udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
323
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 301-323
Névmutató:
Vekov Károly
2004. február 20.
Markó Béla Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről című írásáról fejtette ki véleményét Vekov Károly. Markó írása igaz és nem igaz állítások elegye. Ez az írás is jelzi, hogy baj van a helyzetértékeléssel az RMDSZ csúcsán. Az RMDSZ tagságának egy része otthagyta a szervezetet, mert kiábrándult, más része apatikus. Markó írásában az az elképesztő állítás is olvasható, hogy "az RMDSZ – döntő befolyást gyakorolt saját országa egész haladási irányára és sebességére". Valójában a kormánypárt akarata és támogatása döntött. Markó beismerte: "Sodródunk álmok, vágyak, illúziók, szimbólumok között, míg a szomszédos országok építik a maguk nemzetstratégiáját". Akik mindeddig elhatárolódtak a "nemzetitől", hirtelen annak képviselőiként lépnek elő? – kérdezte Vekov. /Vekov Károly: Talán még nem késő! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19., folyt.: 20./2004. február 23.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2004. február 26.
A Székely Nemzeti Tanács által felkért képviselők benyújtották a képviselőháznak Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét, amelyet február 25-én 100-as számmal iktattak. A tervezetet – Birtalan Ákos képviselő kezdeményezésére – Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly képviselő látta el kézjegyével. A tervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, továbbá az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. /Benyújtották az autonómiatervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./ Az SZNT állandó bizottsága közleménye szerint a statútumtervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, valamint az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. Toró T. Tibor parlamenti képviselő jelezte, az aláírók előzőleg mintegy nyolcórás tárgyalást folytattak Csapó I. Józseffel és az SZNT alelnökével, Bán Istvánnal. Kérésükre a tervezeten még néhány apró jogtechnikai vagy stiláris javítást eszközöltek. „A tervezetnek 45 nappal a benyújtás után a képviselőház plénuma elé kell kerülnie. A végső döntést a szenátusnak kell meghoznia” – magyarázta Toró. Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja nyilatkozatban foglalta össze a tervezet benyújtásával kapcsolatos kifogásait. A frakciók úgy vélték, érdemi vitát kellett volna folytatni a parlamenti csoportban a tervezetről, és ezt követően közösen kellett volna meghozni a döntést. Ugyanakkor ki kellett volna kérni a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek véleményét is a tervezetről. „Az elmúlt nyolc év azt bizonyította, hogy az autonómiákkal kapcsolatos törvények benyújtása soha nem időszerű” – fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. /Gazda Árpád: Benyújtották az autonómiatervezetet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./2004. március 4.
Márc. 1-jén a szenátusban újból „napirendre került" Wass Albert ügye a politikai nyilatkozatok rendjén, csaknem egy óra hosszat. Az elindító Frunda György volt, aki megelégelte egyes szenátorok befeketítő törekvéseit, vádjait. Frunda György politikai nyilatkozatában félórás beszédet tartani Wass Albert védelmében és állást foglalt írói nagysága mellett. Szerinte nem volt példa és ezért bekerült a rekordok könyvébe: magyar ifjak hitet tettek Was Albert írói nagysága előtt, amikor műveiből február 21–22-én egyvégtében, megszakítás nélkül felolvasást tartottak világszerte. A fiatalok ellen egy bizonyos párt feljelentést tett, miszerint lábbal tiporták a kormányrendeletet, amely megtiltja fasiszta, rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumaik használatát. Frunda összefoglalta a Wass-ügy történetét, kiemelve mindazokat a mozzanatokat, amelyek megkérdőjelezik a halálos ítélet érvényességét /Wass Albert nem is tartózkodott a helyszínen/. Frunda kitért Wass Albert szépirodalmi munkásságára is, mondván, ezek valós értékekkel gazdagították Románia kultúráját. Ezután Adrian Paunescu lépett a mikrofonhoz, valóságos előadást tartott, és „tiszta véletlenül" kezeügyében voltak idézetek. Például Vekov Károly képviselő nyilatkozata. Adrian Paunescu alantas támadást intézett Wass Albert fiai ellen, mondván, hogy lehet, sok pénzt szerezni, de ez nem jelenti azt, hogy egy ország, egy kultúra, egy kisebbség torkán le lehetne nyomni egy háborús bűnöst. Föltette a kérdést: vajon lehetséges-e, hogy egy szenátor perújrafelvételt kérjen egy olyan ítéletben, amelyben a román igazságszolgáltatás már döntött, és más megoldást kérjen? Paunescu után George Pruteanu is úgy érezte, meg kell nyilatkoznia. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Wass Albert újból téma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./2004. március 11.
