udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 406 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 391-406

Névmutató: Iancu, Avram

2011. március 22.

Sok hűhó nem épp semmiért!
Miután az egyik csíkszeredai ünnepségen Avram Iancut jelképező (?) bábut — meggondolatlan és elítélendő módon — akasztottak fel (?), a Realitatea tévében megszólalt Corneliu Vadim Tudor is, háta mögött Avram Iancu zászlajával, ostorozta a magyar revizionizmust, amely soha, egyetlen pillanatig sem mondott le Erdélyről. S hogy ez a félelem nem csak a mahala váteszét jellemzi, bizonyította az aznap esti parlamenti cirkusz is.
Az ellenzéki honatyákat a magyar miniszterelnök állítólagos irredenta kijelentései tüzelték fel, igaz, a bizalmatlansági indítvány is vesztésre állt. Ilyenkor egy valamirevaló román politikus gátlástalanul húzza elő a nacionalista kártyát, ami 21 évvel a változások után még mindég hatásos. De a hazájukat oly látványosan féltő politikusok nagy áriái újólag bizonyították azt is, hogy mennyire mélyen rögzült a román politikai gondolkodásban, pártoktól függetlenül, az Erdély állandóan vizionált elvesztése miatti, már-már paranoiás rettegés és félelem. És újra többször elhangzott a meggyalázott Avram Iancu kapcsán a 40 000 halott, noha Egyed Ákos nagy történeti művében tényszerűen bizonyította, 4000-ről van szó, de ha valami rögzül a delíriumos, történelmi emlékezetben, azt nehéz megváltoztatni... Másnapra kiderült, hogy az inkriminált részt a magyar nagykövet, Orbán Viktor üzenetét felolvasó felesége tette hozzá a szöveghez, és állítólag Petőfi versét is idézte. Bizonyos román újságírók és politikusok szerint viszont Wass Albert versét (?), és ,,a háborús bűnöst" mint ,,zsidók és románok gyilkosát" a Realitatea tévében csütörtökön egy egész kórus ostorozta.
Az esetnek van néhány fontos tanulsága! Az első, Ady nevezetes sorai után száz esztendőkkel is korai a nacionalizmus alkonyáról beszélni. A térség telítve gyűlölettel, mániákus rögeszmékkel, páni félelmekkel, amelyeket nagyon könnyű felelőtlen politikusoknak, botcsinálta népszónokoknak meg is lovagolni. Egy hivatalos kormányfői üzenetet a nagykövetnek kell felolvasnia, s ha érzelmileg túlfűtötten hozzá akar fűzni valamit, ezt konkrétan jeleznie kell, hogy ehhez hasonló esetek ne fordulhassanak elő, hiszen ilyesmik mételyezik évtizedek óta a két ,,baráti" ország időnként nyugvópontra jutó kapcsolatát. Ráadásul Băsescu elnöknek egyik fontos szövetségese Orbán Viktor, akit méltatlanul rágalmaztak, s aki jelenleg, tetszik, nem tetszik, az unió soros elnöke, s nagyon sokat tehet Románia olyan nagyon vágyott schengeni csatlakozásáért. Felelőtlenül lehet locsogni (bár a politikusok lehetnének egy kicsivel visszafogottabbak!), uszítani, bábukat égetni, magyar feliratokat lefesteni, jelképeket meggyalázni könnyű, hazudni még könnyebb, de a költő szavaival élve ,,az élet él és élni akar", lehetőleg nyugodtan és nem az örökös vádaskodások nyomasztó és vészterhes légkörében. Lehet erre egyáltalán esélyünk?
Bogdán László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 24.

Román történész 1848–49-ről
Becsületükre legyen mondva a Kamikaze szatirikus hetilap szerkesztőinek: amellett, hogy maguk is bolondnak tartják az Avram Iancut felakasztó Csibit, feltették maguknak a kérdést, vajon miről is beszél ez a fickó?
Így érvelnek: 50 évnyi Sergiu Nicolaescu-filmek után arra gyanakszunk, hogy Románia igazi történelme talán más is lehet, mint a tankönyvekben lévő, vagy amit a tévében látunk. Alex Vărzaru provokálta tehát Avram Iancunak a magyarok ellen elkövetett bűnei ügyében Marius Diaconescu történész doktort, a bukaresti egyetem docensét és kollégáját, a volt román külügyminisztert, Adrian Cioroianut. Riporter: Csibi Barna trikóján Románia térképe van, amiről ki van vágva Erdély. Plakátokat szegez ki, amelyeken azt írja, hogy „Vigyázat, ne vásároljatok a zsidóktól”, szélsőséges, eszement. De mondott egy érdekes dolgot: azért akasztja fel Avram Iancut, mert 1848-ban a hadserege kegyetlenkedett és mészárolt három magyar városban. Igaz ez?
Marius Diaconescu: Igaz. 1849-ben, a magyar forradalom és a román ellenforradalom idején, mert tulajdonképpen erről volt szó, mindkét oldalon voltak kegyetlenkedések. Vagyis nemcsak a magyarok gyilkoltak, hanem a románok is, ahol csak tudtak. A nemzeti gyűlöletnek a feltörése volt az, ami abban az időben létezett. Miért? Gondoljanak bele, az egész XVIII. században a románok vezetői azért harcoltak, hogy politikai jogokat harcoljanak ki népük számára. Azonban volt egy nagy problémájuk: a románokat nem ismerték el létező politikai nemzetként. 1848. március 15-én, amikor Kossuth és a többiek proklamálták Budán a magyar nemzet szabadságát, létrehozván az osztrákoktól független államot, mit akaratak azzal? Visszaállítani a Mohács előtti magyar királyságot, amelyben a magyar legyen az uralkodó nemzet, és a többi népet asszimilálják. Ez váltotta ki az erdélyi románok és horvátok ellenkezését. A románok a magyar nemzetállam ellen keltek fel. Vagyis a románokat kihasználták. Erdélyben ők voltak az ellenforradalom fegyveres karja. A történelemkönyvekben mi azt tanultuk, hogy volt 48-as román forradalom, ami nem igaz. Erdélyben ellenforradalom volt. Mi a magyar forradalom ellen harcoltunk, saját érdekeinket védve.
Marius Diaconescu szerint nem lehet tudni, mi történt 48–49-ben, mert mindegyik fél azt publikálta, ami neki megfelelt. A románok csak a magyarok atrocitásairól, és fordítva. Vagyis hazudtak. „Raboltunk, gyilkoltunk, erőszakoltunk, felgyújtottuk a magyarok házait, akasztottunk. Ez volt az 1848-as forradalom az erdélyi románok számára. A magyarok hasonlóképpen cselekedtek”, egészíti ki. Adrian Cioroianu azt mondja: „1848-ban a románokat az osztrák kormány felhasználta a magyarok ellen, az oszd meg és uralkodj elv alapján. De nem lehet beszélni erdélyi magyar vagy erdélyi román holokausztról sem”, állítja a történész.
Székely Hírmondó. Erdély.ma

2011. március 25.

Kettős mérce
Miközben a román sajtó és a politikum egy része magyarellenes hisztériakampányba kezdett azt követően, hogy egy magát „székely gárdistának” valló elmerogygyant március 15-én úgy nyilvánította ki mély „nemzeti” érzelmeit, hogy rituálisan fölakasztott egy Avram Iancut ábrázoló bábut, az továbbra is elsikkad, hogy egyes körök még ma is virtuális hajtóvadászatot folytatnak például Kossuth Lajos ellen.
Ahol kisebb a magyarok számaránya, ott föl sem merülhet, hogy utcát nevezzenek el róla, ám ahol kedvezőbb az arány – mint Marosvásárhely –, ott is évek óta tart a huzavona amiatt, hogy szélsőséges román szervezetek bíróságon támadták meg az önkormányzat azon határozatát, amelynek értelmében az egykori kormányzó elnökről neveznének el közterületet. A helyi bíróság mondvacsinált érvek alapján megsemmisítette a határozatot, lábbal tiporva az önkormányzatiságot, ami a sepsiszentgyörgyi Petőfi utca esetével rokonítja az ügyet..
A Kossuth ellen ágáló szervezetek által megfogalmazott „érvek” ráadásul gyakran a nemzetgyalázás határát súrolják, miközben azt a légből kapott mantrát skandálják, hogy Kossuth – akinek a szabadságjogokért vívott küzdelme elismeréseként például a washingtoni törvényhozás épületében is áll szobra – negyvenezer románt mészároltatott volna le. Emiatt azonban tudomásunk szerint nem sűrűn szoktak belső vizsgálatot indítani a gyalázkodók munkahelyén, pedig az ilyesfajta uszítás sem kisebb horderejű gazemberség, mint Iancu „kivégzése”. (Akiről viszont tudjuk, hogy az általa irányított martalócok számos dél-erdélyi településen hajtottak végre népirtást a magyarok körében.) De ilyen kettős mérce érvényesül más ügyekben is.
A nagyváradi premontrei gimnázium épülete csak azért nem kerülhet vissza a tanítórend birtokába, mert nem 1945 után, hanem a második világháború kitörése előtt rabolták el. Pedig a józan ész azt diktálná, hogy a telekkönyv-hamisítás akkor is bűncselekmény, eredménye pedig semmis, ha azt a királyi Románia soviniszta egyetemi professzora – az erdélyi és partiumi magyar oktatás felszámolásában jeleskedő Onisifor Ghibu – követte el, nem pedig egy kommunista pribék. De úgy tűnik, arra még várnunk kell, hogy az ilyen ügyekben ne a kettős mérce élvezzen elsőbbséget a józan ésszel – és persze a törvények, valamint a tulajdon szentségével – szemben.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

2011. március 30.

Hírsaláta
Nem lesz Kossuth utca. A craiovai táblabíróság nyilvánosságra hozott jogerős ítélete szerint nem keresztelheti vissza a marosvásárhelyi önkormányzat Kossuth Lajos utcára az 1985-ben Călăraşilorra átnevezett utcát.
Mint ismeretes, több mint öt évvel ezelőtt a város képviselő-testülete – egyetlen ellenszavazattal és egy tartózkodással – határozatot fogadott el a Călăraşilor utca Kossuth Lajosra való visszanevezéséről. Az Avram Iancu Kulturális Egyesület, a Vatra Românească Szövetség, a Nagyrománia Párt indítványára azonban a marosvásárhelyi bíróság megsemmisítette a döntést. Az önkormányzat fellebbezett, az ítélőtábla új eljárást rendelt el, de a bíróság másodjára is megtiltotta az átkeresztelést. A tárgyalást később a craiovai táblabíróságra helyezték át, ahol ez az ítélet született. (Krónika) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 30.

