udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
324
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 301-324
Névmutató:
Guther M. Ilona
2003. december 8.
Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a pápának az RMDSZ elnöke csángóügyben írt levelét. Úgy látja, hogy áttörés érzékelhető a csángók ügyében. Olyan légkör kezd kialakulni Bákó megyében, amelyben a csángók nem félnek magyarnak vallani magukat. Ahogy az egyik kisdiák fogalmazott a pusztinai iskola magyar csoportjának lapjában: "a magyarórát szeretem erőst, és engem nem jezgetnek, mert nem félek". Markó Béla 1996-ban járt ez ügyben II. János Pálnál, Szatmári Tibor többször a bukaresti nunciusnál, nemzetközi szinten pedig igyekeztek meggyőzni az európai közvéleményt e kérés jogosságáról. Nemzetközi szinten mérföldkő az Európa Tanács 1521. sz. ajánlása, amely nemcsak kimondta, hogy a csángó népcsoport anyanyelve a magyar, hanem kifejezetten szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomokban. Négy faluban alakult meg az RMDSZ helyi szervezete, rendkívül nagy volt az érdeklődés. Míg a kilencvenes években csupán tucatnyi lelkes szervező gyűlt össze a Csángószövetség közgyűlésén nagy titokban, most több mint százan jöttek el Bákóba a közgyűlésre. Következő lépésként a gazdaköröket kellene megszervezni, és olyan programokat elindítani, amelyek az életminőséget is javítják. /Guther M. Ilona: Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2003. december 13.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert tíz pedagógusnak adta át december 17-én a 2003. évi Pedagógus Kutatói Pályadíjat, közöttük dr. Borsos Szabolcsnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárának. Az elismerést olyan középiskolai tanárok kapják, akik oktató munkájuk mellett érdemes tudományos eredményeket tudnak felmutatni. Dr. Borsos Szabolcs pályamunkáinak címe: Intervallum - Kreatív jövőképek kisebbségi léthelyzetben; A mentálhigiéné fogalmának megközelítése. /(Guther M. Ilona): Pedagógus Kutatói Pályadíj. Az idén erdélyi tanár is a díjazottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./2004. január 16.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a vele készült beszélgetésben az elmúlt évet a változások esztendejének nevezte a HTMH életében, hiszen egy korábban is jól működő hivatal alkalmazkodott a megnövekedett feladatokhoz. Ezek egyrészt a kedvezménytörvény módosításából adódtak, másrészt strukturális változásokat hajtottak létre, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Megjelentek olyan szerkezeti egységek, mint a Gazdaságfejlesztési és Információs Főosztály, melynek vezetője Winkler Péter vagy az Oktatásfejlesztési, Művelődési és Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, melynek vezetője Ulicsák Szilárd. Törvényes kötelezettségükké vált például a támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kidolgozása, nyilvántartása. Együttműködési megállapodást írtak alá az Iskola Alapítvány elnökével a 2003-2004-es oktatási- nevelési támogatások eljuttatása érdekében. 2004-ben immár önálló előirányzatként szerepel a költségvetésben az Ady Endre Ösztöndíj odaítélése, és ebben a Hivatalnak lesznek konkrét kötelezettségei. Nagy hiányosság volt, hogy a HTMH-ban eddig nem volt olyan önálló szervezeti egység, amely kifejezetten a civil szférával, illetve az egyházzal foglalkozott volna. /(Guther M. Ilona): Év eleji beszélgetés a Határon Túli Magyarok Hivatala megnövekedett feladatairól, a megoldott és megoldandó kérdésekről, tervekről Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A HTMH minden olyan fórumon jelen van, ahol valamilyen formában a határon túli magyarságért tehet valamit a magyar kormányzat, mutatott rá Bálint-Pataki József. A különböző kormányközi vegyes- bizottságok mindenkori titkárai HTMH munkatársak, a magyar-horvátnak és a magyar-szlovénnak pedig ő a társelnöke. A HTMH jelen van kurátorként a közalapítványokban, egy kollégája az Illyésnél, ő az Apáczainál, meghívják az Új Kézfogás Közalapítvány üléseire, munkatársai pedig ott vannak a különböző egyeztető fórumokban (ösztöndíj tanács, könyvtanács stb.). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél a finanszírozót a kezdetektől fogva a HTMH képviseli. Szakmai szinten is közreműködnek az oktatási tárcával, illetve a Magyar Tudományos Akadémiával. Vajdaságban például a hivatalnak jelentős szerepe volt a két tehetséggondozó gimnázium, a szabadkai, illetve a zentai létrejöttében. Szerették volna, ha teljes nemzeti konszenzus övezi a kedvezménytörvény módosítását is, de bizonyos belpolitikai csatározások miatt ez nem így történt. A módosítás révén nemcsak a támogatások nőttek, hanem a kedvezményezettek köre is bővült, „ezért nem igazán értettem és ma sem értem a bírálókat” – mondta Bálint-Pataki József. A romániai végrehajtásról a magyar és a román kormányfő szeptember 23-án kötött megállapodást, és hosszú egyeztetés után végül december 13-án sikerült egyezményt kötni Szlovákiával is, melynek révén lehetővé válik az oktatási-nevelési támogatás eljuttatása a szlovákiai magyar fiatalokhoz is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél jelenleg a legjelentősebb beruházás a marosvásárhelyi egyetemi központ építése. Az idei tanévtől a Sapientián jelenleg 1670 diák tanul. – A kedvezménytörvényből adódó oktatási-nevelési támogatásokra az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1 542 111 626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Ebben sajnos, nincs benne Szlovákia. Legnagyobb része, 1 077 590 000 Ft (35 451 pályázat) Erdélybe ment, Kárpátaljára 274 478 380 Ft (8500 pályázat), Vajdaságba 182 730 266 Ft (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft (241 pályázat) és Szlovéniába 1 839.000 Ft (123 pályázat). Az idei költségvetésben 1,7 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, de ha pluszigény merül fel, ezt pótolni lehet a költségvetési tartalékból. Ebben az évben az általános és középiskolások számára a tankönyv és taneszköz támogatás összege 2400 Ft lesz, illetve a új forma a főiskolások és egyetemisták számára a tankönyv és jegyzet támogatás, ez pedig 2800 Ft. lesz. A magyar kormány létre kíván hozni egy önálló támogatási keretet a határon túli magyar egyházak számára. Kárpát-medencei szinten eddig 730 ezren igényeltek magyar igazolványt. /Guther M. Ilona: Magyar valóság. Nőttek a támogatások, bővült a kedvezményezettek köre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./ 2004. január 24.
A Magyar Művelődési Intézet /MMI/ 2003. évi tevékenységéről, illetve a 2004. évi főbb tennivalóiról évértékelő-évkezdő megbeszélést tartott január 21-én Budapesten, Corvin téri székházában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményeként működő, Beke Pál igazgató által vezetett MMI-ben önálló osztály foglalkozik a határon túli magyarokkal, de lényegében szinte minden szakosztály tevékenysége kiterjed valamilyen formában a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségekre. A MMI felhívással fordult „mindenkihez a határon innen és túl", hogy a jövőre megjelenő – Magyar Kultúra Emlékkönyve c. – album összeállításához küldje el azt az egy idézetet (képeslapon, a település fotójával), amely a legfontosabb számára a magyar irodalomból, a magyar szellemiségből. A Budakalászi Találkozókat, azaz a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát eddig 2000, 2001 és 2003-ban szervezték meg, 2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el. Résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek küldöttei; anyaországi határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek vezetői. Az MMI és a Magyar Kollégium CD ROM-ot adott ki, melynek legfontosabb része a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa. Másik kiemelt tevékenysége az osztálynak a képzés. Ezek közül a legfontosabb a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal 2003. októberében megindult közművelődési szakképzés. /Guther M. Ilona: A kultúra és a politika határmezsgyéjén. A Magyar Művelődési Intézet és a kisebbségi magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ 2004. február 17.