Dokumentumkötet látott napvilágot: Transzcendens remény. A Limes-kör dokumentumai. 1985–1989. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica, 32./ Összeállította és a jegyzeteket készítette: Molnár Gusztáv.A Limes-kör egyike volt a nyolcvanas évek legjelentősebb ellenzéki kezdeményezésének Romániában. Elindítója a Kriterion könyvkiadó szerkesztője, Molnár Gusztáv, de Balázs Sándor, Vekov Károly, Bíró Béla, Ágoston Vilmos, Szilágy N. Sándor és más, az erdélyi értelmiség jelentős személyiségei is aktív tagjai voltak a körnek. A Limes-körnek az 1987 februárjában Molnár Gusztáv bukaresti lakásán tartott házkutatás vetett véget. Molnár Gusztáv a kör magnófelvételeit, az akkori és későbbi dokumentumait szerkesztette kötetté. /A Limes-kör dokumentumai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./2004. március 16.
Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2004. március 18.
Márc. 17-én a képviselőház közigazgatási bizottsága is napirendre tűzte a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, és hat RMDSZ-képviselő által benyújtott Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét. A bizottság elfogadta, hogy dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke és Bán István alelnök hozzászólási jog nélkül részt vegyen a munkálatokon. A kezdeményező hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt terjesztette elő a törvénytervezetet, Toró T. Tibor válaszadási lehetőséget kapott, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők részvételükkel fenntartották a törvénykezdeményezést. A vita után a szakbizottság elutasította a törvénytervezetet, melyre egyedül Kovács Csaba Tibor RMDSZ-képviselő, a bizottság titkára szavazott. /Újabb bizottsági nem az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2004. március 31.
Márc. 30-án nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a képviselőház 22 ellenszavazattal és 2 tartózkodással. Az RMDSZ 27 tagú képviselőházi frakciójából 23 volt jelen, akik közül 22 tagja voksolt az autonómia-tervezet mellett, Pataki Júlia RMDSZ-es képviselő és a német kisebbség képviselője tartózkodott. A tervezetet Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők nyújtották be. Az RMDSZ-frakció ellenezte az előterjesztést, mivel a tervezetet szakmailag alkalmatlannak, az akciót pedig időszerűtlennek tartották, ennek ellenére a bizottság elutasító jelentése ellen szavaztak. /Sz. K.: Nemet mondtak az autonómiára. A képviselőház leszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2004. május 10.
Máj. 8-án Kisbácsban felavatták a Magyar Ifjúsági Házat. A Magyar Ifjúsági Ház létrejöttéhez hozzájárult helyi római katolikus egyház is: telket adtak a ház felépítéséhez. Megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök, hangsúlyozva: az RMDSZ csakis az eredmények felmutatásával kampányolhat. A mostani avató üzenete az, hogy „otthont tudunk teremteni Erdélyben az ifjúságnak”. „Egész Erdélyt tegyük jelképesen egy nagy ifjúsági házzá, ez a mi legigazabb programunk”. „Velünk a magyarok Istene, ha mi azt akarjuk”, mondotta Vekov Károly képviselő, erre pedig Kisbács a legjobb példa. /Papp Annamária: Felavatták a Magyar Ifjúsági Házat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Markó Béla szövetségi elnök elmondta: van, mit felmutatni: a földeket, erdőket visszaszereztük, egyházi tulajdonok kerültek vissza jogos tulajdonosaikhoz, Észak-Erdélyen keresztül autópályát építenek, bevezették Erdélyben a kétnyelvűséget a közigazgatásban, és lassan az igazságszolgáltatásban is. /Csomafáy Ferenc: Kolozs megyei kampánynyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2004. június 24.
A szenátus jogi bizottsága is elutasította a székelyföldi autonómia tervezetét jún. 23-i ülésén. Toró T. Tibor elmondta, hogy a közel egyórás vitában olyan ismert szenátorok is részt vettek, mint Antonie Iorgovan (PSD) és Petre Roman (FD). Iorgovan szerint a javaslat nem szokványos törvény, hanem alkotmánymódosító tervezet, ezért arra kérte az előterjesztőket, hogy vonják vissza azt, és alkotmánymódosító javaslatként terjesszék elő az alaptörvény által megkívánt módon, azaz a szenátorok legalább egynegyedének támogatásával. Toró az előterjesztők nevében elutasította ezt. Petre Roman a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet azon passzusait kifogásolta, amelyek – az ő értelmezésében – „felfüggesztenék” a román törvények érvényesülését a Székelyföld területén. A vita nyomán a szenátus jogi bizottságának tagjai Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor kivételével a tervezet plenáris vitájának elutasítását szavazták meg. Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki Csapó I. József tervezete alapján, és hat RMDSZ-képviselő: Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be ápr. 25-én a képviselőházban. A képviselőház március közepén utasította el a törvényjavaslatot. /Bakk Miklós: Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./2004. június 25.
Kolozsváron Kónya Hamar Sándornak és Vekov Károlynak le kellene mondania az RMDSZ megyei szervezetének vezető tisztségéről – állította Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, mert tévútra vezették választóikat, de már arról is beszélnek, hogy Hamar és Vekov helyett a visszaléptetett polgármesterjelöltet, Máté Leventét és Mátis Jenőt javasolják parlamenti képviselőnek, írta a Ziua bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./2004. június 30.
Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./2004. július 1.
A Szabadság arra kérte Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort, valamint Vekov Károly képviselőt, hogy értékelje az idei parlamenti tevékenységet. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja szerint jogi szempontból talán a román törvényhozás legfontosabb periódusa volt. Ez idő alatt fogadták el a bírók jogállásáról szóló törvényt, a bírósági szervezési törvényt és a legfelsőbb bírótanács törvényét, amelyek gyakorlatilag az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítanák, e három jogszabály megalkotását az Európai Unió (EU) kérte Romániától. A szenátor szerint ezzel megszűnt a politikum intézményes beavatkozásának a lehetősége az igazságszolgáltatás menetébe. Az alkotmány módosítása nem is okozott áttörést a kisebbségi jogok terén, de tartalmaz pozitív rendelkezéseket ezen a területen, és gyakorlatilag kompatibilissá teszi a román alkotmányt az EU-s jogszabályokkal. Vekov Károly képviselő kifejtette: az elmúlt ciklusban az RMDSZ parlamenti szinten az eddigi protokollumtól behatárolt és meghatározott politikát folytatta, amely lényegében a kormánypárt támogatását jelentette. Az oktatás területén elkezdődött a decentralizáció. A romániai magyarság státusának jogi kérdése nincs megnyugtatóan elintézve. /Köllő Katalin: Eredményes ülésszak az integrációs előírások jegyében. A román politikum még mindig visszautasít alapvető európai elveket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2004. július 27.
Júl. 25-én ünnepelte Magyarvista a település első írásos említésének 775. évfordulóját. Dr. Kozma Zsolt igehirdetésével, istentisztelettel kezdődött az ünnepség, majd a faluközpontban, a Kós Károly tervezte emlékműnél tisztelegtek a vistaiak a két világháborúban elesett falubeliek emléke előtt. Beszédet mondott többek között a vistai születésű András János irodalomtörténész, Kovács István polgármester és Vekov Károly parlamenti képviselő. A helyi református énekkar is fellépett. Kovács István polgármester pozitívan értékelte, hogy a színtiszta magyar faluközösség végre felébredt. A szervezők képeslapot jelentettek meg a templomról. Elhangzott a falu, valamint a templom rövid története, és ismét fellépett az énekkar. Utána lovas, hintós, szekeres díszfelvonulás kezdődött: a népviseletbe öltözötten végigvonultak a falu főutcáján. /Valkai Krisztina: 775 éves Magyarvista. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2004. július 30.
Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) nyilatkozatban foglalt állást néhány, a romániai magyarságot érintő és általa fontosnak ítélt kérdésben. A Szabadság összefoglalta, és úgy adta közre a platform nyilatkozatát. Kiss János, a Szabadság nyugalmazott szerkesztője írásában /Csak füst, Szabadság, júl. 22./ elítélte a kivonatosan közölt állásfoglalást. A cikkíró nem szereti a NÉP-et (Nemzetépítő Platform), elítélő véleményét harmadszor fejtette ki. Az nem érv, hogy nem tudja, mit is képvisel a platform, szögezte le Vekov Károly, a platform vezetője. „Úgy tűnik, a cikkíró nem szereti sem a nemzet, sem a nemzetépítés szót hallani.” Szerinte, aki más véleményen van, az egységbontó. Kiss János szerint elég, ha Magyarország pénzt ad, mert nincs más, és ne is legyen más kötelezettsége. A Kiss János által hangoztatott be nem avatkozás elve nem fogadható el. „A magyar kormány igenis felelős a mi sorsunkért”, hangsúlyozta Vekov. Vekov kiemelte: „esélyegyenlőség hiányában védelemre van szükségünk, a sajátos jogaink védelmére. Ezért az autonómia és a kettős állampolgárság igénylése.” /Vekov Károly: A vonalon innen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./2004. augusztus 2.
