udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1662
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1651-1662
Névmutató:
Basescu, Traian
2005. április 8.
Április 6-án indult Romániába az Európai Unió–Románia parlamenti vegyes bizottság, hogy Románia csatlakozásáról tárgyaljon. A delegáció tagja – és egyben a szocialista csoport vezetője Dobolyi Alexandra képviselő, aki az EP Külügyi Bizottságának tagjaként és raportőrként is figyelemmel kíséri Bulgária és Románia csatlakozási felkészültségét. A küldöttség másik magyar tagja Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. Bukarestben április 7-én Traian Basescu államelnökkel találkozott a delegáció, valamint Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel és Monica Macovei igazságügy-miniszterrel. /Guther M. Ilona: Magyar képviselők a Romániába utazó EP- delegációban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2005. április 9.
A pápáért szóltak a harangok a római katolikus templomokban, szentmiséken méltatták április 8-án II. János Pál pápa életét Romániában is. Gyulafehérváron, az érseki katedrálisban, Erdély mintegy háromszáz római katolikus templomában, a görög katolikus templomokban és a bukaresti Szent József római katolikus katedrálisban is szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt. Az erdélyi római katolikus híveket Jakubinyi György érsek képviselte a vatikáni temetésen, de Rómába utaztak katolikus hívők Erdély több városából is. Teoctist román ortodox pátriárka, aki betegsége miatt nem tudott elutazni Rómába, gyászüzenetében méltatta II. János Pál pápa életét és munkásságát. Romániát a vatikáni temetésen Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök mellett I. Mihály, valamint Emil Constantinescu és Ion Iliescu volt államelnökök képviselték. /Gyásznappal, harangzúgással, szentmisékkel tisztelegtek a pápa emléke előtt Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2005. április 20.
Traian Basescu elnök a Financial Timesnak adott interjúban azt ajánlotta Franciaországnak, hagyja abba Románia kioktatását. Az államfő hitet tett a Bukarest–London-Washington kapcsolatok szorosabbra fűzésének fontossága mellett. Basescu megállapításai felháborodást keltett Párizsban. Az elnöki hivatal szóvivője cáfolta, hogy Basescu azt állította volna, ami a Financial Timesban megjelent. /Elegünk van a kioktatásból! – nyilatkozta Basescu a Financial Timesnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2005. április 22.
Viktor Juscsenko ukrán elnök Romániába látogatott. Április 21-én megegyezett Traian Basescu román elnökkel, hogy vegyes bizottságokat hoznak létre a két ország közötti területi viták rendezésére. Románia korábban pert indított Ukrajna ellen a Nemzetközi Bíróságon, az ENSZ bírói testületétől kérve a közös fekete-tengeri határvonal megszabását. A két állam legfőképpen a Kígyó-sziget térségében húzódó fekete-tengeri határról, illetve a térségben felfedezett földgáz- és kőolaj-lelőhelyek hovatartozásáról vitázik. További viták tárgya, hogy Ukrajna kiszélesíti a Duna torkolatvidékén épített 170 kilométer hosszúságú Bisztroje hajózási csatornáját. /Román–ukrán vegyes bizottságot hoznak létre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 23.
A három román újságíró iraki elrablói négy napot adtak, hogy Románia kivonja csapatait a közel-keleti országból, s ezzel megmentse a túszok életét – közölte április 22-én az al Dzsazíra katari hírtelevízió. A Prima TV magánkézben lévő televízió 32 éves újságírónőjét, Marie-Jeanne Iont és 30 éves operatőrét, Sorin Miscocit, valamint a 37 éves Ovidiu Ohanesiant, a Romania Libera napilap munkatársát március 28-án rabolták el, amikor Traian Basescu elnök látogatást tett Irakban és Afganisztánban. /Túszdráma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./2005. április 26.
Április 25-én Luxembourgban ünnepélyes keretek között írta alá Románia és Bulgária az uniós csatlakozási szerződést. Ezek értelmében a két ország 2007. január 1-jével nyer teljes jogú tagságot az Európai Unióban. – A második világháború óta ez az első olyan jelentős dokumentum, amelyet Románia aláír, és amelynek célja a románok életének a javítása – jelentette ki Traian Basescu államfő. Romániából népes küldöttség /politikusok és feleségeik, összesen 57 fő utazott Luxembourgba, Bulgáriából mindössze heten érkeztek a jelentős eseményre. „Az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata Románia számára az EU-csatlakozási szerződés aláírása, 1989 után most vált teljessé és visszafordíthatatlanná a rendszerváltás ebben az országban” – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki szintén jelen volt Luxembourgban. – Magyarország a kétmilliós magyar kisebbség sorsának jobbítását reméli Románia uniós csatlakozásától – mondta László Boglár kormányszóvivő Románia csatlakozási szerződésének az aláírásáról. Emlékeztetett, hogy Románia esetében magyar kezdeményezésre született olyan védzáradék, amely szigorú követelményeket fogalmaz meg a csatlakozással összefüggésben. /Románia és Bulgária aláírta a csatlakozási szerződést. Tízéves várakozás előzte meg a történelmi pillanatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 27.
Április 26-án a Luxemburgból hazatérő Traian Basescu repülőgépe Temesváron szállt le, az államfő személyesen akart tájékozódni a több mint egy hete tartó árvízről. Kifejtette, hogy Temes megye hatvanmillió eurós állami támogatást fog kapni, ennek egy részét az emberek kártalanítására kell fordítani, a többit az infrastruktúra – töltések, utak, vágányok – felújítására. Basescu nem kívánta kommentálni azokat a híreket, melyek szerint a hatóságokat felkészületlenül érte az áradás. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szóvá tette: megengedhetetlen, hogy a polgári védelemnek és a vízügyi igazgatóságnak ne legyen megfelelő felszerelése, Temesvárról, Aradról, innen-onnan kérjenek csónakokat, ruhákat a mentéshez. Két falut elmosott Szerbiában a megáradt Temes. Módosnál kétszáz házat már elöntött, 2300 embert kitelepítettek, a magyarok lakta, százfős Káptalanfalvát két ház kivételével elöntötte az ár. /Pataky Lehel Zsolt: Államfői villámlátogatás az árvíz sújtotta vidéken. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./2005. május 5.
Ha 22 millió Plesunk vagy Patapieviciünk volna, én nem lennék ma elnök – mondta beiktatását követő első interjúiban Traian Basescu államelnök. Andrei Plesut külpolitikai tanácsosának nevezte ki, Horia Roman Patapievici pedig a Román Kulturális Alapítvány vezetője lett. Plesu most távozik posztjáról, felmondásának oka „egészségügyi” természetű. Egyes kommentátorok szerint Basescunak csak az imázs szempontjából volt hasznos Plesu, tanácsait viszont nem fogadta meg. Basescu tanácsosai mostanában egyre gyakrabban szerepelnek a lapok címoldalán. Most Constantin Degeratu került a figyelem középpontjába – közvetlenül Plesu titokzatos távozása után. A tábornokot, akit Ion Iliescu helyezett tartalékba, most elnöki rendelettel ismét „aktivizáltak”. Degeratu 2000-ben is a román hadsereg vezérkari főnöke volt, majd Emil Constantinescu nemzetbiztonsági tanácsosának nevezték ki. Ion lliescu 2000-es választási győzelmét követően helyét Ioan Talpes vette át, a tábornok néhány hónapig a védelmi minisztériumi államtitkár volt, majd tartalékba helyezték. Degeratu 1989 decemberében Kolozsváron volt a IV. hadtestnél, állítólag ő dolgozta ki a forradalmárok, illetve békés tüntetők elleni utcai harcok tervét, amelynek eredménye: 28 halott és 104 sebesült. A tábornok mindvégig tagadta, hogy az általa elkészített terv a lakosság elleni megtorlást szolgálta volna. A dokumentumot azóta megsemmisítették. /Sz. K.: Degeratu ismét vezérkari főnök lehet. Basescu még nem döntött Plesu utódjáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2005. május 7.
Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az amerikai katonai támaszpontok romániai telepítésével kapcsolatos politikai döntés megszületett Traian Basescu államfő amerikai látogatása alkalmával, George W. Bush elnökkel folytatott megbeszélés nyomán. A hivatalos látogatáson az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó külügyminiszter közölte, a következő hetekben egy amerikai külügyminisztériumi delegáció látogat Romániába és Bulgáriába. /Amerikai támaszpontok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2005. május 12.
– Demokrácia, stabilitás és felvirágzás nélkül nem lehet szó regionális szolidaritásról – hangoztatta Traian Basescu államelnök a dél-kelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, amely május 11-én ült össze Bukarestben. Az Albániát, Bulgáriát, Görögországot, Macedóniát, Horvátországot, Romániát, Szerbia-Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Moldáviát (2004 októberétől megfigyelői státusú) és Törökországot tömörítő regionális testület ülésén a résztvevők együttműködésük problémakörét vitatják meg, s a térség országainak EU- és NATO-integrációs esélyeit mérlegelték. /Basescu: regionális szolidaritás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2005. május 17.
A román–magyar partnerségi viszonyt és a romániai magyar kisebbség helyzetének javulását említette Traian Basescu államfő az Európa Tanács varsói csúcsértekezletén Románia egyik legjelentősebb megvalósításaként. A 46 tagország állam- és kormányfőinek, illetve minisztereinek részvételével rendezett találkozón Basescu eredményként könyvelte el, hogy sikerült egy új, az állampolgárhoz közelálló kormányzási elképzelést meghonosítania. Rámutatott: Bukarest állandó párbeszédet folytat a nemzeti kisebbségekkel. /Büszke Basescu a román–magyar partnerségi viszonyra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2005. május 18.
A tavalyi sikertelen előterjesztés után másodszor is a parlament elé terjeszti változatlan formában Székelyföld Autonómia Statútumát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szervezet Állandó Bizottsága május 17-én hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely leszögezi: május 25-ig a parlament elé terjesztik a tervezetet. 2003-ban az SZNT megalakulásakor a testület elfogadta a Csapó József által kidolgozott tervezetet munkadokumentumként. A beérkezett javaslatok alapján megtartott vita során a testület saját autonómia-statútumaként fogadta el a tervezetet. A román parlament alsóháza tavaly március 30-án elutasította a tervezetet, a román pártok mind az elutasításra voksoltak. Az RMDSZ korábban nem értett egyet azzal, hogy hat képviselője február 25-én az SZNT felkérésére benyújtotta a parlamentben a Székelyföldi Autonómia Statútum tervezetét, e szavazáskor mégis a frakció minden tagja együtt szavazott az indítvány előterjesztőivel, így tiltakozva néhány szélsőséges román politikus magyarellenes kirohanása ellen. Az SZNT szerint most kedvező nemzetközi konjunktúra van, amit Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozása és az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott jelentés teremt meg. Március 29-i ülésén ugyanis a testület az általános kisebbségvédelmi megfogalmazások mellett, kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkoztatva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének figyelembe vételét sürgette. Az SZNT a tervezet benyújtásával azt szeretné tudatosítani a hazai és a nemzetközi közvéleményben, hogy az erdélyi magyarság igényli a területi autonómiát. Ferencz utalt arra, hogy Renate Weber, Traian Basescu államelnök tanácsosa a napokban a Duna tévében úgy nyilatkozott, hogy a romániai magyarság részéről ilyen igény nem létezik. Az SZNT megkeresi levélben az RMDSZ törvényhozóit, és felkéri őket, hogy támogassák a tervezetet. – Várom az SZNT megkeresését, és a szöveg ismeretében döntöm el, hogy támogatom-e vagy sem a tervezetet – mondta a Szabadságnak Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Toró szerint az autonómiavitát újra kellene tematizálni, és frontot kellene nyitni a területi autonómia témájában is. /Borbély Tamás: Ismét a parlament elé kerül a székely autonómia-tervezet. Toró T. Tibor: a területi autonómia esetében is frontot kellene nyitni. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2005. május 21.
A bánsági árvíz okozta helyzet hiányos kezelésével vádolta (ismét) Traian Basescu elnök a kormányfőt, Calin Popescu Tariceanut. Kijelentette: a hat hónapos „türelmi idő” lejártával elvárja, hogy a kormányfő személycserékre tegyen javaslatot. Ugyanakkor államfő beismerte: az előrehozott választásokat el kell halasztani, a Bánság továbbra is víz alatt van, a három elrabolt újságíró sorsa még mindig bizonytalan. /Egyre elégedetlenebb a kormánnyal Basescu. A hat hónapos türelmi idő Tariceanuékra is vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./2005. május 23.
Március 22-én kiszabadult a fogságból a március végén Irakban elrabolt három román újságíró és iraki származású, amerikai állampolgárságú kísérőjük. Traian Basescu államfő értesítette az újságírók családját, hogy a három riportert sikerült kiszabadítani, s hogy azok rövidesen hazatérnek. Basescu közölte: Románia nem fizetett a túszokért. Leszögezte, az egész akciót a román titkosszolgálatok hajtották végre. Köszönetet mondott a SRI, a SIE és a DIA titkosszolgálatok tevékenységéért, illetve a romániai arab közösségnek és az amerikai erőknek a közreműködésért. /Szabadok az Irakban túszul ejtett román újságírók. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2005. május 26.
Ioan Talpes szenátor felajánlotta szolgálatait Traian Basescu elnöknek. Talpes bejelentette, hogy kilép a Szociáldemokrata Pártból, mert képtelen együttműködni azokkal, akik a párt alapítóját, Ion Iliescut kiszorították az elnöki tisztségből. Talpes hosszan elbeszélgetett az államfővel nemzetbiztonsági kérdésekről. Talpes volt több évig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ vezetője. Talpes az SZDP-ből való kilépésekor több botránykeltő kijelentést is tett, többek közt a szociáldemokraták és a letartóztatásban levő arab üzletember, Omar Hayssam viszonyáról, akit egyebek közt az újságírók elrablásával vádolnak. Talpes cáfolta, hogy valami köze lenne Hayssamhoz, elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt berkeiben kell keresni azokat, akik Hayssamot támogatták és behozták a pártba. A bukaresti Adevarul bizonyítékai szerint viszont Hayssam alaposan kivette a részét (anyagilag is) Iliescu kampányában. /(-y, -a): Talpes Basescu nemzetbiztonsági tanácsadója? A szenátor felajánlotta szolgálatait az államfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./2005. május 27.
– Az Irakban elrabolt újságírók kiszabadításának ügye a szigorúan bizalmas kategóriába tartozik, legfennebb 50 év múlva lehet majd nyilvánosságra hozni, de senki ne higgye, hogy valaha is közismertté válik a teljes igazság, jelentette ki Traian Basescu elnök. Két dosszié van: az egyik az újságírók elrablásáról és kiszabadításukról, a másik a terrorista akció kivizsgálásáról szól, ami az ügyészség dolga, mondotta. Basescu élesen bírálta a sajtót a túszok ügyében. – Ősszel kellene megtartani az előrehozott választásokat– fejtette ki az államfő, hozzátette, ha nem lehetséges, akkor nem fogja erőltetni. Az államfő méltányolta a kormány tevékenységét, de arról is beszélt, hogy nem minden szaktárca vezető tökéletes, a miniszterelnök majd eldönti, „szükség esetén” melyik minisztert kell lecserélni. – A Gayfest, vagyis a homoszexuálisok bukaresti parádájénak betiltása nem helyes – vélekedett az államfő. – Régóta nincs már szükségem az olyanok szolgálatára, mint Ioan Talpes, az SZDP-ból nemrég kivált szenátor – hangsúlyozta az államfő. Talpessel ellentétben Basescu továbbra is ragaszkodik tanácsosához, Elena Udreához. Basescu szerint a Demokrata Párt egy kicsit jobbra húz majd, de csak éppen annyira, hogy kiegyensúlyozza a „járművet” – mondotta. /Basescu – finom vegyes túszokról, kormányról, gay-partiról és Elena Udreáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2005. május 27.
Fey László nehezményezte, hogy a sajtóban közölt bíráló, vagy vitacikkek szerzői gyakran durva kifejezéseket használnak. Ez a stílus többnyire a politikailag elfogult cikkírókra jellemző. Fey az ilyen írásokra nem szokott reflektálni. Most azonban olyan írásról szólt, amelynek szerzőjét tiszteli, becsüli. Bányai Péter Traian Basescu államfő tevékenységét elemezte (Szabadság, máj. 19.). Bányai Péter Emil Constantinescu volt államelnököt „nímand”-nak nevezi, Radu Vasile volt miniszterelnököt „hóhányónak”. A „szőkék” gyűjtőnév alatt említi Bányai a Basecu által előléptetett női kádereket, akik – szerinte – tudatlanok, műveletlenek. /Fey László: Még egyszer a stílusról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ A cikk mellett olvasható Bányai Péter reagálása: nem aggasztja Fey László hozzászólása. „Fey Laci barátom ugyanis azon kevesek közé tartozik, akiknek véleménye számomra sokat számít.”2005. június 7.
Valóban Omar Hayssam szíriai-román üzletember rendezte meg Bukarestből a román újságírók iraki elrablását – erősítette meg hivatalosan Traian Basescu államfő a nyilvánosság előtt. A szíriai üzletembernek az volt a célja, hogy valamilyen módon kijusson Romániából, Hayssamnak ugyanis nem volt szabad elhagyni az országot az ellene folyó vizsgálat miatt. Felajánlotta, ha elmehet szabadon Bagdadba a válságdíjjal, kiszabadítja az újságírókat, akiknek őrizetbe vételét korábban ő tervelte ki. /Hayssam és Munaf rendezte meg az elrablást – ismerte el Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./2005. június 9.
Maradtak és megdicsőültek a titkosrendőrség emberei. Emil Constantinescu volt elnök annak idején bevallotta, hogy a szekusok legyőzték. Mert sokat tudtak. Többet, mint a helyükbe ültetett bizalmi emberei. Traian Basescu elnök újabban egészen jól kijön velük. Azokkal is, akiket néhány hónappal ezelőtt még meneszteni akart. Az államelnök az egekig magasztalta a román titkosszolgálati szerveket: hozzáértésüknek köszönhető a túszként fogva tartott román újságírók szabadon bocsátása. Persze az ő irányításával. Radu Timoftet és csapatát, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ nem fenyegetheti többet elbocsátás veszélye. Az elnök elmarasztalta a legnépszerűbb tévéadók egyikét, az Antena 1-et, amelyet a közvélemény tudatos félretájékoztatásával vádolt. /Németh Júlia: Maradtak és megdicsőültek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2005. június 10.
Vádat emeltek Ion Iliescu volt államfő ellen a hat halálos áldozatot követelő 1990-es „bányászjárás” miatt – közölte a politikus ügyvédje. A volt államfő törvényhozói mentelmi joggal rendelkezik, és nem állítható bíróság elé. Iliescu piszkos elterelő műveletnek, provokációnak nevezte a vádemelést, betegségére hivatkozva nem jelent meg a katonai ügyészség előtt. A volt államfőt több vezető politikus is védelmébe vette. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke úgy vélte, hogy Iliescu vád alá helyezése morális lincselési kísérlet. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szerint Iliescu vád alá helyezése újabb fejezete a kormányzat által az ellenzék vezető politikusai ellen indított rendszeres támadásnak. A pert 1997-ben a bányászjárások áldozatait tömörítő egyesület indította. A szervezet vezetői bűnvádi feljelentést tettek többek között Miron Cozma, Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Traian Basescu és Mihai Chitac tábornok ellen, akiket azzal vádoltak, hogy megszervezték a bányászok Bukarestbe hozatalát. /Vádat emeltek Iliescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./