udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
703
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 691-703
Névmutató:
Nagy István
2003. október 18.
Megjelent Murádin Jenő Gyergyó művészeti topográfiája /Régió Art Kiadó, Győr, 2003/ című munkája. "Szerény kísérlet egy művészeti tájmonográfia megírására" - véli szerzője. Murádin Jenőt az ismeretlenség varázsa vonzotta, hogy ennek a művészeti szempontból kevésbé felkutatott, tájföldrajzi és etnográfiai vonatkozásban jól körülhatárolható vidéknek a hagyományait, múltját vizsgálat tárgyává tegye. Bemutatta azokat az alkotókat, Szathmári Pap Károlytól Karácsony Jánosig, akik művészi tevékenységükkel maradandó értékeket hagytak az utókorra. Részletesen foglalkozott a szobrász Köllő Miklós életútjának ismertetésével és "a székelység legjelentősebb 20. századi festőjével", Nagy Istvánnal. /Németh Júlia: "Gyergyónak szép tere". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2003. november 4.
Nem csitulnak a kedélyek Csíkszeredában a tanfelügyelőség által a tanévkezdés előtt hozott iskola-összevonást illetően. Összevonták az Ady Endre Általános Iskolát a Nagy István Művészeti Gimnáziummal, így próbálva megoldani a művészeti iskola tanteremproblémáit. Annak ellenére, hogy korábban nem adta beleegyezését az összevonásba, a helyi tanácsban elhangzott, hogy Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő mondjon le tisztségéről. Ezt a nyilatkozatot Szabó Soós Klára tanácsos fogalmazta meg. /D. Balázs Ildikó: Vihart kavaró iskola-összevonás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/2003. november 7.
1989 után tovább dicsérgettek egyes illegalista kommunistákat, ezért 1993-tól Nagy László kénytelen volt ezt-azt egyoldalúan cáfolni Luca László, Balogh Edgár, Méliusz József, Gaál Gábor és Gáll Ernő esetében. Fey László vádolta Nagy Lászlót, hogy véleménye túl határozott. Ez igaz, ismerte be, hisz ezt kizárólag az illegális kommunisták írásaira, emlékirataira alapozta (Nagy István, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Robotos Imre, Méliusz József stb.), Gaál Gábor esetén Tóth Sándor könyveire is. Nagy László mentségére elmondta, hogy audienciát kért a fenti illegalistákkal kapcsolatban (levél útján) pl. Balogh Edgártól (majd fiától), Gáll Ernőtől, Dávid Gyulától, Lászlóffy Aladártól, Bodó Barnától, Bodor Páltól stb., sőt Muzsnay Magdától is. Ki udvarias, ki udvariatlan levélben utasította el. /Nagy László: Egyoldalúság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2003. november 15.
Angi István zeneesztéta, filozófus, egyetemi előadótanár a napokban töltötte 70. életévét. A Gh. Dima Zenekonzervatóriumban enciklopédikus tudásával lenyűgözte tanítványait, akiket mindig bátorított, kutató munkára ösztökélt. Ennek érdekében rendszerint saját, hihetetlenül gazdag könyvtárát is "közhasználatra" bocsátotta. Angi István Kézdivásárhelyen elvégezte a mezőgazdasági középiskolát, onnan ment egyetemre, és két évet elvégzett, amikor Nagy István zeneprofesszor felfedezte őt, akkor kezdődött a zenei képzése, közben elvégezte az agronómia szakot. Zsurka Péternél hegedült tovább. Volt kamarazene-együttese is, vonósnégyese. Angi István az egyetemen esztétikával kezdett foglalkozni gyakornokként, később kiküldték Moszkvába, s ott doktorált esztétikából. Azóta főleg zeneesztétikával foglalkozik, elméleti vonalon, emellett állandó kapcsolatban maradt az élő zenével. Most, vén fejjel is a Schola Gregoriana Monostorinensisben énekel, mert nem bírta ki, hogy ne énekeljen. Zeneesztétika mellett más diszciplínákkal is foglalkozik, zeneretorikával, modern művészetelméletekkel és zenepszichológiával. Első tanulmánykötete 1975-ben látott napvilágot Zene és esztétika címen. Hosszabb szünet után, 2001-ben az Ariadné-sorozatban jelent meg Az esztétikum zeneisége, a Korunk Baráti Társaság segítségével. Most jelent meg legújabb kötete "A zenei szépség