A Politikatörténeti Alapítvány szervezte február 11-i budapesti tanácskozásnak a nemzetpolitika, a magyar–magyar egyetértés volt a témája, vitaindítója pedig Markó Béla. A tanácskozáson Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója leszögezte: a világ etnopolitikai szakirodalma eldöntötte azt a kérdést, hogy a nemzet, mint fogalom megújíthatatlan, az etnikai alapú nemzet tulajdonképp már múlt idő. „Mi ezt egészen másképp éljük meg – tette hozzá –, ennek lehet oka az, hogy mindig késésben vagyunk, lehet az, hogy mást tudunk, más a valóságunk. Lehet az is, hogy valami másban hiszünk, mint amit a szakirodalom állít. Ezzel együtt az, hogy nincs nemzetpolitika, úgy is megközelíthető, hogy nincs szubjektuma." Megállapítása szerint az elmúlt tizenöt év kevés volt ahhoz, hogy Magyarországon érvényes definíció szülessen arról: ha mind a magyarországi magyarok, mind a határon túli magyar közösségek magukat a magyar nemzethez tartozóknak vallják, akkor ezek a különböző állampolgárságú közösségek együttesen milyen viszonyrendszert képeznek. Szarka László szerint a szomszéd államokkal való egyeztetések gyakorlatilag nem járnak eredménnyel. A közös feladatokról szólva Szarka László tucatnyit sorolt fel, megjegyezve, nem kezdené a nemzetstratégiával, mert „nem látja értelmét egy ilyen papír létrehozásának". Feladatként jelölte meg többek között a kisebbségi jogok rendszerbe állítását, az egyéni jogok szintjének továbbvitelét a közösségi jogok felé. Másik feladatként a közösségépítést, melynek kapcsán megjegyezte, ha valóban közösségnek tekintjük a határon túli magyarokat, akkor partnerszámba kell venni őket, például ne kuratóriumokra bízni a támogatásokat, hanem rájuk. Szarka szükségesnek tartja a magyar–magyar kapcsolatrendszer intézményének újragondolását, mert megítélése szerint „a MÁÉRT vegetál, és gyakorlatilag, ha holnap feloszlatnák, senki nem sírna utána". Hozzátette, a Magyar Állandó Értekezletre szükség van, de nem ebben a formában /Guther M. Ilona: Kisebbségkutató a nemzetpolitikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2004. február 20.
Új sorozatot indít a Mindentudás Egyeteme február 23-tól, közvetlenül szólítva és szólaltatva meg a határon túl élő magyarokat, bevonva ebben az évben a határon túli magyar tudományosság képviselőit is. A február 23-i előadás témája: Min múlik a határon túli magyar nyelvváltozatok jövője? Meghívott szakemberek: Kontra Miklós Budapestről, Beregszászi Anikó és Csernicskó István Beregszászról, Péntek János és Szilágyi N. Sándor Kolozsvárról, Göncz Lajos Újvidékről és Szabómihály Gizella Dunaszerdahelyről. A környező országbeli helyszínekről interneten kapcsolódnak a budapesti előadókhoz a határon túli kollegák. Az előadásokat közvetíti a Duna Televízió, a Magyar Televízió és a Petőfi Rádió, követni lehet a nyomtatott sajtóban is. A www.mindentudas.hu honlapon pedig olvasni lehet az előadások szerkesztett változatát. /(Guther M. Ilona): Mindentudás Egyeteme határon túlra is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2004. március 3.
