udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2701 találat lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 2701-2701

Névmutató: Iliescu, Ion

2000. december 12.

Magyarország gratulál a romániai elnökválasztáson győztes Ion Iliescunak, illetve a törvényhozás legerősebb pártjává választott Szociális Demokrácia Romániai Pártjának - nyilatkozott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. A magyar fél konkrét lépései alapján fogja megítélni az új román vezetést, és ennek alapján alakítja Romániához fűződő viszonyát. Horváth Gábor kiemelte: Budapest bízik abban, hogy a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetőinek korábbi megnyilatkozásai szerint a szélsőséges erők és nézeteik semmilyen formában nem jelennek meg az új román vezetés programjában és gyakorlati lépéseiben. Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti integrációs felzárkózását. Utalt arra, hogy a romániai magyarság helyzetének javítása érdekében számos fontos lépés történt, ám több kérdés megoldatlan maradt. A magyar fél elvárja, hogy a romániai magyarság érdekeit a választások után hivatalba lépő kormány figyelembe vegye figyelembe. Budapest támogatja az anyanyelv használatára, a magyar nyelvű állami egyetem visszaállítására, valamint a kommunista időkben elkobzott ingatlanok visszajuttatására vonatkozó megalapozott igényeket. Hasonlóképpen támogatja a magyar fél a romániai magyarok lakta területek gazdasági fejlesztésére, a határ menti együttműködés előmozdítására és a határrégiók fejlesztésére irányuló törekvések megvalósítását. /Magyarország bízik az új román vezetésben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2000. december 12.

A nemzetközi sajtó megnyugvással vette tudomásul, hogy az első részeredmények szerint Ion Iliescu fölényes győzelmet aratott a vasárnapi elnökválasztáson. Iliescu első sajtónyilatkozatából kiemelték: "gyorsítani fogjuk a reformokat, amelyek lehetővé teszik az ország mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz″. A CNN szerint a szavazópolgárok elvetették a szélsőségesen nacionalista C. V. Tudort, akinek zsidó- cigány- és magyarellenes kirohanásai veszélyeztették Románia európai integrációját. A New York Times azokat a szekértői véleményeket idézi, miszerint Románia szavazópolgárai politikai érettségről tettek tanúbizonyságot, amikor harmadszorra is újraválasztották Iliescut, elutasítva a nacionalista C. V. Tudort. A romániai elnökválasztás eredményei szerint a lakosság egyértelműen elvetette a szélsőségességet, xenofóbiát és a totalitárius rendszert - írta a brit The Independent című lap. Egy hírelemző szerint a romániai elnökválasztás második fordulója nem több, mint választani az AIDS és a rák között″ - írta az angol újság. A Guardian szerint C. V. Tudor második fordulóba kerülése felébresztette azokat a romániai szavazópolgárokat, akik az első fordulóban kétségbeesésükben a nagyromániás pártvezérre adták szavazatukat. "Az egzaltált, éleseszű politikus-költő rájátszott a lakosság korrupcióval szembeni undorára, amely megbénítja az igazságszolgáltatást, stadionokban tartott nyílt pereket ígért a "cigánymaffia ellen"″ - állapította meg a brit baloldali lap. /A nemzetközi sajtó dicséri a romániai szavazások eredményét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 13.

A romániai elnökválasztás dec. 10-én tartott második fordulójának eredménye: Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja jelöltje a szavazatok 66,83 százalékát kapta. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát szerezte meg. A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott. Ez utóbbi az ország 42 választókörzetéből csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében előzte meg Iliescut. A PDSR elnöke az első, 1990-ben tartott választások óta mindegyiken indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben győznie, alulmaradva a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A mostani választáson Erdély a szélsőséges nacionalizmus ellen szavazva, meghozta Iliescu számára az első erdélyi győzelmet. A romániai magyarok jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, de az RMDSZ felhívásának köszönhetően Ion Iliescu a döntő többségében magyarok lakta két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovásznában pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg. /Megvan az elnökválasztás hivatalos végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. december 14.

