udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
259
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 241-259
Névmutató:
Andronescu, Ecaterina
2009. szeptember 22.
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter bejelentette, nem helyezi hatályba az iskolaigazgatók kinevezésére vonatkozó törvényt. /Andronescu visszakozik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./2009. október 3.
Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2010. január 5.
Segítséget kér az RMPSZ
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség azt kéri a tanügyi tárcától, hogy ismerje el a szövetség által szervezett tanfolyamokat, továbbképzőket. A pedagógusszövetség elnöke szerint az RMDSZ-re sem lehet számítani.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) ismételten kérni fogja az oktatásügyi minisztériumtól, hogy végre ismerje el az általa szervezett tanfolyamokat és továbbképzőket. Az RMPSZ továbbképző programjaiban évente több mint hétszáz magyar pedagógus vesz részt, ezért azonban nem részesülnek egyetlen úgynevezett kreditpontban sem.
Míg Lászlófy Pál, a szervezet elnöke úgy véli, a fokozati vizsgáknál felhasználható és előnyt jelentő pontokkal való „jutalmazás” ösztönözné a tanügyi kádereket, Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ (TOK) igazgatója ennek a hátrányaira hívja fel a figyelmet.
„Régi vágyunk, hogy az általunk szervezett továbbképzőkön részt vevő magyar pedagógusok részesülhessenek az oktatási minisztérium által elismert kreditpontokban” – vázolta a szövetség egyik idei tervét a szervezet elnöke, Lászlófy Pál. Amint az RMPSZ vezetője lapunknak elmondta, a magyar tanügyi kádereket tömörítő szakmai szervezet több esetben is kérte a nevelésügyi tárcától, hogy a tanfolyamaira beiratkozók kapják meg a dossziévizsgához sokszor elengedhetetlennek bizonyuló pontokat, a tárca vezetői azonban hajthatatlannak bizonyultak.
Lászlófy szerint ez annál fájdalmasabb, mivel éppen az RMDSZ révén pozíciót nyert vezető beosztású személy az, aki nem támogatja a pedagógus szervezet kezdeményezését. „Az még hagyján, hogy az utóbbi években az RMDSZ elfelejti oktatási kérdésekben kikérni a véleményünket, de olyanoknak osztogatja a minisztériumi tisztségeket, akik nem tudják megkülönböztetni a szakmai szervezetet a szakszervezettől” – panaszolta Lászlófy Pál, utalva arra, hogy az általa kifogásolt személy legutóbb azt tanácsolta az RMPSZ-nek, hogy amennyiben hallatni szeretné a hangját, alakuljon át szakszervezetté. Kérdésünkre, hogy melyik minisztériumi alkalmazottról van szó, a pedagógusszövetség elnöke nem akart nevet említeni.
A TOK-továbbképzők sorsát azonban Ecaterina Andronescu pecsételte meg, aki miniszteri székének elfoglalása után egyik első intézkedéseként törölte elődje, Cătălin Adomniţei rendeletét. A liberális oktatási tárcavezető ugyanis az RMPSZ-nek is engedélyezte volna az érdempontok elismerési lehetőségét, azonban mire a szaktárca kidolgozta volna a rendelet metodológiáját, 2008 decemberében kormányváltásra került sor. A hátrányos intézkedés, melynek hátterében a pedagógusszövetség szerint komoly anyagi érdekek húzódnak meg, évente mintegy hétszáz–hétszázötven, a Bolyai Nyári Akadémián részt vevő magyar pedagógust érint.
A minisztériumi gáncsoskodásnak előnye is van, véli az RMPSZ szovátai oktatási központját irányító Márton Zoltán. A Teleki Ház igazgatója szerint a jelenlegi rendszer teljesen kiszűri a pontvadászokat. „Így legalább azok vesznek részt a nyári akadémián, akik valóban képezni szeretnék magukat, és nem csupán nyaralni és pontokat gyűjteni jönnének Szovátára” – indokolta meg álláspontját a Teleki Oktatási Központ igazgatója.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 23.
Újdonságokkal rukkolt elő a tanügyminiszter
Daniel Funeriu jelenlegi oktatásügyi miniszter újdonságokat vezetne be a közoktatásba. Így törvénytervezetet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy a kilencedik osztályt az V–VIII. oktatási ciklusba kellene beilleszteni, de vannak régi-új elemek az érettségi lebonyolításában is. A Funeriu-féle oktatási törvénytervezeten most dolgoznak a szaktárcánál, de nem kizárt, hogy jövő héten bemutatnák a kormánytagoknak, ezt követően pedig a parlamentnek. Funeriu tervezete egyaránt tartalmazza a Mircea Miclea volt tanügyminiszter által kidolgozott elnöki jelentést és az Ecaterina Andronescu volt szociáldemokrata tárcavezető által jegyzett elemeket.
A jelenlegi tárcavezető nézete szerint érettségit évente csak egyszer rendeznének meg. Annak a maturandusnak, aki egy tantárgyból megbukik, az összes tantárgyból újra kellene vizsgáznia. A kötelező oktatáshoz tartozna az óvodai előkészítő év is, a neves líceumok pedig külön felvételi vizsgát rendezhetnének. Amennyiben az új törvényt elfogadják, ezek az újdonságok életbe léphetnek a 2010/2011-es tanévtől kezdődően. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. március 16.
Borzolja a kedélyeket Bukarestben a SZÖN
„Világos, egyhangú álláspontot vár Traian Băsescu államfőtől és Emil Boc miniszterelnöktől a Szociáldemokrata Párt a hét végén Sepsiszentgyörgyön megrendezett Székely Önkormányzati Nagygyűlésen (SZÖN) elfogadott alkotmányellenes határozatok ügyében” – jelentette be tegnap Ecaterina Andronescu, a PSD alelnöke.
Mint hangsúlyozta, Romániában példaértékű a kisebbségpolitika, sőt szerinte pozitív diszkrimináció is szerepel a román törvénykezésben a kisebbségeket illetően. Éppen ezért szerinte az ország vezetőinek határozott álláspontot kell az ügyben megfogalmazniuk, s meg kell védeniük az alkotmányt.
Az önkormányzati nagygyűlés miatt Radu Câmpeanu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője is a kormányt és Traian Băsescut szólította fel, hogy tegyenek lépéseket a magyar nyelv hivatalossá tételét követelő döntések ellen. Szerinte a magyarok megnyilvánulásai kezdik veszélybe sodorni Románia egységét. „Elsősorban a kormány, valamint az államfő feladata, hogy intézkedjen az ügyben, hivatalosan és komolyan leszögezze, hogy az ország egysége nem képezheti vita tárgyát, valamint azt, hogy a székelyek kijelentései felelőtlenek, s ellentmondanak a román állam egységének.
A kormány és az államfő feladata meghozni a szükséges intézkedéseket, mivel a dolgok alakulása veszélyes lehet országunk nyugalmára” – hangoztatta tegnap Radu Câmpeanu, leszögezve, mint egykori politikai menekült, tudja, milyen hatást tud kiváltani a külföldiek szemében a „Romániából gerjesztett hazugságpropaganda”.