A szlovákiai Pázmány Péter Alapítvánnyal febr. 24-én aláírt megállapodással teljessé vált a kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatások folyósításának lehetősége a jogszabály hatálya alá tartozó szomszédos államokban élő magyar fiatalok számára – adta hírül márc. 1-jei sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az Illyés Közalapítvány közreműködésével a HTMH a romániai Iskola Alapítvánnyal jan. 5-én, a vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai partnereivel pedig febr. 12-én írta alá a megállapodást. Ennek megfelelően az érintett határon túli magyar szervezetek előkészítik – az Iskola Alapítvány már közzé is tette – pályázati felhívásaikat, amelyek értelmében pályázni lehet az idei tanévben erre a támogatási formára. Az előző évben hasonló rendszerben történt az oktatási-nevelési támogatások kifizetése, akkor még a korábbi, csak a kétgyermekes családokra vonatkozó kedvezménytörvény alapján. Az előirányzott 1,2 milliárd forint helyett a tényleges igényeknek megfelelően több mint 1,5 milliárd forint (1.542.111.626 Ft) került kifizetésre, összesen 49.553 pályázatra. Erdélyből 35.451 pályázat érkezett (1.077.590.000 Ft értékben), Kárpátaljáról 8.500 (274.478.380 Ft), Vajdaságból 5.238 (182.730.266 Ft), Horvátországból 241 (5.473.100 Ft) és Szlovéniából 123 (1.839.000 Ft). /Guther M. Ilona: Közlemény az oktatási- nevelési támogatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2004. március 5.
Távol állnak a valóságtól Németh Zsoltnak, a Fidesz külügyi kabinet vezetőjének márc.3-án tartott sajtóértekezletén a határon túli támogatási rendszerrel kapcsolatban elhangzott bíráló megállapításai – szögezte le március 3-i sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Hangsúlyozták, a magyar kormány továbbra is elkötelezett a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulása, megerősödése mellett, s a jövőben is – a lehetőségeihez mérten – támogatja őket és közösségeiket céljaik, terveik, vágyaik megvalósulása érdekében. Németh Zsolt többek között kijelentette: „A Draskovics-csomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendszert a padlóra küldje a kormányzat." A HTMH megerősítette, nincs akadálya annak, hogy valamennyi oktatás- nevelési pályázat támogatásban részesüljön. Emlékeztettek arra, hogy a Medgyessy- kormány hivatalba lépését követően – Szlovákia kivételével – valamennyi, a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó határon túli magyar közösség számára meghirdette az oktatási-nevelési támogatás lehetőségét, és a 2002/2003-as tanévben az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1,542 milliárd forintot juttattak a jogosultaknak, az igényeknek megfelelően. Ez hasonló módon fog történni a 2003-2004-es oktatási-nevelési támogatás esetében is, minden jogosult pályázó – immár a szlovákiai magyarság is – részesül a támogatásban. /(Guther M. Ilona): A HTMH tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2004. március 8.
Kovács László külügyminiszter a magyar külpolitikai stratégiáról szólva kitért arra, hogy „a státustörvényt kedvezménytörvénnyé szelídítettük.” „A lényeg nem az, amit egyesek állítanak, hogy kasztráltuk a státustörvényt” – hangsúlyozta. Az etnikai alapú diszkrimináció elkerülését szolgálta az a változtatás, hogy a kedvezményezettek körét kiterjesztették mindenkire, aki a környező országokban magyarul tanul. Az Európai Unióba lépő Magyarországnak át kell értékelni azt a három hagyományos fő irányt – csatlakozás az európai szervezetekhez, jószomszédi kapcsolatok és a határon túli magyarság sorsáért vállalt felelősség. Csatlakozás helyett: Magyarország érdekeinek érvényesítése az Európai Unióban és a NATO-ban. A kisebbségi jogok alkotmányos megjelenítése ügyében Kovács igazi fordulatnak nevezte, amikor a román külügyminiszter fölszólalt és azt mondta, hogy a jó román-magyar viszony jegyében ő támogatja a magyar törekvést. Magyarország abban támogatja a határon túli magyarokat, hogy a szülőföldön boldoguljanak. A székelyföldi autonómiáról kifejtette, működő autonómiát létrehozni kizárólag a többség és kisebbség megállapodásával lehet. Azzal kapcsolatban, hogy Bayer Zsolt publicistát nem engedték be Romániába, Kovács László megjegyezte, politikai okok miatt nem lehet valakitől megtagadni a belépést, „de – tette hozzá –én sem örülnék neki, mint a magyar kormány tagja, ha valaki olyan akarna Magyarországra bejönni, aki arra buzdítja, mondjuk a magyar romákat, hogy miért nem követitek a szlovák példát, Szlovákiában többet elértek azzal, hogy kifosztották az üzleteket, fölgyújtották néhány autót, meg nem tudom mit csináltak. Hát ti, magyarországi romák, miért vagytok ilyen békések, miért nem csináljátok ezt? Kérdezem én, hogy azok a magyar politikusok, publicisták, akik hasonló dolgokra biztatják, mondjuk az erdélyi magyarságot, mit szólnának ahhoz, ha itt valaki a magyarországi romákat biztatná? Biztos azt mondanák, hogy ide be ne tegye még egyszer a lábát az országba." /Guther M. Ilona: Kovács László a magyar külpolitikai stratégiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2004. március 17.
