udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2002. február 19.
Négy miniszter: Mircea Geoana, Ioan Rus, Vasile Puscas, Vasile Dancu, egy pártfőtitkár: Cosmin Gusa, és egy alelnök: Viorel Hrebenciuc, valamennyi a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetőségi tagja, valamint Erdély és Bánát 14 tagszervezetének vezetői összeültek a kolozsvári megyeházán, hogy megbeszéljék az RMDSZ és a SZDP közötti együttműködési megállapodás végrehajtási problémáit. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei elnöke a sajtónak elmondta, hogy már e héten elkezdik a megbeszéléseket az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével, a helyi szintű egyezmény megkötése érdekében. Az SZDP és az RMDSZ egyezményt felügyelő bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Ezek során fogalmazódott meg a tárgyalók részéről, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek létrehozása csakis a tanügyi törvény előírásainak és az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával jöhet létre. Vagyis a kérdésben nem a kormánypárt határoz, hanem az egyetemek vezetői. /(Csomafáy Ferenc): RMDSZ-SZDP együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2002. február 19.
Az újabb RMDSZ–SZDP-paktum megkötésénél az egyezmény magyar nyélbeütői is ugyanazt hozták fel érvként, mint amit a románok: a protokollum bel- és külpolitikai stabilitást hoz az egész országnak. Nastase és kormánya nyugodtan alhat egy esztendeig. "Az állampártként működő SZDP éppen azt tehet velünk, amit akar" – állapította meg Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Szólnia, kiabálnia, kellene az RMDSZ-nek mindannak láttán, ami makro- és mikrogazdasági szinten folyik. Azonban az RMDSZ nem szól, hanem épp ellenkezőleg, némasági fogadalmat tesz egy pártközi protokollum formájában. Egyházi és közösségi magyar vagyonok restitúciója egyhamar nem lesz a protokollum alapján. A moldvai magyarok meg sincsenek említve. Állami felsőoktatás bővítése elodázva, mert a román többségű egyetemi szenátusok autonómiájába az SZDP nem szólhat bele. /Dénes László: Ki a nyugodt? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./ Veress Dávid elítélte a protokollumot, mert ezzel az RMDSZ feladta a honi magyarságunk belső önrendelkezéséért megkezdett harcot. Ez a feladás a moldvai Szaláncfürdőn született meg, éppen abban az országrészben, ahol évszázadok óta tűzzel-vassal irtják a magyar nyelvet a csángók körében. "Nyíltan ki kell mondani, hogy a moldvai csángómagyar véreink ellen a Hatalom – érdekvédelmi szövetségünk felső vezetésének viselkedése láttán – megfélemlítő, megsemmisítő lélektani hadjáratot folytat." Veress Dávid határozottan tiltakozott ezen magatartás ellen. A magyar igazolvány után, amely a nemzet újjászületését is jelenti, "egy emberibb és magyarabb jövőkép kell, ezt pedig csak a kiépítendő autonómiánk, belső önrendelkezésünk biztosíthatja." /Veress Dávid, Csíkszereda: A feladás helyett jövőképet! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./2002. február 19.
Adrian Paunescu PSD-s szenátor a szenátus előtt bejelentette: önként jelentkezik tanúnak Szlobodan Milosevics perében. A szenátor elmondása szerint "mint egyszerű és lojális európai állampolgár, aki hozzá szeretne járulni az igazság kiderítéséhez" utazna Hágába és tenne vallomást Szlobodan Milosevics ártatlansága mellett. Paunescu az Európai Bizottság előtt már egyszer elmondott beszédét szeretné megismételni. Állítás szerint Antal József, egykori magyar miniszterelnök és Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter illegális fegyverkereskedésbe bonyolódott a horvát ellenállókkal, és Magyarország 24 ezer kalasnyikov típusú géppisztolyt és egyéb lőfegyvereket, illetve lövedékeket adott el a horvátoknak, hogy azok hatékonyabban bomlasszák Jugoszláviát. Paunescu felháborítónak nevezte az európai szervek Milosevics-ellenességét, és azt, hogy senki sem mer kiállni a háborús bűnökkel vádolt egykori vezető mellett. Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke, a szenátus tagja elismerőleg egyetértéséről biztosította a PSD-s szenátort /(Mediafax), átvette: Transindex, febr. 19./2002. február 20.
