udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
 

talĂĄlatszĂĄm: 199 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-199

NĂŠvmutatĂł: Mezei JĂĄnos

2015. szeptember 21.

Újabb öt pert indított Árus Zsolt
Öt pert indított Árus Zsolt a nyár folyamán különböző romániai hatóságokkal, intézményekkel szemben. Ezzel az általa kezdeményezett, és folyamatban lévő bírósági ügyek száma húszra nőtt. Meggyőződése viszont, hogy ezek mind a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán fognak végződni.
Egyetlen olyan választ sem kapott a különböző intézményeknek címzett leveleire, petícióira, amely minden törvényes előírásnak megfeleltek volna: vagy kitérnek a feltett kérdések elől, vagy más indokot hoznak fel, amiért nem adhatnak választ, vagy egyáltalán nem érkezik válasz. Olyan azonban egy sem akadt, amiben azt közölték volna: érdemben megvizsgálták a panaszt, és megállapították, hogy ennek vagy annak a törvénynek értelmében a felvetés jogos volt, vagy nem volt az, s persze nem született egyetlen megnyugtató megoldás sem – jelentette ki Árus Zsolt. Ő korábban megyei önkormányzati képviselőként, jelenleg magánszemélyként folyatja küzdelmét a hatóságokkal, és elmondta, bárkihez fordul, lehet az bíróság, ügyészég, államelnöki hivatal vagy parlament, ugyanazt tapasztalja: nem tartják be a törvényeket.
Az öt újabb per is emiatt indult. Úgy véli, a különböző intézmények, hatóságok megsértik a petícióhoz való jogot, illetve a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogát.
Friss fejlemény, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága visszajelzett, elfogadta panaszát, és tárgyalni fogja azt az ügyet, amelyet Hargita Megye Prefektúrájával szemben indított. Ennek előzménye, hogy Árus jelezte a prefektúrának, miszerint Maroshévízen a városhatárt jelző táblákon és a különböző közintézmények homlokzatán nem szerepel magyar nyelvű felirat. Az ezzel kapcsolatban küldött levelek többségére a prefektúra nem válaszolt, ha igen, arról tájékoztatta Árus Zsoltot, hogy felszólításokat küldött a hévízi illetékeseknek, orvosolják a problémát. Árus ezt nem hajlandó elfogadni, úgy véli, a prefektúra nem teljesíti törvényes kötelezettségeit, amikor nem kényszeríti a hévízieket a törvények betartására. „Ha valaki kitűzi a székely zászlót, akkor beperelik, büntetés jön. Ilyen erélyességet várok a magyarság sérelmei esetén is” – fogalmazott Árus Zsolt.
A maroshévízi táblaügyben Strasbourgban születik majd végleges ítélet, de ezzel kapcsolatban egy másik pert is indított a volt megyei képviselő. Lényegében négy témában indított pereket, tett panaszokat, de ezek szerteágazók, így adódott, hogy már húsznál tart az ügyek száma.
Az egyik ilyen ügy, amiben számos intézményt bíróság elé idézett Árus, a magyar érettségi kérdése. Ebben azt veti fel, hogy a magyar anyanyelvű érettségizőket hátrányos megkülönböztetés éri, hiszen kettővel több vizsgán kell helytállniuk, mint a román diákoknak. Itt az alkotmánybíróságnál tart az ügy, ugyanis Árus alkotmányellenesnek tartja ezt, annak ellenére, hogy szempontjával ellentétes döntéseket hozott az Országos Diszkriminációellenes Tanács is, amely nem lát kivetnivalót a kettővel több vizsgában. Mivel a bíróság elutasította, hogy tárgyalja a diszkriminációs tanács döntése elleni keresetét, a bírók ellen is vizsgálatot kért, majd a vizsgálatért felelős Jogügyi Felügyelet ellen is panaszt tett, mert az – meglátása szerint – nem végezte megfelelően feladatát.
Szintén több szálon fut a tavasszal indult ügy, mellyel Árus azt szeretné megtudni az illetékes hatóságoktól, hogy jogszerű volt-e az az eljárás, miszerint a Mezei János ellen folyó vizsgálat során telefonon rendelték be a DNA-hoz kihallgatásra a tanúkat, így őt is. Arra is kíváncsi, hogy a DNA-na honnan, milyen módon szerezte meg a kihallgatásra hívott személyek telefonszámait, illetve hogy a SRI-nek volt-e szerepe ebben az adatgyűjtésben. Érdemi válasz nem érkezett.
Még nem ért véget az az ügy sem, amelyben a megyei önkormányzattal áll szemben Árus Zsolt amiatt, hogy az nem fogadta el még képviselő korában benyújtott magyar nyelvű vagyonnyilatkozatát. Leszögezte: megállapítható, hogy Romániában bármelyik hatóság, ügyész, bíró, jogi felügyelet vagy más intézmény gond nélkül, „visszakézből” szegi meg a törvényeket. Árus Zsolt úgy látja, az általa indított ügyeket Romániában lehetetlen megnyernie. Ezért előreláthatóan minden per előbb-utóbb Strasbourgba fog eljutni.
LeszĂśgezte, Strasbourgban a tĂśrvĂŠnyt nĂŠzik ĂŠs korrekt Ă­tĂŠletek szoktak szĂźletni. Ha sorban minden perben neki adnak igazat, akkor az is bebizonyosodik, hamis az a kĂŠp, miszerint RomĂĄnia pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹąen teljesĂ­t a kisebbsĂŠgek jogainak ĂŠrvĂŠnyesĂ­tĂŠsĂŠben, hiszen Ă­me: itt van hĂşsz eset, amiben egyĂŠrtelmĹąen megszegte az ide vonatkozĂł vĂĄllalĂĄsait ĂŠs sajĂĄt tĂśrvĂŠnyeit is.
Gergely Imre
SzĂŠkelyhon.ro

2015. szeptember 24.

MĂŠgsem Ăźlhet vissza Mezei JĂĄnos a polgĂĄrmesteri szĂŠkbe
HatĂĄlytalanĂ­totta a MarosvĂĄsĂĄrhelyi TĂĄblabĂ­rĂłsĂĄg a Hargita Megyei TĂśrvĂŠnyszĂŠk szeptember 17-i dĂśntĂŠsĂŠt: mĂŠgsem gyakorolhatja polgĂĄrmesteri hatĂĄskĂśrĂŠt GyergyĂłszentmiklĂłs polgĂĄrmestere, Mezei JĂĄnos.
Részben megsemmisítette a szeptember 17-i csíkszeredai törvényszéki ítéletet csütörtökön a Marosvásárhelyi Táblabíróság: többek között azt a döntést, amely szerint 3 napos fellebbezési idő elteltével újból gyakorolhatja városvezetői hatáskörét Gyergyószentmiklós polgármestere.
A tisztségéből közel kilenc hónapja felfüggesztett Mezei János bűnvádi perének előzetes tárgyalásán hozott ítéletet a korrupcióellenes ügyészség fellebbezte meg. A DNA érvei szerint úgy mentették fel Csíkszeredában Mezei Jánost szeptember 17-én a korlátozás alól, hogy közben még érvényben volt a Marosvásárhelyi Táblabíróság korábbi jogerős ítélete a polgármester tisztségének felfüggesztéséről, illetve az a tiltás is, hogy a hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsított Mezei János több mint két tucat érintettel, illetve tanúval kommunikáljon.
Gyakorlatilag csĂźtĂśrtĂśki Ă­tĂŠletĂŠben a tĂĄblabĂ­rĂłsĂĄg visszaĂĄllĂ­tott minden olyan korĂĄbbi kĂŠnyszerintĂŠzkedĂŠst, amelyet Mezei ĂźgyĂŠben elrendelt, ĂŠs amelyeket nem lett volna jogosult fĂślĂźlbĂ­rĂĄlni a csĂ­kszeredai tĂśrvĂŠnyszĂŠk.
Amint arról tájékoztattunk: az elöljáró ellen egy Gyilkostó üdülőtelepen eladott olyan terület miatt zajlik bűnvádi per, amely a gyergyószentmiklós önkormányzata és Budapest V. Kerülete közös cége, a Monturist Rt. tőkéjét képezte.
A bűnvádi per előzetes tárgyalása lejárt. A törvényszék honlapja szerint a per első érdemi tárgyalását november 2-án tartják.
SzĂŠkelyhon.ro

2015. november 10.

Mezei JĂĄnos ismĂŠt dolgozhat az alapfokĂş Ă­tĂŠlet szerint
A Hargita megyei tĂśrvĂŠnyszĂŠk alapfokĂş dĂśntĂŠse ĂŠrtelmĂŠben Mezei JĂĄnos Ăşjra dolgozhat GyergyĂłszentmiklĂłs polgĂĄrmesterekĂŠnt.
Az alapfokú ítélet kimondja, az elöljáró továbbra is bírósági megfigyelés alatt marad, de megengedik neki, hogy találkozzon, kommunikáljon azokkal a személyekkel, akik tanúként vagy más módon érintettek a korrupciós ügyében. Amennyiben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) fellebbezni fog a döntés ellen, az óvásról a marosvásárhelyi táblabíróság hivatott dönteni.
Mezei János ellen január végén indult ügyészségi vizsgálat, melynek idejére felfüggesztették tisztségéből. A DNA május végén emelt vádat ellene. A vádhatóság szerint Mezei János azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt.
A DNA szerint a Gyilkos-tĂł melletti 400 nĂŠgyzetmĂŠteres telek nem lett volna eladhatĂł a magyarorszĂĄgi tulajdonos beleegyezĂŠse nĂŠlkĂźl. A cĂŠgben a budapesti V. kerĂźlet ugyanis 51, a gyergyĂłszentmiklĂłsi ĂśnkormĂĄnyzat pedig csak 49 szĂĄzalĂŠkos rĂŠszesedĂŠssel rendelkezik. A DNA tovĂĄbbĂĄ zsarolĂĄssal ĂŠs sikkasztĂĄsra valĂł felbujtĂĄssal is vĂĄdolja a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt szĂ­neiben megvĂĄlasztott Mezeit.
Gergely Imre
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2015. november 29.

Tüntetés Csíkszeredában – Bíró Zsolt beszéde
Tisztelt egybegyĹąltek, kedves BarĂĄtaim!
Ne félj – hallottuk Tompa László versét.
Ne féljetek! – mondta II János Pál Pápa székfoglaló beszéde alkalmával homíliájában.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.” – ezt a gondolatot George Orwell fogalmazta meg. Látszólag nagyon egyszerű kedves barátaim, tisztelt, egybegyűltek!
Ma kimondhatunk bĂĄrmit.
De vajon tĂŠnyleg kimondhatunk bĂĄrmit?
És ha kimondhatunk, akkor minden egyéb aztán magától következik? A dolgok úgy festenek, hogy az orwelli mondat nagy és örök igazsága mellett sokkal árnyaltabb a kérdés.
Kimondhatunk lĂĄtszĂłlag bĂĄrmit.
Ma itt ezen a tĂŠren kimondhatjuk, hogy nem ĂśrĂźlĂźnk annak, hogy december elseje szabad nap RomĂĄniĂĄban. Kimondhatjuk azt is, hogy nem ĂśrĂźlĂźnk annak, hogy olyan orszĂĄgban ĂŠlĂźnk, ahol ez a nap az orszĂĄg nemzeti Ăźnnepe. Egy olyan nap, amely megosztja az orszĂĄg polgĂĄrait.
Kimondhatjuk, hogy magyarok vagyunk,
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk szimbĂłlumainkhoz.
Kimondhatjuk, hogy ragaszkodunk anyanyelvĂźnkhĂśz.
De mindannyian tudjuk, hogy a kinyilatkozĂĄstĂłl mĂŠg hosszĂş Ăşt vezet a szabadsĂĄgig. EzĂŠrt teszĂźnk is ĂŠrte.
Mivel ragaszkodunk szimbĂłlumainkhoz, kifĂźggesztjĂźk szimbĂłlumainkat.
Mivel ragaszkodunk anyanyelvĂźnkhĂśz, kiĂ­rjuk a kĂśzsĂŠghĂĄzĂĄra, hogy kĂśzsĂŠghĂĄza.
Aztán valakinek mindez szemet szúr, és hosszas procedúra kezdődik. A törvényre hivatkozva egy európai uniós jogállamban az európai méltóság nevében létrehozott egyesület kezdeményezésére levétetik feliratainkat, szimbólumainkat.
CsĂ­kmadarason BirĂł LĂĄszlĂłt arra kĂśtelezik, hogy tĂĄvolĂ­tsa el a zĂĄszlĂłt. CsĂ­kkozmĂĄson BodĂł DĂĄvidot arra kĂśtelezik, hogy tĂĄvolĂ­tsa el a kĂśzsĂŠghĂĄza feliratot. Most pedig minden jel arra mutat, hogy kĂśvetkezik a csĂ­kszeredai VĂĄroshĂĄza felirat.
Mindezt csupĂĄn azĂŠrt, mert valaki, vagy valakik mĂŠltĂłsĂĄgĂĄt sĂŠrti.
Ezen a ponton érdemes felütni az értelmező szótárat és az emberi méltóság címszóhoz lapozni. Ezt olvashatjuk: „Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben. Az emberi méltóság jellemzői: egyetemesség-egyenlőség; elvehetetlenség-eljátszhatatlanság; és sérthetetlenség.” Hogy is állunk akkor ezzel a dologgal tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim?
Hol van Mezei JĂĄnos barĂĄtom joga az emberi mĂŠltĂłsĂĄghoz, amikor Ăşgy rontanak rĂĄ csalĂĄdjĂĄra hajnalok hajnalĂĄn, ĂĄllarcba burkolĂłzott kommandĂłsok, mint teszik azt mostansĂĄg PĂĄrizs vagy BrĂźsszel utcĂĄin kĂśzveszĂŠlyes gyilkosokkal?
Hol van a Mezei János kiskorú gyerekeinek egyetemes, vagy ha úgy tetszik európai méltósághoz való joga, amikor kisiskolásként életre szóló traumát kell elszenvedniük? Hol van Gyergyószentmiklós polgárainak emberi méltósága, amikor még azt a jogukat kis megkérdőjelezhetik, hogy választott elöljárójukért imádkozzanak templomaikban? Sajnos a securitate módszerei kísértenek. A félelemkeltés politikája folytatódik. De megismételhetnénk mindezen kérdéseket Ráduly Róbert és családja esetében is.
Hol van csíkkozmási székelyek méltósága, amikor arra kényszerítik őket, hogy a saját őseik által, saját pénzükön emelt épületre saját nyelvükön írt feliratot távolítsák el? Egy nemzet méltóságát sérti, ha szimbólumát nem használhatja? Ennek ellenére tucatjával távolíttatják el a székely zászlót Székelyföld szerte.
Sajnos megĂĄllapĂ­thatĂł: tĂĄvol ĂĄllunk az emberi mĂŠltĂłsĂĄg szavatolĂĄsĂĄtĂłl.
Ki kell mondanunk, hogy kettő meg kettő az négy! Ki kell mondanunk, mert csak ha ezt kimondjuk, akkor tudunk tovább lépni. De tudnunk kell tovább lépni! Nem elég kimondani, hogy visszautasítjuk, hogy nemzetbiztonsági kockázati tényezőként tekintenek egy közösségre mely csupán méltóságot szeretne és olyan jogokat, amelyek egyébként természetesek Európában, sőt sok helyütt még azon kívül is, például itt, a közeli Moldvában is.
Ma, amikor a terrorveszélytől és migránshullától hangos a média, nem feledkezhetünk meg a csíkkozmási hírekről sem és meg kell hallanunk azt is, hogy mi történik közvetlen keleti szomszédságunkban. Tőlünk keletre, nem az északkeleti Ukrajnára vagy a délkeleti Szíriára gondolok, csupán Románia leginkább keleti szomszédjára, Moldva Köztársaságra, ahol a parlament létrehozta a moldovai törvényhozásnak a gagauz autonómia-törvénnyel való összhangba hozatalára hivatott, parlamentközi munkacsoportot; munkacsoportot a Chişinău-i Parlament és a Gagauz Népgyűlés között; és ugyancsak a chişinăui parlament elvetette a moldvai gagauz nemzeti közösség „kisebbségként” való meghatározását, mivel a gagauz közösség Moldva egyik államalkotó tényezője. Ennyit kérünk mi is.
Mindezt jogkövető módon.
Azt kérjük, hogy törvény által államalkotó tényezőként ismerjék el a magyar közösséget! Azt kérjük, hogy törvény által garantálják az autonómiát! Látható: nem ördögtől való dolgot kérünk. Csak azt, ami másutt is természetes. Az Unióban vagy éppen azon kívül. Ráadásul mindezt nekünk megígérték. Lassan 100 éve annak, hogy ezt megígérték Gyulafehérváron.
Azok szĂĄmĂĄra, akik a Nyilatkozatot szerkesztettĂŠk termĂŠszetes volt, hogy az autonĂłmia nem a veszĂŠly forrĂĄsa, hanem ĂŠppen a problĂŠma megoldĂĄsa. Nincs ez mĂĄskĂŠnt 100 ĂŠv elteltĂŠvel sem!
Ezért fordulunk ma ismételten Románia kormányához kéréseinkkel. Kéréseinket egy petíció formájában eljuttatjuk az ország új miniszterelnökéhez, de helyzetünkről, kéréseinkről tájékoztatni kívánjuk a nemzetközi közvéleményt, a világ nagyhatalmait is, ezért petíciónkat eljuttatjuk a Romániában akkreditált nagykövetségekre is. Annak tudatában, hogy kimondhatjuk: hogy kettő meg kettő az négy, legyünk azon, hogy minden további igazságunk valóság legyen.
Ne fĂŠljĂźnk!
Ne fĂŠljetek!
CsĂ­kszereda, 2015. oktĂłber 28.
BirĂł Zsolt,
a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt elnĂśke
ErdĂŠly.ma

