udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
213
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-213
NĂŠvmutatĂł:
Horthy MiklĂłs
2015. januĂĄr 27.
TĂśrtĂŠnelmĂźnk Ăştjain
BibarcfalvĂĄn emlĂŠkszoba nyĂlt az 1940-es bevonulĂĄs tiszteletĂŠre
A bibarcfalvi vitĂŠz MolnĂĄr JĂłzsef portĂĄja a legelsĹ hĂĄz balkĂŠz felĹl, ahogy Nagybacon irĂĄnyĂĄbĂłl beĂŠrĂźnk a faluba. A szeptemberben 76. ĂŠletĂŠvĂŠt betĂśltĹ gazda mĂĄr tizenhat ĂŠve nyugdĂjas, ĂĄm idĹskori ĂŠveit olyan elfoglaltsĂĄgnak szenteli, ami kiemeli Ĺt a mindennapi emberek sorĂĄbĂłl: rĂŠgi fotĂłkat gyĹąjt falujĂĄrĂłl, a magyarsĂĄg fontos esemĂŠnyeirĹl, szolgĂĄlatot tĂŠve ezzel nemcsak a jelennek, de talĂĄn majd az utĂłkornak is.
JĂłska bĂĄcsi BibarcfalvĂĄn szĂźletett, SzĂŠkelyudvarhelyen vĂŠgezte a szakiskolĂĄt, munkĂĄsĂŠveinek javarĂŠszĂŠt a helyi borvĂzĂźzemnĂŠl tĂśltĂśtte ĂźzemvezetĹkĂŠnt. A magyar tĂśrtĂŠnelem, a mĂşlt irĂĄnti ĂŠrdeklĹdĂŠs, a szeretet ĂŠs tisztelet apai ĂśrĂśksĂŠg.
â Gyermekkoromban ĂŠdesapĂĄmmal kapĂĄlni mentem a mezĹre, ĂŠs Ĺ munka kĂśzben sokat mesĂŠlt. Ăm valĂłjĂĄban nem mesĂŠket mondott, hanem a magyar tĂśrtĂŠnelmet tanĂtotta nekem. AzĂłta foglalkoztat nĂŠpĂźnk tĂśrtĂŠnelme â mondta.
âTetteirĹlâ lapunkban nemegyszer beszĂĄmoltunk mĂĄr: 2010-ben felesĂŠgĂŠvel, MolnĂĄr ArankĂĄval egyĂźtt trianoni emlĂŠktĂĄblĂĄt ĂĄllĂttattak a bibarcfalvi templomkertben levĹ hĹsi emlĂŠkmĹą oldalĂĄra, egy ĂŠvvel kĂŠsĹbb pedig ugyanoda kopjafĂĄt Szent IstvĂĄn kirĂĄlyunk tiszteletĂŠre. âHogy legyen a fiatalsĂĄg is ahol megemlĂŠkezzen, ahova legalĂĄbb egy koszorĂşt elhelyezzenââfogalmaztĂĄk meg.
Mindketten a Horthy MiklĂłs ĂĄltal 1920-ban alapĂtott VitĂŠzi Rend tagjai, JĂłska bĂĄcsi 2009-tĹl, Aranka nĂŠni 2010-tĹl. A kĂśzponti, budapesti tĂśrzshĂśz tartoznak, JĂłska bĂĄcsit ĂŠpp a 2011-ben tartott kopjafaavatĂĄskor neveztĂŠk ki a rend hadnagyĂĄvĂĄ.
âIsten, nemzet, csalĂĄdââ ez a hĂĄrom szĂł alkotja a rend hitvallĂĄsĂĄt, ez a hitvallĂĄsa a MolnĂĄr hĂĄzaspĂĄrnak is. âKell-e ezeknĂŠl valami is fontosabb legyen az ĂŠletben?ââ kĂŠrdik.
A magyar nemzet tĂśrtĂŠnelmĂŠbĹl JĂłska bĂĄcsit leginkĂĄbb a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş idĹszaka ĂŠrdekli, az, ami 1940â1945 kĂśzĂśtt tĂśrtĂŠnt. Sok eredeti fotĂłt ĂśsszegyĹąjtĂśtt ebbĹl az idĹszakbĂłl, melyeket sajĂĄt kĂśltsĂŠgĂŠn kinagyĂttatott, de mĂĄs korabeli dokumentumokat is.
A nagyhĂĄzbeli szobĂĄjuk mĂĄr megtelt a kĂŠpekkel, ezĂŠrt elhatĂĄrozta, hogy az udvara mĂĄsik felĂŠn talĂĄlhatĂł kishĂĄzban kĂźlĂśn emlĂŠkszobĂĄt rendez be. Az emlĂŠkszoba bejĂĄratĂĄnĂĄl, a magyar motĂvumokkal dĂszĂtett tĂĄblĂĄn ez ĂĄll: âEmlĂŠkszoba. Az 1940-es bevonulĂĄs ErdĂŠlybe. MolnĂĄr JĂłzsefâ. BelĂŠpve az elĹszobĂĄban tĂśbb magyar ĂŠs szĂŠkely zĂĄszlĂł talĂĄlhatĂł, kĂśzĂźlĂźk JĂłska bĂĄcsi bĂźszkĂŠn mutatja azt, melyen a fehĂŠr sĂĄv tele van alĂĄĂrĂĄsokkal: 2010-ben ellĂĄtogattak Trianonba, a kirĂĄndulĂĄs emlĂŠkĂŠt megĹrzendĹ, a kirĂĄndulĂłtĂĄrsakkal alĂĄĂrattĂĄk a zĂĄszlĂłt, de azon olvashatĂł a kĂśvetkezĹ felirat is: âPĂĄrizs, Trianon 1920. 90 ĂŠv magyar rabsĂĄg ĂŠs bĂĄnat.â Ugyancsak az elĹszobĂĄban lĂĄthatĂł Horthy MiklĂłsnak egy felnagyĂtott fotĂłja is, majd belĂŠpve a tulajdonkĂŠppeni emlĂŠkszobĂĄba, kĂŠpekkel tele falak fogadnak.
Az egyik sarok JĂłska bĂĄcsi nagybĂĄtyjĂĄnak, Bogyor Gyula tengerĂŠszeti kormĂĄnyosnak ĂĄllĂt emlĂŠket. Bogyor Gyula JĂłska bĂĄcsi ĂŠdesapjĂĄnak, MolnĂĄr SĂĄmuelnek volt a legidĹsebb bĂĄtyja, ĂŠs nyolc ĂŠvig szolgĂĄlt egyĂźtt tengerĂŠszkĂŠnt Horthyval a mĂşlt szĂĄzad elejĂŠn, olyan csatahajĂłkon, mint az SMS Novara (az OsztrĂĄkâMagyar haditengerĂŠszet gyorscirkĂĄlĂłja) ĂŠs az SMS Viribus Unitis (nagy tĹązerejĹą, korszerĹą csatahajĂł volt, nevĂŠnek jelentĂŠse âegyesĂźlt erĹkkelâ). Bogyor 1954-ben halt meg, BibarcfalvĂĄn van eltemetve. Mint ĂŠrdekessĂŠget mesĂŠlte el JĂłska bĂĄcsi, hogy nagybĂĄtyja 1940-ben, amikor bejĂśttek a magyarok, egy vadonatĂşj tengerĂŠszruhĂĄt kapott szolgĂĄlataiĂŠrt szemĂŠlyesen HorthytĂłl, abban is temettĂŠk el. MĂĄsik ĂŠrdekessĂŠg, hogy Bogyor halĂĄla utĂĄn jĂłval kĂŠsĹbb, valaki BibarcfalvĂĄn, a BarĂłt-patakĂĄban kapott egy Viribus Unitis emlĂŠkĂŠrmet, melyet aztĂĄn JĂłska bĂĄcsi megszerzett, ma gyĹąjtemĂŠnyĂŠben lĂĄthatĂł.
Az emlĂŠkszobĂĄban kĂźlĂśn fejezet van szentelve a magyar honvĂŠdek 1940-es bevonulĂĄsĂĄnak is. A bevonulĂĄs erdĹvidĂŠki, de mĂĄs telepĂźlĂŠseken kĂŠszĂźlt pillanatfelvĂŠtelei mellett keretbe foglalva olvashatĂł az 1940. szeptember 5â13. kĂśzĂśtti idĹszak napirendi krĂłnikĂĄja is: âSzeptember 11-ĂŠn volt a felejthetetlen kolozsvĂĄri bevonulĂĄs. A lakossĂĄg csapatainkat tombolĂł lelkesedĂŠssel fogadta. A SzĂŠkelyfĂśldĂśn ezzel egyidejĹąleg megszĂĄlltuk SzĂŠkelyudvarhelyet, SzĂŠkelykeresztĂşrt ĂŠs CsĂkszeredĂĄt. Szeptember 12-ĂŠn bevonultunk BarĂłtra ĂŠs Nagybaconba, megszĂĄlltuk a CsĂki-medence dĂŠli rĂŠszĂŠtâ â olvashatĂł tĂśbbek kĂśzĂśtt ezen.
A mĂĄr emlĂtettek ĂŠs tovĂĄbbĂĄ a Horthy-csalĂĄd emlĂŠkkĂŠpei mellett sok mĂĄs rĂŠgi vagy kevĂŠsbĂŠ rĂŠgi bibarcfalvi kĂŠpet is Ĺriz a hĂĄzigazda, megjegyezve, hogy bizony, az 1944-es szĂĄrazajtai vĂŠrengzĂŠs utĂĄn sokan megsemmisĂtettek minden dokumentumot fĂŠlelmĂźkben, egyĂŠbkĂŠnt talĂĄn sokkal tĂśbb emlĂŠk fennmaradhatott volna a vilĂĄghĂĄborĂş ĂŠs az azt megelĹzĹ ĂŠvek idĹszakĂĄbĂłl.
Az emlĂŠkszobĂĄban egy negyven ĂŠvvel ezelĹtt tĂśrtĂŠnt bibarcfalvi termĂŠszeti katasztrĂłfa emlĂŠkkĂŠpei is fellelhetĹek: az akkori fĂśldcsuszamlĂĄsrĂłl JĂłzsa Ferenc egykori bibarcfalvi tanĂtĂł fia kĂŠszĂtett kĂŠpeket, melyek ma is szĂvbemarkolĂłan tanĂşsĂtjĂĄk az akkori esemĂŠnyek rendhagyĂł voltĂĄt.
A falu egykori tanĂtĂłjĂĄnak, JĂłzsa Ferencnek emlĂŠkĂŠt is fĂŠnykĂŠpgyĹąjtemĂŠny Ĺrzi
TĂĄvozĂĄs elĹtt mĂŠg egy bekeretezett kĂŠp megragadja figyelmĂźnket: a SzĂŠkely HĂrmondĂł egyik 2010-es lapszĂĄmĂĄnak kĂśzĂŠpoldala, melyben a nemzet szĂŠkely kapujĂĄrĂłl olvashatĂł beszĂĄmolĂł, szintĂŠn az emlĂŠkszoba dokumentumanyagĂĄnak rĂŠszĂŠt kĂŠpezi.
Aki kĂvĂĄncsi a mĂşltra, a magyar mĂşlt olykor szĂvszorĂtĂł, mĂĄskor szĂvderĂtĹ emlĂŠkezetĂŠre, annak nyitva vitĂŠz MolnĂĄr JĂłzsef portĂĄjĂĄnak kapuja: a hĂĄzigazdĂĄk bĂĄrkit szĂvesen fogadnak, ĂŠs elkalauzolnak tĂśrtĂŠnelmĂźnk Ăştjain.
BĂśjte Ferenc
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2015. mĂĄrcius 8.
Ăjabb hiĂĄnypĂłtlĂł kĂśteteket mutattak be
NĂŠhĂĄny nap leforgĂĄsa alatt immĂĄr mĂĄsodszor tartott kĂśnyvbemutatĂłt a szovĂĄtai BernĂĄdy KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi Egylet, a Teleki OktatĂĄsi KĂśzpont ĂŠs a SĂłvidĂŠk kulturĂĄlis folyĂłirat.
EzĂşttal SzollĂĄth Hunor helytĂśrtĂŠnĂŠsz kĂŠt Ăşjabb munkĂĄjĂĄt ismerhette meg a fĂźrdĹvĂĄrosi olvasĂłkĂśzĂśnsĂŠg JĂłzsa AndrĂĄs elĹadĂĄsĂĄban, ĂĄm nem teljesen Ăşj mĹąvekrĹl, inkĂĄbb folytatĂĄsrĂłl beszĂŠlhetĂźnk. SzollĂĄth bĹ egy ĂŠvvel ezelĹtt mutatta be helytĂśrtĂŠneti tanulmĂĄnyai ĂŠs kĂŠpeslapgyĹąjtemĂŠnye elsĹ kĂśteteit, a napokban âpiacra dobottâ kĂśtetek ezek folytatĂĄsa. A kiadvĂĄnyokat a helyi SiklĂłdi Zsolt nyomdĂĄjĂĄban kĂŠszĂtettĂŠk, ĂŠs kivitelezĂŠs szempontjĂĄbĂłl igazi remekmĹąnek tartja a szerzĹ. A fogadtatĂĄs nagyon jĂł volt, olyan szemĂŠly is volt a bemutatĂłn, aki hĂşsz pĂŠldĂĄnyt vĂĄsĂĄrolt az egyenkĂŠnt 15 lejes kĂśnyvekbĹl.
A SzovĂĄtai tĂśrtĂŠnetek II. tulajdonkĂŠppen az elsĹ kĂśtettel megfogalmazott cĂŠlt kĂśveti, azaz a tĂśrtĂŠnĂŠszek âszakbarbĂĄrâ szĂśvegei helyett olvashatĂł, ĂŠlvezhetĹ, âemĂŠszthetĹâ olvasmĂĄnyokat nyĂşjtsanak, kĂśzĂŠrthetĹ nyelven ĂŠs a teljessĂŠg igĂŠnye nĂŠlkĂźl. Mivel SzovĂĄta monogrĂĄfiĂĄja nem kaphatĂł, az ĂŠrdeklĹdĹk nemigazĂĄn olvashatnak ilyen jellegĹą, a fĂźrdĹtelepre vonatkozĂł ĂrĂĄsokat, ezĂŠrt â amint az elsĹ kĂśtet pĂŠldĂĄzza â a mĹą helytĂśrtĂŠneti âtankĂśnyvkĂŠntâ foroghat kĂśzkĂŠzen. A szerzĹ Ăłhaja, hogy lassan minden szovĂĄtai lakĂĄsba eljussanak ezek a kiadvĂĄnyok, hogy az emberek megismerjĂŠk a telepĂźlĂŠs mĂşltjĂĄt.
A most kiadott mĂĄsodik kĂśtet 68 oldalon 22 szemelvĂŠnyt sorakoztat fel, amelyek kĂśzt a helyi reformĂĄtus ĂŠs rĂłmai katolikus egyhĂĄzak tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl, a vilĂĄghĂĄborĂşs esemĂŠnyekrĹl, helyi sajtĂłkrĂłnikĂĄbĂłl, fĂźrdĹtĂśrtĂŠnetbĹl kapunk ĂzelĂtĹt. Egy nĂŠv nĂŠlkĂźli szerzĹ 1881-es leĂrĂĄsĂĄbĂłl megismerhetjĂźk a Veress JĂłzsef ĂĄltal alapĂtott akkori AlsĂł-FĂźrdĹ ĂĄllapotĂĄt ĂŠs hiĂĄnyossĂĄgait, majd a SĂłfalvi IllyĂŠs Lajos ĂĄltal megteremtett FelsĹ-FĂźrdĹ (tulajdonkĂŠppen a mai telep elĹdje) fejlĹdĂŠsĂŠt, sĹt az itteni tavakban megmĂĄrtĂłzĂł neves szemĂŠlyisĂŠgek is felsorakoznak benne: 1905-tĹl mĂĄr ismert magyar ĂrĂłk, kĂśltĹk, mĹąvĂŠszek lĂĄtogattĂĄk a sĂłs tavakat. MĂg Ady Endre 1915 nyarĂĄn csupĂĄn nĂŠhĂĄny ĂłrĂĄt tĂśltĂśtt a vĂzben, addig BernĂĄdy GyĂśrgy 1930â38 kĂśzĂśtt nagyon sok idĹt tĂśltĂśtt SzovĂĄtĂĄn, de a kĂśrnyezĹ erdĹkben megfordult vadĂĄszni Horthy MiklĂłs testvĂŠre, JenĹ is, ĂŠs az sem merĂźlt feledĂŠsbe, hogy a vadĂĄszatra tartva grĂłf Teleki ĂdĂĄm a rossz erdei Ăşton a szekĂŠrrĹl leesett. Az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn szĂĄmos ismert romĂĄn szemĂŠlyisĂŠg is vendĂŠge volt a fĂźrdĹtelepnek, mint Iuliu Maniu politikus, Miron Cristea ortodox patriĂĄrka. 1922-tĹl kezdĹdĹen a romĂĄn kirĂĄlyi csalĂĄd, jelesĂźl MĂĄria kirĂĄlynĂŠ is elĹszeretettel lĂĄtogatott gyakran SzovĂĄtĂĄra, itt tartĂłzkodĂĄsa pillanatait szĂĄmos korabeli fĂŠnykĂŠp ĂŠs kĂŠpeslap megĂśrĂśkĂtette.
Az ĂdvĂśzlet SzovĂĄtĂĄrĂłl! cĂmĹą album tavalyelĹtt megjelent elsĹ kĂśtete az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş elĹtti SzovĂĄtĂĄt ĂĄbrĂĄzolĂł kĂŠpeslapgyĹąjtemĂŠny kivonata, mĂg a nemrĂŠg napvilĂĄgot lĂĄtott mĂĄsodik kĂśtet a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂşt kĂśvetĹ idĹszakba nyĂşjt visszatekintĂŠst. Ebben a korban rendre tĹąntek el a magyar kĂŠpeslapkiadĂłk, helyĂźkbe romĂĄn kiadĂłk jelentek meg, s hatalmas volt a minĹsĂŠgi romlĂĄs â mondta el a szerzĹ, aki csaknem hĂĄrom ĂŠve foglalkozik szovĂĄtai kĂŠpeslapok gyĹąjtĂŠsĂŠvel, elemzĂŠsĂŠvel ĂŠs feldolgozĂĄsĂĄval. Eddig mintegy kĂŠtezer darabot sikerĂźlt ĂśsszegyĹąjteni ĂŠs megvĂĄsĂĄrolni. KĂŠrdĂŠsĂźnkre SzollĂĄth elĂĄrulta: kĂśvetkezĹ kĂśtetĂŠben a âkis magyar vilĂĄgâ korabeli kĂŠpeslapokkal foglalkozik majd, ĂŠs nĂŠhĂĄny ĂŠv mĂşlva talĂĄn szĂĄmĂthatunk egy komolyabb elemzĹ munkĂĄra, katalĂłgusra is.
Megjelent a SĂłvidĂŠk Ăşjabb szĂĄma
BĂĄr megszĂźletett az Ăśtlet, hogy SzovĂĄta monogrĂĄfiĂĄjĂĄt ĂĄt kellene gondolni ĂŠs ki kellene bĹvĂteni, egyelĹre csak a bibliogrĂĄfia ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsa tĂśrtĂŠnt meg, ĂŠs keresik a kĂźlĂśnbĂśzĹ tĂŠmĂĄk szerzĹit. EzĂŠrt egyelĹre abban maradtak a kezdemĂŠnyezĹk, hogy az eddigi kĂŠt helytĂśrtĂŠneti konferencia tanulmĂĄnyait kiadjĂĄk, ĂŠs ezeket kĂŠsĹbb majd a monogrĂĄfiĂĄban is felhasznĂĄljĂĄk. NemrĂŠgiben megjelent a SĂłvidĂŠk kulturĂĄlis ĂŠs tudomĂĄnyos folyĂłirat hatodik ĂŠvfolyamĂĄnak mĂĄsodik szĂĄma. Ebben novellĂĄk, versek, fĂŠlpercesek ĂŠs haikuk mellett Kuti DĂŠnes szovĂĄtai kĂŠpzĹmĹąvĂŠszt, mint a Magyar MĹąvĂŠszeti AkadĂŠmia tagjĂĄt is megismerhetjĂźk, olvashatunk MĂĄrton ZoltĂĄn (DĂśnci) halĂĄlĂĄrĂłl, de szovĂĄtai helynevekkel is ismerkedhetĂźnk. Fekete ĂrpĂĄd diĂĄkĂŠveire emlĂŠkszik, de olvashatunk forrĂĄskĂśzlĂŠst arrĂłl is, hogy hogyan hasznĂĄltĂĄk a SĂłfalvi IllyĂŠs LajostĂłl kapott ingyen fĂźrdĂŠsi jogot a helyi reformĂĄtusok.
Gligor RĂłbert LĂĄszlĂł
SzĂŠkelyhon.ro2015. mĂĄrcius 16.
A VilĂĄg Igazai kĂśzĂŠ kerĂźlhet GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr
A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt idĹszak egyik legjelentĹsebb erdĂŠlyi magyar politikusĂĄt zsidĂłmentĹ tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt tĂźntetheti ki a Jad Vasem IntĂŠzet.
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş alatt sok ismert ĂŠs ismeretlen romĂĄn ĂĄllampolgĂĄr tett tanĂşbizonysĂĄgot az emberi szolidaritĂĄsrĂłl, hisz ĂŠletĂźk ĂŠs szabadsĂĄguk kockĂĄztatĂĄsĂĄval zsidĂłkat, romĂĄkat mentettek meg a halĂĄltĂłl. BĂĄtorsĂĄguk pĂŠldĂĄval szolgĂĄl szĂĄmunkra. Nagyon szeretnĂŠm, hogy a kĂśvetkezĹ ĂŠvekben az ĂĄldozatokra valĂł emlĂŠkezĂŠssel pĂĄrhuzamosan prĂłbĂĄljunk minĂŠl tĂśbb olyan bĂĄtor romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrt megismerni, akik ilyen gesztusokat tettek a vilĂĄghĂĄborĂş alattâ â mondta 2015. januĂĄr 27-ĂŠn, a nemzetkĂśzi holokauszt-emlĂŠknapon Klaus Johannis ĂĄllamfĹ.
Az elnĂśki Ăłhaj hamar meghallgatĂĄsra talĂĄlt, hisz egy kezdemĂŠnyezĂŠsnek kĂśszĂśnhetĹen lehetĹsĂŠg nyĂlt arra, hogy az Izrael ĂĄltal 1953-ban, JeruzsĂĄlemben alapĂtott, a holokauszt kutatĂĄsĂĄval, oktatĂĄsĂĄval, forrĂĄsainak gyĹąjtĂŠsĂŠvel ĂŠs bemutatĂĄsĂĄval foglalkozĂł tudomĂĄnyos intĂŠzet, a Jad Vasem a VilĂĄg Igaza kitĂźntetĂŠst adomĂĄnyozza GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠrnek, aki ĂŠlete kockĂĄztatĂĄsĂĄval mentett zsidĂłkat a holokauszt alatt.
Az erdĂŠlyi magyar politikus, szenĂĄtor, jogĂĄsz, kĂśzgazdĂĄsz ĂŠs publicista szemĂŠlyĂŠnek elismerĂŠsĂŠt Varga Andrea ĂŠs Gabriel Catalan tĂśrtĂŠnĂŠszek javasoltĂĄk az intĂŠzetnek, amely pozitĂvan vĂŠlemĂŠnyezte a felterjesztĂŠst. A Jad Vasem miutĂĄn ĂĄttanulmĂĄnyozta a felterjesztĹk ĂĄltal kĂźldĂśtt bizonyĂtĂŠkokat, azt vĂĄlaszolta, hogy azokbĂłl egyĂŠrtelmĹąen kiderĂźl GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr zsidĂłmentĹ tevĂŠkenysĂŠge, ĂĄm a kitĂźntetĂŠs odaĂtĂŠlĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠg van a kĂśrĂźlmĂŠnyek rĂŠszletes feltĂĄrĂĄsĂĄra is. A kezdemĂŠnyezĹk a sajtĂłnyilvĂĄnossĂĄgtĂłl remĂŠlik, hogy sikerĂźl olyan mĂŠg ĂŠlĹ tanĂşkra, rokonokra, ismerĹsĂśkre, felmenĹkre, valamint csalĂĄdi visszaemlĂŠkezĂŠsekre, korabeli beszĂĄmolĂłkra talĂĄlni, amelyek segĂthetnek az Ăźgy pozitĂv vĂŠgkimenetelĂŠben.
GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr mindeddig ismeretlen tevĂŠkenysĂŠgĂŠre Ăşgy derĂźlt fĂŠny, hogy Varga Andrea GyĂĄrfĂĄs unokĂĄjĂĄnak, GyĂĄrfĂĄs MariannĂĄnak jogi kĂŠpviselĹjekĂŠnt a Securitate IrattĂĄrĂĄt VizsgĂĄlĂł OrszĂĄgos BizottsĂĄg LevĂŠltĂĄrĂĄban (ACNSAS) kutatott, ĂŠs a kutatĂłmunka sorĂĄn olyan korabeli nyilatkozatokra bukkant, amelyekbĹl kiderĂźlt: a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzti erdĂŠlyi magyar politikai ĂŠlet egyik legfontosabb, ugyanakkor legvitatottabb szemĂŠlyisĂŠge zsidĂłkat mentett a kolozsvĂĄri gettĂłbĂłl.
Varga ĂŠs Catalan a Jad Vasemnek cĂmzett levelĂźkben azt ĂrjĂĄk: dr. GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr zsidĂłkat segĂtĹ tevĂŠkenysĂŠge a szemĂŠlyisĂŠgĂŠbĹl fakadĂł szerĂŠnysĂŠg ĂŠs alĂĄzat miatt maradt a homĂĄlyban, valamint amiatt, hogy RomĂĄniĂĄban ĂŠs MagyarorszĂĄgon egyarĂĄnt rossz szemmel nĂŠztĂŠk demokratizmusĂĄt, ĂŠs az erdĂŠlyi magyarok ĂŠs romĂĄnok kĂśzĂśtti vĂĄlaszfalak lebontĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł aktivizmusĂĄt. A levĂŠlĂrĂłk hangsĂşlyozzĂĄk, hogy mĂg a magyarok teljesen alaptalanul romĂĄn szimpatizĂĄnskĂŠnt kĂśnyveltĂŠk el, addig RomĂĄniĂĄban irredentakĂŠnt tekintettek rĂĄ, ĂŠs mindkĂŠt fĂŠl azzal vĂĄdolta, hogy a kĂŠt szemben ĂĄllĂł orszĂĄg szĂŠlsĹsĂŠges rezsimjeivel mĹąkĂśdĂśtt egyĂźtt. Holott GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr nem tett egyebet, mint a DĂŠl-ErdĂŠlyben maradt magyarsĂĄg hivatalos kĂŠpviselĹjekĂŠnt Ăşgy prĂłbĂĄlt tĂĄrgyalni a budapesti ĂŠs bukaresti kormĂĄnyokkal, hogy minĂŠl tĂśbb kedvezmĂŠnyt biztosĂthasson az Ĺt megbĂzĂł kĂśzĂśssĂŠgnek.
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn a kommunista politikai ellenfelei hazaĂĄrulĂĄssal vĂĄdoltĂĄk ĂŠs azt ĂĄllĂtottĂĄk, hogy egyĂźttmĹąkĂśdĂśtt az Antonescu-rezsimmel ĂŠs a SztĂłjay-kormĂĄnnyal. Az ellene indĂtott eljĂĄrĂĄs sorĂĄn elkoboztĂĄk minden vagyonĂĄt ĂŠs hozzĂĄtartozĂłinak zaklatĂĄsĂĄt halĂĄla utĂĄn sem hagytĂĄk abba. GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr unokĂĄja ez Ăźgyben fordult az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄshoz, ĂŠs a levĂŠltĂĄri kutatĂĄsok alatt derĂźlt fĂŠny a nagyapa zsidĂłmentĹ tevĂŠkenysĂŠgre, amelyrĹl magĂĄnak a csalĂĄdnak sem volt tudomĂĄsa.
Ki volt GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr?
GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr a Kis-KĂźkĂźllĹ vĂĄrmegyei BorzĂĄson szĂźletett 1884. augusztus 27-ĂŠn. KolozsvĂĄron, Budapesten ĂŠs a Sorbonne-on vĂŠgezte jogi tanulmĂĄnyait, majd ErdĂŠlybe hazatĂŠrve 1909-ben ĂźgyvĂŠdi oklevelet szerzett, ĂŠs aktĂv szerepet vĂĄllalt a kĂśzĂŠletben. 1917-18-ban Kis-KĂźkĂźllĹ vĂĄrmegye fĹispĂĄnja, 1918-ban pedig a helyi Nemzeti TanĂĄcs elnĂśke volt, majd 1921-ben a Magyar SzĂśvetsĂŠg ĂŠlĂŠre kerĂźlt. 1921 utĂĄn mĂĄr az OrszĂĄgos Magyar PĂĄrt elnĂśki tanĂĄcsĂĄnak tagja, 1926-tĂłl CsĂk megyĂŠt kĂŠpviselte a bukaresti szenĂĄtusban, ahol fĹleg egyhĂĄzpolitikai, kulturĂĄlis ĂŠs kĂśzigazgatĂĄsi kĂŠrdĂŠsekkel foglalkozott.
EbbĂŠli tapasztalatainak kĂśszĂśnhetĹen szerepe volt az erdĂŠlyi rĂłmai katolikus egyhĂĄz ĂŠs a romĂĄn ĂĄllam kĂśzĂśtt lĂŠtrejĂśtt konkordĂĄtum megszĂśvegezĂŠsĂŠben. Az erdĂŠlyi RĂłmai Katolikus NĂŠpszĂśvetsĂŠg alapĂtĂłja ĂŠs alelnĂśke, az EgyhĂĄzmegyei TanĂĄcs tagja, 1933-tĂłl pedig a Katolikus StĂĄtus vilĂĄgi elnĂśke volt. A dicsĹszentmĂĄrtoni KĂśzgazdasĂĄgi Bank, majd az ErdĂŠlyi BankszindikĂĄtus elnĂśki, valamint a RomĂĄnia Magyar NĂŠpkĂśzĂśssĂŠg elnĂśki pozĂciĂłjĂĄt is betĂśltĂśtte 1941 ĂŠs 1944 kĂśzĂśtt. PublikĂĄciĂłit, tanulmĂĄnyait ĂŠs cikkeit a Magyar KisebbsĂŠg, az ErdĂŠlyi TudĂłsĂtĂł, a Kis-KĂźkĂźllĹ, a Keleti ĂjsĂĄg kĂśzĂśltĂŠk, mĂg fĹmunkatĂĄrsa volt az ErdĂŠlyi Lapoknak.
MĂĄr 1910-tĹl amellett ĂĄllt ki ĂrĂĄsaiban, hogy az erdĂŠlyi magyaroknak meg kell ismerniĂźk a romĂĄn nyelvet ĂŠs irodalmat, ĂŠs le kell bontani a kĂŠt nĂŠpet elvĂĄlasztĂł falakat. ĂllĂĄst foglalt az anyanyelven oktatĂł felekezeti iskolĂĄk vĂŠdelme ĂŠrdekĂŠben, de a tĂĄrsadalmi kĂŠrdĂŠseket kizĂĄrĂłlag vallĂĄserkĂślcsi szempontbĂłl ĂtĂŠlte meg, nem vĂŠve szĂĄmĂtĂĄsba a nĂŠp, a munkĂĄssĂĄg kĂśvetelĂŠseit. ErdĂŠlyi problĂŠmĂĄk c. publicisztikai munkĂĄjĂĄnak alapgondolata szerint "az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak a [...] vilĂĄgtĂśrtĂŠnelmi hivatĂĄsa, hogy ĂśsszekĂśtĹ kapocs legyen a KĂśzĂŠp-EurĂłpa tengelyĂŠben elhelyezkedett romĂĄn ĂŠs magyar nĂŠp kĂśzĂśtt", e cĂŠlt azonban szĹąk osztĂĄlyszempontok szerint ĂŠrtelmezte.