Dec. 13-án az Alkotmánybíróság visszautasította a Nagy-Románia Párt fellebbezését, amelyben kérték az államfőválasztás második fordulójának semmissé nyilvánítását, mivel - nézetük szerint - csalások történtek. Az Alkotmánybíróság a kérést megalapozatlannak nyilvánította, a választások második fordulóján Ion Iliescu győzött, s ennek hivatalos alkotmánybírósági bejelentése dec. 14-én lesz. /Visszautasították a nagy-romániás fellebbezést. = RMDSZ Sajtófigyelő, dec. 14. - 48. sz./

2000. december 15.

Bukaresten az Alkotmánybíróság dec. 14-én kimondta: az elnökválasztásokat Ion Iliescu nyerte meg, s ettől kezdve hivatalosan is államfő. Constantinescu leköszönő államfő üdvözölte utódát. /Iliescu elnökségét hivatalosan is elismerték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2000. december 19.

Az új kormánypárt, az RTDP csúcsvezetőségének dec. 18-i ülése után Ion Iliescu megválasztott államfő kijelentette: megvált párttagságától, és átadta a stafétát Adrian Nastasénak, az RTDP első alelnökének, kijelölt kormányfőnek. Nastase az RTDP januári országos értekezletéig lesz a párt ideiglenes vezetője. Iliescu kifejtette: államelnöki minőségében nem tehet javaslatot arra vonatkozóan, hogy ki legyen az RTDP új elnöke, a legjobb változatnak azonban azt tartja, ha azt a miniszterelnök töltené be. Iliescu elmondta: Nastaséval mindig jó viszonyban volt. Adrian Nastase nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot: szerinte is a legideálisabb az lenne, ha a megalakuló kormány vezetője töltené be a párt elnöki tisztét is. /Ion Iliescu megvált párttagságától. Nastasénak adta át a stafétát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Ion Iliescu dec. 18-án nyilvánosságra hozott levelében felszólította az RTDP vezetőségét, tagjait, továbbá a jövendőbeli minisztereket: az állam illetékes intézményével közösen indítsanak ádáz harcot a bürokrácia és a korrupció felszámolása érdekében. /Korrupcióellenes harcra szólít fel az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 21.

Ion Iliescu dec. 20-án a parlament két házának együttes ülésén letette az államfői esküt. A 71 éves politikus most harmadszor lett Románia elnöke. Beszédében Iliescu hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt ″a szociális biztonság jelenti majd a nemzeti és társadalmi szolidaritás gerincét″. Legfontosabb feladatának a szegénység elleni küzdelmet tartja. A román állam gazdagságát méltányosan kell szétosztani azok között, akik munkájukkal azt létrehozták, s a szociális védőháló finanszírozásához minden románnak jövedelmével megegyező arányban kell hozzájárulnia - jelentette ki. Iliescu kitért a szociális védelemre, a nyugdíjrendszer tervezett reformjára, a gyermeknevelés feltételeire, a szakmai képzésre és a társadalmi beilleszkedés kérdésére. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek kötelessége lesz a korrupció és a bürokrácia elleni harc. Az államfő szerint a legfontosabb célok a gazdaság fellendítése, a fogyasztás és az export ösztönzése, a mezőgazdaság talpra állítása, az infrastruktúra korszerűsítése és az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatása. Az eskütétel után Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője megáldotta az államfőt. Az államfői jogkört Ion Iliescu dec. 21-én veszi át Emil Constantinescu távozó elnöktől a Cotroceni-palotánál katonai tiszteletadással rendezett parádé keretében. /Harmadszorra az államfői székben. Ion Iliescu letette az esküt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. december 21.

