udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
315
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 301-315
Névmutató:
Király Károly
1999. május 14.
Horváth Arany Elrabolt méltóság (Tinivár Kiadó Kolozsvár, 1999) című új könyve zömmel rövid írásokat tartalmaz, lírai tárcák, emlékezések, reflexiók, krónikák, kisesszék sorjáznak benne. A szerző nem titkolja példaképeit, hiszen sűrűn hivatkozik Németh Lászlóra. A kötet másik része alatt interjúkat tartalmaz, pontosabban nyolc beszélgetést. A megszólaltatottak között van Fábián Ernő, Sütő András, Király Károly, dr. Czirják Árpád érseki helynök és Tőkés László püspök. /Bölöni Domokos: Horváth Arany szerelmes üzenetei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./ 1999. szeptember 15.
Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című önéletrajzi munkáját folytatta, várt arra, hogy kiadót találjon. A 600 oldalas második kötetet a Duplex Könyvkiadó /Pécs/ most jelentette meg. Ebben a legterjedelmesebb a Dokumentumok című rész. /Vadas Gyula, a Király-kötet szerkesztője: Ismét nyílt kártyákkal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./1999. október 14.
Napvilágot látott Király Károly /Nyílt kártyákkal II. - Az önrendelkezés útja, Duplex Könyvkiadó, Pécs, 1999/ visszaemlékezéseinek második kötete. A könyvben lenyűgözően sok dokumentum szerepel. A kötetben napvilágot látott dokumentumok, újságcikkek és levelezések, szövetségi állásfoglalások és kongresszusi határozatok a hozzáfűzött vélemények is, elengedhetetlen forrásanyagait képezik majd - Domokos Géza visszaemlékezéseihez hasonlóan - azok számára, akik megírják a magyar nemzeti közösség századvégi történetét. /Flóra Gábor: "Az idő hosszú távon nekünk dolgozik" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1999. október 26.
Horváth Arany kérdésére Király Károly elmondta, hogy édesapja, Horváth István író barátsága és magatartása is meggyőzte őt arról, hogy be kell fejezni a megalkuvó, bólogató politizálást. Tudták, hogy lehallgatják őket, az író hamarosan a Securitate fókuszába került. Utólag kiderült, hogy az író rokonát is titoktartásra kérte fel, nem akarta, hogy lánya /Horváth Arany/ megtudja, apját a szeku figyeli. Rendszeresen kijárt Magyarózdra egy magyar belügyes, Kerekes ezredes. Érdeklődött Horváth István után. 1977. január 4-én elgázolták az írót, a temetés előtti nap valósággal elárasztották a falut a szekuritátésok. Felfegyverkezve, minden utcán egy-egy kapunál megállott a katonai autó. Marosvásárhelyről megérkeztek a legmagasabb rangú hivatalos belügyi szervek. Amíg megérkezett a halottas menet, kivonultak a temetőútra, közvetlenül a temető mellé állottak a kocsikkal. Nem telt el egy hónap és megint kivonultak a szekusok a faluba. A szülőházban - most emlékház - mindent, felkutattak. Arra voltak kíváncsiak, hogy járt-e itt Király Károly, vannak-e magyarországi titkos anyagok? Az író rendszerellenes írásait keresték. Nemsokára újra megjelentek, a férfiakat külön-külön hívták magukhoz, és faggatták őket, hogy kiket ismertek a temetésen, akik nem idevalók voltak? - Horváth István a halála előtti években elmondta, hogy általában a magyar értelmiségieket megfigyelés alatt tartják. /Horváth Arany: Miért gázolták halálra Horváth István írót? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./1999. december 10.
1997 óta másodszor tartottak csereháti napokat Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi református templomban dec. 8-án és 9-én. A résztvevők a csereháti /Székelyudvarhely/ még befejezetlen épület erőszakos - kormánytámogatással történt - elfoglalására emlékeztek, és beszéltek a város számára elfogadható megoldások esélyeiről. A házigazda szerepét betöltő Hegyi Sándor lelkipásztor meghívására jelen volt Kolcsár Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott unitárius esperes, az RMDSZ egykori Maros megyei elnöke, Király Károly politikus, Kincses Előd, a város csereháti ügyvédje, Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a legutóbbi magyar és román miniszterelnöki találkozón, Budapesten napirenden volt a csereháti téma, és illetékes személyek szorgalmazzák az épület megvásárlását. Kincses Előd szerint ha az igazságszolgáltatást nem befolyásolná a politika Romániában, a tulajdonjog vitája egyszerű volna. Király Károly kemény hangnemben bírálta az RMDSZ egykori és mai csúcsvezetőségét. Incze Béla nyugalmazott gyárigazgató, egykori parlamenti képviselő másokhoz hasonlóan bírálta Verestóy Attila szenátort, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselőket a csereháti kérdésben tanúsított passzív magatartásukért. /Csereháti napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./2000. január 13.
Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./2000. január 14.
Szőcs Géza a vele készített interjúban elmondta, hogy 1989 decemberében emigrációban élt, a Szabad Európa rádió budapesti irodájából követte a romániai eseményeket. Szőcs Géza 1990 márciusában hazatért Kolozsvárra. Időközben többen - Béres András, Balázs Sándor, Csutak István, Gyímesi Éva és Király Károly - megkeresték azzal a kéréssel, hogy vállaljon politikai szerepet az alakuló magyar érdekképviseletben. Azért vállalt politikai szerepet, mert úgy érezte, belső ellensúly lesz a túlzott kompromisszummal szemben. Szőcs Géza egyre inkább magára maradt. Bukarestet központként elfogadták, de nyilvánvaló volt az erdélyi központ szükségessége is. Szőcs Géza élesen elítélte az RMDSZ vezetőit: szerinte a jelenlegi helyzet az, hogy a politikai érdekképviselet felfalt minden mást. "A Budapestről kapott milliárdok segítségével bebetonozta magát, biztosította a status quo fenntartását, vagyis azt az 5-6 tagú kamarillát, amely az RMDSZ-t irányítja, és a pénzek fölött dönt. A magyar adófizetők pénzéből Erdélybe jutott forint milliárdok olyan nómenklatúrát eredményeztek, amely a nem általa megtermelt pénzeknek a szétosztásából él." - 1993-ban, amikor Szőcs Géza visszavonult, született egy megegyezés: a brassói RMDSZ-kongresszus azt a programot fogadja el, amelyet a radikálisok dolgoztak ki, s ezért cserébe a radikálisok átadják a vezető pozíciókat a mérsékelteknek. - Szőcs Géza úgy látja, hogy "az RMDSZ a következő 10 évét nem éri meg ebben a formában." Szerinte az ő Bem rakparti irodáját is azért tették tönkre, "mert az egy általuk ellenőrizhetetlen parallel struktúra volt." /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Tíz év múlva már csak emlék lesz Interjú Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2000. január 15.
Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2000. március 10.
Márc. 9-én a csíkszeredai Corvina Könyvesházban bemutatták Király Károly Nyílt kártyákkal című könyve második kötetét. A szerző az utódállamok magyarságának jövőképét az önrendelkezésben látja. Ez derült ki könyvének alcíméből: Az önrendelkezés útja. A könyvet méltató Csutak István feltette a kérdést: Miért nem jelenhetett meg eleddig egyik Király Károly által jegyzett könyv sem Erdélyben? A választ maga a szerző adta meg: személyeskedem mindenkivel, de amit kimondtam, az csak nagyon csekély része annak, amit tudok. A kötetben a szerző nagyon sok dokumentumot közölt. Király Károly- saját megfogalmazása szerint - meredek dolgokat mondott a jelenlegi RMDSZ-elitről, a szövetség kormányzati szerepvállalásának hátrányairól. /Sarány István: Nyílt kártyákkal - másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./2000. március 21.
A márc. 20-i központi román lapok közül egyedül a Curierul National foglalkozott a tíz évvel ezelőtti marosvásárhelyi eseményekkel. A lap Fekete mementó című kommentárja azt hangsúlyozta: a "minden erdélyi kisebbséggel békében élni akaró románok megakadályozták, hogy a magyar irredenták visszaforgassák a történelem kerekét Erdélyben". A lap szerint a marosvásárhelyi eseményeket az tette lehetővé, hogy az 1989. decemberi forradalom mámorában Románia határai őrizetlenül maradtak, így bejuthattak az országba a románokkal szemben megátalkodottan ellenséges kémek, akiknek csak egy céljuk volt: az, hogy a magyar közösséget a román törvények ellen lázítsák. A Curierul National szerint Király Károly, Sütő András, Markó Béla, Frunda György, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Veres Estera (sic!) és mások megszervezték a magyar nemzetiségűek lázadását Marosvásárhelyen. /Marosvásárhelyi mementó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2000. április 15.
Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./2000. május 8.
Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége /EKOSZ/ Magyarok együtt címmel rendezett konferenciát Szekszárdon máj. 5-6-án. A státustörvény volt a vitafórum témája. A konferencián erdélyiek is megjelentek, köztük Tőkés László püspök, Borbély Imre, Csapó József, Király Károly, Patrubány Miklós. Az EKOSZ-t erdélyi menekültek alakították 1989-ben. A szervezet mára az összmagyarság érdekeit képviseli. Az EKOSZ elnöke, Kövesdy Pál kifejtette: "A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státusztörvény akadályozhatja meg." Borbély Imre példaként a román belügyi rendeletet említette, amely félmillió moldáviai állampolgárt román állampolgárrá változtatott. Borbély Imre "kétszintű" állampolgárságot javasolt: a honi és a külhoni állampolgárságot. Az utóbbi utazásra, munkavállalásra és tanulásra jogosítana. /Jakab Lőrinc: Kettős állampolgárságért küzd az EKOSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2000. május 17.
A Krónika közölte, a Romániai Magyar Szó pedig ismertette Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről című tanulmányát. "A felső párvezetés által menesztett Kincses Előd" kapcsán ismételten visszatért a mérsékelt és radikális fogalom tisztázására. Király Károly leszögezte, hogy a római keresztény kultúrához tartozó erdélyi magyarságot a bizánci ortodox kultúrkörhöz, szellemiséghez csatolták. Bukarest mindent elkövet, hogy "az erdélyiekre ráerőszakolja a bizánci kultúrát, eszmeiséget és életvitelt." A "romániai magyar politizáló elit mindig elfogadta az alárendelt állapotot és lelkiismeretesen eljátssza a rá kiosztott szerepet." Király hangsúlyozta, hogy radikális politikai vonalvezetés nem létezik az erdélyi magyar társadalomban. A radikalizmust a konfrontáció jellemzi. "Ezzel szemben a radikálisnak titulált, bélyegzett erdélyi magyar politizáló elit az európai jogi, kisebbségi normák gyakorlatba ültetését szorgalmazza, beleértve a román és az erdélyi magyar elitek közötti nyílt párbeszédet is, amely a hangsúlyt a regionalizmusra helyezi a devolúció szubszidiáris megvalósításával, ami a centralizált nemzetállami forma ellenében egy decentralizált, nagyobb gazdasági, politikai, kulturális hatáskörrel felruházott közigazgatási formát jelentene a jelenlegi állam határain belül." Ezzel szemben "az RMDSZ jelenlegi, mérsékeltnek nevezett csúcs- és vonalvezetése tagadja a területi és más etnikai alapú autonómia rendszert, vagy, ha jobban tetszik, nem támogatja azt. Ettől mérsékeltek a mérsékeltek. A jelenlegi RMDSZ-vezetés egyetlen alternatívát, jövőképet ajánl az erdélyi magyarságnak: a bukaresti hatalmi politikától való teljes függőséget és alárendelt szerepet, amit kis lépéseknek, nonkonfrontatív szerepvállalásnak nevez." Az erdélyi magyar értelmiség bekapcsolódik a román és magyar párbeszédbe, de "az RMDSZ minderről nem vesz tudomást. Távol tartja magát mind az autonómiától, mind pedig a regionalizmustól." Király Károly erőteljesen bírálta az RMDSZ vezetését: "Az RMDSZ-ben mind jobban eluralkodik a totalitárius pártszellem, egyre nagyobb a versengés a pozíciókért..." - "Az erdélyi magyarság rendelkezik, mondhatnám bővelkedik rátermett, jól képzett politikusokkal. Engedjük, hogy jussanak mindannyian szerephez. Az erdélyi magyarságnak ebből csak haszna származik. Sajnos, átvettük a román szellemiségből azt, ami rossz, ami balkáni ízű. Nem valamiért harcolunk, küzdünk, hanem valaki vagy valakik ellenében. A nép által, választások útján biztosított szavazatok teremtette legitimitást nem mindig a szavazótábor érdekében használjuk fel." /Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15., Radikálisokról, mérsékeltekről - még egyszer. Király Károly a romániai magyar politikai elitről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2000. augusztus 26.
Pálffy G. István, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökségi tagja szerint félreértelmezték a Tőkés-interjú kapcsán tett nyilatkozatát. Mint ismeretes, Tőkés László elismerte, hogy a Szekuritáté kényszerének hatására megírta saját beszervezési nyilatkozatát, amelyet viszont nem írt alá. A Szabadság ismertette a Népszabadságnak Pálffyval készített interjúját, amelyben az kijelenti: az MVSZ levélben kéri fel a püspököt, hogy tisztázza az ügyet a szervezet vezetősége és a közvélemény előtt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valamilyen formában együttműködött a Szekuritátéval, le kell mondania az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Az MVSZ vezetősége a Pálffy-interjúra reagálva cáfolta, hogy a testület magyarázatot követelne Tőkéstől, és elhatárolódott a nyilatkozótól, aki az MVSZ májusi kongresszusa után 12 társával együtt egy alapszabályzat-újító küldöttgyűlés összehívásáig különben már felfüggesztette tevékenységét az elnökségben. Pálffy G. István azzal kereste meg lapunkat, hogy - ezúttal a saját maga - helyzetét tisztázza az erdélyi közvélemény előtt. Számomra azért különösen fontos ennek a helyzetnek a tisztázása, mert egész életemet a határon túli magyarok szolgálatára tettem föl, és nem szeretném, ha így szerzett becsületemen bármiféle folt esne. A tizenkettek közt, akik felfüggesztettük tevékenységünket a Magyarok Világszövetségében, sokan vagyunk olyanok, akikre az elmúlt tíz-tizenöt évben nemegyszer borzalmas és természetesen alaptalan rágalmakat szórtak. Mi tehát tudjuk, hogyan működik a rágalomhadjárat, ezért eszünk ágában sincs hasonló eszközökhöz folyamodni - nyilatkozta a Szabadságnak Pálffy G. István. Nem szeretné, mondta, ha Tőkés Lászlóra bármiféle gyanú árnyéka vetülne. Azt szeretné, ha elcsitulnának ezek a viharok, Tőkés László tisztasága pedig mindenki számára megkérdőjelezhetetlen maradna. Azt szeretnék, ha az erdélyi kiválóságok teljes kara benne lehetne az MVSZ vezető pozícióiban. ″Mi nem tudjuk elfogadni azt, hogy Erdélyből Sütő Andrásnak, Kányádi Sándornak, Farkas Árpádnak, Lászlóffy Aladárnak, Király Károlynak, hogy csak néhányat említsek az erdélyi magyarság meghatározó egyéniségei közül, semmi szerepük ne legyen a Magyarok Világszövetsége, a magyarság legnagyobb testülete irányításában.″ ″Nem szeretjük, amikor zárakat cserélnek le, őrző-védő gorillákat állítanak az MVSZ ajtajaiban, amikor kizárással fenyegetnek jeles embereket.″- mondotta. Pálffy szerint az MVSZ-en belüli feszültségek fokozódása miatt a felelősség elsősorban Patrubány Miklóst terheli. /Székely Kriszta: A tisztázás tisztázása. Pálffy G. István: Az MVSZ minden magyaré... = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./2000. szeptember 4.
AZ RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szept. 2-án véget ért országos gyűlésén felfrissítették a platform politikai célkitűzéseit, stratégiáját, taktikáját. Újraválasztották Katona Ádámot elnöki tisztségébe. Az EMK vezető testülete ezentúl nem ügyvezető testület, hanem elnökség lesz. Az elnökségre a betegség miatt lemondott dr. Borboly István helyébe Sántha Pál közgazdász került. Az EMK országos gyűlése javasolja a magyar kormánynak, hogy részesítse állami kitüntetésben a szeptemberben 70. életévét töltő Király Károlyt és az októberben 65. éves Katona Ádámot. /EMK-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában tartotta. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, ellenőrzést tartott. Az alelnöki tisztségeket Bartha András szovátai orvos, Gazda István kovásznai tanár, Sántha Pál Vilmos csíkszeredai közgazdász, valamint Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd töltik be. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy Gazda Istvánt legyen Kovászna megye RMDSZ-es szenátor-jelöltje a parlamenti választásokon. Ugyanakkor tiltakoztak az ellen, hogy ha Kovászna megyében az előválasztásokon el akar indulni valaki, akkor kénytelen lefizetni négymillió lejt a választási bizottságnak, ha ezután befutó helyre kerül, még tízmilliót a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek. Az EMK eme antidemokratikus cenzus hallatán felkérte Markó Bélát, a szövetség elnökét, hogy a központi RMDSZ-kasszából fizessék ki az újgazdagok soraiba fel nem kapaszkodott jelöltjüknek a fent említett összeget, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Markó mindeddig nem reagált e megkeresésre. /Györffy Sándor: Platformgyűlés Zeteváralján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./2000. szeptember 26.
A 70 éves Király Károlyt köszöntötte a Romániai Magyar Szó munkatársa. "Életútja nyitott könyv ismerői, tisztelői népes tábora számára." Önvallomása két vastag kötetté terebélyesedett. A múltban bátor kiállásai a világsajtóban is eseménnyé nemesedtek. Életútjának ellentmondásait is tekintetbe vevő döntése ellenére Király Károly nem ismerte a megalkuvást. Nyílt kártyákkal játszott, ez vezethetett 1972-ben a példa nélküli pártállami szakításhoz, és 1990 után, immár egészen más helyzetben és körülmények között, látszólagos "különutasságához". - Alkudni nem szabad, feltehetően nem is fogunk a nemzeti létünket érintő kérdésekben, talán ez a Király-életmű egyik intelme. A folytatás mikéntjéről lehet vitázni. A civil szférába lépve említeni kell a Székely Faluért Alapítvány törekvéseit. /Flóra Gábor: Király Károly hetven éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ 2000. november 22.
A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2001. március 29.
Az Önkéntes és Tartalékos Katonák Országos Szövetsége (ÖTKOSZ) márc. 24-én osztotta ki a Béri Balogh Ádám díjat. A millenniumi évben tizenhét személy kapta meg a kitüntetést. Az erdélyi díjazottak között volt: Búzás László, Borbély Ernő, Bíró Katalin, Gergely István plébános Csíkszeredából és Király Károly Sepsiszentgyörgyről. A díj azoknak jár, akik elkötelezettek a magyar nép ügye iránt, és volt olyan olyan esemény életükben, amikor a magyarság nyílt vállalása hátrányt jelentett számukra. /(Daczó Dénes): Béri Balogh Ádám díjas több csíkszeredai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. szeptember 24.
Tamáshidán rendezte meg az idei Erdőháti Napokat szept. 22-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök beszéde után Lugosi Mihály egyházkerületi előadótanácsos ismertette a több mint 800 éves település történelmét. Az egykori város mára elnéptelenedett, kiöregedett, magyarsága megfogyatkozott. Az ünnepség után a résztvevők az Árpád-kori templom romjaihoz vonultak, ahol dr. Molnár János történész-lelkipásztor, volt tamáshidai lelkész tartott előadást. Király Károly közgazdász-politikus és Beke György író tartott előadást a református templomban, majd Mikló Ferenc nagyszalontai lelkésznek átadták az Árpád-díjat. Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok ünnepi beszéde után leleplezték a templom udvarára felállított kopjafát. /Tököli Magdolna: Erdőháti Napok Tamáshidán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./2001. szeptember 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület esztendők óta megszervezi az Erdőháti napokat. Erdőhát elnéptelenedik. Árpád, Ágya, Ant és Feketegyarmat után idén Tamáshidán rendezték meg az Erdőháti Napokat szeptember 22-én. A református templomban Tőkés László püspök hirdetett. Az árpádkori romtemplomnál dr. Molnár János történész tartott előadást, Tőkés püspök pedig fölhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy a romok megőrzése érdekében próbáljanak tenni valamit. A délutáni előadások rendjén Király Károly közgazdász politikus és Beke György író szólt az egybegyűltekhez. /Erdőháti Napok Tamáshidán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./