udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
1998. június 18.
Rasvan Popescu kormányszóvivő bejelentette: Radu Vasile miniszterelnök lemondásra szólította fel Dr. Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, tekintettel arra, hogy az elismerte: kötelezvényt írt alá a volt Securitate tájékoztatására. A kormányszóvivő közölte: az RMDSZ-t felkérték, jelöljön ki új személyt a posztra. Bárányi elismerte, hogy fegyveres fenyegetéssel ilyen papírt írattak vele alá 1961-ben, de hozzáfűzte, hogy soha senkit nem adott fel, és nem tekinti magát vétkesnek. Dr. Bárányi Ferenc a román televízióban a szóvivő bejelentése után néhány perccel a műsorvezető kérdéseire válaszolva a stúdióban személyesen elevenítette fel a négy évtizede történteket, és hozzáfűzte: mindig vállalta a felelősséget tetteiért, tehát amennyiben bűnösnek találja az ügyben a miniszterelnök vagy az RMDSZ, benyújtja lemondását. Arról nem tájékoztattak a hírügynökségek, hogy a miniszterelnök hasonló felszólítással fordult volna Daniel Dajanu pénzügyminiszterhez, aki szintén beismerte kollaboráns múltját. Radu Vasile miniszterelnök szóvivője bejelentette, hogy a kormányfő "becsüli dr. Bárányi Ferenc egészségügy-miniszter kései őszinteségét és eddigi munkáját, ám ezúttal nem egyszerűen sajtóspekulációkról van szó, hanem olyan nyilatkozatról, amelyben elismeri, hogy informátori kötelezvényt írt alá a volt Securitatenak". "Ilyen körülmények között, összhangban a kormánykoalíció alapvető elveivel, amelyek között a társadalom erkölcsi reformja áll az első helyen, Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy felkéri dr. Bárányi egészségügy-minisztert, vállalja saját nyilatkozatát a maga egészében és mondjon le" - jelentette be a szóvivő, hozzáfűzve, hogy az RMDSZ-t fel fogják kérni, jelöljön más személyt a posztra. Dr. Bárányi kijelentette, kész lemondani mentelmi jogáról, és bíróság előtt vállalni a következményeket, ha bárki úgy tartja, hogy ártott neki. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e múltjának erről az epizódjáról kinevezése előtt az RMDSZ-t és a kormányt, azt felelte, hogy ezt nem tette meg, szinte megfeledkezett a csaknem 40 évvel ezelőtti ügyről. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI tudósítójának Kolozsvárról telefonon elmondta: jún. 14-én Temesváron találkozott dr. Bárányi Ferenccel, és tőle értesült arról, hogy az Atac la persoana című lapban megjelent a szóban forgó anyag, amely egy 1961-ban fenyegetés hatására a Securitaténak tett kötelezettségvállalását dokumentálja. Takács Csaba megjegyezte: dr. Bárányi egész életútja tanúsítja, hogy a Securitaténak nem kollaboránsa, hanem áldozata volt, és ezt számos romániai magyar személyiség is megerősítheti. Mint Takács Csaba, ügyvezető elnök elmondta, az RMDSZ nem kérte fel miniszterét, hogy mondjon le, de nem zárta ki ennek lehetőségét. Dr. Bárányi már vasárnap jelezte, hogy ha vétkesnek találja az RMDSZ vagy a miniszterelnök, kész megtenni ezt a lépést, amelyet mind az általa vállalt feladat, mind az RMDSZ szempontjából nagyon sajnálatosnak, de természetesnek tart. Takács Csaba megjegyezte: bár nem ért egyet a szövetség vezetése azzal, hogy erről a kérdésről előzőleg nem kapott tájékoztatást dr. Bárányi Ferenctől, az ő 1989 előtti politikai kiállását és a román egészségügyért különböző posztokon végzett tevékenységét nagyra értékeli. Takács Csaba nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az ügyet azért szellőztették egyes csoportok éppen most, mert reformterveivel dr. Bárányi veszélyeztette érdekeiket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./1998. június 19.
A kormány a jövő hétre halasztotta a magyar egyetem kérdésével foglalkozó bizottság megalakítását, miután a kormány jún. 19-i rendkívüli ülésén vita alakult ki arról, hogy ez a bizottság a koalíció vezetőinek jún. 10-i közleményének megfelelően az egyetem létrehozásának "módozatait" fogja tanulmányozni, vagy - mint a kormány egyes tagjai szorgalmazták az ülésen - annak "célszerűségét és módozatait". Tokay György kisebbségvédelmi miniszter szerint módozatokról van szó, a másik tábor beszúrná a célszerűség szót. Andrei Marga oktatási miniszter részletes közleményt adott ki, amelyben megkérdőjelezte a magyar egyetem célszerűségét. Radu Vasile miniszterelnök szerint a bizottság "a romániai magyar nyelvű szakok helyzetének értékelésére" jött létre. Andrei Marga szerint a bizottság tagjainak a fele román kell, hogy legyen. Marga újból kiállt a multikulturális megoldás mellett. /Vita a korményban az egyetemet kezdeményező bizottságról. Újabb szószegése koalíciós partnereinknek? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 20.
Vajon Bárányit más mércével mérik-e, mint másokat, kérdezte vezércikkében Gyarmath János főszerkesztő, hozzátéve, hogy miközben Bárányi Ferenc és mások ellen hajsza indul egyetlen kikényszerített aláírás miatt, olyanoknak, akik kétségtelenül tagjai voltak a Securitaténak, hajuk szála sem görbül, sőt ott ülnek a parlamentben "szakemberekként", máig ott vannak a hadseregben, a belügyben, a titkosszolgálatokban. Maga a magyarellenes vonaláról ismert Adevarul is elsietettnek tekinti vezércikkében, hogy Radu Vasile Bárányi lemondását sürgette, és egy interjúban egyenesen értetlenségét fejezi ki, miért is kellett a miniszternek elismernie aláírását - igaz, ez elsősorban azt szolgálja, hogy annál nagyobb vehemenciával indítson támadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen, aki évekkel ezelőtt már elismerte, hogy kényszer hatására ő is tett nyilatkozatokat a Securitatenak. /Gyarmath János: Bárányit más mércével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./1998. június 22.
Radu Vasile miniszterelnök kinevezését követő első hivatalos külföldi útja a lengyel fővárosba vezetett. Jún. 22-én a megbeszélések után a két kormányfő, Radu Vasile és Jerzy Buzek kiemelkedően jónak látta a Lengyelország és Románia közötti politikai viszonyt, ám a kulturális és gazdasági kapcsolatok szintjét elégtelennek minősítette. A legnagyobb hangsúly a gazdasági együttműködés fejlesztésére került. A román kormányfőt három napos lengyelországi látogatása során fogadja Aleksander Kwasniewski államfő, Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, valamint a lengyel törvényhozás két házának vezetője. /MTI/1998. június 22.
Radu Vasile miniszterelnök az árvíz sújtotta erdélyi megyékbe látogatott. A heves esőzések hatására az ország 22 megyéjében, elsősorban Erdélyben, kiléptek a folyók medrükből. Maros megyében a kár meghaladja a 120 milliárd lejt. 8000 házat elöntött a víz, számos út, vasútvonal és híd megrongálódott, sok település ivóvíz és áram nélkül maradt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1998. június 24.
Radu Vasile román miniszterelnök lengyelországi látogatásán egy sajtóértekezleten kijelentette: a román kormány üdvözli a Fidesz jobbközép párt hatalomra kerülését, bár - jegyezte meg -, Orbán Viktor egyes kijelentései "aggodalmat" váltottak ki a román politikai körökben. Mindezek ellenére a miniszterelnök úgy vélte, a katonai kapcsolatok "kitűnőek" a két ország között. A kormányfő még utalt arra, hogy hivatalos meghívást kapott magyar kollégájától, Radu Vasile azonban úgy szeretné, hogy előbb a magyar miniszterelnök látogasson el Bukarestbe, ezzel is mintegy eloszlatni kívánva a "kételyeket" arra vonatkozóan, hogy a két ország között fennálló viszonyok változatlanok maradtak. /Vasile meghívta Orbánt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./1998. június 25.
A kormány tagjai jún. 25-én zárt borítékban nyilatkozatot adtak át Radu Vasile miniszterelnöknek arról, hogy együttműködtek-e a Securitate volt kommunista titkosszolgálattal. A nyilatkozatokat a miniszterelnök elemezni fogja, és maga is nyilatkozatot ír - közölték a kormány ülése után. /MTI, jún. 25./1998. június 26.
Június 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. Felelősségteljes elemzés, körültekintő helyzetfelmérés és tárgyszerű bírálat jellemezte az SZET Kolozsváron lezajlott ülését - értékelte Markó Béla szövetségi elnök a testület aznapi munkáját. Mint Markó az MTI-nek elmondta, a SZET áttekintette a koalícióban és azzal kapcsolatban az elmúlt hónapokban végbement eseményeket, így az áprilisban Radu Vasile vezetésével újjáalakult kormány programját és működését. Ezt követően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszámolt a SZET-nek a szövetség munkájáról, majd Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint két meghívott államtitkár a kormányprogram különböző elemeiről beszélt a testület tagjainak. Az ülésen felelősségteljes vita bontakozott ki az RMDSZ koalíciós részvételének hasznáról, eredményeiről, de kudarcairól is. Markó Béla elmondta: a testület tárgyszerű bírálatokat is megfogalmazott a koalíciós részvétel ügyében, különös tekintettel az egyházügyi kérdésekre, valamint az önálló állami magyar egyetem alapítását illetőleg újraindítását érintő problémákra. A SZET tagjai - mondotta Markó - kedvezően ítélték meg és értékelték a kisebbségektől jogtalanul elvett 17 ingatlan visszaadásáról született kormányrendeletet és az egyetem-alapítással foglalkozó kormánybizottság létrehívását. A SZET tagjai megtárgyalták azt a javaslatot, hogy le kell bonyolítani az RMDSZ- tisztségviselők átvilágítását, de ehhez megfelelő szabályozást kell kidolgozni. Ami a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) jún. 27-én megnyíló ülését illeti, Markó hangoztatta, hogy az RMDSZ "belső parlamentjének" is nevezett fórumon is a szövetség politikai, szervezeti és kormányzati tevékenységéről szóló beszámolók hangzanak el. Valószínűnek mondta, hogy az SZKT-ülésen éles vita bontakozik ki a Securitate-dossziék ügyéről. Markó annak a reményének adott hangot, hogy az SZKT jól elemzi majd a történteket, és azokból helyes következtetéseket von majd le. /MTI, jún. 26./1998. június 29.
Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./1998. július 2.
Radu Vasile kormányfő Vasile jún. 27-én pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetének tanácskozásán mondott beszédében hangoztatta, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 áprilisában Romániát befogadják a NATO-ba. Fel kell készülni egy esetleges halasztásra, állapította meg. /Nem biztos a csatlakozás időpontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1998. július 3.
Júl. 3-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az Operatív Tanács Hajdú Gábor szenátort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile miniszterelnök a javaslatot elfogadta. Hajdú Gábor 1938. október 15-én született a Hargita megyei Csíkszentmártonban. Tanulmányait 1958-ban fejezte be a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán. Ügyvédi pályafutását Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1961-től 1990-ig Csíkszeredában folytatta. 1964 és 1968 között a csíkszeredai ügyvédi kamara igazgatója, 1968 és 1977 között pedig a Hargita megyei ügyvédi kamara elnöke volt. 1990-ben, az RMDSZ jelöltjeként választották meg Hargita megyei szenátornak, majd 1992-ben és 1996-ban újraválasztották. 1990 és 1991 között az alkotmányt alkotó bizottság tagja, 1992 és 1996 között a munkaügyi, társadalomvédelmi és munkanélküliséggel foglalkozó bizottság elnöke, 1996 óta alelnöke. Nem volt a kommunista párt tagja. Nős, 3 gyermek apja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./1998. július 6.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa júl. 3-i kolozsvári ülésén úgy döntött, hogy Hajdú Gábor jogászt, Hargita megyei szenátort javasolja a Bárányi Ferenc temesvári orvos-szenátor menesztése nyomán megüresedett egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile román kormányfő nem emelt kifogást a szövetség miniszterjelöltje ellen. Az MTI hírügynökségnek adott nyilatkozatában Hajdú elmondta, bár meglepte az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése, a kinevezés nem érte felkészületlenül, ugyanis 1992-től a szenátus munkaügyi bizottságának elnökeként sokat foglalkozott az egészségügyi reformra vonatkozó törvénnyel, mi több, eredetileg az ő bizottsága készítette el az egészségügyi törvénytervezet alapjelentését, az egészségügyi bizottságot pedig később vonták bele ebbe a munkába. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./1998. július 6.
A Legfelső Védelmi Tanács júl. 6-án a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentése, a kormány a miniszterek írásos nyilatkozata alapján leszögezte, hogy egyik testület tagjai sem voltak a volt kommunista titkosrendőrség besúgói, nem működtek együtt a Securitatéval. - Radu Vasile miniszterelnök, aki az egészségügyi miniszter lemondására vezető Bárányi-ügyet követően kérte fel kormányának tagjait, hogy zárt borítékban nyilatkozzanak a Securitatéhoz fűződő múltbeli kapcsolataikról, most felbontotta a borítékokat. Mint Rasvan Popescu kormányszóvivő közölte, a kormány egyik tagja sem volt a Securitate informátora. Daniel Daianu pénzügyminiszter arról az általa már korábban is közölt tényről tájékoztatta a kormányfőt, hogy a SIE külföldi hírszerző szolgálat tisztje volt egy időben, de erről később maga lemondott. /MTI/1998. július 7.
Júl. 7-én Rómába utazott Radu Vasile román miniszterelnök, akinek személyében hét éve először látogat román kormányfő az örök városba. Vasile fontosnak nevezte a háromnapos utazást, különös tekintettel arra, hogy Olaszország Románia első számú külkereskedelmi partnere és jelenleg a legnagyobb befektető is. A kormányfő II. János Pál pápának átnyújtotta Emil Constantinescu államfő meghívóját. Radu Vasile elismerte, hogy nem sikerült meghívólevelet szereznie Teoctist pátriárkától, a román többségi ortodox egyház vezetőjétől, ami pedig a Vatikán szemében általában szintén szükséges: a pátriárka arra tett ígéretet, hogy jövő májusban küld majd meghívót. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a kommunista rendszer idején elkobzott katolikus egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése lehet. E tekintetben a kormány fontos lépését jelentette a napokban elfogadott rendelet tizenhét, kisebbségi egyházak és közösségek tulajdonát képező ingatlan visszaszolgáltatásáról, amelynek végrehajtása azonban nem problémamentes. Radu Vasile tárgyal Romano Prodi miniszterelnökkel és fogadja őt Scalfaro elnök is, találkozik az ENI és az IMI ipari, illetve bankcsoportok vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./1998. július 8.
Július 8-án, a parlament két házának együttes ülésén a parlament 294 mellette és 68 ellene leadott szavazattal jóváhagyta Hajdú Gábor szenátor kinevezését az egészségügyi tárca élére. Az RMDSZ által javasolt Hargita megyei jogász-szenátort előzőleg a szenátus egészségügyi és családvédelmi bizottsága is meghallgatta, miután Radu Vasile miniszterelnök őt nevezte ki dr. Bárányi Ferenc utódjául. Az új egészségügyi miniszter hétfőn, július 13-án teszi le a hivatali esküt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./ Az új tárcavezető - meg nem erősített hírek szerint - elődjét, dr. Bárányi Ferencet akarja felkérni miniszteri tanácsosának. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1998. július 9.
A román ortodox egyház júl. 9-én kiadott közleményében ismét elutasította a görög katolikus egyház igényét, hogy a két felekezet közötti párbeszéd megkezdéséhez szolgáltasson vissza a Róma fennhatósága alá tartozó egyháztól a kommunista hatóságok által elkobzott és számára átadott egyházi ingatlanokat. A többségi román görögkeleti - ortodox - egyház azzal vádolja a görög katolikusokat, hogy magatartásukkal akadályozzák az ortodoxok és a görög katolikusok, az ortodoxok és a római katolikusok közötti párbeszédet és - közvetve II. János Pál romániai látogatásának előkészítését is". Az 1989 decemberi fordulat óta ismét szabadon működő görög katolikus egyház hiába kérte vissza ingatlanjait és tett több kompromisszumos javaslatot is (például hogy ott adják vissza az egyik templomot, ahol kettő működik, stb.). Kolozsváron éveken át szabad téren tartották szertartásaikat, csak nemrég nyerték vissza bírósági ítélet alapján egyik templomukat, de birtokba venni csak az oltár tövében vívott kézitusa árán tudták híveik.- Radu Vasile román miniszterelnök júl. 9-én tér vissza olaszországi látogatásáról, amelynek során a Vatikánban felkereste a pápát és átadta Constantinescu államfő romániai látogatásra szóló meghívását, de elismerte azt is, hogy Teoctist pátriárkától, az ortodox egyház fejétől nem tudott alkalomból hasonló meghívást vinni, erre csak későbbi időpontban kerülhet sor. - Az ortodox egyházi közlemény világossá teszi, hogy amíg nem következik be változás a görögkeleti és görög katolikus román egyházak között, addig a pápai látogatásra továbbra sincs sok esély. /MTI/1998. július 10.
Harmincöt román egyetem képviselői Radu Vasile miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 165 magyar tanárának és oktatójának a napokban - szintén a kormányfőhöz intézett levél formájában - közzétett terve ellen - jelentette júl. 10-én a Rompres. A terv hat magyar nyelvű kar létesítését szorgalmazza a "multikulturális" intézmény keretében addig is, amíg létre nem jön a romániai magyar egyetem. A román hírügynökség beszámolt arról, hogy a képviselőház oktatási bizottsága ugyancsak a kormányfőhöz intézett levélben kifogásolta az elgondolást. A bizottság elnöke Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt tagja, aki szerint a kolozsvári magyar egyetemi oktatók "etnikai szeparatizmust" hirdetnek, amely kirekeszti a magyar kisebbséget az ország gazdasági, társadalmi és politikai életéből. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./1998. július 11.
Radu Vasile miniszterelnök júl. 11-én Bulgáriában járt, Szófiában találkozott török és bolgár kollégájával. A román kormányfő azt nyilatkozta, hogy útjának célja az informálódás volt, megállapodtak abban, hogy a következő hármas találkozót szeptemberben tartják, Isztambulban. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./1998. július 11.
Kolumbán Gábor - akit Radu Vasile miniszterelnök májusban nevezett ki közigazgatási problémákkal foglalkozó tanácsosává - visszatért a Hargita megyei tanács elnökeként betöltött funkciójába. Kolumbán sajtóértekezletén elmondta, hogy választania kellett: vagy végleg lemond a megyei tanács elnökének tisztségéről, amelyet ideiglenes helyettes töltött be bukaresti elfoglaltsága óta, vagy a miniszterelnök melletti tanácsosi tisztséget adja fel, és alapos megfontolás után a választott tisztség megtartása mellett döntött. /Újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1998. július 13.
Július 13-án a Cotroceni Palotában, Radu Vasile miniszterelnök és a két házelnök, Petre Roman és Ion Diaconescu jelenlétében Hajdú Gábor újonnan kinevezett egészségügyminiszter és Kozsokár Gábor alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság tagja letette a hivatali esküt Románia elnöke, Emil Constantinescu előtt. Az eskütételen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila, szenátusi frakcióvezető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13., 1303. sz./ Megválasztása után Kozsokár Gábor emlékeztetett arra, hogy hét évvel ezelőtt azok közé tartozott, akik nem szavazták meg az új román alkotmányt; ezért szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy bár továbbra is az a meggyőződése, hogy az alaptörvény módosításra szorul, de amíg a többség akaratából az érvényben van, addig tiszteletben fogja tartani. Az RMDSZ-szenátor mandátuma kilenc évre szól a román Alkotmánybíróságban. Kozsokár Gábor egyben bejelentette, hogy lemond szenátori tisztségéről, a szenátus titkári tisztségéről és RMDSZ-tagságáról, ahogy azt a román törvények az összeférhetetlenség miatt megkövetelik. /MTI/
A parlamenti ülésszak mérlegéről az MTI-nek nyilatkozó Markó Béla RMDSZ-elnök a koalíciós és kormányzati válság negatív következményeire hívta fel a figyelmet - írta a Szabadság. Markó úgy látja, a törvényhozási munka már 1997 nyarától lelassult, változást a Radu Vasile-kormány létrejötte hozott ugyan, de a hátrányt a parlament nem tudta behozni, ezért a következő ülésszakra maradtak olyan törvények, amelyeket a kormányprogram értelmében már most véglegesíteni kellett volna, példaként említve meg a helyi költségvetési törvényt, a helyi vagyonok, tulajdonok törvényét, valamint a földtörvény módosítását. A romániai magyarságot is érintő, az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító két sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült törvényerőre emelni. Az RMDSZ utóbbi napokbeli sikereként értékelte Kozsokár Gábor szenátor megválasztását alkotmány-bírává és Gálfalvi Zsolt kinevezését az állami televízió igazgatótanácsába.
A Szabadság Tokay Györgyel, a Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével készített interjút közölt, amelyben az RMDSZ célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről, valamint a kisebbségi magyarság igényeit is magában foglaló nemzetiségi stratégia kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott. A lap kérdésére válaszolva Tokay kifejtette: a szövetség célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében egy "optimista és egy realista" választ adhat: az első változat abból indul ki, hogy a kormányprogram tartalmazza az RMDSZ programjának egyes részleteit, tehét amennyiben ez a kormányprogram megvalósul, meg kell valósulnia az RMDSZ kormányprogramba foglalt célkitűzéseinek is. Ezek közül a kisebbségügyi miniszter stratégiai fontosságúnak tartja az óvodától az önálló egyetemig terjedő magyar oktatatás, valamint a nyelvhasználat kérdését. A "realista" megközelítés viszont abból a tényből indul ki, mondja a politikus, hogy - hasonlóképpen a kormányprogram megvalósításában tapasztalható nagyméretű bizonytalankodáshoz - a nemzetiségi politika kidolgozása is igen lassú léptekkel halad. A miniszter meglátásában igen nehezíti a helyzetet az, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak mindmáig nincs nemzetiségi stratégiája, ennek kidolgozása viszont igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel a kormánykoalícióban minden úgynevezett demokratikus párt részt vesz, ezért a közös nevező megtalálása ebben a kérdésben "nem könnyű feladat". "A partnereink nagyon nehezen jönnek rá arra, hogy a kisebbségi igények RMDSZ-szempontú megközelítése tulajdonképpen nemcsak a kisebbségnek az érdeke, hanem román nemzeti érdek, román stratégiai érdek is" - szögezte le a politikus. /MTI/