Nacionalista nyomásgyakorlás miatt nem lesz Kossuth utca Vásárhelyen?
A craiovai táblabíróság engedett a román nacionalista szervezetek hangulatkeltésének, és úgy hozott ítéletet a marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca ügyében, melynek értelmében a 2005-ben Călăraşilorra keresztelt utca mégsem viselheti a magyar forradalmár nevét – nyilatkozta a Krónikának az önkormányzat ügyvédje, Kerekes Károly. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint már csak egy esetleges semmisségi beadvánnyal lehetne fordítani az ügyön.
Bár az ügyvéd szerint a craiovai tárgyalás korrekt körülmények között zajlott le, nem adva lehetőséget Kossuth-ellenes kirohanásokra és magyargyalázásra, Kerekes mégis úgy érzi, a felperesek képviselőinek nyomásgyakorlása – mint ismert, az Avram Iancu Kulturális Egyesület, a Vatra Românească Szövetség, a Nagy-Románia Párt több tízfős hangoskodó csapattal képviseltették magukat a tárgyalóteremben – hozzájárult a per kimeneteléhez. „Ellenfeleim minden lehető nyomásgyakorlási eszközt igénybe vettek nemcsak Marosvásárhelyen vagy Craiován, hanem az egész országban. Nyomást gyakoroltak a bírákra a médián keresztül, illetve személyes jelenlétükkel és megnyilvánulásukkal a tárgyalóteremben is.
Számos honlapon, így az ortodox egyházhoz közel álló körök, a tartalékos katonatisztek érdekvédelmi szervezetek, újságírói szövetségek és sok más egyesület és alapítvány internetes oldalán a tárgyalás előtti napokban készítették elő a hangulatot” – magyarázta Kerekes. Szerinte valamelyest érthető is, hogy ilyen körülmények között a táblabíróság képtelen volt objektív döntést hozni. Az önkormányzat jogi képviselője szerint a csíkszeredai székely gárdás Csibi Barna bábuégetése, illetve a március 15-i beszédek körül kialakult félreértések is jócskán hozzájárultak a magyarellenes hangulatban hozott döntéshez. „Akkor, amikor a román közvélemény március 15. óta Kossuth Lajos és Avram Iancu ellenséges viszonyáról is beszél, ember legyen a talpán az a román bíró, aki igazságosan, elfogulatlanul dönt ebben az ügyben” – látta be Kerekes Károly.
Ennek ellenére jogilag mégiscsak megengedhetetlennek tartaná, ha az ítélőtábla azzal indokolná döntését, hogy az utcanév-változtatás román érdekeket vagy jogokat sért. Ha viszont azért találná jogszerűtlennek a marosvásárhelyi tanács határozatát – mint ahogy egyébként tette a Maros megyei törvényszék –, mert az önkormányzat azt sürgősségi eljárással fogadta el, akkor ezzel lényegében megsértené a helyhatóságok önrendelkezési jogát.
Politikai lépést fontolgatnak
Csegzi Sándor alpolgármester szerint, amennyiben az önkormányzat nem tehet több jogi lépést, és kénytelen elfogadni a bíróság ítéletét, ismét közigazgatási és politikai útra kellene terelnie a kérdést. „Mi korábban már kétszer megszavaztuk az utcanévcserét. Amennyiben román kollégáink között szerzünk legalább két támogatót, harmadszorra is megtehetjük. De ahhoz, hogy a határozatot életbe is tudjuk léptetni, a kérdést magas szintű politikai síkon kellene kezelni, mert a marosvásárhelyi Kossuth utca körüli hercehurca rég túlhaladta a jogi kereteket” – fejtette ki az alpolgármester.
Hasonlóan látja a helyzetet Kerekes Károly is, aki szerint Kossuth személye nem véletlenül éppen Marosvásárhelyen vált ki ellenérzést bizonyos román körökből. „Az senkit nem zavar, hogy a magyar forradalom kiemelkedő személyisége szobrot kapott Nagyszalontán, a román többségű Zilahon pedig utcát neveznek el róla. Ennek a kérdésnek Marosvásárhelyen van tétje, és ez sok mindent elárul” – vélekedett Kerekes Károly.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2011. április 1.

Hergelik magukat
Erõsödik a többségi nemzetnek címzett nacionalista diskurzus Romániában, az idõnként és alkalmanként paroxisztikussá fokozódó radikális nemzeti izgatásban a politikai ellenzék jár élen, a muníciót pedig jórészt a román bulvársajtó szolgáltatja, gyakran az arcátlan hazudozástól és durva csúsztatásoktól sem riadva vissza. (Ez utóbbiak egyik eklatáns példáját épp az egyik bihari napilap szolgáltatta, amelyben valaki már azt is képes volt leírni Avram Iancu védelmében hogy a magyarok 1848. március 15-én negyvenezer románt mészároltak le, holott azon a napon nemhogy Erdélyben, de még Magyarországon sem voltak harci cselekmények vagy bármilyen más jellegû atrocitások.) A székely gárdista csíkszeredai bábuégetõ performansza, a Marosvásárhelyen félremagyarázott és rosszul tolmácsolt ünnepi üzenet, egyáltalán az egész Kárpát-medencében békésen és méltósággal, emelt fõvel és büszkén hordozott nemzeti szimbólumokkal megünnepelt magyar szabadság, majd a vásárhelyi fekete március felidézése, no és persze a magyarok könnyített visszahonosítása valójában mind csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy az ebben érdekeltek ismét kijátsszák, sokadjára, a magyar kártyát. Ám 2011-ben sajnálatos módon a romániai hétköznapi valóság is szította az ultranacionalista tüzet, mégpedig az a társadalmi-gazdasági-erkölcsi krízis, amiért a jelenlegi bukaresti kormányzat nagymértékben felelõs. Az az inkompetens és korrupt hatalom, amelynek a magyar párt az RMDSZ szervilis és kitartó támogatója, fenntartója, részese. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta politikai cinkosság nemcsak a romániai magyarság soraiban vitte le népszerûsége mélypontjára a parlamenti képviselettel rendelkezõ RMDSZ-t, hanem a románokban is újragerjesztette azt a zsigeri ellenérzést, ami a történelem során az ismert okokból kialakult bennük minden ellen, ami magyar, ami idegen, ami nem ortodox.
Ilyen közhangulatban szinte természetes, hogy a demokratikus finomhangolásokat alaposan elnyomja a totalitárius, radikális, intoleráns handabandázás. A népszerûség hajszolásában nacionalista húrokat mindig pengetni hajlandó román politikus - akár regáti, akár erdélyi - éjt nappá téve ötletel és demonstrál: az egyik Magyarországot ítéltetné el diplomáciai téren dörgedelmes nyilatkozatokkal, a másik nemzetgyalázásért felköttetné a bábuégetõ góbét, a harmadik törvénybe iktatná, hogy ne lehessenek polgármesterek vagy parlamenti képviselõk azok, akik megkapják a magyar állampolgárságot, a negyediknek a torkán ledugott tanügyi törvény jut az eszébe, és kezdi visszaöklendezni, az ötödiknek a külön magyar bölcsõde, iskola, színház, egyetem, klub stb. szúrja a szemét, a hatodiknak a magyar nyelv hallatán lilul be a feje - de nem sorolhatom fel az összes román politikust, mert ezekbõl aztán annyi van, hogy részben az õ eltartásukba meg az õ dõzsölésükbe rokkant bele az ország.
Sportnyelven szólva ezt csak kibekkelni lehet. Ha elkezd kilábalni ebbõl a mocsárból az ország - a politikusok mesterkedései ellenére -, akkor esély van arra, hogy a józanabb hangok elnyomják a hõzöngõkét. De csak esély.
Dénes László
Reggeli ?jság (Nagyvárad)

2011. április 22.

Meggyalázták a kökösi Gábor Áron-emlékmûvet
Az õrnagy családnevét ürülékkel kenték le
Négy tettes ellen tett bûnvádi feljelentést a megyei ügyészségen Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester tegnap sírgyalázás, emlékmûgyalázás, közszeméremsértés, csendzavarás és diszkriminációra való felbujtás miatt.
Egy mindössze húsz másodperces filmet mutattak be, amely közel egy éve, 2010. május 30-tól látható a világháló egyik videomegosztó honlapján, és amelyre alig egy hete a Facebook közösségi portálon egy ismeretlen ismerõs hívta fel a megyevezetõ figyelmét. A jelenet a következõ: egy fiatalember - szájában cigaretta, kezében kólásüveg - levizeli a Gábor Áron 1848-as õrnagy halálának helyszínét jelölõ, felvirágozott kökösi emlékmûvet, egy másik pedig nadrágját letolva mutatja, hogy mit tesz a magyarok történelmére. A kisfilm címe: A magyaroknak (pentru unguri), szerzõje yrronic1. Most már csak bizonyos korlátozásokkal tekinthetõ meg, átkerült a 18 éven felülieknek szánt kategóriába, teljes törlését viszont nem tartották szükségesnek. A két látható tettest azonosították: a vizelõ Florin Bogdan Sava, 1980-ban született Brassóban (lakhelye ismeretlen), székelést mímelõ társa, Constantin Gheorghe Bobeºiu pedig 1992-ben született Nagyszebenben (az õ címét sem tudni).
Rajtuk kívül a filmet rögzítõ és a világhálón megjelenítõ személyek ellen is panaszt emeltek az elöljárók, hangsúlyozva, hogy ugyanúgy elítélik az efféle megnyilvánulásokat, mint ahogy a csíkszeredai Csibi Barna tettével sem értenek egyet. Kiemelték azt is, hogy a Gábor Áron-emlékmû meggyalázása nem az Avram Iancu akasztására adott válasz, hiszen ez idén márciusban történt, a román fiatalok aljas tette pedig tizenegy hónapja folyamatosan szerepel a világhálón. ?rdekes, hogy senkit sem zavart, míg Csibi ügye a parlamentben is napirendre került, de a két RMDSZ-politikus szerint a hazai igazságszolgáltatásnak most alkalma lesz bebizonyítani, hogy egyenlõ mércével osztja a büntetést a magyar és a román szélsõségeseknek
Demeter J. Ildikó, Háromszék
Erdély.ma

2011. április 22.