Az 1991-ben létrehozott Szabad Sajtó-díjat minden év márc. 15-én – hagyományosan a budapesti Pilvax kávéházban rendezett ünnepségen – adja át a Szabad Sajtó Alapítvány. Az idei díjazottak: a Magyar Televízió Provokátor című műsorának szerkesztősége, Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi munkatársa, Nagy N. Péter, a Népszabadság rovatvezetője és Teleki József, az Új Néplap (Szolnok) újságírója. Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta a kitüntetetteket. Máthé Éva méltatásakor kiemelte sokrétű – írott és elektronikus sajtóban kifejtett – újságírói tevékenységét, következetes kiállását az erdélyi magyarság jogainak érvényesítéséért. „Szép dolognak tartom, hogy végre nem elit publicistákat, főszerkesztőket díjaztak – hangsúlyozta Máthé Éva –, hanem olyanokat, akik hosszú idő óta, kitartóan és bizonyos színvonalat képviselve teljesítenek, vagy nóvumot hoztak.” „Szerintem az újságírónak bírálnia is kell, és mindig a hatalmon lévőket. Én nem mondanék le erről sem Erdélyben, sem Magyarországon." /(Guther M. Ilona): Máthé Éva, lapunk munkatársa Szabad Sajtó-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2004. március 19.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új ösztöndíjakat alapított a határon túli magyar írók, irodalmárok részére. A tárca összesen 10 millió 800 ezer forintot oszt szét a sikerrel pályázók között. Egyénenként tíz hónapos futamidőre mintegy havi 60 ezer forintos összeget (9-10 millió lej) lehet elnyerni négy kategóriában, 6-4 alkotónak. Székely János ösztöndíjban a költészet és a drámaírás területén alkotó pályázók részesülhetnek (évente 6 fő), Gion Nándor ösztöndíjban a prózaírók (4 fő), Schöpflin Aladár ösztöndíjban az 1990 után megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésével foglalkozó kritikusok (4 fő) és Benedek Elek ösztöndíjban az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írás területén alkotók (4 fő). A pályázatokat 11 fős kuratórium bírálja el, melynek elnöke dr. Ilia Mihály docens (Szegedi Tudományegyetem – Modern Magyar Irodalom Tanszék). /(Guther M. Ilona): Új ösztöndíjak íróknak, irodalmároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./2004. március 25.
Magyar nemzetismereti tankönyv böngészhető a világhálón. A Balassi Bálint Intézet gondozásában, a HTMH egymillió forintos támogatásával kelt életre a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap, mely a lakiteleki Antológia Kiadó által 2002 karácsonyára kiadott kétkötetes, Haza a magasban – Magyar nemzetismeret című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, a magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvre épül. Szerzői Alföldy Jenő irodalomtörténész, Bakos István művelődéskutató, Hámori Péter történész és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, szerkesztői Bakos István és J. Király István. Nyolc tantárgycsoportra tagolódik a képekben és illusztrációkban gazdag honlap: Magyar népismeret, nemzeti jelképek, őstörténet; Magyar történelem; Magyar nyelvismeret; Magyar irodalom; Magyar művészek panteonja; Kárpát-medencei földrajz és honismeret; Külhoni magyar diaszpóra; Magyar nevelés panteonja, nemzeti intézményeink. A honlap tartalmát folyamatosan bővítik, jelezte Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója, dolgoznak az angol nyelvű változaton. /Guther M. Ilona: Anyaországi, határon túli és külhoni magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 2004. március 29.