LegjelentĹsebb munkĂĄja Bethlen MiklĂłs kancellĂĄr kĂźzdelmes ĂŠletĂŠt mutatja be az ĂśnĂĄllĂł erdĂŠlyi fejedelemsĂŠg utolsĂł szakaszĂĄban. Cserei MihĂĄly fĹ mĹąve, a Historia (170912) nyomĂĄn jellemzi a politikust, s kĂśzli a Diploma LeopoldinumĂŠs az OlajĂĄgat viselĹ NoĂŠ galambjaszĂśvegĂŠt, tovĂĄbbĂĄ Bethlen MiklĂłs SupplicatiĂłjĂĄt ĂŠs a bĂŠcsi fogsĂĄgbĂłl nejĂŠvel ĂŠs fiĂĄval folytatott levelezĂŠsĂŠt, valamint sajtĂł alĂĄ rendezte GyĂĄrfĂĄs Elek 1844-es Ăşti-naplĂłjĂĄt. Az erdĂŠlyi katolicizmus tĂśrtĂŠnetĂŠvel foglalkozĂł tanulmĂĄnyain kĂvĂźl figyelemre mĂŠltĂł a Supplex Libellus ValachorumrĂłl szĂłlĂł ĂŠrtekezĂŠse, amely ismerteti a romĂĄn nĂŠp egykori kĂśvetelĂŠseit, s azok elutasĂtĂĄsĂĄt a tĂĄrsadalmi ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi kĂśrĂźlmĂŠnyekkel magyarĂĄzza. 61 ĂŠvesen, Bukarestben halt meg 1945. oktĂłber 4-ĂŠn.
SokoldalĂş szemĂŠlyisĂŠg
GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠrt a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt a romĂĄn ĂŠs a magyar hatĂłsĂĄgok egyarĂĄnt szĂŠlsĹsĂŠgesnek neveztĂŠk. A vilĂĄghĂĄborĂş ĂŠvei alatt filoszemitĂĄnak tartottĂĄk, (felesĂŠge ĂŠdesanyja zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş volt), a hĂĄborĂş utĂĄn antiszemitĂĄnak bĂŠlyegeztĂŠk. RomĂĄniĂĄban termĂŠszetesen revizionizmussal ĂŠs irredentizmussal vĂĄdoltĂĄk, mĂg MagyarorszĂĄgon voltak hangok, amelyek ĂĄrulĂłnak ĂŠs romĂĄn pĂĄrtinak neveztĂŠk. SokoldalĂş tevĂŠkenysĂŠge miatt folyamatosan a nyilvĂĄnossĂĄg kereszttĹązĂŠben volt, kortĂĄrsai ellentmondĂĄsos szemĂŠlyisĂŠgnek tartottĂĄk.
Ăgy gondolta, hogy a 20. szĂĄzad eleji MagyarorszĂĄg szociĂĄlis feszĂźltsĂŠgeinek oka a keresztĂŠny eszmeisĂŠg visszaszorulĂĄsa. A problĂŠmakezelĂŠst egy autoriter politikus szerepvĂĄllalĂĄsĂĄtĂłl vĂĄrta, ugyanakkor a nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠsnek is nagy figyelmet szentelt. Ugyan a korabeli magyar nemzeti ĂĄllameszme keretein belĂźl mozgott mĂŠgiserĹteljesen bĂrĂĄlta a magyar nemzetisĂŠgpolitikĂĄt, a nemzetisĂŠg asszimilĂĄciĂłjĂĄra irĂĄnyulĂł tĂśrekvĂŠseket, ĂŠs a velĂźk szemben elkĂśvetett erĹszakossĂĄgokat. A dualizmus liberĂĄlis nemzetisĂŠgpolitikĂĄjĂĄt elhibĂĄzottnak tartotta, mert nem tudott eredmĂŠnyes nemzetisĂŠgpolitikĂĄt felmutatni.
PolitizĂĄlĂĄsĂĄban alapvetĹen konzervatĂv beĂĄllĂtottsĂĄgĂş volt, kisebbsĂŠgpolitikuskĂŠnt egy rugalmasabb, nyitottabb politika mellett kĂśtelezte el magĂĄt, ĂŠs tĂśbbszĂśr tett tanĂşbizonysĂĄgot liberĂĄlis felfogĂĄsa mellett is. GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr politikai gondolkodĂĄsĂĄrĂłl ĂŠs a rĂłla kialakult kĂŠprĹl bĹvebben itt olvashatnak. Az Ăşjonnan napvilĂĄgra kerĂźlt dokumentumokbĂłl egyĂŠrtelmĹąen kiderĂźl, hogy GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr szemĂŠlyesen is kĂśzbenjĂĄrt a zsidĂł ismerĹsei, barĂĄtai ĂŠrdekĂŠben, ĂŠs kitĹąnĹ hivatalos, szemĂŠlyes kapcsolatai ĂştjĂĄn sikerĂźlt olyan speciĂĄlis iratokat, engedĂŠlyeket szerezni szĂĄmukra, amelyek rĂŠvĂŠn megmenekĂźltek az internĂĄlĂĄstĂłl/deportĂĄlĂĄstĂłl. Jelenleg az alĂĄbbi szemĂŠlyek esetĂŠben van ĂrĂĄsos bizonyĂtĂŠk a zsidĂłmentĹ tevĂŠkenysĂŠgre.
Korabeli tanĂşnyilatkozatok
Dr. Lakatos SĂĄndor: a marosvĂĄsĂĄrhelyi ĂźgyvĂŠd GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr gyerekkori barĂĄtja volt, 1944 jĂşniusĂĄban internĂĄlta a SztĂłjay-kormĂĄny. Ekkor fordult GyĂĄrfĂĄshoz segĂtsĂŠgĂŠrt, aki a magyar belĂźgyminisztĂŠriumi kapcsolatai rĂŠvĂŠn elĂŠrte, hogy felmentsĂŠk a zsidĂł tĂśrvĂŠnyek hatĂĄlya alĂłl. 1944 jĂşliusa vĂŠgĂŠn szabadult a gettĂłbĂłl, egy nappal azelĹtt, hogy a fogvatartottakat Auschwitzba szĂĄllĂtottĂĄk. Lakatos GyĂĄrfĂĄs kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen Ăgy a biztos halĂĄltĂłl menekĂźlt meg. Lakatos SĂĄndor 1946. ĂĄprilis 27-ĂŠn keltezett nyilatkozatĂĄban azt ĂĄllĂtotta, hogy GyĂĄrfĂĄs tovĂĄbbi 4 zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş szemĂŠly esetĂŠben is elĂŠrte a zsidĂł tĂśrvĂŠnyek hatĂĄlya alĂłli felmentĂŠst.
Dr. Farkas ErnĹ: a kolozsvĂĄri ĂźgyvĂŠd esetĂŠben szintĂŠn GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr volt az, aki Budapestre utazott ĂŠs elĂŠrte, hogy barĂĄtja, a dicsĹszentmĂĄrtoni ĂźgyvĂŠd, Dr. Farkas BĂŠla fiĂĄt kiengedjĂŠk a gettĂłbĂłl. A kĂśzbenjĂĄrĂĄsrĂłl az ĂŠdesapa 1946. mĂĄjus 8-ĂĄn, DicsĹszentmĂĄrtonban Ărt nyilatkozata tanĂşskodik. BĂŠkĂŠsi JĂłzsef: a âDistribuĹŁiaâ KĹolaj TĂĄrsasĂĄg ĂźgyvezetĹje, akinek GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr 14 ĂŠvig, 1934-ig volt a felettese dicsĹszentmĂĄrtoni KĂśzgazdasĂĄgi Bankban. BĂŠkĂŠsit ĂŠs csalĂĄdjĂĄt szintĂŠn GyĂĄrfĂĄs mentette meg a deportĂĄlĂĄstĂłl, aki budapesti kapcsolatait felhasznĂĄlva elĂŠrte, hogy a csalĂĄd ideiglenesen a Horthy MiklĂłs Ăşt (ma Horea Ăşt) 10. szĂĄm alatti lakĂĄsban maradhasson, megmenekĂźlve Ăgy a deportĂĄlĂĄstĂłl. BĂŠkĂŠsi JĂłzsef 1946. mĂĄjus 4-ĂŠn a NĂŠpbĂrĂłsĂĄgnak Ărt vallomĂĄsĂĄban arrĂłl is beszĂĄmol, hogy GyĂĄrfĂĄs a dicsĹszentmĂĄrtoni KĂśzgazdasĂĄgi Bank zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş alkalmazottainak, LĂśb ErnĹnek ĂŠs Goldstein ErzsĂŠbetnek tiszteletben tartotta vallĂĄsos meggyĹzĹdĂŠsĂŠt, ĂŠs munkaszĂźneti napot biztosĂtott szĂĄmukra, hogy megtarthassĂĄk a szombatot. A nyilatkozatbĂłl az is kiderĂźl, hogy GyĂĄrfĂĄs valamikor 1930 ĂŠs 1932 kĂśzĂśtt a szenĂĄtusban szĂłlalt fel egy zsidĂł Ăśzvegyasszony vĂŠdelmĂŠben, akitĹl el akartĂĄk venni egyik szabadalmĂĄt. BĂŠkĂŠsi szerint az Ăźgyet a korabeli sajtĂł nagy ĂŠrdeklĹdĂŠssel kĂśvette.
Egy dicsĹszentmĂĄrtoni romĂĄn parasztember, Petru Trifon 1946. mĂĄjus 8-ĂĄn kelt vallomĂĄsa megerĹsĂti azt, hogy GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr nemcsak a zsidĂłkkal szemben tanĂşsĂtott tisztessĂŠges, jĂłhiszemĹą magatartĂĄst, hanem a romĂĄnokkal szemben is, ĂŠs nem alkalmazott semmifĂŠle diszkriminĂĄciĂłt, ĂŠpp ellenkezĹleg, mindig barĂĄtsĂĄgos ĂŠs segĂtĹkĂŠsz volt irĂĄnyukba. A dokumentumokbĂłl tehĂĄt kivilĂĄglik, hogy GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr sem antiszemita, sem romĂĄnellenes, sem irredenta nem volt, hanem minden ĂĄllampolgĂĄrt egyenlĹnek tekintett, ĂŠs tĂśbb zsidĂł csalĂĄdot is megmentett a biztos halĂĄltĂłl.
A fenti dokumentumok annak az Ăźgyiratnak a rĂŠszĂŠt kĂŠpezik, amelyet a kommunista rezsim indĂtott GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠrrel szemben a kolozsvĂĄri nĂŠpbĂrĂłsĂĄgon. Az 1945. ĂŠvi 77-es szĂĄmĂş Ăźgyiratban zajlĂł vizsgĂĄlatokat az utĂĄn is folytattĂĄk, hogy a vĂĄdlott idĹkĂśzben elhunyt. Az Ăźgyet vĂŠgĂźl kĂŠnytelenek voltak lezĂĄrni, mivel semmi bizonyĂtĂŠkot nem talĂĄltak arra vonatkozĂłan, hogy GyĂĄrfĂĄs hĂĄborĂşs bĹąnĂśs lett volna, vagy szerepet vĂĄllalt volna az orszĂĄg lerombolĂĄsĂĄban.
TanĂşk, informĂĄciĂłk kerestetnek
A VilĂĄg Igaza kitĂźntetĂŠshez a felterjesztĹk tehĂĄt olyan tanĂşvallomĂĄsokat, informĂĄciĂłkat, bizonyĂtĂŠkokat vĂĄrnak a fenti nyilatkozatok kapcsĂĄn, amelyek rĂŠvĂŠn a Jad Vasem IntĂŠzet meghozhatja dĂśntĂŠsĂŠt. Varga Andrea ugyanakkor egy, GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠrnek szentelt kiĂĄllĂtĂĄst szervezne 2015-ben RomĂĄnia szenĂĄtusĂĄban, ĂŠs egy dokumentumfilmet is szĂĄndĂŠkĂĄban ĂĄll kĂŠszĂteni a korabeli romĂĄniai magyar kĂśzĂŠlet jeles szemĂŠlyisĂŠgĂŠrĹl. GyĂĄrfĂĄs ElemĂŠr ĂŠletĂŠnek ĂŠs tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek eddig ismeretlen rĂŠszletei segĂthetnek tovĂĄbb ĂĄrnyalni a rĂłla kialakult, nĂŠmikĂŠpp leegyszerĹąsĂtett kĂŠpet.
Jad Vasem holokauszt-emlĂŠkkĂśzpont
A Jad Vasemet 1953-ban a holokauszt dokumentĂĄciĂłjĂĄnak, kutatĂĄsĂĄnak ĂŠs pedagĂłgiai feldolgozĂĄsĂĄnak vilĂĄgkĂśzpontjakĂŠnt, ill. emlĂŠkhelyekĂŠnt hoztĂĄk lĂŠtre. Az intĂŠzet az EmlĂŠkezĂŠs hegyĂŠn, JeruzsĂĄlemben talĂĄlhatĂł. A kiterjedt terĂźlet mĂşzeumnak, kiĂĄllĂtĂĄsoknak, emlĂŠkmĹąveknek, kutatĂłi ĂŠs oktatĂĄsi kĂśzpontoknak, archĂvumoknak ĂŠs kĂśnyvtĂĄrnak ad otthont. Az intĂŠzet ĂĄltal alapĂtott âVilĂĄg Igazaâ kitĂźntetĂŠs azon megmentĹk emlĂŠkĂŠt Ĺrzi, akik olyan nemzetek tagjai voltak, amelyek a gyilkolĂĄst elĹkĂŠszĂtettĂŠk, kollaborĂĄltĂĄk, vagy ellenĂĄlltak. Magyar vonatkozĂĄsa a âVilĂĄg Igazai fasorâ, amelyben 1956 Ăłta tiszteli meg a Jad Vasem azokat a nem zsidĂł embereket, kĂśztĂźk magyarokat (id. Antall JĂłzsef, Apor Vilmos, Bay ZoltĂĄn, Karig SĂĄra, Keken AndrĂĄs, KirĂĄly BĂŠla, Koren Emil, MĂĄrton Ăron, Raile Jakab, Schlachta Margit, Sztehlo GĂĄbor), bajorokat, lengyeleket ĂŠs olaszokat, akik ĂŠletĂźk kockĂĄztatĂĄsĂĄval mentettek zsidĂłkat a holokauszt alatt. Minden VilĂĄg Igaza Ăźltet (vagy szĂĄmĂĄra Ăźltetnek) egy ĂśrĂśkzĂśld fĂĄt Jad Vasemben, ami a nevĂŠt viseli, ezzel jelkĂŠpezve, hogy âaki egy embert ment meg, egy egĂŠsz vilĂĄgot ment megâ. Az intĂŠzet 2014. januĂĄr elsejĂŠig 810 magyar ĂŠs 60 romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrt tĂźntetett ki a VilĂĄg Igaza elismerĂŠssel.
transindex.ro2015. ĂĄprilis 24.
Szellemi tĂĄplĂĄlĂŠk MarosszentgyĂśrgy ĂźnnepĂŠn
A kĂśzsĂŠg napjai alkalmĂĄbĂłl kettĹs esemĂŠny tartottak csĂźtĂśrtĂśk este a marosszentgyĂśrgyi romai katolikus plĂŠbĂĄnia tanĂĄcstermĂŠben.
Telt hĂĄz elĹtt nyitotta meg a kĂśnyvbemutatĂłval egybekĂśtĂśtt fotĂłkiĂĄllĂtĂĄst az est hĂĄzigazdĂĄja, Baricz Lajos plĂŠbĂĄnos-kĂśltĹ. SĂłfalvi Szabolcs polgĂĄrmester kifejtette: a Szent GyĂśrgy Napok keretĂŠben a legfontosabbak azok a rendezvĂŠnyek amelyek szellemi tĂĄplĂĄlĂŠkot nyĂşjtanak. âMi szerencsĂŠs helyzetben vagyunk mert nem kell messze fĂśldrĹl meghĂvjunk fotĂłsokat, tĂĄncosokat, ĂŠnekeseket, ĂrĂłkat, festĹket, hanem csak szĂŠt kell nĂŠzĂźnk a magunk hĂĄza tĂĄjĂĄn, ĂŠs megtalĂĄlni az ĂŠrtĂŠkeinket. A polgĂĄrmester mint egy kertĂŠsz lĂĄtja a burjĂĄnokat a kertjĂŠben, de lĂĄtja virĂĄgokat is. KĂśnnyĹą dolgunk van, mert sok szĂŠp virĂĄgunk van, csak Ăśssze kell gyĹąjtenĂźnk Ĺket, ĂŠs ĂŠn ezt tartom fontosnak, hogy a helyi ĂŠrtĂŠkeinket hozzuk elĹâ â mondta el a kĂśzsĂŠgvezetĹ.
Az est folyamĂĄn FĂźlĂśp JenĹ marosszentgyĂśrgyi, AFIAP-dĂjazott fĂŠnykĂŠpĂŠsz munkĂĄibĂłl Akiket fog a figura cĂmmel nyĂlt tĂĄrlat. A fotĂłmĹąvĂŠsz KibĂŠden, AlsĂłsĂłfalvĂĄn, a SzĂŠkely-mezĹsĂŠgen, CsĂkban ĂŠs GyergyĂłban a farsangi rendezvĂŠnyek alkalmĂĄval kĂŠszĂtett fĂŠnykĂŠpeit tĂĄrta az ĂŠrdeklĹdĹk elĂŠ. âFarsangkor fotĂłzni egyrĂŠszt kĂśnnyĹą, mert minden a mĹąvĂŠsz elĂŠ van tĂĄrva, mint egy szĂndarabban, mint egy utcaszĂnhĂĄzban. De ugyanakkor nehĂŠz is, mert a pillanat elszĂĄll, rĂŠsen kell lenni, a megfelelĹ idĹpontban kell exponĂĄlni. FĂźlĂśp JenĹ festmĂŠnyei olyanok, mint a festmĂŠnyek. SikerĂźlt olyan kĂŠpeket kĂŠszĂtenie, amelyek bĂĄrmelyik nĂŠprajzi albumban beleillenĂŠnekâ â fejtette ki mĂŠltatĂĄsĂĄban BarabĂĄs LĂĄszlĂł nĂŠprajzkutatĂł.
Az est kĂśvetkezĹ mozzanatakĂŠnt MolnĂĄr Ăva tanĂĄrnĹ MoldovĂĄn IrĂŠn marosszentgyĂśrgyi kollĂŠganĹje Ăşjabb kĂśnyvĂŠt mutatta be. âSzerencsĂŠs a szerzĹ, mert emlĂŠkeket ĹrzĂśtt meg az ĂŠdesapjĂĄrĂłl, de az ĂŠdesanyjĂĄrĂłl is. Bencze ĂrpĂĄd arra kĂŠrte lĂĄnyĂĄt, hogy vigyĂĄzzon az emlĂŠkeire, ĂŠs Ĺ ezt meg is tetteâ â mondta a kĂśnyvet mĂŠltatĂł tanĂĄrnĹ. MoldovĂĄn IrĂŠn ĂdesapĂĄm cĂmĹą kĂśnyve Bencze ĂrpĂĄdnak az 1940-es ĂŠvek elejĂŠn a magyar kirĂĄlyi testĹrsĂŠg soraiban, Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł kĂśzvetlen kĂśzelĂŠben szerzett szĂŠp ĂŠlmĂŠnyeit, majd a hĂĄborĂş ĂŠs a hadifogsĂĄg borzalmait tĂĄrja az olvasĂł elĂŠ.
A rendezvĂŠnyt a marosszentgyĂśrgyi romai katolikus kĂłrus fellĂŠpĂŠse, valamint Vass Lajos ĂŠs OrbĂĄn BalĂĄzs citerajĂĄtĂŠka tette szĂnesebbĂŠ.
Nemes Gyula
SzĂŠkelyhon.ro2015. mĂĄjus 19.
KĂŠnyszerpĂĄlyĂĄs lavĂrozĂĄs (A Horthy-korszakrĂłl SepsiszentgyĂśrgyĂśn)
A magyar tĂśrtĂŠnelem talĂĄn legvitatottabb, legellentmondĂĄsosabb, sokak ĂĄltal kizĂĄrĂłlag Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł szemĂŠlyĂŠvel azonosĂtott Trianon utĂĄni idĹszakĂĄrĂłl beszĂŠlt csĂźtĂśrtĂśkĂśn UjvĂĄry GĂĄbor, a magyarorszĂĄgi Veritas TĂśrtĂŠnetkutatĂł IntĂŠzet oktatĂłja. ElĹadĂĄsa egy ismert, de nĂŠmelyek ĂĄltal eltorzĂtott tĂŠnyre mindenkĂŠpp rĂĄvilĂĄgĂtott: a megcsonkĂtott MagyarorszĂĄg vezetĹi igen szĹąkĂśs mozgĂĄstĂŠrben viszonylag sokat ĂŠrtek el, a vĂŠgkifejletbe pedig nem igazĂĄn volt beleszĂłlĂĄsuk. MĂĄig ĂŠlĂŠnk ĂŠrdeklĹdĂŠs ĂŠs ezzel pĂĄrhuzamosan vitatott megĂtĂŠlĂŠs kĂsĂŠri elsĹsorban Horthy MiklĂłs szemĂŠlyĂŠt, de a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti MagyarorszĂĄg tĂśrtĂŠnĂŠseit is, ĂŠs noha sokan tĂśrtĂŠnelmĂźnk igen sĂśtĂŠt korszakakĂŠnt tĂźntetik fel, nem szabad elfelejteni, hogy az 1944. utĂĄni talĂĄn mĂŠg sĂşlyosabb volt, rĂĄadĂĄsul jĂłval hosszabb idĹszakrĂłl beszĂŠlĂźnk â vezette fel mondandĂłjĂĄt UjvĂĄry GĂĄbor. A kutatĂł szerint Horthy MiklĂłs megĂtĂŠlĂŠse kortĂĄrsai kĂśzĂśtt sem volt egyĂŠrtelmĹą, ennek elsĹdleges oka a kormĂĄnyzĂłsĂĄga kezdete, illetve tragikus vĂŠge kĂśzĂśtti ellentmondĂĄsoknak tudhatĂł be. Az elsĹ tĂz ĂŠv ugyanis egy belfĂśldi sikertĂśrtĂŠnetnek is felfoghatĂł, hiszen lĂĄtszĂłlag kilĂĄtĂĄstalan helyzetben lĂŠvĹ, nemzetkĂśzi szinten mĂĄr mĹąkĂśdĂŠskĂŠptelennek nyilvĂĄnĂtott, Ăşjabb felosztĂĄsra ĂtĂŠlt orszĂĄgot âBethlen IstvĂĄn miniszterelnĂśksĂŠge alatt âsikerĂźl talpra ĂĄllĂtani, nem vĂĄrt mĹąszaki ĂŠs tĂĄrsadalmi fejlĹdĂŠst elĂŠrni. Olyan kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt, hogy 1919-ben a tĂĄrsadalom kĂźlĂśnbĂśzĹ osztĂĄlyaihoz tartozĂłk ĂŠletszĂnvonala kevesebb, mint egyharmadĂĄra esett vissza a hĂĄborĂş elĹtti idĹhĂśz kĂŠpest. UjvĂĄry GĂĄbor szerint az 1927-ig tartĂł felĂvelĂŠs mĂĄsok mellett Trianon kevĂŠs, de lĂŠtezĹ pozitĂv hozadĂŠkĂĄnak is betudhatĂł, hiszen a pĂĄrizsi bĂŠkekonferencia gyakorlatilag MagyarorszĂĄgbĂłl a nemzetĂĄllami eszmĂŠhez legkĂśzelebb ĂĄllĂł orszĂĄgot fabrikĂĄlta a tĂŠrsĂŠgben. A magyarsĂĄg arĂĄnya ugyanis 90 szĂĄzalĂŠk fĂślĂŠ ugrott a megmaradt terĂźleteken, Ăgy a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs gyakorlatilag megszĹąnt. A terĂźleti vesztesĂŠgek valĂłban jelentĹsek voltak, de egyĂşttal megszabadĂtottĂĄk a budapesti kormĂĄnyokat a kĂŠt legelmaradottabb vidĂŠktĹl, KĂĄrpĂĄtaljĂĄtĂłl ĂŠs SzĂŠkelyfĂśldtĹl. Emellett az ipar szerepĂŠnek felĂŠrtĂŠkelĹdĂŠse nyomĂĄn a vĂĄrosiasodĂĄs fokozĂłdott, amihez hozzĂĄjĂĄrult a nĂŠpessĂŠgnĂśvekedĂŠs is â mĂĄsok mellett az elcsatolt rĂŠszekrĹl ĂĄttelepĂźltek rĂŠvĂŠn, akik szĂĄma 1924 vĂŠgĂŠre elĂŠrte a 426 ezret â, illetve a kulturĂĄlis ĂŠlet megpezsdĂźlĂŠse is megfigyelhetĹ. Ez utĂłbbi Klebelsberg KunĂł, majd kĂŠsĹbb HĂłman BĂĄlint hatĂŠkony szakpolitikĂĄi nyomĂĄn. Ugyanez az oktatĂĄsra is ĂŠrvĂŠnyes, az ĂĄtszervezĂŠs rĂŠvĂŠn itt is komoly fejlĹdĂŠs volt megfigyelhetĹ. A talpra ĂĄllĂĄs folyamatĂĄban ugyanakkor meghatĂĄrozĂł volt, hogy MagyarorszĂĄg tĂśbb szĂĄz ĂŠv utĂĄn teljes ĂĄllami ĂśnĂĄllĂłsĂĄgot tudhatott magĂĄĂŠnak.
A korszak nem mentes termĂŠszetesen negatĂvumoktĂłl sem, hiszen nyĂlt vĂĄlasztĂĄsi rendszer, a szociĂĄlpolitikai lĂŠpĂŠsek kĂŠsĹi megtĂŠtele, illetve a rendszer jellegĂŠvel â kirĂĄlysĂĄg, kirĂĄly nĂŠlkĂźl â kapcsolatos vitĂĄk mind ide tartoznak. UtĂłbbi kapcsĂĄn meghatĂĄrozĂł, hogy Horthy maga is elhatĂĄrolĂłdott az elĹzĹ uralkodĂłktĂłl, a budai vĂĄrban is csak azokat a szobĂĄkat foglalta el, amelyeket elĹdei nem hasznĂĄltak.
Az 1929-ben bekĂśszĂśntĹ gazdasĂĄgi vilĂĄgvĂĄlsĂĄgig tartĂł felemelkedĂŠst ugyanakkor beĂĄrnyĂŠkolja, hogy kĂźlpolitikai szempontbĂłl az orszĂĄg eleinte nem lĂŠtezĹkĂŠnt, majd csak puhatolĂłzĂł, egyensĂşlyozĂł ĂĄllamkĂŠnt volt jelen. A nĂŠmetâolasz tengelyhez tĂśrtĂŠnĹ kĂśzeledĂŠs, illetve a betagozĂłdĂĄs mondhatni tĂśrvĂŠnyszerĹąen kĂśvette ezt az idĹszakot, Teleki PĂĄl Ăłvatos kĂźlpolitikĂĄja ellenĂŠre.
A Horthy-korszak politikai mozgĂĄsait ugyanakkor nem lehet megĂŠrteni a fĹ eszmei irĂĄnyvonalak nĂŠlkĂźl. Ezek kĂśzĂźl mindvĂŠgig meghatĂĄrozĂł a revizionista, a Horthy-kultusz, a keresztĂŠnysĂŠg reneszĂĄnsza, illetve a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg bukĂĄsa utĂĄn jelentkezĹ latens antiszemita vonal. UjvĂĄry GĂĄbor szerint fontos tĂŠny ebben a kĂŠrdĂŠsben, hogy a rendszer egĂŠszen 1938-ig gyakorlatilag zĂĄrt maradt a bal-, valamint a szĂŠlsĹjobboldallal szemben, noha a faji ĂŠs a zsidĂłkĂŠrdĂŠs napirenden volt, fĹkĂŠpp 1931 utĂĄn. A gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg viszont a mellĹzĂśtt politikai irĂĄnyzatok megerĹsĂśdĂŠsĂŠt is hozta, a szĂŠlsĹjobboldal viszonylag hosszĂş ideig nem rendelkezett igazi ideolĂłgiĂĄval.
A rĂŠszleges revĂziĂłt biztosĂtĂł bĂŠcsi dĂśntĂŠsek egy egĂŠszen Ăşj pĂĄlyĂĄra kĂŠnyszerĂtettĂŠk az orszĂĄgot, a vilĂĄghĂĄborĂşba tĂśrtĂŠnĹ belĂŠpĂŠs elkerĂźlhetetlennĂŠ vĂĄlt. A Horthy- korszak ellentmondĂĄsossĂĄgĂĄt pontosan ez az idĹszak szemlĂŠlteti a legjobban, hiszen mĂg a hĂĄborĂş elsĹ ĂŠveiben MagyarorszĂĄg kivĂĄrt, amĂg lehetett â egyĂşttal menedĂŠkĂźl is szolgĂĄl pĂŠldĂĄul a lengyelek szĂĄmĂĄra â, majd a SzovjetuniĂł elleni harcba mĂĄr âĂśnkĂŠntâ lĂŠp be, illetve a KĂĄllay-kormĂĄny alatt mĂŠg a âbĂŠke szigeteâ, vĂŠgĂźl pedig a nĂĄci NĂŠmetorszĂĄg utolsĂł szĂśvetsĂŠgesekĂŠnt vĂŠgzi. Horthy MiklĂłs pedig 1944-ig a helyĂŠn maradt, igaz, egyre kevĂŠsbĂŠ tudott beleszĂłlni a tĂśrtĂŠnĂŠsekbe.
Nagy D. IstvĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşnius 1.
CsernĂĄton ĂśrĂśkbe fogadta
Ăgy ĂŠlnek nagy kortĂĄrsaink az idĹben, mint felkiĂĄltĂł jelek. Mindig Ăgy volt ĂŠs nagyon remĂŠljĂźk, minden pusztĂtĂĄs ellenĂŠre Ăgy is lesz mĂŠg sokĂĄig az embert vallatĂł tereken. Ezzel sem fedeztem fel sokat, csak magamnak esetleg. Azzal viszont elĂŠgedett lehetek, hogy 1969 ĹszĂŠn âfelfedeztemâ GĂĄl SĂĄndort SepsiszentgyĂśrgyĂśn, 85 ĂŠves korĂĄban. Az egykori traktoriskolĂĄban ĂŠlt egy padlĂĄsfĂŠszerben az 1849-es honvĂŠd hĹs GĂĄl SĂĄndor ezredes testvĂŠrĂŠnek unokĂĄja, hat nĂŠgyzetmĂŠteres mozgĂĄstĂŠrben.
MegtĹąrt volt az egykori hajĂłmĂŠrnĂśk az intĂŠzetben, nem zavart Ĺ mĂĄr senkit, egy vasĂĄgy kĂśrĂźl, alatt, fĂślĂśtt voltak a kĂśnyvei... Nem sorolom. A nyomorĂşsĂĄg szintjĂŠt sem bolygatom. Hallottam rĂłla, ahogy mĂĄsok is tudtak nĂŠhĂĄnyan Horthy MiklĂłs egykori hajĂłmĂŠrnĂśkĂŠrĹl, de a kommunista gyom- ĂŠs nyomorrendszerben megfeledkezett rĂłla a vilĂĄg.
Mosollyal fogadott, Ăźltetett volna is le, ĂĄm nem volt hova. Fiatal ĂşjsĂĄgĂrĂł meg ilyesmi voltam, talĂĄn zavart kĂŠrdĂŠseimre meg lĂĄtogatĂĄsom mibenlĂŠtĂŠre mondotta, a Doppler-fĂŠle antinĂłmiĂĄkkal foglalkozik, mutatta is nyalĂĄbnyi kĂŠziratĂĄt ebben a tĂŠmĂĄban; nem panaszkodott, hogy senki nem kapta fĂśl a fejĂŠt a dolgozat olvastĂĄn. Magam sem.
â Elvagyok itt, megtĹąrnek â mondotta. MosolyĂĄt ma sem feledem, Ĺt magĂĄt sem. HihetetlenĂźl ĂŠrtelmes tudĂłs volt. RĂśvid ideig a helyi, igen hĂres textilgyĂĄrban is dolgozott, tĂśbbet a JĂşnius 11 helyi vĂĄllalatnĂĄl, ahonnan nyugdĂjba is ment. A rendetlen rendszer kivetette magĂĄbĂłl. A takarĂtĂłnĹ rĂŠvĂŠn tartotta a kapcsolatot akkor mĂĄr a vilĂĄggal, kifli, tej, szappan erejĂŠig. Nem bĂĄntom a vĂĄrosom egy szĂłval sem, hogy megfeledkezett rĂłla. Ărtam egy jegyzetet akkoriban a helyi Megyei TĂźkĂśrben. SzĂŠp szerelmemmel rendszeresen vittĂźnk neki ĂŠtelt, lĂĄtogattuk. Az iskolaigazgatĂł attĂłl a naptĂłl, hogy a lap tudomĂĄsul vette hollĂŠtĂŠt, naponta hĂĄromszor ĂŠtelt kĂźldetett neki, ruhanemĹąt.
Ăldja az ĂŠg Ĺt ezĂŠrt. MostanĂĄban szakemberek is foglalkoztak vele, Ăgy Miholcsa Gyula matematikus. MĂŠg hĂĄrom ĂŠvet ĂŠlt akkor. 1972-ben vette ĂŠs vitte magĂĄhoz a hĂres Haszmann-csalĂĄd CsernĂĄtonba, nyugodni. Tegnap GogĂĄnvĂĄraljĂĄn avattĂĄk emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄt szĂźlĹhĂĄza falĂĄn. A falu tĂĄjhĂĄzat rendez be, abban lesz egy sarok GĂĄl (GaĂĄl) SĂĄndor emlĂŠktĂĄrgyaival. EmlĂŠkeink biztos, megbecsĂźlt pontja az ĂĄllĂł idĹben. NyugodjĂŠk immĂĄr SzĂŠkelyfĂśldĂśn.