modelljei" címmel. Zenei téren Kiss Elek volt a hegedűtanár, aki Marosvásárhelyen elindította őt, azután Nagy István karmester, hegedűművész-professzor egészen az államvizsgáig irányította tevékenységét. - Angi István 45 éve tanít esztétikát. Tanít a Babes-Bolyai Egyetemen, a Sapientián és a Partiumi Egyetemen. A munkát nagyon korán, hajnalban elkezdi. Sajnos, a Zeneakadémián ma sincs magyar zeneoktatás, de a Babes-Bolyai Egyetem teológiai-didaktikai fakultásán, a református karon létrejött egy zenei "modul", azaz a hitoktatók második szakként felvehetik a zenét. Ezenkívül a Nagyváradi Partium Egyetem már a harmadik-negyedik zenetanár generációt bocsátja útra! /Kulcsár Gabriella: A holnap maga a reménybe fogant várakozás, Beszélgetés dr. Angi István zeneesztétával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2003. december 4.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei kolozsvári közgyűlésén tizennégy, az erdélyi kulturális és művelődési életben kimagasló szerepet vállaló személyiségnek adott díjat. Ennek keretében részesült - többek között - Spectator díjban Stanik István, az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap főszerkesztője, Both Aranka pedig az erdélyi magyar néphagyományok ápolásáért kapta meg az EMKE Kacsó András díját. Az erdélyi magyar népi kultúra értékeinek intézményes megőrzése és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért Gazda Klára a Bányai János díjat, Muzsnay Árpád közösségmegtartó és közművelődési munkásságáért a Kun Kocsárd díjat vehette át. Az EMKE Buzás Pálnak ítélte a Nagy István díjat a magyar zeneirodalom értékeinek népszerűsítése terén végzett több évtizedes zongoraművészi és zenepedagógiai munkásságáért, Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője pedig népfőiskolaszervező munkásságáért Balázs Ferenc díjban részesült. /Erdélyi kulturális díjak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./ Nemes Levente a Bánffy Miklósról, Fülöp Zoltán a Kovács Györgyről, Fábián Enikő a Poór Liliről elnevezett, a színművészet terén elért eredményeket jutalmazó díjat kapta. A Szentgyörgyi István-díjat László Károly, a Szolnay Sándor-díjat Paulovics László, a Monoki István-díjat Szabó Klára, a Balázs Ferenc-díjat Garda Dezső, a Mikó Imre-díjat Székely Zsuzsa vehette át. A farkaslaki Tamási-ház hűséges gondozásáért Tamási Erzsébet vehetett át oklevelet. A közgyűlésen újra az egyesület alelnökévé választották Matekovits Máriát, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatóját. /K. ZS.: Átadták az EMKE 2003-as díjait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2004. január 10.
Január 15-én a Kolozsvári Magyar Operában hangversennyel egybekötött dokumentumkiállítás lesz látható-hallható. Ennek keretében zongoratanári pályafutásának 40. évfordulóját ünnepli Buzás Pál zongoratanár, akinek az elmúlt évben az EMKE Nagy István-díjat adományozott. Buzás Pál Kolozsváron járt iskolába, tanárai között volt Guttman Mihály és Demény Piroska zenetörténet és folklórtanár (akkor még volt magyar folklór-oktatás. A konzervatóriumban kedvenc tanárai között volt Jagamas János és Nagy István. Buzás Pál a kolozsvári zeneiskola tanára volt. A Zeneakadémián sok zeneszerző volt eredetileg zongorista: Demény Attila, Irányi Gábor, Könczei Árpád, Lászlóffy Zsolt, Szalay Zoltán és Szegő Péter. Buzás Pál kalotaszegi lévén a Kalotaszeg című folyóiratnak szerkesztőségi tagja volt, jelenleg főszerkesztő-helyettes. Tavaly Buzás Pál kezdeményezésére ünnepelték meg először Kolozsváron a Magyar Kultúra Napját: öt növendéke tíz magyar szerzőtől játszott darabokat. Buzás Pál évek óta gyűjtötte tanítványai hangversenyeivel kapcsolatos plakátokat, fényképeket és krónikákat. Ezekből nyílik most kiállítás. /Hintós Diana: Négy évtized a zongorapedagógia szolgálatában. Beszélgetés Buzás Pál zongoratanárral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2004. január 26.
