udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1871
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1861-1871
Névmutató:
Szent (I.) István /magyar király/
2000. augusztus 20.
Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./2000. augusztus 21.
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami megemlékezés. A Parlamentben délelőtt Mádl Ferenc elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. Az Ezeréves álom című hivatalos millenniumi ünnepségek Budapesten, Tihanyban és Debrecenben, mintegy 3800 művész részvételével zajlottak. A fővárosban délelőtt légiparádét tartottak. Az augusztus 20-i ünnepi rendezvénysorozat keretében Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. A rövid megbeszélésen jelen voltak a romániai, szlovákiai, ukrajnai (kárpátaljai), jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson Orbán Viktor arra kérte a szervezetek képviselőit, fogalmazzák meg elgondolásaikat az MVSZ által kidolgozott külhoni állampolgárság jogintézményével kapcsolatban. - A kormányfő jelezte, hogy a magyar kormány készen áll minden, a határon túli magyarok javát szolgáló elgondolást megfontolni - mondta el újságíróknak Németh Zsolt külügyi államtitkár. /Szent István ünnepén... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2000. augusztus 21.
Orbán Viktor kormányfő az augusztus 20-i központi állami ünnepségen mondott beszédében kifejtette: Ezer év erőt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy legyen újra magyar álom. Egy gazdag és erős Magyarország. Szent István királyra emlékezve a miniszterelnök kijelentette: István az idegen népek gyűrűjében, a keleti és a nyugati világ határán országot, hazát alapított. - Nem években gondolkodott, hanem nemzedékekben. Így kerülhette el, hogy foglyul ejtse álmát az idő - fűzte hozzá Orbán Viktor. Hangsúlyozta: az ezeréves keresztény magyar állam a magyar nemzet közösségének nagy és maradandó alkotása. - Közös alkotás, amely ezer esztendő összes nemzedékének, az ország összes valaha volt polgárának munkájából, harcából, szenvedéséből, kudarcából, sikeréből, reményéből és akarásából született. Közös alkotás, mindannyiunk tulajdona - fogalmazott Orbán Viktor. Emlékeztetett arra, hogy ″a XX. század minket magyarokat különösképpen megpróbált. Keserves és nagyképű század volt, csaknem összetörte álmunk, Szent István nagy álmát″. - Elviseltünk kilenc rendszerváltást, túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: ″csak az utolsó hatvan esztendőben több mint egymillió embert veszítettünk. A Don-kanyarban elesetteket, az elhurcolt zsidó honfitársainkat, a kitelepített német származásúakat, a málenkij robotosokat, s 1956 mártírjait és az elmenekült kétszázezer életerős, tehetséges magyart″. - Fájdalmas csapások ilyen sorozata más, talán népesebb nemzeteket is porba sújtott volna -mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte: nem csoda, hogy Magyarországnak elege lett azokból az ebédmeghívásokból, ahol Magyarország volt az étel. - Tudja és érezze Magyarország minden polgára: csak együtt álmodhatunk nagyot. Mert senkit sem nélkülözhetünk, mert mindenkire szükség van, és mert senki sincs, akinek álmáról lemondhatnánk - hangoztatta Orbán Viktor. Hozzátette: érezze ezt Madéfalva minden székelye, a csíki és gyimesi keresztalja, Kolozsvár összes magyar lelkű polgára, érezzék a Márai nyelvét őrzők Kassán, érezzék Kárpátalja sűrű sorsú magyarjai, és érezzék a háború dúlta Délvidék megszomorítottjai is. - A gazdag és erős magyar nemzetet velük együtt álmodjuk. Szent István álmában ők is benne vannak. Mert az álmoknak nem lehet határt szabni - zárta szavait Orbán Viktor. /Orbán Viktor augusztus 20-i beszéde. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22,/2000. augusztus 21.
Aug. 20-án Kolozsváron a Heltai Alapítvány székházától a Szent Mihály-templomig tartott a II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó részvevőinek felvonulása. A népviseletükbe öltözött daloló, táncoló fiatalokat a Főtéren összegyűlt alkalmi nézők megtapsolták. Hasonlóképpen a templom bejáratánál egybeverődött sokadalom is szeretettel fogadta a vendégeket és a házigazda együtteseket. Igazi hagyományteremtő ünnepségsorozat volt. Aug. 18-án a magyar színházban ünnepi nyitógálát rendeztek. Dr. Jakab Gábor plébános az idei augusztus 20-a kettős ünnepére hívta fel a figyelmet: Krisztus születésének kétezredik és a magyarság Kárpát-medencében való végleges letelepedésének ezredik évfordulóját ünnepeljük. A Szent István-i életműre minden magyar joggal lehet büszke. ″Ez a Kolozs megyei nemzetközi fesztivál az ő személyének szól″ - fejezte be beszédét dr. Jakab Gábor. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: ″A nemzet maradt, váltsuk valóra ezeréves akaratunkat!″ - mondotta a szónok. /Ökumenikus istentisztelet és néptáncfesztivál Szent István napján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2000. augusztus 21.
Szent István-napi Néptánctalálkozó helyszíne volt Inaktelke is. Az érkezők a nagyváradi származású, jelenleg Veszprémben élő, a Kalotaszegről készült köteteiről ismert Váradi Péter Pál fényképkiállítását és a nemrég megnyílt múzeumot tekinthették meg. A néptánctalálkozón sikeres volt a pancsovai Maroknyi néptáncegyüttes, a kolozsvári Virágos együttes és a helybeli csoport. A kissé elszigetelt Inaktelke ezzel bekapcsolódott a Heltai Alapítvány által szervezett Szent István-napi rendezvénysorozatba. /Kerekes Edit: II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2000. augusztus 21.
Szamosújváron jól sikerült a Szent István-napi ünneplés. Kabai Ferenc református lelkész beszélt Szent István jelentőségéről. Az est fénypontja a szlovákiai Csalló népi együttes fellépése volt. /Erkedi Csaba: Szamosújvár - ünnep a javából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2000. augusztus 21.
Várfalván aug. 20-án fellépett a szolnoki Német Nemzetiségi Együttes fúvószenekara. Lőrinci Károly aranyosrákosi lelkész István királyunk érdemeit hangsúlyozta. Kiemelte: a legnagyobb Szent István-i örökség maga a magyar nemzet. Végül Bálint Mátyás nyugalmazott tanár Aranyosszékről tartott előadást az egybegyűlteknek. A pusztinai László Katalin és László Erzsébet Szent István és Boldogasszony dalát adta elő. /Balázs Bence: Várfalva. Rögtönzött utcai fúvóskoncert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2000. augusztus 21.
Magyarfenesen is sor került sor Szent István-napi megemlékezésre. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A meghívottak közt volt a Németország keleti részéből érkező szorb nemzetiségű táncegyüttes is, fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptánccsoport, a magyarfenesi vegyeskórus is. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Méltóságteljes megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2000. augusztus 21.
A felsőháromszékiek hagyományos búcsújáró színhelye Perkő. A Szentlélek fölötti magaslaton emelt Szent István kápolnához keresztalják sokasága zarándokolt el aug. 20-án, vasárnap, hogy a szabadtéri szentmise keretében emlékezzenek országalapító királyunkra. A menet élén ezúttal is a kiskászoniak haladtak, de ezrek érkeztek oda Kézdivásárhelyről, illetve Kovászna övezetéből is. /(Flóra Gábor) Szent István-napi búcsú Perkőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2000. augusztus 21.
Ákosfalván a Szent István templomban minden évben augusztus 20-án ünnepi búcsút szerveznek. A mostani búcsún, 20-án a katolikus templomban a szentmisén az ákosfalvi és környékbeli unitárius és református hívek is jelen voltak. A szentmise után a népes tömeg már a kora délutáni órákban a futballpályára vonult, ahol a polgármesteri hivatal szervezésében került sor a további rendezvényekre. /Szent István-napi búcsú Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./2000. augusztus 22.
A római katolikus püspökség, a református esperesség, az evangélikus egyházközség és a Szent István Kör rendezésében háromnapos ünnepség volt Szatmárnémetiben a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Aug. 18-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban Thoroczkay Gábor budapesti egyetemi tanár beszélt arról, hogy milyen volt a magyar állam Szent István korában. Aug. 19-én, a Láncos templomban Thoroczkay Sándor szatmári tanár, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk történelmi cselekedetének fontosságát. Kónya László tanár a németi és a Szamos-negyedi református templomban tartott előadást. Aug. 20-án a római katolikus székesegyházban ünnepi szentmisére került sor. A székesegyház homlokzatterében álló Szent István királyszobor előtt, a nyílt téren zajlott az ünnepség. Az egyházak, a magyar szervezetek és iskolák képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát. /(Sike Lajos): Először ünnepeltünk Szent István szobra előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2000. augusztus 22.
Aug. 20-án Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta. A szentmise után a Tarisznyás Múzeum előtti kis téren felavatták és ajánlották Mária és Szent István kegyelmébe Szervátiusz Jenő kőmadonnáját, amely eredetileg a római katolikus temetőben állt. 1985-ben a plébániára hozták a Madonnát, most pedig végleges helyére került Gyergyószentmiklóson. Az anyát gyermekével ábrázoló kőmadonnát Hajdó István főesperes szentelte meg. /Szent István napja Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2000. augusztus 22.
Szent István királyról és ezeréves kereszténységünkről emlékeztek meg a temesvári magyarok aug. 20-án a Millenniumi templomban. A száz évvel ezelőtt felavatott Millenniumi templom az alkalomra ünnepi díszbe öltözött. /Szent István-ünnepség a Millenniumi templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2000. augusztus 23.
Hetedik alkalommal küldte szét a meghívót Hármasfalu székely közössége, az EMKE országos elnöksége és az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya - a székelyszentistváni emlékünnepségre, amelyet államalapító szent királyunk tiszteletére tartanak. Hármasfalu tudvalevőleg Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva településeket foglalja magába és 1994-ben elsőként szervezett országos István-napi ünnepséget tájainkon. Tavaly a Szent István Szövetség falvainak Kárpát-medencebeli küldöttei is jelen voltak a székelyszentistváni ünnepségen. Az aug. 25-26-i ünnepségek programjában szerepel kiállítás /Hajdú-Bihar megye ezeréves története, fotókban/, szakmai tanácskozás a faluközösség építkezéséről, millenniumi hálaadó istentisztelet. Sántha Csaba szovátai képzőművész alkotása, a Szent Istvánt ábrázoló mellszobor, 1998 óta áll a székelyszentistváni templomkertben. A koszorúzást követően Kötő József és Markó Béla mond millenniumi emlékbeszédet. /Meghívó Székelyszentistvánra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2000. augusztus 24.
Temes megye önkormányzati küldöttsége Ilie Sarbu elnök vezetésével részt vett a Csongrád megyei Ópusztaszeren tartott Szent István-napi ünnepségeken. Ez alkalomból a csongrádi önkormányzat meghívta a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót alkotó valamennyi megye vezető tisztségviselőjét, akik a protokolláris látogatást követően ″csúcstalálkozót″ tartottak Szegeden. Eldöntötték, hogy szeptember végén ugyancsak Szegeden tartják a jelen törvényhozási ciklus első munkaülését. - Október elsején Temesváron véglegesítik a két megye együttműködésének négy évre szóló menetrendjét. /Temes-Csongrád kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./2000. augusztus 26.
Nagykárolyban a millenniumi ünnepségek aug. 13-án kezdődtek, amikor Tukacs József Sándor református szerény megemlékezést rendezett. A nagykárolyi fiatalok történelmi visszatekintése után a nagykárolyi IKE-kórus Szent István királyról szóló énekeket adott elő, majd középiskolások szavalatai következtek. /Millenniumi-ünnepség Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./2000. augusztus 29.
Hetedik alkalommal rendezték meg aug. 25-26-án a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon az államalapító Szent István király emlékünnepét. A millenniumi hálaadó istentiszteleten Czirják Árpád katolikus pap, kolozsvári érseki helynök hirdetett igét. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kötő József, a román oktatási minisztérium államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője. Az emlékünnepség résztvevőit köszöntötte Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Ezt követően megkoszorúzták Szent István szobrát. Ez volt az első köztéri szobor, amelyet Erdélyben a magyar államalapító király tiszteletére emeltek. Az ünnepség keretében Tölle Tibor történész, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa tartott nagy tetszéssel fogadott előadást a székelyek ezeréves történelméről. A helyi Barátosi udvarházban fotókiállítás nyílt a debreceni Déri Múzeum anyagából, amely Hajdú-Bihar megye ezeréves történetét mutatja be. /Szent István-emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A második napon az 1200 lakosú falu közösségi életéről, a szociális intézmények fejlesztéséről, valamint a falugondnoki szolgálat erdélyi perspektíváiról szóló szakmai tanácskozással folytatódott a millenniumi rendezvénysorozat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28. - 1790. sz./2000. augusztus 29.
A mai magyarországi társadalom söpredéke minket, erdélyi magyarokat csak oláhnak, esetleg oláhcigánynak becézget, írta Magyari Lajos. A másik oldalon a MIÉP áll, mely millenniumi díszgyűlésén ily feliratokat mutogatott: ″István király, mi nem szeretjük az idegeneket″, meg hogy: ″Nem, nem, soha!″ - Mindenki abból kovácsol politikai tőkét, ami éppen a keze ügyébe kerül. ″A MIÉP pártelnöke, Csurka István kiváló barátom, általam igen nagyra becsült intellektuel, zseniális magyar író. Ezért szeretem. De pártjában már túl sok a "zsidózás", túl sok az idegengyűlölet, a felelőtlen hadova. Biztos, nem Csurka személyes hibája ez, de azért mégis felelős, kikkel-mikkel társul és szövetkezik.″ - Külhoni magyarok! ″Én nem érzem magam annak, belhoni vagyok, székely, ki legalább ötszáz évre visszamenőleg bizonyíthatom családom magyarságát és katonai (szegényes!) nemességét.″ - A mostani törvénykezdeményezés, ha elfogadják, biztosítaná a magyar útlevelet. A tervezet magyarnyelv-tudást, magyar származástudatot, a magyar kultúrához való kötődést, felmenő ágon valamikori magyar állampolgárság birtoklását kéri. ″Komoly föltételek. Én mégis megesküszöm, hogy Romániában legalább tízmilliónyian lesznek, kik teljesítik az elvárásokat! Anélkül, hogy most ősszel az RMDSZ-re szavaznának.″ /Magyari Lajos: Mi, ″külhoni magyarok″ = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./2000. augusztus 31.
Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2000. szeptember 1.
Megjelent Daczó Árpád, azaz P. Lukács dési ferencrendi szerzetes Csíksomlyó titka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyve, alcíme: Mária-tisztelet a középkorban. A szerző visszament a kereszténység előtti korokig, a Babba Mária körüli misztériumot vizsgálta, azt kutatva, mi lelhető fel a székely és csángó néphitben az ősmagyar hitvilágból. Pogány őseink napkultuszukban az Áldott Napot, holdtiszteletükben pedig az Ősi Boldogasszonyt imádták. Utóbbi Babba volt, ami szépet jelent, belőle lett a krisztusi tanok elterjedésével Babba Mária, vagyis a Szép Szűz Mária, aki Szent István korától a Patrona Hungariae, a magyarság nagyasszonya. A szerző más égtájak felé is tekintett, ahol Babba istenasszonyt tisztelte a lakosság. Következtetéseivel eljutott a sumirokhoz is. Vallástudományi kérdések mellett a magyar történelem is helyet kap az értékes könyvben. Daczó Árpádot közel hatvan éve foglalkoztatja Csíksomlyó titka. "Most, vén fejjel látom - írta könyvében - , hogy Mária milyen nyilvánvalóan és módszeresen vezetett el titkának megoldásához." /Huber András: Csíksomlyó titka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./