CzegĹ ZoltĂĄn
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2015. jĂşnius 27.
ĂrvĂŠnyesĂźlnek-e nyelvi jogaink?
A felmĂŠrĂŠs
Az RMDSZ ĂźgyvezetĹ elnĂśksĂŠge 2015. jĂşnius derekĂĄn elhatĂĄrozza, hogy felmĂŠri ĂŠs orvosolja a nyelvi jogok hasznĂĄlatĂĄban ĂŠszlelhetĹ hiĂĄnyossĂĄgokat, megvizsgĂĄlja, milyen mĂŠrtĂŠkben valĂłsulnak meg. A tĂĄrsadalomszervezĂŠst irĂĄnyĂtĂł ĂźgyvezetĹ alelnĂśk Ăşgy vĂŠli, tĂśbbnyire ott nem Ăźltetik gyakorlatba, ahol nincs magyar polgĂĄrmester, de nagyszĂĄmĂş magyar tĂśbbsĂŠgĹą telepĂźlĂŠs vezetĹsĂŠge sem ĂŠl a lehetĹsĂŠggel.
Szerintem sok helyen â mĂŠg szĂnmagyar telepĂźlĂŠseken is â gyakran azĂŠrt nem gyakoroljĂĄk a nyelvi jogokat, mert a romĂĄn nacionalista hatalom intĂŠzmĂŠnyei â a prefektĂşra, a bĂrĂłsĂĄg, az ĂźgyĂŠszsĂŠg â fenyegetĂŠssel, bĂźntetĹperekkel akadĂĄlyozza. KĂśztudott, hogy olyan orszĂĄgban ĂŠlĂźnk, ahol a tĂśrvĂŠnyeket lehet csĹąrni-csavarni, ĂŠrtelmezni, ez a magyarokkal szemben vĂgan ĂŠrvĂŠnyesĂźl. Ăpp ezĂŠrt is tartjuk kitĹąnĹ Ăśtletnek az RMDSZ-kezdemĂŠnyezĂŠst, remĂŠlve, nem silĂĄnyul kampĂĄnyfogĂĄssĂĄ, nem lesz kĂŠrĂŠszĂŠletĹą.
ValĂłban jĂł lenne, ha az erdĂŠlyi falvakban ĂŠs vĂĄrosokban, ahol a magyarok szĂĄmarĂĄnya meghaladja a hĂşsz szĂĄzalĂŠkot â mintegy ezer telepĂźlĂŠsen â, ellenĹriznĂŠk a nyelvi jogok gyakorlatba ĂźltetĂŠsĂŠt, fotĂłkkal, videofilmekkel dokumentĂĄlva. A helysĂŠgnĂŠv ĂŠs az intĂŠzmĂŠnytĂĄblĂĄk, az ĂśnkormĂĄnyzatok ĂĄltal mĹąkĂśdtetett honlapok kĂŠtnyelvĹąsĂŠge kĂśnnyen leltĂĄrozhatĂł. Nehezebb â de nem lehetetlen â pontos kĂŠpet rajzolni arrĂłl, hogy a hivatalokban hogyan ĂŠrvĂŠnyesĂźl a magyar nyelvhasznĂĄlat. JĂł gondolat, hogy az ĂŠszlelt rendellenessĂŠgekrĹl ĂŠrtesĂtik a polgĂĄrmestereket, intĂŠzmĂŠnyvezetĹket, ĂŠs ismertetik a megfelelĹ tĂśrvĂŠnyeket a jogsĂŠrelmek orvosolĂĄsĂĄra. Ha erre nem hajlandĂłk, jogi Ăşton lĂŠpnek fel. Nem ĂĄrtana a mĂŠdiĂĄban ismĂŠtelten â pontos ĂŠrtelmezĹ magyarĂĄzattal ellĂĄtva mind romĂĄn, mind magyar nyelven â kĂśzzĂŠtenni, ismertetni a nyelvtĂśrvĂŠnyeket, szabĂĄlyokat. KorlĂĄtozott anyanyelvhasznĂĄlat
A hatĂłsĂĄgi fenyegetettsĂŠg visszahĂşzĂł erĹ a magyar nyelv ĂŠs megnevezĂŠsek hasznĂĄlatĂĄban. A SepsiszentgyĂśrgy melletti GidĂłfalvĂĄn, egy magyar kĂśzĂśssĂŠg lakta telepĂźlĂŠsen tilos a KĂśzsĂŠghĂĄza felirat. A felirathĂĄborĂş 2013-ban kezdĹdĂśtt. Az OrszĂĄgos DiszkriminĂĄciĂłellenes TanĂĄcs ĂŠs a prefektus fellĂŠpĂŠsĂŠre az ĂŠpĂźlet homlokzatĂĄra kĂŠtnyelvĹą felirat kerĂźlt. A polgĂĄrmester hĂĄromĂŠvi pereskedĂŠs utĂĄn sĂşlyos pĂŠnzbĂźntetĂŠs terhe alatt arra kĂŠnyszerĂźlt, hogy a kĂŠtnyelvĹą tĂĄblĂĄt levegye, mivel az zavarja a prefektust, aki a magyar megnevezĂŠs eltĂĄvolĂtĂĄsĂĄt kĂŠri, ĂŠs a brassĂłi tĂĄblabĂrĂłsĂĄg vĂŠgzĂŠse is erre utasĂtja. Ide kĂvĂĄnkozik egy rĂŠgi emlĂŠk. 1987-ben â a kommunista parancsuralmi rendszer tombolĂĄsa idejĂŠn â egy csoport mikĂłs kĂśzĂŠpiskolĂĄs diĂĄkkal mĂŠg magyarul olvastuk a gidĂłfalvi tanĂĄcs ĂŠpĂźletĂŠnek falĂĄn elhelyezett tĂĄblĂĄk feliratait. Igaz ugyan, hogy a helyi (romĂĄn) rendĹr â akĂĄrcsak nagyajtai tĂĄrsa, amikor a Kriza-emlĂŠkhĂĄz falĂĄn ĂĄllĂł emlĂŠktĂĄbla magyar feliratĂĄt bĂśngĂŠsztĂźk â kemĂŠnyen rĂĄnk fĂśrmedt. LĂĄtszott rajta, rajtuk, hogy zavarja a tĂĄblĂĄk tanulmĂĄnyozĂĄsa. Akkor nem gondoltuk, hogy negyedszĂĄzaddal a diktatĂşra megdĂśntĂŠse utĂĄn a demokrĂĄcia oly magasan fog szĂĄrnyalni, hogy egy magyar szĂł tĂśbb ĂŠvi pereskedĂŠs tĂĄrgya lehet. Az Ăśtvenes-hatvanas, talĂĄn mĂŠg a hetvenes ĂŠvekben is, szĂźlĹfalumban (IllyefalvĂĄn) magyarul olvashattam a kĂśz-sĂŠghĂĄza megnevezĂŠst, csak az 1942-ben elesett Horthy IstvĂĄn repĂźlĹ fĹhadnagy ĂŠs kormĂĄnyzĂłhelyettes nevĂŠt takarta piros festĂŠk a kĂśzeli hĹsĂśk emlĂŠkmĹąvĂŠn.
NemrĂŠg KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely tanĂĄcsĂĄnak jegyzĹje visszautasĂtotta a vĂĄros polgĂĄrainak kĂŠrvĂŠnyĂŠt, melyet egy helyi civil szervezet terjesztett elĹ. Az indoklĂĄsban olvashatĂł, hogy RomĂĄniĂĄban a âhivatalosan bejegyzett szervezet ĂŠs a kĂśzhivatalok kĂśzĂśtti levelezĂŠs az ĂĄllam hivatalos nyelvĂŠn, tehĂĄt romĂĄnul tĂśrtĂŠnik. Anyanyelven Ărt beadvĂĄnnyal csak a nemzeti kisebbsĂŠgekhez tartozĂł ĂĄllampolgĂĄrok (tehĂĄt nem szervezetek) fordulhatnak a helyi kĂśzigazgatĂĄsi szervekhez.â Abszurd helyzet, egy magyar telepĂźlĂŠsen, a magyar jegyzĹ a formai hibĂĄk kikĂźszĂśbĂślĂŠse mellett kĂŠnytelen kĂŠrni a beadvĂĄny romĂĄn nyelvĹą elkĂŠszĂtĂŠsĂŠt â erre kĂśtelezi a tĂśrvĂŠny â, amikor a tanĂĄcs is magyar! SzĂŠkelyfĂśld nĂŠpĂŠnek ĂŠrdeke a kollektĂv jogok bĂŠkĂŠs rendezĂŠse A marosvĂĄsĂĄrhelyi bĂrĂłsĂĄg mellett mĹąkĂśdĹ ĂźgyĂŠszsĂŠg hosszĂş vajĂşdĂĄs utĂĄn jĂşnius derekĂĄn dĂśnt a magyar utcanevek ĂźgyĂŠben. A munkaerĹ ĂŠsszerĹą elosztĂĄsa cĂmĂŠn romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹąvĂŠ (55 szĂĄzalĂŠk) tett vĂĄrosban a toleranciĂĄt nem ismerĹ romĂĄn nacionalistĂĄkat sĂŠrti a kĂŠtnyelvĹą tĂĄbla lĂĄtvĂĄnya. A rendĹrparancsnok â a bĹąntĂŠny sĂşlyĂĄnak megfelelĹen â azonnal intĂŠzkedik, ĂŠs tĂśbb havi fizetĂŠssel egyenĂŠrtĂŠkĹą pĂŠnzbĂźntetĂŠst helyez kilĂĄtĂĄsba azoknak, akik hĂĄzuk falĂĄra (a hivatalos tĂĄblĂĄkhoz hasonlĂł) kĂŠtnyelvĹą tĂĄblĂĄt szerelnek fel. A bĹąnben leledzĹ 12 marosvĂĄsĂĄrhelyi magyar polgĂĄr azonban nem ĂŠrti, hogy a romĂĄn rendĹr a âdemokrĂĄciĂĄtâ, az âegyenlĹsĂŠgetâ vĂŠdi, ĂŠs bĹąnvĂĄdi eljĂĄrĂĄst kezdemĂŠnyez. A pĂĄrtatlan romĂĄn ĂźgyĂŠszsĂŠg megszĂźnteti az eljĂĄrĂĄst, igazat a tĂśrvĂŠny ĹrĂŠnek ad. A telepĂźlĂŠs-, az intĂŠzmĂŠnynĂŠv-hasznĂĄlatot MaroshĂŠvĂz, Hargita megye egyetlen romĂĄn tĂśbbsĂŠgĹą vĂĄrosĂĄnak vezetĂŠse sem tartja szĂvĂźgyĂŠnek. BĂĄr a prefektushoz tĂśbb ĂrĂĄsos kĂŠrelem ĂŠrkezik, azokat vĂĄlaszra sem mĂŠltatja. Teszi ezt akkor, amikor â ha jogsĂŠrtĂŠst ĂŠszlel â kiĂĄll a megye 13 szĂĄzalĂŠkĂĄt alkotĂł romĂĄnok ĂŠrdekĂŠben. FeltĹąnĹ a kettĹssĂŠg, a rĂŠszrehajlĂĄs, kimerĂti a diszkriminĂĄciĂł fogalmĂĄt. Ărdekes, hogy a nyelvi jogokat szabĂĄlyozĂł ĂśnkormĂĄnyzati tĂśrvĂŠny kiadĂĄsa idejĂŠn Hargita megye prefektusa ĂŠpp a mai vĂŠdelmi miniszter, Mircea DuĹÄ volt, akit Victor Ponta miniszterelnĂśk a szĂŠkelymagyar Ăźgyek szakĂŠrtĹjĂŠnek tart. A szĂŠkelysĂŠget jĂłl ismerĹ politikust ma sem foglalkoztatja a kĂŠtnyelvĹąsĂŠg kĂŠrdĂŠse, annĂĄl inkĂĄbb a romĂĄn hegemĂłnia szĂŠkelyfĂśldi bizonygatĂĄsa. 2015. jĂşnius 22-ĂŠn nyilvĂĄnosan jelenti be, hogy CsĂkszeredĂĄban âa romĂĄn zĂĄszlĂł ĂźnnepĂŠn Hargita megye legmagasabb zĂĄszlĂłrĂşdjĂĄra a megye legnagyobb romĂĄn lobogĂłjĂĄt vonjĂĄk felâ. Egy ĂłriĂĄslobogĂłt mĂĄr egy ĂŠvvel korĂĄbban GyergyĂłtĂślgyesen is felavattak, hadd lĂĄssa a vilĂĄg â teszem hozzĂĄ â, hogy ez âĹsi romĂĄn fĂśldâ. Gondolkodjunk azok fejĂŠvel, akik nem tudjĂĄk, hogy a SzĂŠkelyfĂśld megnevezĂŠs 5â600 ĂŠves dokumentumokban latinul, magyarul ĂŠs nĂŠmetĂźl is olvashatĂł. Mennyire zavarĂł lehet szĂĄmukra, hogy a szĂŠkelymagyarok szĹąkebb szĂźlĹhazĂĄjukat, szĂźlĹfĂśldjĂźket Ăgy nevezik. EgyĂŠbkĂŠnt semmi bajunk nem volna a romĂĄn ĂłriĂĄstrikolĂłrral, ha nem tiltanĂĄk a szĂŠkely zĂĄszlĂłt, egy telepĂźlĂŠsnĂŠv magyar nyelvĹą tĂĄblĂĄjĂĄt, mikĂśzben tovĂĄbb perelnek nemzeti himnuszunk ĂŠneklĂŠsĂŠĂŠrt.
Magyarul beszĂŠlni tilos?
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen pĂŠnzbeli bĂrsĂĄg sĂşjthatja az anyanyelvhasznĂĄlat jogĂĄval ĂŠlĹt. Egy olyan Ĺsi szĂŠkely telepĂźlĂŠsen, ahol 1910-ben a romĂĄnsĂĄg szĂĄmarĂĄnya mindĂśssze 0,83 szĂĄzalĂŠk, 2011-ben a romĂĄn nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint pedig 6,92. TĂśrtĂŠnt az Ăr 2015. esztendejĂŠben, nyĂĄrelĹn, Szent IvĂĄn havĂĄban, a trianoni megemlĂŠkezĂŠs napjĂĄn, amelyen mintegy fĂŠlszĂĄz szemĂŠly vesz rĂŠszt, hogy pĂŠnzbeli bĂźntetĂŠst szabtak ki. A szervezĹk a megemlĂŠkezĂŠs megtartĂĄsĂĄra engedĂŠlyt kĂŠrtek ĂŠs kaptak. EzĂŠrt ĂŠrthetetlen, hogy a hatalom miĂŠrt vezĂŠnyel ide brassĂłi csendĹrĂśket, miĂŠrt kĂŠri az egyik brassĂłi csendĹr a szervezĹt, hogy ismertesse a rendezvĂŠny programjĂĄt. A felszĂłlĂtott fiatalember romĂĄn nyelven kĂŠr tolmĂĄcsot. Azt nem kap, de 500 lejes bĂźntetĂŠst igen.
Szimbolikus, hogy a bĂźntetĂŠs kiszabĂĄsĂĄra a gyĂĄszos trianoni diktĂĄtum, bĂŠkeszerzĹdĂŠs 95. ĂŠvfordulĂłjĂĄn kerĂźl sor. A tolmĂĄcskĂŠrĂŠs elvileg azĂŠrt jĂł, mert kĂśnnyen ki lehet forgatni egy szĂŠkely ember szavait. Azonban, mint az emlĂtett pĂŠlda mutatja, kivĂĄlthatja a hatalom megsĂŠrtĂŠsĂŠnek vĂĄdjĂĄt, ĂŠs a romĂĄnul nem beszĂŠlĹ mĂĄris bĂźntethetĹ. KĂŠrdĂŠs az is, hogy egy magyarlakta vĂĄrosba miĂŠrt nem kĂźldtek olyan csendĹrĂśket, akik ismerik a helyi lakossĂĄg nyelvĂŠt? A âkis magyar idĹbenâ nagynĂŠnĂŠm fĂŠrje magyar rendĹrkĂŠnt romĂĄnok lakta telepĂźlĂŠsen csak Ăşgy teljesĂthetett szolgĂĄlatot, ha romĂĄn nyelvbĹl vizsgĂĄzott. Nem volt apellĂĄta, mert a Horthy MiklĂłs MagyarorszĂĄga rendĹreitĹl megkĂśvetelte a helyi lakossĂĄg nyelvĂŠnek ismeretĂŠt.
A KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen tĂśrtĂŠnteket akĂĄr helyi incidenskĂŠnt is kezelhetnĂŠnk, csakhogy ĂŠpp ekkor vĂĄlt ismerttĂŠ, hogy a parlamentben tĂśbben szeretnĂŠk Trianon napjĂĄt kĂśtelezĹ ĂźnneplĂŠssel ĂśsszekĂśtve nemzeti ĂźnnepĂŠ emelni. ErrĹl a diktatĂşra keserĹą emlĂŠke villan elĂŠm. Az a korszak, amikor milliĂłs tĂśmegeket, kĂśztĂźk magyarokat is, kirendeltek tapsolni. Nem elĂŠg megalĂĄzĂł, hogy â 2009 Ăłta hatĂłsĂĄgi segĂŠdlettel â december elsejĂŠn fasiszta jelszavakat ordĂtozĂł bandĂĄk lepik el a szĂŠkely vĂĄrosokat, most mĂŠg Trianont is Ăźnnepeltetni szeretnĂŠk!
Tanuljunk romĂĄnul?
KĂśztudott, hogy SzĂŠkelyfĂśldĂśn a romĂĄn nyelvet nem idegen nyelvkĂŠnt, hanem anyanyelvkĂŠnt oktatjĂĄk, amikor abban a kĂśzegben, ahol a gyermek ĂŠl, a hivatalokon kĂvĂźl senki nem beszĂŠli azt. âIgazsĂĄgos dolog, hogy az iskolĂĄban nem biztosĂtjĂĄk szĂĄmodra a megfelelĹ kĂśrĂźlmĂŠnyeket, hogy megtanuld annak az orszĂĄgnak a nyelvĂŠt, melynek terĂźletĂŠn megszĂźlettĂŠl?â â kĂŠrdi Florina Vaipan, aki empĂĄtiĂĄval keresi a nyelvoktatĂĄs helyes ĂştjĂĄt. RĂĄmutat, hogy az iskolai kisebbsĂŠgi oktatĂĄs eredmĂŠnye âa mĹąvi ĂŠs a bemagolt akadĂŠmikus nyelvezet. Jelenleg, sajnos, nem beszĂŠlhetĂźnk esĂŠlyegyenlĹsĂŠgrĹl. Mert ehhez nincs sem tĂśrvĂŠnyi keret, sem megfelelĹ intĂŠzkedĂŠsek, melyeket differenciĂĄlt tananyagnak kellene tĂźkrĂśznie.â
Azzal, hogy kijelentik, a szĂŠkelyek RomĂĄniĂĄban ĂŠlnek, ĂŠs kutya kĂśtelessĂŠgĂźk tudni romĂĄnul, a romĂĄnnyelv-ismeret nem javul, mĂŠg hazafias szĂłlamokkal sem! 1980 tĂĄjĂĄn iskolaigazgatĂłkĂŠnt megdĂśbbenve szembesĂźltem azzal, hogy a romĂĄn nyelvszakos tanĂĄr kollĂŠga (Ch. B.) Ăgy ĂśsztĂśnzi a nyelvtanulĂĄst: âA romĂĄn nyelv tanulĂĄsa hazafias kĂśtelessĂŠg.â Nos, ez messze ĂĄll attĂłl, amivel hajdanĂĄn az Ăśregek biztattĂĄk a nebulĂłkat: âAhĂĄny nyelvet tudsz, annyi ember vagy!â A romĂĄn nyelvszakos kollĂŠga elmondhatta volna, hogy a nyelvismeret miĂŠrt fontos. Elmondhatta volna, hogy a romĂĄn nyelvben ĂŠs a magyarban is tĂśbb ezer kĂślcsĂśnszĂł talĂĄlhatĂł, amelyre tĂĄmaszkodva jĂĄtĂŠkosan, kĂśnnyen tanulhatĂł a mindennapi ĂŠletben szĂźksĂŠges szĂłkincs. Mert a lĂĄda az ladÄ, a lakatos lÄcÄtuĹ, a pĂĄlinka palincÄ stb.
Strasbourgban is kĂźzdeni kell!
A szĂŠkely ĂśnkormĂĄnyzatok hatĂĄrozatait SzĂŠkelyfĂśld autonĂłmiĂĄjĂĄnak megteremtĂŠsĂŠĂŠrt â bĂĄr szĂŠlmalomharcnak tĹąnik â, minden nemzetkĂśzi fĂłrumra el kell juttatni. NĂŠmi remĂŠnyre jogosĂt fel, hogy a strasbourgi Helyi ĂŠs RegionĂĄlis ĂnkormĂĄnyzatok Kongresszusa monitoring bizottsĂĄga 2015. mĂĄrciusi ĂźlĂŠsĂŠn FranciaorszĂĄgba tĂŠnyfeltĂĄrĂłkat kĂźld a kĂśzigazgatĂĄsi ĂĄtszervezĂŠssel kapcsolatos panaszok kivizsgĂĄlĂĄsĂĄra.
Az EurĂłpa TanĂĄcsot is rendszeresen tĂĄjĂŠkoztatni kell, hogy RomĂĄnia mikĂŠnt teljesĂti vĂĄllalt kĂśtelezettsĂŠgeit. Meg kell ĂŠrtetni, hogy SzĂŠkelyfĂśld nĂŠpĂŠnek ĂŠrdeke a kollektĂv jogok bĂŠkĂŠs rendezĂŠse. Ha elkĂŠszĂźl az RMDSZ ĂgyvezetĹ ElnĂśksĂŠge ĂĄltal tervezett, a nyelvi jogok hasznĂĄlatĂĄban ĂŠszlelhetĹ hiĂĄnyossĂĄgok feltĂĄrĂĄsa, azt fehĂŠr kĂśnyv formĂĄjĂĄban el kell kĂźldeni Strasbourgba ĂŠs mĂĄs fĂłrumokra. RĂĄ kell mutatni, hogy RomĂĄnia az erdĂŠlyi magyarsĂĄgtĂłl nemcsak a kollektĂv jogokat tagadja meg, de nem biztosĂtja az elemi nyelvi jogok gyakorlatba ĂźltetĂŠsĂŠt sem.
KĂĄdĂĄr Gyula
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşlius 13.
Ez volt a kommunista bĹąnĂśsĂśk ânĂźrnbergi pereâ
BĂĄr a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg 133 napja alatt elkĂśvetett vĂŠrengzĂŠsek, fosztogatĂĄsok, vagyonelkobzĂĄsok miatti felelĹssĂŠgre vonĂĄs elĹl a fĹkolomposoknak sikerĂźlt elmenekĂźlniĂźk, de a MagyarorszĂĄgon maradt tĂz Ăşgynevezett nĂŠpbiztost mĂŠg sikerĂźlt bĂrĂłsĂĄg elĂŠ ĂĄllĂtani.
Az 1919. mĂĄrcius 21-e ĂŠs augusztus 1-je kĂśzĂśtti idĹszak a magyar tĂśrtĂŠnelem egyik legsĂśtĂŠtebb szĹąk nĂŠgy hĂłnapja volt, amely nemcsak a kĂŠsĹbbi trianoni bĂŠkediktĂĄtum igazsĂĄgtalansĂĄgaihoz jĂĄrult hozzĂĄ azĂĄltal, hogy MagyarorszĂĄgot teljessĂŠggel szalonkĂŠptelennĂŠ tette a vĂśrĂśs forradalmaktĂłl rettegĹ nyugati hatalmak szemĂŠben, hanem kĂśzvetlenĂźl is ĂłriĂĄsi kĂĄrokat okozott ĂŠs szenvedĂŠst hozott az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş ĂĄltal kivĂŠreztetett orszĂĄg nĂŠpĂŠre.
Forradalmi terror ĂŠs bukĂĄs
A TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄgot â korabeli nevĂŠn âMagyar SovietkĂśztĂĄrsasĂĄgotâ â KĂĄrolyi MihĂĄly lemondatĂĄsa utĂĄn kiĂĄltotta ki Kun BĂŠla ĂŠs Garbai SĂĄndor, az Ăşj, kommunista ĂĄllam irĂĄnyĂtĂłszerve a Forradalmi KormĂĄnyzĂłtanĂĄcs lett, amelynek miniszteri hatalommal bĂrĂł vezetĹi a nĂŠpbiztosok lettek. Ăprilis 7-ĂŠn valamifĂŠle vĂĄlasztĂĄssal prĂłbĂĄltak legitimitĂĄst szerezni kormĂĄnyuknak, ĂĄm ezen csak a szocdemek ĂŠs a kommunistĂĄk egyesĂźlĂŠsĂŠbĹl lĂŠtrejĂśvĹ MagyarorszĂĄgi Szocialista PĂĄrt jelĂśltjei indulhattak.
A TanĂĄcskormĂĄny tĂśrtĂŠnete kĂśzismert: a proletĂĄrdiktatĂşra velejĂĄrĂłja, a fosztogatĂĄs ĂŠs ĂĄllamosĂtĂĄs, gyilkossĂĄgsorozatok ĂŠs az ellenĂĄllĂĄs vĂŠres kezĹą megtorlĂĄsa, ekĂśzben az orszĂĄg katonai vĂŠdelmĂŠre valĂł teljes alkalmatlansĂĄg utĂĄn kĂśvetkezett az elkerĂźlhetetlen bukĂĄs a romĂĄn csapatok bevonulĂĄsĂĄval. A romĂĄnok kivonulĂĄsa ĂŠs Horthy MiklĂłs hatalomĂĄtvĂŠtele alatt a tiszti kĂźlĂśnĂtmĂŠnyesek mĂĄr megkezdtĂŠk a tisztogatĂĄsokat, jĂłrĂŠszt a mintegy 600 ĂĄldozatot kĂśvetelĹ vĂśrĂśsterror vĂŠgrehajtĂłi, a VĂśrĂśs ĹrsĂŠg, a rettegett Lenin-fiĂşk, illetve a vidĂŠki kommunista vezetĹk falhoz ĂĄllĂtĂĄsĂĄval, de a megtorlĂĄsoknak antiszemita ĂŠle is volt. BĂĄr a nĂŠpbiztosok nagy rĂŠsze, kĂśztĂźk Kun BĂŠla is elmenekĂźlt, a MagyarorszĂĄgon lefĂźlelt tĂz kommunista funkcionĂĄriust viszont vĂŠgĂźl sikerĂźlt bĂrĂłsĂĄg elĂŠ ĂĄllĂtani, bĂĄr kĂśzĂźlĂźk tĂśbben a hatnapos ĂĄtmeneti, szocdem Peidl-kormĂĄny tagjai is voltak.
BĂrĂłsĂĄg elĹtt a bĹąnĂśsĂśk
Az 1949 utĂĄni szocialista tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs elĹszeretettel faragott mĂĄrtĂrt a tĂz nĂŠpbiztosbĂłl, akiket e szerint tĂśrvĂŠnytelen eljĂĄrĂĄsok keretĂŠben, koncepciĂłs perben ĂtĂŠltek el, visszamenĹleges tĂśrvĂŠnykezĂŠssel olyan bĹąnĂśkĂŠrt, amelyek az elkĂśvetĂŠsĂźk idejĂŠn nem szĂĄmĂtottak bĹąnĂśknek. Ugyanakkor az 1919-es forradalmi terror olyan helyzetet teremtett, amelyre a bĂŠkebeli magyar tĂśrvĂŠnykezĂŠs egyszerĹąen nem volt felkĂŠszĂźlve. Ahogy TĹkĂŠczki LĂĄszlĂł tĂśrtĂŠnĂŠsz az MNO-nak elmondta: a monarchiabeli liberĂĄlis-konzervatĂv berendezkedĂŠs szĂĄmĂĄra elkĂŠpzelhetetlen totalitĂĄrius rendszer ĂŠs elkĂŠpesztĹ bĹąnĂśk sorozata kĂŠsztette Ĺket unortodox jogi megoldĂĄsok alkalmazĂĄsĂĄra.
Szocialista mĂĄrtĂrok ĂŠs a jogalap
Sem az ĹszirĂłzsĂĄs forradalommal hatalomra kerĂźlt KĂĄrolyi-kormĂĄny, sem a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg nem rendelkezett valĂłs vĂĄlasztĂłi legitimĂĄciĂłval (elĹbbit is csak addig tekintettĂŠk legitimnek az emberek, ameddig a pĂĄrizsi bĂŠkekonferenciĂĄn elĹnyĂśsebb feltĂŠtelek kiharcolĂĄsĂĄval kecsegtettek). Itt ĂźtkĂśzĂśtt a kommunista tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs mĂtosza a valĂłsĂĄggal, hiszen az 1949 ĂŠs 1990 kĂśzĂśtti tĂśrtĂŠnelemszemlĂŠlet szerint ezek a kormĂĄnyok legitim felhatalmazĂĄssal bĂrtak, ezĂŠrt a kormĂĄnytagok hatalombitorlĂłkkĂŠnt valĂł megbĂźntetĂŠse pĂŠldĂĄul RĂŠv Erika A nĂŠpbiztosok pere cĂmĹą 1969-es kĂśnyvĂŠben is koncepciĂłs eljĂĄrĂĄskĂŠnt szerepel (megjegyezve, hogy politikai bĹąnĂśk kĂśzĂźl egyedĂźl a kirĂĄly megĂślĂŠsĂŠĂŠrt jĂĄrt halĂĄlbĂźntetĂŠs). Emellett â bĂĄr a bĂrĂłsĂĄg elĂŠ ĂĄllĂtott nĂŠpbiztosok kĂśzĂźl csupĂĄn BokĂĄnyi DezsĹ munkaĂźgyi ĂŠs nĂŠpjĂłlĂŠti nĂŠpbiztos kezĂŠhez tapadt kĂśzvetlenĂźl vĂŠr, aki a JĂĄszberĂŠnyben tĂźntetĹ ĂŠhezĹ parasztok kĂśzĂŠ gĂŠppuskĂĄztatott â a rendszerben a hatalom birtokosaikĂŠnt a tĂśbbi nĂŠpbiztost is terheli a felelĹssĂŠg a legyilkolt tĂśbb szĂĄz emberĂŠrt. Ugyanakkor fontos adalĂŠk ehhez, hogy mĂĄr maguk LeninĂŠk is Ăłdzkodtak a parancsok ĂrĂĄsba adĂĄsĂĄtĂłl, az ilyen jellegĹą Ăźgyekben fĹleg telefonon adtak utasĂtĂĄst, amelynek nem maradt nyoma. Ez a kĂŠt elv, a hatalom felelĹssĂŠge ĂŠs a visszamenĹleges jogalkotĂĄs az, amely kĂŠsĹbb, az 1946-os nĂźrnbergi perben is visszakĂśszĂśn a nemzetiszocialista fĹbĹąnĂśsĂśk elĂtĂŠlĂŠse kapcsĂĄn, amikor a korabeli jogi keretek, illetve a kĂśzvetlen ĂŠrintettsĂŠg bizonyĂthatĂłsĂĄgĂĄnak hiĂĄnya szintĂŠn nem tettĂŠk volna lehetĹvĂŠ a pĂŠldĂĄtlan kegyetlenkedĂŠsek megbĂźntetĂŠsĂŠt.
Kik is voltak ezek a nĂŠpbiztosok?
Azt TĹkĂŠczki is fontosnak tartja leszĂśgezni, hogy a kĂŠsĹbbi kommunista propaganda-tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs ĂĄllĂtĂĄsaival ellentĂŠtben a nĂŠpbiztosok javarĂŠszt nem a ânĂŠp gyermekeiâ voltak: autĂłval jĂĄrtak, luxuskĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt ĂŠltek az Ăşgynevezett proletĂĄrdiktatĂşra ideje alatt. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy csak cinikus haszonlesĹk voltak: tĂŠnyleg hittek a kommunizmus eszmĂŠjĂŠben, amelyet egyfajta pĂłtvallĂĄskĂŠnt ĂŠltek meg sajĂĄt feladott nemzeti, illetve vallĂĄsi identitĂĄsuk helyett. Voltak persze, akik kevĂŠsbĂŠ voltak elkĂśtelezettek, Haubrich JĂłzsef kereskedelmi ĂŠs hadĂźgyi nĂŠpbiztos pĂŠldĂĄul csaknem hozzĂĄjĂĄrult a proletĂĄrdiktatĂşra bukĂĄsĂĄhoz.