Feljelentések magyar emlékmûvek megrongálása miatt
Az aradi városháza után a megyei RMDSZ is feljelentést tesz az ügyészségen a Szabadság-szoborcsoport megrongálása miatt, miután az utóbbi hetekben az alkotás több bronzból készült eleme is eltûnt. Kovászna megyében is feljelentik azokat a személyeket, akik egy évvel korábban meggyalázták az 1849-es kökösi csatában elesett Gábor Áron emlékmûvét. Háromszéki magyar vezetõk sérelmezik, hogy az igazságszolgáltatás semmit nem tesz a tettesek felelõsségre vonása érdekében, holott az emlékmû-gyalázásról készült videó egy éve a YouTube-on látható.
utóbbi napokban eltûnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz - közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tõr és egy kard tûnt el a szobrokról. Az utóbbi napokban eltûnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz - közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tõr és egy kard tûnt el a szobrokról.
?rtesítettük a városházát, amely be is nyújtotta feljelentését az ügyészségen - mondta Király. Hozzátette: javasolni fogja, hogy a városi vezetés ismét üzemelje be a néhány évvel korábban felszerelt kamerás megfigyelõrendszert a Román-magyar megbékélés parkjában.
Bognár Levente aradi alpolgármester elmondta: ellenõrizni fogják, hogyan volt lehetséges a bronztárgyak eltûnése, mivel a megbékélés parkjának szomszédságában egy rendõrõrs mûködik.
Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a szoborcsoport alkotóelemein kívül más tárgyak is - 22 díszoszlop, két pad és néhány szemeteskosár - eltûntek a parkból.
Nem az aradi Szabadság-szoborcsoport az egyetlen magyar vonatkozású emlékmû, amelyet megrongálnak az utóbbi idõszakban. Mint arról tájékoztattunk, egy héttel korábban Wass Albert marosvécsi sírjáról tûnt el a bronzplakett.
Feljelentés a kökösi Gábor Áron-emlékmû meggyalázói ellen is
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtökön bejelentették, hogy büntetõjogi feljelentést tesznek három férfi ellen, akik a tavaly meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékmûvet, az errõl készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videomegosztó portálra.
Tamás elmondta, nemrég szerzett tudomást A magyaroknak címû, az internetre egy évvel korábban feltöltött félperces felvételrõl, amelyen az látható, ahogy egy férfi vizel az emlékmû elõtt, egy másik férfi pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé.
Antal Árpád és Tamás Sándor közölték: sikerült kideríteni a két férfi identitását: a 31 éves brassói Sava Florin Bogdan, illetve a 19 éves nagyszebeni Bobeºiu Constantin Gheorghe akcióját egy harmadik személy rögzíti kamerával, egy 24 éves személy pedig yrronick1 név alatt a YouTube-ra töltötte fel a felvételt.
A háromszéki elöljárók hangsúlyozták: nem a Csibi Barna Avram Iancu-akasztására adott válasz a felvétel, hiszen az a csíkszeredai fiatalember március 14-i akciója elõtt egy évvel történt.
Mindketten sérelmezték, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a Gábor Áron-emlékmû meggyalázása kapcsán. Hangsúlyozzuk, hogy ellenezzük a szélsõségességet, bármelyik oldalról is érkezzen (.), ellenezzük az ilyen megnyilvánulásokat, de azt akarjuk, hogy az igazságszolgáltatás nem csak az ilyen tetteket elkövetõ magyarok, hanem a románok esetében is intézkedjen. Hatalmas botrány volt a médiában a csíkszeredai incidens kapcsán, még a parlamentben is errõl vitatkoztak, ez a film azonban egy éve ott van a YouTube-on, az igazságszolgáltatás azonban nem vett róla tudomást.
Felhívás a Kárpát-medencei magyar szobrok és emlékhelyek védelme érdekében
Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen.
Az idei évben négy hónap alatt közel tucatnyi magyar emlékhelyet, szobrot rongáltak meg a Kárpát-medencében - hívja fel a figyelmet Berényi József, az MKP és Lomnici Zoltán, az EMT elnöke egy közös nyilatkozatban.
A kassai Esterházy-szobor és a vereckei honfoglalási emlékmû után erre a sorsra jutott az Ungvár fõterén álló Petõfi-szobor is. Az erdélyi Marosvécsen Wass Albert síremlékét gyalázták meg, Aradon a Magyar-román Megbékélés Parkjában álló Szabadság-szoborcsoportot rongálták meg. Néhány héttel ezelõtt pedig a délvidéki Adán takarták le Damjanich János szobrát, és további emlékhelyeket is megrongáltak - emlékeztet Berényi és Lomnici.
Közös véleményük szerint ezeknek az utóbbi idõben rendkívüli módon elszaporodott cselekedeteknek az elkövetõi a kegyelet jogát vonják kétségbe.
Magyar emlékhelyeink, szobraink közös történelmünket, kultúránkat szimbolizálják. Múltunk, nemzeti méltóságunk megõrzése mellett a nemzetiségek közti együttmûködést is jelképezik - fogalmazott Berényi és Lomnici.
Közös nyilatkozatukban felhívják az anyaországi és határon túli magyarok figyelmét, fogjanak össze az emlékhelyek védelme érdekében, és egységesen emeljék fel szavukat a sorozatos rongálások ellen.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 11.

Avram Iancu nevét mázolták egy medgyesi magyar iskola falára
Avram Iancu nevét mázolták a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola falára, a Szeben megyei rendõrség vizsgálatot indított az ügyben.
Nyomozást indított a Szeben megyei rendõrség kedden, miután egy eddig azonosítatlan férfi Avram Iancu román nemzeti hõs nevét mázolta a szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola egyik külsõ falára.
Luciana Balteº rendõrségi szóvivõ szerint a hatóságokat a magyar tannyelvû iskola igazgatója értesítette, miután felfedezték a feliratot.
A szóvivõ azt is elmondta: az iskola térfigyelõ kamerái rögzítették az incidenst, de a felvételeken alapján nem állapítható meg az elkövetõ személyazonossága, csak annyi látszik, hogy egy férfiról van szó.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 27.

Folyik a városnapok elsõ napja - és a sör a Mátyás-szobor körül
Városi határozat tiltása ellenére is sörsátrak a Fõtéren
Az idõjárási viszonyoktól függetlenül gyülekeznek a fekete felhõk a Fõtér fölött: a Iorga-idézetet tartalmazó tábla mellett újabb illegális elemek kerültek a Mátyás-szobor, sõt a Szent Mihály-templom köré, mégpedig sörsátrak. Az elsõ alkalommal megrendezett Kolozsvári Városnapok miatt a tetõfokára hágott a fesztiválhangulat, ezzel együtt pedig városi tanácsi határozaton is átgázoltak a szervezõk. A döntés értelmében a Fõtéren tilos sörsátrak felállítása. Hétfõig a templom melletti parkoló sem vehetõ igénybe, ugyanakkor forgalomkorlátozások nehezítik az autósok dolgát. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében több magyar rendezvénnyel is találkozhatunk, ennek ellenére megtörténhet, hogy szegényesnek tûnik majd a magyar felhozatal - mondta Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos -, mert kevés volt az anyagi támogatottság, emellett pedig a szervezõk a Kolozsvári Magyar Napokra hegyezik ki a fõbb magyar arculatú rendezvényeket.
A magyar közintézmények és civil szervezetek többsége bekapcsolódott a május 27 - június 3. között zajló Kolozsvári Városnapokba. A mai nyitónap legjelentõsebb magyar jellegû rendezvénye a városháza Unió (Memorandumului) utcai étkezdéjéhez, a Memo 10-hez kötõdik, ahol a gasztronómiai napok sorozatának megnyitóját éppen a magyar konyha jellegzetességei képezhetik.
Ugyancsak ma van a megnyitója a Civil Fesztnek, amelyet a várfal közelében található utcákban rendeznek. Kolozsvár magyar lakosaiként a Farkas utcai könyvvásáron találkozhatunk további magyar vonatkozásokkal.
Mindenhol ott leszünk: kézmûves- és könyvvásáron, gasztronómiai napon, a Fõtéren, a Karolina téren, a Farkas utcában, az operában. Ennek ellenére talán szegényesnek fog tûnni a magyar felhozatal, de figyelembe kell vennünk egyrészt azt, hogy csakis a támogatók pénzére alapozhattunk, másrészt pedig azt, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata elsõbbséget élvez a kifejezetten magyar rendezvények tekintetében - nyilatkozta Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos. Az elsõ alkalommal rendezett városnapok segít majd a tanulságok levonásában, és felkészíti a magyar szervezõket a következõ évre, hogy hatékonyabban oszthassák el a magyar napok és a városnapok fellépõit.
A Megasztár-nyertes Tolvai Renáta, valamint két versenytársa, Patai Anna és Giorgio június 1-jén, szerdán lép fel a fõtéri nagyszínpadon 18 óra 30 perces kezdettel.
Tanácsi határozatot csapolt pofon a sör
A rendezvénysorozat - úgy tûnik - városi tanácsi határozatot semmibe véve alkalmat nyújtott városnapba bújtatott fõtéri sörfesztivál lebonyolítására is. Az egyik fõtámogató, az Ursus sörgyár a Fõteret tegnap elborította a sörsátraival. A parkoló hétfõn felszabadul ugyan, de tegnap délután az RMDSZ-es tanácsosokat és a városháza sajtóirodáját is meglepte a sörsátrak ottléte.
Molnos Lajos hívta fel a figyelmünket arra, hogy határozatot sért a sörparádé László Attila alpolgármester pedig megerõsítette Molnos kijelentését: az RMDSZ-es tanácsosok által kezdeményezett és korábban már elfogadott tanácsi határozat tiltja bizonyos jellegû rendezvények szervezését a Fõtéren, és ebbe a körbe tartozik a sörsátrak felállítása is. Mint elmondta, magának is ki kell derítenie, hogy mi a magyarázat, és biztosított, hogy intézkedik az ügyben.
Az elsõ városnapok elsõ napja
A központi helyszínen, a Fõtéren 15.30 órakor kezdõdik az elsõ esemény, amelyen Kolozsvár sportolói vonulnak fel, egy órával késõbb pedig ünnepélyesen is megnyitják a városnapokat. A délután folyamán négy elõadó - Andra, Incognito, Deep Central és Akcent - lép fel a fõtéri színpadon.
A Vár, a Fogoly és a Búza utcában 12 órakor megnyitják a kézmûves vásárt, valamint elkezdõdik a Civil Feszt.
A Farkas utcában 13 órakor nyílik meg a könyvvásár, ekkor azonban már megtekinthetõk a Szabók bástyájában a kiállítások, ugyanitt pedig 18 órakor középkori ünnepség kezdõdik.
11 órától próbálhatják ki a magyar ízeket a Memo 10-ben, a már említett gasztronómiai magyar nap alkalmából. 18 óráig várja magyar ételekre vágyó vendégeit az étkezde.
A Karolina téren 18 órától könnyûzenei koncerteket hallgathatnak az érdeklõdõk, a Florin Piersic moziban pedig 12 órától három filmet vetítenek.
Az autósportok rajongói sem szomorkodhatnak, 18 órakor ugyanis elindul a városnapok keretében rendezett Kolozsvár Rali a Fõtér Bánffy-palota felõli oldalán.
A városnapok alkalmából a polgármesteri hivatal az alábbi módon némileg átirányítja a belváros forgalmát. A Fõtér nyugati (a Szent Mihály katolikus plébánia felõli) oldalán már tegnap este lezárták a gépkocsiforgalmat, a Deák Ferenc utca és a Melody szálló felõli oldalán pedig ma 14.30 órától vasárnap estig nem lehet autóval közlekedni.
?jfélkor lezárták a Bethlen (Baba Novac) utcának a Petõfi (Avram Iancu) és a Farkas (Mihail Kogãlniceanu) utca közötti szakaszát egész napra. ?gyszintén a teljes napra leállítják a közlekedést ma a Kismester (Episcop Ioan Bob) és a Kötõ (Ioan Raþiu) utcán 13, a Deák Ferenc (Eroilor), a Jókai (Napoca), és az Egyetem (Universitãþii) utcán pedig 14.30 órától.
A Farkas utca Minorita (H. Oberth) és Bethlen utca közötti részén, valamint a Kovács Dezsõ utcán június 2-ig, csütörtökig állították le a gépkocsiforgalmat. A Rózsa (Samuil Micu) utcán reggel hét órától nem lehet autóval közlekedni. Déli 12 órától a Fõtér Nemzeti Bank felõli oldalát is lezárják.
KOVÁCS HONT IMRE, ZAY ?VA 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 2.

