udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
478
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 451-478
Névmutató:
Horváth István
2008. február 4.
Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Hargita megye székhelyén használandó új típusú utcanévtáblák látványterveit, amelyek feltüntetik adott esetben a névadó személyiség születésének, illetve elhalálozásának dátumát is, továbbá a város címere is. A közelmúltban viták zajlottak az utcanevek megváltoztatásáról. Constantin Strujan prefektus kifogásolta a Szász Endre utcanevet. A prefektus azért kifogásolta, mert Szász Endre nem Csíkszeredában élt és alkotott. „Ha így gondolkodunk, akkor mihez kezdjünk a Nicolae Balcescu, Mihail Sadoveanu vagy Tudor Vladimirescu utcaneveinkkel, mert ezek a személyiségek, nemcsak hogy nem Csíkszeredában éltek és tevékenykedtek, de életükben még csak nem jártak ebben a városban” – fogalmazott a polgármester. „Szász Endre Csíkszeredában született, Márton Áron pedig a róla elnevezett gimnáziumba járt” – zárta a vitát Ráduly. /Horváth István: Balcescu utcai „vita” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./2008. február 11.
Február 8-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban is bemutatkozott a nagyváradi Várad című kulturális folyóirat. Szűcs László főszerkesztő örömmel újságolta, hogy a Várad havilappá válik. A köszöntőt követően Herman Ferenc színművész Svejk című előadását mutatta be huszonötödik alkalommal, majd a szerkesztők kötetlen beszélgetést folytattak az olvasókkal. Február 9-én székelyföldi körutat tett a folyóirat: Sepsiszentgyörgyön ismertették, este pedig nyolckor a kézdivásárhelyi érdeklődők ismerkedhettek a hatodik éve működő Váraddal. /Horváth István: „Svejkes” Várad Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2008. február 19.
Csíkszeredába érkezett az eTransylvania Egyesület karavánja. Az érdeklődők az uniós források pályázásáról, a sikeres programok ismérveiről tanulhatnak. Az eTransylvania Egyesület az Európai Unióról, illetve uniós források-pénzalapok megpályázásáról tartott előadássorozatot. Az eTransylvania Egyesület az ePontok számára a február–március időszakban három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagykároly) szervezi képzéssorozatait. A 170 eTransylvania pont több millió lejes befektetés nyomán jött létre. Az ePontok azért jöttek létre, hogy létrehozzák a szabad közösségi kommunikációt, és megkönnyítsék a magyar–magyar kommunikációt. Az érdeklődők megismerkedhetnek az EFOG (Elektronikus Fejlesztési ÖtletGenerátor) programmal is. Ez egy kezdeményezéseket összegyűjtő, rendszerező, internetalapú térségfejlesztő és döntéstámogató helyi, kistérségi, regionális vagy országos hatókörű szakértői rendszer. /Horváth István, Isán István Csongor: eTransylvania: ötletből projektet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2008. február 21.
A Hargita megyei Rendőrség főkapitányának, Radu Sandu Moldovannak a felfüggesztését kérte a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCR), miután Moldovan múltjára fény derült: 1989 előtt kiskorúakat kínzott. Az IICCR intézet igazgatója, Marius Oprea szerint olyan vallomások birtokába jutottak, amelyek azt bizonyítják: Moldovan 1998 előtt rendszeresen kínvallatott kiskorúakat. Oprea elmondta, az intézménynek bizonyítékai vannak arról, hogy Moldovan több áldozatát is fűtőtesthez bilincselte, majd néhányukat ájulásig verte. „Kollégista voltam, amikor először komolyan megvert a parancsnok – áll a szóban forgó áldozat vallomásában. – Szokása volt, hogy arcra nem üt. Egy alkalommal az iskolánkban járt, már nem is tudom, mi volt aznap, Rendőrség Napja talán. Mikor meglátta, hogy hosszú a hajam, több társammal együtt beküldött a titkárságra, azzal, hogy majd jön valaki, aki beszél velünk. Aztán megvert, végül megragadta a hajam (…), és levágta. Adhatok egy listát 50-60 emberrel, akit szintén megvertek ezek”. Egy másik áldozat arról beszél, hogy a székre térdeltette Moldovan, majd egymás után tízszer, teljes erőből gumibottal ütött a talpára. Megint mások arról vallanak, hogy a jelenlegi főkapitány kinyitott egy szekrényt, és felszólította az áldozatot, válasszon kínzóeszközt. Akad, aki azt állítja, Moldovan több mint negyven alkalommal alázta, vagy verte meg az 1987-’89 közötti időszakban. /Horváth István: Gyermekkínzó rendőrfőnök? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2008. február 22.