TĂŠny, hogy a nĂŠpbiztosok nagyobb rĂŠsze zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş volt â mint pĂŠldĂĄul KalmĂĄr (Kohn) Henrik, Kelen (Klein) JĂłzsef, a rettegett Szamuely Tibor vagy maga Kun (Kohn) BĂŠla â, ugyanakkor a vagyonos zsidĂłsĂĄg semmi jĂłra nem szĂĄmĂthatott a proletĂĄrdiktatĂşra alatt: a vĂśrĂśsterror 600 halĂĄlos ĂĄldozatĂĄbĂłl 34 âzsidĂł burzsujâ volt. Az is igaz ugyanakkor, hogy a zsidĂłsĂĄg egy elvallĂĄstalanodott rĂŠsze szimpatizĂĄlt a kommunizmussal â akĂĄr mert a nĂŠpek testvĂŠri egyĂźttĂŠlĂŠsĂŠnek eljĂśvetelĂŠt vĂĄrta tĹle â, ezzel alapvetĹen megrontva a magyarâzsidĂł viszonyt, ĂŠs legitimitĂĄst adva a kĂŠsĹbbi zsidĂłtĂśrvĂŠnyeknek. HalĂĄl a bĹąnĂśsĂśkre!
Maga a nĂŠpbiztosok elleni per Simonyi-Semadam SĂĄndor, illetve Teleki PĂĄl elsĹ kormĂĄnya alatt zajlott, a kĂśzvĂŠlemĂŠny teljes tĂĄmogatĂĄsa mellett.
A vĂśrĂśsterror sokkja utĂĄn az egĂŠsz tĂĄrsadalom szorgalmazta a nĂŠpbiztosok felelĹssĂŠgre vonĂĄsĂĄt, hiszen a mintegy 600 ĂĄldozat bĹ fele mĂŠg csak nem is arisztokrata vagy nagypolgĂĄr, hanem egyszerĹą parasztember volt, aki kevĂŠske vagyonĂĄt vĂŠdte a fosztogatĂłktĂłl, ezĂŠrt ellenforradalmĂĄrkĂŠnt kivĂŠgeztĂŠk. Az 1920. jĂşlius 5-ĂŠn kezdĹdĹ, Kun BĂŠla ĂŠs tĂĄrsai, majd â miutĂĄn Kunt nem adta ki a szociĂĄldemokrata kormĂĄnyzattal rendelkezĹ Ausztria â VĂĄntus KĂĄroly ĂŠs tĂĄrsai elleni perben a vĂĄdindĂtvĂĄnyt VĂĄry Albert fĹĂźgyĂŠsz nyĂşjtotta be, a kĂŠsĹbb pontosĂtott vĂĄd felsĂŠgsĂŠrtĂŠs, lĂĄzadĂĄs, gyilkossĂĄgra valĂł felbujtĂĄs ĂŠs pĂŠnzhamisĂtĂĄs volt. A gyorsĂtott tĂĄrgyalĂĄs 97 napig tartott, az ĂtĂŠlethirdetĂŠsre december 28-ĂĄn kerĂźlt sor. Ennek eredmĂŠnyekĂŠnt a 10-bĹl nĂŠgy nĂŠpbiztost halĂĄlra, a tĂśbbi hatot ĂŠletfogytig tartĂł fegyhĂĄzbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠltĂŠk.
Soha vĂŠgre nem hajtott ĂtĂŠletek
BĂĄr nĂŠgy halĂĄlos ĂtĂŠletet is kiszabott a bĂrĂłsĂĄg, mĂĄr akkor tudta a magyar kormĂĄny, hogy ennek vĂŠgrehajtĂĄsĂĄra nem kerĂźl sor: sok magyar katonatisztet tartottak tĂşszkĂŠnt fogva a sikeres forradalmat letudĂł szovjet bolsevikok, Ăgy vĂŠgĂźl ebben a kĂŠnyszerhelyzetben 1921â22-ben belementek abba, hogy kiadjĂĄk a nĂŠpbiztosokat a szovjeteknek, cserĂŠbe tĂśbb tucat magyar hadifogolyĂŠrt, a kĂśzvĂŠlemĂŠny nagyobbik rĂŠsze pedig ebben a dĂśntĂŠsben meg is nyugodott.
Nem menekĂźlhettek
Ăgy az elvtĂĄrsak hamarosan mĂĄr a SzovjetuniĂłban talĂĄlkozhattak a bukott diktatĂşra tĂśbbi fĹemberĂŠvel, magĂĄval Kun BĂŠlĂĄval is. MegmenekĂźlĂŠsĂźk azonban csak arra volt jĂł, hogy nĂŠmi haladĂŠkot kapjanak, ĂŠs ĂŠletĂźknek legtĂśbbszĂśr ĂŠpp a csodĂĄlt szovjet kommunizmus, a sztĂĄlini terror vessen vĂŠget az 1938-as nagy, pĂĄrton belĂźli tisztogatĂĄsok idejĂŠn.
VeczĂĄn ZoltĂĄn
mno.hu
ErdĂŠly.ma2015. jĂşlius 30.
Magyar- ĂŠs nemzetellenessĂŠg
Az idei tusvĂĄnyosi szabadegyetem legnagyobb ĂŠrdeklĹdĂŠst kivĂĄltĂł ĂŠs egyben legjelentĹsebb kĂśzĂŠleti programja, OrbĂĄn Viktor ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł zĂĄrĂłnapi, NĂŠmeth Zsolt ĂĄltal moderĂĄlt nagyĂvĹą, Ăśsszefogott ĂŠs egymĂĄsra rĂmelĹ elĹadĂĄsai fĂŠnyesen igazoltĂĄk: nem sikerĂźlt egymĂĄsnak ugrasztani az Ăşjkori magyar nemzetpolitika kĂŠt emblematikus szemĂŠlyisĂŠgĂŠt. Olyannyira nem, hogy OrbĂĄn Viktor immĂĄr fĂŠlviccesen utalt a kĂśzelmĂşltbeli esetre, mondvĂĄn, hogy vigyĂĄznia kell, mit beszĂŠl, mert mĂĄr TĹkĂŠs LĂĄszlĂł sem tudja mindenben kĂśvetni Ĺt.
ToposzokrĂłl szĂłkimondĂłan
A magyar kormĂĄnyfĹ tartotta magĂĄt ahhoz, hogy ezĂşttal visszafogja magĂĄt retorikailag. Ami nem jelenti azt, hogy a balliberĂĄlis sajtĂł ne pĂŠcĂŠzett volna ki magĂĄnak szĂŠtszedni valĂł rĂŠszeket. Nem csoda: korunk problĂŠmĂĄirĂłl, EurĂłpa jĂśvĹjĂŠrĹl, a nemzeti identitĂĄs veszĂŠlyeztetettsĂŠgĂŠrĹl, az Ăşjkori nĂŠpvĂĄndorlĂĄsrĂłl nem lehet Ăşgy beszĂŠlni, hogy ne emlĂtsĂźk meg e vĂŠszjĂłslĂł jelensĂŠg mĂśgĂśtteseit, illetve a problĂŠmamegoldĂĄs akadĂĄlyozĂłit. Pontosabban lehet mĂmelni a beszĂŠdet e kĂŠrdĂŠsekben a nemzetkĂśzi baloldal toposzait zsolozsmĂĄzva, csakhogy annak a beszĂŠdmĂłdnak tĂśbb kĂśze van a politikai propagandĂĄhoz, a hallgatĂłsĂĄg ideolĂłgiai mĂĄkonyozĂĄsĂĄhoz, mint az ĂŠrtelmes kommunikĂĄciĂłhoz, a problĂŠmĂĄk azonosĂtĂĄsĂĄhoz, a valĂłs, cĂŠlirĂĄnyos megoldĂĄsi javaslatok megfogalmazĂĄsĂĄhoz. OrbĂĄn Viktor pedig, ha nem is mond ki mindent â miniszterelnĂśkkĂŠnt nem is tehetnĂŠ meg diplomĂĄciai bonyodalmak nĂŠlkĂźl â, mindig lĂŠnyegi kĂŠrdĂŠsekrĹl futtat eszmĂŠt szĂłkimondĂł stĂlusban.
EzĂşttal finoman, a sorok kĂśzĂśtt bĂrĂĄlta az EgyesĂźlt Ăllamok âdemokrĂĄciaexportjĂĄtâ is, amikor rĂĄmutatott: az ĂŠszak-afrikai orszĂĄgok mĂĄr nem tudnak tamponszerepet betĂślteni KĂśzĂŠp-Afrika ĂŠs EurĂłpa kĂśzĂśtt, kĂŠptelenek feltartĂłztatni az EurĂłpĂĄt cĂŠlba vevĹ Ăşjkori nĂŠpvĂĄndorlĂĄst. Hogy miĂŠrt nem? Az igazĂĄbĂłl fel sem tett kĂŠrdĂŠsre nem adta meg a vĂĄlaszt a magyar miniszterelnĂśk, hanem a hallgatĂłsĂĄggal valĂł egyĂźttgondolkodĂĄsra apellĂĄlt. NyilvĂĄn az arab tavasznak nevezett, amerikai eredetĹą felforgatĂĄssorozat az, amely konszolidĂĄlt, akĂĄr jĂłlĂŠtinek is nevezhetĹ ĂĄllamokbĂłl polgĂĄrhĂĄborĂşs, ĂŠlhetetlen tĹązfĂŠszkeket kreĂĄlt. EgyĂŠbkĂŠnt azĂŠrt megengedte magĂĄnak OrbĂĄn Viktor a Nagy TestvĂŠr bĂrĂĄlatĂĄt is, amikor rĂĄmutatott arra, hogy lĂĄm, beigazolĂłdott, napjainkban ĂşgyszĂłlvĂĄn bĂĄrmi megtĂśrtĂŠnhet a vilĂĄgban. Ki gondolta volna ugyanis, hogy kiderĂźl: az EgyesĂźlt Ăllamok titkosszolgĂĄlata lehallgatja a nĂŠmet politikusokat, s EurĂłpa Ăşgy tesz, mintha mi sem tĂśrtĂŠnt volna, sĹt, szabadkereskedelmi egyezmĂŠnyt kĂŠszĂźl kĂśtni a megfigyelĹvel.
SzalonkĂŠpessĂŠg
A miniszterelnĂśki eszmefuttatĂĄs kulcskĂŠrdĂŠse a bevĂĄndorlĂĄs problĂŠmĂĄja volt. Ennek kapcsĂĄn esett szĂł a terrorizmusrĂłl, a multikulturalitĂĄsrĂłl, a munkanĂŠlkĂźlisĂŠg problĂŠmĂĄjĂĄrĂłl, valamint a bevĂĄndorlĂĄs ĂŠs a bĹąnĂśzĂŠs problĂŠmĂĄinak ĂśsszefonĂłdottsĂĄgĂĄrĂłl. Ha ezĂşttal tabudĂśntĂśgetĂŠsre nem is kerĂźlt sor, tudatos tabulazĂtĂĄsra azĂŠrt igen. OrbĂĄn Viktor ĂŠvrĹl ĂŠvre rĂĄmutat a baloldal, s azon belĂźl a magyar baloldal valĂłs termĂŠszetĂŠre. MĂĄs, Ăłvatlanabbul fogalmazĂł, hasonlĂł lĂĄtĂĄsmĂłdĂş politikusokat ĂŠs kĂśzĂrĂłkat visszakĂŠzbĹl leszĂŠlsĹsĂŠgeseznek, lefasisztĂĄznak, ha rĂĄmutatnak: a magĂĄt magyarnak titulĂĄlĂł baloldal idĹrĹl idĹre rĂĄront sajĂĄt nemzetĂŠre, s kĂłdoltan nemzetellenes. OrbĂĄn Viktornak mindeddig sikerĂźlt elkerĂźlni e beskatulyĂĄzĂĄst, s habĂĄr nemzetkĂśzi szinten, fĹleg a nĂŠmet sajtĂłban rendszeresen nacionalistĂĄzzĂĄk, diktĂĄtorozzĂĄk, mĂŠg a fasiszta jelzĹ is elĹkerĂźl nĂŠha, de eurĂłpai szalonkĂŠpessĂŠgĂŠt sikerĂźlt megĹriznie. RĂĄadĂĄsul Ăşgy, hogy nem vette ĂĄt egyes pĂĄrttĂĄrsainak valĂłsĂĄgtagadĂł euroatlanti âĂşjbeszĂŠljĂŠtâ, aminek napjainkban legkedveltebb fordulata az âUkrajnĂĄval valĂł szolidaritĂĄsâ, s a âMajdanâ cĂmszĂł alatt jegyzett, egyre dokumentĂĄltabb CIA-puccs forradalomkĂŠnt valĂł bemutatĂĄsa.
VisszatĂŠrve a baloldal termĂŠszetrajzĂĄhoz OrbĂĄn hangsĂşlyozta: a nemzetkĂśzi baloldal, s vele egyĂźtt honi tĂĄrsaik gyanakvĂĄssal tekintenek a nemzeti identitĂĄsra, ĂŠs az Ăşjkori nĂŠpvĂĄndorlĂĄsban lehetĹsĂŠget lĂĄtnak a nemzeti keretek eltĂźntetĂŠsĂŠre. Ugyanazok, akik a 2004-es nĂŠpszavazĂĄs alkalmĂĄval a hatĂĄron tĂşli magyarok ellen uszĂtottak â rĂŠmkĂŠpkĂŠnt festve fel, hogy netĂĄn 800 ezer hatĂĄron tĂşli, elsĹsorban erdĂŠlyi magyar indul majd a jelenlegi magyar hatĂĄrnak â, most keblĂŠre Ăślelne minden idegen, asszimilĂĄlhatatlan bevĂĄndorlĂłt. S le is vonta a balliberĂĄlis sajtĂł kĂŠpviselĹi szĂĄmĂĄra annyira kĂŠnyelmetlen kĂśvetkeztetĂŠst: ezek a politikusok nem szeretik a magyarokat, s azĂŠrt nem szeretik Ĺket, mert magyarok.
SzĂĄllĂĄscsinĂĄlĂłk
Igen, ez ennyire vilĂĄgos ĂŠs egyszerĹą, csak kevesen mernek rĂĄmutatni attĂłl valĂł fĂŠlelmĂźkben, hogy rasszistĂĄnak, antiszemitĂĄnak, nĂĄcinak bĂŠlyegzik Ĺket. A kĂśvetkezĹ kĂŠrdĂŠs ugyanis az: mikĂŠnt lenne lehetsĂŠges, hogy âmagyarâ politikusok ne szeressĂŠk a âmagyarokatâ? NetĂĄn azĂŠrt, mert Ĺk maguk nem magyarok? S ha nem magyarok, akkor milyen szolidaritĂĄsi kĂśtelĂŠkbe tartoznak?
Erre a kĂŠrdĂŠsre tĂśbbfĂŠle, egymĂĄst nem feltĂŠtlenĂźl kizĂĄrĂł vĂĄlasz lĂŠtezik. CsoĂłri SĂĄndor a Nappali Hold cĂmĹą, nagy vihart kavart ĂrĂĄsĂĄban, Csurka IstvĂĄn szĂĄmos esszĂŠjĂŠben az SZDSZ, illetve az SZDSZ-es sajtĂł prominenseinek etnikai-vallĂĄsi kĂśtĹdĂŠsĂŠt jelĂślte meg elsĹdleges politikai identitĂĄskĂŠpzĹ erĹkĂŠnt. Mivel vĂŠkony jĂŠgre merĂŠszkedtek, az ellenĂŠrdekelt erĹk tettek arrĂłl, hogy az be is szakadjon alattuk.
MĂĄsik oldalrĂłl viszont ĂŠrdemes belegondolni, hogy a nemzetkĂśzi baloldal bevallottan cĂŠlul tĹązte ki egy Ăşj embertĂpus megalkotĂĄsĂĄt, amelynek viszont az orientĂĄciĂłjĂĄt a vilĂĄgban nem sajĂĄt szerves nemzeti kultĂşrĂĄja hatĂĄrozza meg, hanem az osztĂĄlyhovatartozĂĄsa. De ellensĂŠgesen tekintett az organikus hagyomĂĄnyokra, a vallĂĄsi ĂŠs nemzeti kĂśtĹdĂŠsekre a szocializmus âelĹideolĂłgiĂĄjaâ, szĂĄllĂĄscsinĂĄlĂłja, a liberalizmus is. (E kĂŠt eszmerendszer rokonsĂĄgĂĄra, egymĂĄsbĂłl valĂł kĂśvetkezĂŠsĂŠre MĂĄrton Ăron is rĂĄmutatott egyik markĂĄns ĂrĂĄsĂĄban.) Nem vĂŠletlenĂźl. KĂśzĂśs bennĂźk a kozmopolita, vilĂĄgpolgĂĄri alapĂĄllĂĄs ĂŠs a masszĂv egyhĂĄzellenessĂŠg. Ezen eszmerendszerek kĂŠpviselĹi egyformĂĄn a nagyvĂĄrosi gyĂśkĂŠrtelen tĂśmegekre tĂĄmaszkodtak ĂŠs ellenĂŠrzĂŠssel, bizalmatlansĂĄggal tekintettek a termĂŠszetĂźknĂŠl fogva konzervatĂv, hagyomĂĄnytisztelĹ vidĂŠki tĂśmegekre.
Nem elkĂŠpzelhetetlen, hogy e nyĂltan nemzetellenes tanokat egyesek nem hitbĹl, hanem szĂĄmĂtĂĄsbĂłl hirdetik. Mit szĂłljunk azonban azokrĂłl, akik ĹszintĂŠn Ăşgy gondoljĂĄk, hogy az egyes eurĂłpai ĂĄllamoknak ĂŠs tĂĄrsadalmaknak nemzeti jelleget adĂł tĂśrtĂŠnelmi, kulturĂĄlis, hitbĂŠli hagyomĂĄnyrendszer meghaladott, feloldandĂł, megszĂźntetendĹ kĂśtĹdĂŠs, amely nem a kulturĂĄlis fejlĹdĂŠs pĂłtolhatatlan tĂĄptalaja, hanem kiiktatandĂł veszĂŠlyforrĂĄs? Mennyiben tekinthetĹ magyarnak az, aki a magyar ĂśnazonossĂĄg kapaszkodĂłit megszĂźntetni igyekszik, a magyar tĂśrtĂŠnelem bĂźszkesĂŠgre okot adĂł esemĂŠnyeit fĂŠlremagyarĂĄzza, hĹseinket (pl. Horthy MiklĂłs, Teleki PĂĄl, Wass Albert) negatĂv szĂnben igyekszik feltĂźntetni, mikĂśzben piedesztĂĄlra emel KĂĄrolyi MihĂĄlyhoz hasonlĂł nemzetĂĄrulĂłkat?
Nem OrbĂĄn Viktor kirekesztĹ, amikor rĂĄmutat: a 2004-es gyalĂĄzatos kampĂĄny kitalĂĄlĂłi, szervezĹi ĂŠs hangadĂłi nem szeretik a magyarokat, e kampĂĄny fĹszereplĹi kizĂĄrtĂĄk magukat a magyar nemzeti kĂśzĂśssĂŠg szolidaritĂĄsi kĂśtelĂŠkĂŠbĹl.
BorbĂŠly Zsolt Attila
ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)2015. augusztus 19.
Romsics IgnĂĄc: A Horthy-kultusz ĂŠs az ellenkultusz is mĂŠg sokĂĄig fennmarad
TalĂĄn mĂŠg soha nem kellett befogadnia akkora tĂśmeget az ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet konferenciatermĂŠnek, mint szerdĂĄn, amikor a Korunk AkadĂŠmia âTĂśrtĂŠnelem ĂŠs emlĂŠkezetâ sorozatĂĄnak keretĂŠben Romsics IgnĂĄc tĂśrtĂŠnĂŠsz tartott elĹadĂĄst Horthy MiklĂłsrĂłl. A tĂśmegen mĂŠg a kĂźlĂśnleges nyomulĂĄsi technikĂĄval rendelkezĹ televĂziĂłs operatĹrĂśk sem tudtĂĄk ĂĄtvĂĄgni magukat, ĂŠs a lĂŠpcsĹhĂĄzban, az ablakon leskelĹdve is sokan hallgattĂĄk az elĹadĂĄst a magyar tĂśrtĂŠnelem kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl legmegosztĂłbb alakjĂĄrĂłl.
A nagy ĂŠrdeklĹdĂŠs elĹzmĂŠnye, hogy a romĂĄn sajtĂłban â tĂŠvesen fordĂtva le a âHorthy MiklĂłs emlĂŠkezeteâ cĂmet, ahogy a KolozsvĂĄri Magyar Napok programjĂĄban is szerepel â az jelent meg, hogy a KMN szervezĹi az ĂśnkormĂĄnyzat pĂŠnzĂŠn âmegemlĂŠkezĂŠstâ (comemorare) tartanak a romĂĄn ĂĄllĂĄspont szerint hĂĄborĂşs bĹąnĂśs kormĂĄnyzĂłrĂłl. âErdĂŠly elfoglalĂĄsĂĄrĂłl a kolozsvĂĄri vĂĄroshĂĄza pĂŠnzĂŠn fogunk megemlĂŠkezniâ, hĂĄborgott Bogdan Diaconu parlamenti kĂŠpviselĹ, a Ziarul Faclia napilapszerzĹje pedig abbĂŠli csodĂĄlkozĂĄsĂĄnak adott hangot, hogy a hatĂłsĂĄgok engedĂŠlyt adtak az elĹadĂĄs megtartĂĄsĂĄra, holott RomĂĄniĂĄban tĂśrvĂŠny tiltja âa fasiszta ideolĂłgia ĂŠs jelkĂŠpek terjesztĂŠsĂŠt.â EzĂŠrt KovĂĄcs Kiss GyĂśngy, a Korunk fĹszerkesztĹje bevezetĹ beszĂŠdĂŠben fontosnak tartotta kihangsĂşlyozni magyar ĂŠs romĂĄn nyelven is, hogy a kĂśzĂśnsĂŠg nem megemlĂŠkezĂŠst, hanem tĂśrtĂŠnelmi elĹadĂĄst fog hallani az egykori kormĂĄnyzĂłrĂłl.
Nos, a szimultĂĄn romĂĄnra is fordĂtott elĹadĂĄs valĂłszĂnĹąleg csalĂłdĂĄst okozott a szenzĂĄciĂłt szimatolĂł sajtĂłsoknak, Romsics IgnĂĄc, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia tagja ugyanis tudomĂĄnyosan tĂŠnyszerĹą prezentĂĄciĂłval kĂŠszĂźlt, mellĹzve mindenfĂŠle politikai vagy erkĂślcsi ĂĄllĂĄsfoglalĂĄst.
Pontokba szedte Horthy ĂŠletrajzĂĄnak adatait, kitĂŠrt azokra a mozzanatokra, amelyek mĂŠg hajĂłparancsnokkĂŠnt elindĂtottĂĄk a szemĂŠlye kĂśrĂźl kialakult kultuszt. BeszĂŠlt a fehĂŠrterrorrĂłl, amelynek sorĂĄn Horthy emberei a parancsnok tudtĂĄval tĂśbb mint ezer embert (a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg vezetĹit, tĂĄmogatĂłit, baloldali ĂŠrtelmisĂŠgieket stb.) vĂŠgeztek ki bĂrĂłsĂĄgi ĂtĂŠlet nĂŠlkĂźl. Ez volt az elsĹ olyan esemĂŠnysor, amely megosztotta a magyar tĂĄrsadalmat vele kapcsolatban.
âKĂŠt Horthy-kĂŠp alakult ki a magyar tĂĄrsadalomban: mindazok, akiknek ĂŠrdekeit sĂŠrtette a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg, mert pĂŠldĂĄul a vagyonukat ĂĄllamosĂtottĂĄk vagy elvettek tĹlĂźk valamit, azok Ăşgy tekintettek Horthyra, mint egy orszĂĄg-megmentĹre. Ĺk bĂĄlokat szerveztek, amikor bevonult egy-egy vĂĄrosba, ĂźnnepeltĂŠk. Mindazok viszont, akiken a bosszĂş csattant, a fehĂŠrterror elszenvedĹi vagy csak a kĂŠt forradalom rĂŠsztvevĹi voltak, Ăşgy gondoltak Horthyra, mint gyilkosra. Ez utĂłbbiak tĂĄborĂĄhoz tartozott pĂŠldĂĄul IllyĂŠs Gyula ĂŠs MĂłricz Zsigmond isâ â mondta a tĂśrtĂŠnĂŠsz professzor.
Romsics IgnĂĄc kĂŠt verset is felolvasott ĂŠs korabeli karikatĂşrĂĄkat is bemutatott a kĂŠt ellentĂŠtes tĂĄbor ĂĄllĂĄspontjĂĄnak illusztrĂĄlĂĄsĂĄra: egyikben dicsĹĂtik, mĂĄsikban pocskondiĂĄzzĂĄk a Nemzeti Hadsereg parancsnokĂĄt, Horthyt â pedig ekkor mĂŠg csak 1919-et ĂrtakâŚ
A tĂśrtĂŠnĂŠsz beszĂŠlt az âideiglenesnekâ szĂĄnt kormĂĄnyzĂłvĂĄ vĂĄlasztĂĄsĂĄrĂłl, kirĂĄlyĂĄval, a SvĂĄjcba menekĂźlt IV. KĂĄrollyal valĂł szembefordulĂĄsĂĄrĂłl, ami ismĂŠt megosztotta a magyar tĂĄrsadalmat, hisz sokan nem tudtĂĄk neki megbocsĂĄtani, hogy lĂśvetett sajĂĄt uralkodĂłjĂĄra, aki Ĺt annak idejĂŠn parancsnokkĂĄ tette. âUborkafĂĄra felkapaszkodottâ alaknak tartotta sok magyar fĹnemes, a kirĂĄlypĂĄrtiak csakĂşgy, mint a baloldal.
Ĺ viszont egyre tudatosabban ĂŠs egyre populistĂĄbb mĂłdszerekkel ĂŠpĂtette sajĂĄt kultuszĂĄt, amelynek biztos tĂĄrsadalompszicholĂłgiai alapul szolgĂĄltak a bĂŠcsi dĂśntĂŠseket kĂśvetĹ terĂźlet-visszacsatolĂĄsok ĂŠs az eufĂłrikus hangulat a magyar lakossĂĄg kĂśrĂŠben. 1938-ban, 70 ĂŠves korĂĄban kultusza mĂĄr tetĹfokĂĄra hĂĄgott, Romsics korabeli Horthy-irkĂĄt (a kormĂĄnyzĂł portrĂŠjĂĄval dĂszĂtett iskolai fĂźzet), Horthy alĂĄĂrĂĄsĂĄval ellĂĄtott karĂĄcsonyi ĂźdvĂśzletet ĂŠs Aba-NovĂĄk Vilmos ez ĂŠvben kĂŠszĂźlt, szegedi freskĂłjĂĄt is bemutatta, ez utĂłbbinak dominĂĄns alakja szintĂŠn a kormĂĄnyzĂł. Ez sem volt elĂŠg: 400 oldalas âtĂśrtĂŠnelmiâ kĂśnyv jelent meg, amely azt bizonyĂtotta, hogy valĂłjĂĄban az ĂrpĂĄd-hĂĄz nem halt ki, leszĂĄrmazottja maga Horthy MiklĂłs.
A csillogĂł felszĂn mĂśgĂśtt azonban sĂśtĂŠt dolgok tĂśrtĂŠntek. Megjelentek a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek, ĂŠs Horthy kormĂĄnyzĂłkĂŠnt mindegyiket alĂĄĂrta. KĂśzben a csalĂĄd nagy kedvet kapott arra, hogy a kormĂĄnyzĂłi stĂĄtust ĂĄllandĂłsĂtsa, Ăgy Habsburg OttĂł hazatĂŠrĂŠsĂŠt megakadĂĄlyoztĂĄk, 1942-ben pedig Horthy elĂŠrte, hogy fiĂĄt, IstvĂĄnt kormĂĄnyzĂł-helyettessĂŠ vĂĄlassza a parlament, Ăgy biztosĂtva az utĂłdlĂĄst a dinasztiĂĄn belĂźl.
Horthy IstvĂĄn azonban repĂźlĹvel lezuhant a keleti fronton, Ăgy a csalĂĄd az akkor mĂŠg csak egyĂŠves fiacskĂĄja, ifjabb Horthy IstvĂĄn nagykorĂşsodĂĄsĂĄig akarta biztosĂtani a folytonossĂĄgot. Ebben a tĂśrekvĂŠsĂźkben azonban sem a rĂłmai katolikus egyhĂĄz, sem a magyar fĹnemessĂŠg nem volt partnerĂźk. KĂśzben a magyar parlament ĂĄltal hozott, de Horthy ĂĄltal alĂĄĂrt zsidĂłtĂśrvĂŠnyek mĂŠlysĂŠges felhĂĄborodĂĄst vĂĄltottak ki nemcsak a zsidĂł kĂśzĂśssĂŠgbĹl, hanem a velĂźk szimpatizĂĄlĂł magyar lakossĂĄgbĂłl is.
A tĂśrtĂŠnelem kegyetlen fintora, hogy Horthy nagyvĂĄradi bevonulĂĄsĂĄt pĂŠldĂĄul egy gazdag vĂĄradi zsidĂł vĂĄllalkozĂł finanszĂrozta, rĂśvid idĹvel azelĹtt, hogy a kormĂĄnyzĂł alĂĄĂrta a zsidĂłkat diszkriminĂĄlĂł tĂśrvĂŠnytâŚ
EzutĂĄn sorozatosan jĂśttek a rossz dĂśntĂŠsek: 1941 jĂşniusĂĄban MagyarorszĂĄg a Horthy dĂśntĂŠse nyomĂĄn lĂŠpett be a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşba, anĂŠlkĂźl, hogy NĂŠmetorszĂĄg kifejezetten kĂŠrte volna rĂĄ â mondta a tĂśrtĂŠnĂŠsz. JĂśtt a Don-kanyari katasztrĂłfa, majd jĂśtt a dĂśntĂŠs, hogy a nĂŠmet csapatokat barĂĄtkĂŠnt fogadja, nem megszĂĄllĂłkkĂŠnt. Horthy ezutĂĄn kinevezte SztĂłjayt miniszterelnĂśknek, Ĺ maga pedig visszavonult a VĂĄrba ĂŠs hetekig nem tĂśrĹdĂśtt semmivel.
KĂśzben EurĂłpa legnagyobb zsidĂł kĂśzĂśssĂŠgĂŠt, a magyarorszĂĄgit ĂŠs ĂŠszak-erdĂŠlyit elkezdik nagyon gyorsan deportĂĄlni. NyolcszĂĄzezer ember ĂŠletĂŠrĹl van szĂł, ĂŠs Horthy hagyja, hogy a SztĂłjay kormĂĄny eleget tegyen Hitler kĂśvetelĂŠsĂŠnek. A vidĂŠki zsidĂłsĂĄg 70 szĂĄzalĂŠka ĂŠs a budapesti 30 szĂĄzalĂŠka lĂĄgerekben volt mĂĄr, amikor 1944. jĂşlius elejĂŠn vĂŠgĂźl parancsot adott, hogy ĂĄllĂtsĂĄk le a deportĂĄlĂĄsokat. âA jĂłindulatĂş ĂŠrtelmezĂŠsek szerint ekkor kapta kĂŠzhez az auschwitzi jegyzĹkĂśnyveket, ĂŠs ekkor tudta meg, mi tĂśrtĂŠnik a deportĂĄltakkalâ â tette hozzĂĄ Romsics. Addigra azonban mĂĄr 445.000 ember vesztette ĂŠletĂŠt a lĂĄgerekben.
SzĂĄlasinak, a nyilaskeresztesek vezetĹjĂŠnek Ăşgy adta ĂĄt a hatalmat, hogy a Gestapo elrabolta kisebbik fiĂĄt, MiklĂłst, Ăgy kĂŠnyszerĂtve Horthyt a lemondĂĄsra. NĂŠmet, majd amerikai fogsĂĄgba kerĂźlt, majd BajororszĂĄgban, s legvĂŠgĂźl PortugĂĄliĂĄban ĂŠlt emigrĂĄciĂłban.
Anyagilag tĂśbbek kĂśzt a VatikĂĄn segĂtette, ĂŠs â itt jĂśn a tĂśrtĂŠnelem mĂĄsik nagy fintora â olyan zsidĂł csalĂĄdok, akik a Horthy tĂĄmogatĂĄsĂĄval menekĂźltek el MagyarorszĂĄgrĂłl 1944 jĂşliusĂĄban, ĂŠs vagyonukat is sikerĂźlt kimenekĂteniĂźk.