Az RMDSZ-nek nincs kifogása Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök személye ellen - nyilatkozta Markó Béla Ion Iliescuval dec. 20-án folytatott tárgyalását követően. Markó kifejtette: amennyiben az RTDP programjában hitet tesz a gazdasági és szociális reformfolyamat folytatásában, ide értve a kisebbségi jogokat is, az RMDSZ támogatni fogja az RTDP-kormányt. - Az RMDSZ ismét felsorolta azokat a prioritásait, amelyeknek tiszteletben tartását az RTDP-től is elvárja. Ide tartoznak a reformok folytatása, a tulajdontörvények mielőbbi életbeléptetése, az oktatási prioritások, a közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosításáról ott, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ választ vár arra, hogy az új struktúrájú kisebbségvédelmi hivatalban magyar lesz-e az egyik államtitkár. Az RMDSZ támogatja az ötletet, hogy Eckstein-Kovács Péter utódja Dan Pavel legyen, amennyiben ezt a közismert politológus, publicista is elfogadja. - Sem a Nemzeti Liberális Pártnak, sem a Demokrata Pártnak nincs kifogása Adrian Nastase kinevezése ellen, és a parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségek is hasonló állásponton vannak. Ion Iliescu találkozott a Nagy-Románia Párt képviselőivel is. Corneliu Vadim Tudor pártelnök kifejtette: pártja nem szavazza meg azt az ″öntelt″ RTDP-kormányt, amelyik azt hiszi, hogy egyedül is képes kormányozni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs kifogása a demokratikus ellenzéknek Adrian Nastase ellen. Magyar államtitkár az új kisebbségvédelmi hivatalban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. december 22.

Négy év után Ion Iliescu államfő visszatért a Cotroceni-palotába, ahol ünnepélyes keretek között fogadták a régi-új államfőt. A hivatalos beiktatás dec. 21-én történt. Iliescut a Cotroceni-ből távozó Emil Constantinescu volt államfő fogadta. Rövid megbeszélést tartott az új és régi államfő. A leköszönő államfő távozásakor kifejezte reményét, hogy Románia a jövőben megőrzi mindazt a jót, amit az elmúlt négy évben sikerült megvalósítani. /Iliescu visszatért Cotroceni-be Constantinescu búcsút mondott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Iliescu az ortodox egyház vezetője és a külföldi diplomaták előtt letette elnöki esküjét, majd ismertette terveit. Ezek között szerepelt a befektetések támogatása, a mezőgazdaság fellendítése. Kifejtette, hogy a szociális védőháló a román társadalom gerincét fogja képezni, elsődleges feladat az általános szegénység leküzdése, új munkahelyek létesítése. Iliescu ígérte, hogy határozottan fel fog lépni a korrupció és a bürokrácia ellen. Külpolitikai téren prioritásként pedig az EU-ba és a NATO-ba való integrációt nevezte meg, illetve a Romániával szemben támasztott vízumkényszer eltörlését. /(Szász Attila): Eskü után ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. december 22.

Dec. 21-én együttes ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament két háza a tizenegy évvel ezelőtti forradalomról. Az ülésen Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kijelölt kormányfő mellett részt vettek hét forradalmárszervezet képviselői, Lucian Mihai alkotmánybírósági elnök, Paul Mitroi ombudsman és a diplomáciai testület képviselői. Beszédében Iliescu kijelentette: sohasem fogják pontosan azonosítani azokat a tetteseket, akik 1989 decemberében emberek életét oltották ki, másokat pedig megsebesítettek. A fő bűnös a Ceausescu-házaspár volt, őket éppen azokban a napokban ítélték el és végezték ki - mondta. Sergiu Nicolaescu RTDP-szenátor viszont úgy vélte, a jogszolgáltatás a hibás azért, hogy mind a mai napig nem állították bíróság elé azokat, ″akik ellen 1989 decemberében harcoltunk″. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő a temesvári forradalom fontosságáról szólt az ünnepi ülésen. /Iliescu: Soha nem fogják azonosítani az 1989. decemberi tetteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Szilágyi Zsolt beszéde végén három nyelven - románul, magyarul és németül - köszöntötte a hallgatóságot. /A romániai rendszerváltás 11. évfordulója a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. december 28.

Ismeretlenek újból bemázolják a két vagy háromnyelvű helységnévtáblákat, Tasnád Zilah felőli bejáratánál és Érszakácsiban. Ezen kívül a vidéken szinte minden táblára felragasztották Iliescu választási képét. Ákos községben, annak ellenére, hogy magyar a polgármester, már két éve leverték a helység magyar feliratát. /Helységnévtáblák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2001. január 9.

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel készített interjút az Erdélyi Napló munkatársa. A képviselő a parlamentben elmondta, hogy ″hatnak még a diktatúrabeli félelmek, amelyeket tulajdonképpen egy nyolcvanéves időszak alatt alakítottak ki bennünk″. ″Tizenegy évvel a Ceausescu-rezsim bukása után még mindig nem ismertek sem az akkori véres történésekért felelősek, de a későbbi bányászjárások és a marosvásárhelyi események elindítóit is homály fedi. Egy-két kirakatcélból megrendezett pert kivéve simán megúszták az igazi bűnösök.″ Iliescu államelnök jelen volt, amikor Szilágyi Zsolt beszélt erről. Iliescunak erkölcsi kötelessége lenne nyilvánosságra hozni ismereteit, bevallani saját szerepét a történtekben. A képviselő kifejtette az újságírónak, hogy a parlamentbe ″visszakerültek a titkosszolgálatok kötelékébe tartozó aktív ügynökök, akiket az átvilágítási törvény véd.″ Az emberek félni fognak, hogy azok a szekusok, akik őket lelkileg vagy fizikailag terrorizálták a diktatúra idején, most is beleszólhatnak a fontos döntésekbe, az ország sorsába. A képviselő kifejtette, hogy a magyar nemzeti közösségtől sem korrektséget várják el, hanem csak a feltételek nélküli behódolást. ″Az RMDSZ-en belül is érezhető a román társadalom negatív fejlődésének a hatása″ - tette hozzá. Mind többen vannak olyanok, akik az RMDSZ-t hierarchikusan szervezett politikai pártként kívánják működtetni. - A leghatékonyabb eszköze a tisztázásnak a belső választások megrendezése volna. /Román Győző: Kell-e még félnünk? És mitől? Beszélgetés Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetői, Kiss Kálmán elnök és Harkó Antal alelnök nyilatkoztak a Krónikának. Elmondták, hogy céljuk az RMDSZ belső ellenzékével megtalálni a közös utat, amely egy erős magyar párt létrehozásához vezetne. Új lendületet akarnak adni pártjuknak. Ismét megpróbálnak tárgyalóasztalhoz ülni az RMDSZ-szel, amennyiben a Szövetség legfelsőbb vezetősége is hajlandó erre. Magyarázkodtak: ha az RMDSZ-vezetők nem tekintettek volna el a szabad demokraták véleményétől, Marosvásárhelyen ők nem állítottak volna saját polgármester-jelöltet. Kiss Kálmán elnök nem kívánt beszélni az RMSZDP történetének arról a fejezetéről, amikor négy évvel ezelőtt az alakulat paktumot kötött a Ion Iliescu vezette formációval. Kiss Kálmán Kincses Előd nevét említette lehetséges tárgyalópartnerként; ám a marosvásárhelyi ügyvéd-politikus még nem tartja időszerűnek az új politikai mozgalom létrehozását. ″Meg kell nézni, az RMDSZ csúcsvezetősége mennyire távolodik el a magyarságtól, illetve meddig képes még elmenni az önfeladás útján. Csak utána érdemes lépni″ - nyilatkozta Kincses. /Szucher Ervin: Kis Kálmánék új magyar párt létrehozását tervezik. A szabad demokraták rendeznék soraikat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. január 18.

A Világbank hajlandó az elkövetkező 3-4 évben mintegy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt folyósítani Romániának, ha az életképes kormányprogramokra használja fel a pénzösszeget - jelentette ki jan. 17-én Andrew Vorkink, a Világbank közép- és délkelet-európai régiójának igazgatója, miután Ion Iliescu államelnökkel találkozott. /1,5 milliárd dollár a Világbanktól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Az Nemzetközi Valutalalap egyetértően fogadta Románia arra irányuló törekvéseit, hogy új tárgyalásokat kezdeményezzen a készenléti hitelek megszerzése céljából. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter jövő héten Washingtonba utazik, hogy a Valutaalap megbízottjának bemutassa az új román kormány gazdasági programját. Az NVA Romániával foglalkozó új megbízottja a horvát Neven Mates, aki az eddigi tárgyalóbiztost, Emanuel Zervoudakist váltotta fel, a görög pénzügyi szakember ugyanis a valutaalap jugoszláviai küldöttje lett. /Új tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2001. január 19.

Jan. 18-án tartotta rendkívüli országos konferenciáját a kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, melyen Nastase jelenlegi miniszterelnököt választották a párt vezetőjévé, ellenszavazat nélkül. Felszólalt a tanácskozáson Ion Iliescu államfő is, aki megdicsérte az RTDP által létrehozott kabinetet. /Iliescu öndicséretet gyakorol. Nastase az RTDP új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./

2001. január 22.

Jan. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSZ következő négyéves stratégiáját. A testület eldöntötte: az átvilágítást ki kell terjeszteni az RMDSZ valamennyi tisztségviselőjére, továbbá állásfoglalást fogadtak el a választásokkal kapcsolatban. Az SZKT jóváhagyta az operatív tanács elmúlt hónapokban hozott döntéseit, köztük az RMDSZ és az RTDP közti együttműködésről szóló döntését is. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében a választási kampányt, a választások eredményeit, az elmúlt hetekben kialakult helyzetet elemezte. Az RMDSZ-nek ebben a parlamenti ciklusban a korábbi 11, illetve 25 helyett 12 szenátori és 27 képviselői mandátuma van. A romániai magyar közösség megnyerte a választásokat. Markó megjegyezte: a választási kampányban a tiszteletbeli elnök még biztatta is a választókat, ne szavazzanak az RMDSZ-re, ezt ő tudathasadásos állapotnak tartja. - Felborult az eddigi parlamenti képlet, megváltoztak az erőviszonyok. Az RMDSZ, az erdélyi magyarság csak saját erejére támaszkodhat. A kormánypárttal megkötött egyezség, - ha tiszteletben tartják - lehetővé teszi azt, hogy ″menjünk a magunk útján tovább.″ Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának ″színeváltozásáról″ szólt: az RTDP 1996-ig integráció-, reform-, és kisebbségellenes volt, a 2000-es választásokat követően pedig ő védi a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról szóló jogszabályt. Szerinte az RMDSZ megmaradhatott volna ellenzékben. Ehelyett az RMDSZ néhány magyar tisztségviselőért cserébe kiegyezett az RTDP-vel. A képviselő szerint a legnagyobb baj viszont az, hogy az RMDSZ-ben hiányos a konzultáció, nincs munkamegosztás, az operatív tanács pedig monopolizálja a döntéshozatalt. Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés alelnöke szerint azért juthatott be Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba, mert a figyelmeztetések ellenére Frunda György nem volt hajlandó visszalépni. Borbély szerint a mostani SZKT kísértetiesen emlékeztet a szövetségi képviselők 1996-os bukaresti tanácskozására, amikor az SZKT szintén kész tények elé volt állítva a kormánykoalíciós szerepvállalást illetően. Borbély véleményéhez csatlakozott a másik RT-alelnök, Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő is, aki szintén hangsúlyozta: az SZKT döntés - akárcsak négy évvel ezelőtt - post factum jön, a tanácskozásra azért volt szükség, hogy az operatív tanács döntését legitimizálja. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdésben sokkal szélesebb körben kellett volna ezt a határozatot meghozni. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő egyetértett Markóék pragmatizmusával. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: a választás ″etnikai szavazás volt″, a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László visszautasította a bírálatokat. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő egy lehetséges diverzióra figyelmeztetett: elemezni kell, hogy a Corneliu Vadim Tudor rémével való fenyegetés mennyire volt mesterséges. A képviselő szerint az RMDSZ még adós mind az elmúlt négy év elemzésével, mind a szövetség vezetősége és több ezer aláírás által támogatott, külhoni állampolgárság helyzetével. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke szerint az RTDP-nek nyújtott RMDSZ-támogatás minőségi és nem mennyiségi, Iliescuéknak elsősorban nem az RMDSZ parlamenti képviselőinek számszerinti szavazatára, hanem olyanszerű támogatására van szüksége, amely Nyugat előtt hitelesíti a kormánypártot. Ezért cserébe az RTDP-től minőségi áttörést vártak, de ez még nem történt meg. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője az RMDSZ-en belül - véleménye szerint - uralkodó erkölcsi válságra hívta fel a figyelmet. Ez az oka annak, hogy több mint 100 000-el kevesebben mentek el szavazni, hiába a több mandátum, és Frunda is sokkal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök konkrét számokkal bizonyította: nem az úgynevezett erkölcsi válság, hanem a kivándorlás, és a demográfiai mutatók csökkenése miatt kevesebb a szavazó magyar. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője szerint örülni kellene a választási sikernek, semmint megkérdőjelezni azt. Külön kiemelte Frunda hozzájárulását, akit emiatt szintén örökös tiszteletbeli taggá kellene avatni - javasolta. Az SZKT elfogadta Borbély László javaslatát egy programbizottság összeállításáról, amelynek feladata: az RMDSZ négyéves stratégiájának kidolgozása, illetve valamennyi RMDSZ tisztségviselő Szekuritáté-dossziéjának átvilágítása. Vita kerekedett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ba javasolt tagjai mandátumának igazolása kapcsán, amely végül oda vezetett, hogy a MIT-frakció a mandátumigazolás megtagadása ellen tiltakozva kivonult a tanácskozásról. /Székely Kriszta: Tudomásul vették a szövetségi képviselők az RMDSZ-RTDP egyezményt. Többek szerint az operatív tanács monopolizálja a döntéshozatalt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2001. január 26.

Ion Iliescu elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket a román bankszektor és az állami agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Az államfő szerint ezek a szervezetek ″nem román érdekeknek megfelelően″ akarják rákényszeríteni Romániára a bankszektor magánosítását. Romániának úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy a világban történő változások mellett a nemzeti érdekeket is figyelembe veszi - mondta az elnök, majd név szerint is bírálta a nagy állami mezőgazdasági és agráripari kombinátok privatizációjának sürgetése miatt a Világbankot, amelynek azt vetette a szemére, hogy harminc évvel ezelőtt felbiztatta Romániát: hozzon létre ilyen nagy kombinátokat, ehhez terveket és kölcsönt is adott. Románia a kölcsönöket visszafizette, és most a Világbank ezeknek a kombinátoknak a felszámolását sürgeti. - Iliescu nyilatkozata felháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében. Borbély László RMDSZ képviselő elmondta: csodálkozik Iliescu kijelentésein, hiszen a kormány rövid-, és középtávú stratégiájában prioritásként szerepel a bankprivatizáció. /Iliescu bírálja a tervezett privatizációkat Kijelentései ellentmondanak a kormányprogramnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ Iliescu elnök elhíresült beszédével igencsak kihúzta a brüsszeli talajt Nastase miniszterelnök lába alól, hiszen amíg Iliescu a magántulajdon, a bankprivatizáció, a kis- és közepes magáncégek no meg a nemzetközi pénzintézetek ellen rohant ki, addig Nastase arról próbálta győzködni az Európai Unió és a NATO vezetőit, hogy Bukarest most már tényleg elkezdi teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek integrációs szempontból elengedhetetlenek. Günther Verheugen, az EU bővítési ügyekkel foglalkozó főbiztosa közölte a román miniszterelnökkel, hogy az Uniónak elege van az ígéretekből, most már a tetteket akarja látni, Romániában fel kell gyorsítani a gazdasági és társadalmi reformokat. Nem kapott több biztatást Nastase George Robertsontól, a NATO-főtitkártól sem. - Annyira egyértelmű volt Iliescu üzenete, hogy Brüsszelben a leforrázott Nastase csak azt hajtogathatta, hogy a gazdasági reformmal nem az elnök, hanem a kormány foglalkozik. /Wagner István: Iliescu szembekerült az RTDP-kormánnyal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./

2001. január 31.

Ion Iliescu államfő jan. 30-án bejelentette: kész közvetíteni a politikai pártok között a 2000/1-es törvény módosítása körül kialakult vitában, hogy a kialakult hangulat ne vezessen politikai válsághoz, jelentette a Bukaresti Rádió. /Iliescu elnök kész közvetíteni földtörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2001. január 31.

Az utóbbi időszakban az RMDSZ-en belül heves vita tárgyát képezte a szövetségnek a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás. Az RMDSZ két fő szárnya egymástól eltérően ítéli meg ennek hasznát. - Az RTDP, az egyezség ellenére bejelentette: módosítani szeretné a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvényt /az úgynevezett Lupu-törvényt./ A kormánypárt ugyanis magáévá tette a székelyföldi románság érvrendszerét, s ma már úgy véli, igazságtalanság lenne az egykori közbirtokosság helyreállítása. Az RMDSZ-RTDP-megállapodás értékelésére és a szövetség 2001-es cselekvési prioritásainak nevesítésére a Szabadság Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte meg. a/ Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Szerinte RMDSZ-RTDP-megállapodás jó megállapodás. Iliescuéknak sincs más választásuk, mint megpróbálni Európához közeledni, onnan gazdasági és politikai támogatást kapni, és elszigetelni a Nagy-Románia Pártot. Markó marosvásárhelyi beszédében azt mondta, az RMDSZ-nek mindig azzal kell partnerségre lépnie, aki az erdélyi magyarság helyzetét jó irányba hajlandó megváltoztatni. Markó Béla bízik abban, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatási, illetve helyi közigazgatási törvényt az államfő kihirdeti. Az RMDSZ prioritásai 2001-ben: szeretnék elérni, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban megfelelő törvénytervezet szülessen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyében is közös konklúzióra kell jutni, más főiskolákon meg kell próbálni bevezetni a magyar oktatást. Tibori Szabó Zoltán kérdésére Markó kitért a Tőkés László tiszteletbeli elnökkel való ellentétre. Jó lenne, ha a jövőben mindenki összefogna. b/ Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. A püspök az RMDSZ-RTDP-megállapodásról elmondta, hogy az őselőzmény Neptun. A neptuni csoport az RMDSZ-nek ma a meghatározó politikai garnitúrája. - Az első néhány hét alatt elért eredmények, kétségtelenül eredmények. Azonban ezt Tőkés László nem az RMDSZ sikereként látja. A mai Európában előbb-utóbb úgyis kizárt dolog, hogy egy húsz százalékon felüli népességnek ne engedjék meg, hogy a nyelvét használja. A püspök nem tartja túlságosan jónak az egyezményt. Az RMDSZ prioritásai: rá kell hajtani a követelések valóra váltására. Amit most lehetséges, azt el kell érni. /Tibori Szabó Zoltán: A kevesebb több? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./


lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 2701-2701




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék