udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
223
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-223
Névmutató:
Kristó Tibor
2005. november 8.
Az újjáalakult község, Csíkszentimre nem csupán behozza a fél évszázados „elcsatolás” hátrányait, hanem a továbbfejlődésre is van alternatívája. Bizonyság erre, a múlt hétvégén immár harmadik alkalommal megrendezett falunapok. A háromnapos faluünnep gazdag volt és változatos. A nyugdíjasok klubjában kiállított népművészeti termékekben gyönyörködhettek az érdeklődők. A kultúrotthon egyik termében felavatták az új, 3000 kötetes községi könyvtárat. Az iskolában szavalóverseny volt. Rendeztek sportvetélkedőt, fogathajtó versenyt, gazdafórumot, felléptek a hagyományőrző együttesek. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./2005. november 10.
A székelykeresztúri fúvószenekar 110 éves. Az együttes jelenlegi karmestere, Borbély Csaba megmutatta emléküket: a füzet fedőlapján olvasható: A Székelykeresztúri Polgári Zenekar tagjainak névsora, dátum 1895. A tagok vállalták a szigorú házszabályban foglaltak betartását. Az alapító jegyzőkönyvben ilyen passzus is olvasható: A zenekarba való belépéskor és kilépéskor minden tag 40 koronát fizet, egy próbáról való hiányzásért 50 krajcárt, havi tagsági díjként 6 koronát. Akik szégyent hoznak a zenekarra, kizáródnak. Szász Béla, a Polgári Népi Iskola igazgatója 1901-től vezette a 21 tagú zenekart, 1907-ben Horváth Lajos zenetanár vette át a karmesteri pálcát. Az 1933-ban felfrissített együttes tagjait megtizedelte a második világégés. Réther János tanító érdeme, hogy 1961-ben bekövetkezett haláláig talpon maradt a zenekar. 1979-től új korszak kezdődött. Újjáalakult a zenekar, az akkori megyei kultúrbizottság 1980-ban tetemes összeget utalt ki új hangszerek vásárlására, egyenruha beszerzésére. 1982-ben megtartották Sóskúton az első fúvóstalálkozót. 1995-ben ünnepelte meg a kisváros fúvószenekara fennállásának 100. évfordulóját. Krisán József elnök tanulmányában felvázolta az évszázados fúvósmozgalom legfontosabb eseményeit. Idén pedig a 110 éves évforduló jegyében került sor az immár 23. alkalommal megtartott sóskúti fúvósfesztiválra. /Kristó Tibor: Fúvósébresztő. 110 éves a keresztúri fúvósmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./2005. november 14.
November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./2005. november 26.
Csíkszeredán november 25-én Szőcs János történész bemutatta a gyimesbükki Bilibók Ágoston A Csíkszereda–Gyimesbükk vasútvonal története című könyvét. A szerző hosszú évtizedek óta tanulmányozza, gyűjti a vasúttörténettel kapcsolatos dokumentumokat, a tárgyi emlékeket. Egyedi gyűjteménye a gyimesbükki vasútállomás termeiben is látható. /(Kristó Tibor): Vasúttörténet könyvben és képekben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./2005. november 28.
November 26-án Csíkszeredában találkoztak a parajdi, korondi, borszéki, tekerőpataki, vaslábi és a gyergyóalfalvi fúvósegyüttesek. Még mielőtt a zenekarok a találkozó színhelyére – a Szabadság térre – vonultak volna, a város különböző részein ízelítőt adtak repertoárjaikból. Végül Urszuly Árpád karmester vezénylete alatt közösen fújták el a Hargita-indulót, ezután mindegyik együttes repertoárja kedvenc darabjait szólaltatta meg. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./2006. január 9.
Az 1764. évi császári megtorlások – siculicidium – elől menekülő székelyek kései utódaként Észak-Bácskából, Bácskossuthfalváról érkezett Móricz Árpád református lelkész Madéfalvára. Július 7-én együtt emlékezett a helyiekkel a 242. évvel ezelőtti vérengzésre. Madéfalván méltóképpen emlékeztek meg a Siculicidium 242. évfordulójáról. A római katolikus kápolnában megtartott déli szentmise után a hívek kereszt alatt a madéfalvi emlékmű elé vonultak. A madéfalvi Siculicidium-emlékművet 1905. október 8-án avatták fel, az emlékmű a csíkszeredai Tamás József építész tervei alapján készült. /Kristó Tibor: Székely lélekben gazdagon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./2006. január 26.
Kászonújfalu lakói a falu központjában emlékművet állítottak a két világháború hősi halottainak. Koszti István iskolaigazgató – akinek szintén szerepe volt az emlékmű felállításában – tájékoztatott a Szent Miklós nevét viselő tájház melletti telken megépült emlékmű felállításáról. A Kászoni Kistérségi Társulat, valamint az újfalvi közbirtokosság anyagi támogatásának, a plébániának és a falu lakosságának köszönhetően épült meg az emlékmű. Kézdiszentléleki mester, Bartalis Béla és fiai: Béla és János homokkőből faragták ki az emlékművet. Oldalaira 127, az első és a második világháborúban életüket vesztett kászonújfalvi katona nevét vésték fel. A homlokzaton Kölcsey Ferenc-idézet olvasható: „Négy szócskát üzenek. Vésd jól kebeledbe. S fiadnak hagyd örökül. Ha kihunysz, a haza mindenek előtt.” /Kristó Tibor: Világháborús emlékmű Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./2006. február 25.
Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum kápolnájában telt ház előtt tartotta érdekfeszítő előadását Egyed Ákos történész gróf Mikó Imréről megjelent könyve /Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije/ kapcsán. A széksorokban többnyire a középkorú és idősebb nemzedék tagjai ültek. Ők még szomjúhozzák a kultúrát. De hol vannak a fiatalok, a diákok, egyetemisták, kérdezte Kristó Tibor, a lap munkatársa. /Kristó Tibor: Kultúriszony, kultúrszomj. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./2006. február 27.
Február 25-én Csíkszentdomokoson farsangbúcsúztató ünnepséget tartottak. Délelőtt a Márton Áron Általános Iskola udvarán, valamint sportcsarnokában gyülekeztek a farsangűző csoportok. Immár szokássá vált, hogy a szentegyháziak ördögbetlehemes játékával vegye kezdetét a farsangtemető bolondozás. A községközpont felé tartva, útközben tréfás játékaikba bevonják a falubelieket is. Javában folyik az utcai „népszínmű”. Siratóasszonyok követik a maszkurásokat. Valamennyi helyszínen étellel, itallal kínálják az ostorpattogtató, kolompokat, csengőket s egyéb zajkeltő eszközöket rázó jelképesen telet temetőket. /Kristó Tibor: Téltemetés Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./2006. március 9.
Az Alcsík Kistérségi Társulás kezdeményezte 2000-ben, Csíkszentgyörgy nagy szülöttje, az 1848-as szabadságharc híres hadvezére, Gál Sándor szülőházának helyreállítását. A társulás elnöke, Gergely András; menedzsere, Kassay János, valamint a község polgármestere, György József együttműködésének eredményeként a helyreállítási terv szerint, a régi formát és stílust követve apránként haladtak előre. A ház a község fontos turisztikai látványossága lesz a jövőben. /Kristó Tibor: Gál Sándor megújuló szülőháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2006. március 25.
Szentegyházán a Tamási Áron Általános Iskola névadójának plakettje, Bodó Levente szobrászművész alkotása eltűnt az iskolakertből. Az intézmény portása március 20-án vette észre, hogy hiányzik a dombormű a kőállványról. Március 24-én a dombormű megkerült. Az iskola egyik tanítványának édesapja talált rá az iskolakert mellett. A tettesek kiléte továbbra sem ismeretes. A domborművet vissza fogják helyezni. /Kristó Tibor: Helyére fog kerülni a dombormű. Megkerült a Tamási-plakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./2006. május 3.
Április 29-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség etnográfusai, kutatói, népi alkotói egész napos tudományos tanácskozást tartottak. Körükben üdvözölhették a 80 éves Kallós Zoltán néprajztudóst is. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke szorgalmazta egy olyan fórum megalakítását, mely felelősséget vállal e nemzeti kincs ápolása érdekében. Dr. Balázs Lajos a kulturális identitás meghatározásának problematikáját boncolta, a népművészet szemszögéből. Dr. Papp Kincses Emese a népi kultúrát fenyegető veszélyekre (identitásvesztés, a kulturális globalizáció veszélye), valamint az értékmentés fontosságára, a giccs kiszűrésére hívta fel a figyelmet. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy szükséges az Erdélyi Népművészeti Tanács megalakítása. /Kristó Tibor: Megalakult a népművészek tanácsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./2006. június 1.
Május 31-én négy fúvószenekar szórakoztatta Csíkszereda lakóit a Szabadság téren, a csíkmadarasiak, az udvarhelyszékiek, a gyergyóalfalviak és a csíkdánfalviak. A találkozóra a megyenapok keretében a Hargita Megyei Művészeti Népiskola szervezésében került sor. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./ 2006. június 2.
Idén már 80 stand áll a népművészek rendelkezésére Csíkszeredán, a Szabadság téren. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője jelezte, nem csupán erdélyi, de Vrancea megyei alkotók is kiállították termékeiket. Fafaragók, fazekasok, gyöngyfűzők, szövőasszonyok, használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok, üvegfúvó mesterek mutatják be termékeiket. Megnyílt a Hargita Megyei Művészeti Népiskola faragókörének munkáit bemutató kiállítás is. /Kristó Tibor: Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./2006. június 10.
Csíkszentdomokoson az utolsó simításokat is elvégezték azon a törökországi Macarköy (Magyarfalu) községnek ajándékba szánt székely kapun, amely jún. 11-én indul útjára. Kis-Ázsia területén, az Égei-tenger partján található falu lakói bár nem beszélik már a magyar nyelvet, magukat mégis magyar eredetűnek tartják. Ez késztette Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelőt, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnökét arra, hogy a település származási tudatukhoz ragaszkodó lakóit a felcsíki nagyközség barátságát jelképező székely kapuval ajándékozzák meg. Áprilisban tanácsülésen döntöttek arról, hogy egy székely kaput készíttetnek a csíkszentdomokosi Kosza Endre faragómesterrel, s ezt viszik ajándékba Macarköybe a két község barátsága és testvéri kapcsolata szimbólumaként. A törökországi település főterén felállítandó kapu fejfáján a következő felirat olvasható magyar és török nyelven: Csíkszentdomokos – Macarköy, testvérek vagyunk. A Beder Tibor vezette küldöttség viszi a székely kaput. /Kristó Tibor: Törökországba. Útra készen a székely kapu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2006. június 10.
A Csíki Székely Múzeumban, meghitt hangulatú ünnepség keretében volt és jelenlegi munkatársak, múzeumbarátok köszöntötték az intézmény egykori igazgatóját, János Pált 85. születésnapja alkalmából. János Pál 30 szénrajzát állította ki, ezzel kedveskedve tisztelői előtt. Utóda, az intézmény mostani igazgatója, Gyarmati Zsolt méltatta elődje közel negyedszázados múzeumi tevékenységét. A Mikó-vár „bevétele”– a múzeum ide átköltöztetése (is) az ő nevéhez fűződik. Ezért János Pált barátai találó kifejezéssel várkapitányként is emlegették abban az időben. Szőcs János történész egy időszakban mint intézményvezető, de főleg az ünnepelt egyik legközvetlenebb munkatársa, János Pál gazdag pályáját vázolta fel. A néprajzi gyűjteményt kitevő tárgyak száma ma megközelíti a 8000-et, ennek 80, a régészeti tárgyak és töredékek 70 százaléka az ő idejében került a múzeumba, nemkülönben számos felbecsülhetetlen értékű régi kéziratos anyag. János Pál részt vett a csíksomlyói könyvlelet feltárásában. Munkabírásához legendák fűződnek. Tanulmányokat, kiadványokat jelentetett meg, felsorolni is nehéz lenne ezek számát. /Kristó Tibor: A 85 éves János Pál köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2006. június 20.
A múlt hét végi heves felhőszakadások Hargita megye néhány települését is érintették. Kaszonaltízen, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkkozmáson, Várhegyen és Salamáson okoztak kisebb-nagyobb károkat a felhőszakadások és a szélviharok. Újtusnádon a Mitács-pataka 20 udvaron sepert végig, pincéket öntött el. /Kristó Tibor: Özönvíz tombolt Hargita megyében is. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2006. június 23.
Korond önkormányzata 2002-ben pályázott a Sapard-program keretében a község csatornahálózatának kiépítésére. Egy év alatt – tavaly nyáron kezdett hozzá a kivitelező román–magyar cég a munkálatokhoz – modern számítógép vezérlésű ülepítőrendszer készült el, melyet június 22-én adtak át rendeltetésének. A következő folyamat a hálózatra való rácsatlakozás, ami családonként 6–7 millió lejes hozzájárulást jelent. A lakosság zöme örömmel tesz eleget e vállalásnak. /Kristó Tibor: Korondon átadták a csatornahálózatot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./2006. június 29.
Májusban Budapest kapujában, Budakeszi határában avatták fel V. Majzik Mária szobrászművész monumentális alkotását, a Himnusz-szobrot. Állami támogatás nélkül, az anyaország határain kívüli magyarok közadakozásából készült el a Magyar Örökség-díjas művésznő, V. Majzik Mária alkotása. Kevesen tudják róla, hogy a parajdi templom terrakotta-féldomborműveit szintén ő készítette, minden ellenszolgáltatás nélkül, ily módon fejezve ki ragaszkodását az elszakadt részek magyarsága iránt. E nemes gesztusáért a parajdi önkormányzat díszpolgári címet adományozott a művésznőnek. Arra a kérdésre, hogy körülbelül mennyi pénzébe került ez az anyag- és időigényes munka, V. Majzik Mária azt válaszolta, hogy kétszobás tömbházlakásból akár kettőt is vásárolhatott volna Budapesten a befektetett összegből. – Simó Sándor plébánosnak köszönhető, hogy az új templom épült Parajdon. 1990 augusztusára elkészültek az új katolikus templom tervrajzai. Ez volt a rendszerváltás után az első templom a Gyulafehérvári Egyházmegyében, amelyet hivatalosan is jóváhagyott az állami és egyházi hatóság. A hívek adományai, munkája, a vállalkozók közreműködése, külföldi segélyszervezetek támogatása kellett ahhoz, hogy felszentelhessék – vallotta még 2001-ben az átadási ünnepségen az azóta Görgényüvegcsűrre helyezett Simó Sándor plébános. V. Majzik Mária terrakotta domborműveinek központi gondolata a szeretet és az áldozatvállalás ábrázolása. A művésznő megígérte, hogy a Himnusz makettjét szintén Parajdnak adományozza. /Kristó Tibor: Amiről kevesen tudnak. A parajdi templom féldomborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./2006. július 5.
A 63 éves Szász Erzsébet 1990-ben odahagyta az árcsói vendéglőt, mely évtizedekig munkahelyet jelentett számára. Úgy döntött, hogy régóta dédelgetett álmát valóra váltja. Lakásán berendezett egy formázóműhelyt, s megépíttetett egy kis égetőkemencét is. 2000-ben Székelyudvarhelyen önálló kiállításon mutatkozott be. A naiv művészek Szebenben megrendezett közös kiállításán díjazták munkáit. Lakásán berendezett tárlatát többen látogatják, főleg átutazó külföldi turisták. /Kristó Tibor: A korondi naiv szobrász. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./