HalĂĄla utĂĄn az Ăşj politikai rendszer a tĂśrtĂŠnelem legsĂśtĂŠtebb figurĂĄjĂĄnak kiĂĄltotta ki, majd a 89-es rendszervĂĄltĂĄs Ăłta sokan prĂłbĂĄljĂĄk ĂşjjĂĄĂŠleszteni a kultuszĂĄt. 1993-ban, az Antall-kormĂĄny idejĂŠn tĂśrtĂŠnt meg ĂşjratemetĂŠse szĂźlĹvĂĄrosĂĄban, Kenderesen. AzĂłta sokan lĂĄtogatnak el a sĂrhoz, mindig van rajta friss koszorĂş vagy virĂĄg â fogalmazott Romsics. KultuszĂĄt fĹleg menye, IstvĂĄn Ăśzvegye ĂĄpolta 2013-ban bekĂśvetkezett halĂĄlĂĄig.
Ahol Horthy-szobrot emelnek, vagy Horthy-utcĂĄt neveznek el, ott garantĂĄltan kĂŠt szembenĂĄllĂł tĂĄborra szakad a lakossĂĄg, a tĂźntetĹket ĂŠs ellentĂźntetĹket rendĹrkordon vĂĄlasztja el egymĂĄstĂłl, mindkĂŠt oldalon tetĹfokra hĂĄgnak az indulatok. âFolyik a Horthy-kultusz ĂŠs a Horthy-ellenkultusz ĂŠpĂtĂŠse is. Ăs nagy a gyanĂşm, hogy ez legalĂĄbb a kĂśvetkezĹ egy-kĂŠt ĂŠvtizedben nem fog vĂĄltozniâ â mondta Romsics IgnĂĄc.
maszol.ro2015. augusztus 23.
Horthy MiklĂłs emlĂŠkezete
KolozsvĂĄri Magyar Napok keretĂŠben, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet rendezvĂŠnytermĂŠben, Romsics IgnĂĄc âHorthy MiklĂłs emlĂŠkezeteâ cĂmmel tartott elĹadĂĄsa rendkĂvĂźl nagy ĂŠrdeklĹdĂŠst vĂĄltott ki. A zsĂşfolĂĄsig megtelt terem szĹąknek bizonyult, az elĹtĂŠrben, valamint a kĂśrfolyosĂłn ĂĄllĂłk is hallgattĂĄk, a nyitott ablakokon keresztĂźl, az elĹadĂĄst.
Dr. KovĂĄcs Kiss GyĂśngy, a Korunk fĹszerkesztĹje, felvezetĹ beszĂŠdĂŠben kiemelte, hogy a Korunk AkadĂŠmia TĂśrtĂŠnelem ĂŠs emlĂŠkezet sorozatĂĄnak keretĂŠben tartja meg Romsics IgnĂĄc akadĂŠmikus âHorthy MiklĂłs emlĂŠkezeteâ cĂmmel az elĹadĂĄsĂĄt. Nem megemlĂŠkezĂŠst, hanem tĂśrtĂŠnettudomĂĄnyi elĹadĂĄst hallgathattak az ĂŠrdeklĹdĹk.
Romsics IgnĂĄc tĂśrtĂŠnĂŠsz professzor, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia rendes tagja, aki a XX. szĂĄzad magyar tĂśrtĂŠnelem, a Horthy korszak legszakavatottabb kutatĂłja. Szakmai tevĂŠkenysĂŠgĂŠt az ĂŠvek sorĂĄn szĂĄmtalan dĂjjal jutalmaztĂĄk. A legismertebbeket nevezte meg: KĂĄrolyi MihĂĄly- dĂj (1982), RĂĄnki GyĂśrgy- dĂj (1994), DeĂĄk Ferenc- dĂj (1999), AkadĂŠmiai DĂj (2000), SzĂŠchenyi- dĂj (2005), Korunk Kulcsa dĂj (2010). Nemcsak MagyarorszĂĄgon oktatott, hanem kĂźlfĂśldi egyetemeken is. 2010 Ăłta a BBTE Doktori iskolĂĄjĂĄnak az oktatĂłja. A KMN keretĂŠben megtartott elĹadĂĄsĂĄt filmeztĂŠk. A rendkĂvĂźl nagy ĂŠrdeklĹdĂŠs miatt a szervezĹk romĂĄn nyelvĹą szinkrontolmĂĄcsolĂĄst is biztosĂtottak, Ăgy az elĹadĂĄs romĂĄn nyelven is meghallgathatĂł volt.
Romsics IgnĂĄc, figyelemre mĂŠltĂł humorĂŠrzĂŠkkel, bemutatta a kormĂĄnyzĂł ĂŠletpĂĄlyĂĄjĂĄnak alakulĂĄsĂĄt, ĂŠs azt, hogy a kĂźlĂśnbĂśzĹ tĂśrtĂŠnelmi idĹszakokban a magyar tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs, a kĂśzvĂŠlemĂŠny, mikĂŠnt ĂŠrtĂŠkelte Horthy MiklĂłs szemĂŠlyisĂŠgĂŠt, szerepĂŠt. Az idĹk folyamĂĄn ellentmondĂĄsos vĂŠlemĂŠnyek alakultak ki a szemĂŠlyĂŠre vonatkozĂłlag.
Horthy MiklĂłsrĂłl, mint szemĂŠlyrĹl beszĂŠlve, ĂŠrthetĹvĂŠ vĂĄlnak a vele kapcsolatos vitĂĄk â mondta Romsics IgnĂĄc. KĂśznemesi, kĂśzĂŠpbirtokos csalĂĄd sarja. Apja a magyar fĹrendihĂĄz tagja, ĂŠdesanyja otthon a csalĂĄd irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval foglalkozott, ĂŠs a gyermekek nevelĂŠsĂŠvel. BeszĂŠlt gyermekkorĂĄrĂłl, iskolai tanulmĂĄnyairĂłl, tengerĂŠsztiszti kĂŠpzĂŠsĂŠrĹl. 10 ĂŠvesen a soproni Lahne tanintĂŠzetbe ĂrattĂĄk be, ahol nĂŠmet nyelven tanult. Majd a fiumei TengerĂŠszeti AkadĂŠmiĂĄn vĂŠgezte tanulmĂĄnyait. 612 jelentkezĹbĹl 42 fiatal nyert felvĂŠtelt az AkadĂŠmiĂĄra. 27-en vĂŠgeztek. Nemcsak elmĂŠleti, hanem gyakorlati ismeretekre is tanĂtottĂĄk. TĂśbb nyelven - angol, nĂŠmet, francia, olasz, horvĂĄt - beszĂŠlt. TĂĄrsasĂĄgi kĂśrĂśkben szĂvesen fogadtĂĄk. LovaglĂĄs ĂŠs vĂvĂĄs hozzĂĄtartozott a katonatiszti kĂŠpzĂŠshez. Majd hĂĄrom ĂŠv gyakorlati ĂŠv kĂśvetkezett, kĂźlĂśnbĂśzĹ hajĂłkon szolgĂĄlt. Leteszi a tiszti vizsgĂĄt. 1901-ben megismerkedik egy Arad megyei birtokos csalĂĄdjĂĄnak lĂĄnyĂĄval, Purgly MagdolnĂĄval, megkĂŠri a kezĂŠt. HĂĄzassĂĄguk sorĂĄn 3 gyermekĂźk szĂźletik.
Sikeres tiszti karriert fut be. 1909-1914 kĂśzĂśtt Ferenc JĂłzsef szĂĄrnysegĂŠdje. A tengerĂŠsztiszti pĂĄlya mellett belekĂłstol a kirĂĄlyi udvar lĂŠgkĂśrĂŠbe is. 1914-ig a PĂłlĂĄban horgonyzĂł Habsburg csatahajĂł parancsnoka, majd a frissen ĂŠpĂźlt Novara gyors cirkĂĄlĂł kapitĂĄnya. Az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş alatt tĂśbb sikeres akciĂłt hajt vĂŠgre. 1917-ben a Novara hajĂł talĂĄlatot kapott. Maga Horthy is megsebesĂźlt, fej ĂŠs lĂĄbsĂŠrĂźlĂŠst szenvedett. FelgyĂłgyulĂĄsa utĂĄn a Prinz Eugen csatahajĂł irĂĄnyĂtĂĄsĂĄt vette ĂĄt. Nagy tekintĂŠlyre tesz szert. Ellentengernagyi rangot kapott, megelĹzve 11 admirĂĄlist. A vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠn az OsztrĂĄk-Magyar Monarchia Ăśsszeomlik. Horthy visszatĂŠrt Kenderesre. 1918-1919-ben MagyarorszĂĄgon forradalom bontakozott ki. KikiĂĄltjĂĄk a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄgot. Horthy az ellenforradalmi oldallal kerĂźlt kapcsolatba. Szegedre megy. Az ott szervezĹdĹ fegyveres ellenforradalmi erĹk parancsnoka lesz. Rangsorban a legidĹsebb. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg fĹvezĂŠre. Felismerte, hogy az orszĂĄg vĂŠdelme ĂŠs a rend helyreĂĄllĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben erĹs hadseregre van szĂźksĂŠg. Horthy âkultusz ĂŠs ellenkultusz
A kultusz egy ember istenĂtĂŠsĂŠt jelenti. A professzor korabeli Horthyt magasztalĂł vers bemutatĂĄsĂĄval ĂŠrzĂŠkeltette, mikĂŠnt indult a kultusz kialakulĂĄsa. A Nemzeti Hadsereg fegyveres akciĂłt nem hajtott vĂŠgre. FehĂŠrterror volt, melyet Horthy katonĂĄi hajtottak vĂŠgre. ĂrĂĄsos parancs erre vonatkozĂłlag, hogy tessĂŠk gyilkolni, nem volt. Sokak szerint Horthyt terheli a felelĹssĂŠg a fehĂŠrterrorĂŠrt. TĂśbb mint 1000 fĹre becsĂźlik az ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt.(Biztos adat nincs.) âOlyan dokumentum, amely minden kĂŠtsĂŠget kizĂĄrĂłan bizonyĂtanĂĄ, hogy Horthy utasĂtĂĄst adott volna a kivĂŠgzĂŠsre, mind mĂĄig nem kerĂźlt elĹ.â A magyar tĂĄrsadalom megosztottĂĄ vĂĄlt Horthy szemĂŠlyisĂŠgĂŠnek megĂtĂŠlĂŠsĂŠvel kapcsolatban. Horthy 1919. novemberĂŠben bevonul a fĹvĂĄrosba, mondva, hogy âkĂŠsz a barĂĄti kĂŠzfogĂĄsraâ. A fehĂŠrterror ĂŠs a Horthy bevonulĂĄsa a magyar tĂĄrsadalmat megosztotta, amely kĂśvetkeztĂŠben kĂŠtfĂŠle kĂŠp alakult ki. Mindazok, akiknek ĂŠrdekeit sĂŠrtette a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg, Horthyra, mint orszĂĄg-megmentĹre tekintettek. A fehĂŠrterror szenvedĹi, vagy akik a kĂŠt forradalom rĂŠsztvevĹi voltak, gyilkosnak vĂŠltĂŠk. Az utĂłbbihoz tartozott IllyĂŠs Gyula ĂŠs MĂłricz Zsigmond. Azonban tĂśbben voltak azok, akik az orszĂĄg megmentĹjĂŠnek tekintettĂŠk. A kĂŠtfĂŠle szemlĂŠlet a korabeli versekben is kifejezĹdĂśtt. Ennek illusztrĂĄlĂĄsĂĄra kĂŠt verset olvasott fel.
1920. mĂĄrcius elsejĂŠn Horthy MiklĂłst az orszĂĄg ideiglenes kormĂĄnyzĂłjĂĄvĂĄ nevezik ki. 1920. III. 1- 1944. X. 16 kĂśzĂśtti idĹszakban a Magyar KirĂĄlysĂĄg kormĂĄnyzĂłja. A trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs alapjĂĄn MagyarorszĂĄgnak olyan ĂĄllamformĂĄja lehet, amit akar, az lehet MagyarorszĂĄg uralkodĂłja, akit akar, de Habsburg nem lehet, mert attĂłl fĂŠltek, hogy destabilizĂĄlnĂĄ a helyzetet. Az Antant nem akart tĂśbbĂŠ Habsburg-uralmat. Ideiglenes ĂĄllamfĹt vĂĄlasszanak.
Horthyt javasoljĂĄk, mert Ĺ a fegyveres erĹk parancsnoka. A magyar parlament dĂśntĂŠse alapjĂĄn tĂśbb mint 130 kĂŠpviselĹ szavazott Horthyra a tĂśbb mint 140âbĹl. A parlament dĂśntĂŠse tĂśrvĂŠnyes, a magyar elit dĂśntĂŠse volt. A kormĂĄnyzĂł kĂśzepesen erĹs kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśkĂśkĂŠhez hasonlĂł jogkĂśrrel rendelkezik. MegjelĂślve jogkĂśrĂŠt, pĂŠldĂĄul, ha nem tetszik, a tĂśrvĂŠnyjavaslatot visszakĂźldheti a parlamentnek. A professzor beszĂŠlt IV. KĂĄroly visszatĂŠrĂŠsi kĂsĂŠrleteirĹl is. VĂŠgĂźl a KormĂĄnyzĂł szembefordult IV. KĂĄrollyal, akivel egyesek elhitettĂŠk azt, hogy az orszĂĄg vĂĄrja. 1921-ben katonai erĹvel jĂśn vissza MagyarorszĂĄgra. Horthy a hadsereg ĂŠlĂŠn. Katonai ĂśsszecsapĂĄs kĂśvetkezik, megfosztjĂĄk trĂłnjĂĄtĂłl IV. KĂĄrolyt. Mindez a KormĂĄnyzĂł helyzetĂŠnek a megerĹsĂśdĂŠsĂŠt eredmĂŠnyezte. Horthy MiklĂłs reprezentatĂv funkciĂłt tĂśltĂśtt be. A â20-as ĂŠs â30-as ĂŠvekben visszahĂşzĂłdik a napi politikĂĄtĂłl. Ătengedte a kormĂĄnyzĂĄst Bethlen IstvĂĄn miniszterelnĂśknek (1921-1931). A magyar elit, a katonatisztek szokĂĄsa szerint vadĂĄszattal, teniszezĂŠssel, ĂşszĂĄssal tĂśltĂśtte idejĂŠt. Sokat van egyĂźtt a csalĂĄdjĂĄval. 1920-ban lĂŠtrehozta a VitĂŠzi Rendet.
Horthy ĂŠs a magyar pĂĄrtok fĹ tĂśrekvĂŠse a trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs revĂziĂłja. 1938. augusztusĂĄban hivatalos lĂĄtogatĂĄsra hĂvta Hitler Horthyt ĂŠs ImrĂŠdy BĂŠla miniszterelnĂśkĂśt (1938-1939). KĂśzĂślte velĂźk a CsehszlovĂĄkia megtĂĄmadĂĄsĂĄnak idĹpontjĂĄt. Horthy elutasĂtotta a rĂŠszvĂŠtelt, hogy MagyarorszĂĄg tĂĄmadja meg.
Horthy-kultusz megerĹsĂśdĂŠse
A â30-as ĂŠvekben kialakul ĂŠs megerĹsĂśdik a Horthy-kultusz, amely 1938-1941 kĂśzĂśtt csĂşcspontot ĂŠr el. Megjelennek a karĂĄcsonyi ĂźdvĂśzletek Horthy alĂĄĂrĂĄsĂĄval, a Horthy-irkĂĄkat adnak ki, pĂŠnzĂŠrmĂŠt bocsĂĄtanak ki. HorthyrĂłl szobor kĂŠszĂźl, hidat neveznek el a nevĂŠvel. A 70. szĂźletĂŠsnapjĂĄra bĂĄrĂł Doblhoff Lily, Horthy MiklĂłs cĂmmel 321 oldalas ĂŠletrajzi kĂśnyvet jelentetett meg, amely a kormĂĄnyzĂł elsĹ magyar nyelvĹą ĂŠletrajza.
A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti idĹszakban a revĂziĂłs politika megerĹsĂśdĂśtt. A visszacsatolt terĂźletekre fehĂŠr lovon bevonulĂł kormĂĄnyzĂłrĂłl a honĂŠpĂtĹ, hongyarapĂtĂł imĂĄzs alakult ki. KĂśzben kĂśrnyezete felvetette a dinasztia-alapĂtĂĄs gondolatĂĄt. A NemzetgyĹąlĂŠs Horthy fiĂĄt, IstvĂĄnt kormĂĄnyzĂł-helyettessĂŠ vĂĄlasztja, aki 1942-ben repĂźlĹ szerencsĂŠtlensĂŠg ĂĄldozata lett.
A csillogĂł felszĂn alatt problĂŠmĂĄk vannak â mondta az elĹadĂł. MikĂśzben a terĂźletek visszacsatolĂĄsa zajlik. 1938-1942 kĂśzĂśtti idĹszakban a KormĂĄnyzĂł alĂĄĂrta a zsidĂłtĂśrvĂŠnyeket. FelrĂłjĂĄk neki nemcsak a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek alĂĄĂrĂĄsĂĄt, hanem azt is, hogy MagyarorszĂĄg 1941. jĂşnius 22.-ĂŠn belĂŠpett a II. vilĂĄghĂĄborĂşba, bĂĄr erre kimondottan nĂŠmet kĂŠrĂŠs nem volt. 1943-ban a mĂĄsodik magyar hadseregnek a Don-kanyari vesztessĂŠge rendkĂvĂźl nagy volt, 200.000 emberbĹl egynegyede tĂŠrt haza. MagyarorszĂĄgnak a hĂĄborĂşbĂłl valĂł kiugrĂĄsi szĂĄndĂŠka meghiĂşsult. 1944. mĂĄrcius 19.-ĂŠn, MagyarorszĂĄgot megszĂĄlltĂĄk a nĂŠmet csapatok. Horthy SztĂłjay DĂśmĂŠt nevezi ki miniszterelnĂśknek. A politikĂĄbĂłl visszavonult.
A SztĂłjay-kormĂĄny eleget tesz Hitler kĂśvetelĂŠsĂŠnek.
A nĂŠmet megszĂĄllĂĄst kĂśvetĹen megkezdĹdĂśtt a zsidĂłknak a gettĂłkba gyĹąjtĂŠse, majd deportĂĄlĂĄsa, lĂĄgerekbe valĂł szĂĄllĂtĂĄsa.
A Gestapo elrabolja Horthy kisebbik fiĂĄt, MiklĂłst. Horthyt a nĂŠmetek 1944. oktĂłber 16-ĂĄn lemondottĂĄk. SzĂĄlasi Ferenc, a nyilaskeresztesek vezetĹje, vette ĂĄt a hatalmat. Horthy csalĂĄdjĂĄval a bajororszĂĄgi Hirschberg kastĂŠlyba internĂĄltĂĄk. 1945. mĂĄjus 1-jĂŠn az amerikai csapatok elĂŠrik a kastĂŠlyt, Horthy amerikai fogsĂĄgba kerĂźlt. KiszabadulĂĄsa utĂĄn Wilheimbe megy a csalĂĄdjĂĄhoz. Majd PortugĂĄliĂĄba emigrĂĄlt. Estorilban visszavonultan ĂŠlt. A megĂŠlhetĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges anyagi alapot a VatikĂĄn, a volt amerikai nagykĂśvet ĂŠs azok a zsidĂł csalĂĄdok biztosĂtottĂĄk, akik Horthy tĂĄmogatĂĄsĂĄval menekĂźltek el MagyarorszĂĄgrĂłl, jutottak ki AmerikĂĄba. MegĂrta az EmlĂŠkirataim cĂmĹą kĂśnyvĂŠt, melyet sok nyelvre lefordĂtottak. JogdĂjat kapott. Megosztott tĂĄrsadalmi megĂtĂŠlĂŠs
A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn, a nĂźrnbergi perben Horthy MiklĂłs csak tanĂşkĂŠnt volt beidĂŠzve, ĂŠs hallgattĂĄk ki. TovĂĄbbra is megosztja a magyar tĂĄrsadalmat Horthy szemĂŠlyisĂŠgĂŠnek megĂtĂŠlĂŠse. 1989 utĂĄn a nemzeti szemlĂŠletĹą csoport nagyra ĂŠrtĂŠkeli Horthyt. 1993-ban az Antall kormĂĄny jĂłvĂĄhagyta a csalĂĄdnak Horthy MiklĂłs ĂşjratemetĂŠsĂŠt Kenderesen, ahol a Horthy menye dicsĹĂtĹ beszĂŠdet tartott. KiadtĂĄk az EmlĂŠkirataim cĂmĹą kĂśnyvĂŠt. 2006-ben Koltay GĂĄbor rendezĂŠsĂŠben kĂŠszĂźlt Horthy, a kormĂĄnyzĂł cĂmĹą dokumentumfilm, amely kormĂĄnyzĂł ĂŠletĂŠt ĂŠs MagyarorszĂĄg kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzti tĂśrtĂŠnĂŠseit mutatja be. SzĂnes, fekete-fehĂŠr, magyar dokumentumfilm. RendezĹ: Koltay GĂĄbor. ZeneszerzĹ: Koltay Gergely, SzĹąts IstvĂĄn. OperatĹrĂśk: FranyĂł Attila, Mertz LorĂĄnd, Mezei Attila, HalĂĄsz Lajos. Horthy MiklĂłst SzĂŠlyes Imre alakĂtja.
A baloldali szemlĂŠletĹąek elutasĂtjĂĄk Horthy-emlĂŠkĂŠt.
Romsics IgnĂĄc kiemelte, hogy tovĂĄbbra is lĂŠtezik a Horthy kultusz ĂŠs ellenkultusz. âNagy a gyanĂşm, hogy legalĂĄbb az eljĂśvendĹ egy- kĂŠt ĂŠvtizedben ez az irĂĄnyzat nem fog vĂĄltozni.â
CsomafĂĄy Ferenc
erdon.ro2015. augusztus 25.
Magyarnapokon tĂşl
Korai mĂŠg rĂŠszletes leltĂĄrt kĂŠszĂteni a hĂŠt vĂŠgĂŠn lezĂĄrult 6. KolozsvĂĄri Magyar Napok rendezvĂŠnysorozatrĂłl, egy azonban biztos: teljesĂtette legfontosabb kĂźldetĂŠsĂŠt, azt Ăźzenve a vilĂĄgnak, hogy a kincses vĂĄrosban jĂł magyarkĂŠnt ĂŠlni.
Ez derĂźlt ki a kĂśzel ĂśtszĂĄz esemĂŠnybĹl, amellyel minden korosztĂĄlyhoz, minden tĂĄrsadalmi rĂŠteghez, ĂŠs minden nemzetisĂŠghez kĂvĂĄntak szĂłlni, felmutatva azokat az ĂŠrtĂŠkeket ĂŠs megoldĂĄsra vĂĄrĂł kĂŠrdĂŠseket, amelyek minket ĂŠrintenek ebben a mai, egyre bonyolultabbĂĄ vĂĄlĂł, sok irĂĄnyba elferdĂźlni tetszĹ vilĂĄgban.
A Farkas utcai forgatag ĂzelĂtĹt adott mindenkinek sajĂĄtos kĂŠzmĹąvessĂŠgĂźnk, gasztronĂłmiĂĄnk, zenĂŠnk, tĂĄncunk, âpĂĄrbeszĂŠd-kĂŠszsĂŠgĂźnkâ vilĂĄgĂĄbĂłl. A FĹtĂŠren az idĂŠn is hozzĂĄjuthattunk a megszentelt Magyarok KenyerĂŠhez, ami KĂĄrpĂĄt-medencei kenyĂŠrrĂŠ terebĂŠlyesedett. Ritka pillanat lĂĄtni egy asztalhoz Ăźlni a hĂĄrom romĂĄniai magyar pĂĄrt megyei kĂŠpviselĹit, amint a sokak ĂĄltal szĂźksĂŠgesnek ĂtĂŠlt politikai egyĂźttmĹąkĂśdĂŠst latolgattĂĄk. A pĂĄlyakezdĹ fiatal vĂĄllalkozĂłk eurĂłpai uniĂłs pĂĄlyĂĄzĂĄsi lehetĹsĂŠgeinek bemutatĂĄsa, vagy Horthy MiklĂłs tĂśrtĂŠnelmi emlĂŠkezetĂŠnek tĂĄrgyilagos megismertetĂŠse sokak szĂĄmĂĄra hasznos ĂşjdonsĂĄgkĂŠnt hatott.
ĂRDĂG I. BĂLA
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2015. augusztus 27.
Dr. FugulyĂĄn Gergely emlĂŠkĂŠre
Nagy ĂŠrdeklĹdĂŠssel olvastam dr. FugulyĂĄn Katalin visszaemlĂŠkezĂŠsĂŠt ĂŠdesapjĂĄrĂłl, mely kĂŠt rĂŠszben jelent meg az e- NĂŠpĂşjsĂĄg.ro-n a vilĂĄghĂĄlĂłn.
KolozsvĂĄr szĂźlĂśtte, MarosvĂĄsĂĄrhely neveltje, orvosi csalĂĄdban felnĹtt szĂĄmĂĄra ismerĹsen cseng a FugulyĂĄn nĂŠv. Ha a szemĂŠszetre fordult a szĂł, ha nem a mĂĄsodik, akkor a harmadik mondatban biztosan emlĂtĂŠsre kerĂźlt ez a nĂŠv, ĂĄltalĂĄban elismerĹen.
SzĂĄmomra azĂŠrt is ĂŠrdekes ez a visszaemlĂŠkezĂŠs, mert iskolĂĄs- ĂŠs egyetemistakoromban szemtanĂşja voltam amarosvĂĄsĂĄrhelyi magyar orvoskĂŠpzĂŠs megszĂźletĂŠsĂŠnek, ĂgĂŠretes fejlĹdĂŠsĂŠnek, majd visszavĂĄgĂĄsĂĄnak, elsorvasztĂĄsĂĄnak, ahol FurulyĂĄn Gergely ĂŠlt ĂŠs tevĂŠkenykedett.
Ennek a visszaemlĂŠkezĂŠsnek, illetve a szemĂŠsz FugulyĂĄn Katalinnak, a kolozsvĂĄriak Katus nĂŠnijĂŠnek helye lenne a dr. Vincze JĂĄnos professzor ĂĄltal szerkesztett EmlĂŠkezĂźnk Orvosainkra cĂmĹą sorozat valamelyik kĂśtetĂŠben.
SzĂves elnĂŠzĂŠst kĂŠrek a cikk szerzĹjĂŠtĹl, de sajnĂĄlatos mĂłdon fĂŠlreĂŠrthetĹ tĂŠvedĂŠsek kerĂźltek a visszaemlĂŠkezĂŠsbe, nevezetesen: "1940-ben beiratkozott az orvosi fakultĂĄsra. 1944-ig a kolozsvĂĄri FerdinĂĄnd Egyetem hallgatĂłja volt". Itt a tĂŠvedĂŠs, mert FugulyĂĄn Gergely soha nem volt, nem lehetett a romĂĄn FerdinĂĄnd Egyetem hallgatĂłja, ugyanis ha orvosi tanulmĂĄnyait 1940-44 kĂśzĂśtt KolozsvĂĄrott vĂŠgezte, akkor a tĂśrtĂŠnelmi vĂĄltozĂĄsok miatt (II. bĂŠcsi dĂśntĂŠs) csak a KolozsvĂĄrott Ăşjra lĂŠtrehozott, ĂŠs 1940 oktĂłberĂŠben Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł ĂĄltal felavatott magyar tannyelvĹą Ferenc JĂłzsef TudomĂĄnyegyetem orvostanhallgatĂłja volt. Ezt tĂĄmasztja alĂĄ tanulmĂĄnyainak HallĂŠben (NĂŠmetorszĂĄg) valĂł folytatĂĄsa. A romĂĄn FerdinĂĄnd Egyetem hallgatĂłit nem telepĂtettĂŠk NĂŠmetorszĂĄgba 1944 decemberĂŠben, hiszen mĂĄr hĂłnapokkal megelĹzĹen megtĂśrtĂŠnt a romĂĄn tĂśrtĂŠnelmi hagyomĂĄnyok ĂŠs szokĂĄsok szerint vĂĄrhatĂł "kĂśpĂśnyeg- forgatĂĄs" (1944. aug. 23.).
A hĂĄborĂş alatt HallĂŠban letett vizsgĂĄkat ĂŠs megszerzett diplomĂĄkat ĂĄltalĂĄban sem MagyarorszĂĄgon, sem RomĂĄniĂĄban nem ismertĂŠk el. EzĂŠrt kĂŠnyszerĂźlt a szerzĹ ĂŠdesapja is â szĂĄmos sorstĂĄrsĂĄhoz hasonlĂłan â ĂşjbĂłl leszigorlatozni, ĂŠs ezutĂĄn szerezte meg a hivatalosan is ĂŠrvĂŠnyes orvosi diplomĂĄjĂĄt a Bolyai TudomĂĄnyegyetemen, ĂŠs avattĂĄk orvosdoktorrĂĄ 1947-ben MarosvĂĄsĂĄrhelyen.
Az 1994-45-Ăśs hallei "tanulmĂĄnyi kirĂĄndulĂĄs" szakmailag nem sok babĂŠrt eredmĂŠnyezett. De ne feledjĂźk azt a tĂŠnyt, hogy ezek a fiatal emberek nem estek ĂĄldozatul a megĂĄllĂthatatlan szovjet invĂĄziĂłnak, tovĂĄbbĂĄ HallĂŠba az amerikai csapatok vonultak be elĹszĂśr, ĂŠs Ăgy a szovjetek ĂĄltal igen kedvelt szokĂĄsos "malenkij robot" is elmaradt. TermĂŠszetesen az ismĂŠtlĹdĹ angolszĂĄsz bombĂĄzĂĄsok nĂŠhĂĄny magyar egyetemi hallgatĂł ĂŠletĂŠbe kerĂźltek, de jĂłval kevesebbe, mintha a jĂłl ismert szovjet vĂĄltozat tĂśrtĂŠnik meg.
FugulyĂĄn Gergely fĹorvos ĂgĂŠretes szakmai ĂŠletpĂĄlyĂĄja pĂĄrhuzamosan bontakozik ki MarosvĂĄsĂĄrhelyen a magyar nyelvĹą orvosi egyetem remĂŠnyteljes fejlĹdĂŠsĂŠvel, melyben maga is aktĂv szerepet vĂĄllalt.
1958 kĂŠt igen sajnĂĄlatos esemĂŠnnyel kĂśszĂśntĂśtt be, mely hosszĂş idĹre meghatĂĄrozta az ĂśnĂĄllĂł magyar nyelvĹą felsĹoktatĂĄst ErdĂŠlyben. JanuĂĄr elejĂŠn â gyomormĹątĂŠt kĂśvetkeztĂŠben â 73 ĂŠves korĂĄban meghal dr. Groza PĂŠter romĂĄn miniszterelnĂśk, majd ĂĄllamelnĂśk, aki lĂŠtrehozta, ĂŠletben tartotta ĂŠs oltalmazta az ĂśnĂĄllĂł erdĂŠlyi magyar nyelvĹą egyetemi oktatĂĄst. Ezt kĂśvette februĂĄr vĂŠgĂŠn KĂĄdĂĄr JĂĄnos ĂŠs elvtĂĄrsainak romĂĄniai lĂĄtogatĂĄsa, mely vĂŠgleg megpecsĂŠtelte az erdĂŠlyi magyar egyetemek jĂśvĹjĂŠt. KĂĄdĂĄrĂŠk, kĂśszĂśnetkĂŠppen a romĂĄn elvtĂĄrsak Nagy ImrĂŠnek ĂŠs tĂĄrsainak nyĂşjtott "Ăśnzetlen" porkolĂĄbszolgĂĄltatĂĄsĂĄĂŠrt, a romĂĄniai magyarsĂĄg sorsĂĄt teljesen a tĂśbbsĂŠgi nemzetre bĂztĂĄk azzal a jelszĂłval, hogy "ne ingereljĂźk a romĂĄn elvtĂĄrsakat", elfogadva, hogy a nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠs romĂĄn belĂźgy.
Ezt a lehetĹsĂŠget igen gyorsan kihasznĂĄltĂĄk a tĂźrelmetlen romĂĄn nacionalistĂĄk, ĂŠs hamar elkĂŠszĂźlt az ĂśnĂĄllĂł magyar egyetemek, fĹiskolĂĄk megszĂźntetĂŠsĂŠnek forgatĂłkĂśnyve. KolozsvĂĄrott 1959 tavaszĂĄn beolvasztjĂĄk a magyar egyetemet a romĂĄnba, ĂŠs lĂŠtrejĂśn a BabesâBolyai kĂśzĂśs universitas, majd 1962- ben bevezetik a romĂĄn nyelvĹą orvosi- gyĂłgyszerĂŠszeti oktatĂĄst MarosvĂĄsĂĄrhelyen.
Ekkor tĂśrik meg, fut vakvĂĄgĂĄnyra FugulyĂĄn fĹorvos remĂŠnyteljes egyetemi ĂŠletpĂĄlyĂĄja, szĂĄmos magyar sorstĂĄrsĂĄĂŠhoz hasonlĂłan. Helyet kellett biztosĂtani a betelepĂźlĹ romĂĄn kollĂŠgĂĄknak, mivel a magyar oktatĂłk nem tanĂthattĂĄk a romĂĄn diĂĄkokat.
SajnĂĄlatos mĂłdon ebben a romanizĂĄciĂłban szerepet vĂĄllal nĂŠhĂĄny "buzgĂł mĂłcsing", akik ĂśnĂśs ĂŠrdekbĹl segĂtettĂŠk elĹ a magyar egyetem minĂŠl elĹbbi felszĂĄmolĂĄsĂĄt. ĂrtelemszerĹąen a FugulyĂĄn fĹorvost ĂŠs szĂĄmos sorstĂĄrsĂĄt ĂŠrintĹ mĂŠltĂĄnytalansĂĄg legtĂśbbszĂśr nem a szemĂŠlyĂźk ellen irĂĄnyult, hanem azt lehet mondani: "rossz idĹben voltak rossz helyen".
Ezzel aprĂł "morzsĂĄval" szeretnĂŠk hozzĂĄjĂĄrulni a hetvenĂŠves marosvĂĄsĂĄrhelyi orvos- ĂŠs gyĂłgyszerĂŠszkĂŠpzĂŠs tĂśrtĂŠnetĂŠhez.
Debrecen, 2015. augusztus 24.
Dr. PĂŠterffy ĂrpĂĄd emeritus professzor
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2015. augusztus 27.
IstvĂĄn, a kirĂĄly
Antall JĂłzsef politikai ĂśrĂśksĂŠgĂŠrĹl, az SZDSZâMDF-paktumrĂłl, a kommunista rendszer ĂĄltal felhalmozott adĂłssĂĄg ĂĄtvĂĄllalĂĄsĂĄrĂłl, a nemzeti szempontokat fĂŠlreseprĹ privatizĂĄciĂłrĂłl mĂŠg sok vita folyik, mint ahogy arrĂłl is, hogy mindez a kormĂĄnyfĹ vĂŠgtelen naivitĂĄsĂĄbĂłl fakadt, vagy tudatosan, utasĂtĂĄsra cselekedett. UtĂłbbi esetben sosem tudhatjuk meg, mennyire volt szĂĄndĂŠka a mozgĂĄstĂŠr tĂĄgĂtĂĄsa. BĂĄrmi is legyen az igazsĂĄg, el kell ismerni: Antall JĂłzsef retorikĂĄban ĂŠs szimbolikus kĂŠrdĂŠsekben igaz magyarkĂŠnt nyilvĂĄnult meg. S itt nemcsak emlĂŠkezetes kijelentĂŠsĂŠre gondolok, miszerint lĂŠlekben 15 milliĂł magyar miniszterelnĂśkĂŠnek tartja magĂĄt. BĂĄr e kitĂŠtel nemzetpolitikai jelentĹsĂŠge aligha tĂşlbecsĂźlhetĹ, sokan megĂĄllapĂtottĂĄk mĂĄr, hogy ezen egyetlen mondattal tĂśmĂŠntelen sĂŠrelmet tett jĂłvĂĄ az egykori miniszterelnĂśk. Hanem arra is, hogy ellenĂĄllt a mĂĄsik oldal tĂśrtĂŠnelemhamisĂtĂł kĂsĂŠrleteinek, nem volt partner a âbĹąnĂśs nĂŠpâ, a âfasiszta nemzetâ kommunista sztereotĂpiĂĄinak aktualizĂĄlĂĄsĂĄban, KĂĄrolyi MihĂĄly piedesztĂĄlra emelĂŠsĂŠben ĂŠs Horthy MiklĂłs diabolizĂĄlĂĄsĂĄban, sĹt, hosszĂş interjĂşban mĂŠltatta az egykori kormĂĄnyzĂłt 1993-as ĂşjratemetĂŠsĂŠnek idejĂŠn.
KirĂĄlydombi fordulat
Az is igen fontos kĂŠrdĂŠs, hogy Antall ĂŠs pĂĄrtja az 1100 ĂŠves ĂĄllamisĂĄgot szimbolizĂĄlĂł szentkoronĂĄs cĂmer mellett tette le a garast 1990-ben, amit sikerĂźlt is elfogadtatni az 1918-ban ĂŠs 1946-ban erĹsen kompromittĂĄlt kĂśztĂĄrsasĂĄgi hagyomĂĄnyt kĂŠpviselĹ âkiscĂmerâ ellenĂŠben. HasonlĂłan fontos dĂśntĂŠs volt az is, hogy a magyar ĂĄllam hivatalos Ăźnnepe augusztus 20. lett. Nemzeti ĂźnnepĂźnk mĂĄrcius 15., valamint oktĂłber 23., joggal vagyunk bĂźszkĂŠk arra, hogy elĹdeink remĂŠnytelen kĂźzdelemben is kiĂĄlltak a magyar szabadsĂĄg, a magyar tĂśrtĂŠnelemformĂĄlĂł akarat, a magyar ĂĄllami ĂśnĂĄllĂłsĂĄg mellett, de mĂŠltĂł ĂĄllami ĂźnnepĂźnk, kĂźlĂśnĂśsen fiatal ĂŠs terĂźleteinkbĹl bĹven rĂŠszesedett ĂĄllamok gyĹąrĹąjĂŠben augusztus 20., amely a tĂśbb mint ezer ĂŠves KĂĄrpĂĄt-medencei magyar jelenlĂŠtre emlĂŠkeztet.
Ez az Ăźnnep az utĂłbbi harminc ĂŠvben szorosan ĂśsszefonĂłdik egy korszakalkotĂł mĹą, az IstvĂĄn, a kirĂĄly cĂmĹą rockopera tĂśrtĂŠnetĂŠvel. A nemzeti ĂŠs a kozmopolita publicisztikĂĄkban egyarĂĄnt hangot adtak mĂĄr azon vĂŠlekedĂŠsnek, hogy az emlĂŠkezetes kirĂĄlydombi premier idejĂŠn mĂŠg magĂĄt nyeregben ĂŠrzĹ, sajĂĄt kĂśzeljĂśvĹbeli bukĂĄsĂĄval aligha szĂĄmolĂł kommunista vezetĂŠs azĂŠrt engedĂŠlyezte a rockopera bemutatĂĄsĂĄt, mert azt sajĂĄt legitimĂĄciĂłjakĂŠnt fogta fel: KĂĄdĂĄrban IstvĂĄnt, Nagy ImrĂŠben KoppĂĄnyt lĂĄtta megtestesĂźlni. AkĂĄr igaz e feltĂŠtelezĂŠs, akĂĄr nem, ĂśssznĂŠpi szinten egĂŠszen mĂĄs hatĂĄsa volt a darabnak, a rendszer nem erĹsĂśdĂśtt, hanem gyengĂźlt az IstvĂĄn, a kirĂĄlynak kĂśszĂśnhetĹen. SzĂĄmottevĹen erĹsĂśdĂśtt viszont a nemzeti Ăśntudat, amit a KĂĄdĂĄrâAczĂŠl-rendszer kilĂşgozni igyekezett az agyakbĂłl.
A darabnak semmi sem tudott ĂĄrtani. ParĂĄdĂŠs szereposztĂĄsokban ĂĄllĂtottĂĄk szĂnpadra Ăşjra ĂŠs Ăşjra a NĂŠpstadiontĂłl, SevillĂĄn, a Margitszigeten ĂĄt CsĂksomlyĂłig, tĂŠvĂŠs vetĂŠlkedĹt is ĂŠpĂtettek rĂĄ. HiĂĄba voltak a belemagyarĂĄzĂĄsok, a darab azt is tĂşlĂŠlte, hogy kĂŠt ĂŠve AlfĂśldi RĂłbert nyĂlt nemzetgyalĂĄzĂĄsra hasznĂĄlta fel. ProvokĂĄciĂłja mindenkit felhĂĄborĂtott, akiben a magyar ĂŠrzĂŠsnek egy szikrĂĄja is ragadt, s lĂŠnyegĂŠben ott maradt azon hĂveivel, akiknek lĂŠtelemĂźk a magyarsĂĄg provokĂĄlĂĄsa, akiknek a Szent Korona âsvĂĄjci sapkaâ, JĂŠzus âzsidĂł fattyĂşâ, a Szent Jobb pedig âtetemcafatâ.
JĂśvĹtĂĄvlatok
IdĂŠn ismĂŠt szĂnpadra ĂĄllĂtottĂĄk a darabot, aminek kĂźlĂśn ĂŠrtĂŠke, hogy a legfĹbb szerepek nagy rĂŠszĂŠt az egykori ikonikus rocksztĂĄrok alakĂtjĂĄk â Varga MiklĂłs, DeĂĄk Bill Gyula ĂŠs Nagy FerĂł â, akik mindmĂĄig a mĹąfaj ĂŠlvonalĂĄhoz tartoznak. Az egyetlen kivĂŠtel VikidĂĄl Gyula, akit vĂŠlhetĹen a jogos Ăśnkritika tartott tĂĄvol KoppĂĄny ismĂŠtelt megformĂĄlĂĄsĂĄtĂłl. Az Ăşj bemutatĂł apropĂłt adott BrĂłdy JĂĄnosnak, hogy ismĂŠt kĂśztudatba dobjon egy hamis sztereotĂpiĂĄt, ezĂşttal a Magyar Nemzet cĂmĹą napilapot hasznĂĄlva fĂśl tĂŠveszmĂŠinek terjesztĂŠsĂŠhez. BrĂłdy tĂŠvedĂŠseiben egy dolgot azĂŠrt tisztelni lehet: a kĂśvetkezetessĂŠget. A Ha ĂŠn rĂłzsa volnĂŠk, a MiĂŠrt hagytuk, hogy Ăgy legyen?, a SzemĂŠtdomb, a SzĂł veszĂŠlyes fegyver rendszerkritikus szerzĹje, az IstvĂĄn, a kirĂĄly szĂśvegĂrĂłja sokak megdĂśbbenĂŠsĂŠre a rendszervĂĄltĂĄs idejĂŠn a legmilitĂĄnsabb nemzetellenes, sĹt, nemzetgyalĂĄzĂł tĂĄrsasĂĄghoz, az SZDSZ-hez csatlakozott, ĂŠs azĂłta is kitart mellettĂźk, illetve utĂłdaik mellett. A rockopera csĂksomlyĂłi bemutatĂłja idejĂŠn az erdĂŠlyi magyar autonĂłmia kĂŠrdĂŠsĂŠt a szĹnyeg alĂĄ sĂśprĹ romĂĄnâmagyar lĂĄtszatmegbĂŠkĂŠlĂŠst ĂŠltette, ami, Ăşgymond, lehetĹvĂŠ tette, hogy romĂĄn nemzeti Ăźnnep alkalmĂĄbĂłl Budapesten lehessen pezsgĹzni, ĂŠs azt is, hogy CsĂksomlyĂłn bemutathassĂĄk az IstvĂĄn, a kirĂĄlyt. SzĂĄmĂĄra mellĂŠkes volt, hogy a Kempinskybeli 2002. december elsejei koccintĂĄs a magyarsĂĄg megalĂĄzĂĄsa volt, mĂg a nemzetĂźnk szent hegyĂŠn bemutatott, szakralizĂĄlĂłdott rockopera az optimĂĄlis helyszĂn megtalĂĄlĂĄsĂĄrĂłl szĂłlt.
Ugyancsak BrĂłdy nem egĂŠszen fĂŠl ĂŠvtizeddel kĂŠsĹbb IstvĂĄnban GyurcsĂĄnyt lĂĄtta megtestesĂźlni, mĂg KoppĂĄnyban OrbĂĄnt fedezte fel. E tĂŠveszmĂŠt idĂŠn is tovĂĄbbgĂśrgeti, azt ĂĄllĂtva, hogy KoppĂĄny mai utĂłdai azt mondjĂĄk, ânem leszĂźnk gyarmatâ, mĂg IstvĂĄn hĂvei âeurĂłpai MagyarorszĂĄgot akarnakâ.
Ehhez kĂŠpest az utĂłbbiak ĂŠpp EurĂłpa ĂŠs MagyarorszĂĄg felszĂĄmolĂĄsĂĄhoz nyĂşjtanĂĄnak segĂtĹ kezet, a bevĂĄndorlĂłk tĂśmegeinek befogadĂĄsĂĄval, a kontinentĂĄlis olvasztĂłtĂŠgely, a nemzetĂĄllami szuverenitĂĄst felszĂĄmolĂł fĂśderatĂv EurĂłpa megteremtĂŠsĂŠvel, a multikulturalitĂĄs hazug jelszavĂĄval. Hazug ez a jelszĂł, mert az asszimilĂĄlhatatlan tĂśmegek beĂśzĂśnlĂŠsĂŠvel az eurĂłpai kultĂşra nem sokszĂnĹąsĂśdik, hanem megszĹąnik. Az eurĂłpai kultĂşra megteremtĹje ĂŠs ĂŠltetĹje a nemzetĂĄllami sokszĂnĹąsĂŠg, a nemzeti kultĂşrĂĄra ĂŠs nyelvre ĂźgyelĹ ĂĄllam, mĂŠg ha tĂŠrsĂŠgĂźnkben, a trianoni bĂŠkediktĂĄtum kĂśvetkeztĂŠben kĂĄrĂĄt lĂĄtjuk az utĂłdĂĄllamok tĂşlzott nyelvi âĹrzĹ-vĂŠdĹâ tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek.
MĂĄsik oldalrĂłl Szent IstvĂĄn azĂŠrt vĂĄlasztotta az akkori hatalmi centrumok kĂśzĂźl a pĂĄpĂĄt, azĂŠrt ajĂĄnlotta fel orszĂĄgĂĄt a Magyarok NagyasszonyĂĄnak, mert ĂśnĂĄllĂł magyar ĂĄllamban gondolkodott. MĹąve, ha megcsonkultan is, de fennmaradt 1100 ĂŠvig. S ha a BrĂłdy szerint eurĂłpai MagyarorszĂĄgot teremteni ĂłhajtĂł, levitĂŠzlett, (MĂĄrait idĂŠzve) az eszmĂŠt feladĂł, csak a zsĂĄkmĂĄnyt fĂŠltĹ kommunistĂĄk az 1918â19-es szĂŠtzĂźllĂŠshez hasonlĂł kulcspillanatban magukhoz nem ragadjĂĄk az irĂĄnyĂtĂĄst, a magyar jĂśvĹ tĂĄvlatos Szent IstvĂĄn hazĂĄjĂĄban.
BorbĂŠly Zsolt Attila
ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)2015. szeptember 8.
Nem Hitler adta vissza Ăszak-ErdĂŠlyt
1940. szeptember 6-ĂĄn vonult be a KirĂĄlyi HonvĂŠdsĂŠg NagyvĂĄradra. Erre a napra emlĂŠkeztek 2015. szeptember 6-ĂĄn, vasĂĄrnap hat ĂłrĂĄtĂłl a Partiumi KeresztĂŠny Egyetem (PKE) szĂŠkhĂĄzĂĄnak dĂsztermĂŠben.
A visszaemlĂŠkezĹ esemĂŠnyen Raffay ErnĹ tĂśrtĂŠnĂŠsz tartott elĹadĂĄst Ăszak- ĂŠs Kelet-ErdĂŠly visszacsatolĂĄsa 1940-ben cĂmmel. A szervezĹk nevĂŠben Nagy JĂłzsef Barna az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) partiumi elnĂśke kĂśszĂśntĂśtte a PKE dĂsztermĂŠt zsĂşfolĂĄsig megtĂśltĹ kĂśzĂśnsĂŠget, majd TĹkĂŠs LĂĄszlĂł EP-kĂŠpviselĹ, az EMNT elnĂśke szĂłlt az egybegyĹąltekhez. Kifejtette, hogy 1940-ben az volt az igazsĂĄgos, âĂŠs ma is az jelentenĂŠ az igazsĂĄgtĂŠtelt, ha a tĂśrvĂŠnytelenĂźl ĂŠs igazsĂĄgtalanul elszakĂtott terĂźletek visszakerĂźlnĂŠnek MagyarorszĂĄghoz. A trianoni bĂŠkediktĂĄtum egy igazsĂĄgtalan rablĂłbĂŠke volt, melynek a mai napig isszuk a levĂŠtâ â fogalmazott TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, aki azonban felhĂvta a figyelmet arra, hogy a hatĂĄrrevĂziĂłnak jelen pillanatban nincs esĂŠlye. âMivel a politikai ĂŠs nĂŠpessĂŠgi kĂśrĂźlmĂŠnyek figyelembe vĂŠtelĂŠvel nem lehet valĂłsĂĄgalapja bĂĄrminĂŠmĹą terĂźletfelĂźlvizsgĂĄlatnak, ĂŠppen ezĂŠrt a jĂĄrhatĂł utat kell keresnĂźnkâ. Ezt a jĂĄrhatĂł utat a âterĂźletĂŠrt jogokatâ formulĂĄban foglalta Ăśssze TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, kifejtve, hogy ha MagyarorszĂĄg nem nyerheti vissza a magyar haza elszakĂtott rĂŠszeit, akkor ezzel szemben legalĂĄbb teljes kĂśrĹą jogokat nyerjen a kĂźlhonban szakadt magyarsĂĄg. âA korlĂĄtozott ĂśnrendelkezĂŠs, vagyis az autonĂłmia jelenthetnĂŠ a megoldĂĄst, ami megĂĄllĂthatnĂĄ azt a leĂŠpĂźlĂŠsi folymatot, amely az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzadban vĂŠgbement. De nem csupĂĄn a politikai rendezĂŠsen, hanem a mi erkĂślcsi alapĂĄllĂĄsunkon, szellemisĂŠgĂźnkĂśn, cselekvĹkĂŠpssĂŠgĂźnkĂśn mĂşlik, hogy ki tudjuk-e vĂvni a bennĂźnket megilletĹ jogokatâ â szĂśgezte le TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, majd Ăgy folytatta: âSajnos a kĂźlhoni magyarsĂĄg ĂŠs az anyaorszĂĄg sincs abban a helyzetben, hogy ezt a jogĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠst ki tudjuk harcolni. GyĂśkeres vĂĄltozĂĄsra van szĂźksĂŠg a magyar politikĂĄban ĂŠs a magyarsĂĄg ĂĄllapotĂĄban ahhoz, hogy errĹl a cĂŠlkitĹązĂŠsrĹl egyĂĄltalĂĄn beszĂŠlhessĂźnkâ. VĂŠgezetĂźl a politikus felhĂvta a figyelmet a magyarsĂĄg fogyĂĄsĂĄnak negatĂv folyamatĂĄra, ami miatt nagyon meggyengĂźlt a magyar kĂśzĂśssĂŠg.
A revĂziĂł alapja
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł beszĂŠde utĂĄn tartotta meg elĹadĂĄsĂĄt Raffay ErnĹ tĂśrtĂŠnĂŠsz, aki elĂśljĂĄrĂłban emlĂŠkeztetett arra, hogy a trianoni bĂŠke megkĂśtĂŠsĂŠvel MagyarorszĂĄg terĂźletĂŠnek 71,3 szĂĄzalĂŠkĂĄt, lakossĂĄgĂĄnak pedig kĂŠt harmadĂĄt vettĂŠk el, a magyar nemzetisĂŠgĹąek egy harmada kerĂźlt idegen uralom alĂĄ. âPĂŠldĂĄtlan mĂŠltĂĄnytalansĂĄg volt ez a magyarsĂĄggal szembenâ â szĂśgezte le Raffay ErnĹ, elĂĄrulva azt, hogy Ăgy gondoltĂĄk ezt a korabeli magyar politikusok is, hiszen mindenkinek, a baloldali kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠgeknek is az volt az elvĂźk, hogy amikor lehet, MagyarorszĂĄg szerezzen vissza annyi terĂźletet, amennyit csak lehet.
Politikai prĂłbĂĄlkozĂĄsok
Raffay elmondta, hogy a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt MagyarorszĂĄg arra tĂśrekedett, hogy az Ĺt gyĹąrĹąbe fogĂł RomĂĄnia, JugoszlĂĄvia ĂŠs CsehszlovĂĄkia alkotta szĂśvetsĂŠget szĂŠtbontsa. ElĹszĂśr egy lengyel-magyar-romĂĄn szĂśvetsĂŠggel prĂłbĂĄlkoztak, ami azĂŠrt nem valĂłsult meg, mert a romĂĄnok nem voltak hajlandĂłak visszadni MagyarorszĂĄgnak a SzatmĂĄrnĂŠmeti-NagyvĂĄrad vonalat. Majd egy jugoszlĂĄv-magyar szĂśvetsĂŠget prĂłbĂĄltak kiĂŠpĂteni a magyar politikusok, ez viszont OlaszorszĂĄg ellenĂĄllĂĄsĂĄn hiĂşsult meg, mely balkĂĄni hatalmi tĂśrekvĂŠseinek gĂĄtjĂĄt lĂĄtta ebben a szĂśvetkezĂŠsben. âA csehszlovĂĄkokkal ĂŠrdemben sosem lehetett tĂĄrgyalniâ â fĹązte hozzĂĄ a tĂśrtĂŠnĂŠsz, aki a tovĂĄbbiakban elmondta, hogy a geopolitikai helyzet akkor vĂĄltozott radikĂĄlisan, amikor NĂŠmetorszĂĄgban Hitler kerĂźlt hatalomra, akinek deklarĂĄlt tĂśrekvĂŠse volt az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşt lezĂĄrĂł bĂŠkerendszer felĂźlvizsgĂĄlata.
Nem Hitler adta
Ebben a kontextusban szĂśgezte le Raffay ErnĹ azt, hogy nem igaz az a szĂŠltĂŠben-hosszĂĄban hangoztatott tĂŠzis, miszerint MagyarorszĂĄg Hitler tenyerĂŠbĹl kapta vissza Ăszak-ErdĂŠlyt. 1940 jĂşlius 2-ĂĄn CsĂĄky IstvĂĄn kĂźlĂźgyminiszter ugyanis nyilatkozatot tett kĂśzzĂŠ, melyben hĂĄborĂşt helyezett kilĂĄtĂĄsba RomĂĄnia ellen, ami kivĂĄltotta Hitler dĂźhĂŠt, hiszen Ĺ mĂĄr kĂŠszĂźlt a SzovjetuniĂł megtĂĄmadĂĄsĂĄra, ĂŠs ehhez szĂźksĂŠge volt a romĂĄniai olajra. Hitler ennek nyomĂĄn Ărt levelet a romĂĄn kirĂĄlynak, amelyben szorgalmazta azt, hogy RomĂĄnia kezdjen tĂĄrgyalĂĄsokba MagyarorszĂĄggal a terĂźleti problĂŠmĂĄkrĂłl. Hitler azzal gyĹzte meg RomĂĄniĂĄt, hogy jogosnak ĂtĂŠlte meg a magyar, illetve a bolgĂĄr terĂźleti igĂŠnyeket, ĂŠs amennyiben RomĂĄnia nem bocsĂĄtkozik tĂĄrgyalĂĄsokba, akkor magyar ĂŠs szovjet csapatok fogjĂĄk megtĂĄmadni az orszĂĄgot. RomĂĄnia tehĂĄt nem NĂŠmetorszĂĄg kĂŠnyszerĂtĂŠsĂŠre, hanem amĂşgy is szorult helyeztĂŠben bocsĂĄtkozott tĂĄrgyalĂĄsokba a hatĂĄrrevĂziĂłrĂłl.
AlkudozĂĄs
Az 1940 augusztusĂĄban MagyarorszĂĄggal folytatott szĂśrĂŠnyvĂĄri (Drobeta -Turnu Severin) tĂĄrgyalĂĄsokon a romĂĄn fĂŠl eleinte 14 ezer nĂŠgyzetmĂŠternyi terĂźletet ajĂĄnlott fel MagyarorszĂĄgnak, utĂłbbi ennek a terĂźletnek a tĂśbbszĂśrĂśsĂŠt kĂŠrte. A romĂĄnok vĂŠgsĹ ajĂĄnlata 27 ezer nĂŠgyzetkilomĂŠter volt azzal a feltĂŠtellel, hogy a RomĂĄniĂĄnak megmaradĂł terĂźletrĹl ĂĄttelepĂtenĂŠk a teljes magyar lakossĂĄgot. Ezt a magyar fĂŠl nem fogadta el. Ekkor kĂŠrte RomĂĄnia a dĂśntĹbĂrĂĄskodĂĄst NĂŠmetorszĂĄgtĂłl ĂŠs OlaszorszĂĄgtĂłl. Hitler korĂĄbban mĂĄr bejelentette, hogy MagyarorszĂĄg maximum negyvenezer nĂŠgyzetkilomĂŠtert kaphat vissza, de az 1940 augusztus 30-ĂĄn alĂĄirt mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs sorĂĄn vĂŠgĂźl tĂśbb mint 43 nĂŠgyzetkilomĂŠtert nyert vissza MagyarorszĂĄg. A mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs eredmĂŠnyekĂŠppen kerĂźlt vissza MagyarorszĂĄghoz NagyvĂĄrad is, ahova a magyar katonasĂĄg 1940 szeptember 6-ĂĄn vonult be Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł vezetĂŠsĂŠvel. Raffay ErnĹ elĹadĂĄsa utĂĄn CsomortĂĄnyi IstvĂĄntĂłl, az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt (EMNP) Bihar megyei elnĂśke ĂĄtnyĂşjtotta neki a Partium zĂĄszlĂłjĂĄt, majd levetĂtettĂŠk az 1940 szeptember 6-iki bevonulĂĄsrĂłl ĂŠs ĂźnnepsĂŠgekrĹl kĂŠszĂźlt korabeli filmfelvĂŠlt. Az esemĂŠny utolsĂł rĂŠszĂŠben fellĂŠptek a VĂĄradi Dalnokok ĂŠs a NagyvĂĄradi AsszonykĂłrus.
Pap IstvĂĄn
erdon.ro2015. szeptember 10.
KolozsvĂĄr 1940-es visszatĂŠrĂŠse
HetvenĂśt ĂŠvvel ezelĹtt, 1940. szeptember 11-ĂŠn, egy szerdai napon vonultak be a magyar honvĂŠdsĂŠg csapatai KolozsvĂĄrra. A mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs ĂŠrtelmĂŠben Ăszak-ErdĂŠly, ezzel egyĂźtt pedig a kincses vĂĄros is visszatĂŠrt a hazĂĄhoz.
NĂŠhĂĄny nappal a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs kihirdetĂŠse utĂĄn, 1940. szeptember 3-ĂĄn, Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł hadparancsban Ăştnak indĂtotta a Magyar KirĂĄlyi HonvĂŠdsĂŠget, hogy ellenĹrzĂŠse alĂĄ vonja a MagyarorszĂĄg javĂĄra ĂtĂŠlt terĂźleteket. A IV. hadtest SzatmĂĄrnĂŠmeti, a II. hadtest ĂrmihĂĄlyfalva, a IV. hadsereg TĂŠcsĹ, a VII. ĂŠs VIII. hadtest pedig MĂĄramarossziget elĹtt vĂĄrta a hatĂĄrĂĄtlĂŠpĂŠst, amelyet szeptember 5-re idĹzĂtettek. KolozsvĂĄrra szeptember 11-re ĂŠrkeztek meg a magyar csapatok, felszabadĂtva a kincses vĂĄrost a romĂĄn megszĂĄllĂĄs alĂłl.
Beck Albert kirĂĄlyi ezredes ĂŠs segĂŠdtisztje, verebĂŠlyi MarssĂł IstvĂĄn tartalĂŠkos hadnagy dĂŠlelĹtt 11 Ăłrakor jelentek meg a vĂĄroshĂĄzĂĄn, hogy a magyar ĂĄllamhatalom szĂĄmĂĄra ĂĄtvegyĂŠk KolozsvĂĄrt. âAmikor ĂĄtveszem ennek a ragyogĂł mĂşltĂş, Ĺsi, magyar vĂĄrosnak a parancsnoksĂĄgĂĄt, elsĹ szavam a hĂĄla szava a MindenhatĂłhoz, hogy ezzel a dicsĹsĂŠges, boldog nappal megajĂĄndĂŠkozta a magyar nemzetet. KĂśszĂśnetemet fejezem ki KolozsvĂĄr magyarsĂĄgĂĄnak, hogy kitartott a hosszas raboskodĂĄsa alatt, ĂŠs meg tudta Ĺrizni ennek a vĂĄrosnak hagyomĂĄnyos magyar jellegĂŠtâ â mondta beszĂŠdĂŠben az ezredes. A katona szavai jogosan fejeztĂŠk ki azt az ĂśrĂśmĂśt, amit a kolozsvĂĄriak ĂŠreztek a visszatĂŠrĂŠs nagy napjĂĄn. A bĹ kĂŠt ĂŠvtized alatt, mĂg romĂĄn hatalom alatt sĂnylĹdĂśtt a vĂĄros, tĂśbb kĂĄr ĂŠrte a magyarsĂĄgot, mint haszon: intĂŠzmĂŠnyeit elvettĂŠk, szobrait ledĂśntĂśttĂŠk, hivatalaikbĂłl elĂźldĂśztĂŠk Ĺket. Beck Albert nĂŠhĂĄny hĂłnapig a vĂĄros katonai parancsnoka volt, majd Keledy Tibor jogĂĄsz lett 1944-ig a polgĂĄrmester â 1919 Ăłta Ĺ volt az elsĹ, napjainkig pedig gyakorlatilag az utolsĂł magyar polgĂĄrmestere KolozsvĂĄrnak.
Bevonulnak a honvĂŠdek
DĂŠlutĂĄn kĂŠt Ăłrakor vonult be a vĂĄrosba a magyar kirĂĄlyi honvĂŠdsĂŠg, vitĂŠz JĂĄny GusztĂĄv altĂĄbornaggyal az ĂŠlen. NagyvĂĄrad felĹl ĂŠrkeztek, vĂŠgigvonultak a Monostori, majd az UniĂł utcĂĄn, hogy vĂŠgĂźl a FĹtĂŠren, a Szent MihĂĄly-templom elĹtt felĂĄllĂtott dĂsztribĂźnĂśn ĂźlĹk elĹtt tisztelegjenek. Dr. VĂŠkĂĄs Lajos, a Magyar PĂĄrt kolozsvĂĄri tagozatĂĄnak elnĂśke ĂźdvĂśzĂślte a bevonulĂł csapatok fĹparancsnokĂĄt, majd az egyhĂĄzak kĂŠpviselĹi fogadtĂĄk a bevonulĂł honvĂŠdsĂŠget.
KolozsvĂĄr lakossĂĄga ezĂşttal is kitett magĂĄĂŠrt: a templomok tornyain magyar zĂĄszlĂłk lengtek, virĂĄgesĹ borĂtotta el a bevonulĂł katonĂĄkat. âMindent vissza! Ăljen a magyar hadsereg!â â kiabĂĄlta a mĂĄmorban ĂşszĂł sokasĂĄg. A BĂĄnffy-palota homlokzatĂĄn Horthy MiklĂłs hatalmas portrĂŠja dĂszelgett, az utcĂĄkon dĂszmagyarba vagy nĂŠpviseletbe ĂśltĂśzĂśtt fiatalok integettek a bevonulĂł magyar csapatok felĂŠ. HuszonkĂŠt ĂŠv elteltĂŠvel ismĂŠt felcsendĂźlt a Himnusz KolozsvĂĄr szĂvĂŠben. A korabeli tudĂłsĂtĂĄsok tanĂşsĂĄga szerint mĂŠg a dĂŠlutĂĄn lezĂşdult hatalmas zĂĄpor sem riasztotta el az embereket, senki sem mozdult, mĂg vĂŠget nem ĂŠrt a nagy Ăźnnep. TĂśrtĂŠnelmi esemĂŠny volt: az elnyomĂłk helyett szabadĂtĂłkat ĂźdvĂśzĂślhetett MĂĄtyĂĄs kirĂĄly vĂĄrosĂĄnak nĂŠpe. âĂs ahogy JĂĄny GusztĂĄv ott ĂĄllott a szakadĂł esĹben az utolsĂł csapat elvonulĂĄsĂĄig, Ăşgy ĂĄllott ott nem szĹąnĹ lelkesedĂŠssel az egĂŠsz vĂĄros, ErdĂŠly fĹvĂĄrosaâ â olvashatjuk Bor JenĹ altĂĄbornagy visszaemlĂŠkezĂŠseiben.
ĂrĂśm ĂŠs lelkesedĂŠs
NagybĂĄnyai Horthy MiklĂłs gĂŠpkocsin ĂŠrkezett az Ăźnnepi dĂszszemle helyszĂnĂŠre. A Szent MihĂĄly-templom ĂŠszaki felĂŠn kiĂŠpĂtett dĂsztribĂźn elĹtt a vĂĄros magyar vezetĂŠse ĂźdvĂśzĂślte vendĂŠgeit. ElĹszĂśr grĂłf Teleki PĂĄl miniszterelnĂśk kĂśszĂśntĂśtte a kormĂĄnyzĂłt, majd grĂłf Bethlen GyĂśrgy mondott kĂśszĂśntĹ beszĂŠdet az itt maradottak nevĂŠben. âBoldogan kĂśszĂśntĂśm KolozsvĂĄrrĂłl ErdĂŠly visszatĂŠrt orszĂĄgrĂŠszeit! HuszonkĂŠt ĂŠvi keserves megprĂłbĂĄltatĂĄs utĂĄn valĂłra vĂĄlt, amiben bĂzni nem szĹąntem meg soha, egy percre sem. Ăs most, mikor vĂŠgre valĂłban itt ĂĄllhatok a szabad ErdĂŠly szabad fĂśldjĂŠn, olyan mĂŠlyen meghat ennek a tĂśrtĂŠnelmi pillanatnak a nagyszerĹąsĂŠge, hogy ĂŠrzelmeim kifejezĂŠsĂŠre alig talĂĄlok mĂŠltĂł szavakat. Gondolatban ma itt van minden magyar!â â mondta tĂśbbek kĂśzĂśtt Horthy MiklĂłs az ĂźnneplĹ tĂśmegnek.
âAz ĂźdvĂśzlĹ beszĂŠdek, vitĂŠz JĂĄny altĂĄbornagy zengĹ szavai minden pillanatban elvesztek a FĹteret borĂtĂł embertenger lelkesedĂŠsĂŠnek kirobbanĂĄsaiban. Lelkesen ĂŠltettĂŠk MagyarorszĂĄg kormĂĄnyzĂłjĂĄt, vitĂŠz nagybĂĄnyai Horthy MiklĂłst, Teleki grĂłf miniszterelnĂśkĂśt, CsĂĄky grĂłf kĂźlĂźgyminisztert⌠EgetverĹ lelkes ĂŠljenzĂŠs fogadta annak a hĂĄromâhĂĄromtagĂş nĂŠmet ĂŠs olasz katonai kĂźldĂśttsĂŠgnek tagjait is, akik a fogadtatĂĄsi ĂźnnepsĂŠg megkezdĂŠse utĂĄn ĂŠrkeztek a magyar, nĂŠmet ĂŠs olasz szĂnekkel ĂŠkesĂtett dĂszemelvĂŠnyre. TĂzezrek ajkĂĄn csendĂźl fel a SzĂłzat, s mire hangjai elhalnak a kĂśvĂŠr esĹcseppek kopogĂĄsĂĄban, megkezdĹdik a diadalmas felvonulĂĄs, amelyhez foghatĂłt soha nem lĂĄttunk. Mint egy ĂŠrchenger dĂźbĂśrgĂśtt vĂŠgig a vĂĄroson a honvĂŠdsĂŠg belĂĄthatatlan hadoszlopa. Gyalogosok, gĂŠppuskĂĄsok, lĂŠgelhĂĄrĂtĂł Ăźtegek, tĂźzĂŠrek, huszĂĄrok vonultak el fensĂŠges erĹvel, sziklaszilĂĄrd nyugalommal, arcukon az Ăşt porĂĄval, a visszaszerzett magyar fĂśldek ĂĄldott porĂĄval, mosollyal, ĂślĂźkben virĂĄggal, ĂśrĂśmĂźnk, hĂĄlĂĄnk, boldogsĂĄgunk, jĂśvendĹbe vetett hitĂźnk szerĂŠny ajĂĄndĂŠkaivalâ â szĂĄmolt be az ĂśrĂśmmĂĄmorrĂłl a kolozsvĂĄri Keleti ĂjsĂĄg 1940. szeptember 12-i szĂĄma.
A boldogsĂĄg azonban nem tartott sokĂĄig: a hĂĄborĂşban vesztesnek kikiĂĄltott MagyarorszĂĄgot Ăşjabb csonkĂtĂĄssal sĂşjtottĂĄk, az 1947-es pĂĄrizsi bĂŠkeszerzĹdĂŠs ismĂŠt a trianoni hatĂĄrok kĂśzĂŠ szorĂtotta MĂĄria orszĂĄgĂĄt.
NĂĄnĂł Csaba
ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)2015. szeptember 11.
HetvenĂśt ĂŠvvel ezelĹtt vonultak be a magyar honvĂŠdsĂŠg csapatai CsĂkszeredĂĄba
HetvenĂśt ĂŠvvel ezelĹtt, 1940. szeptember 11-ĂŠn, egy szerdai napon vonultak be a magyar honvĂŠdsĂŠg csapatai CsĂkszeredĂĄba. A mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs ĂŠrtelmĂŠben Ăszak-ErdĂŠly, ezzel egyĂźtt pedig CsĂkszereda is visszatĂŠrt az anyaorszĂĄghoz.
HetvenĂśt ĂŠvvel ezelĹtt, 1940. augusztus 30-ĂĄn szĂźletett meg a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs, amelynek ĂŠrtelmĂŠben MagyarorszĂĄg visszaszerezte RomĂĄniĂĄtĂłl a trianoni bĂŠkĂŠvel elcsatolt terĂźletek egy rĂŠszĂŠt, Ăszak-ErdĂŠlyt. A romĂĄn ĂŠs a magyar tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs egymĂĄstĂłl eltĂŠrĹ mĂłdon ĂŠrtĂŠkelte ĂŠs ĂŠrtĂŠkeli ma is a mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠst. MĂg a romĂĄn szerzĹk tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge a âbĂŠcsi diktĂĄtumâ megjelĂślĂŠst hasznĂĄlja â a dĂśntĂŠs Bukarestre erĹszakolt kĂŠnyszerĂtĹ jellegĂŠt hangsĂşlyozva â, addig a magyar historiogrĂĄfiĂĄba a âdĂśntĹbĂrĂĄskodĂĄsâ, a âmĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠsâ semlegesebb fogalma vonult be.
A dĂśntĂŠs kihirdetĂŠse a bĂŠcsi Belvedere palota aranytermĂŠben tĂśrtĂŠnt meg. Annak ĂŠrtelmĂŠben visszakerĂźlt MagyarorszĂĄghoz a trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs ĂĄltal 1920-ban RomĂĄniĂĄnak ĂtĂŠlt 103 093 nĂŠgyzetkilomĂŠternyi terĂźlet kĂśzel fele, azaz 43104 nĂŠgyzetkilomĂŠter, az Ăşgynevezett Ăszak-ErdĂŠly. 1940 szeptemberĂŠben Ăszak-ErdĂŠlybe bevonultak a Magyar KirĂĄlyi HonvĂŠdsĂŠg egysĂŠgei, ezzel megkezdĹdĂśtt a âkis magyar vilĂĄgâ nĂŠgyĂŠves idĹszaka.
Ăt esztendĹvel ezelĹtt Ăşj kĂśnyvvel jelentkezett a barĂłti Tortoma KĂśnyvkiadĂł. A kordokumentumban a II. bĂŠcsi dĂśntĂŠst kĂśvetĹ erdĂŠlyi bevonulĂĄst elevenĂtette fel kĂŠt neves magyarorszĂĄgi hadtĂśrtĂŠnĂŠsz, IllĂŠsfalvy PĂŠter ĂŠs SzabĂł PĂŠter az ErdĂŠlyi bevonulĂĄs, 1940 cĂmĹą kĂśtetben. A kĂśnyvrĹl megjelenĂŠsekor a HĂĄromszĂŠk napilap kĂŠszĂtett recenziĂłt, az alĂĄbbiakban abbĂłl idĂŠzĂźnk.
Horthy MiklĂłs magyar kormĂĄnyzĂł 1940. szeptember 3-ĂĄn kiadott hadparancsĂĄban Ăştnak indĂtja a Magyar KirĂĄlyi HonvĂŠdsĂŠget: âA trianoni igazsĂĄgtalansĂĄg egy Ăşjabb rĂŠsze jĂłvĂĄtĂŠtelt nyert. Indulunk, hogy ĂşjbĂłl birtokba vegyĂźk ezer esztendĹs jussunk egy Ăşjabb rĂŠszĂŠt. FelszabadulĂĄst viszĂźnk 22 ĂŠv Ăłta rabbilincsben ĂŠlĹ erdĂŠlyi magyar testvĂŠreinknek ĂŠs szeretetet a hatĂĄrainkon belĂźl ĂŠlĹ hozzĂĄnk hĹą nemzetisĂŠgeknek. Ezt tartsĂĄtok szemeitek elĹtt, amikor elindultok Isten ĂŠs a Haza nevĂŠben: ElĹre a Keleti KĂĄrpĂĄtok gerincĂŠig!â
CsĂkszeredĂĄba szeptember 11-ĂŠre ĂŠrkeztek meg a magyar csapatok. A csĂkszeredaiak, illetve CsĂk lakossĂĄga a vasĂştĂĄllomĂĄson vĂĄrta Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂłt. A korabeli fĂŠnykĂŠpekbĹl ĂŠs beszĂĄmolĂłkbĂłl tudjuk, hogy a csĂkiak nagy ĂśrĂśmmel fogadtĂĄk a bevonulĂł magyar honvĂŠdeket, âIsten hozott honvĂŠdek!â feliratĂş ĂŠs ahhoz hasonlĂł tĂĄblĂĄkat tartva a kezĂźkben. TĂśbb fĂŠnykĂŠp is megĂśrĂśkĂtette, ahogy a csĂkszeredai, illetve a csĂki asszonyok ĂŠs lĂĄnyok szĂŠkely nĂŠpviseletben integettek a vĂĄrosba bevonulĂł magyar honvĂŠdeknek.
A boldogsĂĄg azonban nem tartott sokĂĄig: a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban vesztesnek kikiĂĄltott MagyarorszĂĄgot Ăşjabb csonkĂtĂĄssal sĂşjtottĂĄk, az 1947-es pĂĄrizsi bĂŠkeszerzĹdĂŠs ismĂŠt a trianoni hatĂĄrok kĂśzĂŠ szorĂtotta.
SzĂŠkelyhon.ro2015. szeptember 15.
FelszabadĂtĂĄsunk ĂŠvfordulĂłja
A II. bĂŠcsi dĂśntĂŠs ĂŠrtelmĂŠben vitĂŠz NagybĂĄnyai Horthy MiklĂłs 1940. szeptember 3-ĂĄn GĂśdĂśllĹn kiadta hĂres hadiparancsĂĄt: âHonvĂŠdek! ElĹre a Keleti-KĂĄrpĂĄtok gerincĂŠig!â Ennek nyomĂĄn pedig a Magyar KirĂĄlyi HonvĂŠdsĂŠg csapatai szeptember 13-ĂĄn bevonultak SepsiszentgyĂśrgyre ĂŠs KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyre is. Ezzel vette kezdetĂŠt a szĂŠkelyek ĂĄltal âkicsi magyar vilĂĄgnak nevezettâ magyar kĂśzigazgatĂĄs, melynek nĂŠgy ĂŠve alatt vasĂşti pĂĄlyĂĄk, utak, gabonaraktĂĄrak ĂŠs iskolĂĄk ĂŠpĂźltek, kĂśzintĂŠzmĂŠnyek jĂśttek lĂŠtre, ĂşjraindĂtottĂĄk a sĂłbĂĄnyĂĄkat, fejlesztettĂŠk a kĂśzegĂŠszsĂŠgĂźgyet, ĂŠs mĂŠg hosszasan lehetne sorolni a megvalĂłsĂtĂĄsokat, pedig MagyarorszĂĄg abban az idĹszakban hĂĄborĂşt viselt.
Ami azonban a legfontosabb: lehulltak a romĂĄn hatalom lelket ĂŠs tudatot bĂŠnĂtĂł bilincsei, s ezĂĄltal az emberek visszanyertĂŠk Ăśnbizalmukat ĂŠs ĂŠletkedvĂźket, ami viszont hatalmas energiĂĄt ĂŠs alkotĂłerĹt szabadĂtott fel bennĂźk. Ugyanakkor a romĂĄnsĂĄg ama rĂŠsze, mely elfogadta az Ăşj helyzetet, jogai teljes birtokĂĄban bĂŠkĂŠsen ĂŠs hĂĄborĂtatlanul folytathatta mindennapi ĂŠletĂŠt. Olyannyira, hogy az immĂĄr Ăşjra MagyarorszĂĄghoz tartozĂł Ăszak-ErdĂŠly iskolĂĄiban a romĂĄn nyelv a magyar gyermekek szĂĄmĂĄra is kĂśtelezĹ, mi tĂśbb, ĂŠrettsĂŠgi tantĂĄrgykĂŠnt szerepelt, a magyar tanĂtĂł- ĂŠs ĂłvĂłnĹkĂŠpzĹkben diplomavizsgĂĄzni is kellett belĹle.
Ezzel szemben az 1944. szeptember 8-ĂĄn az orosz ĂŠs romĂĄn csapatokkal SepsiszentgyĂśrgyre, majd a mĂŠg tĂşlnyomĂł rĂŠszt magyarok lakta Ăszak-ErdĂŠly egĂŠszĂŠbe visszatĂŠrĹ bukaresti hatalom a civil magyar lakossĂĄg legyilkolĂĄsĂĄba ĂŠs tĂśmeges deportĂĄlĂĄsĂĄba fogott. SanyarĂşsĂĄgunk pedig azĂłta is tart, hiszen szellemi ĂŠs fizikai vagyonunk elkobzĂĄsĂĄn tĂşl jogainktĂłl is megfosztottak, ĂŠs az 1989-es vĂĄltozĂĄs utĂĄni ĂĄldemokrĂĄcia 26 esztendeje alatt mindennek csak a tĂśredĂŠkĂŠt kaptuk vissza. A gyakorlatban ugyanis ennek az orszĂĄgnak megtĹąrt, jogokkal csak papĂron rendelkezĹ, a nacionalista tĂĄmadĂĄsoknak naponta kitett ĂĄllampolgĂĄrai vagyunk, akiket mĂŠg nemzeti imĂĄjuk nyilvĂĄnos elĂŠneklĂŠsĂŠĂŠrt is bĂźntetni lehet.
Ăppen ezĂŠrt, ameddig a helyzetĂźnk nem vĂĄltozik, tĹlĂźnk ne vĂĄrja el senki, hogy ujjongjunk ĂŠs ĂśrvendezzĂźnk a nekĂźnk elnyomĂĄst hozĂł esemĂŠny ĂŠvfordulĂłjĂĄn, felszabadulĂĄst ugyanis eddig nekĂźnk csak 1940. szeptember 13-a hozott.
BedĹ ZoltĂĄn
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2015. szeptember 17.
A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti magyar revĂziĂłs tĂśrekvĂŠsek
A 2. bĂŠcsi dĂśntĂŠst 1940. szeptember 3-ĂĄn hirdettĂŠk ki, ĂŠs az azt kĂśvetĹ napokban Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł hadparancsban indĂtotta Ăştnak a Magyar KirĂĄlyi HonvĂŠdsĂŠget, hogy ellenĹrzĂŠse alĂĄ vonja a MagyarorszĂĄg javĂĄra megĂtĂŠlt terĂźleteket. A 75 ĂŠves ĂŠvfordulĂłn NagyvĂĄradon ĂŠs SzatmĂĄrnĂŠmetiben tartottak megemlĂŠkezĹ ĂźnnepsĂŠget. Raffay ErnĹ tĂśrtĂŠnĂŠsz, Trianon-kutatĂł, a Horthy-korszak kivĂĄlĂł ismerĹje idĂŠn tĂśbb erdĂŠlyi elĹadĂĄsban is taglalta az 1940-es esemĂŠnyek tĂśrtĂŠnetĂŠt. Az ĂŠvfordulĂł kapcsĂĄn a bevonulĂĄs elĹzmĂŠnyeirĹl ĂŠs a âkis magyar vilĂĄgrĂłlâ beszĂŠlgettĂźnk.
â BeszĂŠlgetĂŠsĂźnket Trianonnal kell indĂtanunk: mikĂŠnt tudott a Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł nevĂŠvel fĂŠmjelzett korszak magyarorszĂĄgi politikai elitje megbirkĂłzni az orszĂĄgra nehezedĹ megprĂłbĂĄltatĂĄsokkal?
â A Horthy-korszak 1920. mĂĄrcius 1-jĂŠn kezdĹdĂśtt, amikor Horthy altengernagyot megvĂĄlasztottĂĄk a Magyar KirĂĄlysĂĄg kormĂĄnyzĂłjĂĄnak. Az ezt megelĹzĹ vilĂĄghĂĄborĂş lerombolta az orszĂĄg gazdasĂĄgĂĄt. Az 1918. oktĂłber 31. utĂĄni, KĂĄrolyi MihĂĄly grĂłf vezette kormĂĄny katonailag feladta az orszĂĄg terĂźleti integritĂĄsĂĄt, amivel a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg egyetĂŠrtett. Ezt Kun BĂŠla kĂźlĂźgyi ânĂŠpbiztosâ meg is erĹsĂtette egy Clemenceau-hoz Ărt jegyzĂŠkĂŠben. A kommunista diktatĂşrĂĄt leverĹ, Budapestet 1919. augusztus 4-ĂŠn megszĂĄllĂł romĂĄn hadsereg szabĂĄlyosan kirabolta MagyarorszĂĄg GyĹrig terjedĹ terĂźleteit. SzĂĄmĂtĂĄsaim szerint a romĂĄn katonasĂĄg 30â40 ezer vagon rabolt holmit vitt el MagyarorszĂĄgrĂłl, amiĂŠrt a mai napig nem fizettek kĂĄrpĂłtlĂĄst. MagyarorszĂĄgot tehĂĄt elĹszĂśr gazdasĂĄgilag ĂşjjĂĄ kellett ĂŠpĂteni. Ezzel egyidĹben a magyarsĂĄg lelki fĂślemelĂŠsĂŠt, ĂşjjĂĄĂŠpĂtĂŠsĂŠt is meg kellett valĂłsĂtani. A Horthy-korszak vĂŠgĂŠig az elvett terĂźleteink visszavĂŠtele lett a legfĹbb lelki ĂŠs kĂźlpolitikai cĂŠlkitĹązĂŠs.
â Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂĄsa idejĂŠn egy ĂźtĹkĂŠpes magyar gazdasĂĄgot ĂŠs szociĂĄlis ellĂĄtĂłrendszert sikerĂźlt tetĹ alĂĄ hozni. A trianoni elĹzmĂŠnyeket ismerve hogyan volt ez lehetsĂŠges?
â GrĂłf Bethlen IstvĂĄn miniszterelnĂśk kormĂĄnya az 1924â1927 kĂśzĂśtti ĂŠvekre elĂŠrte a kĂźlĂśnbĂśzĹ iparĂĄgakban az 1913. ĂŠvi termelĂŠkenysĂŠget, annak ellenĂŠre, hogy az orszĂĄgot megfosztottĂĄk legtĂśbb nyersanyagĂĄtĂłl. 1924-ben 30 milliĂł aranykorona alaptĹkĂŠvel megalakult a Magyar Nemzeti Bank, majd a hĂşszas ĂŠvek kĂśzepĂŠn bevezettĂŠk az ĂŠrtĂŠkĂĄllĂł pengĹt, amely EurĂłpa egyik legerĹsebb fizetĹeszkĂśze lett. A hĂşszas ĂŠvekben megszĹąnt az orszĂĄg pĂŠnzĂźgyi-gazdasĂĄgi, majd katonai ellenĹrzĂŠse. A gazdasĂĄgi vilĂĄgvĂĄlsĂĄg kezdetĂŠig tehĂĄt a Magyar KirĂĄlysĂĄg pĂŠnzĂźgyi-anyagi ĂŠs kĂźlpolitikai szempontbĂłl fĂźggetlen orszĂĄg lett. Ennek elĂŠrĂŠse tĂśrtĂŠnelmi jelentĹsĂŠgĹą tett volt, ugyanis ez teszi majd lehetĹvĂŠ a terĂźleti revĂziĂłt. A horthysta kormĂĄnyok komolyan fejlesztettĂŠk az oktatĂĄsĂźgyet ĂŠs az egĂŠszsĂŠgĂźgyet, annak ellenĂŠre, hogy a tĂźdĹbaj nĂŠpbetegsĂŠg maradt a korszak vĂŠgĂŠig. Emiatt is nĂśveltĂŠk a kĂłrhĂĄzak ĂŠs az ezekben lĂŠvĹ betegĂĄgyak szĂĄmĂĄt. A Horthy-korszakban a szociĂĄlpolitika eurĂłpai szĂnvonalon ĂĄllt, ugyanis cĂŠltudatos fejlesztĂŠsĂŠt az angol szociĂĄlpolitikai helyzethez mĂŠrtĂŠk. Az 1927-es kĂśtelezĹ betegsĂŠg- ĂŠs balesetbiztosĂtĂĄsi tĂśrvĂŠny mintegy egymilliĂł dolgozĂłt, plusz a csalĂĄdtagjaikat, azaz tĂśbb milliĂł magyar ĂĄllampolgĂĄrt ĂŠrintett. Eszerint a tĂĄppĂŠnz fizetĂŠse a bĂŠr 55â75 szĂĄzalĂŠkĂĄra nĹtt, baleset alkalmĂĄval pedig jĂĄrulĂŠkot kapott a dolgozĂł, amely a fizetĂŠs 60-66 szĂĄzalĂŠkĂĄt tette ki. Ezen tĂşlmenĹen a kormĂĄnyok bevezettĂŠk a kĂśtelezĹ ĂśregsĂŠgi, rokkantsĂĄgi, ĂśzvegysĂŠgi ĂŠs ĂĄrvasĂĄgi biztosĂtĂĄst. 1920â1930 kĂśzĂśtt orszĂĄgos lakĂĄsĂŠpĂtĂŠsi programot szerveztek: 10 ĂŠv alatt 290 ezer Ăşj hĂĄz ĂŠs lakĂĄs ĂŠpĂźlt, ez mintegy 25 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst jelentett. A Horthy-korszakban a szĂĄzezer fĹre jutĂł orvosok szĂĄma a duplĂĄjĂĄra nĹtt, a szĂĄzezer fĹre esĹ kĂłrhĂĄzi ĂĄgyak szĂĄma 329-rĹl 467-re emelkedett. A szociĂĄlpolitika nagyot fejlĹdĂśtt; 1930 elĹtt csak a mezĹgazdasĂĄgi munkĂĄsok esetĂŠben volt elmaradĂĄs. Viszont lĂŠnyegesen csĂśkkent a munkanĂŠlkĂźlisĂŠg: mĂg 1920-ban 15â20 szĂĄzalĂŠk volt ez az arĂĄny, addig e szĂĄm 1930-ban lement 10 szĂĄzalĂŠkra. TehĂĄt a kĂŠt hĂĄborĂş kĂśzĂśtti magyar kormĂĄnyok a II. vilĂĄghĂĄborĂşig modernizĂĄciĂłt hajtottak vĂŠgre, sĹt megkĂsĂŠreltĂŠk a magyarok uralmĂĄt visszaĂĄllĂtani az ĂŠlet minden terĂźletĂŠn.
Az ĂşjraegyesĂźlĂŠs remĂŠnye az elszakĂtott rĂŠszeken
â Az utĂłdĂĄllamokban rekedt magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra mit jelentettek a kĂśvetkezĹ ĂŠvtizedek?
â 1918 Ăłta a szĂŠtszakĂtott magyarsĂĄg ellensĂŠges gyĹąrĹąben ĂŠl: a (cseh)szlovĂĄk, romĂĄn, szerb ĂŠs horvĂĄt ĂĄllam gyakorlatilag a megszĂĄllĂĄsuk alĂĄ kerĂźlt magyarsĂĄg megsemmisĂtĂŠsĂŠn dolgozik. 1918 Ĺsze Ăłta a megszĂĄllĂĄs alatti magyarok ĂŠlete kĂźzdelem a megmaradĂĄsĂŠrt, attĂłl fĂźggetlenĂźl, hogy az adott âutĂłdĂĄllambanâ ĂŠppen polgĂĄri demokrĂĄcia vagy kommunista diktatĂşra lĂŠtezik-e. A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt, miutĂĄn a Magyar KirĂĄlysĂĄgot felvettĂŠk a NĂŠpszĂśvetsĂŠgbe, Horthy kormĂĄnyai Genfben komoly kisebbsĂŠgvĂŠdĹ tevĂŠkenysĂŠgbe kezdtek. Sok eredmĂŠnyt ugyan nem lehetett elĂŠrni a korabeli eurĂłpai hatalmi viszonyok kĂśzĂśtt â ez a felismerĂŠs is elmĂŠlyĂtette a magyar politikai elit revĂziĂłs szĂĄndĂŠkait. Mindenesetre a megszĂĄllt magyar terĂźleteken ĂŠlĹ magyarok biztosak lehettek abban, hogy a magyar kirĂĄlyi kormĂĄny â ĂŠs persze a teljes magyar lakossĂĄg â a vĂŠgsĹkig mellettĂźk ĂĄll. E tudat egysĂŠgben, egyĂźttes revĂziĂłs szĂĄndĂŠkban tartotta a KĂĄrpĂĄt-medence magyarsĂĄgĂĄt.
â Mennyiben segĂtette ez a revĂziĂłs tudat a megszĂĄllt terĂźletek magyarsĂĄgĂĄt a talpraĂĄllĂĄsban?
â EgyĂŠrtelmĹąen segĂtette, hiszen az anyaorszĂĄgtĂłl elszakĂtott nemzettestek nĂŠhĂĄny ĂŠv alatt magukra talĂĄltak, annak ellenĂŠre, hogy a hĂĄrom utĂłdĂĄllamban egyarĂĄnt meghozott Ăşn. fĂśldreformtĂśrvĂŠnyek cĂŠlja a fĂśldvagyon magyar tulajdonosoktĂłl tĂśrtĂŠnĹ elvĂŠtele volt. A romĂĄn ĂĄllam mind a mai napig nem fizetett kĂĄrpĂłtlĂĄst a sok milliĂĄrdot ĂŠrĹ, tĂśrvĂŠnyi erĹszakkal elkobzott fĂśldekĂŠrt, birtokokĂŠrt valamint hĂĄzakĂŠrt, vagyontĂĄrgyakĂŠrt. A romĂĄn megszĂĄllĂĄs utĂĄn nĂŠhĂĄny ĂŠven belĂźl anyagi katasztrĂłfahelyzet keletkezett: ebbĹl kiindulva a megmaradt csekĂŠly lehetĹsĂŠgre ĂŠpĂtve kellett megszervezni a nemzetfenntartĂł tevĂŠkenysĂŠget. Gondoljunk KĂłs KĂĄroly vagy bĂĄrĂł KemĂŠny JĂĄnos tevĂŠkenysĂŠgĂŠre: a meghagyott, bĂĄr erĹsen lecsĂśkkentett magyar polgĂĄri ĂŠs arisztokrata vagyonok mozgĂłsĂtĂĄsĂĄval lehetett fenntartani, sĹt kivirĂĄgoztatni a magyar szĂŠpirodalmat, a szakfolyĂłirat-tevĂŠkenysĂŠget, a sajtĂłt, ĂŠs ami a legfontosabb, a magyar iskolahĂĄlĂłzatot. A hĂşszas ĂŠvektĹl tudjĂĄk az erdĂŠlyi magyarok, hogy a romĂĄn hatalom cĂŠlja a magyar iskolĂĄk megszĂźntetĂŠse, amivel a magyar nemzettudatot legyengĂtve ĂŠrhetik el az ĂśnfeladĂĄst.
â Hogyan kĂŠszĂźlt a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt a magyar politikai elit az elszakĂtott nemzetrĂŠszek ĂşjraegyesĂtĂŠsĂŠre?
â Eleinte kĂźlĂśnfĂŠle tĂĄrsadalmi egyesĂźletek rendezvĂŠnyein beszĂŠltek nyĂltan a terĂźleti revĂziĂłrĂłl. A magyar kirĂĄlyi kormĂĄny legmagasabb politikai szinten elĹszĂśr 1927-ben nyilvĂĄnult meg, tehĂĄt akkor, amikor a politikai ĂŠs gazdasĂĄgi stabilizĂĄciĂł megvalĂłsult: Bethlen IstvĂĄn grĂłf egy debreceni beszĂŠdĂŠben â minden bel- ĂŠs kĂźlfĂśldi elemzĹ szĂĄmĂĄra megdĂśbbentĹ mĂłdon â hosszan beszĂŠlt a magyar hatĂĄrok megvĂĄltoztatĂĄsĂĄnak fontossĂĄgĂĄrĂłl. A debreceni beszĂŠd utĂĄn nyĂlt lett a revĂziĂłs kommunikĂĄciĂł: a sajtĂł mellett megkezdte revĂziĂłs tevĂŠkenysĂŠgĂŠt a Herczeg Ferenc ĂrĂł ĂĄltal vezetett Magyar RevĂziĂłs Liga. A magyar szĂĄndĂŠk komoly angliai ĂŠs olaszorszĂĄgi tĂĄmogatĂĄst kapott Rothermere lordtĂłl ĂŠs MussolinitĹl, egy âsajtĂłmĂĄgnĂĄstĂłlâ ĂŠs egy nagyhatalom elsĹ emberĂŠtĹl. SĹt, az 1920. ĂŠvi trianoni bĂŠkĂŠrĹl ennek nagyhatalmi megalkotĂłi tĂśbben nyilvĂĄnosan elismertĂŠk, hogy a romĂĄnok, csehek ĂŠs szerb politikusok hamis adatokkal becsaptĂĄk Ĺket. Az 1930-as ĂŠvek kĂśzepĂŠre kĂŠszen ĂĄllt mind az eurĂłpai nagyhatalmi politika, mind a hazai belpolitika ĂŠs a kĂśzvĂŠlemĂŠny a revĂziĂł megvalĂłsĂtĂĄsĂĄra.
Katonai akciĂłt tervezett a honvĂŠdsĂŠg
â Milyen elĹzmĂŠnyei voltak a 2. bĂŠcsi dĂśntĂŠsnek?
â NĂŠmetorszĂĄg kĂźlpolitikĂĄja ĂŠs a III. Birodalom katonai megerĹsĂtĂŠse Ăşj helyzetet teremtett EurĂłpĂĄban. A magyar ĂĄllam szĂĄmĂĄra â amelynek vezetĹi nem voltak sem nĂĄcik, sem szĂŠlsĹsĂŠgesek, csak a magyar ĂŠrdeket kĂŠpviseltĂŠk â az Ăşj eurĂłpai nagyhatalmi erĹviszonyok lehetĹsĂŠgeket teremtettek az aktĂv, revĂziĂłs kĂźlpolitika kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre. 1938 szeptemberĂŠben zajlottak a mĂźncheni nĂŠgyhatalmi tĂĄrgyalĂĄsok. Ezen az angolok ĂŠs a franciĂĄk Ăşgymond âa bĂŠke megĂłvĂĄsa ĂŠrdekĂŠbenâ, de valĂłjĂĄban gyĂĄva meghunyĂĄszkodĂĄssal Hitler hatĂłkĂśrĂŠbe engedtĂŠk addigi szĂśvetsĂŠgesĂźket, CsehszlovĂĄkiĂĄt, ezt az ĂŠletkĂŠptelen mŹållamot. A mĂźncheni egyezmĂŠnyhez csatlakozva a lengyel ĂŠs a magyar kormĂĄny azt kĂŠrte a nĂŠgy nagyhatalomtĂłl, hogy segĂtsĂŠk hozzĂĄ orszĂĄgaikat a csehszlovĂĄk ĂĄllammal valĂł terĂźleti vitĂĄik megoldĂĄsĂĄhoz. Ez vezetett az 1939 Ĺszi csehszlovĂĄkâmagyar tĂĄrgyalĂĄsokhoz, majd 1939. november 2-ĂĄn az 1. bĂŠcsi dĂśntĂŠshez, amelyben a csehektĹl visszavettĂźnk mintegy 12 ezer nĂŠgyzetkilomĂŠtert, ahol a magyar lakossĂĄg arĂĄnya 86,6 szĂĄzalĂŠk volt. Ez a terĂźletgyarapĂtĂĄs nem Hitler kezĂŠbĹl szĂĄrmazott, hanem a magyar ĂŠs lengyel kormĂĄny helyzetfelismerĂŠsĂŠbĹl ĂŠs bĂĄtor cselekvĂŠsĂŠbĹl. A revĂziĂł 1939. mĂĄrcius idusĂĄn, KĂĄrpĂĄtaljĂĄn folytatĂłdott, amikor az ottani ruszin kormĂĄny Hitler elismerĂŠsĂŠt kĂŠrte: a Magyar KirĂĄlyi HonvĂŠdsĂŠg ĂŠs elĹtte a Rongyos GĂĄrda bevonult a KĂĄrpĂĄtok gerincĂŠig. Ezzel lĂŠtrejĂśtt a lengyelâmagyar kĂśzĂśs hatĂĄr, amelyet LengyelorszĂĄgban a mai napig nagyon fontos pozitĂv esemĂŠnynek tartanak, ugyanis 1939 ĹszĂŠn a megtĂĄmadott LengyelorszĂĄgbĂłl e hatĂĄron menekĂźlnek lengyelek tĂzezrei az Ĺket megvĂŠdĹ Magyar KirĂĄlysĂĄgba. S jĂśtt az 1940-es, sorsdĂśntĹ ĂŠv.
â A magyar revĂziĂł felvidĂŠki ĂŠs kĂĄrpĂĄtaljai elĹzmĂŠnyei mennyire kĂŠszĂtettĂŠk elĹ az ErdĂŠlyt ĂŠrintĹ 2. bĂŠcsi dĂśntĂŠst?
â Teleki PĂĄl grĂłf miniszterelnĂśk 1940 nyarĂĄn meglĂĄtogatta Hitlert s bejelentette, hogy MagyarorszĂĄg hĂĄborĂşt indĂt RomĂĄnia ellen, s katonai erĹvel foglalja vissza az elvett terĂźleteinket. Hitler nem ĂĄrulta el Telekinek, hogy a Wermacht vezĂŠrkarĂĄnĂĄl mĂĄr kĂŠszĂtik a SzovjetuniĂłval szembeni tĂĄmadĂĄs katonai terveit, s mivel szĂźksĂŠge volt a romĂĄn kĹolajra, azt indĂtvĂĄnyozta a magyar delegĂĄciĂłnak, hogy levelet Ăr a romĂĄn kirĂĄlynak, amelyben azt javasolja, hogy RomĂĄnia maga kĂŠrje dĂśntĹbĂrĂĄskodĂĄssal a romĂĄnâmagyar terĂźleti vita megoldĂĄsĂĄt. EkĂśzben a szovjet kormĂĄny â Molotov kĂźlĂźgyi nĂŠpbiztos rĂŠvĂŠn â kijelentette, hogy az oroszok tĂĄmogatjĂĄk a magyar terĂźleti igĂŠnyeket. A romĂĄn kormĂĄny â Gigurtu miniszterelnĂśk ĂŠs Manoilescu kĂźlĂźgyminiszter â kĂśzben hĂşztĂĄk az idĹt. Emiatt a HonvĂŠd VezĂŠrkarnĂĄl kidolgoztĂĄk a RomĂĄnia elleni hĂĄborĂş katonai tervei cĂmĹą dokumentumot ĂŠs a m. kir. 1. ĂŠs 2. honvĂŠd hadsereget a TiszĂĄntĂşlra vezĂŠnyeltĂŠk, egyĂźtt a hĂĄrom, Ăşjonnan szervezett magyar hadtesttel. Bizonyos hatĂĄr menti lĂśvĂśldĂśzĂŠsek utĂĄn, 1940. augusztus 21-ĂŠn ĂŠs 27-ĂŠn RomĂĄnia maga kĂŠrte a dĂśntĹbĂrĂĄskodĂĄst, mikĂśzben mĂŠg jĂşniusban a szovjet hadsereg egyszerĹąen bevonult MoldĂĄviĂĄba.
â A magyarok az ErdĂŠlyben kĂŠrt terĂźleteknek egy rĂŠszĂŠt kaptĂĄk meg. Ez a dĂśntĂŠs kitĹl fĂźggĂśtt?
â 1940. augusztus 16-24. kĂśzĂśtt a Turnu Severin-i tĂĄrgyalĂĄsokon a romĂĄn kormĂĄny nagyvonalĂşan elĹbb 14 ezer, kĂŠsĹbb 27 ezer nĂŠgyzetkilomĂŠtert adott volna ĂĄt MagyarorszĂĄgnak, azzal az elĹfeltĂŠtellel, hogy utĂĄna a teljes szĂŠkelyfĂśldi lakossĂĄgot ĂĄttelepĂtsĂŠk MagyarorszĂĄgra. A magyar kormĂĄny ezt nem fogadta el, helyette a Maros vonalĂĄig kĂŠrte a terĂźleteket, azzal, hogy BrassĂł visszatĂŠrĂŠsĂŠrĹl helyi nĂŠpszavazĂĄs dĂśntsĂśn. (Itt ĂŠrdemes megjegyeznem, hogy a teljes nĂŠpessĂŠgcserĂŠt ismĂŠt 1977-ben CeauĹescu vetette fel, amit KĂĄdĂĄr nem fogadott el). 1940. augusztus 30-ĂĄn a bĂŠcsi Belvedere palotĂĄban von Ribbentrop nĂŠmet ĂŠs grĂłf Ciano olasz kĂźlĂźgyminiszter visszaadott MagyarorszĂĄgnak 43 591 nĂŠgyzetkilomĂŠtert, annak ellenĂŠre, hogy a magyarok legalĂĄbb 72 ezer nĂŠgyzetkilomĂŠtert kĂŠrtek. Hitler azt mondta Ribbentropnak, mielĹtt ez BĂŠcsbe utazott, hogy a magyarok a kĂŠrt terĂźletnek csak legfeljebb kĂŠtharmadĂĄt kaphatjĂĄk vissza.
â Mennyire ment nehezen a 2. bĂŠcsi dĂśntĂŠs ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse?
â A dĂśntĂŠst kĂśvetĹen a romĂĄn csapatok, amit tudtak, ismĂŠt elraboltak a visszaadandĂł telepĂźlĂŠsekrĹl. Lehet, hogy Teleki PĂĄl grĂłfnak volt igaza, aki nem tĂĄrgyalĂĄssal, hanem katonai tĂĄmadĂĄssal akarta terĂźleteinket visszavenni RomĂĄniĂĄtĂłl. Az erdĂŠlyi rĂŠszleges revĂziĂłrĂłl nyilatkozta TamĂĄsi Ăron a magyar rĂĄdiĂłnak: a romĂĄnok mondjĂĄk meg a dĂŠl-erdĂŠlyieknek, hogy âaz igazsĂĄgot is meg lehet szokni.â Annyi bizonyos, hogy a magyar diplomĂĄcia fĂślĂŠnyesen legyĹzte a romĂĄnt: bebizonyĂtotta, hogy amennyiben nemzetkĂśzi lehetĹsĂŠg keletkezik â ami a nagyhatalmak kĂśzĂśtti ĂŠrdekellentĂŠtbĹl szĂĄrmazik â, a magyar kormĂĄny kĂŠpes komoly siker elĂŠrĂŠsĂŠre.
VisszatĂŠrt erdĂŠlyiek a fontos ĂĄllĂĄsokban
â A korabeli filmfelvĂŠtelek azt mutatjĂĄk, hogy a magyar lakossĂĄg mindenhol kitĂśrĹ ĂśrĂśmmel fogadta az ĂŠrkezĹ honvĂŠdeket. Budapest mennyire alapozott az erdĂŠlyiekre az Ăşj adminisztrĂĄciĂł kialakĂtĂĄsĂĄban?
â Az a hĂresztelĂŠs tartja magĂĄt azĂłta is, hogy a horthysta hatĂłsĂĄgok nem az erdĂŠlyieket ĂźltettĂŠk a hivatalokba, hanem MagyarorszĂĄgrĂłl jĂśtt emberek kerĂźltek oda. Nos, a hĂr nem igaz. A MagyarorszĂĄgrĂłl jĂśtt emberek ĂłriĂĄsi tĂśbbsĂŠge olyan ember volt, aki 1918âkĂśzĂśtt volt kĂŠnytelen elmenekĂźlni a romĂĄn ĂĄllami terror elĹl. 1940 ĹszĂŠn nyilvĂĄnvalĂłan elsĹsorban Ĺket hoztĂĄk vissza a kĂźlĂśnfĂŠle fontos hivatalokba.
â GazdasĂĄgilag, tĂĄrsadalmilag mit jelentett az ĂŠszak-erdĂŠlyi magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra a 2. bĂŠcsi dĂśntĂŠs nyomĂĄn bekĂśszĂśntĂśtt nĂŠgyĂŠves magyar vilĂĄg?
â A âkismagyar idĹkâ nĂŠgy ĂŠve, bĂĄr rĂśvid ideig tartott, mind a mai napig sokat jelent az erdĂŠlyi magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra. Mind a nĂŠgy terĂźleti revĂziĂł utĂĄn a magyarsĂĄg anyagilag ĂŠs lelkileg egyarĂĄnt megerĹsĂśdĂśtt. A visszatĂŠrt terĂźleteken ĂŠlĹ magyarok hirtelen szaporodni kezdtek, hiszen volt ĂŠrtelme Ăşj ĂŠleteket vilĂĄgra hozni. Ha a terĂźlet-visszacsatolĂĄs hosszabb ideig megmarad, ez az erdĂŠlyi magyarsĂĄg lĂŠnyeges megerĹsĂśdĂŠsĂŠt jelentette volna, ma nem kellene autonĂłmiĂĄra gondolnunk. Ennek az idĹszaknak a tĂśrtĂŠnete mindenekelĹtt azt a tudatot erĹsĂti, hogy a trianoni ĂŠs az 1947. ĂŠvi terĂźleti dĂśntĂŠs nem ĂśrĂśkĂŠrvĂŠnyĹą: megfelelĹ anyaorszĂĄgi kĂźlpolitikĂĄval ezen vĂĄltoztatni lehet.
â A romĂĄn tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs az elmĂşlt ĂŠvtizedekben tudatosan felnagyĂtott nĂŠhĂĄny olyan hĂĄborĂşs tĂśrtĂŠnetet, amiben romĂĄn civilek sĂŠrĂźltek meg, vagy ĂŠletĂźket veszĂtettĂŠk a magyar csapatok bevonulĂĄsa sorĂĄn. Hogyan vĂŠlekedik errĹl?
â Ahol a hadseregek mozognak, ott ĂĄltalĂĄban vĂŠr szokott folyni. Amennyiben a romĂĄn ĂĄllam ĂśnkĂŠnt belĂĄtta volna, hogy semmi joga Kelet-MagyarorszĂĄgra, 1918â1919-ben nem vonult volna be magyar terĂźletre. Nem volt kĂśtelezĹ a romĂĄn haderĹ ĂŠs hivatalnokok szĂĄmĂĄra a magyar anyagi javak elrablĂĄsa; nem volt kĂśtelezĹ a magyar elĂśljĂĄrĂłk megbotozĂĄsa ĂŠs az a tĂśmĂŠrdek, 22 ĂŠven ĂĄt tartĂł megalĂĄzĂĄs, amit a megszĂĄllĂłk a magyar ĹslakossĂĄggal szemben elkĂśvettek. A magyarokban nagyon sok feszĂźltsĂŠg gyĂźlemlett fel a tĂśbb ĂŠvtizedes romĂĄn ĂĄllami tevĂŠkenysĂŠg kĂśvetkeztĂŠben. Ăgy ĂtĂŠlem meg ezeket az atrocitĂĄsokat, mint a hazai, 1919. ĂŠvi vĂśrĂśsterror-fehĂŠrterror ĂśsszefĂźggĂŠseit: ne tessĂŠk vĂśrĂśsterrort csinĂĄlni, s akkor nem lesz fehĂŠrterror sem. EllenkezĹ esetben pedig ne tessĂŠk csodĂĄlkozni a visszavĂĄgĂĄsonâŚ
â A romĂĄn tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs teljesen mĂĄs szemszĂśgbĹl kĂśzelĂt a korabeli magyar revĂziĂłs tĂśrekvĂŠsekhez. SzĂł lehet egyĂĄltalĂĄn konszenzusrĂłl ebben a kĂŠrdĂŠsben a kĂŠt nĂŠp tĂśrtĂŠnetĂrĂłi kĂśzĂśtt?
â A romĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠszeknek nincs igazuk az erdĂŠlyi rĂŠszleges magyar terĂźleti revĂziĂł minĹsĂtĂŠsĂŠben. Az ĂŠn ĂĄllĂĄspontom ezzel szemben az, hogy a 43 591 nĂŠgyzetkilomĂŠter visszatĂŠrĂŠse jogos tulajdonosĂĄhoz nem volt teljesen igazsĂĄgos, mert a teljes 103 ezer nĂŠgyzetkilomĂŠter visszatĂŠrĂŠse lett volna az. Azt javaslom a romĂĄn tĂśrtĂŠnĂŠszeknek: gondolkodjanak el azon, hogy hosszĂş tĂĄvon nem lehetsĂŠges az, hogy ĂĄllamuk elrabol egy szomszĂŠd nĂŠptĹl egy orszĂĄgnyi terĂźletet, s ez Ăgy marad az idĹk vĂŠgezetĂŠig. Javaslom, kezdemĂŠnyezzĂŠk az 1947. ĂŠvi pĂĄrizsi szerzĹdĂŠs elsĹ paragrafusĂĄnak ĂşjratĂĄrgyalĂĄsĂĄt: a romĂĄn nĂŠpnek is jobb volna megegyezni a terĂźleti kĂŠrdĂŠsben a magyarokkal, mint ĂśrĂśkĂśs rettegĂŠsben ĂŠlni a magyaroktĂłl. Akik mĂŠg a terĂźleti autonĂłmia megadĂĄsĂĄtĂłl is elzĂĄrkĂłznak, azok megĂŠrdemlik a megszĂĄllt terĂźletek elveszĂtĂŠsĂŠt. JĂłmagam bĂĄrmikor hajlandĂł vagyok Bukarestbe utazni a rĂŠszletek megvitatĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl. Persze, csak akkor, ha a âhorthyfasisztĂĄzĂĄsâ helyett romĂĄn kollĂŠgĂĄim kĂŠpesek a kultĂşremberi tĂĄrgyalĂĄsokra.
A magyar csapatok erdĂŠlyi bevonulĂĄsĂĄnak kronolĂłgiĂĄja 1940. szeptember 5. SzatmĂĄrnĂŠmeti, NagykĂĄroly, MĂĄramarossziget, ĂrmihĂĄlyfalva 1940. szeptember 6. NagyvĂĄrad, KapnikbĂĄnya 1940. szeptember 7. SzilĂĄgysomlyĂł, DĂŠs, NagybĂĄnya 1940. szeptember 8. Zilah, FelsĹbĂĄnya, Beszterce, NaszĂłd, BĂĄnffyhunyad, SzamosĂşjvĂĄr 1940. szeptember 10. MarosvĂĄsĂĄrhely, SzĂĄszrĂŠgen, GyergyĂłszentmiklĂłs 1940. szeptember 11. CsĂkszereda, Gyimes, KolozsvĂĄr 1940. szeptember 12. TusnĂĄdfĂźrdĹ, BarĂłt, SepsiszentgyĂśrgy, Nagyszalonta 1940. szeptember 14. KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely, SzĂŠkelykeresztĂşr, SzĂŠkelyudvarhely
Makkay JĂłzsef
ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)2015. szeptember 19.
Domonkos LĂĄszlĂł: Az ĂśrdĂśg kĂştja
REVĂZIĂ â HetvenĂśt ĂŠve kerĂźlt vissza MagyarorszĂĄghoz Ăszak-ErdĂŠly
A magyarul ĂŠrtĹ milliĂłk 17 Ăłra 20 perckor ĂŠrtesĂźlhettek a hĂrrĹl a rĂĄdiĂłbĂłl. Kozma MiklĂłs, a Magyar TĂĄvirati Iroda ĂŠs a Magyar RĂĄdiĂł elnĂśk-igazgatĂłja jelentette be a bĂŠcsi Belvedere aranytermĂŠben dĂŠlutĂĄn hĂĄrom Ăłrakor nyilvĂĄnossĂĄgra hozott dĂśntĂŠst.
âKedves Magyar HallgatĂłim! Kedves Idegen NyelvĹą TestvĂŠrek! ElfogĂłdva, reszketĹ szĂvvel ĂŠs mĂŠlysĂŠgesen meghatva, azt mondhatnĂĄm, elĹkĂŠszĂźletek nĂŠlkĂźl kĂśzlĂśm a Magyar RĂĄdiĂł mikrofonjĂĄn keresztĂźl a tĂśrtĂŠnelem kerekĂŠnek egyik legĂşjabb fordulĂĄsĂĄt. [âŚ] Az Ăristen igazsĂĄgossĂĄga, a tĂśrtĂŠnelem logikĂĄja, a magyar nemzet kitartĂĄsa â amely egy tĂĄl lencsĂŠĂŠrt a legnehezebb ĂłrĂĄkban, hĂłnapokban, esztendĹkben sem adta el a jĂśvĹt â ĂŠs a magyar kormĂĄnyok egyenes vonalĂş, kitĹąnĹ politikĂĄja megĂŠrni engedte azt, hogy ma majdnem Ăśtvenezer nĂŠgyzetkilomĂŠternyi, a rĂŠgi MagyarorszĂĄghoz tartozĂł terĂźlet nagyszĂĄmĂş lakossal rĂśvid idĹn belĂźl visszatĂŠr az anyaorszĂĄghoz. Meghatott szĂvvel jelentem be ezt a tĂśrtĂŠnelmi tĂŠnyt, ĂŠs meghatott szĂvvel gondolok ĂŠs gondol az egĂŠsz magyarsĂĄg mindazokra, akiknek ĂŠrdemĂŠbĹl egy Ăşj, igazsĂĄgosabb helyzet elĹĂĄllott. Meghatott szĂvvel gondolunk azokra, akik hĂşsz esztendĹ alatt odakint, a csonka hatĂĄron tĂşl vĂŠrĂźkkel ĂŠs kĂśnnyeikkel segĂtettek a magyar feltĂĄmadĂĄshoz. [âŚ] Kedves HallgatĂłim! HallgassĂĄk meg az Ăşj hatĂĄrt, amelyet a rĂĄdiĂł nagy vonalakban abban a percben, amidĹn BĂŠcsbĹl az elsĹ kĂśzlĂŠs megĂŠrkezett, mĂĄr vilĂĄggĂĄ szĂłrt, de amelynek pontos vonalĂĄt most be fogom diktĂĄlni, ĂŠs mĂŠg egyszer el fogom ismĂŠtelni, hogy idejĂźk legyen elĹvenni a tĂŠrkĂŠpet, ĂŠs arra berajzolni azt az Ăşj hatĂĄrt, amelyĂŠrt hĂşsz esztendeig ĂŠltĂźnk, dolgoztunk, harcoltunk ĂŠs szenvedtĂźnk. [âŚ] Most egy percre ĂĄlljon le minden munka, ĂŠs egy imĂĄval teljes csĂśndes gondolattal kĂśszĂśnjĂźk meg a Magyarok IstenĂŠnek, hogy megĂŠrtĂźk a mai ĂłrĂĄt!â
EzutĂĄn egyperces adĂĄsszĂźnet kĂśvetkezett, majd felhangzott a SzĂłzat. 1940. augusztus 30. volt.
Egy 35 ĂŠves hallgatĂłhoz a Balaton partjĂĄn ĂŠrnek el a rĂĄdiĂłelnĂśk-igazgatĂł mondatai. A gyermekkorĂĄt KolozsvĂĄrott tĂśltĹ, Cs. SzabĂł LĂĄszlĂł nĂŠven publikĂĄlĂł ĂrĂĄstudĂł Ăşgy emlĂŠkezik: ââŚdĂŠlutĂĄn fĂŠlĂĄlombĂłl felkopogtak. â VĂĄrad, KolozsvĂĄr, VĂĄsĂĄrhely a miĂŠnk. Valamit mondtam, azt hiszem, nem volt sok ĂŠrtelme. Nem ĂŠreztem semmit. â ĂltĂśzz, s nĂŠzd meg a tĂŠrkĂŠpet! Te jobban ismered ErdĂŠlyt. LĂĄttam az arcokon a megrĂśkĂśnyĂśdĂŠst. MĂĄst vĂĄrtak: sĂrĂĄst, kacagĂĄst. MegmondtĂĄk a hatĂĄrpontokat, s nagyjĂĄban meghĂşztam a hatĂĄrt. Egy pillanatig Ăşgy ĂŠreztem, hogy pihegĹ, dobogĂł, meleg testhez ĂŠrek. ErĹltettem, hogy valami eszembe jusson. [âŚ] Ăres volt a fejem, a sima tĂŠrkĂŠpen kĹvĂŠ meredt ErdĂŠly. Elvont, lapos, kicsi ĂŠs megfoghatatlan volt, mint Alaszka. Kimentem a levegĹre. [âŚ] Mentem a partszakadĂĄs alatt, zĂşgtak a kanadai nyĂĄrfĂĄk. A nĂĄd a vilĂĄgoszĂśld vĂzre dĹlt. Egy tisztĂĄson nyĂrfa kereszt ĂĄllt, tĂĄborozĂł cserkĂŠszek hagytĂĄk ott. A fĂĄk hosszĂş, vĂśrĂśs sugarakat szĂłrtak szĂŠt. Vad lĂĄrma volt a levegĹben, madĂĄrtalan lĂĄrma, a fĂĄk Ĺszi panaszdala. MĂĄr nem tudom, mit kiabĂĄltam. BukdĂĄcsoltam az Ăşton, bokĂĄig lĂŠptem a nĂĄdasba, nyeltem a kĂśnnyeimet. A hĂr a szĂvemig ĂŠrt.â
Ăsszesen 43 541 nĂŠgyzetkilomĂŠter, 2,633 milliĂł lakos. Az egĂŠsz SzĂŠkelyfĂśld, KolozsvĂĄr ĂŠs kĂśrnyĂŠke, Kalotaszeg legnagyobb rĂŠsze, a tĂśrtĂŠnelmi Partium, Beszterce-NaszĂłd, SzilĂĄgy, Szolnok-Doboka, MĂĄramaros megyĂŠk, NagyvĂĄrad ĂŠs kĂśrnyĂŠke, SzatmĂĄrnĂŠmeti ĂŠs SzatmĂĄr megye. A romĂĄn csapatok 14 nap alatt kĂśtelesek kiĂźrĂteni ezt a terĂźletet. A magyar egysĂŠgek ĂŠs hatĂłsĂĄgok bevonulĂĄsa 1940. szeptember 5-ĂŠn reggel 7 Ăłrakor kezdĹdhet meg. Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł szeptember 3-i dĂĄtummal GĂśdĂśllĹn bocsĂĄtja ki hadparancsĂĄt.
âHonvĂŠdek! A trianoni igazsĂĄgtalansĂĄg egy Ăşjabb rĂŠsze jĂłvĂĄtĂŠtelt nyert. Indulunk, hogy ĂşjbĂłl birtokba vegyĂźk ezeresztendĹs jussunk egy Ăşjabb rĂŠszĂŠt. FelszabadĂtĂĄst viszĂźnk 22 ĂŠv Ăłta rabbilincsben ĂŠlĹ erdĂŠlyi magyar testvĂŠreinknek ĂŠs szeretetet a hatĂĄrainkon belĂźl ĂŠlĹ, hozzĂĄnk hĹą nemzetisĂŠgeknek. Ezt tartsĂĄtok szem elĹtt, amikor elindultok Isten ĂŠs a Haza nevĂŠben: ElĹre a Keleti-KĂĄrpĂĄtok gerincĂŠig!â Feljegyzik: legelsĹkĂŠnt Csenger tĂŠrsĂŠgĂŠben KirĂĄly BĂŠla fĹhadnagy lĂŠp a trianoni hatĂĄr tĂşloldalĂĄn a visszatĂŠrt fĂśldreâŚ
A bevonulĂł csapatok NagyvĂĄradtĂłl HĂĄromszĂŠk dĂŠlkeleti csĂźcskĂŠig tombolĂł lelkesedĂŠsben, megrĂĄzĂł ĂŠs meghatĂł jelenetek kĂśzepette, virĂĄgszĹnyegen vonulnak be a visszatĂŠrt ĂŠszak-erdĂŠlyi falvakba ĂŠs vĂĄrosokba. KĂłs KĂĄroly Ăgy Ărja le azokat a mĂĄmoros napokat: âZĂĄszlĂł ĂŠs zĂĄszlĂł mindenĂźtt, ĂŠs tenger zĂśld ĂĄg, virĂĄg az erkĂŠlyeken, a nyitott ablakokban ĂŠs az emberek kezĂŠben. Az egĂŠsz piac egyetlen hullĂĄmzĂł, zsibongĂł, mosolygĂł vidĂĄm embertenger. S az Ĺsz eleji nap is vidĂĄman sĂźt az ĂgbĹl le reĂĄnk. AzutĂĄn egyszer csak jĂśttek, akiket vĂĄrtunk: ĂŠn ĂŠs mindenki ĂŠs a vĂĄros ĂŠs az egĂŠsz ErdĂŠly. A piacra hallottam a zĂşgĂĄst, amely elĹttĂźk jĂĄrt, mint a zivatar elĹtt a szĂŠl. Sebesen jĂśtt ĂŠs nĹtt, erĹsĂśdĂśtt orkĂĄnnĂĄ ez a zĂşgĂĄs. Ăs itt volt. A piacon. Ăs lĂĄttuk ĂŠs lĂĄttam Ĺket, az elsĹ magyar szĂĄzadot. LĂĄttam ĂŠs mindenki lĂĄtta Ĺket, ĂŠs virĂĄgokkal borĂtotta Ĺket, ĂŠs Ăślelte Ĺket, ĂŠs vĂŠgigsimogatta Ĺket, ahogy elhaladtak ott mellettĂźnk. Ăs mindenki kiĂĄltott ĂŠs ordĂtott. Ăs a levegĹ reszketett attĂłl a rettenetes hangorkĂĄntĂłl, amelyben benne jajgatott minden kĂn, amit huszonkĂŠt esztendĹ Ăłta belefojtottak milliĂł emberbe, ĂŠs minden ĂśrĂśm, ami huszonkĂŠt esztendĹ Ăłta vĂĄrta a maga felszabadulĂĄsĂĄt. Ăs minden imĂĄdsĂĄg ĂŠs minden ĂĄtok ott ordĂtott tombolva, mĂĄmorosan, rĂŠszegen ĂŠs szerelmes ĂśnkĂvĂźletben. Ott ĂĄllottam az utcĂĄn ĂŠn is: szĂĄzezer magyar embertestvĂŠrem kĂśzĂśtt egy. Ăs ordĂtottam velĂźk ĂŠn is, ĂŠs ujjongtam velĂźk, ĂŠs szemembĹl csorgott a kĂśnny, mint szĂĄzezer testvĂŠrem szemĂŠbĹl.â TamĂĄsi Ăron pedig a rĂĄdiĂłban beszĂŠl a hazatĂŠrt ĂbelrĹl: âNemcsak a Hargita tĂŠrt vissza, hanem maga Ăbel is visszatĂŠrt. AzutĂĄn eszĂŠbe jutott neki, hogy szĂĄmadĂĄst csinĂĄljon: vajon minden terĂźlet visszatĂŠrt-e a magyar hazĂĄhoz, olyan terĂźletek, amelyen Ĺ jĂĄrt. Akkor eszĂŠbe jutott, hogy Amerika se tĂŠrt vissza, de DĂŠl-ErdĂŠly kĂźlĂśnĂśsen nem tĂŠrt vissza. Akkor azt gondolta, hogy AmerikĂĄt nem bĂĄnjuk mĂŠg, de DĂŠl-ErdĂŠlyt, azt semmi esetre, soha nem fogjuk hagyni. TovĂĄbb gondolkozott, s az jutott eszĂŠbe, hogy SurgyĂŠlĂĄnt fel fogja keresni, akivel egyĂźtt szenvedett a HargitĂĄn, ĂŠs meg fogja neki mondani, hogy most mĂĄr ide, Ăszak-ErdĂŠlybe a magyarok bejĂśttek, s Ĺt fel akarjĂĄk kĂŠrni arra, hogy [âŚ] menjen el DĂŠl-ErdĂŠlybe, ĂŠs mondja meg ottan a romĂĄnoknak, hogy tĂŠrjenek vissza a magyar impĂŠrium alĂĄ, mert ott nem lesz nekik rossz dolguk: hiszen az igazsĂĄgot is meg lehet szokni.â
BĂĄnffy MiklĂłs a RomĂĄniai Magyar NĂŠpkĂśzĂśssĂŠg elnĂśkekĂŠnt szeptember 2-ĂĄn az alĂĄbbi nyilatkozatot teszi kĂśzzĂŠ: âAdjuk bizonyĂtĂŠkĂĄt ebben a tĂśrtĂŠnelmi ĂłrĂĄban annak, hogy mi, magyarok mindenĂźtt ĂŠs minden kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt meg tudjuk Ĺrizni azt a fĂŠrfias fegyelmet ĂŠs magyar mĂŠltĂłsĂĄgĂŠrzĂŠst, amelyrĹl mindenkor tanĂşbizonysĂĄgot tettĂźnk! LegyĂźnk bĂślcsen megĂŠrtĹk azok irĂĄnt, akiknek szintĂŠn otthona ErdĂŠly! Csak Ăgy maradunk mĂŠltĂłk ErdĂŠly fĂśldjĂŠhez.â
A romĂĄn ĂŠs a szĂĄsz lakossĂĄg (42,7, illetve 3,6 szĂĄzalĂŠk) csendben, viszonylag passzĂvan fogadja ĂŠs viseli a magyar ĂśrĂśmĂźnnepet. MindĂśssze kĂŠt SzilĂĄgy megyei kĂśzsĂŠgben, a kĂŠsĹbb â nem csekĂŠly mĂŠrtĂŠkben a magyarellenes romĂĄn propaganda hatĂĄsĂĄra â kĂśzismerttĂŠ lett Ippen ĂŠs ĂrdĂśgkĂşton tĂśrtĂŠntek halĂĄlos ĂĄldozatokkal jĂĄrĂł atrocitĂĄsok. Amelyekkel kapcsolatban alighanem az esemĂŠnyeket feldolgozĂł, 2007-ben elhunyt nagyszerĹą erdĂŠlyi riporter-szociogrĂĄfusnak, Beke GyĂśrgynek kell igazat adnunk: âA korabeli hadijelentĂŠsek arrĂłl szĂłlnak, hogy tĹązpĂĄrbaj alakult ki a romĂĄn franktirĹrĂśk, lesbĹl tĂźzelĹ gerillĂĄk ĂŠs a magyar csapatok kĂśzĂśtt, ennek sorĂĄn huszonnĂŠgy honvĂŠd elesett, a magyar csapatok pedig megtoroltĂĄk hĂĄtbatĂĄmadĂĄsukat (ĂrdĂśgkĂşt, SzilĂĄgyipp).â Az ĂśrdĂśg kĂştjĂĄt persze ennĂŠl jĂłval mĂŠlyebbre ĂĄstĂĄk: romĂĄn emlĂŠkmĹąvek, âelemzĂŠsekâ, tanulmĂĄnyok sora szĂłl mĂĄig âa fasiszta Horthy-csapatok mĂŠszĂĄrlĂĄsairĂłlâ.
A mĂĄsodik bĂŠcsi dĂśntĂŠs kĂśvetkeztĂŠben lĂŠtrejĂśtt, azĂłta is âkis magyar vilĂĄgkĂŠntâ emlegetett nĂŠgyesztendĹs magyar ĂĄllamhatalom Ăszak-ErdĂŠlyben felbecsĂźlhetetlen jelentĹsĂŠgĹą volt az akkoriban 1,3 milliĂłs magyar kĂśzĂśssĂŠg szĂĄmĂĄra. Nemcsak a tĂśbbek kĂśzĂśtt Beke GyĂśrgy ĂĄltal is kifejtett gazdasĂĄgi, szellemi-kulturĂĄlis ĂŠs lĂŠlektani hatĂĄsok, hanem az ĂĄltalĂĄnos felszabadultsĂĄg, bizakodĂĄs ĂŠs tĂĄrsadalmi-ĂŠlettani reneszĂĄnsz hĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠvtizednyi erĹt adĂł tĂŠnyezĹinek szempontjĂĄbĂłl is. LĂĄtvĂĄnyosan igazolva FĂźr Lajos 2000-ben leĂrt tĂŠtelĂŠt: az ĂĄllamjogi ĂŠrtelemben is az anyanemzethez tartozĂĄs kĂŠpes megnyugtatĂłan garantĂĄlni egy-egy nemzetrĂŠsz megmaradĂĄsĂĄt, ĂśnazonossĂĄgĂĄnak szabad, maradĂŠktalan ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠsĂŠt. Ăs vĂŠgĂźl, de tĂĄvolrĂłl sem utolsĂłsorban: a 75 esztendĹvel ezelĹtti esemĂŠnysor â a tĂśbbi visszacsatolĂĄssal egyĂźtt â meghozta az egyetemes magyarsĂĄgnak azt, amiben a huszadik szĂĄzad sorĂĄn mĂŠg egyszer, 1956 varĂĄzslatos napjaiban lehetett rĂŠsze: azt, amit legĂşjabb kori tĂśrtĂŠnelme sorĂĄn oly fĂĄjdalmasan hiĂĄnyolnia kellett: a siker ĂŠlmĂŠnyĂŠt. Hogy e sikernek mi volt az ĂĄra, az mĂĄr mĂĄs lapra tartozik.
Magyar IdĹk (Budapest)