Az MTA Politikai Tudományok Intézete és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – együttműködési programjuk keretében – a romániai magyar oktatás helyzetéről tartottak Budapesten kerekasztal tanácskozást. Biró A. Zoltán vitaindítójában az erdélyi magyar oktatás helyzetképét vázolta a KAM munkatársai kutatásainak tükrében. Elemzésében Biró A. Zoltán az erdélyi magyar oktatás jövőjére helyezte a hangsúlyt. A kutató figyelmeztet arra, hogy a „van", a „csak ennyi van", a „nincs elég" kimutatása és elemzése jóval nagyobb s figyelmet kapott, mint a működés módjára vonatkozó elemzés. /Guther M. Ilona: Társadalomtudományi kutatások tükrében. A romániai magyar oktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2004. május 7.
Nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, a magyar oktatási tárca elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként működjék a jövőben, jelezte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár. A Krónika korábbi cikke nyomán, amely az esetleges beolvasztás tervéről szólt, több határon túli magyar politikus is felemelte szavát az Apáczai védelmében, az Országgyűlésben pedig Révész Máriusz fideszes képviselő kérte számon a terveket. Csete Örs, az alapítvány titkára a Krónikának elmondta a közalapítvány szervezete és a kuratórium 2005. máj. 31-éig a jelenlegi keretek között működik tovább. A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek „költségvetése a tavalyihoz képest jelentősen nem csökken”. Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott. Az ülésen átvették az auditortól a nemzetközi ISO minősítést tanúsító okleveleket. /Lukács János: Önálló marad az Apáczai Közalapítvány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ Medgyes Péter bejelentette, hogy „a kuratórium mandátumának egy év múlva történő lejártakor újra kell gondolni a testület összeállításának alapelveit". Szerinte „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra", nem tartják szerencsésnek, hogy országgyűlési képviselők ülnek benne, s ráadásul csak egyetlen párt képviselői. „Szintén nyomós ok – mondta –, hogy az Apáczai költségvetésének forrásai bizonytalanok.” Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, az alapítvány létrehozásának kezdeményezője és alapítója vádaskodásnak minősítette azt a kijelentést, hogy „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azért rekesszenek ki valakit a határon túli ügyekből, mert politikai szerepet is vállal. Vitatta az oktatási tárcának azt a szándékát, hogy egységes oktatáspolitikai rendszert akar létrehozni, és ennek letéteményeseként egységes oktatási közalapítványt. Szerinte egységes nemzetstratégia kell, és ebből fakadó, de a különböző területek igényeinek megfelelően – elkülönített forrással gazdálkodó – differenciált intézményrendszer. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány alapító elnöke hangsúlyozta a felvidéki Selye János elitképző kollégiumhoz hasonló intézmények működtetésének fontosságát, megjegyezve, hogy Délvidéken és Kárpátalján is van már, viszont Erdélyben, ahol a legfontosabb volna, ott nincs. Csete Örs irodaigazgató jelezte, az interneten nyilvánossá tették Forrástérkép adatbázisukat (www.forrasterkep.apalap.hu), amely részleteiben tartalmazza az alapítvány 1999 és 2002 közötti valamennyi támogatását, magyarországi viszonylatban egyedülálló módon – dokumentumokkal és fényképekkel illusztráltan. /Guther M. Ilona: Újragondolják az Apáczai Közalapítványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./2004. május 7.