2015. december 7.

Rendhagyó évet zár a „polgármester nélküli” Gyergyószentmiklós
Ez az ĂŠv korĂĄntsem volt szokvĂĄnyos GyergyĂłszentmiklĂłs szĂĄmĂĄra, hiszen mĂĄr januĂĄrtĂłl nincs polgĂĄrmester a vĂĄros ĂŠlĂŠn, miutĂĄn Mezei JĂĄnos ellen eljĂĄrĂĄs indult, hĂ­vta fel a figyelmet Nagy ZoltĂĄn alpolgĂĄrmester a hĂŠtvĂŠgi vĂĄrosnapok alkalmĂĄval tartott dĂ­sztanĂĄcsĂźlĂŠsen.
Elmondta, meglátása szerint szándékos a hatalom részéről, hogy az igazságszolgáltatási folyamat csigalassúsággal halad, és emiatt a polgármester a hétvégén sem lehetett jelen az ünnepi eseményen.
Nagy Zoltán azonban hozzátette, ugyan a polgármester hiányzik, de az élet nem állt meg, és ennek látható az eredménye. Az alpolgármester a korrupcióellenes ügyészség (DNA) januári akcióját és az azt követő időszakot olyan kihíváshoz hasonlította, mint amikor valaki megpróbál mezítláb átsétálni egy izzó parázsszőnyegen.
„Ha az emberben van hit, hogy képes rá, és van egy vezető, akiben megbízik, akkor meg tudja tenni, ellenkező esetben nem" – mutatott rá Nagy Zoltán, párhuzamot vonva a közösség és a városvezetés feladata között. Ha az emberek bíznak a vezetőben, akkor lehetnek eredmények, máskülönben nem, mutatott rá. „Voltak olyanok is, akik azt remélték, megégetjük magunkat, de láthatják, itt vagyunk" – jelentette ki az alpolgármester.
Az idei városnapokon azonban váratlan módon a képviselőtestület sem díszpolgári, sem Pro Urbe díjat nem osztott. Szűkítették azok körét is, akiket pedagógusi, illetve egészségügyben kifejtett tevékenységükért részesítettek életműdíjban. A rendezvényen a 25 éves Figura Stúdió Színház, a 20 éves Szent Miklós Kamaraegyüttes és a 25 éves Domokos Pál Péter Dalkör női kórus is kitüntetést kapott, a díjakat Nagy Zoltán alpolgármester és Simon Katalin ülésvezető adta át.
Gergely Imre
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2016. januĂĄr 1.

Évértékelő - Erősödött tavaly az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben
Gazda Árpåd, az MTI tudósítója jelenti:
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.
A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.
A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.
Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.
2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.
Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.
Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.
A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az "újratervezés" programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.
A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. MTI

2016. januĂĄr 7.

ErdĂŠlyi magyar szĂĄmvetĂŠs ĂŠs politikai prognĂłzis
Az elmúlt esztendő Janus-arcú volt a magyarság szempontjából. Egyik oldalról Magyarország és annak kormánya mind európai szinten, mind belpolitikai síkon megerősödött, hála annak, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen európai kormányfő, aki a háttérből szervezett és irányított legújabb kori népvándorlás közepette tisztán, világosan, minden értelmes ember számára felfoghatóan beszélt és mutatott irányt. A másik oldalról viszont Erdélyben a magyarság pozíciói jelentősen meggyengültek.
A kis lĂŠpĂŠsek lenullĂĄzott eredmĂŠnyei
Sokadjára bebizonyosodott, hogy taktikájával az RMDSZ még ahhoz a szűk célrendszerhez sem kerül közelebb, amit a szervezet 1993-ban lefektetett autonómiaprogramjának feladása után tűzött ki maga elé. E taktika lényege úgy foglalható össze, hogy kerüljük a konfliktust a létünkre törő román hatalommal annak érdekében, hogy az tartózkodjon a magyarellenes hangulatkeltéstől, s netán még valami jogmorzsát is ejtsen számunkra. Valójában a román hatalom még azokat a szerzett jogokat is jelentősen csorbította, melyeket közösségi szinten magunkénak érezhettünk. Betiltották a Székely Szabadság Napjának megünneplését, ismételt támadásokat indítottak közösségi szimbólumaink és az anyanyelvű feliratok ellen, s bevetésre került a HarKov jelentésre emlékeztető szabályos hecckampány is egy éppen annyira konstruált, koholt vádas ügyben, mint amilyen a Székelyföldről „elüldözött” románok „problémája” volt. Beke István és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi és erdélyi elnökeinek letartóztatása egyértelmű justizmord, a bukaresti politikum és média ismét az áldozatból próbál bűnöst fabrikálni, mint tette azt a Ceauşescu-rendszer idején is. Az elnyomó hatalom azokból az engedményekből is visszavett, melyekre az RMDSZ oly nagy előszeretettel hivatkozik, lásd a MOGYE ügyét, a Mikó-ügyet, de ide illik az anyanyelvhasználat elleni megannyi támadás. Végül, de nem utolsósorban ott van az ártatlanul meghurcolt városvezetők, Mezei János, Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügye. Ez esetben az RMDSZ-es korrupció visszaütött. Hiába hivatkozik az RMDSZ labanc vezetése arra, hogy a román hatalom politikai bunkósbotként használja a korrupcióellenes ügyészséget, mihelyt a perbe fogottak között olyanok is akadnak, akik érintettségéhez kétség aligha férhet.
A közhiedelemmel ellentétben a Markó–Neptun egységfront, majd az azt részben felváltó Kelemen Hunor-féle vezetés labancként történő leírása a valóságot megszépítő jelző, s nem sértés. A labanc főurak között nem kevesen nemzeti elkötelezettségűek voltak, akik igyekeztek az adott helyzetben a maximumot elérni a magyarság számára, kitölteni a nemzetpolitikai mozgásteret. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot lezáró szatmári béke igen kedvező feltételrendszerét ennek köszönhetően sikerült kivívnia. Gróf Pálffy János tábornagy – aki egyébként a császári had főparancsnoka volt – ez idő tájt saját pozícióját veszélyeztetve folytatta a béketárgyalásokat. Bécs vissza akarta hívni, mert túl engedékenynek tűnt a kurucok s általában a magyarság jogköveteléseinek vonatkozásában.
Ha már békeszerződések történelmi kontextusait hasonlítjuk össze, Markóékról inkább a Károlyi Mihály-féle vezetés juthat eszünkbe, melynek tagjai Belgrádba mentek tárgyalni saját kül- és belpolitikai pozíciójukat erősítendő a nemzet rovására. „Sikerült” elérniük a történelmi határok kétségbe vonását – később pedig az ország tényleges szétdarabolását –, miközben a korábbi, pádovai fegyverszüneti egyezmény a határokat nem érintette.
VĂĄlasztĂĄsok 2016-ban
A három magyar párt pozíciója, stratégiája már a 2015-ös tapasztalatok alapján megjósolható. Az RMDSZ a tavalyelőtti stratégiai partnerségi egyezményt követően 2015-ben lényegében lábon vásárolta meg a Magyar Polgári Pártot, kifizetve a vezetést néhány parlamenti hellyel. Erre már 2008-ban volt kísérlet, de akkor az RMDSZ olyan megalázó feltételeket diktált, hogy az MPP vezetői felálltak az asztaltól. Akkor ez volt a cél. Most viszont az a cél, hogy az RMDSZ felmutassa saját párbeszédképességét, nyitottságát az autonómia és az autonomisták felé anélkül, hogy a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikáján változtatna. Erre kell az MPP, valamint az ezer sebből vérző s a parlamentbe be sem nyújtott „székelyföldi” – valójában három román megyére vonatkozó – autonómiastatútum.
A marosvásárhelyi előválasztás, majd az azt követő RMDSZ–EMNP tárgyalás megelőlegezte a 2016-os választás forgatókönyvét. Az RMDSZ nem fog visszatérni az autonómiaprogramhoz, folytatja a maga klikkérdekű komprádor politikáját, az MPP pedig ehhez asszisztál. Arcpirító, hogy Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke most nemcsak védi az RMDSZ-szel kötött, a párt létértelmét kétségbe vonó stratégiai megállapodását, de az Erdélyi Magyar Néppártot vádolja meg azzal, hogy szétverte az erdélyi magyar jobboldalt, sőt, még az is a néppárt bűneként kerül felsorolásra, hogy a párt – ellentétben a Magyar Polgári Párttal – elindult a 2012-es parlamenti választásokon. Mondja ezt azon párt megyei elnöke, mely párt korábbi országos vezetője a választás szabadságának megteremtését még az autonómiának is elébe helyezte, hogy megszüntesse az RMDSZ politikai monopóliumát, s mely párt vezetői a 2012-es választáson mégis arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak az RMDSZ-re.
Mindebből világosan kitetszik, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Marosvásárhelyen megmarad az RMDSZ jelöltje, mint hárompárti jelölt, más városokban, de Vásárhelyen is – mint ahogy az országos választásokon – a tanácsosi listák vonatkozásában viszont verseny lesz. A maga számára az RMDSZ ezúttal is gondoskodott a négy megyében elérhető 20 százalékos eredmény alternatív küszöbként történő kodifikálásával. Ezt az RMDSZ jó eséllyel el fogja érni, így nem lesz arra kényszerítve, hogy hárompárti magyar koalíció megalakítását kezdeményezze. Egy ilyen koalíció nemcsak a bejáratott szimbólumot, a tulipánt tenné zárójelbe, hanem arra is rákényszerítené a szövetséget, hogy szakítson jelenlegi önfeladó politikájával.
RĂłzsa GĂĄspĂĄr hĂşzĂĄsa
Harc lesz tehát 2016-ban, s csak halvány remény mutatkozik arra, hogy tiszta játékszabályok, választási fair play mellett kerül megrendezésre a küzdelem. A tapasztalatok ugyanis mást mutatnak. Számtalan példa idézhető lenne a konkurens szervezetek kampánytevékenységének konkrét akadályozásán keresztül Rózsa Gáspár katolikus plébánosig, aki azt ígérte Markó Bélának, hogy az ő falujában 80 emberből 90 az RMDSZ-re fog szavazni, különben „agyonveri az egészet”.
„Nincs más vértem, mint akaratom tisztasága, nincs más társam, csak a lelkiismeretem, nincs más reményem, mint kötelességem teljesítése” – írta Szabó Dezső 1922-ben, egyedül maradva. Ez illik az Erdélyi Magyar Néppártra is, mely az egyetlen olyan szervezet az erdélyi politikai páston, mely társadalmi szövetségeseivel, az EMNT-vel, az SZNT-vel és a Magyar Ifjúsági Tanáccsal karöltve a magyar szabadságprogramot, az autonómiát az önérdek és a pártérdek elé helyezi.
BorbĂŠly Zsolt Attila. ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)

2016. januĂĄr 15.