Hõs vagy gyilkos?
Itt lenne az ideje, hogy a történészeknek is megjöjjön az eszük.
Már az is csoda, hogy a román médiában elhangzott ez a kérdés - ugyanis Avram Iancuról van szó, az erdélyi románok nemzeti hõsérõl, a hegyek királyáról. Az érinthetetlenrõl, a szentrõl, a feddhetetlenrõl. Aki ikonként szerepel sok mócvidéki templomban stb. Mégiscsak jó, hogy bévánszorogtunk Európába...
Az Adevãrulban jelent meg ez a szentségtörõ kérdés, problémafelvetõ cikk formájában, majd pedig az országos lap havonta megjelenõ történelmi mellékletében, a májusi Historiában. A kérdés felvetõje Ion M. Ioniþã, a melléklet fõszerkesztõje. Aki többek között kijelenti, hogy véget kell vetni a történelem politikai manipulálásának. Ez az, amit ma már megtehetünk, de amire viszont gondolni sem lehetett a totalitarizmus idején vagy azt követõen, Európán kívül. Amikor csak a Funar-félék meg a V.C.-félék hallathatták a hangjukat... Meg a volt szekusok, akik megrendezték Marosvásárhely véres márciusát.
De visszatérve a hegyek királyához a Historiában megjelent összeállítás egyik szerzõje, Marius Diaconescu abból indul ki: Az érzelmek nem kell hogy elhomályosítsák a történelmi igazságot. S ha higgadtan vizsgáljuk Avram Iancu szereplését, máris felmerül a kérdés: mi is volt az, amit õ és az általa vezetett mócok, erdélyi románok tettek 1848-49-ben? Forradalom volt-e, vagy ellenforradalom? S a válasz kézenfekvõ: globálisan nézve, egészében véve ellenforradalom volt az, amit tettek a császári ellenforradalom eszközévé váltak. Ezt is most olvashattuk elõször román lapban.
Miként azt is, hogy Erdélyben 1848-ban és 1849-ben tulajdonképpen népirtás folyt, népirtó háborúról volt magyarok és románok etnikai alapon gyilkolták egymást. A kivégzéseket törvényszék hagyta jóvá. Miféle törvényszék lehetett az? - ennek is utána kellene nézni. De a békés lakosok legyilkolását, kirablását, házainak felgyújtását, a nõk megerõszakolását stb. - semmivel sem igazolhatják a felek.
Hamis az a tétel - állítja a szerzõ, és több mint valószínû, hogy igaza van -, miszerint a románok csupán áldozatok voltak. Hóhérok is voltak. Mi, románok is gyilkoltunk, raboltunk, gyújtogattunk, erõszakoltunk. Hogy többet-e vagy kevesebbet, mint a magyarok? Ilyen esetben minden statisztika vagy mennyiségi értékelés értelmetlen. A dokumentumok nem tartalmaznak statisztikát, de a mennyiség egyetlen szóval kifejezhetõ: sokszor.
Persze azért van néhány adat. Zalatnán például a népirtás elõtt 1 170 magyar élt, utána 500-an maradtak - olvassuk a cikkben. (Nagyon hasonlít ez ahhoz, amit Csibi mester írt ki Iancu akasztásakor, március 15-én.) S a szerzõ utal még az Abrudon, Felvincen, Enyeden elkövetett atrocitásokra is. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Avram Iancunak egy abrudi magyar lány volt a kedvese, aki adott pillanatban megmentette a hegyek királyának az életét, amikor az a magyar hadsereg által állított csapdába esett... Lám, lám, nem lehetünk meg egymás nélkül! Jobb lenne, ha nem ellenségeskednénk. Mert amit nem intézünk el mi magunk együtt - mindannyiunk javára -, azt mástól hiába várjuk.
Avram Iancut is és a románokat is, ugye, becsapta a császár. Egy-két kitüntetésen s néhány birtokon kívül, amit román vezéreknek vetett oda, semmit sem adott együttmûködésükért. Avram Iancu becsületére váljék: nem fogadott el semmit ezekbõl. Sõt, feljegyeztek egy humoros epizódot: amikor Ferenc József császár Mócvidéken járt, magához hívta a román vezért. ? viszont nem ment a császárhoz, hanem felnyergelt egy tehenet, és azt küldte maga helyett, mondván: egy bolond és egy hazug soha meg nem értheti egymást - idézi az összeállítás másik cikkírója, Ion Carja.
Az újságírók - Avram Iancu ügyében - kezdenek tehát magukhoz térni. Itt lenne az ideje, hogy a történészeknek is megjöjjön az eszük. Mert az összeállításból az is kiderül, hogy a nagy tekintélyû tudományos fórum, a Román Akadémia meghamisítja a történelmet. 2003-ban, az általa kiadott mûben a Románok történelmében például olyan szöveget ad Avram Iancu szájába, amit nem õ mondott. A könyv szerzõje Liviu Maior volt tanügyminiszter, tehát politikus. Lám, honnan fúj a szél...
Zsehránszky István
?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. július 23.

Gyújtópontban – Mi mindenre alkalmas a „magyar kártya”?
Tusványoson pénteken délután Valentin Stan, politológus, bukaresti egyetemi oktató, Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke a címben szereplő kérdésre kereste a választ, no meg arra, hogy depolitizálható-e vagy sem a román–magyar viszony. A rendkívül izgalmas, humoros, de ugyanakkor komoly és váratlan fordulatokkal tűzdelt előadást a hallgatóság több ízben harsány nevetéssel vagy tapssal díjazta. A vitát Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője moderálta.
A trió „vette a lapot”, s kezdetben vicces élcelődéssel, majd komoly érvekkel és ellenérvekkel értekezett több kérdéskörről, így a pakliba más témák is be-bekerültek. Vitaindítójában Dénes László elővett egy „szűz magyar kártya csomagot”, s figyelmeztette a hallgatóságot arra, hogy magyarul a szónak kettős értelme van. – Időnként a riogatás céljából kijátsszák a magyar kártyát – mondta. A hallgatóságnak hízelgő kijelentéssel kezdte Valentin Stan: örömét fejezte ki, hogy Székelyföldön tartózkodik. Szerinte nem érjük meg azt az időt, amikor a román–magyar viszonyt sikerül depolitizálni – saját szóhasználatával élve: not in your lifetime.
A kezdeti élcelődés és frappáns megfogalmazások kategóriába tartozott az államelnöki tanácsosnak azon észrevétele, amely szerint az idők során a Tusványos szervezői személyét igyekezték távolabb tartani a szabadegyetem és diáktábortól, holott ő „a kezdetek kezdetétől” a folyamat részese és kezdeményezője volt. – Értékelem a pengét, hogy az előadásomra éppen ez EMNT sátrában kerül sor, de ez csak egy helyszínt jelent, s nem többet – szögezte le. Fekete pontnak ítélte a szervezőknek az előadás címében megfogalmazott felvetését, miszerint depolitizálható a román–magyar viszony. – Szó sincs róla. Ez vicc, s hamis kérdés – mondta. Piros pontként értékelte viszont azt, hogy a kérdéskör ilyenszerű megfogalmazásával mozgásteret biztosítottak az előadóknak, ugyanis beszélhetnek az államközi, illetve az erdélyi románok és magyarok közötti viszony depolitizálásáról.
Ami a kártyákkal kapcsolatos politikai vonatkozású elemeket illeti, Szilágyi Zsolt megjegyezte: megtörténik, hogy a román–magyar viszony esetében adott pillanatban többen, többféle kártyát játszanak. – Egyesek snapszert, mások pedig cruceát játszanak. Van, aki felcseréli az alsót az ásszal, esetleg egy teljesen más stílusú játékra használja a kártyákat, nevezetesen az itt a piros, hol a pirosra. Ugyanakkor természetes, hogy az ellenzék keményebben játssza ki a magyar kártyát. Úgy vélem, a román–magyar viszony vonatkozásában nem a depolitizálás a gond, hanem a problémák méregfogát kihúzó politikai akarat hiánya okoz fejfájást – fogalmazott.
Valentin Stan provokáló kijelentéseket tett az államfőnek a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kijelentései és cselekedetei kapcsán, folyton Eckstein-Kovács Péterre nézett, s időnként megkérdezte: ugye, Péter? Egyrészt elmondta, Traian Băsescu előszeretettel említi, hogy a magyarok szavazatainak köszönhetően lett államfő. – Jómagam az államfő tevékenységében két időszakot különböztetek meg: az Eckstein előtti és az ez utáni időszak. Sajnos azonban, az államelnök politikai diskurzusában nemigen történt elmozdulás a két periódus között. Egyrészt 2006. január 25-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén az államfő azt mondta, Romániában a legkiterjedtebb kisebbségvédelmi jogi háló áll rendelkezésre. Amikor valaki azt kérdezte, mi lesz az autonómiával, Băsescu európai példákat kért, ugyanis ő egyet sem talált. Micsoda pimaszság! – háborodott fel Stan. Az Eckstein előtti és utáni időszak párhuzamának második eleme a kisebbségi törvénytervezet volt. Stan elmondta: idén januárban az államfő azt mondta, nincs szükség a kisebbségek jogállását taglaló külön jogszabályra, mivel a tanügyi, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás működését szabályozó törvény megfelelő keretet biztosít a kisebbségeknek, nevezetesen a magyar közösségnek az önazonosság, a nyelvi és a kulturális örökség megőrzésére.
A politológus érdekes elméletet fogalmazott meg: a kisebbségi törvény elfogadására az államfőben nincs politikai akarat, ezért előbb a területi átszervezéssel megpróbálta drasztikusan csökkenteni a magyar kisebbség arányát a különböző adminisztratív egységekben. Szerinte ezt az államfő azzal a céllal tette volna, hogy „feloldja az etnikai komponenst”, s ne alkalmazhassák a különböző jogszabályok által a kisebbségek számára biztosított jogokat, ugyanis az arányok megváltoztak volna. Azzal érvelt, hogy Traian Băsescu korántsem véletlenül kezelte ugyanazon csomagként a területi átszervezést és a kisebbségi törvényt egy közszolgálati tévéműsorban.
Szilágyi Zsolt kezdetben sokak által értetlenül fogadott „bejelentést” tett: a román külügyminisztérium közleményt adott ki, miszerint mindaddig nem hajlandó fenntartani a kapcsolatot a magyarországi szaktárcával, amíg valamennyi tárgyalódelegációban nincsenek jelen az erdélyi magyarok képviselői, s nem egyeztetnek az autonómia, a román állam által finanszírozott önálló magyar egyetem és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról. – Mi ezt várnák el, de ez számukra elfogadhatatlan. Ez is illusztrálja, hogy két párhuzamos síkon zajlik a politikai párbeszéd. Azt hiszik, ha leülnek velünk tárgyalni, azonnal engedményeket kell tenniük, s ez az egységes román nemzetállam felszámolásához vezethet. Még a mérsékelteket is gyanúsnak tartják. A magyarság képviselőit nem engedik oda a stratégiai szempontból fontos kérdések megoldásához. Nem lehet érdemi tárgyalást folytatni a román és a magyar fél között, ha a folyamatba nem vonják be az erdélyi magyarokat, illetve ügyüket nem képviselik – mondta, majd hozzátette: az eddigi tapasztalat szerint az autonómiának konfliktus megelőző hatása van.
Eckstein-Kovács Péter egyetértett Németh Zsolt magyar államtitkárnak azon korábbi kijelentésével, hogy az utóbbi 90 évben nem volt ilyen jó a román–magyar államközi viszony. – Franciásan ez olyan bon mot, azaz jó szó, de valóban úgy tűnik, hogy minden rendben van. Együttes kormányülésekre került sor, közösen restaurálunk műemlékeket, együttműködünk a kőolaj- és gázvezetékek tekintetében. Ugyanakkor behívják a nagyköveteket a külügyminisztériumokba, a Mátyás-szoborcsoport körül gond van, elégetik Avram Iancu bábúját stb. Jó a felszín, de vannak „tulburenciák” is. Nagyon fontos, hogy a két ország jó viszonyban legyen. Ha balhé van, akkor mi vagyunk a hülye gyerekek, s mindkét fél üt rajtunk – fogalmazott Eckstein-Kovács. Úgy vélte: a román pártok aszerint viszonyulnak az RMDSZ-hez, hogy szükség van-e az érdekvédelmi szervezet szavazataira vagy sem. – A PD-L is előveszi a magyar kártyát, ha ellenzékbe vonul. A Nemzeti Liberális Párt megengedhetetlenül ellenséges kijelentéseket tett a magyarokkal, az RMDSZ-szel szemben – fakadt ki a politikus.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

2011. július 25.

