udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
271
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 271-271
NĂŠvmutatĂł:
SzĂŠkedi Ferenc
2008. jĂşnius 25.
A MarkĂłâTĹkĂŠs talĂĄlkozĂł a napokban megtĂśrtĂŠnik, a kĂśzvetlen RMDSZ-elnĂśkâMPP-elnĂśk eszmecserĂŠre azonban aligha lehet szĂĄmĂtani. A lap munkatĂĄrsa megmagyarĂĄzta: nem hasonlĂł sĂşlycsoportbeliek, tovĂĄbbĂĄ SzĂĄsz JenĹ MPP-elnĂśk sorozatos RMDSZ-szidalmaival hiteltelensĂŠgĂŠt bizonyĂtotta. Az ĂşjsĂĄgĂrĂł szerint SzĂĄsz JenĹ leszĂĄllĂł ĂĄgba kerĂźlt, ĂŠs alighanem szĂŠp lassan kihull a rostĂĄn. Az MPP-s tanĂĄcsosok ĂŠs polgĂĄrmesterek szĂĄmbeli arĂĄnya nem ĂŠri el a bejutĂĄsi kĂźszĂśbre vonatkozĂł zsarolĂĄsi szintet, ĂŠs Ăgy kĂŠnytelen-kelletlen ĂźdvĂśzlik a MarkĂłâTĹkĂŠs-talĂĄlkozĂłt. /SzĂŠkedi Ferenc: Alma a fa alatt. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşn. 25./2008. jĂşlius 3.
SzĂĄsz JenĹ, az Magyar PolgĂĄri PĂĄrt elnĂśke soha nem a sajĂĄt, mĂŠg csak nem is a pĂĄrtja, hanem majd mindig az erdĂŠlyi magyarsĂĄg nevĂŠben beszĂŠl. A legutĂłbbi kinyilatkoztatĂĄsa szerint az erdĂŠlyi magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra a parlamenti vĂĄlasztĂĄsok elĹtt legfontosabb a koalĂciĂł, mĂĄrmint a RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg ĂŠs a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt kĂśzĂśtt. A lap vezĂŠrcikkĂŠben megmagyarĂĄzta: a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsok megmutattĂĄk, hogy az MPP parlamentbe jutĂĄsĂĄnak esĂŠlyei egyenlĹek a nullĂĄval, ezĂŠrt akarnak koalĂciĂłt, mert az MPP nĂŠmely megĂŠlhetĂŠsi politikusĂĄnak jĂłl jĂśvedelmezĹ tisztsĂŠg a legfontosabb cĂŠlja. Az RMDSZ vezetĹi kijelentettĂŠk: az RMDSZ ajtaja nyitva ĂĄll az MPP-tagok elĹtt is. /SzĂŠkedi Ferenc: FĂĄtylat a mĂşltra. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 3./2008. jĂşlius 8.
Az Ezer SzĂŠkely LeĂĄny NapjĂĄrĂłl Ărta az Ăj Magyar SzĂł: ânem volt sirĂĄnkozĂĄs, nem volt pusztulĂĄs ĂŠs porladĂĄs, nem esett szĂł nĂŠpĂźnk fogyĂĄsĂĄrĂłl. Alighanem Budapesten maradtak, hogy a cigĂĄnyok utĂĄn most mĂĄs szexuĂĄlis beĂĄllĂtottsĂĄgĂş honfitĂĄrsaik ellen tiltakozzanak vagy ĂŠppen rendĹrautĂłkat gyĂşjtsanak fel, mert mindĂśssze hĂĄrom ĂrpĂĄd-sĂĄvos zĂĄszlĂłt lehetett lĂĄtni a szombati, csĂksomlyĂłi Ezer szĂŠkely lĂĄny talĂĄlkozĂłnâŚâ A lap szerint a âszervezĹk lemondtak a nemzeti giccsbe torkollĂł rockoperĂĄkrĂłlâ. /SzĂŠkedi Ferenc: Porlik, mint a szikla? = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 8./2008. jĂşlius 9.
A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs ĂllandĂł BizottsĂĄga Ăşgy dĂśntĂśtt, Ăşjabb autonĂłmia-nĂŠpszavazĂĄst kezdemĂŠnyez a szĂŠkelyfĂśldi terĂźleti autonĂłmia ĂźgyĂŠben. SzĂŠkedi Ferenc, a lap fĹmunkatĂĄrsa kifejtette, ebben a nĂŠpszavazĂĄsba majd âerkĂślcsi kĂŠnyszerrel prĂłbĂĄljĂĄk belehajszolni a helyi tanĂĄcsokat ĂŠs tanĂĄcsosokat, elvonva Ĺket a gyakorlati munkĂĄtĂłl. Ez a nĂŠpszavazĂĄs csak pĂłtcselekvĂŠs. ElĹszĂśr ugyanis tisztĂĄzni kell, mi az autonĂłmia, milyen intĂŠzmĂŠnyek lesznek stb. /SzĂŠkedi Ferenc: NĂŠpszavazĂĄs, ĂşjratĂśltve. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 9./2008. jĂşlius 16.
A lap fĹmunkatĂĄrsa, SzĂŠkedi Ferenc vezĂŠrcikkĂŠben kiĂĄllt az RMDSZ mellett, elĂtĂŠlve az RMDSZ-t gyalĂĄzĂł egynĂŠmely MPP-vezetĹt. â Nagyon sokan vĂĄlasztĂĄsi tĂĄvolmaradĂĄsukkal tĂźntethettek az MPP ellen. /SzĂŠkedi Ferenc: Dobj vissza kenyĂŠrrel. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 16./2008. jĂşlius 21.
Az elmĂşlt napokban, hetekben kĂŠt nyĂĄri ifjĂşsĂĄgi tĂĄbort is tartottak TusnĂĄdfĂźrdĹn. A BĂĄlvĂĄnyosi NyĂĄri Szabadegyetem megint csak a nĂŠp ĂŠs nemzet kĂśrĂźl forgott, Ărta SzĂŠkedi Ferenc, a mĂĄsik, az EU-tĂĄbor az eurĂłpai uniĂłs eszmĂŠk jegyĂŠben zajlott. KĂśzben TusnĂĄdfĂźrdĹtĹl nĂŠhĂĄny kilomĂŠterre csĂki ĂŠs hĂĄromszĂŠki kis burgonyatermelĹk hordtĂĄk ki szekerestĹl-lovastĂłl-autĂłstĂłl eladhatatlan krumplijukat a szemĂŠtbe. /SzĂŠkedi Ferenc: HĂvjuk meg Pamela Andersont! = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 21./2008. augusztus 18.
A lap munkatĂĄrsa szerint a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge /MVSZ/ botrĂĄnyrĂłl botrĂĄnyra lĂŠpkedve, kĂźlĂśnbĂśzĹ populista szĂłlamokkal prĂłbĂĄlta magĂĄt erĹszakosan visszajuttatni arra a politikai-kĂśzĂŠleti kĂźzdĹtĂŠrre, ahonnan ĂśnmagĂĄt szĂĄmĹązte. A hatĂĄr menti erdĂŠlyi magyar napilap az MVSZ-t âa legĂĄtfogĂłbb legitimitĂĄsĂş magyar kĂśztestĂźletâ-nek nevezte, amely most tartja VII. VilĂĄgkongresszusĂĄt. Milyen tĂśrvĂŠnyek alapjĂĄn a legĂĄtfogĂłbb legitimitĂĄsĂş a Magyarok VilĂĄgszĂśvetsĂŠge? Az MVSZ MagyarorszĂĄgon bejegyzett civil szervezet, amely megĹrizte a hangzatos nevet, mikĂśzben a vezetĹsĂŠge jelenleg erkĂślcsi vagy anyagi tĹkĂŠt prĂłbĂĄl kovĂĄcsolni a nĂŠvbĹl. MagyarorszĂĄgnak alkotmĂĄnyba foglalt kĂśtelessĂŠge tĂśrĹdni az orszĂĄghatĂĄron tĂşl ĂŠlĹ magyar kĂśzĂśssĂŠgekkel. A legitim magyarorszĂĄgi pĂĄrtok keresnek kapcsolatot a magyar kĂśzĂśssĂŠgek kĂźlĂśnbĂśzĹ irĂĄnyultsĂĄgĂş pĂĄrtjaival. /SzĂŠkedi Ferenc: Magyarok vilĂĄga. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), aug. 18./2008. oktĂłber 9.
MarkĂł BĂŠla RMDSZ-elnĂśk Egy elmaradt egyezsĂŠg tĂśrtĂŠnete cĂmmel hosszabb ĂrĂĄst jelentetett meg a magyarorszĂĄgi Ălet ĂŠs Irodalom cĂmĹą hetilapban, megprĂłbĂĄlta a magyarorszĂĄgi olvasĂł szĂĄmĂĄra is ĂŠrtelmezni azokat a folyamatokat, amelyek a romĂĄniai magyar politizĂĄlĂĄsban az utĂłbbi kĂśzel kĂŠt ĂŠvtizedben vĂŠgbementek. MarkĂł felvĂĄzolta a magukat racionĂĄlisnak tartĂł politizĂĄlĂłk ĂŠs a nemzeti retorikĂĄjĂş radikĂĄlisok kĂśzĂśtti vĂŠlemĂŠnykĂźlĂśnbsĂŠgeket. MarkĂł Ăşgy lĂĄtja, hogy TĹkĂŠs LĂĄszlĂł eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ az ĂśrĂśk ellenzĂŠki szerepĂŠben ĂŠrzi magĂĄt a legjobban, OrbĂĄn Viktor Fidesz-elnĂśk legfontosabb ĂŠrdekĂŠnek pedig azt tartja, hogy âaz erdĂŠlyi MPP-nek RMDSZ-ernyĹ alatti parlamentbe juttatĂĄsĂĄval sajĂĄt politizĂĄlĂĄsa szĂĄmĂĄra barkĂĄcsolhatna Ăśssze olyan eszkĂśzt, amellyel esetleg mĂŠg az ĂĄgakat is el lehetne fĹąrĂŠszelni az RMDSZ alatt. â MarkĂł azt mondta ezzel, hogy az RMDSZ-t egyik magyarorszĂĄgi pĂĄrt sem tudta becsĂĄbĂtani kizĂĄrĂłlag a sajĂĄt holdudvarĂĄba. ErdĂŠlyben elsĹsorban az MPP-tĂĄbor prĂłbĂĄlta Ăzekre szedni az RMDSZ-elnĂśk ĂrĂĄsĂĄt. Az ErdĂŠlyi Riport hetilap sorra vette ĂŠs elĂtĂŠlte azokat, akik MarkĂł ĂrĂĄsĂĄt tĂĄmadtĂĄk. Papp Kincses Emese szerint, ha a szellemi ĂŠs anyagi kultĂşrjavak elosztĂĄsi szintjĂŠn keressĂźk az erdĂŠlyi magyar egysĂŠget, csalĂłdni kell, hiszen szakadĂŠk tĂĄtong a szĹąk gazdasĂĄgi ĂŠs politikai elit ĂŠs a nemzeti kĂśzĂśssĂŠg tĂśbbi rĂŠsze kĂśzĂśtt. Papp Kincses Emese pedig olyan tĂĄrsadalmi egysĂŠg, egyenlĹsĂŠg, illetve egyenlĹtlensĂŠg nevĂŠben Ărta sorait, amelyen a kĂźlĂśnbsĂŠgek megszĂźntetĂŠsĂŠt cĂŠlzĂł diktatĂłrikus ĂŠs utĂłpisztikus tĂĄrsadalmi berendezkedĂŠs sem tudott segĂteni, Ărta az ErdĂŠlyi Riport. Az erdĂŠlyi magyar politikai, gazdasĂĄgi ĂŠs tĂĄrsadalmi elit azonban nem csupĂĄn kivĂĄltsĂĄgosabb helyzetbe kerĂźlt RMDSZ-es tisztsĂŠgviselĹkbĹl ĂĄll, hanem legalĂĄbb ugyanilyen arĂĄnyban talĂĄlni magas polcra kerĂźlt szemĂŠlyeket a mĂĄsik oldalon is, ĂŠrvelt a hetilap. Ărdekcsoportok szĂśvetkeznek egymĂĄssal, âbefolyĂĄsukat a kĂśzpĂŠnzekrĹl dĂśntĂŠseket hozĂł orszĂĄgos ĂŠs helyi vezetĹsĂŠgekre mĂĄr nem is tagadja senkiâ, olvashatĂł az ErdĂŠlyi Riportban. Papp Kincses Emese szerint az RMDSZ nem foglalkozik az autonĂłmiĂĄval, illetve ha igen, akkor demagĂłg cĂŠlokbĂłl. Az ErdĂŠlyi Riport szerint a dr. CsapĂł JĂłzsef-fĂŠle autonĂłmia tervezet âkĂśzpontosĂtott, diktatĂłrikus rendszert, egyfajta nemzetĂĄllamot szeretne meghonosĂtani