A kisebbségben élő magyarság közművelődési szakmai képzési lehetőségeiről tanácskoztak romániai, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi képzési szakemberek máj. 4-én a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. A Magyar Művelődési Intézet a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal közösen elindította 20 résztvevővel az első középfokú, akkreditált – tehát államilag elismert bizonyítványt adó – egyéves intenzív közművelődési- és szolgáltatásszervező felnőttképzést a szovátai Teleki Oktatási Központban. A mostani tanácskozáson e kezdeményezés eddigi tapasztalatait összegezték. A Magyar Művelődési Intézettől Egyed Albert (Kisebbségi Főosztály vezetője) és Romhányi András (Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője), a Human Reform Alapítványtól Balla Zoltán és Sorbán József tartottak beszámolót. Az egyes régiók meghívott szakemberei a képzés lehetőségeit ismertették Romániában – dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár); Szlovákiában – dr. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségi Intézet igazgatója (Somorja) és Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója (Kassa), Szerbia és Montenegróban – Hajnal Jenő, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója (Zenta), illetve Ukrajnában – dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke (Ungvár). A résztvevők zárónyilatkozatukban megállapították: a kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy körükben nem létezik olyan közművelődési alapképzés, szakképzés, továbbképzés, amely alkalmassá tenné a feladatvállalókat a kulturális élet kellő megszervezésére. Szükségszerűnek tartják a szakmai képzések intézményesülését, akkreditálását. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakmai képzés és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./2004. május 11.
A csángók támogatása kapcsán évek időnként felbukkan az az állítás, hogy az erre szánt pénzeknek csak töredéke jut el Moldvába, a többit Erdélyben és Magyarországon költik el. Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője kifejtette, hogy a minisztérium nem „pénzeket költ el", hanem támogatásokat folyósít. A Hegyeli Attila által irányított oktatási program nagyon fontos dimenziója a feladatnak, de ugyanolyan fontos az is, hogy a csángómagyarok problémái napirenden legyenek az európai fórumokon. Korábban elhangzott, hogy tavaly a 100 millió forintos keretből 20 millió jutott Moldvába és abból is lefaragtak. Lakatos rámutatott, hogy a 20 millió kifejezetten a moldvai csángómagyar falvak gyermekeivel való magyar nyelvű foglalkozások folytatását és bővítését szolgálta. Emellett csak a pusztinai közösségi ház létrehozását a tárca tizenhárommillió forinttal támogatta. A csángómagyar vonatkozású kulturális kezdeményezésekre mintegy negyvenmillió forint jutott az elmúlt esztendőben. Iskolán kívüli oktatásra húszmillió, kutatási programokra hétmilliót, beruházásokra mintegy harmincmillió forintot fordítottak. A csángó gyermekek erdélyi és magyarországi táboroztatására mintegy hatmillió forintot költöttek. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közel ugyanennyit kapott a Székelyföldön továbbtanuló csángómagyar gyermekek nyári táborozásának biztosítására, több helyszínen. – A MCSMSZ több mint kétmillió forint támogatásban részesült hagyományőrző mozgalom szervezésére moldvai csángó falvakban, illetve a Pusztinai Napok megrendezésére. A különféle magyarországi rendezvényekre mintegy tizenkétmilliót fordítottak. Kiadványokra mintegy tízmillió forint jutott. Erdélyi kiadásban támogatták például Petrás Incze János és Janku Laura versesköteteinek, illetve a Codex Bandinus és a Világszárnya című könyvek megjelentetését, a Moldvai Magyarság című, magyar és román nyelven megjelenő folyóiratot és kétszázezer forint értékben járultak hozzá a Romániai Magyar Szó eljuttatásához csángó családoknak. Magyarországi kiadásban támogatták többek között a Moldvai csángó okmánytár, Aranyhajú ikergyermekek, A csángók mondavilága, Csángókról, igaz tudósítások című könyvek megjelentetését, illetve a Moldvai magyar helységnévtár térképét, A moldvai magyarság írott nyelvemlékei című fotóalbumot, a csángó irodalom digitalizálását, a csángó népzene CD formátumban való kiadását, moldvai csángó népdalgyűjtések feldolgozását, gondozását és megjelentetését, valamint 5000 db. oktatási célú CD-ROM előállítását a magyar közoktatás különböző szintjei számára. Az MCSMSZ hatszázezer forint támogatáshoz jutott évkönyv és weblap készítésére. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete a moldvai, gyimesi és barcasági csángók folklorisztikai vizsgálatára kapott támogatást, a Teleki László Intézet egy olyan levéltári kutatásra pályázott, amely a csángó kérdés jelentőségét vizsgálja a román-magyar politikai kapcsolatokban, a Magyar Nyelvtudományi Társaság pedig a moldvai csángó nyelvhasználat kutatására jutott támogatáshoz. Guther M. Ilona: Beszélgetés Lakatos Mihállyal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2004. június 19.
A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumára, közismert nevén a Budakalászi Találkozóra idén mintegy kilencven szervezet képviselői gyűltek össze jún. 18-án Erdélyből, Moldvából, Felvidékről, Délvidékről, de Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából is. Képviselve vannak olyan anyaországi civil szervezetek is, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak a határon túliakkal, mint például a Lakatos Demeter Egyesület vagy a budapesti Magyar-Román Baráti Társaság. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium által szervezett rendezvény jún. 20-án zárul. Romhányi András, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetőjének közlése szerint a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. /(Guther M. Ilona): IV. Budakalászi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ 2004. július 1.
A Csángó Kultúráért díjat idén dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, néprajzkutató vehette át. A kitüntetett eddigi munkásságát Mesterházy Szilvia kormányfőtanácsos, a Csángó Tanácsadó Testület tagja méltatta. Az emlékérmet és a díjat évente egy alkalommal, Domokos Pál Péter születésnapján, jún. 28-án nyújtják át. Dr. Pozsony Ferenc kifejtette, ezzel a díjjal a kolozsvári magyar néprajzi és antropológiai iskolát is megtisztelték. A tavaly szeptemberben Zabolán megnyitott állandó csángómagyar népművészeti kiállítást múzeummá szeretnék átalakítani. A következőkben a tárgyi gyűjtemény szakszerű feldolgozását tervezik. Emellett Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában szakszerű, moldvai csángókkal kapcsolatos archívumot készítenek, megszerezve a nagyvilágból a szöveges, nyomtatott, vizuális, illetve hangzó dokumentációs anyagot. Lengyel, német, román, magyar, olasz kollégák segítségével ötezer tételes szakirodalmi jegyzéket állítottak össze, ezt karácsonyig akarják megjelentetni, a világhálón nagy része már jelen van. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta: a díjjal a néprajzkutató életművének olyan jellegű elismerése történt, amely nemcsak eddigi munkájának szól, hanem biztatás a további munkára. /Guther M. Ilona: Csángó Kultúráért díj Pozsony Ferencnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./2004. július 9.
Sepsiszentgyörgyön immár harmadik alkalommal rendeznek Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált, idén Együtt Európában a kirekesztés ellen mottóval, jún. 26. és júl. 4. között, melynek fő szervezője a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke elmondta, hogy a baróti Tanulók Klubjával már a kilencvenes évek eleje óta jó kapcsolatuk alakult ki, amikor jelentkeztek a budapesti Kárpát-medencei Gyermekbarát Bábfesztiválra. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elődje 1917-ben alakult meg, a szabadkőművesek gyermekbarát hagyományait folytatva. A gyermekbarát egyesületet 1944-ben betiltotta be a nyilas belügyminiszter, majd 1948-ban a kommunista diktatúra szüntette be. 1992-ben a szervezet újjáalakult. Kapcsolatot alakított ki a határon túli magyar gyermekekkel, többek között Bátyúban, Szabadkán, Nagyváradon, Baróton és Sepsiszentgyörgyön. Az idei támogatók között van Kovács László külügyminiszter is. /Guther M. Ilona: Együtt Európában a kirekesztés ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2004. július 21.
Kívül-belül renoválta műemléktemplomát a Beszterce melletti Sófalva református közössége. Az alig háromszáz lelket számláló gyülekezet és Földvári Tibor lelkipásztoruk hat év kemény munka után szentelhette fel júl. 17-én felújított templomát. Pap Géza püspök további építkezésre biztatta a közösséget: nemcsak a templomnak kell időnként megújulnia, hanem a „lelki kövekből épült lelki háznak", a gyülekezetnek is. /Guther M. Ilona: Megújult a sófalvi református templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./