Felcsúttól Tusványosig
Az elmúlt éveknél alacsonyabb érdeklődés mellett zajlott Tusványoson Orbán Viktor és Tőkés László közös fellépése. Akik azonban ott voltak a szombati eseményen, nem csalódtak várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is „kitett magáért”.
Aki a tusványosi táborban járt a diáktábor „fénypontjának” tekintett magyar miniszterelnöki fellépés előestéjén is, végigcsápolva a péntek esti Edda-koncertet, kifejezetten üresnek találhatta másnap délelőtt a tusnádfürdői Univers kemping nagyszínpadát.
Orbán Viktor és Tőkés László európai parlamenti képviselő közös fellépésére ugyanis ezúttal negyedannyian sem voltak kíváncsiak, mint Pataky Attilára és legendás együttesére. Az elmúlt éveknél alacsonyabb érdeklődést alighanem Traian Băsescu távolmaradása is okozhatta: idén a román államfőt a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezői nem hívták meg a magyar kormányfőnek „tercelni”.
A Németh Zsolt államtitkár által moderált tusványosi fórumon Tőkés László és Orbán Viktor vett részt. Traian Băsescu széke üresen maradt
Példás büntetés a „hazaárulóknak” Akik azonban ott voltak a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár által moderált szombat délelőtti eseményen, nem csalódtak a várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is kitettek magukért. Kijutott a jóból az „erdélyi magyarságot eláruló” RMDSZ-nek és a hazaárulóknak, határokon innen és túl – akiknek Tőkés példás büntetést, elszámoltatást ígért –, de kijutott a Magyarország és a világ levegőjét fertőző „internacionalistáknak” is, a földkerekség új korszakának eljövetelét kozmikus képekben vizionáló Orbán révén.
A magyar miniszterelnök hosszan ecsetelte a tábor zárónapján „az erős állam és a mögötte álló erős nemzet” közötti összefüggéseket. Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek.
„Ez a korszakváltás az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Kozmopolita jólét helyett nemzetépítő munka
Orbán Viktor szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a „munkaalapú társadalmi rendszert” a „pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam” helyett. „Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte” – ismételte meg tézisét a magyar kormányfő, majd – átvéve a román kormánypárti retorikát – azt kezdte ecsetelni, hogyan figyeli irigykedve Európa az átütő magyar sikereket.
„Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra - szögezte le Orbán Viktor, aki szerint az utóbbi időszak főbb budapesti döntéseinek helyességét az európai országok kezdik sorra felismerni és leutánozni. A magyar kormányfő példaként említette a bankadó és a válságadó bevezetését, a nyugdíjalap államosítását, illetve a médiatörvényt – ez utóbbit egyébként szerinte London mintaként alkalmazza majd az új nagy-britanniai sajtószabályozás kidolgozásakor.
Orbán a budapesti sikerek közé sorolta a kettős állampolgárság megadását, az új alkotmány és az új közteherviselési rendszer kidolgozását, az államadósság csökkentését és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítéseket. Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint “összenő, ami összetartozik”, és úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet “összenövése”.
Vélhetőleg ezt az “összenövést” volt hivatott szimbolizálni az Orbán Viktor szülőfaluja, a Fejér megyei Felcsút község népes és zajos delegációjának jelenléte is a székelyföldi Tusnádon zajló táborban...
Tőkés: területért jogokat!
A magyar kormánypártnak, a Fidesznek a határon túli magyar politikai alakulatokkal való kapcsolatainak kérdéskörét Orbán alig érintette, csupán a hallgatóságtól érkező kérdésekre adott válaszaiban tért ki erre, igen óvatosan fogalmazva. „Az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet” – vélekedett egy azt firtató kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány.
Tőkés László azonban nem óvatoskodott: az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a tőle megszokottnál is lendületesebben sorolta az RMDSZ-szel szembeni vádjait. Mint fogalmazott, az RMDSZ „totalitárius egységet“ akar rákényszeríteni az erdélyi magyarságra, és – felidézve a kilencvenes évek közepének politikai eseményeit és retorikáját – azt hányta a „neptunista RMDSZ-vezetők” szemére, hogy „jobban szót ért a román pártokkal, mint saját magyar atyafiaival”.
Tőkés úgy vélte, hogy az elmúlt két évtizedben kevés maradandó eredmény született Romániában. „Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincs” – hangoztatta az egykori püspök, aki úgy vélte: Romániában máig nem zárult le a posztkommunista korszak, amiért szerinte szintén az RMDSZ hibáztatható.
Ami a többségi románsághoz való viszonyt illeti, Tőkés arról beszélt, hogy a románoknak bocsánatot kellene kérniük a magyaroktól a Trianon óta elszenvedett sérelmek miatt, és a romániai magyaroknak úgy kell leülniük tárgyalni a románokkal, „mint nemzet a nemzettel”, nem mint kisebbség a többséggel. Ezt a tézisét megtoldotta a románoknak szóló, követelő hangnemben előadott ajánlatával: „Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk cserébe. Területért – jogokat! Területért – jogokat!” – nyomatékosította a volt püspök.
Különböző utakon az autonómiához
A szombati „Orbán-koncertet” megelőző napon, pénteken Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tusványosi jelenléte és fellépése váltotta ki a legnagyobb érdeklődést a politika iránt érdeklődő táborlakók körében. Kelemen a határon túli magyar vezetők részvételével megtartott nemzetpolitikai kerekasztalon vett részt, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai vezetők társaságában. Az RMDSZ elnöke elsősorban az erdélyi magyar közösség azon igényéről beszélt, hogy „itthon, magyarként, szabadon és biztonságban” akar élni.
„Ehhez az elmúlt húsz év megteremtette az alapvető feltételeket, az autonómia eléréséhez pedig meg kell vizsgálni, melyik a járható út” – hangsúlyozta Kelemen, aki az előtte felszólaló Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének mondandójához csatlakozott, miszerint „az autonómiát napi munkával, következetességgel lehet elérni”.
A konfrontáció politikáját tartotta az előtte felszólalókkal szemben szükségesnek Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Berényi arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására.
Kovács szintén a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletének szükségességéről beszélt. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta „stabilitási egyezményt” kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a „nemzeti minimumot”.
Nacionalista uszításra alkalmas árut koboztak el Csibi Barnától
Illegálisnak minősített árpád-sávos zászlókat és irredenta propaganda-anyagokat koboztak el a román hatóságok Tusványoson Csibi Barnától. Az Avram Iancu jelképes felakasztásával elhíresült csíkszeredai fiatalember közvetlenül az Orbán Viktor és Tőkés László beszédének is helyet adó nagyszínpad mellett állította fel standját.
A Székelyföld nem Románia! feliratú, valamint a Romániát Erdély nélkül ábrázoló térképpel illusztrált pólók, rovásírásos kiadványok iránt a nyári egyetem első három napján gyér volt az érdeklődés.
A hatóságok képviselői pénteken váratlanul érkeztek a tábor területére, és elkobozták a Csibi által forgalmazott pólókat, a rovásírásos kiadványok egy részét, mert úgy érveltek, ezek nacionalista uszításra alkalmasak. A volt pénzügyőr utóbb arra panaszkodott, hogy 3000 lejes kár érte a hatósági akcióval.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 10.