Csíkszeredán január 25-én a református templomban a Németh Géza Egyesület adta át a millennium évében alapított Németh Géza-emlékdíjat, mellyel olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra megmaradásához, ápolásához. Az ünnepségén Hegyi István tiszteletes, Máthé Zsuzsa tanítónő, majd Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke méltatta Németh Géza munkásságát. A Németh Géza-emlékdíjat idén Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugalmazott tanító és tanítványa, Rezi Erika Gabriella, valamint a gyimesközéploki Tankó Gyula és tanítványa, Antal Tibor kapta. Az ünnepség végén a Nagy István művészeti iskola két diákja Németh Géza-verseket szavalt, majd Antal Tibor tanítványai adtak elő egyházi énekeket, csángó népdalokat. /Takács Éva: Elkötelezett népnevelőket díjaztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./2004. január 27.
Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./2004. február 18.
Felnőtt egy nemzedék, amely aligha tud valamit Nagy Istvánról. Sokak számára egyszerűen egy író, mások magyar Makszim Gorkijnak, ismét mások a letűnt rendszer kiszolgálójának, haszonélvezőjének tartják. Mi hát az igazság? – tette fel a kérdést Nagy Károly, az író fia. Termékeny alkotó volt, több mint 30 kötete (regények, novellák, gyűjtemények, színdarabok, szociográfiák) látott napvilágot, publicisztikai írásait pedig még senki sem vette számba. Talán az egyetlen olyan kelet-európai író, akit mind a három rendszer cenzúrázott, s időnként üldözött. A királyi Romániában a sziguranca a szó szoros értelmében, majdnem agyonverte első kisregényéért, a bécsi döntés után a szamosfalvi börtönbe került. Nagy István a szocialistának induló társadalmi rendszer fegyelmezett katonája volt. Ahogy szaporodtak az aggasztó jelek, úgy vált a magatartása mindinkább kritikussá. Először 1952 januárjában került szembe a hivatalos pártvonallal. Arra próbálták rávenni, hogy mint a Bolyai Tudományegyetem akkori rektora, kezdeményezze a Bolyai és a Babes egyetemek egyesítését. Ezt elutasította, ezért úgynevezett "jobboldali elhajlás" címén leleplezték, mint jobboldali nacionalistát, s leváltották rektori tisztségéről (amelyet csak pártutasításra vállalt). Egy hónapig kényszerlakhelyen volt Bukarestben, s azzal vádolták, hogy Balogh Edgárral, Jordáky Lajossal s Teleki Béla gróffal együtt összeesküvést szőtt Észak-Erdély elszakítására. Szabadlábra helyezték, de titokban kizárták a pártból. Nagy István élete végéig megőrizte marxista meggyőződését. A hetvenes évekre már szilárd meggyőződése volt, hogy Kelet-Európában lényegileg letértek a marxi útról. /Nagy Károly: Ki is volt Nagy István? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2004. február 18.