egy olyan orszĂĄgban, amely ha lassan is, de demokratizĂĄlĂłdikâ. Vannak azutĂĄn olyan cikkek, amelyek MarkĂł BĂŠlĂĄt szemĂŠlyesen tĂĄmadjĂĄk. Az egyik ĂrĂĄs szerint âBe akarja csapni az erdĂŠlyi magyar szavazĂłkat. â Egy mĂĄsik, MarkĂł ĂrĂĄsĂĄnak ĂźrĂźgyĂŠn, bizonyos erdĂŠlyi magyar lapokat vĂĄdol: ââŚaz ErdĂŠlyi Riport, az Ăj Magyar SzĂł vagy a nagy mĂşltĂş, de szellemileg teljesen lepusztĂtott A HĂŠt nem egy esetben az Ălet ĂŠs Irodalomra, MozgĂł VilĂĄgra vagy a 168 ĂrĂĄra emlĂŠkeztetĹ balos szĂśvegei a jĂśvendĹ elit ideolĂłgiai indoktrinĂĄciĂłjĂĄt szolgĂĄljĂĄk. A majdani vĂŠlemĂŠny-multiplikĂĄtorokĂŠt. Kinevelnek sok kis Czika TihamĂŠrt, akik mĂĄr csak merĹ vĂŠletlensĂŠgbĹl beszĂŠlnek magyarul, primer ĂŠrtĂŠkirĂĄnytĹąik teljesen fĂźggetlenek a magyar nemzeti ĂŠrtĂŠkrendtĹl. â Az ErdĂŠlyi Riport vĂĄlaszol erre: âAlighanem a szerzĹ Ăşgy gondolja: a magyar nemzeti ĂŠrtĂŠkrendbe nem fĂŠr bele a nyitott, eurĂłpai, a mĂĄs nĂŠpeket is megbecsĂźlĹ gondolkodĂĄs, ahogyan az erdĂŠlyi fiatalok jelentĹs rĂŠsze teszi, hanem csak az Ĺs- vagy a bĂşsmagyarkodĂĄs. â /SzĂŠkedi Ferenc: Elvek ĂŠs elvtelensĂŠgek. = ErdĂŠlyi Riport (NagyvĂĄrad), okt. 9. Papp Kincses Emese: ErdĂŠlyi kecske ĂŠs kĂĄposzta â ReflexiĂł MarkĂł BĂŠla helyzetelemzĂŠsĂŠre. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), 2008. szept. 26., 27. SzĂŠkedi Ferenc nem nevezte meg, milyen cikkeket ĂtĂŠlt el, ezek kĂśzĂśtt van: RomĂĄn GyĹzĹ: CsĂşsztatĂĄsos kĂśzelmĂşlt, hazug jelen. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), okt. 1. BorbĂŠly Zsolt Attila: A sapka. = ErdĂŠlyi NaplĂł (KolozsvĂĄr), okt. 1.2008. oktĂłber 13.
A magyar tudĂłsok 1996-os vilĂĄgtalĂĄlkozĂłjĂĄn november 3-ĂĄt a magyar tudomĂĄny napjĂĄnak neveztĂŠk el, az OrszĂĄggyĹąlĂŠs pedig 2003-ban hivatalosan is felvette a jeles napok sorĂĄba. A magyar tudomĂĄny napjĂĄrĂłl szĂĄmos tanĂĄcskozĂĄson, konferenciĂĄn emlĂŠkeznek meg, az MTA ĂŠs a KolozsvĂĄri AkadĂŠmiai BizottsĂĄg agrĂĄrtudomĂĄnyi ĂŠs tĂĄrsadalmi szakbizottsĂĄgai nĂŠhĂĄny nappal ezelĹtt pĂŠldĂĄul a csĂkszeredai Sapientia Egyetemen ĂŠrtekeztek. A romĂĄniai magyar termĂŠszet- ĂŠs tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi tĂĄbor csendesen gyarapszik, kĂśzben terjed a tudomĂĄnytalansĂĄg, a dilettantizmus, az amatĹrkĂśdĂŠs. Az erdĂŠlyi magyar tĂśrtĂŠnelemtudomĂĄny hiĂĄba mondja ki, hogy az egykori, magyarok elfoglalta terĂźleteken a szĂŠkelysĂŠg nyugatrĂłl keletre valĂł fokozatos megtelepedĂŠse a legvalĂłszĂnĹąbb, mĂŠgis vannak, akik amellett kardoskodnak, hogy a szĂŠkelyek a magyar honfoglalĂĄs elĹtt mĂĄr a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben ĂŠltek. KĂśnczei Csongor figyelt fel arra, hogy a Maros MĹąvĂŠszegyĂźttes csak romĂĄn cĂmszĂł alatt, de magyarul bejelentkezĹ honlapjĂĄn nĂŠhĂĄny menĂźpontot rovĂĄsĂrĂĄssal is megjelentettek. âTĂĄnctĂśrtĂŠneti tĂŠny, hogy a KĂĄrpĂĄt-medencei hagyomĂĄnyos tĂĄnckultĂşra ĂŠs ezen belĂźl a magyar paraszti tĂĄnckultĂşra (sĹt mĂŠg a hangszeres tĂĄnczene) legrĂŠgebbi rĂŠtegei is kĂŠsĹ kĂśzĂŠpkori ĂŠs reneszĂĄnsz nyugat-eurĂłpai gyĂśkerekre vezethetĹk vissza, (âŚ) azaz a XX. szĂĄzadi magyar nĂŠptĂĄnc-kultĂşra azt Ĺrizte ĂŠs hagyomĂĄnyozta, amit az angolok, franciĂĄk, nĂŠmetek, olaszok stb. nĂŠhĂĄny ĂŠvszĂĄzada elfelejtettek. Hogy ennek mi kĂśze az Ĺsi magyar honfoglalĂł kultĂşrĂĄhoz? Semmi. A rovĂĄsĂrĂĄshoz? MĂŠg annyi se. Mert kĂŠpletesen fogalmazva: ahogyan latin betĹąkkel Ărunk, Ăşgy latinul tĂĄncolunk is. â â Ărta KĂśnczei. /SzĂŠkedi Ferenc: Latinul tĂĄncolĂłk. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 13./2008. oktĂłber 27.