Észérvek vagy polgári engedetlenség – melyik a nyerő?
Az uborkaszezon ellenére az elmúlt napokban-hetekben négy kirívó eset borzolta fel a kedélyeket Erdélyben, Romániában, de Magyarországon és Nyugat-Európában is: július 19-én Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott a Mátyás-szoborcsoport talapzatán törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára.
Nem sokkal ezután, pontosabban július 26-án Landnam Gábor holland állampolgár, a Németalföldön bejegyzett Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezetének képviselője villámakció során két öntapadóst ragasztott a Iorga-tábla jobb alsó és bal felső sarkára. Pénteken, augusztus 5-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, felbontja a megyei szintű kormánykoalíciós egyezségnek a helyi vonatkozású kitételeit, ugyanis betelt a pohár: Sorin Apostu polgármester döntése alapján szombatonként zöldség- és gyümölcspiacot szerveznek a Főtérnek a magyar főkonzulátus felőli oldalán, a parkolóban. Hétfőn, augusztus 8-án hat magyar állampolgárt – köztük egy tízéves kisfiút – kísértek be a kolozsvári 6-os számú rendőrőrsre, amiért magyar nyelvű táblát helyeztek el a város Torda felőli bejáratánál. Négyet közülük kihallgattak, a csoporthoz tartozó nő és a kisfiú szabadon mozoghatott, őket nem hallgatták ki, vádat sem emeltek ellenük.
Négy eset, négy teljesen más forgatókönyv, érvrendszer, politikai vonalvezetés, szemlélet és eljárás.
Hantz, Soós és Landnam akciója beillik a polgári engedetlenség kategóriájába. A három szereplő közül kettő (a BKB ügyvivő alelnöke és az Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa képviselője) marad néhány napot, aztán elhagyja a várost, mi pedig itt maradunk viselni a következményeket.
Ez a helyzet áll fenn a miskolci magyarok esetében is, akik közül az egyik, nevezetesen Miklós Árpád a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője…
Ne feledjük: nemrég Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke is hasonló akcióra buzdított. Nevezetesen arra, hogy helyezzünk virágokat a Iorga-táblára. Az sem mindegy, hogy május 30-án Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is egy csokor virágot tett volna a törvénytelenül elhelyezett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrizte a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem teheti a csokrot a táblára, csak mellé.
Olyan jelzések ezek, amelyek világosan mutatják az erdélyi, a romániai, a magyarországi és a világ szinte bármely táján élő magyarok bosszúságát, frusztráltságát annak kapcsán, hogy Kolozsváron Sorin Apostu polgármester a funári időkhöz hasonló, de más köntösbe öltöztetett eszközökkel próbálja ugyanazt elérni, mint a szélsőségesen nacionalista, nagy-romániás ex-városvezető: ellehetetleníteni a kolozsvári magyarság életét, feladásba, közönybe és beletörődésbe kergetni bennünket.
Hétfőn este a Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorában azt is elmondtam, hogy a felháborodás, a frusztráció érthető. A kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren),
Sorin Apostu azt tesz, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel, sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgy sem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezetével.
Emlékeztettem a nézőket, hogy 2009 novemberében az RMDSZ városi tanácsosai László Attila alpolgármesterrel 11 pontba foglalták össze a magyarság kéréseit. Felsoroltam, hogy ezek közül mi valósult meg: kikerültek a 2002-ben elfogadott (!!!) városi tanács határozatában rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? Nem. A város műemléképületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? Nem. Nyomtattattak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat magyarul? Nem. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelentek? Nem (kivétel a Pécsi Napok Kolozsváron). Van magyar tartalom a városháza honlapján? Részben teljesítve, de csakis Csoma Botond városi tanácsos személyes „keresztes hadjáratának” köszönhetően. A város új utcáinak elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? Nem. Sőt! A Dsida Jenő utca neve sem került vissza! A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? Részben. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat kicserélték? Nem. A Városházi Közlöny-ben van magyar oldal? Nincs. Ugyanakkor a rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!!!) a Főteret valósággal bemocskolták, mi több: itt és csakis itt (miért nem például a Bocskai/Avram Iancu, Széchenyi/Mihai Viteazul téren?) szerveznek sörfesztivált, könyvvásárt, virágvásárt, fagylaltfesztivált, és létesítenek korcsolyapályát stb.
Ezeken kívül törvénytelenül helyezték el a Iorga-táblát (kit érdekel a jogszabályok betartása?), a Házsongárdi temetőben sírokat, tumbákat rongálnak meg.
Ezeket az észérveket talán már fölösleges felsorolni, ugyanis a 80 százalékos román többség s annak képviselője, Sorin Apostu polgármester azt tesz, amit akar. Vagy mégsem? Kérdezem ezt azért, mert kedden délben Máté András a Szabadságnak azt nyilatkozta: minden valószínűség szerint érvénytelenítik a helyi koalíciós megállapodás felbontását, ugyanis találkozott kollégájával, Daniel Budával, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei vezetőjével és Sorin Apostu polgármesterrel, s arra a következtetésre jutottak: meg kell őrizni az együttműködést.
Tájékoztatása szerint az elöljáró vállalta, hogy amennyiben sikerül értesítenie az őstermelőket, akkor már ettől a szombattól máshová költöztetik a mozgó zöldség- és gyümölcspiacot, így a Megyei Állandó Tanács jövő héten dönt majd a tárgyalás eredményeképpen létrejött helyzetről, s folytathatják a helyi együttműködést.
A zöldség- és gyümölcspiac az utolsó csepp volt a pohárban. Miért is?
Egyrészt mert törvénytelen. A városi tanács 2002-ben elfogadott tanácsi határozata szerint csakis a helyi döntéshozó testület beleegyezésével és jóváhagyásával lehet hasonló rendezvényeket szervezni a Főtéren. Anno ezt a határozatot azért hozták az akkor ellenzéki szabadelvű, szociáldemokrata és RMDSZ-es városatyák, hogy megfékezzék a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar ámokfutását. Lám-lám, Sorin Apostu esetében ezt ma is lehetne alkalmazni. Másrészt a műemléképületek, templomok mellett jogszabályba ütköző ilyesmit szervezni. De úgy látszik, a törvényes rendelkezések nem számítanak.
A tehetetlenségi érzés jelzései másképp nyilvánulnak meg: míg egyesek műanyagtáblát ragasztanak, mások az öntapadós mellett döntenek, az EMNT és a diplomata inkább virágokat helyez el az ominózus táblára. Előbbiek a polgári engedetlenség jeleit hordozzák magukon, a másik kettő pedig a finom jelzések eszköztárát használja. Pedig, ugye, az EMNT részéről erélyesebb, határozottabb fellépést várna az ember, ugyanis ebben is más akar lenni, mint az RMDSZ. Egyébként a polgári engedetlenség gondolatát éppen a sokak által puhánynak titulált érdekvédelmi szövetség képviselője, Csoma Botond, a városi tanácsosok frakcióvezetője vetette fel először. Nem is akárhol, azaz nem magánbeszélgetésen, hanem a szervezet Megyei Állandó Tanácsában és a sajtóban.
Visszatérve azokra a magyar állampolgárokra, akik a polgári engedetlenség opciót választották: szerintem kissé fura és gyermeteg módszert alkalmaztak.
Hogyhogy éjjel jövünk Székelyföldről, s Tordán, illetve Kolozsváron magyar nyelvű helységnévtáblával akarjuk lefényképeztetni magunkat!? Világos, s ezt több forrás is megerősítette, hogy esetükben a kolozsvári rendőrség, a titkosszolgálat közbenjárásával és talán segítségével is, példát akart statuálni. Míg a valamelyik évben december elsején hőzöngő magyar gárdást hamar kiengedték, addig a miskolciakat több mint 12 órán keresztül bent tartották a 6-os számú rendőrőrsön. Az ellenük felhozott vádak egyszerűen nevetségesek: közerkölcs elleni vétség és közrendháborítás. Miért? Valaki megmutatta az intim testrészeit, vagy üvöltöztek, mint Tarzan? Egyértelmű, hogy képtelenek voltak más jogi besorolást találni. Kérdés viszont, hogy az ügyészség megőrzi vagy megváltoztatja a rendőrség besorolását. Amúgy Miklós Árpád, az egyik bekísért a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője. Ismét egy olyan közszereplő, aki egy könnyen szélsőségesnek is nevezhető szervezet képviselője, s aki Erdélybe jön, feszültséget kelt, majd hazamegy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, s nyugodtan éli tovább az életét. Mi több, odahaza már-már hősként tekintenek majd rá, aki védeni próbálta a nyelvi jogokat Erdélyben, s szembeszállt a „túlkapásairól híres román rendőrséggel.”
Nincs szükségünk Kolozsváron ilyen hőzöngésekre, fotózásokra, HVIM-es és magyar gárdás, jobbikos feszültségkeltésre!
Érdekes viszont, hogy a „jobbikos kocsiban” a rendőrök nem találtak semmilyen szerszámot, amellyel kifüggeszthették volna a Kolozsvár feliratot. A bekísértek elmondása szerint kábelkötegelő segítségével rögzítették volna a táblát azért, hogy fényképeket készítsenek. Érdekes, hogy amikor László Attila alpolgármester és az RMDSZ-es városi tanácsosok többnyelvű üdvözlő táblát helyeztek el a város bejáratainál, akkor bezzeg egyetlen kékruhás sem mozdult. Íme, az újabb kettős mérce.
A műsorban elmondtam azt is, hogy egyetértek Máté Andrással, aki azt nyilatkozta: Sorin Apostu megelőzhette volna az ehhez hasonló incidenseket, ha betartja a törvényt, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblát a város be- és kijáratainál. Magyarán: kihúzta volna a probléma méregfogát. De nem tette.
Hátha a kolozsvári és az erdélyi románság egy része átlátja, hogy az épített örökségnek azt a részét akkor hozták létre, amikor a mostani többség kisebbség volt a városban, azaz
szinte teljesen fordítottak voltak a mai etnikai arányok.
A jelenlegi többségnek nem sok köze van ehhez az épített örökséghez, ezért úgy tűnik, nem is értékelik azt. Hátha átérzik viszont, hogy számunkra fontos és jelentőséggel bír, s ha ott piacot létesítenek, táblát helyeznek el, akkor az bennünket zavar és bánt.
Kolozsvár polgármestere Focşani városában született, meg sem fordul a fejében, hogy a kolozsvári magyarságot zavarja, ha a templom közelében, a Főtéren zöldség- és gyümölcspiac létesül. Nincs többnemzetiségi, interetnikus tapasztalata, nem érez rá. Lehet viszont, hogy nem ilyen egyszerű a képlet, s talán még egy kis rosszindulat is van a dologban…
Egyelőre sem az észérvek felsorolása, sem a politikai egyeztetés, sem a polgári engedetlenség nem járt eredménnyel. Ha sikerül azonban elérni a zöldség- és gyümölcspiac elköltöztetését, akkor lépéselőnyben van a kerekasztal-megbeszélés, az érzelmi és észérvek felsorolása és a politikai egyeztetés, közigazgatási intézkedés.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

2011. augusztus 11.

Sorin Apostu és a multikulturalizmus
Kolozsvár polgármesterének tegnapi sajtótájékoztatóját követően egy elvi kérdésre voltunk kíváncsiak: mit jelent, mint mond Sorin Apostu számára a multikulturalizmus, és hogyan akarja életbe ültetni azt Erdély fővárosában. Ezért nekiszegeztük a kérdést: hogyan gondolja, hogy a mulikulturalizmus gyakorlati vonatkozásait életbe lehet ültetni, holott az RMDSZ-es tanácsosok és László Attila alpolgármester által 2009 novemberében átnyújtott 11 pontból szinte semmi sem valósult meg? Miként akar eljárni annak érdekében, hogy 2020-ban Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa legyen, s addig gyakorlatba ültessék, megvalósítsák a reális multikulturalizmusra vonatkozó elemeket?
A városvezetőt láthatóan feszélyezték e kérdések.
Elmondta: a multikulturalitás alatt az összes kolozsvárit érti. „Nem értek alatta politikusi gőgöt, olyan cselekedeteket, amelyeknek nincs semmilyen logikája. Úgy gondolom, hogy egy egyszerű zöldség- és gyümölcspiac, ahova termelőként vagy vásárlóként etnikai hovatartozás nélkül mindenki egyaránt eljön, csak a dölyföt sérti. Az okos enged változatot választottam, megyünk tovább. Mi több, máshol, pontosabban a város valamennyi lakónegyedében is létesítünk ilyen piacokat, ugyanis sokan ezt kérték, s azt is megjegyezték, hogy a főtéri helyszín nem elégséges. Ismét bebizonyosodott, hogy amikor építeni akarjuk Kolozsvárt, és azt, hogy ne legyen többé cirkusz a városban, akkor ezt az egyetértés politikájával tudjuk megvalósítani” – mondta a városvezető.
Apostut emlékeztettük, hogy az RMDSZ sokkal több, pontosabban 11+1 kéréssel fordult hozzá még 2009 novemberében. – Ön éppen azokkal vitatkozik, nem konzultál, akikkel meg kellene valósítani a multikulturalizmust – vetettük fel a városvezetőnek.
– A két fél között az a különbség, hogy én nem vitatkozom, én közigazgatással foglalkozom. Hogy ők folyton tiltakoznak? Igen, ők veszekednek, ebben önnek igaza van. Hogy egyezség hiányában és egyetértés nélkül miként lehet megvalósítani a multikulturalizmust? Nem tettem le a fegyvert, még remélem, hogy meg tudom győzni őket, értsék meg – fogalmazott.
Továbbá azt kérdeztük, meg lehet-e valósítani az RMDSZ 11+1 pontját, és mikor?
– Egyetértéssel bármikor – válaszolta Apostu.
A városvezető hangsúlyozta: a zöldség- és gyümölcspiacot a valamennyi kolozsvárinak szánt parkoló helyén hozták létre, s azért esett a választás erre a helyre, mert a közelben van közvécé. – A gőg és a dölyf sohasem talál a közigazgatással. Bosszantott, hogy a sajtó egy része azt írta: a zöldség kulturális fővárosa vagyunk. Sajnálom, hogy egyesek nem értették meg, hogy a cirkusz régen elment a városból, s a kolozsváriakat már rég nem hozzák lázba az ilyen címek – fogalmazott.
Ugyanakkor feltettük a kérdést: a Bocskai/Avram Iancu téren miért nem szerveznek soha sörfesztivált, fagyifesztivált?
– Mindenki egyetértett azzal, hogy ezek kulturális rendezvények. Külön megkérdeztem mindenkit, s ezzel egyetértett. Egyébként a termelők és kézművesek vásárát az Avram Iancu téren a szökőkút körül szerveztük – jegyezte meg a polgármester.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

2011. augusztus 18.

Bemázolták a Marosfőn felállított ortodox keresztet
Ismeretlenek festékszóróval bemázolták a Marosfő határában két nappal korábban építkezési engedély nélkül felállított ortodox kereszt talapzatát.
A Marosfő és Vasláb határában felállított négy méteres fakereszt kőtalapzatára ismeretlenek vörös festékszóróval a 666-os számot és a „valah” szót festették. A rendőrséget kedden este értesítették az incidensről.
A keresztet két nappal korábban, Nagyboldogasszony napja alkalmával szentelte fel az ortodox egyház.
Ioan Selejan, Kovásznai és Hargitai ortodox érsek szerdán sajnálatosnak nevezte, hogy ilyesmi történhet egy keresztény országban. „Itt, ebben a térségben a románok nem örülhettek Nagyboldogasszony napján. És nem örült sem Avram Iancu, sem Krisztus, akit másodszor is keresztre feszítettek Marosfőn” – fogalmazott a főpap.
Mihail Dumitru Tinca, a Marosfőt is magában foglaló Vasláb község polgármestere szerint a helyi magyarok és románok között semmiféle feszültség nem létezik, véleménye szerint a keresztet átutazó személy vagy személyek festhették be.
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője azt mondta: vizsgálat indult a tettes vagy tettesek azonosítására.
Mint arról tájékoztattunk, az Oastea Domnului (Úr Serege) nevet viselő, az ortodox egyház keretében működő ifjúsági csoport Marosfő Gyergyószentmiklós felőli kijáratánál állította fel azt a négy méteres fakeresztet, amelyet eredetileg a Maros forrásánál kívántak elhelyezni. A Hargita megyei önkormányzat munkatársai a vaslábi polgármesteri hivatallal és a tekerőpataki közbirtokossággal együttműködve a múlt héten állították le a Maros forrásánál zajló törvénytelen építkezést.
A csoport a vaslábi polgármester szóbeli engedélye nyomán állította fel a keresztet, holott a Hargita megyei tanács illetékesei szerint ehhez hivatalos építkezési engedély is szükséges. Krónika (Kolozsvár)

2011. szeptember 13.

Optimista tanévkezdés: nagyjából ugyanannyi diák tanul magyarul, mint az előző évben
Nagyjából ugyanannyi diák folytatja magyar nyelven tanulmányait idén Romániában, mint az elmúlt években – derül ki a megyei tanfelügyelőségek egyelőre hozzávetőleges adataiból. Megtudtuk továbbá, tegnap mintegy 60 önálló magyar tanintézményben szólalt meg a tanévkezdést jelző csengő, kettővel több iskolában, mint a tavaly, ugyanis idéntől a partiumi Margittán és Szalontán is Bihar megyei magyar iskola létesült.
Idén várhatóan kedvezőbb körülmények közt zajlik a magyar tannyelvű oktatás
Király András oktatásügyi államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta, végleges, összesített adatokat a hónap végén tudnak közölni, a megyei tanfelügyelőségek által készített részletes kimutatások alapján. „Információim szerint nem nőtt, nem is apadt drasztikusan a magyar diákok száma az új tanévben, hozzávetőleg 8-9000 diákkal számolhatunk évfolyamonként az előző évhez hasonlóan. Nyilván az általános iskolában ez a szám nagyobb, míg a gimnáziumokban valamivel kisebb. Örvendetes ugyanakkor, hogy idén is legalább annyi magyar ajkú gyerek kezdte el az első osztályt, mint tavaly, körülbelül tízezer” – mondta az államtitkár. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a magyar tannyelvű iskolák hogyan készültek fel az oktatási törvény életbe lépő előírásainak alkalmazására, Király András megnyugtató választ adott. „A magyar nyelvű oktatásról szóló, hónap eleji marosvásárhelyi tanácskozáson természetesen terítékre kerültek a törvényalkalmazással kapcsolatos kérdések is. A tanfelügyelőktől, illetve a magyar pedagógusoktól kapott visszajelzések alapján egyelőre úgy tűnik, nem lesznek gondok az előírások gyakorlatba ültetésével a magyar tannyelvű iskolákban” – nyilatkozta lapunknak az oktatásügyi államtitkár. Elmondta továbbá, mivel rendkívül kevés idő állt rendelkezésre, a nyolcadikos magyar diákok számára készített, románból fordított földrajz- és történelemtankönyvek kiosztása várhatóan pár napot késik majd, a tizenkettedikesek azonban már átvehették a köteteket. Megtudtuk, az Országos Tankönyvkiadó 2500 tizenkettedik osztályos és 11 000 nyolcadikos tankönyvet rendelt. Utóbbiak ingyenesek, a végzősöknek fizetniük kellene értük, de a Communitas Alapítvány és az etnikumközi kapcsolatokért felelős kormányhivatal támogatja a beszerzésüket. Király Andrásnak tudomása van arról, hogy a magyarra fordított tizenkettedikes földrajztankönyv minőségét többen is kifogásolják – amint arról beszámoltunk, a tankönyvben szereplő térképeken román nyelven köszönnek vissza a települések, tájegységek, folyók vagy hegységek nevei –, az államtitkár szerint ez is a sietség számlájára írható. „Nyilván az a legkönnyebb, hogy kritizáljunk, de bízom benne, hogy a tankönyvek hasznosak lesznek, és örülök, hogy elkészültek időre. Élnünk kell ugyanakkor a törvény adta lehetőséggel, és dolgoznunk kell azon, hogy következő lépésként a magyar tanárok eredeti tankönyvanyaggal rukkoljanak elő” – mondta az államtitkár.
Több a magyar iskolaigazgató Szatmáron
A Szatmár megyei magyar oktatás kedvezőbb helyzetben van ma, mint az előző évben, ugyanis több magyar tanintézetnek van magyar ajkú vezetője. Jelentős előrelépés, hogy rendeződött a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, melynek épületgondjai, úgy tűnik, megoldódtak az elkövetkező 20 évre. Bár tegnap még dolgoztak az ácsok az új ingatlan tetőszerkezetén, mint elhangzott, az „új Kölcsey” beköltözhető állapotban van, és megfelelő körülmények között kezdhetik a tanévet. Amint arról beszámoltunk, a magyar elitiskolának tavalyelőtt ki kellett költöznie, mivel a református egyház a tulajdonában levő ingatlanba a Református Gimnáziumot költöztette, így az elmúlt tanévet három épületbe szétosztva kellett végigvinniük. Idén nyáron viszont megkapták a katolikus egyház tulajdonában levő volt Unió iskola ingatlanját, melyre 20 éves bérleti szerződést kötött az önkormányzat.
A Kölcsey tegnapi tanévnyitóján részt vett Kelemen Hunor művelődési miniszter is, aki kifejtette: a gimnázium példát mutatott összefogásból az utóbbi időben. A diákokat arra kérte, tanuljanak, és készüljenek fel az életben őket váró versenyhelyzetekre, mivel egy tudás- és munkaalapú táradalomban kell majd boldogulniuk, ahol nagyon nagy hasznát vehetik az iskolában elsajátított ismereteknek. Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatója osztotta a miniszter véleményét, hangsúlyozva, hogy nem az épület, hanem a közösség adja a főgimnázium igazi erejét, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt tanévben, bár az oktatás körülményei jócskán hagytak kívánnivalót maguk után, jobb eredményeket értek el, mint a korábbi években bármikor.
A tavalyi évvel ellentétben idén az iskolaigazgatói kinevezések körül sem voltak problémák a magyar, illetve a vegyes tannyelvű oktatási intézményekben, sőt a két kormánypárt helyi szervezeteinek egyeztetése nyomán gyarapodott a magyar vezetők száma. A megyeszékhely tekintetében egyelőre a Gheorghe Dragoş Közgazdasági Iskolaközpontba nem sikerült magyar vezetőt kineveztetni, bár több mint kétszáz tanuló vesz részt magyar tannyelvű oktatásban, öt intézményben azonban – egy napköziben, három általános iskolában és egy gimnáziumban – magyar vezető is tevékenykedik az idei tanévtől. A szatmári 2-es számú napközi új igazgatójának Szilágyi Noémit nevezték ki, Pataki Zoltán lett a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola igazgatója, az Avram Iancu Általános Iskola új aligazgatójának Laczka Zoltánt nevezték ki, ezt a tisztséget a Mircea Eliade Általános Iskolában pedig Szabó Jolán tölti be. A középiskolák tekintetében is történt változás: az Aurel Popp Művészeti Gimnáziumban mostantól Manfrédi Annamária az aligazgató.
„Ment-é a könyvek által a világ elébb?”
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban vett részt a tanévnyitó rendezvényen. Beszédében méltatta a rangos tanintézményben zajló oktatás színvonalát, mint mondta, erre bizonyítékul szolgálnak az iskola végzős diákjai által elért, országos szinten is magasnak számító érettségi eredmények. Úgy értékelte, a nemrégiben elfogadott oktatási törvény rendkívül fontos az anyanyelvű oktatás szempontjából is, hiszen ezáltal többek között immár magyarul és magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatják a történelmet és földrajzot a 8. és a 12. osztályos magyar diákok. „Ment-é a könyvek által a világ elébb?” – idézte Vörösmarty Mihályt a miniszterelnök-helyettes. Tegnap 1128 magyar diák kezdte meg a tanulmányait a Bolyai-gimnáziumban.
Babos Krisztina, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

2011. november 3.

Színes programkavalkád a Brassói Magyar Napokon
Több évtized kiesés után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezete több civil szervezettel közösen Brassói Magyar Napokat szervez november 6–14. között.
Ezzel az átfogó, minden korosztályt érintő, változatos programsorozattal a magyar identitás megőrzését megcélzó rendezvényt próbálnak a szervezők meghonosítani a brassói szórványban, a délkeleti végeken, folytatva az egykori Honterus-ligetben megszervezett Brassói Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelynek a II. világháború, majd az ezt követő államosítás vetett véget. A Magyar Napok szervezői bíznak abban, hogy a gazdag programmal sikerül megszólítani és összekovácsolni a brassói magyarságot.
November 6-án, vasárnap honismereti túrát szerveznek a Cenkre a Gábony-lépcsők–Cenk-csúcs–Szerpentinek útja mentén. A túra során három rövid előadást hallgathatnak meg Brassó történetéről, valamint közös áhítaton vehetnek részt az érdeklődők.
November 7-én, hétfőn 19 órától Hommage à Edith Piaf címmel tartanak kultúrestet, élő koncert, magyar étkek és borok kíséretében. A kultúresten előad László Zsuzsa marosvásárhelyi színművész és társulata. A Brassói Magyar Napok szervezői biztosítják a díjtalan belépést, a kultúresten való részvétel a következő, 65 lejes magyar ételspecialitásokból álló menüsor megrendelésével lehetséges: házi pálinka, hortobágyi palacsinta, hunyadi tekercs, túrós galuska, somlói galuska, vörös és fehér bor, ásványvíz. Asztalfoglalás a demokráciaközpontban. Ugyancsak hétfőn 22 órától diákbuli kezdődik a Tequila Bowlingban (Avram Iancu 32. szám).
November 8-án, kedden 15–18 óra között felnőtt focibajnokság tartanak a 11-es általános iskola tornatermében, majd 18 órától 20.30-ig gyerektáncház lesz a bukaresti úti református kistemplom gyülekezeti házában. Felcsíki és moldvai táncokat, valamint népi gyerekjátékokat fog oktatni Ráduly Zsuzsa és Sándor Gyöngyi.
November 9-én, szerdán 14–17 óra között folytatódik a felnőtt focibajnokság. 19 órától jazz-blues-estre kerül sor az Aramis vendéglőben, ahol fellép a sepsiszentgyörgyi Free Connection együttes, utána a '70–'80-as évek zenéjére lehet bulizni.
November 10-én, csütörtökön 13–16 óra között focibajnokság, 17–18.30 között termékkóstolás az újonnan nyílt Honor vadhústermékek boltjában (George Bariţiu 2. szám). 18.30-tól borkóstoló és szalonnaest kezdődik a Brassó Óvárosi Unitárius Egyházközség gyülekezeti termében. Jelen lesz Balla Géza pincészete Arad-hegyaljáról (Wine Princess), valamint Bencze Gábor villányi Polgár borai. A szalonnaesten hagyományos füstölt mangalicaszalonna, abált (toka)szalonna, mangalicazsír, mangalicatepertő, és meglepetés szalonna termék is terítékre kerül. Belépő 25 lej, előzetes jelentkezés a demokráciaközpontban.
November 11-én, pénteken a néptánc kapja a főszerepet: 18 órától kezdődően a Drámai Színházban fellép a Bokréta (vajdaszentiványi táncokkal), Búzavirág (nyárádselyei táncokkal), Sirülő (széki táncokkal), Törpefenyő (mezőségi táncokkal). Az est keretében Nemzeti Székely Népi Együttes Az örökség (Dalok és táncok Csík vármegyéből) című táncszínházi előadását mutatja be. Belépő: 15 lej felnőtteknek, diákoknak, nyugdíjasoknak 10 lej. 21 órától élőzenés táncházba hívnak mindenkit az Áprily Lajos Főgimnázium tornatermében.
November 12-én, szombaton 9–17 óra között II. Konferencia az Erdélyi Szórványért – Civil szervezetek a szórványban címmel tartanak szimpóziumot a Reménység Házában. 9–11 óra között futóversenyt tartanak a gyerekeknek több kategóriában, gyülekező 9 órakor az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán. 9–13 óra között gyerekeknek szerveznek hagyományos kézműves műhelyt az Áprily Lajos Főgimnáziumban, ahol az agyagozás mellett népdaltanulás is lesz. 10–16 között ökumenikus kórustalálkozónak ad otthont a Brassó Óvárosi Unitárius Egyházközség gyülekezeti terme. 12–20 óra között látványkonyha és hazai magyar gasztronómiai termékek kiállítása lesz az Áprily Lajos Főgimnáziumban. Szünetben a Kiss Sándor Barcasági Barantacsapat tart bemutatót. 17 órától a focibajnokság döntő mérkőzésein szurkolhatnak a 11-es általános iskola tornatermében. 21 órától Rúzsa Magdi koncert a Sportcsarnokban. Belépő: 30 lej felnőtteknek, valamint 20 lej diákoknak, nyugdíjasoknak.
November 13-án, vasárnap 12.30-tól ökumenikus istentisztelet kezdődik a belvárosi római katolikus templomban, 11–20 óra között ismét látványkonyha, szünetben, 14 órától az Ismerd meg városodat!vetélkedő kiértékelése és díjazása.
November 14-én, hétfőn 19 órától színház- és humorest az Operában, a Grimasz színjátszó csoport Frederico Garcia Lorca Vérnász c. darabját adja elő, utána Fábry Sándor szórakoztatja a közönséget. Belépő: 30 lej felnőtteknek, valamint 20 lej diákoknak, nyugdíjasoknak.
A meghívók beszerzése a demokráciaközpontban (Dobrogea utca 26. szám) lehetséges: hétfőn és csütörtökön 12–19, kedden és szerdán 10–17, pénteken 10–16 óra között, vagy a Brassói Lapok szerkesztőségében.
Iochom Zsolt
Erdély.ma

2011. november 11.

Nemzeti szellem száműzve!
A gondolkodó embernek kötelessége ráirányítani a figyelmet arra, ami rossz!"
(Székelyföld évkönyv)
Csíksomlyón a templom környékén volt egy csodálatos szobor, szépen kialakított környezetével hirdetve, hogy baj van a nemzet élete körül. Sok anyaországi és a világ más tájairól idevándorolt turistában olyan gondolatokat ébresztett, aminek a pozitív hatásait érezhetik az erdélyi és a moldvai magyarok. De csak volt.
"Eldugták", mondják a somlyóiak... Csak az élelmesebb látogató tudja megtalálni az egykori gyermekotthon udvarán. De csak az, aki már tud a létezéséről! A templom előtti téren is állt egy szép építmény. Szüleink is úgy emlegették, hogy az országzászló talapzata. De csak volt. Mindkét építmény helyét fűvel bevetették. Bizonyára a területek tulajdonosai akarták így. Hírlik, hogy az országzászló talapzatát újraépítenék, ami egyébként a nemzet tulajdonát képezi! Az eltűnt magyar emlékek sorát lehet folytatni. A dél-erdélyi Vaskapunál szintén állt egy csodálatos emlékmű: négy méter magas öntöttvas buzogány, mely száz éven át hirdette, hogy 1442-ben Hunyadi János a magyar hadsereg élén ott ragyogó győzelmet aratott a betörő törökök fölött. 1990 tavaszán a környéken lakók szétrombolták, és NINCS! Furcsa gondolatokat gerjesztenek ezek a dolgok. Például azt, hogy amit nem rombolnak le az ellenségeink, azt megtesszük mi. Eltelt több mint húsz esztendő a rendszerváltás után, és mégis egyre nagyobb mértékben vérzik el a nemzet az idegen etnikumokkal kötött vegyes házasságokban. Itt ismét óhatatlanul fölmerül a gondolat, hogy több mint húsz Ezer Székely Leány rendezvény ünnepi miséjén, Somlyón soha nem hangzott el, hogy székely leányok, családalapításnál ragaszkodjatok a nemzetetekhez, és gyermekeiteket neveljétek fel anyanyelven! A velük folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy a hetedikes tanuló nem hallott Domokos Pál Péterről, a középiskolás Orbán Balázsról és a Maniu gárdistákról, a kolozsvári Bolyai-egyetem történelem szakán végzett fiatal Avram Iancuról csak annyit tud, hogy látta az utcasarki táblán a nevét, az újságírói oklevéllel rendelkező társa számára Kálmán Imre ismeretlen, és még hosszú lenne a hiányosságok listája. Megjegyzem, ezek mind személyes tapasztalataim. De nem is lehet csodálkozni, mert például Szentegyházáról elvisz egy tanárnő egy autóbusznyi tanulót, hogy emlékhelyeket látogassanak, és nem viszi el őket Szárazajtára, Csíkszentdomokosra vagy a Nyikó menti Székelyszentmihályra. Hát nem került valaki, aki megmondja, hogy ezeket a legfontosabb megtekinteni? Szintén szentegyházi egyetemista (Kolozsváron) Afrikában épít iskolát, és erre szervezett gyűjtést! Épített már Indiában is iskolát ez a szegény mostohagyermekként kezelt magyar nemzet! Itt most, ugye, ne emlegessük a mi iskoláinkat? Egyébként Lengyelfalván tudtam meg, hogy engem már megelőzött az Orbán Balázs-zarándoklaton a csíkszentdomokosi iskola. Dicséret érte, de még van tennivaló! Visszatérve Szárazajtához: Bacon központjában ágazik el az út, azonban a hivatalos irányjelző forgalmi tábla is hiányzik (2011 májusában), nemhogy valami turisztikai tájékoztató is lenne. De nem ezért nem mentek el a szentegyházi tanulók oda. Baconban egyébként van polgármester, községi tanács, a két faluban bizonyára több lelkész, iskolaigazgatók, tantestület stb., és mégsem tudja az idegen, hogy merre van Szárazajta... Dióhéjban ennyit kívántam elmondani a nemzeti szellem ápolásáról, illetve annak hiányáról. DOMOKOS ÁRPÁD, Csíkszereda
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. december 2.

Csíkszereda: román nemzeti ünnep HVIM-mel és Új Jobboldallal
Izgalmasnak ígérkezett csütörtökön kora délután a december 1-jei romániai nemzeti ünnep csíkszeredai rendezvénye, hiszen az eseményen részt vett az Új Jobboldal és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) több tagja is. A csendőrség, a prefektúra utasítására, az esetleges incidensektől tartva az ünneplés helyszínének két különböző oldalára csoportosította a két szervezet tagjait, majd körülállták őket. A csendőrség tizenöt magyar fiatalt kísért be és igazoltatott, mivel az ünnephez nem illő feliratokkal jelentek meg.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a szervezet magyarországi vezetőjét, Toroczkai Lászlót is meghívta a rendezvényre.
„Ha a székelyeknek van gondjuk mi jövünk, ha pedig nekünk, akkor ők jönnek. Nem a románság ellen akarok tüntetni, hanem egy olyan soviniszta szervezet ellen akarok fellépni, mint a Új Jobboldal. Én nem megyek Bukarestbe, Iaşi-ba, vagy más román többségű városba az ottani románságot provokálni, nem mentem március 15-én sem kokárdával tüntetni” – mondta a szervezet vezetője.
Szőcs Csongor, a csíkszeredai HVIM vezetője leszögezte, a székelyföldi románok nem élnek elnyomásban, ezért tartják igazságtalannak a szélsőséges román szervezet fellépését. „Ez a mi szülővárosunk, nem szeretnénk, ha lennének olyan emberek, akik megmondanák, hogyan ünnepeljünk. Szeretnénk éreztetni velük, hogy a szélsőjobbra nincs szükség, láthattuk, mi volt tavaly Sepsiszentgyörgyön vagy Marosvásárhelyen. Nincs szó arról, hogy a nemzeti ünnepet befolyásoljuk, itt sem lennénk, ha nem azt hallanánk, hogy »Kifele a magyarokkal!« és hogy a románok itt elnyomásban élnek” – magyarázta jelenlétük célját Szőcs.
Egy órával az ünnepség kezdete előtt a csendőrök 15 fiatalt kísértek be a főtérről az őrsre, hogy igazoltassák őket. Amint Gheorghe Suciu, a csendőrség sajtószóvivője kifejtette, a fiatalok megszegték a 60/1991-es törvény 14. cikkelyét. „Különböző plakátokkal jelentek meg, olyan feliratokkal, mint »Itthun vagyunk!« és »Mindenki menjen vissza a dédnagyszülei sírjához!«, emellett kék-arany és piros-fekete székely zászlókat lobogtattak” – fejtette ki a szóvivő, aki az események után elmondta, csupán leigazoltatták a fiatalokat, akik egyetlen szervezetnek sem voltak tagjai, majd hazaengedték őket.
A Új Jobboldal mintegy 200 tagja vonult fel Csíkszeredában, kezükben a nemzeti lobogóval, illetve egy hatalmas bannerrel: „Románia egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam!”, és azt skandáltak: „Hargita és Kovászna román föld”, „A román nyelv az egyetlen úr” illetve, hogy az Új Jobboldal a nemzet büszkesége.
Tudor Ionescu, a csoport vezetője úgy vélekedett, hogy demonstrációjuk nem provokáló. „Az a provokáció, amikor valaki felakasztja Avram Iancut vagy meggyújtja a román zászlót. Az alkotmány első mondatát addig fogjuk mondani, amíg mindenki megérti” – szögezte le a szervezet vezetője.
Ladányi László Zsolt prefektus, aki az ünnepségen Emil Boc miniszterelnök szavait tolmácsolta, elmondta, nem kellett senkinek engedélyt kérnie a prefektúráról a nemzeti ünnepen való részvételért.
„Mi azt szeretnénk, hogy Hargita megye ugyanolyan csendes legyen ezután is, mint volt, és reméljük, hogy ezután a felvonulás után hazamennek” – fogalmazott újságírói kérdésre a prefektus.
Románia volt kulturális minisztere, Theodor Paleologu is jelen volt az ünnepségen és megelégedésének adott hangot, hiszen mint mondta, a nemzeti ünnepen nincs keresnivalója más zászlónak, csupán a román lobogónak.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 391-406




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék