanu-kabinethez a megyét hátrányosan érintő kormányhatározat orvoslása céljából. /(s): Hagymakupolás terjeszkedés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./ Háromszéken megdöbbenést váltott ki az az értesülés, miszerint a Nastase-kabinet a Hargita-Kovászna Megyei Ortodox Püspökségnek ajándékozta Sepsiszentgyörgyön a bank volt épületét. A létesítményt korábban a megyei önkormányzat ügykezelésébe adták, testületi döntés is született arról, hogy a város központjában fekvő tágas helységben a modern művészetek galériáját rendezik be, itt tevékenykedett volna a megyei kulturális intézet is. Az „ajándékozás” igazolta, hogy minden cáfolat dacára Székelyföldön tart az ortodox egyház terjeszkedése, kolostorok, templomok felhúzása mellett – ott is ahol hiányoznak a hívők – jelentős vagyont juttatnak az „államvallás” birtokába. /Mi más ha nem terjeszkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2005. február 16.
Nem áll módjában a kormánynak a Nemzeti Bank helyi épületét visszaadni Kovászna megye önkormányzatának – áll abban a levélben, mely Adriean Videanu miniszterelnök-helyettes aláírásával érkezett a megyei tanácshoz. Az említett épületet az ortodox egyháznak adományozta az év végén Bejenariu ügyvezető kormánya. Az épület tehát, mint Erdély-szerte sok más értékes ingatlan, 2004 vége óta az ortodox egyház vagyonát gyarapítja. A megyei tanács azt tervezte, hogy ebben az épületben hozza létre a kortárs művészetek kiállítótermét, és itt működteti majd a művelődési intézetet. Tervükről nem mondtak le, kérték a Tariceanu-kabinetet, módosítson a decemberi kormánydöntésen. Demeter János megyei tanácselnöke kijelentette: alkotmányossági hibára hivatkozva megtámadják a határozatot. Jogászaik szerint ugyanis Adrian Nastase lemondása után a Bejenariu ügyvezető kormány volt, így vagyonügyi kérdésekben nem volt döntési joga. /(s): Mégis hagymakupola kerül a bankházra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./2005. február 17.
Kovászna megye 90 millió euróval többet nyerhetett volna az EU-s programokból az elmúlt években, ha nem a hetes nagyrégióhoz tartozik – jelentette ki Demeter János, a megyei tanács elnöke. A hetes nagyrégiónak Kovászna megye mellett Brassó és Szeben megye is tagja, ezek fejlettsége miatt a régió gazdasági mutatói jók, és kevesebb támogatást kap a térség elmaradottabb része. Az önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió sokkal gazdagabb lehetne – vélte Demeter. /Bíró Blanka: Átszervezés, hogy jobban éljünk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2005. április 6.
A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnök-igazgatója Földes István. Az ebbe a kategóriába tartozó alapítványok számára ajánlhatják fel a vállalatok, cégek adóalapjuk két százalékát. Földes István mostani háromszéki útja során azt készíti elő, hogy az általa vezetett alapítványnak Sepsiszentgyörgy székhellyel lehessen egy erdélyi bázisa is. Ez a magyarországi alapítvány regionális központjaként működne. Ha létrejön az erdélyi központ, akkor megoldható lenne a raktározás, tárolás, hatékonyabb lenne a romániai logisztikai tevékenység. A megyei tanács elnöke, dr. Demeter János és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester részéről megvan a fogadókészség. A kiemelten közhasznú státust viszont a parlamentnek kell jóváhagynia. A dokumentáció hitelesített román nyelvű anyagát már elkészítették. Földes Istvánt Háromszéken, mint ahogyan egész Erdélyben, sokan ismerik. Sára Sándor tévéelnök idejében hozták létre a Duna Televízió tevékenységéhez kötődő kiemelten közhasznú alapítványt. A Duna Televízió szárnyai alatt gyűjtik össze és juttatjuk el az adományokat rendeltetési helyükre. A Duna Tévé fő szerepe az, hogy a határon túli magyarok szellemi gyarapodását, kultúráját támogassa. Amennyiben erre van mód, az alapítvány segít anyagiakkal: könyvekkel, informatikai eszközökkel, élelemmel, ruházattal, gyógyszerekkel, honismereti rendezvények szervezésével, táborozásokkal, tévéstovábbképzéssel és ehhez hasonlókkal. Az alapítvány évente általában 300–400 millió forint értékben támogatja a Kárpát-medencei magyarságot. Ez nem pénz, hanem anyag, eszköz, tárgy, lehet televízió, számítógép is. Nemcsak magyarok részesülnek az adományból. Legközelebbi program: május 28-án Bölönben átadják a községnek Erzsébet királyné szobrát. Az alapítvány támogatja a bölönieket abban, hogy megvásárolják Bölöni Farkas Sándor szülőházát. Az Apáczai Könyvkiadó évente több százmillió forint értékű szerződést köt az alapítvánnyal, tankönyveket adnak, teljesen ingyen. Erdélybe akkora mennyiségű könyvet hoztak, hogy 24 tonnás kocsira volt szükség. /Sylvester Lajos: Az együvé tartozás alapítványa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2005. április 20.
A fejlesztési régiók átszervezése mellett foglalt állást a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége. Úgy látják, hogy régiók a megyék önkéntes szövetségei által alakulhatnának ki. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének alelnöke szerint üzenetértéke van annak, hogy az állásfoglalás megerősíti, ez nem a magyarok, a románok vagy a németek ügye, hanem a gazdaságfejlesztésé. Mindenki megértette, kisebb és hatékonyabb régiókra van szükség.” /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Nem magyar ügy a régiók átszervezése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./2005. május 10.
Kovászna megye tanácsát és a prefektúrát teszi felelőssé a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület, amiért Háromszék országos szinten az utolsó helyen van az elnyert pályázatok számát illetően. Az egyesület szerint 2002-től Háromszéken nyolc SAPARD- és 37 RICOP-pályázatot nyertek, illetve 24 pályázatot a központi fejlesztési régiónál. Kovászna megyében mindössze két szakember foglalkozik az európai uniós kérdésekkel azt követően, hogy Demeter János megyei tanácselnök és Horia Grama korábbi prefektus felszámolta az általuk vezetett hivatalokban az Európai Integrációs Irodákat. Demeter János szerint annak ellenére, hogy Románia népességének egy százalékát teszi ki Kovászna megye lakossága, a pályázati alapok két százalékát sikerült behozni a térségbe. /Bíró Blanka: Túl kevés az uniós pályázat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./2005. június 16.
Illyefalva, Kökös, Réty és Uzon községek önkormányzata úgy döntött, hogy kisrégiókat hoznak létre fejlesztési programok megvalósítására, hogy a prefektúra többé ne gyakorolhasson ellenőrzést döntéseik felett. Két hónappal ezelőtt Demeter János megyei tanácselnök kifejtette, hogy a prefektúra korábbi vezetése politikai okokból támadta a kistérségek megalakításával kapcsolatos határozatokat. /Kisrégiók: első lépés az autonómia felé? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2005. június 20.
Sepsiszentgyörgyön elmaradt az Magyar Polgári Szövetség által június 17-re tervezett párbeszéd a megye és a város vezetőivel, a parlamenti képviselettel. A helyi rádióban Albert Álmos úgy nyilatkozott, hogy ,,dilettánsok” meghívását nem fogadja el. A vita vezetésére vállalkozó Fazakas Tibor szerint a választott tisztségviselők elmaradása egy ilyen rendezvényről nehezen elfogadható. Mindössze ketten, a prefektus és Puskás Bálint szenátor mentette ki magát egyéb elfoglaltságára hivatkozva, a meghívást egyedül Kelemen Tibor munkaügyi igazgató fogadta el. Ő beszámolt az átlagbérek alacsony voltáról, arról, hogy sokan már munkanélküli-segélyt sem kapnak, s hogy Brassó leküzdhetetlen vonzerőt gyakorol a jobban felkészült, igényesebb munkaerőre. A hiányzóknak Fazakas Tibor csak kérdéseit tudta feltenni. Íme egypár: Miért nem érkezett semmi válasz a márciusi autós tüntetők beadványára? A munkanélküliség aggasztó méreteit hogyan próbálják meg csökkenteni? A fórum résztvevői végül Háromszék ,,járhatatlan útjai állapotának őrzésében tanúsított példás következetességéért, a nagyfokú tétlenségért, kártékony igénytelenségért és hozzá nem értésért, a kitartó ígérgetésért” Gödör-díjban részesítették Borbély László minisztert, Demeter János tanácselnököt és Albert Álmos polgármestert. /(b. kovács: Gödör-díj a miniszternek, a tanácselnöknek és a polgármesternek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./2005. június 23.
Segíteni érkeztek Sepsiszentgyörgyre Zala megyei politikusok, vállalkozók, azonban a helyi érdeklődés a vártnál kisebb volt. A szervezést az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevű platformja vállalta, távol maradtak a megye polgári körös vezetői, Demeter János tanácselnök sem jött el. Az európai uniós csatlakozás tapasztalatait megosztani jöttek a Zala megyeiek. Kiemelték, hogy a a felkészültségen múlik nagyon sok minden, legfontosabbnak az önszerveződést és a szakágak érdekképviseletének megerősítését nevezték. Az előadás-sorozat június 23-án folytatódik. /(-kas): Más kárán sem tanulunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./2005. június 27.
Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya által Tusnádfürdőn június 25-én szervezett Turizmus a Székelyföldön elnevezésű konferencián több mint száz önkormányzati tisztségviselő, szakember és vállalkozó vett részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácsalelnök, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök tartott előadást. A konferencia célja volt az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének feltérképezése. Elhangzott többek között Nagy Benedek, a Sapientia – EMTE munkatársának Az önkormányzatok szerepe Székelyföldön a települések marketing-tevékenységében, továbbá Horváth Alpár a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett kara tanársegédjének A turizmus területi tervezésének szemléleti kérdései című előadása. Az előadók között anyaországiak is voltak. Végül a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el Székelyföld turizmusa fejlesztésére vonatkozóan. /Hecser Zoltán: Turizmus a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./2005. július 9.
Corneliu Vadim Tudor, a magyargyűlölő Nagy-Románia Párt elnöke a szenátus védelmi bizottságának tagjaként hivatalosan is arra kérte a titkosszolgálatokat, hogy készítsenek részletes tájékoztatót Orbán Viktor erdélyi látogatásairól, illetve románellenes megnyilvánulásairól. Tudor továbbá egy titkosszolgálati jegyzékre hivatkozva mondotta el, hogy megalakult a Székelyföldön a magyarság ellen elkövetett jogsértéseket monitorizáló cselekvési bizottság, melynek soraiban Tulit Attilát, Demeter Jánost, Kató Bélát, Ferencz Csabát, Krizbai Imrét és Vetró ,,Botond” Andrást említette. Az utóbbi – szerinte – a székely határőr zászlóalj főparancsnoka, egy félkatonai alakulat vezére. Kérte, hogy a belügyminiszter tegye meg a megfelelő lépéseket Vetró ellen, hiszen a Hagyományőrző Székely Határőr Gyalogezred ,,századosáról” van szó. Vetró elmondta: meglepődött, hogy elkeresztelték Botondnak. Nem aktív határőr tiszt, csupán egy hagyományőrző fapuskás alakulat vezetője, jegyezte meg a szobrászművész. Az állítólagos titkosszolgálati jegyzet hemzseg a tárgyi tévedésektől, Zsigmond Ambrus Ágnes neve Solomon Ágnesként (huszon-egynéhány évvel ezelőtt viselte ezt a nevet), Tamás Sándor képviselő Tamás Alexandruként, Bukovinszki Cs. Miklós Iosifként jelenik meg benne. /Iochom István: Főparancsnok?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./2005. július 19.
Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./2005. július 25.
A Középajtai Falunapokon a Szőlőskertben a Benkő József Arborétum és Füvészkert lelkészi áldással elhelyezett alapkövénél a neves botanikus érdemeiről, a középajtai három füvészkertről Kubánda Gizella nyugalmazott tanítónő beszélt. Ezután megkoszorúzták Benkő József sírját. Az ünnepségen részt vett Majosháza testvértelepülés, valamint Szigetcsép küldöttsége. A középajtai gyülekezet számára Szenczi Molnár Albert 1612-ben kiadott Bibliájának hasonmását és a református templom orgonájának javításához 60 000 forint adományt adtak. Benkő József munkásságát dr. Demeter János megyei tanácselnök és Sylvester Lajos, a lap munkatársa méltatta. /(Kispataki): Füvészkert Benkő József emlékére (Középajta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./2005. augusztus 3.
A megyei tanács augusztus 2-i rendkívüli ülésén elfogadták Kovászna megye címertervét, mely a korábbi Háromszék megye, az azelőtti Háromszék vármegye és a még régebbi szék címerének elemeit tartalmazza. A román tanácstagok a határozattervezet ellen szavaztak. Demeter János, a megyei tanács elnöke kifejtette, alapvetően hibás a román ellenzők hozzáállása, s ez tíz éve változatlan. Európában mindenütt tisztelik a hagyományokon, ősi kultúrán alapuló címereket. /Szekeres Attila: Elfogadták a megyecímertervet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./