Febr. 19-én Kolozsvárra látogatott Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, akit erdélyi körútjára Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának az elnöke is elkísért. A politikus Vasile Soporan prefektussal és Serban Gratian megyei tanácselnökkel folytatott tárgyalásokat, majd Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével találkozott. Ezt követően megtekintette a Központi Tájékoztatási Irodát, majd Kónya-Hamar Sándor képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével folytatott rövid megbeszélést. Az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel való munkaebéd után az államtitkár részt vett a Sapientia Alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésén. Délután Németh Zsolt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezte Polgári Fórumon tartott előadást, amelyen jelen volt Tőkés László és Pap Géza református püspök is. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral estére tervezett találkozó a román fél távolmaradása miatt elmaradt. Németh Zsolt kolozsvári programja a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (ELTE) készített dokumentumfilm és a Video-Pontes készülő új stúdiójának megtekintésével zárult. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón kifejtette: jelen pillanatban teljes az egyetértés a magyar–román kapcsolatok terén. Úgy vélte: a Magyarország és Románia közti jó kapcsolat a térség stabilitásának fontos tényezője és hozzájárul ahhoz, hogy az egész régió szabályozott, rendezett módon haladjon az európai integráció útján. Örömmel állapította meg, hogy Kolozs megye több magyarországi településsel tart fenn elmélyültebb kapcsolatot, kifejezve reményét, hogy ezt a jövőben sikerül majd még szorosabbra fűzni a gazdaság, a tudományos és kulturális élet számos területén. Németh Zsolt végül közölte: együttműködésre vagyunk ítélve, Románia és Magyarország, a románok és magyarok érdekei nem ellentétesek egymással. Vasile Soporan prefektus úgyszintén pozitívnak ítélte meg a román–magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy a Nastase-Orbán megállapodás aláírása történelmi pillanat volt. Az RMDSZ csúcsvezetőségével folytatott tárgyalások után Németh Zsolt és Markó Béla közös sajtóértekezletet tartott. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a látogatásra rendkívül fontos és jó pillanatban került sor, a két ország közötti kapcsolatok az utóbbi időben rendkívül dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Románia a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyetértési nyilatkozat aláírásával az egész térség számára fontos üzenetet fogalmazott meg az etnikai kérdést illetően azáltal, hogy az együttműködés és nem a konfrontáció útját választotta. Az RMDSZ elnöke örömmel újságolta el a sajtónak, hogy Németh Zsolt különös meglepetést okozott számára, ugyanis a magyar államtitkár személyesen hozta el a szövetségi elnök nevére kiállított magyar igazolványt, amit Markó fontos ajándéknak, szimbolikus meglepetésnek értékelt. - Az elmúlt évek során nagy utat tettünk meg Románia és Magyarország kapcsolatépítésében. Ez az időszak egyszerre vezetett Magyarország és Románia, illetve az erdélyi magyarság és az anyaország összefogásához - mondotta Németh Zsolt. A politikai államtitkár mindenekelőtt azt emelte ki, az Orbán-Nastase megállapodás egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. - Nem csupán a magyar–román összefogás tekintetében tettünk meg azonban nagy utat — folytatta —, hanem a Kárpát-medencei magyarság összefogásának a terén is. Ennek nagyon fontos célja volt, hogy megerősítsük az összetartozás érzését a Kárpát-medencében. Biztosak vagyunk abban, hogy egy egészséges identitású magyarság nagymértékben hozzájárul a szomszédos országok belső felemelkedéséhez és gyarapodásához. Ezért volt nagy jelentőségű például a Millenniumi-ünnepségsorozat, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) létrehozása és nem utolsósorban a státustörvény megalkotása — szögezte le a magyar politikus. Kifejezte reményét, hogy az új romániai magyar konzulátusok megnyitásának ügye kimozdul a holtpontról. Este zajlott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezésében a Polgári Fórum. Németh Zsolt előadásában többek között a Magyarok Világszövetségének 1997-ben tartott ülését idézte fel, amelyen az akkori magyar kormányfő, Horn Gyula jelenlétében Tőkés László püspök a kétszeres kisebbségi sorsot kifogásolva kijelentette: eljött az idő a határon túli magyarok egyenjogúsítására. A magyar politikus szerint a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest 2002-ben mind a Kárpát-medencei összefogás, mind pedig a korábban bizalmatlansággal átitatott román–magyar viszony kedvezőbb lett. A hosszú, feszültséggel telített időszakra a kedvezménytörvény kapcsán megkötött Orbán-Nastase megállapodás tett pontot, mondotta az előadó. Az EMTE létrehozását az államtitkár egyedülálló munkának értékelte. Nincs fontosabb az egyetem sikerre vitelénél, hiszen ez fontos eleme az erdélyi magyarság jövőképének, fogalmazott. Azt ígérte, hogy a magyar polgári kormány minden támogatást megad majd az intézménynek. Pap Géza református püspök megköszönte a magyar kormánynak az ádáz harcot, kitartást, amellyel a kedvezménytörvény megalkotásáért és érvényesítéséért harcolt. Tőkés László püspök előadása kezdetén közölte: Németh Zsolt egy magyar igazolvánnyal lepte meg. A püspök úgy véli: a jelenlegi RMDSZ-politika hitelesíti és alátámasztja azt a hamis állítást, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika. Tőkés László utalt a kormánypárt politikusainak azon kijelentéseire, hogy külföldön kívánják mediatizálni az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodást, hogy "ország világ lássa, Romániában milyen jól megy sorunk". Hangsúlyozta: a magyarság asszimilációja és az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás azonban nem támasztja alá azt a sikerpropagandát, amelyet az RMDSZ terjeszt. "Olyan csapdába kerültünk, amely végig ment Neptunon, Snagovon és Slanic Moldovan", mondotta. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélte: sok helyen az RMDSZ a kormánypárt platformjává válik, mint például Szilágy megyében. Hangsúlyozta: senki sem tudja elhitetni vele, hogy ez az "utódkommunista párt", a romániai MSZP, amely minden nyomorúságunk mögött áll, az erdélyi magyarság szövetségese lehet. Kifejtette: a romániai magyar közösség természetes szövetségese a magyar nemzet, és csak rájuk támaszkodva törhet ki ebből a helyzetből, hiszen a jelenlegi politikai palettán Romániában nem találhat igazi partnert. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai asszimáláció, a magyar politikai osztály beleolvadása a román politikába a magyarság számára végzetes lehet. Vigyázni kell, hogy "a kolozsvári gödrök ne váljanak az erdélyi magyarság csapdájává", összegezett a püspök. /Papp Annamária: Erdélyi körúton Németh Zsolt. Markó Béla átvette magyar igazolványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"
2002. február 22.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés László püspök nem olvasta el a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodást, ezért bírálja ezt a dokumentumot és a szövetség vezetését. Az RMDSZ elnöke rámutatott, Tőkés "a garanciák hiányáról beszél" anélkül, hogy tudná: a megállapodás "mind kéréseket, mind pedig garanciákat is" tartalmaz. Tőkés László az utóbbi időben tett kijelentései kapcsán, miszerint a szövetség jelenlegi elnöke nem marad meg ebben a tisztségében 2002 végéig, Markó úgy fogalmazott, hogy "éhes disznó makkal álmodik". Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következő kongresszusára 2003-ban kerül sor, ő pedig egyelőre nem szándékszik lemondani elnöki tisztségéről. Nyugtalanít az RMDSZ megalkuvó magatartása akkor, amikor a ritkán adódó, kedvező politikai konjunktúrából a szövetség jelentős tőkét kovácsolhatna a romániai magyarság javára - fogalmazott az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ újabb együttműködési megállapodásában nincsenek biztos garanciák a megállapodásban rögzített "homályos ígéretek" teljesítésére. /Markó Tőkésről: Éhes disznó makkal álmodik. A szövetségi elnök egyelőre nem szándékozik lemondani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti /febr. 21-i/ sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövetével folytatott találkozóról. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy Romániának a NATO-tagországokhoz való felzárkózása rendkívüli mértékben függ a csatlakozás érdekében a prágai csúcsig kifejtett tevékenységüktől, illetve a román politikai osztály teljesítményétől. Markó Béla hangsúlyozta, az integráció érdekében a román politikai elitnek meg kellene fosztani politikai töltetétől az olyan alapfeltételként megszabott kérdéseket, mint amilyen a tulajdon és a visszaszolgáltatás kérdése vagy az etnikumközi kapcsolatok. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a sajtóértekezleten közölte, hogy a rendőröknek a kisebbségi nyelvismeretére vonatkozó törvénye összhangban van a helyi közigazgatási törvénnyel. A képviselő érthetetlennek minősítette a liberálisok és demokraták politikai magatartását, akik a közös kormányzásuk idején a törvény mellett foglalták állást, most pedig a törvény megszavazásakor a két alakulat képviselői tiltakozásképpen kivonultak a teremből. A minősített információk védelmére vonatkozó törvényről a képviselő elmondta: az RMDSZ jelenlegi formájában nem szavazza meg a törvényt, ugyanis annak egyik előírása értelmében azok a személyek, akik anélkül, hogy tudnának róla, minősített információk birtokába kerülnek, börtönbüntetéssel sújthatók. Az RMDSZ a kormánypárttal folytatott további egyeztetések során a törvény fent említett előírásának módosítását szorgalmazza - hangsúlyozta Márton Árpád. /Markó Béla a NATO-csatlakozási esélyekről. A politikai elit felelőssége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ Az RMDSZ febr. 21-i sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke a 118-as kormányrendelettel kapcsolatban, amely a nemzeti sürgősségi hívások rendszerének működését és megszervezését szabályozza, fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapintézmény tulajdonképpen a Különleges Távközlési Szolgálat, melynek minden telefonhálózat köteles rendelkezésére bocsátania az adatbázisában levő információkat, előbbi viszont köteles bizalmasan kezelni azokat. A Különleges Távközlési Szolgálat bizonyára a legtitkosabb a létező titkosszolgálatok közül - tette hozzá a szenátor, aki szerint a rendelet megszavazása előtt további tárgyalásokra lenne szükség a kormánypárttal, illetve más pártokkal, annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban levő, eurokonform törvény születhessen. Szabó Károly a továbbiakban szólt arról a sajtóban megjelent hírről, miszerint az egyik igazságügyminisztériumi államtitkár kijelentette: 34 honatyával szemben bűnügyi vizsgálat van folyamatban. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy Románia képviselőinek 10%-a van megfigyelés alatt - vonta le a következtetést a szenátor. „Nyitott probléma, hogy indítható-e bűnügyi vizsgálat képviselőkkel szemben, de felvetődik a kérdés: indítható-e bűnügyi vizsgálat bármelyik állampolgárral szemben, annak tudta nélkül?" A helyzet mindenképp tisztázásra szorul. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. Képviselők - megfigyelés alatt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2002. február 22.
Zökkenőmentesen zajlik a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák tevékenysége Kolozs megyében, jelentette ki Máté Péter, a kolozsvári iroda vezetője. Vidéken kissé akadozik a munka amiatt, hogy itt még nem sikerült megoldani a fényképkészítés körül felmerülő gondokat. Eddig Kolozs megyében mintegy ötezren igényelték a magyar igazolványt. /Eddig ötezer igazolvány-igénylő Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2002. február 23.
A könyvtárnak az állam tulajdonában kell maradnia."- jelentette ki Fehér megye prefektusa. Ioan Rus, belügyminiszter határozottan kijelentette: két vitatott pontban nem hajlandó semmi áron engedni. Az első és legfontosabb probléma a Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatása a katolikus egyháznak. A bíróság még nem hozott végleges döntést, de ha mégis visszahelyeznék az egyházat elkobzott tulajdonába, a prefektus nem lesz hajlandó végrehajtani a majdani ítéletet, inkább nemzetközi fórumok elé viszi az ügyet. A másik kérdésben, a magyar igazolványokat intéző irodák gyulafehérvári működésével kapcsolatban már "engedékenyebbnek" mutatkozott. Szerinte ezeknek a léte "nem zavar senkit, amíg tisztán információs szerepük van és nem közvetítenek a magyar etnikumú román állampolgárok és a magyar konzulátus között". /Kali: A prefektus ellenzi a Batthyaneum visszaadását. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./ A Fehér megyei RMDSZ bizakodik abban, hogy az SZDP-RMDSZ megegyezés értelmében megoldódik a Batthyaneum ügye. /Sz. Cs.: Nincs elveszve a Batthyaneum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2002. február 25.
Pruteanu febr. 22-i sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a tanárok ebédjegyei kapcsán kialakult helyzet nem rendeződik, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter asszonynak le kell mondania. Valentin Iliescu kormánypárti képviselő viszont a miniszter védelmére kelt. /Pruteanu: Andronescu miniszter asszonynak mennie kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./2002. február 26.
Neves politikusok részvételével tartották meg Predeálon febr. 22–23-án a Project on Ethnic Relations (PER) rendezésében A nemzeti kisebbségek részvétele és a demokrácia megerősödése, a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közti tárgyalások és megegyezések című szemináriumot. Az értekezleten az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Markó Attila helyettes államtitkár. A Szociáldemokrata Pártot többek között Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakcióvezető, Mircea Geoana külügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter képviselte. Mind a romániai felszólalók, mind a PER képviselői — Alen Kasoff elnök, Livia Plaks ügyvezető igazgató és Dan Pavel, a bukaresti iroda vezetője — úgy értékelték, hogy az 1989 után eltelt időszakban fokozatosan kibontakozott párbeszéd és együttműködés az RMDSZ és a román politikai pártok között, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelentős befolyással volt az interetnikai kapcsolatokra. /Használ Románia külföldi megítélésének az SZDP–RMDSZ együtműködés felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./2002. február 26.
Febr. 25-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester egy közleménnyel rukkolt elő: a parlament figyelmébe ajánlotta, tegyék lehetővé, hogy a magyar igazolványt kérők, akik "ezúttal magyar állampolgárokká válnak", még 2002. dec. 1-jéig átköltözhessenek a civilizált magyar anyaországba. Számukra nincs hely ebben az amúgy is szegény államban, itt hagyott lakásaikat majd cigányoknak oszthatják ki - hangzik a közlemény. Ugyanakkor levélben fordult Vasile Soporan prefektushoz, hogy rendeljen el vizsgálatot az Illyés-alapítvány kolozsvári tevékenysége és más magyar szervezetek ellen, amiért a magyar kedvezménytörvény értelmében ezekfebr. 20-tól 23 500 forinttal támogatják a gyermekeiket magyarul tanító családokat. Funar szerint emiatt veszélybe került a márciusban megtartandó népszámlálás tisztasága és Erdélyben interetnikai zavargások törhetnek ki. Az elmagyarosítási veszély sérti a nemzetbiztonsági törvényt és az alkotmányt — figyelmeztetett a levél. A kijelentéssel kapcsolatban Vekov Károly parlamenti képviselő elmondta: "Funar gyakran elárulja, mekkora az ő politikai műveltsége. Nyilatkozatai már jó ideje azt célozzák, hogyan lehet a magyarok idegeit borzolni és hogyan lehet elvonni a figyelmet az ő ténykedéseiről. Elérkezett az ideje annak, hogy a hatóságok fellépjenek az ilyen veszélyes manőverezések ellen. Az erdélyi magyaroknak semmi okuk pánikba esni egy ilyen álhír hallatán, nyugodtan folytassák a maguk jövőépítését e hazában." /"Elmagyarosítási veszélytől" tart a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./2002. február 26.
Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ megyei elnöke bosszankodva vette tudomásul, hogy az a munka, amit a tanügyben tevékenykedőket próbált elindítani, egy felelőtlen újságírói hozzáállás miatt a visszájára fordulni látszik. Az a hír, hogy az RMDSZ megyei vezetősége aggódik, vagy esetleg egyenesen fél bizonyos dolgoktól, ami az SZDP-RMDSZ protokollumban van, például a Bolyai Farkas Líceum magyar oktatási nyelvű intézménnyé való átalakításától, az teljes mértékben valótlanság. Az ügynek csak árthatnak a nyilatkozatok. Nem kell "félni", mivel ezt döntést a miniszterelnök aláírta, érvelt Kelemen. A megyei protokollum kidolgozásában az informális beszélgetésnél tartanak. A Bolyai iskola kérdését beemelték az országosan megoldandó kérdések körébe. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Semmiféle félelemről nincs szó. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./2002. február 26.
A magyar és a román rendőrség együttműködéséről fogadtak el jegyzőkönyvet Bukarestben. A két évre szóló megállapodást Orbán Péter altábornagy, az Országos Rendőr- főkapitányság vezetője és Florin Sandu dandártábornok, a román országos rendőr- főkapitányság parancsnoka írta alá. /Magyar-román rendőri együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./2002. február 27.
Romániának meg kell oldania intézményi, valamint a civil társadalommal kapcsolatos problémáit, amennyiben a prágai csúcstalálkozón a NATO tagjává kíván válni, szögezte le Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-bizottságának elnöke febr. 26-án Bukarestben. Utalt a Ion Antonescu marsall szobrainak felállítására irányuló egyes hatósági törekvésekre, emellett a parlamentnek erősebbnek kell lennie, különösen a korrupció elleni harcban. /Intézményi reformok, civil társadalom gondjainak megoldása - ez a NATO-tagjelölt Románia házi feladata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./2002. február 28.
2001. nov. 16-án a Vatikáni Rádió negyedórás angol nyelvű műsorban foglalkozott a csángókérdéssel. Az adásban megszólalt Tytti-Isohookana Asumnaa, az Európa Tanács (ET) kulturális bizottságának finn tagja, annak a csángó kisebbségi kultúráról szóló dokumentumnak az előterjesztője, amelyet tavaly máj. 23-án Isztambulban az ET parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága egyhangú szavazással elfogadott. Nov. 14-én az ET miniszteri bizottsága strasbourg-i ülésén adott ki állásfoglalást, hogy megerősítse az előző ajánlásban foglaltakat.Tytti-Isohookana Asumnaa asszony fontosnak tartja, hogy segítsenek a csángóknak önazonosságuk megerősítésében, hogy lehetőségük legyen anyanyelvükön tanulniuk. "Tudom, hogy jelenleg nehéz helyzetben élnek. Térségükben az iskolában és a templomban a román nyelvet használják és a csángóknak nincs lehetőségük arra, hogy előmozdítsák saját kultúrájukat – ami nagyon szomorú. Nem értem, hogy a román tisztségviselők miért olyan ellenségesek velük szemben és nem engedik meg, hogy előmozdítsák kultúrájukat. Az egész folyamat nagyon hosszú és eléggé nehéz volt. Az egyik kérdés, amiről sokat vitatkoztunk, az volt, hogyan írjuk a csángók nevét. Végül is közösen elfogadtuk azt az írásmódot – a magyart –, ahogyan ők írják anyanyelvükön a csángó szót." Arra a kérdésre, hogy eltelt fél évben történt-e valamilyen változás, a finn parlament tagja azt felelte: "Sajnos