Sikeres volt a magyarországi Darvasi László Trapiti című, gyermekek számára írt színdarabjának bemutatója február 21-én Csíkszeredában. A Trapitit maga Darvasi írta, a saját gyermekregényéből. Megragadott a darab hangulata – fogalmazott Budaházi Attila dramaturg, a színdarab rendezője. /Horváth István: Csíki tökfőzelékháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2008. február 26.
„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2008. február 29.
Február 28-án hivatalosan is megnyitotta kapuit a Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kolozsváron. A parlament már 2001-ben elfogadta azt a törvényt, amely elrendeli az intézet létesítését, de csak tavaly utalták ki a működéséhez szükséges összegeket. Horváth István elnök kifejtette: a fő célkitűzés összefogni az eddig szétszórtan, és az esetleges finanszírozás függvényében tevékenykedő szakembereket, megteremteni a tevékenységükhöz szükséges intézményes hátteret. Az intézet munkatársainak tevékenysége nem szorítkozik a romániai magyarságra. Tervezik, hogy a közeljövőben a Bukarestben működő Interetnikus Kapcsolatok Ügyosztályához fordulnak a kettős önazonosság bevezetése érdekében. „Már a kilencvenes években elkezdődött a nemzeti kisebbségekkel, elsősorban a romániai magyarsággal, és az interetnikus kapcsolatokkal foglalkozó kutatás, ám ezek esetlegesek voltak. Az ezredfordulóra a figyelem a roma közösségek irányába fordult”, magyarázta Horváth István szociológus. Jelenleg 31 alkalmazottja van az intézetnek, és további hat szakembert fognak alkalmazni. Kutatásaik eredményeit jelentésekbe foglalják. Ingyenes dokumentációs központot kívánnak felállítani. Adatbázisuk és fényképarchívumuk is lesz. Kiss Tamás tudományos titkár, szociológus a magyarság demográfiai kilátásairól értekezett. „Most 1,4 milliós lélekszámú magyar közösségről beszélhetünk, ez a szám 2022-re 1,1 millióra, 2032-ben pedig egymillióra csökken. A csökkenés okai köztudottak: a termékenységi mutató 1,3 gyerek/nő a 2,1 helyett, magas a halandóság és a migráció aránya is. A romániai magyarság csökkenésével párhuzamosan a románság létszáma is apad: 2022-re alig 18 millió lesz a román nemzetiségűek száma. A népességcsökkenés egyik következménye a korfa romlása: a 65 éven felüli generáció aránya 16,2%-ról 23%-ra emelkedik 2032-ben, a 0–19 évesek körében ez a tendencia fordított lesz, 21,6%-ról 17,2%-ra csökken majd”, hangsúlyozta Kiss Tamás, majd kitért a vegyes házasságok kérdéskörére is. Az ilyen házastársi kapcsolatból származó gyerekeknek mindössze 33 százaléka vallja magát magyarnak, a többiek asszimilálódnak a többségi román nemzethez. „A román és a magyar politikai elit feladata, hogy megoldást találjon a népességcsökkenésre”, vélekedett a szociológus. Az intézet idei költségvetése 4,6 millió lej. Ebből nyolcvan százalékot biztosítanak a központi költségvetésből, húsz százalékot pedig az intézetnek kell biztosítania. /Nagy-Hintós Diana: Megnyitotta kapuit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./2008. március 6.
Kulturális örökségünk a Kárpátokban címmel szervezett március 5-én tanácskozást a Hargita Megyei Kulturális Központ. „Egyelőre csak egy diagnózisfelállítás történt a népi építészettel, kézművességgel kapcsolatban, a régészeti feltárásokról. A diagnózis pedig az, hogy nem állunk túl jól” – fogalmazott Botár István moderátor. A szakemberek szerint olyan kezdeményezéseket kellene felkarolni, amelyek alternatívákat kínálnak fel. „Szakemberhiány van, a legtöbb helyen az állapotfelmérés sem történt még meg” – összegzett Botár. /Horváth István: Örökségvédelem és politika Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2008. március 7.
Érdekes fordulatot vett a régóta húzódó „KO. KE. M-ügy”: az ingatlan kezelése a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum hatáskörébe került. Nemrég kapta meg a Hargita Visual Art Egyesület a közhasznú státust, így az egyesület által működtetett KO. KE. M. Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galéria egy időre működésképtelenné vált, mert a tagok kiléptek, és Jánosi Antal, az egyesület elnöke új tagok toborzásáig egyetlen döntést sem hozhatott. Az önkormányzat nemrég úgy határozott, hogy az egyesületnek helyet biztosító ingatlan ügykezelését a múzeumnak adja át. /Horváth István: Múzeumi kortárs Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2008. március 10.
Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet elnöke, a BBTE Szociológia Tanszékének tanára kifejtette: a Kárpát Panel premiernek számít, hiszen öt országra terjed ki. A kérdőíves kutatás során magyarországiak mellett szlovákiai, ukrajnai, szerbiai és romániai, kisebbségben élő magyarokat kérdeztek meg. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Kárpát Panel három pozitívumáról beszélt. Elsőként a kutatásba bekapcsolódni hajlandó külföldi intézményekkel való együttműködés fontosságát emelte ki. Papp Z. Attila szociológus, a budapesti Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának kutatója a kérdőív oktatással foglalkozó részéről beszélt. Veres Valér szociológus, a BBTE Szociológia Tanszékének adjunktusa a Kárpát Panel kutatás által használt fogalmakat elméleti kontextusba helyezte. Kiemelte: a nemzeti identitás sajátosan valamely nemzet meglétét feltételezi, továbbá azt, hogy „a magyar állam nemzetépítési politikájának eredményeként egységes nemzeti ideológia, egységes oktatási rendszer segítségével a nemzeti egységet ténylegesen létre lehetett hozni”. Papp Z. Attila a kutatás eredményeinek a nyilvánosságra hozásáról beszélt. Egyrészt a Transindex internetes portál a történelmi hősöket és az előítéleteket tárgyaló kérdésekre adott válaszok különbözőségét mutatja meg, másrészt a Duna Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának a kutatásra vonatkozó anyagát tárgyalta. Szabó Levente, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa és Kiss Tamás szociológus a kutatás hiányosságait említette. Befejezésként Horváth István a kommunikáció kontextualizálásának fontosságát emelte ki, továbbá elmondta: ezen kutatások kapcsán elsődlegesen „a valóságra ráhelyezett rácsokról kellene beszélni”. /Kárpát Panel – közvélemény kutatás a kárpát-medencei magyarok körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2008. április 2.
Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2008. április 3.
Szerzői felolvasással és könyvismertetővel kezdődött április 1-jén a Pallas-Akadémia Könyvkiadó megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos ünnepségsorozat Csíkszeredában. Markó Béla ezúttal mesemondóként volt jelen, Ki lakik a kertünkben? című meséskönyvét Kovács András Ferenc költő mutatta be, majd részleteket olvasott fel Árkos üzenete egy világpolgárnak. Utak, tájak, emberek, 6. című könyvéből Váli Éva csíkszeredai író. Beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, az erdélyi magyar közösség jövője elsősorban az értelmiség állapotán, közérzetén múlik. Ehhez járult nagyban hozzá a Pallas-Akadémia Könyvkiadó az elmúlt 15 évben – méltatta a kiadót a politikus-költő. A második napon a Kriterion Ház kiállítótermében Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg a Pallas-Akadémia könyveit illusztráló művészek munkáiból szervezett kiállítást. Délután Páll Lajos festőművész-költő művészalbumát mutatták be, este pedig a színház vette át a szót: a csíki közönség Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál című vígjátékát láthatta a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. /Horváth István: Tizenöt év húzókönyvekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./2008. április 8.
Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatokról / Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Alkalmazás és monitorizálás Romániában címmel április 10-én az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben, a Charta titkárságának és szakértői bizottságának, a különféle romániai minisztériumok, az Európai Bizottság, a Diszkriminációellenes Tanács és más intézmények képviselőinek részvételével. Románia 1995-ben írta alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, majd 2007 novemberében ratifikálta, idén pedig be kell számolni a Charta előírásainak alkalmazásáról. A találkozó célja megállapítani a közintézmények és a civil szféra szerepét és feladatait a Charta alkalmazásában, tájékoztatott Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. A bukaresti megbeszélésen ismertetik a Nyelvi ideológiák, nyelvpolitikák és (kisebbségi) nyelvhasználati gyakorlatok: az erdélyi magyarok helyzete című többrészes tanulmányt is. A tanulmányról Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a 2006 utolsó negyedében végzett több kutatásra támaszkodó tanulmány célja minősíteni a romániai nyelvi demokrácia jellegét, összegzés arról, hogy milyen a romániai nyelvi demokrácia. Ami a joganyagot, a nemzetközi standardokat illeti, azt lehet mondani, hogy Románia viszonylag jól teljesít. Egyértelmű, hogy a hivatalos nyelvet kiemelten támogatja a román nyelvi törvénykezés, az elfogadott jogok szintjén pedig jelentős lehetőségeket biztosít a kisebbségi nyelvhasználat számára azon szektorokban, ahol a nyelvhasználat szabályozva van: oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás. Ami az alkalmazást illeti, a helyzet vegyes: míg a főként kisebbségiek lakta közigazgatási egységekben többnyire biztosított, addig a törvényben előírt 20 százalékot éppen csak meghaladó lakosságarányú községekben-városokban a helyzet nem ilyen rózsás. Azon közigazgatási egységek 50 százalékában, ahol ezt törvény előírja, átfogó nyelvi jogokat biztosítanak. A közigazgatási egységek 15 százalékában viszont semmilyen nyelvi jog nem biztosított. A nagy probléma az, hogy ezek többnyire olyan közigazgatási egységek, ahol a kisebbségek számaránya 20 százalék körül van, tehát nagyon kis közösség, ezek nyelvi jogainak az érvényesülése sokkal fontosabb, mint egy olyan közösségben, ahol száz százalékban kisebbségiek, vagy pontosan magyarok élnek. A nyelvi pluralizmus nem igazán elfogadott. A tanulmányban példaként szerepel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratok kihelyezésének a kérése. A többségi nyelvet magától értetődően domináns nyilvánossági nyelvként tételezték. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2008. április 9.
Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatról beszélt Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. Hargita és Kovászna megyében az iskolákban a gyenge romántudás annak tudható be, hogy a diákok zöme magyar anyanyelvű. Nyelvszociológiai tény: megfelelő nyelvi környezet hiányában nehezen valósítható meg az egyének tökéleteshez közeli kétnyelvűsége. Másfajta nyelvoktatást igényel egy kolozsi, vagy fugyivásárhelyi gyerek, aki olyan nyelvi környezetben él, ahol felváltva használják a románt és a magyart. Különböző kisebbségvédelmi törvények tiltják azt, hogy az államok olyan betelepítési politikákkal éljenek, amelyek célja megváltoztatni a lakossági arányokat. – Mi derül ki a tanulmányból a román lakosság viszonyulásáról a kisebbségi nyelvek nyilvános közegben való használatához? Van egy ilyen általános többségi megnyilvánulás, miszerint a nyilvánosság önmagától értetődő nyelvének a többségi nyelvet tekinti, és a kisebbségi nyelvhasználatot legfennebb magánszférában tartják elfogadhatónak. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratozásra tett kísérlet alkalmával számos olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely mögött ez a fajta norma húzódik meg. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2008. április 14.
Több mint 150 ezren vettek részt az RMDSZ által megszervezett előválasztásokon. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Csíkszeredában, az RMDSZ Székelyföldi Regionális Konferenciáján kijelentette, nem egy politikai szervezet listájáról van szó, hanem az egész magyar közösség akaratát tükrözi. A tanácskozáson mintegy 120 polgármester, alpolgármester, valamint az RMDSZ számos kormányzati és parlamenti tisztségviselője tekintette át a programokkal kapcsolatos kérdéseket és a közelgő helyhatósági választások feladatait. Markó Béla szerint az RMDSZ-nek jó önkormányzati csapatot sikerült kialakítania. A Székelyföldi Regionális Önkormányzati Konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentumban az önkormányzatok megerősítésére, az európai uniós pályázati lehetőségek kihasználásának lehetőségeire és Székelyföld modernizációjára vonatkozó elveket és célokat sorolják fel. /RMDSZ: Együtt az erős Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ Az infrastrukturális fejlesztésben látja Markó Béla annak egyik kulcsát, hogy Székelyföldön is letelepedjen a finn Nokiához hasonló nagytőke. A konferencia résztvevői elfogadtak egy tízpontos zárónyilatkozatot is, amely célul tűzte ki többek között Székelyföld modernizációját, közösségi fejlesztési társulások létrehozását, valamint a decentralizációt. /Horváth István: Erős Székelyföldet – de hogyan? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2008. április 19.
A nevét viselő kovásznai közművelődési egyesület immár tizenkilencedik alkalommal rendezte meg Kovásznán és Csomakőrösön a Csoma-napokat. Évről évre ilyenkor Kőrösi Csoma Sándor helybeli és idegenből érkezett tisztelői, számos hivatásos és műkedvelő előadó, képzőművészek, színjátszók, zenészek és táncegyüttesek, valamint a tudományos világ jeles képviselői hajtanak főt nagy Kelet-kutató tudós emléke előtt. A rendezvénysorozat idei ünnepélyes fáklyás megnyitója április 17-én, Kovászna városi művelődési háza előtti, Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál volt. Ünnepi beszédet mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója és dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, majd Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, a Csoma-napok megálmodója szólt a közönséghez. Gazda felidézte az elmúlt tizenkilenc év eredményeit, többek között megemlítette, hogy a Csoma-konferenciák anyagából tizennégy könyvet jelentettek meg, felépítették Csomakőrösön a Csoma-emlékházat.,,Terveztünk múzeumot is. Múzeumot és dokumentációs központot. (...). Azt hittük azokban a pillanatokban, amikor erről álmodoztunk, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egész magyarság értéke, és az egész magyarság mellénk fog állni abban a szándékunkban, hogy valóban gyűjtőhelye legyen itt azoknak a dokumentumoknak, értékeknek, amelyeket neki köszönhetünk. Nem sikerült ezt megvalósítani” ― mondta Gazda. Az ünnepi rendezvényen részlet hangzott el a nagykanizsai Horváth István és Farkas Tibor zenés-verses összeállításából, továbbá közreműködtek: a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet zenekara Kelemen Szilárd, a Tiszta Szív kórus Cseh Béla vezényletével, valamint a Havadtői Sándor Cserkészcsapat. A rendezvénysorozat április 18-án Kőrösi Csoma Sándor ― Jelek térben és időben című tudományos konferenciával folytatódott. Ezzel párhuzamosan a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban programot szerveztek, amelyen többek között volt diákkerekasztal, szavalóverseny, általános műveltségi vetélkedő, szavalóverseny, sakkverseny stb. /Bodor János: Főhajtás nagy Kelet-kutató tudósunk emléke előtt (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2008. április 21.
Április 19-én Csutak István, az RMDSZ régiófejlesztési szakértője Székek földje – Székelyföld /Hargita Népe, jan. 8./ című vitaindító írása alapján konferenciát rendeztek Csíkszeredában. A Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak épületében tartott, Székelyföld-vita című szakmai vitán azok vettek részt, akik korábban a sajtóban már hozzászóltak a cikkíró által felvetett kérdésekhez. A konferencián elsősorban a székelyföldi régiók jellemzőit próbálták meghatározni a résztvevők. „A Sapientia–EMTE szociológia és társadalomtudományi karának keretében működő Társadalomtudományi Intézet partnerkapcsolatba lép egy hasonló sepsiszentgyörgyi vidékfejlesztési intézménnyel” – jelentette Bíró A. Zoltán, a kar dékánja. /Horváth István: Székelyföld-vitazáró Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Egységes felmérésre, az intézmények és a politikum összefogására van szükség Székelyföld gazdasági fejlesztése érdekében, hangzott el Székelyföld-vitán. A közeljövőben létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely többek között az egységes felmérés elkészítését is felvállalná, jelentette be Biró A. Zoltán, az EMTE Társadalomtudományi Intézetének professzora. /Székely Zita: Székelyföld fejlesztéséről vitáztak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./ A csíkszeredai KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást kötött, létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely egy önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió szakmai alapjait teremtené meg ― jelentette be Bíró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem dékánja. Számolni kell Brassó vonzáskörével is. A KAM-osok segítségével Sepsiszentgyörgyön Olosz Szabolcs közgazdász-szociológus létrehozta azt a kutatóközpontot, amely fiatal szakembereknek biztosít intézményi keretet, lehetőséget a tudományos munkához. Teljes mértékben civil kezdeményezésről van szó, egyelőre pályázati pénzekből teremtették elő az induláshoz szükséges összeget. Szakembereik egyelőre részállásban dolgoznak, remélik azonban, hamarosan főállásban teljes idejüket ennek a munkának szentelhetik ― mondta el Olosz Szabolcs. /Farkas Réka: Milyen Székelyföldön élünk, és milyent akarunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./2008. április 25.
Két nyílt levelet is kapott Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, mindkettőnek RMDSZ-es politikus a feladója. Az egyikben Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Borboly Csaba RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt kampányfőnöke a székelyudvarhelyi polgármester tevékenységét kifogásolta. Többek között felrótta Szásznak a SAMTID-program meghiúsulását, valamint a székelyföldi közös szeméttárolási projektek ügyének megtorpanását. A másik levél aláírói Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, Antall Attila alpolgármester és Hajdú Gábor városi RMDSZ-elnök, akik azt sérelmezik, hogy Szász egy televíziós műsorban az RMDSZ tagjait és a szövetségre szavazókat ateistáknak, a „Gyurcsány-féle politika képviselőinek” minősítette. „Nem olvastam a leveleket, én a hivatali teendőimmel vagyok elfoglalva. A kampány hivatalosan még el sem kezdődött, egyesek máris kampányolnak. A miniszternek a minisztérium problémáival kellene foglalkoznia” – reagált az ÚMSZ-nek az MPP elnöke Korodi Attila levelére. Szász visszautasította és rágalmaknak nevezte a miniszter állításait. A SAMTID-program kapcsán emlékeztette Korodit, hogy a projekt körüli huzavona még a minisztersége előtt zajlott. Szász úgy véli: Korodi levele nem tisztességes, mert a kampány küszöbén szólalt meg. Az elmúlt három évben lett volna alkalmuk ezeket a kérdéseket megvitatni. Szász tagadta a másik levélben foglaltakat is. Szerinte az említett műsorban nevén nem nevezett senkit, a műsorvezető kérdéseire válaszolva csak az MPP és az RMDSZ felsőbb vezetését illető meglátásait fejtette ki. Székelyudvarhelyi kenyeret, egy darab szalonnát, egy hagymát és fél liter szilvapálinkát adott át Csíkszeredában Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Borboly Csaba megyeitanácselnök-jelöltnek. Korodi kampányfőnökeként segíti Borbolyt. /Horváth István: Szásszal levelezik az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./2008. április 29.
Magyarózdnak nem csak Horváth István kapcsán van köze az irodalomhoz. Az ózdi völgy Petrőczi Kata Szidónia otthonos tája, aki a magyarózdi kastélyban írta első verseit. Petrőczi Kata Szidónia (1662-1708) a magyar barokk első elismert költőnője, a kegyességi próza alkotója. A Horváth István költészetét idéző április 25-i vetélkedőn a grófnő szellemalakját is idézte Csegöldi Erika tanárnő és maguk a szavalók. Horváth István október kilencedikén lenne százéves (1977. január 5-én halt meg). Horváth Arany közíró, a költő lánya gyermekkori emlékeit idézte a faluról és a szerető édesapáról. /Bölöni Domokos: „Az én vándorlásom nem szűnik meg soha”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./2008. május 5.
Emlékházat avattak május 4-én Csíkmindszenten a falu híres szülötte, Nagy István (1873–1937) festőművész tiszteletére. Nagy István szülőházát lebontották, ezért a csíkszentléleki önkormányzat és a magyarországi Mission Art Galéria kezdeményezésére felújították és emlékházzá alakították a festő testvére, Nagy Ferenc hagyományos parasztházát. Az emlékházban a közel húsz eredeti festmény és reprodukció mellett újságcikkeket, családi fényképalbumokat állítottak ki. Pál Péter, Csíkszentlélek polgármestere elmondta, a ház és udvara a község egyik fontos kulturális terévé válik a jövőben, ahol az emlékházat működtető Nagy István Alapítvány irányításával képzőművészeti alkotótáborokat is szerveznének. /Székely Zita: Újra otthoni portán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./ Nagy István képzőművész csíkmindszenti emlékházának a felavatásával kezdődött a Hargitai Megyenapok csíki programja. A Hargitai Megyenapok keretében május 5-én a csíkmadarasi fúvószenekar térzenével szórakoztatja a csíkszeredaiakat a helyiek által Tapstérnek nevezett Szabadság téren, majd Nagy P. Zoltán fotográfiáiból nyílik kiállítás, amelyen bemutatják a művész fotóalbumát is. /Horváth István: Megyenapok Hargita-módra, „festői” emlékszoba-avatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./