A sok jeles írástudó esztelneki ferences atya közül egyik legjelesebb volt dr. Benedek Simon, rendi nevén Pater Benedek Fidél (Kézdiszentlélek, 1907 okt. 3.- Esztelnek, 1979 máj. 25.). Történész, egyháztörténeti író és genealógus volt. 1945-ben doktorált történettudományból Kolozsváron. Tanulmányt írt a tatárok 1661-es csíki betöréséről (1945), a kolozsvári ferences templomról (1946). Munkássága, egyháztörténeti tudományos-kutatói tevékenysége és hagyatéka feldolgozatlan. Nevét – mint jeles székelyföldi egyháztörténészét – márvány emléktábla jelöli a csíksomlyói kegytemplomban. Az esztelneki rendháznak most csak három lakója van: a házfőnök Nagy István alias Pater Tarziciusz, Balázs Jenő alias P. Balázs Aba, vagyis a mindenki által ismert Aba atya, és egy még be nem öltözött jelölt, a nagyon fiatal Ambrus Zoltán. Fidél atya példájának hű követőjeként, a 82. életévébe lépő Aba atya évek óta beható egyháztörténeti kutatómunkát végez, eredményeit dolgozataiban, tanulmányaiban rögzíti. P. Balázs Aba 1998-ban fejezte be Az esztelneki hármas egyházközség kápolnái a XVI. századtól napjainkig című tanulmányát. P. Balázs Aba Gyergyóremetén született. Kényszerlakhelynek először Máriaradnát jelölték ki számára, majd Dézsen jelölték ki a kényszerlakhelyet, amely 17 évet tartott. Végül 1974-ben került Esztelnekre. /(kisgyörgy z.): Egyszemélyes műhely az esztelneki rendházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2004. február 19.
Néhai id. Sógor Gyula aranyosgyéresi lelkipásztor alapította a Misericordia-Irgalmasság Háza Egyesületet, amely 1999-ben létrehozta a tizenhat férőhelyes Bágyoni Öregek Otthonát. A létesítmény második, harminc férőhelyes épülete 2004-ben készült el. Az egyesület célja a nehéz szociális helyzetben lévő, magányos idős személyek segítése. Céljuk megvalósításhoz támogatókat keresnek. A Transylvania Barokk Együttesben őszinte segítőtársra leltek. A hazai és külföldi zenei életben egyaránt elismert, 1996-ban alakult együttes – Nagy István (barokk fuvola), Majó Zoltán (barokk furulya), Erich Türk (csembaló), Ciprian Câmpean (cselló) – február 21-én jótékonysági koncertet rendez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A hangverseny bevételét a Bágyoni Öregotthon támogatására fordítják. /Segíts, hogy segíthessünk! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2004. március 23.
Márc. 21-én Tornyán megalakult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete helyi fiókszervezete. Az eseményen jelen volt Kocsik József Arad megyei RMGE-elnök és Nagy István pécskai alpolgármester is. Az ideiglenes elnök Tóth Piroska, alelnök Köles József lett. /Fenyvesi Nóra: Az első lépés. RMGE-fiók alakult Tornyán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./2004. március 31.
A kolozsvári székhelyű Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány idén Marosvásárhelyen szervezte meg Reményik-rendezvényét. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomkritikus emlékeztetett: az ötvenes évek elején Kolozsváron, amikor az egyetemen tanársegéd volt, az irodalomtörténeti tanszéken Nagy István mint friss sütetű, négy elemivel rendelkező irodalomtörténet-professzor Tamási Áront, Bánffy Miklóst, Nyírő Józsefet, Makkai Sándort a szó szoros értelmében száműzte az erdélyi irodalomból. Reményik szerinte a magyar polgárság nacionalista költője volt. Ez a kiátkozás rányomta a bélyegét a Reményik-költészet utóéletére. Még 1958-ban is elítélték az Utunk hasábjain. Ezért is szükségesek az ilyen rendezvények. Nagyon sok erdélyi íróról, költőről a diákság alig tud valamit. Nagy Pálnak komoly fenntartásai vannak a jelenlegi iskolai magyar irodalom oktatásról. Az idei minisztériumi érettségi programban /Érettségi követelményrendszer/ ilyen kifejezések vannak: imitációelv, intertextualitás, narrációs eljárások, deduktív és induktív érvelés stb. Az írókról, művekről, irodalmi folyamatokról, amelyek a nemzeti kultúra szellemi meghatározói voltak a különböző korszakokban, nem esik szó ebben a követelményrendszerben. Az iskolában valami elvont, posztmodern esztétizálás folyik, az írók, a művek csak illusztrációk bizonyos esztétikai tételeknek a magyarázatára. A program szerint az iskolában nem esik szó Reményik Sándorról, Bánffy Miklósról, Makkai Sándorról, Kuncz Aladárról, Nyírő Józsefről, de még Kós Károlyról sem. A huszadik századi magyar irodalomból sem szerepelnek olyanok, mint Kassák Lajos, Szabó Dezső, Illyés Gyula vagy Németh László. A köztudatba mindenképpen vissza kell hozni a méltatlanul elfeledett erdélyi magyar írókat. A magyar irodalomtörténeti oktatásról vitát kell indítani, bevonva a minisztériumot, a kolozsvári egyetem magyar irodalmi tanszékét és az irodalomtörténészeket. A diákokat a kultúrához, a szellemi élet értékeihez, elsősorban a magyar nemzeti kultúra értékeihez kell közel vinni. /Máthé Éva: Egy irodalmi rendezvény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2004. április 7.
Arad megyében a Románia Magyar Demokrata Szövetség tíz településen indít polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon. Fazekasvarsándon Miszlai Ferenc, Kisiratoson Almási Vince, Nagyiratoson Guth János, Nagyperegen Nagy Sándor, Nagyszintyén Erdős Bálint, Nagyzerinden Ozsvár Zoltán, Pécskán Nagy István, Sofronyán Sandu Piroska, Tőzmiskén Haász Tibor és Zimándújfaluban Kovács András indul a polgármesteri székért. Arad megyében összesen 300 tanácsosjelölt indul az RMDSZ színeiben. A megyében 36 településen van szervezete az RMDSZ-nek. /n. i.: Tíz polgármesterjelölt, háromszáz tanácsosjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./ 2004. május 10.
Máj. 9-én Aradon zajlott az RMDSZ Arad megyei szervezetének kampánynyitója, az első szavazók báljával. Az ismert énekesnő, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari lépett fel, aki számos koncertet adott már Európában. Ezután az RMDSZ megyei és városi tanácsosjelöltjei – Balta János, Bognár Levente, Búza Gábor, Bölöni György, Cziszter Kálmán, Csepella János, Horváth Levente, Király András, Nagy István és Sipos György – léptek színpadra. Király András RMDSZ-elnök mondott beszédet. /(nagyálmos): RMDSZ kampánynyitó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./2004. május 24.
Máj. 22-én rendezték meg a XIII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Első alkalommal csendült fel Korpos Csilla átdolgozásában Assisi Ferenc Naphimnusza, valamint egy Csíki Csaba-ősbemutató. /Járay Fekete Katalin: XIII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./2004. május 27.
Három magyar polgármesterjelölt van Pécskán, Nagy István az RMDSZ jelöltje, Boldizsár István Árpád a kormánypárt (SZDP) jelöltje, független jelölt pedig Mester József. Pécska 10 400 szavazójából a magyarok lélekszáma 3 ezer alatt van. /Irházi János: Három magyar polgármesterjelölt Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2004. június 8.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./2004. június 22.
Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2004. június 28.
Immár öt erdélyi megye önkormányzatát vezeti az RMDSZ, miután a Szatmár és a Bihar megyei tanácselnöki tisztségek megszerzését követően Hargita, Maros és Kovászna megyében is megőrizte vezető pozícióját. Maros megyében a kormánypárttal működik együtt, Háromszéken pedig abszolút többsége van a szövetségnek, elnöknek ismét Demeter Jánost választották meg, míg az alelnöki tisztségben Baka Mátyás és Vajda Lajos bizonyíthat újabb négy évig. Barót új polgármestere Nagy István, aki mandátumát függetlenként nyerte el, az RMDSZ jelöltjét, Pál Szilágyi Zoltán mérnököt választották alpolgármesterré. Bardocon továbbra is Balázsi Dénes és helyettese, Kolumbán Sándor, az RMDSZ színeiben megválasztott elöljárók vezetik a községet, Vargyason maradt az Ilkei Ferenc (RMDSZ) polgármester – Csíki János (független) alpolgármester kettős, Baconban pedig továbbra is az RMDSZ-es Bardocz Csaba polgármester és helyettese, Konsza László vezetik a hivatalt. Bölön új polgármestere a független Sikó Imre, helyettese Rudolf Béla, Nagyajtán a szintén független Brotea Olga vezeti a községet, elődje, Barabás András (RMDSZ) alpolgármester lett. /Antal Erika, Benkő Levente: Öt megyei tanácsot irányít az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./