semmilyen hírt vagy üzenetet nem kaptam a csángók falvaiból. Nem tudom, hogy sikerült-e nekik megkezdeni az anyanyelvi oktatást vagy sem." Az ET továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, de az a legfontosabb, hogy maguk a csángók adjanak hangot akaratuknak, annak az igényüknek, hogy legyen anyanyelvi oktatás az iskolákban és használhassák anyanyelvüket a templomokban. Egy nemzetközi szeminárium nagyon hasznos lenne számukra. Az ET kulturális bizottságának finn tagja megerősítette a dokumentum állítását, hogy a komoly tudósok – mind magyar, mind román – körében általánosan elfogadott tény, hogy a csángók magyar származásúak és Nyugatról érkeztek. A legutolsó jelentés végén van egy függelék, amelyet a román küldöttség írt. "Ez azonban különbözik mind az én véleményemtől, mind pedig a hivatalos jelentéstől. A bizottságunkban elhatároztuk, amikor a kérdésről megbeszélést folytattunk, hogy rendben van, adjuk meg nekik (a román delegációnak) a lehetőséget, hogy írják le a felfogásukat, de ezt – és szeretném ismét megemlíteni – nem hagyta jóvá a kulturális bizottság, sem az Európa Tanács."Tar Pál, Magyarország szentszéki nagykövete elmondta, hogy egyáltalán nincs közvetlen kapcsolata a csángókkal. A nagykövet tolmácsolta a magyar kormány legnagyobb megelégedését, hogy az Európa Tanács időt és fáradtságot szentelt a csángó kultúra kutatására, majd utalt rá, hogy a iasi-i püspök, Petru Gherghel levélben fejezte ki tiltakozását az ET-nél a dokumentumot illetően. Ismeretes, hogy a helyi püspök a legmagasabb fórum a liturgikus nyelvet illetően, és még a Vatikán sem tehet mást, mint hogy ajánlással fordul az érdekeltek felé. Mádl Ferenc magyar államfő okt. 9-én, a pápával és Angelo Sodano bíboros-államtitkárral folytatott megbeszéléseit követően a Vatikáni Rádiónak elmondta: "Sodano bíborossal a magyar nemzeti kisebbségek és lelkipásztori ellátásuk témájáról beszéltünk. A csángó kérdést illetően új fejleményt jelent az Európa Tanács dokumentuma, amely elismeri, hogy magyar nyelvről van szó, holott ezt sokan vitatták, még a román egyházakban is. Ami új, az az, hogy a Szentszék hivatalos képviselője az Európa Tanács napirendjére tűzte azt a javaslatot, hogy ennek a nemzeti kisebbségnek a lelkipásztori ellátását oldják meg." /Keresztény Szó (Kolozsvár), 2002. febr./2002. március 1.
Ismét a Moldovai Köztársaság belügyeibe való beavatkozással vádolta meg a román kormányt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Vasile Tarlev azt a bukaresti támogatást minősítette beavatkozásnak, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a román kormány a román–moldovai kulturális és gazdasági integráció támogatására. Tarlev szerint a támogatásról úgy döntött Bukarest, hogy nem folytatott konzultációkat a moldovai vezetéssel. A román illetékesek cáfolták ezt, mondván, a támogatások kérdése szerepelt a román–moldovai vegyes bizottság legutóbbi ülésének napirendjén. A román kormány a közelmúltban 112,8 milliárd lejt (3,5 millió dollár) különített el a "román–moldovai gazdasági és kulturális integráció" támogatására. Ugyanakkor Adrian Nastase román miniszterelnök arról beszélt, hogy bizonyos orosz erők ütközőállammá akarják változtatni a Moldovai Köztársaságot. /Újabb feszültség Románia és a Moldovai Köztársaság közt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2002. március 1.
Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 28-i sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az érintett magyar egyházaknak megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal javaik visszaszolgáltatásáról. A püspök szerint az RMDSZ-nek nem kellene közvetítői szerepet játszania a magyar egyházak és a kormány között. Bírálta az RMDSZ-t, mivel szerinte a szövetség "kompromisszumokat" köt egy, a nemzetközi intézmények által is támogatott cél, az egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében. Rámutatott: az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodása "igen homályosan fogalmazza meg" az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. "Kifogásolom azt a magas politikai árat, amelyet az RMDSZ fizet bizonyos kis kompromisszumokért és eredményekért", tette hozzá Tőkés. Mindezek ellenére Tőkés László nem kíván lemondani tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mivel ezáltal "az RMDSZ elveszítené egyik támaszát". - Tőkés László kijelentette, saját szekuritátés dossziéjából "hiányoznak a besúgók nyilatkozatai" és hozzátette, hogy kérni fogja az egykori politikai rendőrség irattárát felügyelő testülettől (CNSAS), hozza nyilvánosságra mindazok neveit, akik róla információt szolgáltattak a Szekuritáténak. Tőkés püspöknek nem volt lehetősége a 13 kötetet (10 000 oldalt) kitevő, róla szóló titkosszolgálati dokumentációt teljesen átlapozni. - Tőkés László védőügyvédje, Kincses Előd bejelentette: fellebezni fog az Alison Mutler, az Associated Press újságíróval folytatott rágalmazási perben kihirdetett ítélet semmissé nyilvánításáért. Kincses azt sérelmezi, hogy noha az átvilágító bizottság igazolta, hogy Tőkés László nem működött együtt az egykori román politikai rendőrséggel, a bíróság pedig első fokon 700 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte Alison Mutler újságírót, a Bukaresti Törvényszék 2001. november 2-án felmentette a tudósítót. Kincses szerint Multer asszony bűnössége nyilvánvaló és amennyiben az ügy nem rendeződik az országban, ő és védence a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul. A tiszteletbeli elnök ismét felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök megtiltotta, hogy a sajtóértekezletet az RMDSZ bukaresti székházában tartsák. /Tőkés: a magyar egyházaknak is megállapodást kellene aláírniuk a kormánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2002. március 4.
Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2002. március 4.
A moldovai kormány eláll attól a tervétől, hogy az ország általános iskoláiban a második osztálytól bevezeti az orosz nyelv kötelező oktatását és a "románok történelme" helyett a moldovai történelem tanítását. Ezt Vasile Tarlev miniszterelnök közölte márc. 2-án. / Nem kötelező az orosz nyelv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2002. március 6.
A külföldi állampolgárok 2014-től vásárolhatnak mezőgazdasági és erdészeti földterületet Romániában - ígérte Vasile Puscas, az ország EU-csatlakozási főtárgyalója. Az Európai Unióba felvételüket kérő jelölt országok EU-főtárgyalóinak szokásos évi tanácskozásán Puscas Maastrichtban újabb vállalásokkal kötelezte el Romániát az integrációs folyamatban. Romániában jelenleg külföldiek csak akkor vásárolhatnak termőföldet, ha az országban törvényesen bejegyzett jogi személyekként működnek, legalább részben külföldi tőkével. A telekvásárlási türelmi idő viszont maradna az eredetileg kért öt év. /Külföldiek is vásárolhatnak földet Romániában 2014-től. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/2002. március 6.
Tervezik, hogy a falusi jó képességű gyerekek számára, román–magyar tagozaton egyaránt, indítsanak egy–egy osztályt - tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő–helyettes. Az elképzelések szerint szórványban élő tehetséges és rászoruló diákok részére indulna egy külön osztály. A diákok bentlakási és taníttatási költségeit alapítványok, vállalkozók és egyéni támogatók segítségével tervezik megoldani. A magyar nyelvű osztály a Református Gimnáziumban indul, a jelentkezőket alapvető képességfelmérő gyakorlatokkal tesztelik. /(anikó): Ötödik osztály indul a Református Gimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./