RMDSZ-jelöltállítás: sok még a kérdőjel Székelyföldön
Mint a Hargita, Kovászna és Maros megyei összeállításunkból kiderül, a magyar többségű települések zömében márciusban és április elején zajlik le a jelöltek kiválasztása az RMDSZ-ben, jelenleg ennek módozatáról döntenek a helyi és a területi szervezetek. Marosvásárhelyen már ismert a jelölt neve, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában még kérdéses Antal Árpád, illetve Ráduly Róbert indulása. A jelöltállítások végső határideje április 17. 
CsĂ­kszeredĂĄban RĂĄduly RĂłbert indulĂĄsa mĂŠg kĂŠrdĂŠses
Hargita megyében talán Csíkszeredában előzik meg a legnagyobb várakozások az RMDSZ jelöltállítását az önkormányzati választásokra. Becsületbeli lemondása után Ráduly Róbert eddigi polgármester még népszerűbb lett a városban, de az ellene zajló bűnvádi per miatt kérdéses, hogy próbálkozik-e újabb mandátummal. Ráduly az RMDSZ felső vezetésének támogatását is élvezi, döntését azonban még nem jelentette be.
A csíkszeredai RMDSZ Városi Küldöttek Tanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy egyfordulós, állóurnás előválasztást tartanak április 10-én. Füleki Zoltán, a városi RMDSZ elnöke lapunknak elmondta, az ártatlanság vélelme alapján természetesen Ráduly Róbert is indulhat az előválasztáson. A jelentkezőket a szervezet a jelöltállítás módszertanának elfogadása után várja.
Mint korábban írtunk róla, Székelyudvarhelyen a városi szervezet szintén előválasztáson döntene az RMDSZ jelöltjéről valamikor március folyamán. A pontos időpontot január 20-án rögzíti az udvarhelyszéki szervezet. A területi RMDSZ ekkor dönt arról is, hogy nem RMDSZ-tagok részt vehetnek-e majd az előválasztáson. Ez Arros Orsolya jelöltaspiráns kérése volt, és a jelek szerint támogatja Bunta Levente polgármester is. Az már most borítékolható, hogy az Arros-Bunta párharc győztese lesz majd az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Székelykeresztúron a helyi szervezet választmánya dönt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltekről. A jelöltlistát utólag jóvá kell hagynia az udvarhelyszéki szervezetnek is. Dátumokról még nem határoztak – tudtuk meg Rafai Emil polgármestertől, helyi RMDSZ-elnöktől. Az elöljáró elmondta, „nagy valószínűséggel vállalja” az újabb mandátumot. Mint megtudtuk, egyelőre ellenjelöltje még nincs a szervezetben, de ha lesz, akkor is a választmány dönti el, kit jelöl közülük.
A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet január végéig dönt még a jelölés módjáról. „Egyelőre annyi kezd nyilvánvaló lenni, hogy az előválasztást a többség nem tartja megfelelő formának” – fogalmazott megkeresésünkre Bajkó László városik alelnök. Közlése szerint a városi szervezetnek határozott szándéka polgármesterjelöltet állítani, és „konkrét elképzelése is van a nevesítést illetően”, de nem árult el részleteket.
Mint ismeretes, GyergyĂłszentmiklĂłson 2008-ban ĂŠs 2014-ben az MPP nyerte a vĂĄlasztĂĄsokat, 2015 januĂĄrjĂĄtĂłl azonban az ellene zajlĂł bĹąnvĂĄdi eljĂĄrĂĄs miatt nem gyakorolhatja hatĂĄskĂśrĂŠt Mezei JĂĄnos polgĂĄrmester. Az elĂśljĂĄrĂł mĂŠg nem jelentette be, hogy vĂĄllalna-e Ăşjabb mandĂĄtumĂĄt, de ĂŠlvezi pĂĄrtja tĂĄmogatĂĄsĂĄt.
SepsiszentgyÜrgyÜn Antal Árpåd dÜntÊsÊre vårnak
Az RMDSZ háromszéki szervezete március végéig véglegesíti jelöltjeinek listáját, tájékoztatta lapunkat Tamás Sándor. A szervezet elnöke szerint a megyében már az ősszel elkezdték az egyeztetéseket, és legtöbb helyen már tudni lehet ki a jelölt.
A polgármesterjelöltekről a helyi választmányok javaslata alapján a Kovászna megyei szervezet Állandó Tanácsa, a tanácsosi listáról a helyi RMDSZ-szervezetek döntenek. Tamás Sándor közölte: neveket és pontos számokat egyelőre nem tud mondani, de a jelenlegi polgármesterek 50-80 százaléka várhatóan újra indul az idei önkormányzati választásokon.
Tamás Sándor elmondta, Kovászna megye négy városában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton olyan polgármesterjelölteket indítanak, akik a szövetség felmérései szerint esélyesek a tisztségre, és a lakosság is pozitívan viszonyul hozzájuk. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy „az egyik város élén váltás körvonalazódik”, mondta Tamás Sándor, de nem árult el erről részleteket.
Az RMDSZ háromszéki elnöke arra is rámutatott, hogy a megyében vannak polgármesterek, akik 1990-óta tisztségben vannak és támogatottságuk továbbra is nagyon erős, ezért a bodoki és csernátoni elöljárók idén 26 év után ismét újrázhatnak.
Megtudtuk, ahol szükséges és lehetséges, ott helyi koalíciókat kötnek, elsősorban az MPP-vel, mivel az EMNP országos és megyei szinten is elutasította a felkérést, hogy tegyék félre a sértődöttséget és lépjenek fel együtt „a nemzeti ügy” mellett.  Tamás azonban rámutatott, hogy Zabolán hármas – RMDSZ-MPP-EMNP – együttműködés körvonalazódik, így az RMDSZ többségű tanács az év végén egy MPP-s tanácsost választott alpolgármesternek, és őt fogják polgármesterjelöltként támogatni. 
Emellett GelencĂŠn a helyi RMDSZ a jelenlegi MPP-s polgĂĄrmestert tĂĄmogatja ĂŠs a helyi RMDSZ-elnĂśkĂśt szeretnĂŠk alpolgĂĄrmesternek, a tanĂĄcsos listĂĄt is az MPP-vel kĂśzĂśsen ĂĄllĂ­tjĂĄk Ăśssze.
Ismert, hogy Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármestere könnyedén új mandátumot szerezne, ha indulna a választásokon, de Antal Árpád egyelőre visszavonulását fontolgatja.
SzĂĄszrĂŠgenben Nagy AndrĂĄs Ăşjra esĂŠlyes
Maros megyében több településen is állóurnás előválasztást szerveznek, míg máshol közgyűlés keretében döntenek a jelöltekről, tájékoztatott Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök. „Én tulajdonképpen a helyi opciókat támogatom, ha bevált, hagyománya van egy állítási módszernek, úgy gondolom, nem kell felülírni, a lényeg az, hogy a közösségnek az akarata tükröződjön a listákon” – fogalmazott a politikus.
Azt már tudni lehet, hogy nem indul Backamadarason Turbák Zoltán, vagy Mezőpanitban Bartha Mihály, aki már több választást megnyert, és Ádámos községben Sipos József sem akar indulni.
Szászrégenben Nagy Andrást támogatja az RMDSZ, akinek Brassai szerint jók a lehetőségei, és van remény is visszanyerni a polgármesteri széket. „Reméljük, nem fogja semmilyen ügy akadályozni Nagy Andrást abban, hogy induljon és abban is bízom, hogy a szászrégeni EMNP lesz olyan bölcs és nem fog ellene jelöltet állítani” – tette hozzá a megyei RMDSZ-elnök. maszol.ro

2016. januĂĄr 20.

A megbĂŠlyegzĂŠs ellen tĂźntetnek GyergyĂłszentmiklĂłson
Tüntetésre várja a gyergyóiakat szombaton 16 órára, Gyergyószentmiklós főterére a Gyergyószéki Székely Tanács. A megmozdulással a meghurcoltatásra, az elnyomásra a megbélyegzésre, valamint a román hatóságok által alkalmazott kettős mércére szeretnék felhívni a figyelmet.
„Hiba volt bízni a román hatóságok pártatlanságában és korrektségében, amikor tavaly januárban elkezdődött az az ügysorozat, amely során különböző magyar közéleti személyiségeket vádoltak meg és tartóztattak le, és akik ellen eljárások zajlanak” – szögezi le a Székely Nemzeti Tanács újonnan kinevezett gyergyószéki szervezetének elnöke, Árus Zsolt. Az SZNT tüntetésre hívja az embereket, hogy igazságos eljárást követeljenek minden meghurcolt magyarnak. A tüntetést szombaton 16 órától tartják Gyergyószentmiklós főterén.
Árus Zsolt szerint a hatóságok vérszemet kaptak, amikor azt látták, a magyar közéleti személyiségek megvádolásakor nem született egy nagyon határozott közösségi kiállás és állásfoglalás. Így jutottak el odáig, hogy Kézdivásárhelyen egyenesen a terrorizmus lett a vád. Ezzel a hatóságok átléptek egy olyan határt, amit már végképpen nem lehet szótlanul nézni és tűrni – szól a tüntetésre való felhívás.
A tüntetés célja, kiállni a jogállam mellett, gyors és igazságos eljárást követelni minden meghurcolt magyarnak Mezei Jánostól Beke Istvánig. A másik cél, hogy a tüntetés elítélje a magyarság kollektív megbélyegzését, amely december óta a hazai román közbeszédet jellemzi. A tüntetés szervezői kijelentik, semmilyen formában nem akarnak állást foglalni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elvei mellett vagy ellene, de semmilyen más szervezet mellett vagy ellen sem.
„Azt várjuk el, hogy a magyarokat ne érje semmiféle diszkrimináció a hatóságok részéről pusztán nemzetiségük miatt, illetve hogy ügyükben szülessen a lehető legrövidebb időn belül jogerős és igazságos ítélet” – szól a felhívás.
Éppen ezért székely zászlót és a tüntetés céljaival összhangban lévő tiltakozó feliratokat szívesen látnak a tüntetésen, de nem szeretnék, ha bármely szervezet jelképei megjelennének, vagy oda nem illő skandálások hangzanának el. A gyergyószentmiklósi tüntetés nemcsak egy alkalmat jelent, a következő szombaton is megrendeznék. Ugyanakkor felhívással fordulnak a többi széki székely tanácshoz és a magyar pártokhoz, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz, legyen az Székelyföld szintjén egységes.
Gergely Imre. SzĂŠkelyhon.ro

2016. januĂĄr 20.

Tågmagyar politika a MÁ�RT XIV. ßlÊsÊnek tßkrÊben
A hatĂĄron tĂşli magyar kĂśzĂśssĂŠgek csak akkor fogjĂĄk elhinni, hogy gondolunk vĂŠlĂźk, ha ĂŠrezni fogjĂĄk elszĂĄnt, Ăśsszehangolt segĂ­tsĂŠgĂźnket.
1.A helyzet a MÁ�RT elott
[...]
A hatĂĄrainkon tĂşl a magyar kĂśzĂśssĂŠgek egyre nagyobb szorĂ­tĂĄsban ĂŠlnek. Ha meg akarjuk elozni az ausztriai vĂŠgĂĄllapotot, s az ahhoz rohamlĂŠptekben kĂśzelĂ­to horvĂĄtorszĂĄgi helyzetet, akkor vĂŠgre Ăśsszehangolt cselekvĂŠsre kell sort kerĂ­teni.
A vÊsz-helyzetben a vÊdekezÊsi ÜsztÜn sok formåt ÜltÜtt. A bal-sorsú kormånyok idejÊn tÜrtÊnt leÊpítÊsek utån ismÊt van MÁ�RT, sot megmaradt a KMKF is. Tartoztak mår hatåron túli ßgyeink a KßlßgyminisztÊriumhoz, most van a miniszterelnÜksÊgen ållamtitkårsåg. Van intÊzete a nemzetpolitikånak, sot a nemzetstratÊgiånak is. IntÊzmÊnyek Ês civil szervezetek burjånoznak - nÊha a pårtok mintåjåra mÊg egymåsnak is feszßlve.
Ám amikor gyakorlati lÊpÊsekre kerßlt volna sor, rendre kudarcot vallottunk. SzomszÊdaink sikerrel råztåk le magukról a kisebbsÊgi magyarsåg gondjait. Nem hallattuk kÜvetkezetesen hangunkat az európai Ünkormånyzati Ês civil kÊpviseleteket Üsszefogó szervezetekben, halogatjuk az oktatåsi-nevelÊsi tåmogatåsi rendszer ßtokÊpessÊ tÊtelÊt. Mår szinte kÜrmßnkre Êg, hogy egyes veszÊlyeztetett kÜzÜssÊgek (pl. Zoboralja, Baranyai-håromszÜg) szervezett megsegítÊsÊrol dÜntsßnk. Mår rÊg Üssze kellett volna kÜtni a civil nyomåsgyakorlås lehetosÊgeit a pårtok nemzetkÜzi kapcsolatainak Ês a kormånynak rendelkezÊsÊre ålló módszerekkel Ês utakkal. Erre mår csak azÊrt is nagy szßksÊg van, mert minden rÊsztvevonek mås a mozgåstere. (Pl. a kormånynak nagyobbak az anyagi lehetosÊgei, mint a civileknek, viszont jobban kÜti a szomszÊd orszågokkal való tÊrsÊgi egyßttmukÜdÊs parancsa.) Meg kell tehåt talålnunk a jóakaratú erok egyßttmukÜdÊsÊt. �gy, ahogy erre utaló jelek voltak låthatók a nemzeti kisebbsÊgekre vonatkozó ú.n. nÊpi kezdemÊnyezÊs(ek) elutasítåsånak jogi útra terelÊsÊben.
Låssuk vilågosan: a hatåron túli magyar kÜzÜssÊgek Ês szórvånyaink csak akkor fogjåk elhinni, hogy gondolunk vÊlßk, ha Êrezni fogjåk elszånt, Üsszehangolt segítsÊgßnket. Ezen a tÊren viszont 2010-tol sokban megújult nemzetpolitikånk. Ennek kohója maga a MÁ�RT.