Nem indul bűnvádi eljárás a februárban megtartott Wass Albert-felolvasómaraton szervezői és résztvevői ellen – döntött a Legfelsőbb Semmítőszéki Ügyészség. A főügyészi indoklás szerint Wass Albertet sem emberiségellenes bűncselekmények, sem pedig háborús bűnök elkövetésével nem ítélték el. Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselő és Gheorghe Funar akkori kolozsvári polgármester ugyanis bűnvádi feljelentést tett a felolvasómaraton két védnöke, Vekov Károly és Makkai Gergely képviselő, valamint a rendezvény szervezői ellen. A nagy-romániások érvelése szerint a maratonban aktív szerepet vállalók a háborús bűnösként elítélt Wass Albert kultuszát ápolták, ezt pedig tiltják a hatályos törvények. Wass Albert rehabilitációjának, illetve perújrafelvételének ügye továbbra is napirenden levő kérdés marad. Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület azért szervezte meg idén februárban a 24 órás felolvasómaratont, hogy ezzel is népszerűsítse Wass Albert munkásságát, elősegítse a rehabilitálás folyamatát, és elérje a Wass-műveknek a tantervbe való felvételét. /Lukács János: Vétlen maratonszervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./2004. augusztus 3.
Kiss János visszautasította Vekov Károly írását /A vonalon innen, Szabadság, júl. 30./. Vekov ugyanis kifogásolta Kiss János előzően közölt ítélkezését /Csak füst, Szabadság, júl. 22./, melyben pálcát tört a Nemzetépítő Platform állásfoglalása fölött. Kiss János továbbra is úgy látja, hogy Vekov Károlynak és platformjának szereplési viszketegségből, pótcselekvésként született nyilatkozata „CSAK FÜST és semmi más.” /Kiss János: Továbbra sem láng, csak füst. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2004. augusztus 18.
Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök megbeszélést tartott Kolozsváron a Nemzetépítő Platform Vekov Károly elnök vezette küldöttséggel. Egyetértettek abban, hogy az előválasztási jelölési rendszernek a lehető legnyitottabbnak kell lennie, és a kampánynak a magyarság minden rétegéhez szólnia kell. Vekov Károly igényelte, hogy az RMDSZ minél előbb fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra saját részletes autonómia-elképzelését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./2004. szeptember 8.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának Állandó Bizottsága úgy döntött: mind az urnás, mind a közvetett elektoros előválasztásra vonatkozó javaslatot a Megyei Képviselők Tanácsa elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei szervezet elnökének véleménye szerint Kolozsváron is meg lehet szervezni az urnás előválasztást a magyarság számarányától függetlenül, de nem kell elfeledkezni az akció költségvetési vonzatairól sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor minden alkalommal az urnás előválasztás mellett kardoskodott. Mint mondta, ezzel a módszerrel lehetőséget adhatnak a tagságnak, hogy értékeljen, minősítsen. – Az urnás előválasztás kötelezővé tételét az SZKT leszavazta, arra hivatkozva, hogy a szabályzat nem engedi meg, ez ugyanis a megyei szervezetekre bízza a módszer kiválasztását. Vekov Károly képviselő a legdemokratikusabb módszernek tartja az urnás választási módszert, viszont a szórványvidéken ez nehezen kivitelezhető. Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke mihamarabb véget vetne az "elektoros manipulációnak, amivel az RMDSZ csak tovább ássa a gödrét". – Aki képviselő vagy szenátor akar lenni, az álljon ki a nép elé, és ne gittegyletek döntsék el, hogy ki kerül fel a listára – mondta Pillich. /Köllő Katalin, Kiss Olivér: Urnás előválasztás Kolozs megyében? A demokrácia költséges mulatság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2004. szeptember 11.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének történetében először tartanak közvetlen előválasztásokat a megyét képviselő törvényhozók kijelölésére – döntötte el szept. 10-én a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Ezt azt jelenti, hogy október 10-én minden magyart az urnák elé várnak. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének évek óta problémája van a nyilvántartással. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök elmondta: az 1990-ben készített, és azóta csak részben frissített statisztika szerint valamivel több mint 40 ezer RMDSZ-tag létezik a megyében. Úgy vélte, hogy frissítés esetén ez a szám jelentősen csökkeni fog. A gyűlésen a jelenlegi törvényhozók /Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly parlamenti képviselők/ beszámolóját elfogadták. /Borbély Tamás: Közvetlen előválasztást szerveznek Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./