SĂłlyom LĂĄszlĂł kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśk megfigyelĹ, ĂŠrzĂŠkeny emberkĂŠnt ĂŠrkezett SzĂŠkelyfĂśldre. 2006 tavaszĂĄn HatĂĄron tĂşli magyarsĂĄg a 21. szĂĄzadban cĂmmel olyan konferenciasorozatot indĂtott, amelynek cĂŠlja a hatĂĄron tĂşli magyarok helyzetĂŠnek ĂŠs problĂŠmĂĄinak pontos megismerĂŠse, âmindenekelĹtt a magyarorszĂĄgi kĂśzvĂŠlemĂŠny ĂŠs a kĂśzĂŠlet szĂĄmĂĄraâ. A nĂŠgy elmĂŠleti konferencia utĂĄn termĂŠszetes a folytatĂĄs: a kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśk a terepen is tĂĄjĂŠkozĂłdni akar, harmadik ĂŠs leghosszabb erdĂŠlyi lĂĄtogatĂĄsa ĂŠppen a SzĂŠkelyfĂśldet ĂŠrintette. âA Magyar KĂśztĂĄrsasĂĄg felelĹssĂŠget ĂŠrez a hatĂĄrain kĂvĂźl ĂŠlĹ magyarok sorsĂĄĂŠrt, ĂŠs elĹmozdĂtja a MagyarorszĂĄggal valĂł kapcsolatuk ĂĄpolĂĄsĂĄt. â Az alkotmĂĄny mindĂśssze egyetlen mondatba sĹąrĂti mindazt, amelyre hatĂĄron tĂşli magyar viszonylatban az ĂĄllamelnĂśknek ĂŠs hivatalĂĄnak a tevĂŠkenysĂŠge ĂŠpĂźl. SĂłlyom LĂĄszlĂł szĂĄmĂĄra ez a feladatkĂśr vĂĄlik kulcsmondattĂĄ: âA magyar nemzet mint kulturĂĄlis nemzet egysĂŠget alkot: azonos nyelv, tĂśrtĂŠnelmi tudat, azonos kultĂşra ĂŠs magyar identitĂĄs ĂĄltal Ăśsszetartott kĂśzĂśssĂŠg vagyunk. Ăm a kulturĂĄlis nemzet egysĂŠge nem ĂĄll ellentĂŠtben azzal, hogy a magyar nemzet kĂźlĂśnbĂśzĹ politikai nemzetekbe integrĂĄlĂłdva ĂŠl, kĂźlĂśnbĂśzĹ ĂĄllamok lojĂĄlis ĂĄllampolgĂĄra. â MindenĂźtt kiemelte, hogy jelenlĂŠte a magyar nemzet egysĂŠgĂŠt jelkĂŠpezi. /SzĂŠkedi Ferenc: JĂśtt ĂŠs lĂĄtott. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 27./2008. november 5.
SzĂŠkedi Ferenc fĹmunkatĂĄrs vezĂŠrcikkĂŠben a magyarorszĂĄgi drukkereket hibĂĄztatta a Dunaszerdahelyen DACâ Slovan-labdarĂşgĂł-mĂŠrkĹzĂŠsen tĂśrtĂŠntek miatt. A magyarorszĂĄgi mĂŠdiumok nagy teret szenteltek az Ăźgynek, csupĂĄn a szlovĂĄkiai magyarokat nem kĂŠrdeztĂŠk meg: hogyan lĂĄtjĂĄk a tĂśrtĂŠnteket? â Ărta. Ĺk is Ăşgy gondoljĂĄk, hogy a nehĂŠz nemzetisĂŠgi kĂźzdelmĂźkben a magyar iskolĂĄkĂŠrt, a megfelelĹ tankĂśnyvekĂŠrt az ilyen szabadcsapatok segĂtenek? A nemzetisĂŠgi kĂŠrdĂŠs jĂłval bonyolultabb annĂĄl, semmint az âelefĂĄnt a porcelĂĄnboltbanâ tĂpusĂş ĂĄtvonulĂĄsokkal, ilyen vagy amolyan zĂĄszlĂłlengetĂŠsekkel valamifĂŠle eredmĂŠnyt lehetne elĂŠrni. /SzĂŠkedi Ferenc: ĂngĂłl. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), nov. 5./2008. november 6.
A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs a szĂŠkelyfĂśldi kĂśzĂśssĂŠgi ĂśnrendelkezĂŠs egyik legfontosabb kerĂŠkkĂśtĹje, Ărta SzĂŠkedi Ferenc, a lap fĹmunkatĂĄrsa. A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs ugyanis nem dolgozott ki autonĂłmia-statĂştumot SzĂŠkelyfĂśldnek, nem tĂĄrgyalt vidĂŠkfejlesztĂŠsi szakemberekkel, nem vizsgĂĄlta a szĂŠkelyfĂśldi telepĂźlĂŠsek kĂśltsĂŠgvetĂŠseit. A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs âsajĂĄt ĂśntĂśmjĂŠnezĂŠse mellett, mindĂśssze valamifĂŠle ĂŠrzelmi pĂłtlĂŠkot ajĂĄnlott felâ. Az ĂşjsĂĄgĂrĂł szerint a dr. CsapĂł JĂłzsef-fĂŠle, tĂśbb mint tĂzesztendĹs autonĂłmia-statĂştum, tele van elvi ellentmondĂĄsokkal. Abban az orszĂĄgban szeretne âdiktatĂłrikus szĂŠkely ĂĄllamot lĂŠtrehozniâ, amely lassan elmozdul a helyi ĂśnkormĂĄnyzatisĂĄg irĂĄnyĂĄban. /SzĂŠkedi Ferenc: AmĂg el nem tĹąnnek a szekerek⌠= ErdĂŠlyi Riport (NagyvĂĄrad), nov. 6./2008. december 8.
A SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs kĂśzlemĂŠnye szerint a âparlamenti vĂĄlasztĂĄsokon most megbukott a kĂśzpontosĂtott ĂĄllammodell. â SzĂŠkedi Ferenc, a lap fĹmunkatĂĄrsa ironikusan fogadta ezt a megĂĄllapĂtĂĄst, mondvĂĄn, mostanĂĄig azt hittĂŠk, hogy az 1989-es vĂĄltozĂĄs megrĂĄzkĂłdtatta a kĂśzpontosĂtott, egyetlen ember vezĂŠrelte ĂĄllammodellt, lĂŠtrejĂśttek a pĂĄrtok, Ăşj alkotmĂĄnyt fogadtak el, besoroltĂĄk RomĂĄniĂĄt a demokratikus Ăşton elindult orszĂĄgok sorĂĄba. A kiĂşt az SZNT kĂśzlemĂŠnye szerint: a hatalmi kompetenciĂĄk nagy rĂŠszĂŠnek ĂĄtruhĂĄzĂĄsa a helyi kĂśzhatĂłsĂĄgokra. Az SZNT mindehhez felajĂĄnlja a segĂtsĂŠgĂŠt. RomĂĄniĂĄban valĂłban szĂźksĂŠg van az ĂĄllam szolgĂĄltatĂĄsi szerepkĂśreinek jĂłval nagyobb mĂŠrtĂŠkĹą lebontĂĄsĂĄra ĂŠs terĂźleti ĂĄtrendezĂŠsĂŠre, ez szerepel az RMDSZ programjĂĄban, magyarĂĄzta az ĂşjsĂĄgĂrĂł. /SzĂŠkedi Ferenc: BĂślcsek tanĂĄcsa. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 6./2008. december 15.
A diktatĂşra idejĂŠn RomĂĄniĂĄban bevett mondĂĄs volt, miszerint a magyar szĂŠp lehet, de okos nem. Vagyis lehetett aligazgatĂł, de igazgatĂł soha; egy klubalelnĂśki cĂmet mĂŠg elcsĂphetett, elnĂśksĂŠgre azonban hiĂĄba ĂĄcsingĂłzott. KivĂŠtel volt a mĂŠg meglĂŠvĹ nĂŠhĂĄny magyar nyelvĹą intĂŠzmĂŠny, de ezek szĂĄma vĂŠszesen apadt, a magyar iskolĂĄk helyĂŠt ĂĄtvettĂŠk a vegyes tannyelvĹąek, ahol az addigi magyar igazgatĂłbĂłl nyomban aligazgatĂł lett. Lassan szinte termĂŠszetesnek vettĂŠk: az intĂŠzmĂŠnyek ĂŠlĂŠn romĂĄn nemzetisĂŠgĹą vezetĹ ĂĄll. Ăs ki tudja, mi tĂśrtĂŠnt volna, ha 1989 decemberĂŠben nem jĂśn a vĂĄltozĂĄs. Azonban az ĂĄtĂśrĂśkĂślt reflexek mindmĂĄig ĂŠlnek a mindenkori romĂĄn hatalom kĂŠpviselĹiben, mĂŠg akkor is, ha amĂşgy jĂł szĂĄndĂŠkĂşak. Mindez Theodor Stolojan vĂĄrhatĂł mĂĄsodszori miniszterelnĂśkkĂŠ ĂźtĂŠse jutott az ĂşjsĂĄgĂrĂł eszĂŠbe, Ĺ nyĂşjtotta a legszemlĂŠletesebb bizonyĂtĂŠkĂĄt mindennek. A romĂĄn hatalom akkor is â akĂĄrcsak most, tizenhĂŠt ĂŠv elteltĂŠvel a jobboldali vezetĂŠs â szentsĂŠgtĂśrĂŠsnek tartotta, hogy legalĂĄbb a tĂśmbmagyar vidĂŠken, a SzĂŠkelyfĂśldĂśn a magyar kĂśzĂśssĂŠg soraibĂłl nevezzen ki vezetĹket a megyĂŠk ĂŠlĂŠre. A magyar megyevezetĂŠsre az akkor mĂŠg technokratĂĄnak tartott kormĂĄnyfĹ, Stolojan sem mert rĂĄbĂłlintani, vĂĄlasztĂĄsok kĂśzeledvĂŠn romĂĄnos huszĂĄrvĂĄgĂĄsra szĂĄnta el magĂĄt: a vonatkozĂł tĂśrvĂŠnyeket ĂŠs az alkotmĂĄnyt semmibe vĂŠve, Hargita ĂŠs KovĂĄszna megye ĂŠlĂŠre kĂŠt-kĂŠt prefektust â egy-egy romĂĄnt ĂŠs magyart â nevezett ki. PapĂron ugyan azonos hatĂĄskĂśrrel, a gyakorlatban a romĂĄn prefektus egy ĂĄrnyalattal âegyenlĹbbâ volt magyar kollĂŠgĂĄjĂĄnĂĄl, Ăgy vĂŠgĂźl is mindig az Ĺ szava volt a dĂśntĹ. Most pedig a rĂŠgi-Ăşj kormĂĄnykoalĂciĂł, szintĂşgy Stolojan karmester vezĂŠnyletĂŠvel, ismĂŠt kiosztanĂĄ a mĂĄsodhegedĹąs szerepĂŠt a romĂĄniai magyarsĂĄgra. /BogdĂĄn Tibor: Magyar mĂĄsodhegedĹąs. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 15./ Stolojan annak idejĂŠn, miniszterelnĂśksĂŠgĂŠnek mĂĄsodik ĂŠvĂŠben arra hivatkozva, hogy a megyei kormĂĄnymegbĂzottakat a kormĂĄnypĂĄrt nevezi ki, mĂĄrpedig az RMDSZ ellenzĂŠkben van, levĂĄltotta OrbĂĄn ĂrpĂĄdot ĂŠs Pataki ImrĂŠt, KovĂĄszna, illetve Hargita megye magyar prefektusĂĄt. Sem az RMDSZ, sem a kĂŠt megye magyar lakossĂĄga nem nyugodott bele a dĂśntĂŠsbe, egymĂĄst ĂŠrtĂŠk a tiltakozĂł nyilatkozatok ĂŠs tĂźntetĂŠsek. A miniszterelnĂśk ezĂŠrt hajlandĂłnak mutatkozott arra, hogy kĂŠt tĂĄrgyaljon az RMDSZ- szel. A Domokos GĂŠza vezette magyar kĂźldĂśttsĂŠg mĂĄr kĂŠt ĂłrĂĄja tĂĄrgyalt, amikor Magyari Lajos ĂşjsĂĄgĂrĂł /kĂŠsĹbbi szenĂĄtor/, javasolta, prĂłbĂĄljanak kompromisszumot keresni, egyezzenek ki olyan magyar ĂŠs romĂĄn prefektusokban, akik csak kĂśzĂśsen hozhatnak dĂśntĂŠseket. Stolojan vĂŠgĂźl elfogadta a kompromisszumot. A korabeli, etnikai feszĂźltsĂŠgekkel teli ĂŠletben ez a kompromisszum magyar szempontbĂłl gyĹzelemnek, romĂĄn szempontbĂłl veresĂŠgnek tĹąnt. A vĂĄlasztĂĄsok utĂĄn, 1993 ĂĄprilisĂĄban megszĂźntettĂŠk az iker-prefektusi ĂĄllĂĄsokat, ĂŠs minden tĂźntetĂŠs, tiltakozĂĄs ellenĂŠre csak a romĂĄn prefektusokat hagytĂĄk meg tisztsĂŠgĂźkben. /SzĂŠkedi Ferenc: EmlĂŠk, StolĂłval. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), dec. 15./2009. januĂĄr 19.
Ha az Ojtozon ĂśsszegyĹąlt szĂŠkelyfĂśldi tisztsĂŠgviselĹk pusztĂĄn politikai-kĂśzigazgatĂĄsi alapon akarjĂĄk megvalĂłsĂtani elkĂŠpzelĂŠseiket, akkor kĂśnnyen mellĂŠfoghatnak. Ha viszont nyitottak maradnak, kitartĂłak ĂŠs kĂśvetkezetesek, akkor valami lĂŠtrejĂśhet mindabbĂłl, amit elkĂŠpzeltek. Egyik ĂśtletĂźket, a szĂŠkely hĂrĂźgynĂśksĂŠg lĂŠtrehozĂĄsĂĄt ellenzi SzĂŠkedi Ferenc, a lap fĹmunkatĂĄrsa. A nyitott vilĂĄghĂĄlĂł megjelenĂŠsĂŠvel ugyanis a hĂrĂźgynĂśksĂŠgek jelentĹs teret veszĂtettek. Ezt a szolgĂĄlatot megtennĂŠ egy szĂŠkelyfĂśldi katalĂłgus-, vagy index-tĂpusĂş internetes oldal is. /SzĂŠkedi Ferenc: TĂśbb szĂłlamban. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), jan. 19./2009. februĂĄr 2.
1993 szeptemberĂŠnek egyik hĂŠtvĂŠgĂŠjĂŠn kĂśzel ezren szorongtak a csĂkszeredai MikĂł-vĂĄr udvarĂĄn. A szĂłrvĂĄnybĂłl ĂŠrkeztek ide, olyan erdĂŠlyi falusi telepĂźlĂŠsekrĹl, ahol a magyarsĂĄg kisebbsĂŠgben van. A LĂĄrmafĂĄnak nevezett talĂĄlkozĂłt a Julianus AlapĂtvĂĄny szervezte, majd a bĂşcsĂşmegbeszĂŠlĂŠsen megfogadtĂĄk, hogy hasonlĂł nagysĂĄgrendben vagy mĂŠg inkĂĄbb kiszĂŠlesĂtve a SzĂŠkelyfĂśldâszĂłrvĂĄny egymĂĄsrautaltsĂĄgĂĄt, ĂśsszefogĂĄsĂĄt sugallĂł talĂĄlkozĂłkat ĂŠvi rendszeressĂŠggel megtartjĂĄk. Nem Ăgy tĂśrtĂŠnt. A LĂĄrmafa-talĂĄlkozĂłk ugyan megmaradtak, de kĂźlĂśnbĂśzĹ tĂśrtĂŠnelmi jelkĂŠpek jegyĂŠben szerveztĂŠk. TĂśbben megĂrtĂĄk, jĂł lenne, ha egy-egy szĂŠkely falu egy-egy szĂłrvĂĄny magyar kĂśzĂśssĂŠget fogadna testvĂŠrtelepĂźlĂŠsnek, egy szĂŠkelyfĂśldi magyar iskola egy hasonlĂł szĂłrvĂĄnybeli iskolĂĄt. Az elmĂşlt ĂŠvtizedben sor kerĂźlt nĂŠhĂĄny kĂśzĂśs rendezvĂŠnyre. A nĂŠpi egyĂźttesek â ĂŠs fĹleg a Hargita Nemzeti SzĂŠkely NĂŠpi EgyĂźttes â a lehetĹ legtudatosabban foglalta programjĂĄba az ĂŠvi mezĹsĂŠgi vendĂŠgjĂĄtĂŠkokat, a szĂŠkelyfĂśldi tĂĄnchĂĄzas fiatalok nagyon szĂvesen rajzottak ki szĂłrvĂĄnytelepĂźlĂŠseken megtartott nyĂĄri tĂĄborokba. ErdĂŠlyi szĂnhĂĄzi turnĂŠk gyakorlatilag nem lĂŠteznek (pĂŠnzszĹąke van). Ăppen ideje volt, hogy Winkler Gyula eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ ĂŠs Antal ĂrpĂĄd, SepsiszentgyĂśrgy polgĂĄrmestere, partnersĂŠget kezdemĂŠnyezett a SzĂŠkelyfĂśldĂśn ĂŠs a szĂłrvĂĄnyban, valamint az interetnikus kĂśrnyezetben ĂŠlĹk kĂśzĂśtt. /SzĂŠkedi Ferenc: SzĂŠkelyek, szĂłrvĂĄnyok, spanyolok. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 2./2009. februĂĄr 9.
A tĂźntetĂŠsek ĂŠrvrendszerei alapjĂĄn Ăşgy tĹąnik, mintha az eltelt mĂĄsfĂŠl ĂŠvtized alatt semmi sem vĂĄltozott volna RomĂĄniĂĄban. 2009 februĂĄrjĂĄban tĂźntettek SepsiszentgyĂśrgyĂśn a prefektĂşra elĹtt a Boc-kormĂĄny feltĂŠtelezett szĂĄndĂŠkai ellen, miszerint a megyei kormĂĄnyhivatalok ĂŠlĂŠrĹl le akarja vĂĄltani a magyar tisztsĂŠgviselĹket, a KovĂĄszna megyei magyar prefektust mĂĄr levĂĄltottĂĄk. A tĂźntetĂŠsen szĂŠp szĂĄmban megjelentek csĂkszeredaiak. Tizenhat esztendĹvel ezelĹtt, 1993 ĂĄprilisĂĄban, CsĂkszeredĂĄban tĂźntettek a prefektĂşra elĹtt a Vacaroiu-kormĂĄny szĂĄndĂŠka ellen, hogy levĂĄltja a Hargita ĂŠs KovĂĄszna megyei magyar prefektusokat, ĂŠs cserĂŠk lesznek a megyei kormĂĄnyhivatalok ĂŠlĂŠn is. A tĂźntetĂŠsen szĂŠp szĂĄmban megjelentek sepsiszentgyĂśrgyiek. Az 1993-as tĂźntetĂŠsen elhangzott ĂŠrvek: a hagyomĂĄny- ĂŠs szokĂĄsjog megkĂśveteli, hogy a kisebbsĂŠgi kĂśzĂśssĂŠgek sajĂĄt soraikbĂłl kinevezettek ĂĄltal vezettessenek. A megyei kormĂĄnyintĂŠzmĂŠnyek vezetĹi tisztsĂŠgeinek betĂśltĂŠse nem tĂźkrĂśzi a lakossĂĄg etnikai arĂĄnyait. A felszĂłlalĂłk beszĂŠltek arrĂłl, hogy voltakĂŠppen huszadik szĂĄzad vĂŠgi gyarmatosĂtĂĄs mindaz, ami tĂśrtĂŠnik. A 2009-es tĂźntetĂŠsĂŠn, a kĂźlĂśnbĂśzĹ tiltakozĂł szĂśvegekben, ugyanezek az ĂŠrvek ismĂŠtlĹdtek meg. NĂŠhĂĄny kĂźlĂśnbsĂŠg azonban felfedezhetĹ. Akkor a megyei ĂŠs helyi tanĂĄcsosok kilĂĄtĂĄsba helyeztĂŠk egyĂźttes lemondĂĄsukat. Most errĹl szĂł sem volt. Akkor a tĂźntetĂŠseket, tiltakozĂĄsokat az RMDSZ szervezte. Most az egyhĂĄzak szerveztĂŠk, az RMDSZ ĂŠs az MPP csatlakozott hozzĂĄjuk. 1993-ban a tĂźntetĂŠseknek, tiltakozĂĄsoknak nem volt semmi hatĂĄsuk. A lap fĹmunkatĂĄrsa szerint mĂŠgis vannak vĂĄltozĂĄsok: âEU- meg NATO-tag lettĂźnkâ, bĂĄrhovĂĄ lehet szabadon utazni. EzĂŠrt âcsĂpjĂźnk le egy picit a bĂşskomorsĂĄgbĂłlâ â ajĂĄnlja SzĂŠkedi Ferenc. /SzĂŠkedi Ferenc: PĂĄrhuzamok! â PĂĄrhuzamok? = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 9./2009. februĂĄr 24.
IzsĂĄk BalĂĄzs mĂśgĂśtt nincsen semmifĂŠle olyan jogi szemĂŠlyisĂŠg, amely az ĂŠrvĂŠnyben levĹ jogi szabĂĄlyozĂĄsok alapjĂĄn alakult volna meg, a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs sem a romĂĄniai, sem a nemzetkĂśzi jogi szabĂĄlyozĂĄsnak nem lehet az alanya. VezetĹjĂŠnek hitelessĂŠge csupĂĄn sajĂĄt testĂźletĂŠre terjed ki, mondta MarkĂł BĂŠla az RMDSZ elnĂśke. SzĂĄsz JenĹ Magyar PolgĂĄri PĂĄrtja bejegyeztetĂŠse utĂĄn hiteles, az MPP elnĂśk viszont mĂŠg nem esett ĂĄt semmifĂŠle belsĹ vĂĄlasztĂĄson. Legitim a szervezet, orszĂĄgos kĂŠrdĂŠsek megtĂĄrgyalĂĄsĂĄban nem legitim annak vezetĹje. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł hĂĄttĂŠrszervezete, az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs ernyĹszervezetkĂŠnt, Ăşgynevezett erdĂŠlyi magyar parlamentkĂŠnt jĂśtt lĂŠtre, de semmifĂŠle jogi bejegyeztetĂŠs nem ĂĄll mĂśgĂśtte. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł megvĂĄlasztott eurĂłpai parlamenti kĂŠpviselĹ. Nem legitim a szervezet, de legitim a vezetĹje. TehĂĄt legitim egy szervezet, annak vezetĹjĂŠvel egyĂźtt ĂŠs legitim egy szemĂŠlyisĂŠg, szervezet nĂŠlkĂźl ez az RMDSZ ĂŠs TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. KĂśvetkezĂŠskĂŠppen kĂŠt ĂśnĂĄllĂł legitimitĂĄs kĂśtĂśtt most szĂśvetsĂŠget, ĂŠs ebbĹl a szempontbĂłl nincs jelentĹsĂŠge annak, hogy a SzĂŠkely Nemzeti TanĂĄcs az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcstĂłl fĂźggetlenĂtette magĂĄt, mint ahogyan az MPP elnĂśkĂŠnek kifogĂĄsait is fĂŠlre lehet tenni. /SzĂŠkedi Ferenc: KĂŠt ĂśnĂĄllĂł legitimitĂĄs kiegyezĂŠse. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), febr. 24./2009. mĂĄrcius 16.
Jakab Antal megyĂŠspĂźspĂśkre emlĂŠkeztek GyergyĂłkilyĂŠnfalvĂĄn a mĂĄrcius 12-ĂŠn ĂŠs 13-ĂĄn a gyergyóújfalusi ĂśnkormĂĄnyzat, a budapesti HatĂĄrtalanul AlapĂtvĂĄny ĂŠs a gyergyĂłcsomafalvi Borsos MiklĂłs MĹąvĂŠszetĂŠĂŠrt AlapĂtvĂĄny ĂĄltal rendezett emlĂŠkkonferenciĂĄn, amellyel Jakab Antal szĂźletĂŠsĂŠnek 100. ĂŠvfordulĂłjĂĄt ĂźnnepeltĂŠk. âĂrni kell a nagy szemĂŠlyisĂŠgekrĹl, amelyekre a jĂśvĹnek, a tĂśrtĂŠnelemnek nagy szĂźksĂŠge vanâ, fogalmazott Vencser LĂĄszlĂł rĂłmai katolikus lelkĂŠsz, volt teolĂłgiai tanĂĄr, amikor bemutattĂĄk Varga GabriellĂĄval Ărt MegalkuvĂĄs nĂŠlkĂźl â SzĂĄz ĂŠve szĂźletett Jakab Antal /Kairosz, Budapest/ cĂmĹą munkĂĄjukat. Varga Gabriella hangsĂşlyozta, a bemutatĂłn maga mellett tudhatja azokat, akiknek kĂśszĂśnhetĹen a kĂśnyv lĂŠtrejĂśhetett: KolumbĂĄn Csilla hitoktatĂłt, Jakab Antal ĂŠletmĹąvĂŠnek kutatĂłjĂĄt, Vencser LĂĄszlĂł professzor/kanonokot ĂŠs Tempfli Imre teolĂłgus/tĂśrtĂŠnĂŠszt. /BarabĂĄs Cs. MĂĄrti: SzĂĄz ĂŠv, megalkuvĂĄs nĂŠlkĂźl. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 16./ MĂĄrcius 13-ĂĄn GyergyĂłkilyĂŠnfalvĂĄn lelepleztĂŠk a falu nagy fiĂĄnak, a szĂĄz esztendĹvel ezelĹtt szĂźletett Jakab Antal pĂźspĂśknek, MĂĄrton Ăron pĂźspĂśk utĂłdjĂĄnak a szobrĂĄt a templomkertben, DĂłczi AndrĂĄs csĂkszeredai szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt. Amikor MĂĄrton Ăron pĂźspĂśkĂśt bebĂśrtĂśnĂśztĂŠk, a VatikĂĄn a gyulafehĂŠrvĂĄri egyhĂĄzmegye elsĹ titkos ordinĂĄriusĂĄvĂĄ, azaz pĂźspĂśk-helyettesĂŠvĂŠ nevezte ki Jakab Antalt. SzĂĄmos paptĂĄrsĂĄval egyĂźtt 1951-ben Ĺt is letartĂłztattĂĄk, tizenhĂĄrom esztendĹt raboskodott. 1964-es szabadulĂĄsa utĂĄn egyhĂĄzjogi ĂŠs erkĂślcsteolĂłgiai tanĂĄri katedrĂĄjĂĄt csak 1968-tĂłl nyerhette vissza. Jakab Antal 1980 ĂŠs 1990 kĂśzĂśtt megyĂŠspĂźspĂśkkĂŠnt vezette a gyulafehĂŠrvĂĄri egyhĂĄzmegyĂŠt. Az Ĺ ideje alatt ĂŠpĂźlt fel â a romĂĄniai diktatĂşra vallĂĄs- ĂŠs magyarellenessĂŠgĂŠt figyelembe vĂŠve mondhatni csodaszĂĄmba menĹ mĂłdon â nĂŠhĂĄny Ăşj katolikus templom GyimesbĂźkkĂśn, TusnĂĄdfĂźrdĹn, MaroskeresztĂşron, SepsiszentgyĂśrgyĂśn, KĂŠzdialmĂĄson, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen ĂŠs mĂĄsutt. /SzĂŠkedi Ferenc: NĂŠgy tĂŠtelben az egysĂŠgrĹl. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 16./2009. mĂĄrcius 31.
Ambrus Attila, a RomĂĄniai Magyar ĂjsĂĄgĂrĂłk EgyesĂźletĂŠnek elnĂśke nĂŠhĂĄny gondolatot fĹązĂśtt azokhoz az ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsokhoz, amelyek GyĂśrgy AttilĂĄnak a Hargita NĂŠpĂŠben megjelent eszmefuttatĂĄsa kapcsĂĄn lĂĄttak napvilĂĄgot. GyĂśrgy Attila leginkĂĄbb vitatott mondatai: âA magyar politikai ĂŠlet ÂťliberĂĄlisairaÂŤ nyugodtan ki lehet mondani, hogy senkihĂĄzi gazemberek. (...) A magyar liberĂĄlisokat egyetlen dolog tartja Ăśssze, na persze a lopott szajrĂŠn kĂvĂźl: ez pedig a magyarsĂĄg gyĹąlĂślete. (âŚ) Ebbe a gyĹąlĂśletbe fognak belepusztulni. ElĹbb-utĂłbb. RemĂŠlem elĹbb, mint utĂłbb (âŚ)â Publicisztikai kezdemĂŠnyezĂŠsekre, internetes oldalakon kĂŠt alĂĄĂrĂĄsgyĹąjtĂŠs indult: az idĂŠzett gondolatok SzĂŠkedi Ferenc szerint â nem GyĂśrgy Attila â ellen mintegy hĂĄromszĂĄzan, zĂśmĂźkben romĂĄniai magyar ĂŠrtelmisĂŠgiek emeltĂŠk fel szavukat, GyĂśrgy Attila mellett kĂśzel hatszor annyian tĂśrtek lĂĄndzsĂĄt, a magyarorszĂĄgi tĂĄrsadalom legkĂźlĂśnbĂśzĹbb rĂŠtegeibĹl is. Ambrus Attila a szĂłlĂĄsszabadsĂĄg igenlĂŠse ĂŠs az indulatos beszĂŠd elutasĂtĂĄsa kĂśzĂśtt egyensĂşlyozva nem csatlakozott sem egyik, sem mĂĄsik tĂĄborhoz, mivel a kĂśpkĂśdĂŠs szorgalmazĂĄsĂĄn kĂvĂźl ugyanĂşgy nagyra becsĂźli a jobboldali gondolkodĂłt, az ĂrĂłt, mint a kĂśpkĂśdĂŠst elszenvedĹ baloldali gondolkodĂłt, a kĂśltĹt. SzĂŠkedi Ferenc, a lap munkatĂĄrsa ezt nem fogadta el, mert szerinte a kifogĂĄsolt cikk csĂśpĂśg a gyĹąlĂślettĹl. A gyĹąlĂśletbeszĂŠdrĹl van szĂł. ArrĂłl, hogy a szakma felemeli vagy sem a szavĂĄt a Bayer Zsolt ĂĄltal fĂŠmjelzett magyarorszĂĄgi publicisztikai stĂlus erdĂŠlyi ĂĄtĂźltetĂŠse ellen. /SzĂŠkedi Ferenc: A csatlakozĂĄs. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄrc. 31./ ElĹzmĂŠny: Ambrus Attila: A szĂłlĂĄs szabadossĂĄga. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), 2009. mĂĄrc. 25./