Eközben parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását és a belügyminiszter székelyföldi látogatását kérte Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök. Az egyházi vezető is a hétvégi Székely Önkormányzati Nagygyűlés miatt aggódik, szerinte a hatóságoknak sürgősen ki kellene vizsgálniuk az egyebek között a magyar nyelv hivatalossá tételét követelő sepsiszentgyörgyi rendezvényt. Az ortodox püspök aggodalmát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy hétfőn – a március 15-i megemlékezés alatt – a székely zászlót is kitűzték a román lobogó mellé a megyei önkormányzat székhelyének a homlokzatára. Az ortodox püspök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az itt élő románság kisebbségben van, és szükségük van az állam védelmére.
Ugyanakkor tegnap a Konzervatív Párt (PC) mintegy ötven szimpatizánsa – többnyire nyugdíjas – vonult az RMDSZ bukaresti székháza elé tiltakozva Románia szétszabdalása ellen. „A román nyelv az egyetlen hivatalos nyelv”, „Románia egységes nemzetállam”, „PC nem engedi meg az ország területének szétszabdalását”, „Nem Románia szétszabdalására” – állt egyebek mellett a tiltakozók által kifeszített molinókon. Az akció mintegy tíz percig tartott.
Bálint Eszter. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. március 18.
Javulhatnak a magyar oktatás feltételei
Elfogadását követően az új tanügyi törvénytervezet jobb helyzetet teremthet a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint amit az eddigi gyakorlat megengedett – vélik az RMDSZ oktatásügyi szakértői. Király Andrástól, a tanügyminisztérium államtitkárától tegnap megtudtuk: az RMDSZ-nek sikerült néhány, a magyarság számára fontos módosító indítványt elfogadtatnia, melyek bekerültek a törvénytervezet végleges, a kormány tegnapi ülésén bemutatott változatába. Rendkívül fontos eredménynek nevezte, hogy az elsőtől a tizenkettedik osztályig a magyar gyerekek külön, sajátos tanterv és program alapján tanulhatják ezután a román nyelv és irodalom tantárgyat, és a vizsgáztatás is ennek megfelelően zajlana.
Javított kiadás. Az új tanügyi törvény szerint a magyar diákok minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak A jelenleg érvényben lévő tanügyi jogszabályhoz képest ugyanakkor az is újdonságnak számít, hogy a romániai magyar diákok ezentúl a román nyelv és irodalmat leszámítva minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Király András lát esélyt arra, hogy a kisebbségi oktatás szempontjából lényeges előrelépéseket tartalmazó törvénytervezetet elfogadják.
„Bízom abban, hogy a román politikum van annyira érett, hogy a magyar kisebbségi oktatással kapcsolatos problémák kezelését támogassa. A törvénytervezet sorsa a kormánykoalíciós partnerrel kialakított viszony erejét is bizonyíthatja” – fogalmazott a Krónikának az államtitkár. Az új törvénytervezet – első olvasatban – a tegnapi kormányülésen került az illetékesek elé.
Bokor Tibor, a szenátus oktatási, tudomány-, ifjúsági és sportbizottságának tagja, az RMDSZ oktatásügyi szakértője jelentős fejleménynek nevezte, hogy sikerült bevinni a törvénybe a finanszírozás kérdését is. Az eredeti tervezetben ugyanis nem vették figyelembe, hogy a kisebbségi oktatás – mint mindenhol a világon – több pénzbe kerül. A törvény értelmében, mint ismeretes, fejkvóta szerinti támogatásban részesülnek az iskolák, azaz minél több diák tanul egy intézményben, annál több állami támogatást kap. Bokor elmondta, tudomása szerint a kormány minden évben határozatot fogadna el a kisebbségi oktatásban résztvevők számára előirányzott kvóta értékéről a gazdasági mutatók függvényében.
A finanszírozás esetében figyelembe veszik az oktatás nyelvét és a település földrajzi elhelyezkedését is. Rámutatott ugyanakkor, míg az előző törvény szerint azok a tanintézetek, melyekben a diáklétszám 200 alá csökkent, elveszítették önállóságukat, az RMDSZ javaslata szerint ez a szám most 300-ra módosul.
A törvénytervezet néhány újdonságáról Daniel Funeriu tanügyminiszter is beszélt a sajtónak az elmúlt napokban.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a kötelező oktatás 10 évig tart majd, így a 9. osztály még az általános iskolai képzés része lesz. A tárcavezető szerint ezzel az intézkedéssel a jelenlegi, mintegy 20 százalékos iskolaelhagyási arányt csökkentenék. Közölte továbbá, az új tanügyi törvénytervezet módosítja a középiskolai felvételi rendszert is. Eszerint az általános iskolai tanulmányok elvégzésekor a diákoknak két írásbeli vizsgát kell majd tenniük egy reál és egy humán tantárgyból, és számítógépkezelői ismeretekből.
Ezek a vizsgák, valamint a többi tantárgyból elért iskolai eredmények és a tanárok által adott jellemzések képeznék a diák portfóliójának 70 százalékát, emellett a középiskolák is rendezhetnek felvételi vizsgát, mely a felvételi jegy 30 százalékát tenné ki. A tervezet tartalmazza ugyanakkor azt az Ecaterina Andronescu minisztersége idején benyújtott kezdeményezést is, miszerint 500 eurónak megfelelő összeget kap lejben minden újszülött. A pénzt 14. életévük betöltése után – kizárólag tanulmányaik folytatására – használhatnák az arra jogosultak.
Gyergyai Csaba. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. március 18.
Közvitán a tanügyi törvény
Anyanyelvükön tanulhatják a kisebbségi diákok az ország történelmét és földrajzát – áll a tanügyi törvény tervezetében, melyet tegnap tárgyalt első olvasatában Iaşiban kihelyezett ülésén a kormány.
A mától közvitára bocsátott jogszabály emellett „nagyon sok új elemet tartalmaz kisebbségi szempontból”– nyilatkozta lapunknak Pásztor Gabriella, oktatásügyi államtanácsos. Az új szövegváltozatot azután tárgyalta a kormány, miután tavaly novemberben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az Ecaterina Andronescu nevével fémjelzett előző csomagot.
Kisebbségbarát változat
A törvénytervezet szövege mától olvasható a tanügyi tárca honlapján. „Arra kérek valamennyi érintettet, juttassa el az észrevételeit. Fontos, hogy minél többen vegyenek részt a közvitában” – mondta az államtanácsos. Pásztor szerint a meghatározó módosítások a román nyelv oktatását érintik: az új tervezet lehetővé teszi a differenciált képzést, első osztálytól az érettségiig.
Ugyancsak fontos nyelvi engedmény a magyar nyelvű történelem és földrajzoktatás lehetősége. Az iskolai autonómia szempontjából perdöntő lehet, hogy a törvénycsomag biztosítja a kisebbségi pedagógusoknak a részarányos képviseletet az iskolai vezetésben.
Arra a kérdésre, hogy a jövőre érvénybe lépő fejkvóta számítása hogyan történik a kisebbségi intézményekben, Pásztor szintén megnyugtató választ adott: ha érvénybe lép a törvény, akkor emelt szorzó jár a magyar gyermekek után. Ugyancsak a kisebbségi iskolák érdekét védi az az előírás is, mely szerint lehetőség nyílik csökkentett létszámú osztályok indítására is azokon a településeken, ahol a kisebbségi osztályok működtetéséhez nincs elég gyerek.
Politikamentes és ésszerű
A tervezet egyik célja az iskolai adminisztráció átalakítása, az oktatásügy demokratizálása és politikamentessé tétele. Ennek megfelelően az iskolák vezetését a jövőben egy igazgató és egy vezetőtanács látja el.
A pályázati úton kinevezett igazgatót a vezetőtanács alkalmazza, vagy – szükség esetén – menti fel. A politikamentesség jegyében az új törvény előírja, hogy mandátuma alatt sem az igazgató, sem az aligazgató nem tölthet be párttisztséget.
A törvényalkotó másik fontos célja a szülők, a diákok és a helyi önkormányzat fokozott bevonása az iskolák működtetésébe. Ezért például a tanulók és egyetemisták nagyobb beleszólást kapnak a tananyag kialakításába, a szülők pedig képviseltetik magukat az iskola vezetőtanácsában.
A minőségbiztosítás jegyében a teljes közoktatás időtartama alatt szigorúbban követik majd a pedagógusok szakmai képzését. Címzetes tanár az lehet, aki nemcsak a három éves egyetemi alapképzést szerzi meg, de rendelkezik a két éves úgynevezett maszter képzéssel és egy éves iskolai gyakorlattal is. A hosszadalmas képzést megfelelően kívánja honorálni az állam, a két éves továbbképzés ideje alatt például emelt összegű ösztöndíjat kapnak a jelöltek, vagyis annyit, amennyit egy kezdő tanár hazavihet.
Az egyéves kötelező gyakorlatra versenyvizsgán jelentkezhetnek a pedagógusok, a sikeresen pályázókat a törvényalkotó szándékai szerint érvényes munkaszerződéssel foglalkoztatják. A felsőoktatást érintő rendelkezések közül figyelemre méltó, hogy a tervezet tiltja az egyetemi normák halmozását. Nem lehet tagja a továbbiakban az egyetem vezetésének az az oktató, akit nyugdíjaznak, a nyugdíjkorhatár a gyakorló tanárok és a kutatók esetében egyaránt 65 év lesz. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. május 5.
Románia történelme és földrajza: továbbra is románul
A képviselőház oktatási bizottsága szerdán úgy döntött, csak elemiben lesz a kisebbségek anyanyelvén oktatható Románia történelme és földrajza, a gimnáziumban és líceumban kötelezően románul kell tanítani a két tantárgyat.
A bizottság tíz perces tanácskozás után szavazta meg 16 igen, 14 nem vokssal és egy tartózkodással a PSD+PC és a PNL módosító javaslatát, amely előírja, hogy az iskolai oktatásban kötelező módon románul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát kivételt csak az elemi képez, amikor anyanyelvükön tanulhatják a két tantárgyat a kisebbségekhez tartozó diákok.
Az Anghel Stanciu, Doina Burcău és Adriana Săftoiu által megfogalmazott javaslat szerint a 37-es cikkely 1-es bekezdése így szól.: „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom illetve Románia történelme és földrajza a gimnáziumi és líceumi oktatásban”.
A kormány változata szerint „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom”.
A képviselők szerint szükséges a módosítás, mert „elemiben a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek román tudása még nem elégséges, hogy IV. osztályban románul tanulják Románia földrajzát és történelmét.
„Az elemi osztályokban meg kell hagyni, hogy anyanyelvükön tanulják a földrajzot és történelmet, mert nem tudnak annyira jól románul, de a gimnáziumban és líceumban ez is egy módja, hogy jobban elsajátítsák a román nyelvet. Elemiben a románt idegen nyelvként tanulják”, fejtette ki a volt tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu.
A 37 cikkely 1-es bekezdése mellett, számos módosítást fogadtak el a 36-os cikkelyhez is.
Ezek közül az első, a 2-es bekezdés módosítása előríja, hogy a szülők vagy törvényes gyámok kérésére indíthatnak kisebbségi osztályokat, csoportokat, a kormány kezdeményezésében nem szerepelt, hogy szülői kérés.
Az 5-ik bekezdés módosítása szerint közigazgatási egységenként, a gyermeklétszámtól függetlenül, „minden anyanyelvre”, legalább egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézménynek kell működnie.
A c, alpontnál az utazási támogatásoknál kiiktatták a „nemzeti kisebbségek” kifejezést, de megmaradt, hogy ha az adott településen nem biztosított az anyanyelvi oktatás, az állam fizeti az utat a legközelebbi iskolába, vagy állja a bentlakás és étkezés költségeit.
A 36-os cikkely, 6-os bekezdésében, egy PD-L-s képviselő javaslatára beiktatták, hogy a nemzeti kisebbségek a vegyes iskolák vezetőségében „arányosan képviseltethetik magukat”, a kormány javaslatában csak az állt, hogy joguk van a képviseletre.
Egyetlen ellenszavazattal fogadták el a 36-os cikkely kiegészítését a PSD törvénytervezetében szereplő javaslattal, amely szerint azokban a megyékben, ahol a kisebbségek nyelvén is zajlik az oktatás, a versenyképesség kritériumait tiszteletben tartva biztosítják, a kisebbségek soraiból származó szakemberek jelenlétét az oktatáshoz kapcsolódó intézményekbe.
A 7-es bekezdésnél, amely a kisebbségi gyermekeket oktató tanárok számára kötelezővé teszik az adott nyelv ismeretét beiktattak egy kivételt a román nyelv és irodalom esetében.
A 9-es bekezdés előírása szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetében a belső illetve a szülőkkel való kommunikációban használható „az oktatási nyelv”, elemi osztályban a minősítéseket az oktatási nyelven is közölhetik.
A többi cikkelyt a kormány által javasolt formában fogadta el a bizottság.
Bokor Tibor háromszéki szenátor, az oktatásért felelős bizottság tagja az üggyel kapcsolatos tájékoztatójában az alábbiak olvashatók:
Szerdai állásfoglalásával a Demokrata Liberális Párt megszegte a koalíciós egyezséget. A képviselőházi tanügyi bizottság ülésével, amelynek fő napirendi pontját az oktatási törvénytervezet tárgyalása képezte, a szenátus plénumban zajló ülésével egyidőben zajlott. A szenátorok éppen az új nyugdíjtörvény cikkelyeit vitatták meg. Az RMDSZ, amint tudomást szerzett arról, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetek nem az egyezség alapján mentek át a képviselőházi bizottságon, rögtön a nyugdíjtörvény szavazásának felfüggesztését kérte. „A kisebbségi fejezet vitájánál a Demokrata Liberális Párt nem tartotta be a koalíciós egyezségeket, ezért kértük a plénum felfüggesztését” – nyilatkozta Bokor.
Kiemelendő, hogy több olyan fontos törvénytervezet van, köztük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre vonatkozó törvény, a Román Televízió és Rádiótársaság működését szabályozó új törvénytervezet, vagy éppen a szóban forgó nyugdíjtörvény, amit a napokban kellett volna a koalíció megszavazzon. „Számunkra a legfontosabb a tanügyi törvény, így amíg ebben a kérdésben a demokraták nem tartják be a koalíciós egyezséget, addig mi sem vagyunk hajlandóak más törvénytervezetet megszavazni” – szögezte le Bokor. „Jelenleg a tanügyi szakbizottság tovább tárgyal, mi várjuk az ígéretek betartását” – tette hozzá.
A nyugatijelen.com nyomán
Erdély.ma2010. május 18.
Tanügyi törvény - kifulladásig
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót.
Bár a képviselőház plénumában tegnap formailag megkezdődött az új tanügyi törvény vitája, az ülés végéig egyetlen cikkely megszavazására, de még a cím megválasztására sem került sor. „Idáig mindössze annyi történt, hogy Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter bemutatta a törvényt, majd két elődje, Ecaterina Andronescu és Cristian Adomniţei kapott szót. Ők bemutatták azokat a módosító indítványokat, amelyeket a szakbizottság visszautasított” – adott helyzetjelentést a délutáni órákban Farkas Anna-Lili RMDSZ-es képviselő.
Az alsóház oktatási szakbizottságának tagja hozzátette, mától a plénumban reggeltől estig folynak majd a munkálatok péntek délig, naponta mindössze egyetlen óra ebédszünetet engednek meg maguknak a honatyák. A jogszabály „állapotát” Cristian Dumitrescu, az oktatási bizottság elnöke ismertette: a képviselők 1.695 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 667-et fogadott el a testület.
A jogszabályba beemelt javaslatok közül 276 tartalmi vonatkozású, 391 pedig nyelvi pontosítás volt. Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter szerint a törvénytervezet a minden párt által aláírt Országos Oktatási Paktumhoz vezethető vissza, „stabilitást, fenntarthatóságot és kiszámíthatóságot visz abba a rendszerbe, amely az utóbbi évek során a túl sok változtatás áldozata lett.”
A jogszabály újításai között Funeriu kiemelte azt, hogy a gyerekek hatéves korukban válnak iskolakötelessé, a IX. osztályt „átteszik” az általános iskolai curriculumba és egyetlen idegen nyelvből kell érettségizni.
„Mindenki azt mondja, hogy túl sok a magolás a román oktatási rendszerben. Ennek véget kell vetni” – hangsúlyozta a tárcavezető. Elődje, a liberális Cristian Adomniţei bejelentette, hogy a tervezetről való végső szavazáskor tartózkodni fog, ugyanis az új tanügyi törvény elsorvasztja az egyetemi autonómiát. „Kollégáimmal együtt úgy vélem, hogy a jogszabályban előirányzott változtatások életbe léptetésére nem lesz képes a mostani kormány, ezért inkább maradjon meg a régi rendszer” – mondta el Adomniţei.
Szerinte a szöveg jó elemei nem eredetiek, nem a mostani miniszter műve, ugyanis azokat Ecaterina Andronescu szociáldemokrata tárcavezető tervezetéből emelték át. Sokkal nagyobb gondnak tartotta, hogy a törvény nem tartalmazza tételesen, hogy az oktatásügynek a hazai össztermék 6 százalékát kell kapnia.
Ecaterina Andronescu volt szociáldemokrata tárcavezető azt vetette a kormánypártiak szemére, hogy erőszakosan vitték át elképzeléseiket, nem törekedtek konszenzusra. „A tanügyi törvény a rendszer igényeinek kell hogy megfeleljen, nem egy-egy időlegesen felkapaszkodott politikus személyi kultuszának” – fogalmazott Andronescu. Szerinte hibás döntés a kilenc osztályos általános iskola bevezetése, ugyanis ez nagyon sok vidéki gyerek számára a tanulás végét is jelenti.
F. H.
Új Magyar Szó (Bukarest)2010. június 1.
Gyorsított eljárással fogadja el az oktatási törvényt a szenátus
Szavazással döntötték el tegnap a felsőház tagjai, hogy az oktatási törvényt gyorsított eljárással, tehát 30 napon belül fogadják el. Ecaterina Andronescu az eljárás ellen emelt szót, és arra szólította fel a szenátorokat, álljanak el szándékuktól. Végül Andronescunak nem sikerül meggyőznie kollégáit, így 44 ellen-, 55 támogató, illetve 2 tartózkodó szavazattal a gyorsított eljárás mellett döntöttek a szenátorok.
Múlt héten a szenátus Állandó Bizottsága úgy döntött, hogy a Tanügyi Bizottságnak június 18-ig kell benyújtania az oktatási törvényről szóló véleményezését. A jogszabályt néhány hete a képviselőház már elfogadta, de ebben az esetben a szenátus tölti be a döntő fórum szerepét.
(realitatea)
Transindex.ro2010. június 9.
Román–magyar oktatási fórum
Román–magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsvárott a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken, a tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek – közölték tegnap a szervezők.
Mint rámutattak, ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről.
A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra.
A rendezvényen előadást tart Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Ecaterina Andronescu, a Román Rektori Konferencia elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, valamint több magyarországi és romániai egyetem vezetője.
A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. Pénteken – szintén első alkalommal a szervezet történetében – az MRK plénuma Magyarország határain túl, Kolozsvárott tartja plenáris ülését, ahol megválasztja a szervezet új vezető tisztségviselőit.
Krónika (Kolozsvár)2010. június 12.
Román–magyar egyezmény az erdélyi magyar hallgatókról
A tehetséggondozásra fektették a hangsúlyt a kolozsvári felsőoktatási fórumon
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) román–magyar felsőoktatási fórumot szervezett június 11-én Kolozsváron, többek között Markó Béla és Tőkés László részvételével. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban vitatták meg a magyarországi és a romániai felsőoktatás helyzetét, különös hangsúlyt helyezve a romániai magyar felsőoktatásra, a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztésére és az együttműködés lehetőségeire. Ez alkalommal aláírták azt a szerződést, amely a Romániában magyar nyelven tanuló hallgatók tehetséggondozását kívánja támogatni, vagyis megteremtették azt az intézményes keretet, amely lehetőséget nyújt az erdélyi magyar hallgatóknak, hogy szervezettebb és népesebb számban vegyenek rész a Magyarországon zajló tudományos diákköri tevékenységben, amely jövőre ünnepli meg három évtizedes tevékenységét.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyújtott otthont a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) által megszervezett Kolozsvári Felsőoktatási Fórumnak. Az ülésszak első felében felszólalt többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Tőkés László, mint a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke. Ecaterina Andronescu, volt szociáldemokrata oktatási miniszter, a Román Rektori Konferencia (RRK) elnöke a román tanügyi törvény vitája miatt nem lehetett jelen, a testületet Constantin Ciuce, az RRK alelnöke képviselte.
Az ülésszak második részében a Bologna-folyamatról, a magyarországi és a romániai felsőoktatás stratégiai céljairól, a romániai egyházi felsőoktatásról, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól szólt a vita, majd aláírták a romániai felsőoktatásban tanuló magyar diákok tehetséggondozását segítő dokumentumot. Az iratot kézjegyével látta el Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, Soós Anna, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke és Ravai Levente, a romániai Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnökhelyettese.
Ezáltal a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók számára megteremtődött az az intézményes keret, amely lehetővé veszi, hogy szervezett formában vegyenek részt az OTDK ülésszakain. Ez leghamarabb 2011-ben konkretizálódik, amikor az OTDK megünnepli létesítésének harmincadik évfordulóját.
„A kolozsvári ülésszak első tanulsága az volt számomra, hogy Magyarországon, Romániában és Erdélyben ugyanazokkal a gondokkal és kihívásokkal kell szembenéznie a felsőoktatásnak. A gond mindenhol a finanszírozás. A gazdasági recesszió közepette túl sok jót nem várhatunk” – nyilatkozta az ülésszak utáni sajtótájékoztatón Szabó Gábor, az MRK leköszönő elnöke, akitől Sándorné Kriszt Éva, az MRK eddigi alelnöke veszi át a vezetést. „Egységes Kárpát-medencei felsőoktatásban kell gondolkodnunk. Az erdélyi felsőoktatás része a Sapientia EMTE is, amely minőségi képzést nyújt hallgatóinak. A Sapientia EMTE érettségét az is bizonyítja, hogy ilyen rendezvények aktív szereplőjévé vált, és ezt folytatni kívánjuk a jövőben is” – magyarázta ugyanakkor Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, míg Szendrő Péter, az OTDT elnöke úgy vélte: „Nemzedékek, országok és egyetemek közötti hídépítésnek nevezhető az, hogy a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók ezentúl intézményes formában vehetnek részt a magyarországi tudományos diákkonferenciákon”.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2010. augusztus 16.
A székelyföldi románok sorsáért aggódtak Marosfőn
Vasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte.
A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön.
Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu.
„Elfelejtett” románok
A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára.
„Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról.
Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu.
Elveszített fennhatóság
Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa.
Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból.
Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon.
Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár)2010. október 29.
Megbuktatná az ellenzék a kormányt az oktatási törvény elfogadása miatt
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a PSD és a PNL a Boc-kabinet ellen, amiért ez felelősségvállalással fogadta el az oktatási törvényt. A 22 oldalas indítvány címe Nemzeti oktatási törvény, az oktatás- és románság-ellenes törvény. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök szerint csekély annak az esélye, hogy a kormány megbukjon. Ecaterina Andronescu PSD alelnök elmondta, a bizalmatlansági indítványban tartalmi kifogásokat is megfogalmazott az ellenzék. Rámutatott, a benyújtók szerint az oktatási törvény tanügyirendszer-ellenes. Úgy gondolják, hogy bizonyos cikkelyek alkotmányellenesek. (realitatea)
Transindex.ro2010. november 23.
A történelem és a földrajz körül folyik a harc
Az oktatási bizottság javasolta, hogy töröljék a tanügyi törvény azon előírását, hogy általános iskolában és középiskolában a történelmet és a földrajzot a kisebbségen nyelvén is taníthassák a román tannyelvű osztályokkal azonos program és ugyanolyan tankönyvek szerint.
Az oktatási törvényről szóló jelentésében a szenátus tanügyi bizottsága javasolta, hogy azokban az iskolákban is, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén zajlik az oktatás, románul tanítsák Románia földrajzát és történelmét, közölte hétfői sajtótájékoztatóján Nicolae Robu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
„Általános iskolában és középiskolában román nyelven zajlik a két tantárgy oktatása, román nyelvű tankönyvekből, ugyanazokból, amelyekből a román tannyelvű osztályokban tanulnak”, mondta Robu.
A liberális szenátor elmondta: a bizottság által elfogadott módosítás szerint a román nyelvű leckék végén lesz majd egy rövid összefoglaló a kisebbségek nyelvén.
Robu szerint a szenátus tanügyi bizottságában elfogadott módosítások révén támogatják a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatást, de megfékezik „az etnikai alapú szegregációt”.
Hozzáfűzte: az elemi osztályokban a kisebbségek nyelvén oktatják a két tantárgyat, de ugyanolyan tankönyvekből, mint a román osztályokban.
„Azt hisszük, ezek a módosítások kifejezik tiszteletünket a különféle nemzetiségű román állampolgárok azon joga iránt, hogy anyanyelvükön tanuljanak, de, természetesen, olyan társadalmi légkörben, amely egészségesebb a mostaninál, és jó irányba mozdulhat el”, magyarázta a liberális szenátor.
Az oktatási törvényről szóló jelentést vasárnap este fejezték be, és hétfőn nyújtották be a felsőház állandó bizottságához.
A jelentés mintegy ezer oldalas, ebből 432 oldal az elfogadott javaslatokat tartalmazza, 642 pedig az elutasított javaslatokat.
A jelentés benyújtását hétfőn jelentette be Ecaterina Andronescu bizottsági alelnök a bizottság hat ellenzéki tagjának, Dănuţ Prunea, Ioan Mang, Doina Silistru PSD-s és Nicolae Robu illetve Cristian Ţopescu PNL-s szenátorok jelenlétében.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)2011. január 5.
Révbe ért az oktatási törvény
Nem ütközik az alkotmány előírásaiba az oktatási törvény — döntött tegnap az alkotmánybíróság, elutasítva Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök és az ellenzéki pártok képviselői által benyújtott óvásokat. A döntés többségi szavazattal született, a kilenc bíró közül heten értékelték úgy, hogy alkotmányos a tervezet.
A jogszabályt azonnal ki is hirdette az államfő, ezzel minden akadály elhárult hatályba lépése elől, s bár az ellenzéki pártok továbbra is tiltakoznak, és azzal fenyegetőznek, ismét a taláros testülethez fordulnak, véget érni látszik a több hónapos kálvária. Az alkotmánybírósági ítélet után Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a jogszabály kiiktatja az utolsó megszorító, diszkriminatív rendelkezéseket az anyanyelvű oktatással kapcsolatosan, lehetővé teszi, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét, a román nyelvet az idegennyelv oktatási módszertana szerint tanítják, ugyanakkor az iskolákkal kapcsolatos döntések a helyi közösségek kezébe kerülnek. Üdvözölte a tegnapi döntést Traian Băsescu államfő is, élesen bírálva mindazokat, akik nacionalista szólamokban utasították el a törvény kisebbségbarát rendelkezéseit.
Göröngyös úton
Mint ismeretes, a kormány által felelősségvállalással elfogadott tervezet immár harmadik alkalommal került a taláros testület elé. Hatalmas vitákat gerjesztett, az ellenzék rendkívüli vehemenciával támadta a nemzeti kisebbségek számára előnyös rendelkezéseket, megpróbálta akadályozni a parlamenti vitát, emiatt a kormány felelősségvállaláshoz folyamodott, az alkotmánybíróság azonban először alaptörvénybe ütközőnek minősítette az eljárást, így ősszel majdhogynem kormányválság alakult ki emiatt, miután az RMDSZ a jogszabály elfogadásától tette függővé további kormányzati szerepvállalását. A taláros testület azonban később úgy döntött, a felelősségvállalási procedúrát nem lehet megszakítani, s miután a liberálisok visszavonták aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról, bizalmi szavazást sem lehetett tartani, és a törvényt elfogadottnak minősítették. Ezt követően újabb alkotmánybírósági fellebbezés következett, ezt azonban tegnap elutasította a taláros testület.
Megszüntetett diszkrimináció
Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke tegnap hangsúlyozta: az új törvény kiiktatja az utolsó diszkriminatív rendelkezéseket az anyanyelvű oktatással kapcsolatosan. A jogszabály értelmében a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével. A magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban. A román nyelvet és irodalmat külön tanterv szerint és külön tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek. A kisebbségi gyermekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát. Az RMDSZ közleménye szerint a jogszabály fontosabb előírásai közé tartozik az is, hogy az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés, kiemelt támogatást biztosítanak annak a diáknak, aki lakóhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit. A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve általános iskolai és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. Az iskolák vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak az adott kisebbséghez kell tartoznia. A törvény előírja, hogy az egyetemeken belül működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek, a törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén.
Döntések helyben
Az új törvény értelmében minden tantárgy esetében csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25 százalékát minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel. Növekszik a választható tantárgyak aránya, csökken a heti óraszám felső határa. Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, az iskolák irányítását biztosító vezetőtanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviselői. A vezetőtanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tantervcsomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát. A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki.
A gyulafehérvári ígéretek
Üdvözölte tegnapi sajtónyilatkozatában a törvény megszületését Traian Băsescu államfő is, élesen támadva egyes szakszervezeti vezetőket, egyetemi rektorokat és ellenzéki politikusokat. Leginkább Andrei Margát és Ecaterina Andronescut ostorozta, amiért egyetemi vezetőkként saját érdekeiket követve ellenzik az oktatás megreformálását, de megkapta a magáét Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök is, aki a törvény leghevesebb ellenzőjének bizonyult. Az államelnök hangsúlyozta: a jogszabály lehetőséget teremt az oktatási rendszer alapos átalakítására, csökkenti a gyermekre nehezedő nyomást, nagyobb beleszólást biztosít a döntésekbe a helyi közösségek számára, felelősségre neveli a szülőket, korlátozza a ,,diplomagyárak" működését, a pedagógusok számára pedig szakmai felkészültségük, hozzáértésük válik mérvadóvá, nem pedig a régiség. Élesen bírálta az államfő azokat a politikusokat is, akik nacionalista hőzöngést provokáltak a jogszabály kapcsán, és felidézte az 1918-as gyulafehérvári ígéretek egyikét, mint mondta, a kisebbségek számára az anyanyelvű oktatás biztosítása Nagy Románia megalakulásának egyik alaptézise volt. ,,Az egyik 1918-as gyulafehérvári ígéret az volt, hogy a kisebbségek számára anyanyelvű oktatást, igazságszolgáltatást, közigazgatást biztosítunk. Nem értem, hogy NATO-tagállamként, uniós tagállamként miért kellene kevésbé bölcseknek lennünk, mint 1918-ban" — jelentette ki az államfő.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 10.
Professzorok tiltólistán
Kényszernyugdíjba küldi a 65 éven felüli oktatókat a tegnap életbe lépett tanügyi törvény
Kényszernyugdíjba küldi a hazai felsőoktatásban részt vevő oktatók zömét a tegnap életbe lépett új tanügyi törvény: a 65 év fölötti professzorok már csak óraadókként vehetnek részt az egyetemi életben. A szigorítás az utánpótlást is veszélyezteti, a doktori iskolák zöme vezető nélkül maradhat.
Lefejezi az oktatási törvény a hazai felsőoktatást: a tegnap érvénybe lépett jogszabály nyugdíjba küldi a 65 évnél idősebb oktatókat. A rendelkezés 1500 személyt érint:, akik óraadókként még foglalkoztathatók, de teljes állást már nem tölthetnek be. A legérzékenyebben a doktori iskolákat érinti a reform, a nyugdíjköteles professzorok ugyanis a továbbiakban csak társult tanárként vehetnek részt a tudományos képzésben, a fiatalabb tanerőkkel együttműködve.
22-es csapdája, felsőfokon
Ha viszont nem sikerül helyettesíteni a leköszönőket, az utánpótlás sincs biztosítva: a doktori képzést vezetők nyolcvan százaléka távozni kényszerül. „Tény, hogy szigorú feltételei vannak a jogszabálynak, de az is biztos, hogy az idős tanárok tudásáról és tapasztalatáról nem szabad lemondani.
Egyelőre haladékot ígért az oktatási minisztérium a tanév végéig, utána meglátjuk, mi lesz” – nyilatkozta megkeresésünkre Veres Valér szociológus, az RMDSZ felsőoktatásért felelős szakértője, aki arra figyelmeztetett: az elöregedés súlyos problémákat jelent a román és a magyar nyelvű felsőoktatásnak egyaránt.
„Mi már évek óta készülünk erre a kényszerhelyzetre, most mégis nehézségekkel nézünk szembe. Az utóbbi három évben negyven százalékkal nőtt a fiatal kollégák száma, de azt a két oktatót, akiket nyugdíjba küld a törvény, nehezen tudnánk pótolni” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora, aki szintén bízik az oktatási minisztérium által ígért haladékban.
Magyari Tivadar, a Babe–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese arra figyelmeztet: a nyugdíjas oktatók óraadóként a professzori fizetés töredékét kaphatják csak meg. „A BBTE magyar tagozatán tizenöt személyt érint a törvény, közülük egyesek már rég betöltötték a 65. évüket. A szakemberhiányt újabb oktatók felvételével egyes szakokon lehet pótolni, de gazdasági okok miatt csak nagyon kismértékű létszámbővítésről lehet szó” – sorolja a nehézségeket az egyetemvezető, aki elmondta: kísérletet tettek a „gyorsított ritmusú” fiatalításra.
„Három éve kiegyeztünk a román tagozattal, hogy a magyar oktatói létszámhátrányt ellensúlyozandó gyorsított ütemben, arányon felül alkalmazunk fiatal magyarokat. Ezt az egyezséget a pénzügyi válság hiúsította meg” – emlékeztet az ÚMSZ-nek nyilatkozó Magyari.
Elhamarkodták?
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora súlyosnak látja a helyzetet. „Ez a kitétel azt eredményezi, hogy kollégáink egyharmadát elveszítjük. Az egyetlen járható út a fiatalítás. Ezzel kapcsolatban vegyesek a tapasztalataim” – hangsúlyozta az egyetem vezető, aki elmondta: vannak tanszékek, ahol sikerült megfelelő tudományos fokozatot szerezniük a pályakezdőknek, és vannak olyanok is, ahol a folyamat akadozik.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese, Horváth Gizella szerint az oktatási törvény életbelépése nem befolyásolja jelentős mértékben az intézmény tevékenységét. Tájékoztatása szerint „csak egy-két tanárkollégát” érint a 65 éven felüliek nyugdíjaztatására vonatkozó előírás. Mindazonáltal Horváth Gizella szerint a jogszabályt elhamarkodottan léptették életbe.
„Szerintem a törvény sok szempontból komoly változásokat ír elő, amelyek akár javíthatják is a felsőoktatás minőségét. Kétlem viszont, hogy valamennyi előírását rögtön, az egyetemi év közepén életbe lehet léptetni úgy, hogy ez ne okozzon komoly problémákat az oktatási folyamatban” – mondta az ÚMSZ-nek a rektorhelyettes
Összeférhetetlenek
Nemcsak az oktatás minőségét érinti a kötelező nyugdíjkorhatár bevezetése, de az oktatás szervezését is, nyugdíjazás után ugyanis az érintettek már nem vállalhatnak semmilyen vezető beosztást. Az oktatási reform célul tűzi ki a hazai egyetemek „politikamentessé” tételét is, ennek értelmében nem vállalhatnak vezető szerepet politikai pártban a felsőoktatási intézmények vezetői.
A szigorítás szinte valamennyi hazai egyetem vezetőjét érinti: Ecaterina Andronescu, a Bukaresti Műszaki Egyetem rektora a Szociáldemokrata Pártban, Andrei Marga, a BBTE rektora a Nemzeti Liberális Pártban tölt be tisztséget. Sajátos „védettséget” élvez Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki nem rektorként, hanem elnökként vezeti a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsát. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 22.
Még egy tanév befuccsolt
Talán a vegyi laboratóriumokban sem végeznek annyi sikertelen kísérletet, mint a hazai oktatásban, csakhogy ez esetben nem a vegyszerek lilagőzösek, hanem a döntéseket hozó oktatási politikusok.
Valljuk be, az oktatáspolitika és a politikafüggő oktatás között legalább akkora a különbség, mint a savas és bázikus közeg között – hogy maradjunk a vegytannál –, ami nemcsak azért veszélyes, mert rossz lépések robbanáshoz vezethetnek, hanem mert nemzedékek sorsát, egy egész országot tesznek tönkre. Az iskolapadokból az utóbbi években kikerülő fiatalok csak munkahelykeresőkként döbbennek rá, fölöslegesen töltöttek el annyi esztendőt tanulással, mert nem sokra mennek vele. Nézzük a minisztereket. Ha az 1989. decemberi fordulattól, a Nemzeti Megmentési Front alakulásától számítjuk, amikor a neves filozófus, Mihai Şora vezette fél évig az oktatási tárcát, napjainkig tizenhét miniszter látta el ezt a feladatot a különböző pártok színeiben. Megmelegedni csak kevesen tudtak a miniszteri székben, vagy baklövéseik, vagy a politikai széljárás miatt kellett távozniuk. Rekordokat is állítottak, volt, aki két hónapot sem maradt tisztségben, legutóbb, idén májusban tíz nap is elég volt ahhoz, hogy az éppen aktuális ideiglenes miniszter bebizonyítsa, többet árt, mint használ, jelenleg pedig olyan tárcavezetőt javasolt Victor Ponta miniszterelnök Ecaterina Andronescu személyében, aki kétszer már megbukott. Ma minden iskolában tanévet zárnak. De vajon mire emlékeznek az elmúlt tíz hónapból a tanárok, diákok, szülők? Arra, hogy folytonos bizonytalanságban, egymásnak ellentmondó rendelkezések közepette tanultak, tanítottak? Hogy, bár három hónap múlva belépnek a hatévesek az előkészítő osztályokba, de lila gőze senkinek, hogy ott mit fognak tanítani? Nem alakultak meg a törvény által előírt új iskolai vezetőtanácsok; a tanintézetek nincsenek felkészülve a pedagógusok versenyvizsgáztatására; némely megyékben nem is hallottak arról, hogy máshol már idén egységes felmérőket írattak a II., IV. és VI. osztályosokkal; tanév közben változtatták meg az egyetemi felvételi rendszert, csak az éppen folyó érettségi eredményeit számítják be; kétes körülmények között megválasztották az egyetemek új szenátusát (lásd MOGYE); tantervek, tankönyvek lógnak a levegőben, vajmi keveset közülük közvitára bocsátottak, de senki nem szól hozzá – és sorolhatnánk a végtelenségig, hány ballépés történt, illetve hány jó döntést nem hoztak meg a ma záruló tanévben, s mindehhez az RMDSZ is asszisztált. Kérdés tehát, van-e mit ünnepelni az évzárókon? Nekem csak két dolog jut eszembe: a jól sikerült, tavaszi Iskola másként-hét és a vakáció.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. június 26.
Hírsaláta
AZ AUTONÓMIA ERŐSÍTI AZ ÁLLAMOT. Füzesi Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete arról próbálta meggyőzni a román közvéleményt és politikumot, hogy a magyarság autonómiatörekvése egy fikarcnyit sem gyengíti a román államot, és szeparatizmust sem jelent, mi több, a legerősebb fegyver az ilyen törekvések ellen.
Kiállt a Székelyföld területi autonómiája mellett is, és kijelentette, meggyőződése, hogy Erdély magyar népe mielőbb kiharcolja magának az autonómia valamilyen formáját, az ugyanis elfogadhatatlan állapot, hogy jogai attól függjenek, az RMDSZ bekerül-e a hatalomba vagy sem. (Ziare.com) KÉT BIZOTTSÁG VIZSGÁLJA, MÁSOLT-E PONTA. Külföldi szakértőket is bevon a Victor Ponta miniszterelnököt ért plágiumügy kivizsgálásába a Bukaresti Egyetem etikai bizottsága és jogi kara. Az egyetem rektora ugyanakkor összehívta a felsőoktatási intézmény etikai bizottságát is, hogy megvitassa az ügyet. A Bukaresti Egyetem a két bizottság következtetései alapján intézkedik majd – áll a közleményben. Mint ismeretes, a Nature tudományos folyóirat azzal vádolta meg a román miniszterelnököt, hogy jogi doktori disszertációjának több mint a fele más szerzőktől átvett szöveg. (Hírhatár) GYANÚBAN FUNERIU ELNÖKI TANÁCSOS. A tanügyminisztérium szakbizottsága ellenőrizni kívánja Daniel Funeriu volt tanügyminiszter, jelenleg államelnöki tanácsos diplomáit. Miniszterkedése idején meglehetősen nagy botrányt váltott ki, hogy nem volt hajlandó bemutatni francia érettségi bizonyítványát, és nem honosíttatta az egyetemi végzettségét igazoló diplomákat sem. De plágiummal gyanúsítanak még számos közéleti személyiséget, köztük a főügyészt, Laura Corduţa Kövesit is. (Antena 3)
ISMÉT ANDRONESCU. A „régi-új” oktatási tárcavezető, Ecaterina Andronescu váltja Liviu Popot a tanügyminisztérium élén. Az ideiglenesen kinevezett miniszter 45 napos mandátuma június végén lejár. Liviu Popot azután nevezte ki a májusban hivatalba lépő Ponta-kormány, miután bebizonyosodott, hogy a korábbi tárcavezető, Ioan Mang plagizált. Ecaterina Andronescu 2008 decembere és 2009 októbere között, a szociáldemokrata és demokrata-liberális közös kormányzás idején már betöltötte ezt a tisztséget. Az ő minisztersége alatt robbant ki a hazai magánegyetemek diplomahamisítási ügye. A Spiru Haret Egyetem összes vidéki kirendeltségének bezárását Ecaterina Andronescu vetette fel. (Manna.ro/Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. július 9.
Katasztrofális eredmények az érettségin
Katasztrofális eredményekkel zárult az érettségi vizsga, az óvások elbírálása előtt a sikeres érettségizők aránya több megyében az 50 százalékot sem éri el, számos iskolában pedig egyetlen diák sem szerzett átmenő osztályzatot. A székelyföldi megyék a sereghajtók között szerepelnek. Hargita és Kovászna megyében például a jelentkezőknek kétharmada megbukott. Országos összesített adatokat ugyan még nem hozott nyilvánosságra a minisztérium, de annyi már látható, hogy az eredmények még a tavalyinál is rosszabbak.
Halvány teljesítmény. Csak a végzősök fele ment át az érettségin
Ecaterina Andronescu oktatási miniszter vasárnap úgy nyilatkozott, mindez annak tudható be, hogy az illetékesek az elmúlt tanév során nem tették meg a szükséges lépéseket a rendszer hibáinak javításáért.
„A vizsgatételek továbbra sem felelnek meg teljes mértékben a gimnáziumi tananyagnak. Mindenképpen szükség van az érettségi módosítására, az erre vonatkozó rendeletről jelenleg a szenátus oktatási bizottsága tárgyal” – hangsúlyozta a tárcavezető. Mint mondta, emellett minden iskola vezetőségének meg kell értenie, hogy a vizsgákra való felkészítést már a gimnáziumi évek legelején meg kell kezdeni.
Hargita megyében a diákoknak mindössze 30,25 százaléka szerzett átmenő jegyet az idei vizsgákon, három iskolában pedig – Gyergyóditróban, Gyergyóalfaluban és Zetelakán – mindegyik vizsgázó megbukott. A tanfelügyelőség adatai szerint a diákok 45 százaléka román nyelv és irodalomból nem tudott levizsgázni. Mint ismeretes, Hargita megyében idén első alkalommal használtak figyelőkamerákat a vizsgatermekben, a tavalyi érettségi átmenési aránya meghaladta a 67 százalékot.
A vizsgázóknak szintén alig egyharmada kapott átmenő osztályzatot Kovászna megyében, a sikeresen vizsgázók aránya 32,42 százalékos volt az óvások benyújtása előtt, ez több mint tíz százalékkal gyengébb a tavalyi eredményekhez képest, amikor a diákok 44,29 százaléka ment át az érettségin.
Csökkent az elmúlt évhez képest az átmenő osztályzatot elérő tanulók száma Szatmár megyében is, a tavalyi 43,96 százalékhoz képest idén 39,83 százalékos volt az arány. Szeben megyében szintén valamivel kevesebben vizsgáztak sikerrel 2011-hez képest, azonban egyetlen olyan iskolát sem jegyeztek, ahol mindegyik diák megbukott volna. Az átmenők aránya az óvások előtt 51,67 százalékos volt, alig két százalékkal kisebb, mint az elmúlt évben.
A tavalyihoz képest nem változott az átmenők aránya Kolozs megyében, ahol a 12. osztályt elvégzett tanulóknak több mint fele, 54,29 százaléka érettségizett le. Az elmúlt évhez képest azonos eredmények születtek Beszterce-Naszód megyében is, ahol a 2011-es érettségihez hasonlóan idén is megbukott a diákok 58 százaléka. Maros megyében 45,74 százalékos átmenőarányt jegyeztek az óvások benyújtása előtt, tavaly a diákok 45,5 százaléka vizsgázott sikeresen. A megyében egyetlen diáknak sem sikerült 10-es átlagosztályzatot elérnie.
Ezzel szemben közel tíz százalékkal, 42,17 százalékra emelkedett az átmenő osztályzatot szerző diákok aránya Temes megyében a tavalyi érettségi adataihoz viszonyítva, amikor 32,95 százalékot értek el. A tanfelügyelőség adatai szerint ugyanakkor négy iskolában egyetlen tanuló sem vizsgázott sikeresen. Fehér megyében az átmenési arány 44,47 százalékos volt, 9 százalékkal nagyobb, mint tavaly. Szintén nőtt valamelyest az elmúlt évhez képest a sikeresen érettségizők száma Arad és Brassó megyében, előbbiben 36,43-ról 39,07 százalékra, míg utóbbiban 45,89-ről 61,8 százalékra. Bukarestben az óvások benyújtása előtt a sikeresen érettségizők aránya 38,97 százalék volt, a leggyengébb eredmények pedig Ilfov megyében születtek, ahol a fővárost leszámítva a tanulóknak mindössze 14,66 százaléka ment át.
Országos összesített adatokat ugyan még nem hozott nyilvánosságra a minisztérium, de annyi már látható, hogy a romániai megyék többségében az eredmények még a tavalyinál is rosszabbak.
Pedig már 2011-ben drasztikusan romlottak az érettségi vizsgaeredmények, amikor a minisztérium szigorú intézkedéseket vezetett be a másolás megfékezésére. Ekkor a sikeres vizsgázók országos aránya 44,47 százalék volt a fellebbezések elbírálása előtt.
Az idén tovább szigorították a vizsgafeltételeket. Míg tavaly egyes megyékben nem vezették be a termek videokamerás megfigyelését, idén ezt már általánossá tették, és akit puskázáson kaptak, vagy aki nem adta le a vizsgák előtt a mobiltelefonját, azt azonnal kizárták.
Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő az MTI-nek elmondta: az idén nem a román nyelv- és irodalom-, hanem a matematikavizsgán bukott meg a legtöbb érettségiző. Hozzátette, hogy a statisztikát elsősorban a szakközépiskolák gyenge eredményei rontották. Ezen intézmények végzős diákjainak ugyan könnyített tételsort kellett megoldaniuk, többségük számára ez is nehéznek bizonyult.
A főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy nem csak a diákokban és a tanárokban kell keresni a hibát a rossz eredmények miatt, azok ugyanis az oktatási rendszer egészének a problémáit tükrözik. Ezek között a tanárok rendkívül alacsony fizetése miatti motivációhiányt említette. Kerestély Irma alapvetően jónak találta a 2011-ben elfogadott tanügyi törvényt, de hozzátette: ennek hatásai csak négy év után látszanak majd meg.
Kevesen tanulnak tovább magyarul
A magyarul érettségiző fiataloknak mindössze negyede folytatja tanulmányait magyar nyelven – hívta fel a figyelmet Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékánja hétvégén, a Marosfőn szervezett EU-táborban. A rendezvény oktatáspolitikai témájú beszélgetésén Tonk Márton elmondta, míg a magyarság az ország lakosságának 6,5 százalékát teszi ki, a romániai egyetemeken tanuló diákoknak csak 5 százaléka magyar. A dékán szerint évente mintegy nyolcezer diák érettségizik magyar nyelven Romániában, közülük pedig minden negyedik tanul tovább magyar nyelvű egyetemen. „A magyar érettségizőknek mintegy fele iratkozik be valamely felsőoktatási intézménybe, a továbbtanulók 50 százaléka pedig román nyelven folytatja tanulmányait” – hangsúlyozta Tonk. Mint kifejtette, a kedvezőtlen adatok ellenére irracionális lenne a kommunista hatalom által 1959-ben megszüntetett önálló, állami, magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. Szerinte ehelyett inkább a hat magyar képzést is nyújtó romániai felsőoktatási intézményt kellene egy egyetemi konzorciummá szervezni. A dékán a felsőoktatás legégetőbb problémái közt az eltömegesedett, inkább mennyiségi, mint minőségi oktatást, az elértéktelenedett okleveleket és az „elefántcsonttorony-szindrómát”, vagyis az elhidegülő oktató-hallgató viszonyt említette. A beszélgetésen Szőcs Domokos, az oktatási minisztérium főigazgatója elmondta, az egy éve elfogadott oktatási törvény forradalmi változásokat vezetett be, de az akadémiai közösség, a politika és a társadalom még mindig várakozó álláspontot képvisel a törvény alkalmazása terén. Szerinte a tanügyi rendszer átalakítása azért is szükséges, mert a szakképzett munkások lassan eltűnnek a munkaerőpiacról.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)