2. A megĂşjult nemzetpolitika
[...]
LegmĂŠlyebb tartalmĂĄban a nemzetpolitika: nemzetmegtartĂł ĂŠs szĂłrvĂĄnyĂĄpolĂł, a nemzeti ĂśsszefogĂĄst megvalĂłsĂ­tĂł tevĂŠkenysĂŠg fĂźggetlenĂźl politikai hatĂĄroktĂłl ĂŠs viszonyoktĂłl.
Ennek ĂŠrtelmĂŠben arra kell tĂśrekednĂźnk, hogy a magyarok semelyik lakĂłhelye se kerĂźljĂśn hĂĄtrĂĄnyos helyzetbe, s a magyar nemzet minden tagjĂĄnak lehetosĂŠgei kĂśzelĂ­tsenek egymĂĄshoz. Ez a gondolat demokrĂĄcia-programunk rĂŠszĂŠnek is tekintheto. Ezen az alapon fogadjuk ĂśrĂśmmel a polgĂĄri kormĂĄny csalĂĄdpolitikĂĄjĂĄnak lĂŠnyegĂŠt, ĂŠs veszĂźnk rĂŠszt a nemzet kulturĂĄlis ĂŠpĂ­tĂŠsĂŠt szolgĂĄlĂł tĂśrekvĂŠseiben, mind hatĂĄrainkon belĂźl, mind azokon tĂşl. KĂźlĂśnĂśs figyelemmel kĂ­sĂŠrjĂźk az oktatĂĄs ĂŠs a kĂśzĂśssĂŠg ĂŠrdekĂŠben mukĂśdtetett egyhĂĄzi lĂŠtesĂ­tmĂŠnyek sorsĂĄt. KiĂĄllunk veszĂŠlyeztetett ĂĄllapotba kerĂźlt kĂśzĂśssĂŠgeinkĂŠrt, kĂźzdĂźnk kĂśzĂśssĂŠgeink ĂŠletlehetosĂŠgeit, szellemi ĂŠs anyagi gyarapodĂĄsĂĄt korlĂĄtozĂł intĂŠzkedĂŠsek ellen. Itt az ido felismerni a nemzetrĂŠszek egymĂĄsra-utaltsĂĄgĂĄt. Az egĂŠsz kĂśzĂśssĂŠg szĂĄmĂĄra az igazi veszĂŠly egy nem-nemzeti alapon ĂĄllĂł kormĂĄny (OrbĂĄn Viktor megfogalmazĂĄsa).
[...]
S mivel bår egy a nemzet, de a nemzetrÊszek helyzete kßlÜnbÜzik - habår egyik sem verofÊnyes - vessßnk håt kÜrbe egy rÜvid pillantåst (figyelembe vÊve a tavalyi XIII. Ês az idei XIV. MÁ�RT hatårozatait is).
ErdĂŠly ĂŠs a RĂŠszek, valamint a csĂĄngĂł tĂśmb (avagy szĂłrvĂĄny?)
A román politika következetes. Minden korábbi országgyarapításuk (1878, 1913, 1919) után megindult a következetes beolvasztás. Így volt ez már Erdélyt (és a Részeket) megelozoen Moldova-Besszarábia, Dobrudzsa esetében is. Miért lett volna másként Erdélyben? Ha sikerült a 250 ezres moldvai katolikus tömb dönto részének beolvasztása (a Jászvásárban kiépített janicsár-püspökséggel), miért remélnénk, hogy ez a törekvés nem ugyanilyen eros a Székelyföldön? Nagy hajtóerot ad ennek a régi területek (a Regát) javára történo forráselosztás; magyarán Erdély kifosztása és elszegényítése. (...)
Romåniåban mår-mår folyamatosså vålt a nemzeti szimbólumok hasznålatånak korlåtozåsa. Fejßnk felett lebeg a regionalizåció meg-megújuló tåmadåsa: a magyar nyelvu terßletek kÜzigazgatåsi felszabdalåsånak kihunyni nem akaró terve. A magyar kÜzÜssÊg helyzetÊt jellemzi a kisebbsÊgi tÜrvÊny aszalåsa, a nyelvhasznålatban a visszarendezodÊs, az ingatlan-visszaszårmaztatåsoknak nemcsak leållítåsa, kÊsleltetÊse, de a jelentkezo újraållamosítås (a marosvåsårhelyi II. Råkóczi Ferenc gimnåzium, sepsiszentgyÜrgyi SzÊkely Mikó KollÊgium esete), a magyar orvoskÊpzÊs akadålyozåsa, a magyar politikusok mint kÜzÊleti szemÊlyek ellen akår terrorveszÊly, akår korrupció ÜrvÊn folyó hajsza. Antal Árpåd sepsiszentgyÜrgyi polgårmester szerint az eroszakszervezetek vettÊk åt a magyarellenes politika vÊgrehajtåsåt, Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnÜkÊnek megfogalmazåsåban: a jogfosztås új módszere maga az igazsågszolgåltatås, mert így politikai eszkÜzÜkkel nem megakadålyozható. (Ennek kiugró pÊldåi Nagy Zsolt volt miniszter Ês Markó Attila volt ållamtitkår, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanåcs alelnÜke, valamint Mezei Jånos gyergyószentmiklósi Ês Råduly Róbert csíkszeredai polgårmester meghurcoltatåsa.) Magyar kÜzszereplok veszÊlyeztetettsÊge mår olyan mÊrvu hogy az egyetlen vezeto tisztsÊget betÜlto magyar nemzetisÊgu ßgyÊsz (Majeczki Izabella) kÜzel hårom hónapot tÜltÜtt vizsgålati fogsågban, mielott - nem jogeros - felmentÊst kapott az ellene emelt korrupciós våd alól.
A romĂĄn parlament pedig ismĂŠtelten visszaveri a magyar kezdemĂŠnyezĂŠseket. Ez odĂĄig megy, hogy pl. Hargita Megye TanĂĄcsĂĄnak a magyar ajkĂş diĂĄkokra szabott, a romĂĄn nyelv eredmĂŠnyesebb tanĂ­tĂĄsĂĄra vonatkozĂł mĂłdszertani javaslatĂĄt is kapĂĄsbĂłl elutasĂ­tja a bukaresti minisztĂŠrium.
A tĂśbbsĂŠgi hatalom bovĂźlo eszkĂśzeire utal, hogy az Ăşj vĂĄlasztĂĄsi rendszer (levelezĂŠses szavazĂĄs) akĂĄr fĂŠlmilliĂłs romĂĄn szavazatot hozhat a hatĂĄron tĂşlrĂłl (foleg MoldovĂĄbĂłl). Az RMDSZ egy ĂŠve kilĂŠpett a romĂĄn kormĂĄnybĂłl, miutĂĄn vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt, hogy abban nincs olyan vezeto, akinek szavĂĄra a legcsekĂŠlyebb mĂŠrtĂŠkben is ĂŠpĂ­thetne.
Mindehhez hozzĂĄjĂĄrul a magyarellenes hangulat szĂ­tĂĄsa. Nem rĂŠg tĂśrtĂŠnt a Schengen felĂŠ tĂśrekvo uniĂłs tagorszĂĄgban, hogy a RomĂĄn HĂ­rszerzo SzolgĂĄlat (SRI) 2014. ĂŠvi jelentĂŠsĂŠben az alkotmĂĄnyossĂĄgot veszĂŠlyezteto tĂŠnyezokĂŠnt nevesĂ­tette a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmia-tĂśrekvĂŠseket. S mikĂśzben a kisebbsĂŠg helyzetĂŠt illeto kifogĂĄsokra a kormĂĄny azt hajtogatja, hogy pĂŠldaszeru a helyzetĂźk RomĂĄniĂĄban, az ilyen jellegu tanĂĄcskozĂĄsoktĂłl tĂĄvol tartja a magyar ĂŠrdekkĂŠpviseleteket.
MarkĂł BĂŠla szeptember 12-i Ă­rĂĄsĂĄban rĂĄvilĂĄgĂ­t, hogy az autĂłpĂĄlyĂĄk ErdĂŠlyben alig haladjĂĄk meg a szĂĄz kilomĂŠtert (az ErdĂŠlynĂŠl kisebb MagyarorszĂĄgon ez boven ezer km fĂślĂśtt van), s arra, hogy ebben is megnyilvĂĄnul a romĂĄn irracionĂĄlis rettegĂŠs a magyar tĂśbbsĂŠgu rĂŠgiĂł gondolatĂĄtĂłl. (Megjegyzem: a rettegĂŠs - ĂŠs rettegtetĂŠs - fokĂĄt jĂłl jelzik az olyan nyilatkozatok, mint Ninel Peia parlamenti kĂŠpviseloĂŠ, aki titkosszolgĂĄlati forrĂĄsokra utalva ĂĄllĂ­tja, hogy a bukaresti diszkĂłtuz RomĂĄnia feldarabolĂĄsĂĄnak elso ĂĄllomĂĄsa volt!) Ă?s hogy sajnos az EU erre botfĂźlu, mert egyĂŠni jogokban rendkĂ­vĂźl tolerĂĄnsak, de kollektĂ­v jogokban mĂŠg mindig intolerĂĄnsak a nyugati demokrĂĄciĂĄk. LĂĄthatĂł tehĂĄt, hogy nagy szĂźksĂŠg van arra az angol nyelvu tĂĄjĂŠkoztatĂĄsi programunkra, amely a romĂĄn hatĂłsĂĄgok magyarellenes visszaĂŠlĂŠseit tĂĄrja fel.
MiniszterelnĂśkĂźnk Ăşgy fogalmazott, hogy erdĂŠlyi politikĂĄnk az ottani tĂśmegerore ĂŠpĂźl. Ez azonban jĂłl lĂĄthatĂłan mĂŠg mindig megosztott. Az autonĂłmia, mint stabilitĂĄs, mint ErdĂŠly fejlodĂŠsĂŠnek alapja - ennek elfogadtatĂĄsa feltĂŠtele lenne a tovĂĄbblĂŠpĂŠsnek. Most, hogy technokrata kormĂĄnya lett RomĂĄniĂĄnak, mĂŠg ĂŠrzĂŠkenyebbĂŠ vĂĄlik a brĂźsszeli vĂŠlemĂŠnyekre; Ă­gy ottani munkĂĄnkat is erosĂ­teni kell. KulturĂĄlis ĂŠs gazdasĂĄgi terĂźleten viszont akkor is lehet lĂŠpni, ha a politika helyben topog. Igen, hiszen az emlĂ­tett feszĂźltsĂŠgforrĂĄsok ellenĂŠre NĂŠmetorszĂĄg utĂĄn a 2. helyet foglalja el RomĂĄnia, ha a magyar kivitelt nĂŠzzĂźk.
A helyzetet nehezĂ­ti, hogy miniszterĂźnk 1 ĂŠv kĂŠt hĂłnap hivatalviselĂŠs utĂĄn elmondhatta a parlamenti bizottsĂĄgunknak: e rĂśvid ido alatt immĂĄr a negyedik (!) romĂĄn kĂźlĂźgyminiszterrel tĂĄrgyal..
Ă?s mikĂśzben odaĂĄtrĂłl ĂŠrzĂŠkenyen figyelik a magyar megnyilatkozĂĄsokat, Dan Stoenescu miniszter MĂŠhkerĂŠken azt jelenti ki, hogy a magyarorszĂĄgi romĂĄnok egĂŠszen a romĂĄn nĂŠp keletkezĂŠsĂŠtol kezdve ugyanazon a terĂźleten ĂŠlnek. (Ă?s ezzel Ăşgye nem azt kĂ­vĂĄnta jelezni, hogy a romĂĄn nĂŠp keletkezĂŠsĂŠre csak a legĂşjabb idokben kerĂźlt sor.)
FelvidĂŠk
[...]
KĂĄrpĂĄtalja
[...]
DĂŠlvidĂŠk (BĂĄcska-BĂĄnĂĄt):
[...]
MurakĂśz:
[...]
Ausztria:
[...]
Ă?sszegzĂŠs:
MegfutvĂĄn a kĂśrt hatĂĄraink mentĂŠn ĂŠs azokon tĂşl, lĂĄthatjuk, hogy az egyes orszĂĄgokban mennyire eltĂŠroek a jelen kihĂ­vĂĄsai, s ugyanakkor mĂŠg a magyaroknak maradt orszĂĄgbeli helyzettel Ăśsszevetve is a fo kĂŠrdĂŠsek mennyire azonosak. MindenĂźtt visszaszorulĂłban, erovesztĂŠsben levo magyarsĂĄg kĂśzĂśs ĂŠrtĂŠkeire ĂŠpĂ­tve lehet csak kitĂśrni a trianoni nemzetgyilkossĂĄg siralomhĂĄzĂĄbĂłl. A csapda ĂśrdĂśgien kiszĂĄmĂ­tott: vegye kĂśrbe a csonkolt orszĂĄgot ellensĂŠges ĂŠrzĂźlet!
Ugyanakkor nem kell bizonygatni, hogy nem jĂł egyszerre mindenkivel szemben lenni! Ebbol szĂźlethet ĂşjjĂĄ a Kisantant, s ez teszi hiteltelennĂŠ a magyar tĂśrekvĂŠseket: reĂĄnk sĂźtve az ĂśsszefĂŠrhetetlensĂŠg vĂĄdjĂĄt. Ebbol valĂł kitĂśrĂŠs prĂłbĂĄja is volt az eurĂłpai integrĂĄciĂłs folyamat tĂŠrsĂŠgi beindĂ­tĂĄsa rĂŠszĂźnkrol. S lehetett volna eredmĂŠnyesebb, ha a magyar szellemi kĂŠpessĂŠgek nem egymĂĄssal valĂł belharcban lettek volna lekĂśtve a rendszer vĂĄltozĂĄsa utĂĄn is.
Ha vilĂĄgosan akarunk lĂĄtni ebben a szĂśvevĂŠnyes helyzetben, fel kell tenni nĂŠhĂĄny alapveto kĂŠrdĂŠst.
Mi a szomszĂŠd hatalmak magyar-politikĂĄjĂĄnak lĂŠnyege?
Milyenek vagyunk mi ebben a viszonyban?
Mire tĂśrekednek a magyar nemzet egyes csonkolt rĂŠszeinek irĂĄnyĂ­tĂłi?
Mit teszĂźnk (tĂşl a szĂĄjmuvĂŠszeten, a szimbolikus politizĂĄlĂĄson ĂŠs a gesztusokon)?
Mit lehet tennĂźnk?
1.
TalĂĄn nehĂŠz elfogadniuk a bĂŠkeszereto, s a helyzetbe beletompult magyaroknak, de a szomszĂŠdok politikĂĄja nem kĂźlĂśnbĂśzik abban, hogy ĂśrĂśk idokre biztosĂ­tani kĂ­vĂĄnjĂĄk kivĂŠteles helyzetben megkaparintott szerzemĂŠnyĂźket. (...)
2.
A magyarok vilĂĄgos nemzeti identitĂĄssal rendelkeznek - Ă­rja Andreas Unterberger egyik nagyhatĂĄsĂş politikai blogszĂśvegĂŠben. (...) Ezt a kĂŠpet azonban kedvezotlenĂźl ĂĄrnyalja a tĂŠny, hogy szĂĄmos egymĂĄsutĂĄn kĂśvetkezo nemzedĂŠk sorĂĄn az ellenĂźnk tĂśro hatalmak ismĂŠtlodoen kiirtottĂĄk ĂŠs eluztĂŠk nemzeti ĂŠrtelmisĂŠgĂźnket. (...)
Az ĂśsszetartozĂĄs akĂĄr bĂşvĂłpatakkĂŠnti meglĂŠtĂŠt azonban folyamatosan lehetett ĂŠrezni; mĂŠg a 2004. december 5-i nĂŠpszavazĂĄsi botrĂĄny utĂĄn is. MeglĂŠtĂŠt a legutĂłbbi vĂĄlasztĂĄsok is bizonyĂ­tjĂĄk. Ă?sszetartozĂĄsunk jelekĂŠnt kialakult ĂŠs vĂĄrhatĂłan fejlodni fog orszĂĄgosbĂłl ĂśssznemzetivĂŠ alakulĂł parlamentĂźnk, s BrĂźsszelben sikerĂźlt biztosĂ­tani kĂźlhoni magyar nĂŠprĂŠszeink kĂŠpviseloinek minĂŠl teljesebb jelenlĂŠtĂŠt.
3.
FĂŠlezer ĂŠves tapasztalat, hogy a nemzet ĂźgyĂŠben fĂĄradozĂłk bukĂĄsra - s akĂĄr fizikai megsemmisĂ­tĂŠsre - vannak Ă­tĂŠlve, mĂ­g az idegen hatalomhoz dĂśrgĂślodzok anyagi gyarapodĂĄsra ĂŠs bĂŠkĂŠs Ăśregkorra szĂĄmĂ­thatnak. Az elmĂşlt 25 ĂŠv tanulsĂĄga sem mond ennek ellent (...)
A szomszĂŠdos orszĂĄgok tĂśbbsĂŠgi politikĂĄja azt a veszĂŠlyt is hordozza magĂĄban, hogyha lehetosĂŠgeket villant meg a magyar kisebbsĂŠgnek, azt sem biztos, hogy vĂŠgbeviszi, vagy vissza nem csinĂĄlja egy uralomra jutĂł kĂśvetkezo kormĂĄny. EzĂŠrt a pusztĂĄn ciklusig - vagy annĂĄl is rĂśvidebb ideig - fennmaradĂł kormĂĄnyerokkel szemben a nemzeti kisebbsĂŠgnek kell tudnia tĂĄvolsĂĄgot tartania, vagy biztosĂ­tĂŠkot szerezni egy-egy elorelĂŠpĂŠs esetĂŠn a visszaesĂŠs ellen. (...)
4.
Az 1. pontra adott vĂĄlaszbĂłl kĂśvetkezik, hogy a magyar politikĂĄnak a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠsben ellenĂŠrdekelt felekkel kell egyĂźttmukĂśdni: ez a nemzeti kormĂĄnyaink idejĂŠn jĂłl mukĂśdo V4. LegutĂłbbi fejlemĂŠny e tĂŠren a migrĂĄciĂłs egyĂźttmukĂśdĂŠs: Nyugat-EurĂłpa szĂĄmĂĄra is szokatlan jelensĂŠg, nĂĄlunk pedig ĂĄttĂśrĂŠs a rendorĂśk ĂŠs katonĂĄk szolgĂĄlata egymĂĄsnĂĄl, vendĂŠgsĂŠgben. A tĂŠrsĂŠg ĂŠrdeke a tĂŠnyleges kapcsolatok alapjĂĄt adĂł ĂśsszekĂśttetĂŠs javĂ­tĂĄsa.
[...]
Az Ăşj nemzetpolitika alapjĂĄt teremtette meg a kĂśnnyĂ­tett honosĂ­tĂĄs, s a hatĂĄrokat meghaladĂł nemzetegyesĂ­tĂŠs immĂĄr intĂŠzkedĂŠsekben megnyilvĂĄnulĂł lĂŠpĂŠssora. A vĂĄlasztĂłjoggal jĂĄrĂł kettos ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg lehetosĂŠgĂŠnek mĂŠg nem teljes (l. SzlovĂĄkia ĂŠs Ukrajna), de a nemzeti ĂśsszetartozĂĄst Ă­gy is megĂźzeno folyamata mellĂŠ felzĂĄrkĂłzik a tĂŠrsĂŠgfejlesztĂŠs (korĂĄbbi ilyen kĂ­sĂŠrlet volt a KĂĄrpĂĄtok-Tisza EurorĂŠgiĂł). A gazdasĂĄgi megerosĂśdĂŠs segĂ­tĂŠse immĂĄr ĂŠrezhetovĂŠ vĂĄlik ĂŠs ĂśsszefonĂłdik a KĂĄrpĂĄt-medence gazdasĂĄgi tĂŠr szervezĂŠsĂŠvel. A hasonlĂł felfogĂĄsban az egysĂŠgesĂźlĂŠs felĂŠ lĂŠpo oktatĂĄsi rendszer egyĂşttal kiegĂŠszĂźl a gazdasĂĄgfejleszto programokkal, mint amilyen a KĂĄrpĂĄt-medencei szakkĂŠpzĂŠs ĂŠs a fiatal magyar vĂĄllalkozĂłk tĂĄmogatĂĄsa.
5.
a) OrszĂĄgvĂŠdelem s ezen tĂşl nemzetvĂŠdelem az elsodleges szempont; leheto legnagyobb elĂŠrheto Ăśsszhangban a kĂśzĂśs ĂŠrdekekre ĂŠs ĂŠrtĂŠkekre alapozott kezdemĂŠnyezo tĂŠrsĂŠgi politikĂĄval. Ennek egyik kerete ĂŠs jĂł pĂŠldĂĄja a VisegrĂĄdi EgyĂźttmukĂśdĂŠs (V4). AlakulĂłban az EU vonatkozĂĄsĂĄban a szorosabb magyar-lengyel egyĂźttmukĂśdĂŠs. Meg kell keresni mindazokat a terĂźleteket, ahol az egymĂĄsrautaltsĂĄg felmutathatĂł, mĂŠgha mĂĄs terĂźleteken fennĂĄllnak is az ellentĂŠtek (pl. a szlovĂĄk vonatkozĂĄsban ilyen lehet a 2015. februĂĄrjĂĄban egyszer mĂĄr kezdemĂŠnyezett nĂŠpszavazĂĄs a hĂĄzassĂĄgrĂłl), tĂśbb szomszĂŠdunkkal a kĂśzĂśs vĂ­zgazdĂĄlkodĂĄs vagy pl. a GMO-mentessĂŠg vĂŠdelme.
[...]
b) A kapcsolatrendszer fejlesztĂŠse ĂŠs ĂĄpolĂĄsa a nemzetegysĂŠg ĂşjjĂĄĂŠpĂ­tĂŠsĂŠnek alapja. (...) KormĂĄnyzati szinten erre segĂ­t rĂĄ a surubb hatĂĄrĂĄtkelok szorgalmazĂĄsa, a magyar nyelvu ĂŠs a nemzet minden tagjĂĄt bevonni tĂśrekvo rĂĄdiĂł ĂŠs TV-adĂĄsok foghatĂĄsa (sokhelyt mĂŠg MagyarorszĂĄgon is foghĂ­jat lel ebben az ember). Az egyedi Ăźgyekig eljutĂł ĂśsszetartozĂĄs fejezodik ki a KisebbsĂŠgi JogvĂŠdo IntĂŠzet ĂŠs a kolozsvĂĄri Jogaink EgyesĂźlet munkĂĄjĂĄban ĂŠs minden olyan mozgalomban, amely bĂĄtorĂ­tja a kisebbsĂŠgieket a csalĂĄdon kĂ­vĂźli anyanyelvhasznĂĄlatra, s ĂĄltalĂĄban a nem tilalmazott - avagy jogtalanul tilalmazott - jogaikkal valĂł ĂŠlĂŠsre. Nem halaszthatĂł egy elhĂşzĂłdĂł kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsa: a hatĂĄron tĂşl magyarul tanulĂł gyermekek oktatĂĄsi-nevelĂŠsi tĂĄmogatĂĄsĂĄnak mukĂśdokĂŠpesebbĂŠ tĂśrtĂŠno ĂĄtalakĂ­tĂĄsa (immĂĄr ĂśsszegĂŠt tekintve is eljelentĂŠktelenedoben van, s hatĂŠkonysĂĄga is csorbul).
c) Ă?rdekkĂŠpviseleti szervek erosĂ­tĂŠse is lehetosĂŠgeink kĂśzĂŠ tartozik. A szomszĂŠdos orszĂĄgok magyar kĂśzĂśssĂŠge nemcsak van, hanem ĂŠl is. MĂŠg akkor is, ha fojtogatva. Ă?letjelensĂŠgei kĂśzĂŠ tartozik, hogy hol egysĂŠgbe sajtolja a reĂĄ nehezedo nyomĂĄs, hol pedig megkĂ­sĂŠrli Ăşjrafogalmazni tĂśrekvĂŠseit. (...) A meglevo magyar szervezetek mellĂŠ pĂĄrhuzamos szervezodĂŠsek sorakoztak fel majd mindegyik utĂłdĂĄllamban, s ha egyiket az egyik magyarorszĂĄgi tĂśmegero (pĂĄrt) vĂĄllalta rokonĂĄnak, a mĂĄsikat (vagy csak a meghasonlĂĄst) a mĂĄsik tĂĄmogatta. Ezzel lekĂŠpezodĂśtt a hazai belpolitikai viszĂĄly is.
Mostanra csitult ez a fajta megosztottsåg, kÜszÜnhetoen a 2004. decemberi nÊpszavazås råvilågító erejÊnek is. Ám az ÊrdekkÊpviseleti kÊrdÊsek nem múltak el. (...) Mit lehet ilyen helyzetben tenni? A legfobb cÊlok ÊrdekÊben tÜrtÊno eroegyesítÊsben a magyar kormånynak azt a szerepet kell vÊgigvinnie, amivel sikert Êrt el Kårpåtaljån.
d) A kultĂşra nem jĂĄrulĂŠkos elem, nem sorminta tevĂŠkenysĂŠgĂźnk szegĂŠlyĂŠn, hanem a kĂśzĂśssĂŠgi lĂŠt megĂŠlĂŠse. (...) A kĂśzĂśssĂŠgi hĂĄlĂłzatok kiĂŠpĂ­tĂŠse kĂźlĂśnĂśsen fontos a szĂłrvĂĄnyban. (...)
A pĂĄlyĂĄztatĂĄsnak kĂźlĂśnĂśsen nagy a jelentosĂŠge a kiskĂśzĂśssĂŠgi programoknĂĄl. Fontos, hogy javuljon ezek idoben tĂśrtĂŠno kiĂ­rĂĄsa, a lehetosĂŠgig csĂśkkenjen a kapkodĂĄs ĂŠs egyszerusĂśdjĂŠk a folyamat s hogy a feltĂŠtelekre elore lehessen felkĂŠszĂźlni (legutĂłbb is volt olyan kiĂ­rĂĄs, amely a civilektol a karĂĄcsonyi ĂźnnepkĂśr idejĂŠn vĂĄrta el az anyagok elkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠt, elkĂźldĂŠsĂŠt). A pĂĄlyĂĄztatĂĄs egyik elonye, hogy viszonylag kis Ăśsszegekkel megvalĂłsĂ­thatĂł programokban sok-sok elkĂśtelezett ember vĂĄllal(hat) kĂśzĂśssĂŠgi munkĂĄt.
e) Egyes ĂĄllami feladatok magyar kĂśltsĂŠgvetĂŠs terhĂŠre tĂśrtĂŠno ĂĄtvĂĄllalĂĄsa nagy kĂŠrdĂŠs. (...) Ă?rthetetlen, hogy az utĂłdĂĄllamok nem tartjĂĄk orszĂĄgaik ĂŠrdekĂŠnek a magyar lakosok ĂŠrtĂŠkteremto tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek kibontakoztatĂĄsĂĄt. Pedig lehetne az. Addig is, amĂ­g ezen a tĂŠren nem tudunk elobbre lĂŠpni, magyar nemzeti ĂŠrdek a hatĂĄron tĂşl ĂŠlo kĂśzĂśssĂŠgeink fenntartĂĄsa, helybentartĂĄsa. EronkhĂśz mĂŠrten segĂ­tenĂźnk kell! A magyar kormĂĄny ezt vĂĄllalja. S ha vĂĄllalja, felĂŠrtĂŠkelodik a kisebbsĂŠgi magyarok szemĂŠben az anyaorszĂĄg. Ez pedig erosĂ­ti a nemzet egysĂŠgĂŠt. Ugyanakkor ez vĂŠgso soron a kĂśzĂśs KĂĄrpĂĄt-medencei politika rĂŠsze, mert ha elhanyagolt terĂźleteken hozzĂĄjĂĄrulunk az ĂŠletlehetosĂŠgek teremtĂŠsĂŠhez, az az egyĂźtt ĂŠlo minden nemzetisĂŠg szĂĄmĂĄra vonzĂł Ăźzenet.
f) A magyar politika mĂĄr a rendszervĂĄltoztatĂĄs hajnalĂĄn Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy Trianon revĂ­ziĂłja helyett az autonĂłmia kivĂ­vĂĄsĂĄt fogja tĂĄmogatni. Sokszor tapasztaljuk, hogy az ellensĂŠges felfogĂĄs mĂŠg ezt is az elszakadĂĄssal akarja egyenlovĂŠ minosĂ­teni. EzĂŠrt beszĂŠlnek a felvidĂŠki politikusok egy ideje inkĂĄbb ĂśnkormĂĄnyzĂĄsrĂłl. A magyar kĂśzĂśssĂŠgeknek el kell ĂŠrniĂźk legalĂĄbb korlĂĄtozott ĂśnrendelkezĂŠst (ezĂŠrt kĂ­sĂŠreljĂźk meg elismertetni a kollektĂ­v jogokat).
g) Itt a vĂĄlasz egyĂşttal arra a kĂŠrdĂŠsre, hogy a helyi magyarsĂĄg politikai kĂŠpzodmĂŠnyeinek igĂŠnyei szerint kell-e MagyarorszĂĄgnak politizĂĄlnia. Igen, ha arra gondolunk, hogy adott orszĂĄg, adott tĂŠrsĂŠg gondjait helyben ismerik leginkĂĄbb. Nem, ha arra, hogy a tĂśbbsĂŠgi nyomĂĄs megfĂŠlemlĂ­teni tĂśrekszik az ott kisebbsĂŠgben ĂŠloket. Ez az igen ĂŠs ez a nem azonban semmikĂŠppen sem tekintheto nemigen-nek. Akik arra hivatkoznak, hogy a helyi kĂśzĂśssĂŠgnek kell a tĂśbbsĂŠget meggyoznie igazĂĄrĂłl, s ebbe a magyar ĂĄllam lehetoleg ne szĂłljon bele, azok magĂĄra hagyjĂĄk felebarĂĄtainkat a bajban. (...)
*
Áttekintve a tÜrtÊnteket elmondhatjuk, hogy Magyarorszåg hatåron túli magyarokra vonatkozó nemzetpolitikåjånak 3 nagy lÊpÊse Êrtelemszeruen nemzeti kormånyokhoz kÜtodÜtt:
1. az Antall-kormĂĄny megteremtette a HatĂĄron TĂşli Magyarok HivatalĂĄt, s ezzel ĂĄllami szintre emelte a kĂŠrdĂŠst;
2. az elso OrbĂĄn-kormĂĄny megteremtette a ma mĂĄr kedvezmĂŠnytĂśrvĂŠnynek nevezett joganyagot;
3. a mĂĄsodik OrbĂĄn-kormĂĄny dĂśntĂśtt a teljes jogĂş magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg kĂśnnyĂ­tett megszerezhetosĂŠgĂŠrol, s ennek kĂśvetkeztĂŠben fogyĂł nemzetĂźnk nemsokĂĄra 1 milliĂł visszafogadott ĂĄllampolgĂĄrral bovĂźl.
Lehet ĂŠs kell is javĂ­tani a nemzetegyesĂ­tĂŠs folyamatĂĄban sok rĂŠszleten, de egyet vilĂĄgosan lĂĄthatunk: azt, hogy ha nemzetileg nem elkĂśtelezett ero veszi ĂĄt az uralmat itthon, Ăşjra kezdodhet a kĂśzĂśssĂŠgĂźnk bomlĂĄsa - ahogy ezt az elmĂşlt ĂŠvtizedekben is megtapasztalhattuk.
[...]
Kelemen AndrĂĄs
gondola.hu

2016. januĂĄr 21.

Tßntetni hív Gyergyóba a SzÊkely Nemzeti Tanåcs 
Hiba volt bízni a román hatóságok pártatlanságában és korrektségében, amikor különböző magyar közéleti személyiségeket vádoltak meg és tartóztattak le, és akik ellen eljárások zajlanak – szögezi le a Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezetének elnöke, Árus Zsolt – adja hírül Gergely Imre a kronika.ro-n. Éppen ezért az SZNT szombaton 16 órától tüntetésre hívja az embereket Gyergyószentmiklós főterére, hogy igazságos eljárást követeljenek minden meghurcolt magyarnak.
A gyergyószéki SZNT élére pár napja megválasztott Árus kijelenti, a hatóságok vérszemet kaptak, amikor azt látták, a magyar közéleti személyiségek megvádolásakor nem született nagyon határozott közösségi kiállás és állásfoglalás. Így jutottak el odáig, hogy Kézdivásárhelyen egyenesen a terrorizmus lett a vád. Ezzel a hatóságok átléptek egy olyan határt, amit már végképpen nem lehet szótlanul nézni és tűrni – szól a tüntetésre való felhívás. A tüntetés célja, kiállni a jogállam mellett, gyors és igazságos eljárást követelni minden meghurcolt magyarnak Mezei Jánostól Beke Istvánig. A másik cél, hogy a tüntetés elítélje a magyarság kollektív megbélyegzését, amely december óta a hazai román közbeszédet jellemzi.
A tüntetés szervezői kijelentik, semmilyen formában nem akarnak állást foglalni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elvei mellett vagy azok ellen, de semmilyen más szervezet mellett vagy ellen sem. Azt sem jelentik ki, hogy szerintük bűnös vagy ártatlan valaki. „Azt várjuk el, hogy a magyarokat ne érje semmiféle diszkrimináció a hatóságok részéről pusztán nemzetiségük miatt, illetve hogy ügyükben szülessen a lehető legrövidebb időn belül jogerős és igazságos ítélet" – szól a felhívás. Éppen ezért székely zászlót és a tüntetés céljaival összhangban lévő tiltakozó feliratokat szívesen látnak a tüntetésen, de nem szeretnék, ha bármely szervezet jelképei megjelennének, vagy oda nem illő skandálások hangzanának el. A gyergyószentmiklósi tüntetés nemcsak egy alkalmat jelent, a következő szombaton is megrendezik ezt. Ugyanakkor felhívással fordulnak a többi szék székely tanácsához és a magyar pártokhoz, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz.
Mint ismeretes, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2015. január végén Mezei János gyergyói polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai elöljárók ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak.
Emellett a DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak. A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen; Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak kisebb megmozdulásokat – írja a kronika.ro. Erdély.ma

2016. januĂĄr 26.

LefejezĂŠs
Ugye milyen, enyhén szólva szokatlan ez cím? Milyen mindenki által elítélt, milyen barbár, európai néphez nem méltó cselekedetet értelmez ez a kifejezés? Senki nem fog hinni nekem az első pillanatban, ha azt állítom, hogy ez a hátborzongató gyilkosság itt folyik Közép-Európában még azelőtt megkezdődve, mielőtt elért volna minket is a migránsáradat. De ne vágjunk a dolgok elébe, hadd ismertessem előbb önökkel az alapokat, amire a borzalom épül!
Egy bizonyos Daniel Roxin nevezetű román publicista a következőket jelentette meg nemrégiben a saját blogján, melynek neve Dezvăluiri istorice şi ştiri. „Baszarábiai háború: vajon sikerül Oroszországnak megakadályoznia az egyesülést Romániával?” 
A publicista aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a valamikori, a cári majd a Szovjetunió, a mai federációs Oroszország, folyamatosan veszélyeztette, és veszélyezteti az ország (mármint Románia) szuverenitását, integritását és jövőjét. Felindultságában olyant tesz, amilyent ritkán tesznek meg román nacionalisták. Nevezetesen, elhiteti, hogy a keleti szomszéd sokkal több kárt okozott Romániának, mint az Osztrák-Magyar monarchia! Tehát az utóbbi bűneit enyhítve az előbbi rovására.
A mindent elsöprő nemzetféltés feledteti vele, hogy nem is olyan rég, 1877-1878-ban az oroszok vívták ki nekik a függetlenségi háború győzelmét a törökök ellen. És ha az rossz orosz szomszéd ne legyen, akkor talán ma nem létezne Románia, hanem legfentebb egy török-bolgár pasalikum! 
Ezt ismĂŠt ĂŠn mondom, hogy az OsztrĂĄk-Magyar monarchia is kĂĄrt tett, de nem akkorĂĄt. Mert az osztrĂĄkok, nevezetesen a Habsburgok, csak szĂśrnyszĂśvetsĂŠget kĂśtĂśttek velĂźk az 1848-1849-es szabadsĂĄgharc idejĂŠn, hogy hĂĄtba tĂĄmadjĂĄk az erdĂŠlyi magyarsĂĄgot, ĂŠs tĂśmegesen legyilkoljĂĄk a falvak ĂŠs vĂĄrosok vĂŠdtelen lakĂłssĂĄgĂĄt, cserĂŠben ErdĂŠly birtoklĂĄsĂĄĂŠrt! Amit termĂŠszetesen nem adtak meg nekik.
A magyarok viszont azzal ártottak, hogy a román nemzeti öntudatot, nyelvet, kultúrát, irodalmat nekik kifejlesztették, és engedték kisugárzódni a román fejedelemségek felé. Valamint egy kincses Erdélyországot teremtettek, amit ők aljas módon elorozva kíméletlenül lezüllesztettek! 
Elérkeztem a tulajdonképpeni mondanivalómhoz, amely a nevezett publicista következő találgatásából fakad. „Az oroszok nem fognak ölbe tett kézzel ülni, és a mindenkori magyar szövetségesével etnikai konfliktusokat fognak kelteni az úgynevezett Székelyföld ürügyén.”  Majd örömteli bizalommal folytatja, és számunkra ez a legsokatmondóbb: „csakhogy már megkezdődött a magyar szélsőségesek lefejezése, és ez megnehezíti a terv végrehajtását! Vajon sikerül-e megakadályozni az oroszoknak az egyesülésünket? Remélem, hogy nem!” 
Csak úgy futtåban jegyzem meg, mert most nem akarok az egyesßlÊs ßgyÊvel foglalkozni, hogy vajon Romånia egy zilålt gazdasågi helyzet håtrånyåval elbírna-e egy alulfejlett, tårsadalmi konfliktusokkal terhelt púpot venni a håtåra, anÊlkßl, hogy padlót fogjon? 
Tehát jelen pillanatban lefejezéseknek vagyunk a szenttanúi! Tudja ezt Daniel Roxin, most már az egész Románia, és túlzás nélkül az egész Európa, hogy itt nálunk éppen elkezdődött a jogaikat követelő magyarság vezetőinek fejét vétele! Tudják, és nem bánják. Hadd hulljanak a szélsőségesek, a szeparatisták, nemzetüket féltők! Ugyan ki bánná? Az Európai Unió, aki még saját magát sem képes megvédeni? Az USA, aki nem ismer nemzetet csak profitot bármi áron? 
Mindenki tudja, csak mi nem tudjuk, az áldozzatok, hogy homokba dugott fejű struccmadarak vagyunk! Mert ha emberek volnánk, érdemesek dicső múltunkhoz, és tudnánk, hogy le akarnak fejezni, nem így viselkednénk!
És most kezdjük a lefejezettek, vagy lefejezésre ítéltek bemutatását.  Antal Árpád, „terrorista gyanús!” Igaz, a valóságban csak annyira terrorista, hogy a saját városát, Sepsiszentgyörgyöt nem ő és a többségben lévő szintén magyar „terrorista” tanácsosok vezetik, hanem egy román, kisebbségben lévő nacionalista civilszervezet, a SRI és az ortodox egyház segítségével! Nem értem ezeket az embereket, csupán azért gátolják saját városuk fejlődését, hogy borsot törjenek a magyarok orra alá? Ez, az együttélés kockázata! 
Ráduly Róbert vétkét nem találják éppúgy, mint Szőke Domokosét, sem de a rendszer lefejezés céljából puhítja. 
Rángatják ugyancsak lefejezés céljából Mezei János gyergyói polgármestert is, mert a  román áldemokrácia lehetőséget nyújt erre.
Ugyancsak lefejezésre szánták zászlónkat, himnuszunkat, magyar feliratainkat, mik ellen folyamatos háborút folytat a román állam Dan Tănase nevében. A legfrissebb Beke István Attila és Szőcs István ügye, akiket, mint tudják, és a nóta is mondja: kilenc ügyész megvizsgálta vétkét egy sem találta! Hullnak tehát a fejek, és még sokat nem említettem. Az összes hulló fejű emberekért tüntettek Gyergyóban talán százan.
Székely atyafiak, mondjátok meg őszintén, és minden harag nélkül, nem kellene, szégyelljük magunkat? Hol van az a hatszázezer székely és majdnem egymillió magyar erről a földről? Árpád népe nem volt ennyiszámú honvisszavételkor és legyőzte az egész nyugatrómai birodalmat. Nem bújtak el hatszázezer szoknya mögé, mint mi mostanság, ahogy tesszük. És azzal védekezünk, hogy nem politizálunk. Akkor, sem ha már közvetlen hozzátartozóink feje is porba hullik? De akkor már végképp nem, ha a sajátunk is erre a sorsra jut! 
Igazat adok nektek, saját magunknak: nincs, aki az élre álljon! Ősi magyar szó az „elöljáró” szavunk, szemléletes. Aki elől jár a harcban, akiben megbízunk, mert példát mutatnak bátorságból, emberségből és áldozathozatalból. Nincs egy olyan előttünk, akire felnézhetünk.
Ne adja a Jóisten, de ha majd egykoron kiveszne, a magyar Erdély földjéről, nem az Istent kell okolni érte, nem az Európai Uniót, Amerikát, a románokat, vagy az oroszokat, hanem az erdélyi magyar politikai pártokat. És nem teszek különbséget közöttük, mert mindenikükben ott a hajlam, hogy az egyéni és a pártérdekeket a nemzeti érdekek fölé emeljék. Folyamatosan ígéretet tesznek nekünk, és folyamatosan megszegik, mi pedig folyamatosan újraválasszuk, mintha mókuskerékbe rohannánk szüntelen, hiú reményeket kergetve. 
Sebők Mihály. Erdély.ma

2016. januĂĄr 26.

Mezei a „boszorkányüldözés” egy évéről
Gyergyószentmiklós polgármestere ellen éppen egy éve, 2015. január 26-án indított eljárást az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA). Érdemi előrelépés azóta sem történt az ügyben. Kíváncsiak voltunk Mezei János, folytatná-e városvezetőként.
– Ma egy éve, hogy a városházát „megszállták” a DNA ügyészei, és elindult ön ellen az eljárás. Hol tart most az ügy?
– 365 napja kezdődött el a boszorkányüldözés. Azért nevezem boszorkányüldözésnek, mert azóta sem történt lényegi előrelépés, a tényleges bírósági eljárás el sem kezdődött, a kivizsgálási szakaszban van az ügy azóta is. A bíróság elemzi az ügyészség által letett vádiratot, hogy az megalapozott, legális-e. Egyetértek azzal, hogy bármilyen feljelentést ki kell vizsgálni, utána kell járni, de azzal nem, hogy a megszorító intézkedéseket, eltiltásokat már az előtt meghozzák, mielőtt esetleg bármilyen vádat bebizonyítanának.
– Ezek következménye, hogy azóta sem dolgozhat polgármesterként.
– Nem dolgozhatok, a tisztségből felfüggesztettek, hatósági felügyelet alatt állok, minden második nap jelentkeznem kell a rendőrségen, nem hagyhatom el az országot. Úgy érzem magam, mint egy üldözött ember. Bizonyos személyekkel nem találkozhatok, vigyáznom kell, hogy hová megyek, még a templomban is figyelnem kell, hogy ne találkozzak azokkal, akikkel nem szabad. Anélkül, hogy bármit is tettem volna és anélkül, hogy a korrupcióellenes ügyészség vádjai megalapozottak lennének. 28 rendben kellett már bíró előtt megjelennem, de a 28 alkalomból egyszer sem tárgyalták érdemben az ügyet, nem mondhattam el az én álláspontomat, nem állíthattam fel a védelmet, hiszen erre még nem volt lehetőség.
– Nem dolgozhat, de nyilván követi a városban az eseményeket, hogyan látja a történteket?
– A tavalyi költségvetés összeállítását még én végeztem, az év annak alapján volt megszervezve, többnyire teljesültek is az ügyek. Erre az évre már nincs ráhatásom, de bízom abban, hogy a jelenlegi városvezetés a négy évvel ezelőtt megállapított ütemtervet tartani tudja. Persze nem könnyű a dolguk.
– Választások közelednek. Készül?
– Természetesen felmerülnek a kérdések, de még korai kijelenteni, hogy indulok vagy nem. A polgári párton belüli egyeztetések után lehet bármit is kijelenteni. A tárgyalások folynak a pártelnökségben. Helyi szinten azonban nem kommunikálhatok a párttársaimmal, hiszen Nagy Zoltánnal és másokkal, a csapattal nem kommunikálhatok sem direkt sem közvetett módon, így nincs mód megbeszélni a választásokkal kapcsolatos kérdéseket, szempontokat. Még sem igent, sem nemet nem mondhatok.
– Ha az MPP önt indítaná, vállalná?
– A törvényes feltételek megvannak, hogy indulhassak. A bírósági eljárás nem jelenti azt, hogy bűnös vagyok. Amíg nincs végleges elítélő döntés, addig nincs akadálya az indulásnak. Persze ez nem csak rólam szól, nem én vagyok a tét. A város érdeke a legfontosabb, ez a legelső szempont. Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezek újabb mandátumért. Ha azonban úgy látják, ha az körvonalazódik, hogy a városnak ez nem hátrányos, akkor valószínű, hogy indulok.
– Ön is olvashatta, közöltük, az MPP helyi vezetői kijelentették, ön a párt jelöltje.
– Egyelőre én vagyok a jelölt. Hogy valóban maradandó dolgot lehessen elérni egy város életében, szükséges a három mandátum. Utána érdemesebb átadni a tisztséget egy fiatalabb, lendületesebb személynek, hiszen három mandátum alatt mindenki megkopik. És az ember nem robot, nehéz elvégezni ekkora mennyiségű munkát. Nekem most jönne a harmadik mandátum. Ez volt a korábbi elképzelés. A városi MPP-vezetők, úgy gondolom, ennek a régebbi elképzelésnek alapján mondták, hogy én vagyok a jelölt. Végleges, erről szóló megállapodás azonban nem született.
– Egy éve zajlik ön ellen az eljárás. Milyen következtetéseket vont le ezalatt?
– Kiábrándító, ami az országban történik. Mivel érintettje vagyok, látom ennek súlyát. Ha egy személy legjobb tudása szerint tisztességesen dolgozni szeretne egy olyan tisztségben, amelybe megválasztották, az még veszélyes is lehet. Én nem akartam mást a Monturisttal kapcsolatosan, minthogy a város megkaphassa azokat az összegeket, amelyeket a cég adók és illetékek formájában be kellene fizessen. Ebben akadályoztatnak. Picit szkeptikus vagyok a jövő szempontjából, hiszen bárki más is, aki jó úton jár, az én helyzetembe kerülhet. Maga a tény, hogy egy év alatt sem indult el a bírósági eljárás, azt jelzi szerintem, hogy alaptalanok ellenem felhozott vádak. Bízom abban, hogy hamarosan kiderül ez, és az igazság napfényre kerül. Szeretném, ha már elkezdődne az érdemi bírósági eljárás, hogy váljanak nyílttá a tárgyalások, bárki meghallgathassa az ott elhangzottakat. Az ártatlanság vélelme járjon nekem is, ahogy a törvény előírja. Ne az történjen, hogy egy rosszindulatú feljelentésre végleges ítélet nélkül hoz drasztikus döntéseket a bíróság, amellyel távol tartja, akadályozza, korlátozza egy személy tevékenységét. Ez nemcsak Mezei Jánosra hat ki, hanem a városra is.
Gergely Imre. SzĂŠkelyhon.ro

2016. januĂĄr 28.

Mezei JĂĄnos egy ĂŠve
Hajnaltól délutánig tartó házkutatások után Gyergyószentmiklós polgármesterét, Mezei Jánost kihallgatásra vitték a korrupcióellenes ügyészség marosvásárhelyi székhelyére. Nem tartóztatták le, csak nyilatkozattétel végett kellett az ügyészekkel mennie – ezt írtuk egy évvel ezelőtt. Azóta sok minden történt, de a Mezei-ügynek koránt sincs vége.
A DNA-akció napján kiadott hivatalos közlemény szerint korrupció és hamisítás gyanúja miatt szállt ki a nyomozóhatóság Gyergyószentmiklósra. A házkutatásokban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a rendőrség és a csendőrség is közreműködött, „maszkosok” kísérték az ügyészeket. Mezei János aznap így fogalmazott: „Megemlíthetem a Monturist-ügyet, sokaknak nem tetszett, hogy felpiszkáltam régi, szőnyeg alá sepert ügyeket, amelyek a városnak hátrányosak voltak. Ezeket a dokumentumokat is vizsgálják. Sokaknak az sem tetszik, hogy az utóbbi időben növekszik a tekintélyem a politika terén, nő a befolyásom, emiatt is megpróbálnak ellehetetleníteni”. A DNA ügyészei a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalból nagy mennyiségű iratot vittek magukkal. Lefoglaltak a Monturisttal kapcsolatos, 1996 óta készült minden aktát. Mezei Jánosnak az ügyészekkel kellett mennie.
A gyanĂş hivatali visszaĂŠlĂŠs ĂŠs zsarolĂĄs
Marosvásárhelyen 24 órás vizsgálati fogságba helyezték a polgármestert, ennek letelte után azonban a törvényszék úgy döntött, nem fogadja el a DNA ügyészeinek kérését a 30 napos előzetes letartóztatásról. A vádhatóság nyilvánosságra hozta, hogy mi váltotta ki az eljárás elindítását. A DNA egy évvel ezelőtti közleménye szerint Mezei János polgármester 2013-ban hivatali visszaélést követett el, amikor a város nevében szerződést kötött egy céggel egy 400 négyzetméteres gyilkostói telek eladásáról. Az ügyészek szerint a területet nem lett volna szabad eladni, mert a város tulajdonaként az a Monturist Kft. törzstőkéjének részét képezte, a telket a város 49 évre adta haszonbérbe a vállalatnak. Az ügyészség szerint január 17-én Mezei János felszólította a Monturist ügyvezetőjét, Virág Zsoltot, hogy „két napon belül adja be felmondását, ellenkező esetben olyan dolgok kerülnek róla nyilvánosságra, hogy Gyergyószentmiklóson nem lesz többé maradása”. A Monturist ügyvezetőjét feljelentőként említi a DNA közleménye. Az ügyészek szerint a polgármester így akarta elérni, hogy a Monturist ügyvezetője vonja vissza polgári keresetét, illetve feljelentését. A DNA arra hivatkozott, hogy Mezei János ezzel akarta biztosítani a cég által törvénytelenül megszerzett 400 négyzetméteres telek zavartalan használatát. Virág Zsolt nem kommentálta a DNA közleményét, de újságíróknak elmondta, hogy a fejleményekről tájékoztatta a cég többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületének önkormányzatát.
Ahogyan a polgĂĄrmester lĂĄtta
Szabadlábra helyezése után Mezei János részletesen beszámolt a DNA-vizsgálat két napjáról. Hangsúlyozta, a vádak alaptalanok, az események nem rendítették meg. Sajtóértekezletén elmondta, hogy a „maszkosok” hajnali hatkor dörömböltek lakásán, és felesége meg gyermekei jelenlétében forgatták fel a házát, minden egyes papírfecnit összegyűjtve, bizonyítékokat keresve. Állítása szerint feljelentőjét, a Monturistot nem érte kár. A 400 négyzetméteres terület – amelynek eladása miatt történt a feljelentés – már nem is volt a Monturist kezelésében, amikor eladták. A cég törzstőkéjéből ugyanis már évekkel korábban, még Pap József polgármester mandátuma alatt kivették azt. „Nem történt lopás, csalás. Az én szerepem annyiból állt, hogy aláírtam a terület eladásáról szóló dokumentumot, miután egyetlen illetékes szakember, a helyi képviselő-testület és a prefektúra sem talált benne kivetnivalót” – fogalmazott Mezei. A szóban forgó 400 négyzetméteres területet – amelyen a Gyilkos-tóhoz közeli Zöld Ház áll – 2006-ban vette ki az akkori önkormányzati képviselő-testület a Monturist törzstőkéjéből, majd 49 évre koncessziós szerződéssel bérbe adta a Portik Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Porturist Kft.-nek. A Porturist vásárolta meg később az általa használt, saját tulajdonú ház alatti területet. Amikor az adásvételi szerződés megköttetett, már hosszú évek óta nem volt a Monturist törzstőkéjének része – közölte egy évvel ezelőtt Mezei János.
RĂśgzĂ­tett zsarolĂĄs?
A polgármester megválaszolta a zsarolási vád kérdését is. Egy szombati napon felhívta őt telefonon Virág Zsolt, aki egy vendéglőben lezajlott magánbeszélgetés során arra akarta rávenni, tegyen le szándékáról, hogy a területeket visszavegye a Monturisttól. A polgármester erre felszólította Virágot, mondjon le a cég vezetéséről, adja be felmondását, és ne akadályozza a hatóságok munkáját annak kiderítésében, hol van az a pénz, amit a Monturist a Gyilkos-tónál tevékenykedő kereskedőktől beszed. A négyszemközti beszélgetésről titokban hangfelvétel készült, és erre alapozzák a zsarolás vádját. Mezei szerint 1996, azaz a cégalapítás óta nagyon sok homályos dolog történt a Monturistnál, amit eddig senki nem mert bolygatni, emiatt sokaknak nem is tetszik az általa elindított kivizsgálási folyamat.
Fogda egy tiltott levĂŠl miatt?
A Marosvásárhelyi Táblabíróság nem rendelte el Mezei János előzetes letartóztatását, de két hónapra eltiltotta a polgármesteri tisztség gyakorlásától. Mezei János akkor kijelentette, hogy hatvan napig nem lépi át a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal küszöbét. Ezt be is tartotta, de az ügyészek szerint mégis visszaélést követett el. Márciusban házi őrizetbe, majd fogdába került. Az alapfokon rárótt házi őrizet idején a polgármester nem hagyhatta el lakását a hatóságok engedélye nélkül. A táblabíróság súlyosbított: március 18-án 30 napos előzetes letartóztatásra változtatta az elsőfokú ítéletet. A DNA szerint Mezei János nem tartotta tiszteletben az ellene elrendelt tiltásokat, hanem továbbra is „polgármesterként viselkedett”. Az ügyészek tavaly márciusi közleménye szerint Mezei János egy másik bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítható: egy hivatali alkalmazottat vett rá arra, hogy a tanácsülésről készült eredeti videófelvételt megkaphassa, ami a DNA szerint kimeríti a sikkasztásra való felbujtás bűntettét. A letartóztatását kérő DNA-előterjesztésben az is szerepelt, hogy polgármesteri befolyását használva Mezei arra akarta rávenni a tanácsosokat, hogy fogadják el egy olyan levél szövegét, amelyben Gyergyószentmiklós képviselő-testülete kérte volna a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros önkormányzatát, hogy az győzze meg a cég ügyvezetőjét, a feljelentő Virág Zsoltot, vonja vissza feljelentését.
Simon Katalin, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője és a levél egyik indítványozója ezt határozottan cáfolta. A levél – amelyet a testület RMDSZ-es tagjai nem írtak alá – arra kérte a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületét, hogy mihamarabb hívja össze a cég közgyűlését, ahol tisztázni lehetne a két fél között fennálló vitás kérdéseket.
Szabadlábon, házi őrizetben
Április 17-én helyezték szabadlábra Mezei Jánost: a fogdát házi őrizet váltotta fel. Otthonát csak a rendőrség engedélyével hagyhatta el. Megtiltották, hogy az őt feljelentő Virág Zsolttal és annak testvérével, Virág Józseffel, illetve Portik Csaba vállalkozóval, a vitatott gyilkos-tói telek tulajdonosával találkozzék. Nem léphetett kapcsolatba Barabás Éva Csillával sem, aki az ügyben gyanúsítottként szerepel, mivel átadta Mezei Jánosnak a februári tanácsülésről készült videofelvételt. A tiltólistán további huszonhárom, az ügyben tanúként szereplő személy is szerepel. A bíróság meghosszabbította a polgármesteri hivatali teendőinek eltiltásától szóló határozatát.
VĂĄdemelĂŠs
A DNA május végén emelt vádat Mezei János ellen. A nyomozati szakasz befejeződött, a vádirat alapján a Hargita Megyei Törvényszék feladata megállapítani Mezei vétkességét vagy ártatlanságát. Gyergyószentmiklós polgármesterét hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolják. A polgármesteri hivatal titkárnője, a szabadlábon védekező Barabás Éva Csilla ellen a vád sikkasztás.
A vádemelési periratban a már ismert vádak szerepelnek: Mezei János hivatali visszaélést követett el azzal, hogy a város nevében olyan telket adott el, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a törzstőkéjéhez tartozott. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telket a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül nem lehetett volna eladni.
A vádirat szerint a DNA azt tekinti zsarolásnak, hogy a polgármester felszólította a Monturist Kft. ügyvezetőjét, Virág Zsoltot – aki feljelentést tett ellene –, hogy mondjon le tisztségéről. A polgármester azzal fenyegette meg az ügyvezetőt, hogy ha két napon belül nem mond le, olyan dolgokat hoz nyilvánosságra, amelyek ellehetetlenítik a gyergyószentmiklósi életét. Az ügyészek szerint Mezei akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a titkárnőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.
Mezei szabad, de nem dolgozhat
Nem maradt házi őrizetben Mezei János, de a polgármesteri teendőit továbbra sem végezheti – ez a lényege a Marosvásárhelyi Táblabíróság júniusban meghozott végzésének. Az ellene hozott intézkedést igazságügyi megfigyelésre enyhítették, de Mezei János továbbra sem töltheti be polgármesteri tisztségét. Az utóbbi hónapokban többször felmerült annak a lehetősége, hogy Mezei János visszatérhessen a városházára. A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon többször is helyt adott Mezei erről szóló kérésének, de a DNA fellebbezései nyomán a Marosvásárhelyi Táblabíróság rendre visszautasította azt. Ezzel kapcsolatban február 1-jén lesz újabb, alapfokú bírósági tárgyalás. Az ügyben azonban az érdemi bírósági eljárás, a vádbizonyítás még el sem kezdődött.
Gergely Imre. ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr)

2016. januĂĄr 31.

Árus: tÜbben is aggodalmukat fejeztÊk ki a tßntetÊs miatt
Tiltakozó megmozdulást szervezett másodjára is a Gyergyószéki Székely Tanács. Ennek vezetője, Árus Zsolt megfogalmazása szerint a tüntetés célja követelni, hogy az illetékes hatóságok jogállamhoz méltón – átlátható, törvényes, tisztességes eljárás során, időhúzás nélkül vizsgáljon ki minden ügyet megnyugtató módon, hogy legyen vége a bizonytalanságnak. Kitért arra is, hogy voltak, akik aggódtak a rendezvény miatt.
GyergyĂłszentmiklĂłs kĂśzpontjĂĄban szombaton dĂŠlutĂĄn tartott tiltakozĂł megmozdulĂĄson tĂśbb mint hetvenen vettek rĂŠszt.
„Egy ilyen tüntetést is mint ez, előzetesen be kell jelenteni a városházán és ezt egy véleményező bizottságnak meg kell vizsgálni. Ennek a bizottságnak két tagja aggódott, kifogást emelt a tüntetés ellen. Ezek közül az első egy helyi képviselő, ő azért aggódott, hogy hogyan fogjuk biztosítani a rendet, a fegyelmet, nem azt mondta, hogy én mint a polgárőrség vezetője hozom az embereimet, és segítek a rendfenntartásban, hanem aggódott. A másik, aki kifogást emelt az a rendőrség képviselője volt, aki azt mondta, tulajdonképpen attól fél, hogy az igazságszolgáltatás befolyásoláslására törekszünk, azért tartjuk ezt a rendezvényt. Ez telitalálat, mert valóban így van, azért gyűltünk össze, hogy befolyásoljuk az igazságszolgáltatást. Csak nem úgy ahogy ő gondolja, mert ezért nem nekünk kell szégyenkezni, hanem az igazságszolgáltatásnak, mert számos jel van, ami arra utal, hogy azzal szemben, amit mi szeretnénk, hogy igazságosan, becsületesen, tisztességesen, törvényesen járjanak el, az eljárásaik számos esetben nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek” – mondta el Árus Zsolt.
Beszédében számszerűen ismertette Mezei János ügyét, hosszasan sorolva hány személyt hallgattak ki, hány házkutatást végeztek, hány járművet, számítógépet kutattak át. Mezei esetében több mint egy évvel az eljárás kezdete óta még mindig nem került sor az első érdemi tárgyalásra, tovább zajlik a halogatás” – mondta. Részletesen kitért ugyanakkor a kézdivásárhelyi fiatalok ügyére is, mint mondta, ott is felmerülnek hasonló problémák, ami igencsak elgondolkodtató.
„Egy közösség akkor erős, ha összetartó, de ugyanakkor egyenként minden tagja nyitott szemmel jár és nem tűri szó nélkül, ha őt vagy közösségét jogsértés éri. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy a székelység tegyen tanúbizonyságot arról, hogy ilyen közösség ma is. (...) Közösségünk vezetői ennek tudatában kell legyenek, s tudniuk kell azt is, hogy többet és jobbat várunk el részükről is!” – hangsúlyozta Árus Zsolt.
Helybéli lelkészek is szóltak a tiltakozó megmozduláson, az igazság utáni vágyat, az Isten útjára való lépés fontosságát hangsúlyozva, majd imára szólították a jelenlévőket. A tüntetés a székely himnusz eléneklésével zárult. A megmozdulást ezúttal is kiemelt figyelemmel követték a hatóságok. „Hogy mi lesz tovább, az attól függ milyen jogerős döntés születik a kézdivásárhelyi ügyben, és hogyan alakulnak a további perek” – ismertette Árus Zsolt.
Baricz TamĂĄs Imola. SzĂŠkelyhon.ro

2016. februĂĄr 1.

A székelyudvarhelyi MÜTF-nél vizsgálódik az ügyészség
Házkutatást tartott a korrupcióellenes ügyészség hétfő reggel Székelyudvarhelyen, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF).
Az uh.ro beszámolója szerint 8 óra körül nyolc maszkos csendőr jelent meg a tanintézménynél civil ruhás ügyészek kíséretében. A portál meg nem erősített információik szerint Mezei Jánossal, Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármesterével kapcsolatos a vizsgálódás
A MÜTF néhány éve az ottani városháza közreműködésével tartott tanfolyamokat Gyergyószentmiklóson. A székelyudvarhelyi vizsgálattal párhuzamosan a Gyergyó Tv székhelyén is vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség.
Mint ismert, Mezei JĂĄnost, GyergyĂłszentmiklĂłs 2008-ban megvĂĄlasztott MPP-s polgĂĄrmesterĂŠt hivatali visszaĂŠlĂŠssel, zsarolĂĄssal ĂŠs sikkasztĂĄsra valĂł felbujtĂĄssal vĂĄdolja a korrupciĂłellenes ĂźgyĂŠszsĂŠg. maszol.ro

2016. februĂĄr 1.

Házkutatás a Gyergyó Tv-nél: szerződéseket kerestek
Házkutatást tartottak a DNA ügyészei – csendőrök kíséretében, akárcsak Udvarhelyen – a Gyergyó Tv székhelyén hétfőn. Információink szerint a televíziót működtető cég és a gyergyószentmiklósi önkormányzat közötti korábbi együttműködés aktáit keresték.
Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta Ketesdi Imre, a televíziót működtető Media Center Kft. ügyvezetője azt a feltételezést, miszerint Mezei János felfüggesztett polgármesterrel lenne kapcsolatos a nyomozás. Azt mondta, neki is alaposabban utána kell néznie, hogy mi is lehet a házkutatás célja, és mindaddig nem kíván további információkat közölni.
Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi városháza szóvivője közölte, ugyanezeket az aktákat a polgármesteri hivatalban is vizsgálták már pénzügyi ellenőrök, de nem most, hanem évekkel ezelőtt, és nem találtak benne kivetnivalót.
A Gyergyó Tv a házkutatás után rövid közleményben tudatta, a DNA ügyészei hivatalos iratokat, szerződéseket kértek el, amelyeket rendelkezésükre is bocsátottak. Nem érdeklődtek a televízió által készített műsorok, adások iránt, kizárólag csak iratokról vittek el másolatokat. Sem a televízió működtetőjét, sem a műsorok szerkesztőit nem gyanúsították meg semmilyen törvénybe ütköző cselekedettel.
A DNA csupán annyit árult el, hogy Bukarestben és Hargita megyében hat helyszínen folytatnak házkutatásokat, különböző kereskedelmi egységeknél, és 2008–2012 közötti korrupciógyanús ügyeket vizsgálnak.
Gergely Imre. SzĂŠkelyhon.ro

2016. februĂĄr 1.

MÜTF-vizsgálat: hét évvel ezelőtti dokumentumokat kerestek
Szokatlanul indult a reggel a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központban: a DNA ügyészei jelezték a portásnak, dolguk van az intézményben. Mint kiderült, egy hét évvel ezelőtti projekt dokumentumaira voltak kíváncsiak. A város pedig minden egyébre.
Több álarcos csendőr és ügyész jelent meg hétfőn reggel nyolc körül a MÜTF-nél, az intézmény egyesületének elnökét keresve. Geréb László rámutatott, egy 2009-es projektjükkel kapcsolatban vizsgálódott a DNA két ügyésze, illetve egy könyvelő, amely során szerződéseket kötöttek a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatallal, különböző felső vezetői képzések lebonyolítása érdekében.
„Ezzel kapcsolatban keresték a szerződéseket, számlákat, nyugtákat, banki átutalókat és számlakivonatokat stb. A szerződések egy része itt volt az intézménynél, a könyvelési aktákat pedig a könyvelői cégtől kellett elhoznom” – magyarázta Geréb. Hozzátette, számítottak az ellenőrzésre, hiszen korábban a pénzügyi hatóság munkatársai is vizsgálódtak ugyanebben az ügyben – ők egyébként mindent rendben találtak.
Az elnök ugyanakkor cáfolta, hogy az ellenőrzésnek bármi köze lett volna a Szász Jenő által alapított Székelyudvarhelyért Alapítványhoz.
Nem általános ellenőrzésről volt szó, konkrét témában kutakodtak, a keresett szerződések iktatószámait is tartalmazta a házkutatási parancs – nyilatkozta Fóri Endre, a MÜTF Egyesület jogásza. Úgy gondolja, a keresett akták másodpéldányai a gyergyószentmiklósi városházán is megtalálhatók, ezek alapján jöttek Udvarhelyre az ügyészek – a dokumentumokat pedig össze fogják hasonlítani. „Az ilyen házkutatásoknak legalább ötven százalékát a formularisztika teszi ki” – magyarázta az ügyvéd, hogy miért is tartott hat órát a vizsgálódás.
Egyébként „úriemberként viselkedett mindenki” – hangsúlyozta az egyesület elnöke, akitől megtudtuk, az ügyészeknek még arra is gondjuk volt, hogy minden dossziét úgy és oda helyezzenek vissza, ahogy és ahol kapták – kivéve azokat, amiket magukkal vittek. A vizsgálat része volt ugyanakkor az is, hogy lejegyezzék, mikor és kivel telefonálnak az érintettek.
A nap folyamán egyébként Székelyudvarhely több pontján is látták az ellenőröket, többek között a Tihadar és Mihail Kogălniceanu utcákban, valamint a Függetlenség sugárúton – meg nem erősített információink szerint az ügyben érintett további személyeket keresték fel az ügyészek.
Az egyesület jogásza szerint a mostani ügy a vizsgálat alatt álló Mezei János tisztségéből felfüggesztett gyergyószentmiklósi polgármester személyéhez kapcsolható. Mint írtuk, ugyancsak hétfőn a Gyergyó TV-nél is vizsgálódtak a DNA ügyészei.
FĂźlĂśp-SzĂŠkely Botond. SzĂŠkelyhon.ro

2016. februĂĄr 1.

MĂĄr megint GyergyĂłban kutakodik a DNA
A helyi televíziónál és a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is házkutatást tartottak.
Bukarestben és a Hargita megye területén összesen hat házkutatást tartott hétfőn az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az akcióról egyelőre nem sokat közöltek, csak hogy 2008–2012 közötti korrupciógyanús ügyeket vizsgálnak, és kereskedelmi társaságok érintettek. A házkutatásban a Hargita megyei csendőrség segítette a marosvásárhelyi ügyészeket. Ügyészségi forrásokra hivatkozva az Agerpres közölte: a DNA-t a gyergyói polgármesteri hivatal által kötött tanácsadói és szolgáltatói szerződések érdeklik.
Házkutatást tartottak a Gyergyó Tv székhelyén is. Ketesdi Imre, a televíziót működtető Media Center Kft. ügyvezetője a Székelyhonnak azt mondta, maga sem tudja, mi a házkutatás célja. A társaság közleményben jelezte: a DNA ügyészei hivatalos iratokat, szerződéseket kértek el, amelyeket rendelkezésükre is bocsátottak. Sem a televízió működtetőjét, sem a műsorok szerkesztőit nem gyanúsították meg semmilyen törvénybe ütköző cselekedettel.
A gyergyószentmiklósi városháza közölte: ugyanezeket az aktákat pár évvel ezelőtt a polgármesteri hivatalban is vizsgálták már pénzügyi ellenőrök, és nem találtak benne kivetnivalót.
Házkutatást tartottak továbbá Székelyudvarhelyen, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján is. A Maszol-nak nyilatkozó Fóri Endre ügyvéd szerint a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal és MÜTF Egyesület közötti, „aprópénzekről szóló” 2009-es szerződések érdekelték a korrupcióellenes ügyészeket.
Az MPP szĂ­neiben 2008-ban megvĂĄlasztott Mezei JĂĄnos polgĂĄrmester ellen tavaly mĂĄjus vĂŠgĂŠn visszaĂŠlĂŠs, zsarolĂĄs ĂŠs sikkasztĂĄsra valĂł felbujtĂĄs gyanĂşjĂĄval emelt vĂĄdat a korrupciĂłellenes ĂźgyĂŠszsĂŠg (DNA). foter.ro

2016. februĂĄr 19.

A korrupciĂł ellen harcol Bukarest vagy az autonĂłmia ellen?
A román hatalom, de mondhatjuk azt is, hogy a román politikum évek óta, lényegében Victor Ponta 2012-es, választások előtti hatalomra kerülésétől magyarellenes offenzívában van. Hosszan sorolhatók a példák az anyanyelvhasználati jogaink gyakorlásának akadályozásától a szimbólumaink elleni háborún keresztül Beke István ügyéig, melyet egyszerre használ a román politikai- és média-„elit” magyarellenes hangulatkeltésre, a románok idegeinek felborzolására és a magyar nemzeti közösség megfélemlítésére.
S most itt van a két legújabb ügy, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester DNA-s vegzálása, valamint egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvény hallgatólagos képviselőházi elfogadása, mely egyetlen tollvonással visszavonná mindannak a nagy részét, amit az RMDSZ állítólagosan kiküzdött a nyelvi jogok terén.
Lám, itt üt vissza kőkeményen az apró lépések politikájának nevezett antitaktika. 
Két évtizede már tisztán látni lehetett, hogy Magyarország hamarabb lesz az EU és a NATO tagja, mint Románia. Azt is tudni lehetett, hogy egyhamar nem áll elő olyan kedvező nemzetközi kontextus, amikor Magyarország nyomás alá helyezheti a nála nagyobb, gazdagabb és katonailag erősebb Romániát. Nyilvánvaló volt, hogy a magyar támogatásnak meg kellene kérni az árát. 
Ehelyett mi történt? A magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség 1994-es hatalomra kerülése után egyfajta negatív licitet indított: ki tud inkább jóban lenni a (szembeötlően magyarellenes) szomszédokkal? Ki tudja jobban feladni a magyar érdekeket? A felvidéki illetőleg erdélyi legitim magyar szervezetek kinyilvánított ellenkezése dacára kötötték meg a magyar-szlovák és magyar-román alapszerződést,  benne az emlékezetes határklauzulával, mely a békés határmódosítás lehetőségét is kizárja, rögzítve, hogy Magyarországnak nincs és nem is lesz területi követelése a szomszédaival szemben. Mindezt úgy, hogy ellentételezésként a magyar fél nem kapott lényegében semmit.
Az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormány, ha nem is szállt be a licitbe, de elfogadta az új paradigmát, a konfliktusmentességre való törekvést. Erre az indíthatta, hogy amennyiben visszatér az Antalli hűvös szomszédságpolitikához, a baloldali média messzemenően kihasználta volna azt ellene. Ezzel együtt, ha kisebb is a felelősség, de azért megáll abban a tekintetben, hogy Orbánék nem készítették elő hangulatilag azt, hogy bizony Magyarország csak akkor támogatja Románia euroatlanti csatlakozását, ha Bukarest intézményesíti a háromszintű magyar autonómiát. 
A módszeres önfeladásban az RMDSZ-elit is partner volt 1996. november 28-tól kezdve. Az év őszén Markóék még határozottan ellenálltak az alapszerződés ügyében, viszont miután ’96 végén koalíció szerződés nélkül, később be nem tartott szóbeli ígéretekért cserébe a kormányra lépéssel feladták a legfőbb politikai eszközt, a külpolitikai nyomásgyakorlást, s a végrehajtó hatalomban való részvételükkel legitimálták kifelé a román kormányt, lényegében még többet tettek a nemzetpolitikai lehetőségek kihasználatlanul hagyásáért, mint a magyar álbaloldal.
Most isszuk a levét annak az önfeladó politikának, melyet elsősorban a szocialista-szabad demokrata politika, valamint az RMDSZ folytatott 1995 és 2005 között elegészen a gyászos dátumig, 2005. szeptember 26-ig, amikoris Gyurcsányék elfogadtatták a magyar parlamenttel Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli támogatását.
Még ezután is lett volna lehetőség a politikai váltásra. 
2009-ben, miután az RMDSZ kikerült kormányból, a Székely Önkormányzati Nagygyűlés egy új start lehetőségét hordozta magban, amivel azonban az RMDSZ nem kívánt élni. Mint ahogy porhintés volt a Székelyek Nagy Menetelésének RMDSZ-es támogatása, valamint az RMDSZ és az MPP által szignált, Izsák Balázs által méltán közvitára alkalmatlannak nyilvánított, a történelmi Székelyföld helyett három, 1968-ban megrajzolt román megyére vonatkozó ál-statútum is. Mi sem árulkodóbb, mint az a tény, hogy még ezt a több sebből vérző tervezetet sem nyújtották be a parlamentbe? Annak csupán az volt a funkciója, hogy erősítse Kelemen Hunor államelnöki kampányát Szilágyi Zsolttal szemben. 
Most ismét itt lenne az alkalom, hogy visszatérjünk közösen a brassói útra, hogy húsz elvesztegetett év után sarkára álljon az RMDSZ vezetése és kezet fogjon az autonómia lángját őrzőkkel, s közösen megfogalmazzanak egy határozott arcélű, következetes autonómiapolitikát. Ezt a lehetőséget azonban a zsákmányszerzésre szakosodott, önmagából kifordult szervezet vezetői borítékolható módon nem fogják kihasználni. 
S hiåba szorul a hurok egyre tÜbb RMDSZ-es politikus nyaka kÜrßl, a megmaradtak bíznak abban, hogy råjuk nem kerßl sor. 
Vélhetően nem is kerül. 
Kelemenék is veszik Bukarest üzenetét: azok a közismert és népszerű polgármesterek kerültek elsősorban célkeresztbe, akik mindig is autonomisták voltak, legyen szó akár az MPP, akár az RMDSZ prominenseiről. Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád meghurcolása nyilvánvalóan nem a korrupció elleni harc része, hanem a magyar autonómiapolitika elleni nyílt támadás. 
Célja a megfélemlítés, üzenete egyértelmű: lapítani kell, engedelmes bábként kell viselkedni, nem okozni kényelmetlenséget a bukaresti hatalomnak. Az a legnagyobb baj, hogy mindezek teljesítése nem esik majd nehezére az idén kerek húsz esztendeje önfeladó, neptuni ihletettségű, a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikát folytató RMDSZ vezetésnek. Sőt, nagyon is otthonosan mozognak ebben a szerepkörben. Nem látni a fényt az alagút végén. Amíg az erdélyi magyar politikát a Bukarestből irányított RMDSZ dominálja, nem is lesz változás.
BorbĂŠly Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk

lapozĂĄs: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-199




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk